2-7/ június 9. I. Jogalkalmazási iránytű 1. Az adósságrendezési eljárásról

Átírás

1 2-7/ június 9. I. Jogalkalmazási iránytű 1. Az adósságrendezési eljárásról A helyi önkormányzatok fizetőképességének helyreállítására vonatkozóan a helyi önkormányzatok adósságrendezési eljárásáról szóló évi XXV. tv. Har., valamint a helyi önkormányzatok adósságrendezési eljárásról szóló évi XXV. tv. végrehajtásának egyes kérdéseiről szóló 95/1996.(VII.4.)Korm. r. Vhr. rendelkezései az irányadók. 1. Az adósságrendezési eljárás megindítása Az adósságrendezési eljárást a helyi önkormányzat, valamint annak hitelezője kezdeményezheti az illetékes megyei bíróságnál (Fejér Megyei Bíróság). Adósságrendezési eljárás akkor kezdeményezhető, ha a helyi önkormányzat vagy az önkormányzati költségvetési szerv a) a hitelező által megküldött számlát, fizetési felszólítást az esedékességet követő 60 napon belül nem vitatta és nem fizette ki; b) elismert tartozását az esedékességet követő 60 napon belül nem fizette ki; c) jogerős és végrehajtható bírósági, hatósági határozatban foglalt fizetési kötelezettségét nem teljesítette; d) fizetési kötelezettségét a korábban lefolytatott adósságrendezési eljárásban kötött egyezség ellenére nem teljesítette; e) az államháztartás más alrendszereivel szemben fennálló köztartozását a beszedési megbízás benyújtásától számított 60 napon belül nem teljesíti; f) más helyi önkormányzattal szemben fennálló tartozását ideértve a társulás (mikro, többcélú) keretében vállalt fizetési kötelezettségének nem teljesítését is az önkormányzattal kötött vagy társulási megállapodáson alapuló beszedési megbízás benyújtását követő 60 napon belül nem teljesíti. A Legfelsőbb Bíróság számos döntésében rámutatott arra, hogy nincs helye adósságrendezés elrendelésének, ha az adós az adósságrendezési kérelem benyújtásáról való tudomásszerzés előtt akár az esedékességet követő 60 napon túl a hitelező követelését bármilyen formában vitássá tette (BH , BH , EBH ). A polgármester az előzőleg kifejtett a)-d) pontokban foglalt helyzet fennállásáról a pénzügyi bizottságot haladéktalanul tájékoztatja és a képviselő-testületet 8 napon belül összehívja. A képviselő-testületnek a fizetési kötelezettségek rendezésére határozatot kell hoznia, vagy felhatalmazni a polgármestert az adósságrendezési eljárás azonnali kezdeményezésére. Felhívom a figyelmet, hogy az erről szóló döntés, annak tartalmának meghatározásával képviselő-testületi hatáskör! Egy esetben tesz kivételt a jogalkotó, ha az a)-b) pontban megjelölt helyzet esedékességet követő 90. napon, illetve c)-d) pontban megjelölt helyzet a bekövetkezését követő 30. napon is fennáll, a polgármester a képviselő-testület döntésétől függetlenül 8 napon belül köteles az adósságrendezési eljárást kezdeményezni és erről egyidejűleg a lakosságot a

2 helyben szokásos módon, valamint a helyi önkormányzatok törvényességi ellenőrzéséért felelős szervet tájékoztatni. Ha a polgármester a Har.-ban foglalt bármely kötelezettségét nem teljesíti, úgy a bíróság esetenként ,-Ft-ig terjedő pénzbírsággal sújthatja. Az adósságrendezési eljárás megindítása iránti kérelemhez csatolandó iratok listáját a Har. 5. (3) bekezdése és a 6. (1) bekezdései tartalmazzák. Ha hitelezői kérelemre indul az adósságrendezési eljárás, akkor a bíróság a kérelem benyújtásáról, a kérelem egy példányának megküldésével haladéktalanul értesíti a helyi önkormányzatot. A polgármester az értesítés kézhezvételét követő 15 napon belül köteles nyilatkozni arról, hogy a kérelemben foglaltak fennállását az önkormányzat elismeri-e. Ha a polgármester a megadott határidőig nem nyilatkozik, úgy a bíróság a tartozás fennállását vélelmezi. Az adósságrendezési eljárásban kötött egyezséget, vagy a vagyon felosztását követően hozott eljárást befejező végzést a jogerőre emelkedésétől számított 2 éven belül nem kezdeményezheti az adósságrendezési eljárás lefolytatását az a hitelező, aki a fennálló követelését a korábban lefolytatott adósságrendezési eljárásban is érvényesíthette volna. A bíróság az adósságrendezés megindítását elrendelő végzésben kijelöli a pénzügyi gondnokot. A pénzügyi gondnok kijelölésére és tevékenységére vonatkozó szabályokat a Vhr. tartalmazza. Ha a helyi önkormányzat kezdeményezte az eljárást, akkor az elrendelő végzés ellen fellebbezésnek nincs helye. Ha hitelezői indítványra történt, akkor a végzés ellen a hitelező nem fellebbezhet, a polgármester pedig csak a képviselő-testület döntése alapján terjeszthet elő fellebbezést. Az adósságrendezés megindításáról szóló jogerős végzését a bíróság a Cégközlönyben soron kívül közzéteszi. A polgármester köteles gondoskodni arról, hogy a hitelezőnek szóló felhívás a Cégközlönyben való közzétételt követő 15 napon belül legalább két országos napilapban is megjelenjen. Ezt a felhívást a helyben szokásos módon is ki kell hirdetni. A hitelezői igény bejelentésére nyitva álló határidőt a felhívásban pontosan meg kell határozni. A közzététel megtörténtét a bíróságnál 3 napon belül igazolni kell. A Cégközlönyben való megjelenést követő 8 napon belül a polgármesternek az adósságrendezés megindításáról tájékoztatnia kell a helyi önkormányzatok törvényességi ellenőrzéséért felelős szervet (Fejér Megyei Kormányhivatal); a Kincstárat (Magyar Államkincstár Fejér Megyei Igazgatósága); a helyi önkormányzatok és költségvetési szerveinek költségvetési elszámolási számláját vezető pénzforgalmi szolgáltatót; az illetékes Nemzeti Adó-és Vámhivatalt, nyugdíjbiztosítási igazgatási szervet és az egészségbiztosítási szervet; ha az adósságrendezési eljárás a helyi önkormányzat egészségügyi intézményének fizetésképtelensége miatt indult, az egészségbiztosítási szervet és az egészségügyi intézmény vezetőjét az adósságrendezési bizottságba képviseletét ellátó tagjának kijelölése érdekében. A számlavezető pénzintézet az adósságrendezés megindításának időpontjától kezdődően a pénzforgalmi tevékenységből eredő esedékes követeléseivel a helyi önkormányzatok és

3 költségvetési szerveinek számláját csak a pénzügyi gondnok által ellenjegyzett rendelkezésére terhelheti meg, kifizetéseket, átutalásokat csak a pénzügyi gondnok ellenjegyzésével érkezett megbízások alapján végezhet. Milyen jogkövetkezmények fűződnek az adósságrendezési eljárás megindításához? A legfontosabb, hogy a helyi önkormányzattal szemben követeléseket az eljárás megindításának időpontjától kezdődően csak az adósságrendezési eljárásban lehet érvényesíteni a Har.-ban meghatározott módon. Az adósságrendezés megindításának időpontját követő időszakra a bejelentett és elfogadott kötelezettségek után szerződéses és késedelmi kamat a vagyon felosztási javaslat elkészítéséig érvényesíthető. Beszámításnak az adósságrendezés megindítása előtt keletkezett követelések tekintetében van helye. A hitelezői igények bejelentésére rendelkezésre álló 60 napos határidő elmulasztása esetén igazolási érelemnek nincs helye, valamint a hitelezők fennálló követeléseiket beszedési megbízás benyújtására, végrehajtás és adósságrendezési eljárás kezdeményezése útján csak az adósságrendezési eljárás jogerős befejezését követő 2 év eltelte után érvényesíthetik. Az elismert 60 nap utáni tartozások után az eljárás megindítását követően késedelmi kamat nem érvényesíthető. E követelések elévülésére a Ptk (2) bekezdésében foglaltak az irányadók, azaz az akadály megszűnésétől számított 1 éven belül, illetve egyéves vagy ennél rövidebb elévülési idő esetén 3 hónapon belül a követelés akkor is érvényesíthető, ha az elévülési idő már eltelt. Az adósságrendezés megindításának időpontjában folyamatban lévő, a pénzkövetelések behajtására irányuló végrehajtási eljárásokat a végrehajtást foganatosító bíróság megszünteti, a lefoglalt vagyontárgyakat és a befolyt, de még ki nem fizetett pénzösszegeket a pénzügyi gondnok egyidejű értesítése mellett a helyi önkormányzatoknak átadja. A helyi önkormányzatok ingatlanán fennálló végrehajtási jog az adósságrendezés időpontjában megszűnik. Az adósságrendezés megindításának időpontjában a helyi önkormányzat ingatlanán és egyéb vagyontárgyain fennálló zálogjog, valamint szerződésen alapuló elidegenítési és terhelési tilalom, visszavásárlási és vételi jog megszűnik. A szükséges ingatlan-nyilvántartási eljárásokat a polgármester kezdeményezi! Az adósságrendezési eljárás megindításának időpontjától a helyi önkormányzat többlet vagyoni kötelezettségvállalással járó döntést nem hozhat, vállalkozást nem alapíthat, vállalkozásban visszterhesen tulajdont nem szerezhet, a korábban vállalt fizetési kötelezettségeit nem teljesítheti, kivéve a rendszeres személyi jellegű juttatásokat, ideértve a közszolgálati, továbbá közalkalmazotti jogviszony megszűnésekor járó végkielégítést is, valamint a válságköltségvetésben és a válságtervben megjelölt kötelezettségeket. A polgármesternek az adósságrendezés megindításától számított 30 napon belül kell átadni a pénzügyi gondnoknak a Har. 13. (2) bekezdésében meghatározott iratokat, dokumentumokat. A pénzügyi gondnok feladatai, hatásköre: A pénzügyi gondnok az adósságrendezés megindításának időpontjától kezdődően figyelemmel kíséri a helyi önkormányzat gazdálkodását. A költségvetést érintő

4 előterjesztésekhez a pénzügyi gondnok véleményét csatolni kell. Kötelezettségvállalások és kifizetések csak az ő ellenjegyzésével teljesíthetők. A pénzügyi gondnok áttekinti az önkormányzat gazdálkodását, az önkormányzat vagyonával kapcsolatos valamennyi iratba betekinthet, tanácskozási joggal a képviselőtestület és a bizottságok nyilvános és zárt ülésein, a képviselő-testület és a bizottságok a pénzügyi gondnok adósságrendezéssel kapcsolatos előterjesztését soron kívül köteles tárgyalni, kezdeményezi az esedékessé vált követelések behajtását, a hitelezőket tájékoztatja az adósságrendezési eljárással kapcsolatban, tájékoztatja a helyi önkormányzatok törvényességi ellenőrzéséért felelős szervet, ha a képviselő-testület az e törvényben meghatározott kötelezettségét nem teljesíti. A pénzügyi gondnok az adósságrendezés megindításának időpontjától számított 90 napon belül az általános hatáskörű bíróság előtt a helyi önkormányzat nevében keresettel megtámadhatja az önkormányzatnak, illetve költségvetési szervének az adósságrendezés kezdő időpontját megelőző 1 éven belül és azt követően megkötött szerződését, vagy más jognyilatkozatát, ha annak tárgya az önkormányzat vagyonából történő ingyenes elidegenítés illetve a vagyont terhelő ingyenes kötelezettségvállalás, vagy harmadik személy javára feltűnően aránytalan értékkülönbözettel megkötött visszterhes jogügylet. A pénzügyi gondnok jogszabálysértő intézkedése vagy mulasztása esetén a bíróságnál lehet jogorvoslattal élni a Har. 14. (3)-(5) bekezdésében foglalt rendelkezések szerint. Az adósságrendezés megindításának időpontját követő 8 napon belül megalakul az adósságrendezési bizottság, melynek tagjai a polgármester, a jegyző, a pénzügyi bizottság elnöke és egy önkormányzati képviselő. A bizottság elnöke a pénzügyi gondnok. A bizottság képviselő tagját a képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel választja meg. A bizottság akkor határozatképes, ha azon a pénzügyi gondnok és a tagok fele jelen van. Döntéseit egyszerű többséggel hozza, szavazategyenlőség esetén a pénzügyi gondnok szavazata dönt. A pénzügyi gondnok a bizottsági döntés felülvizsgálatát kérheti a képviselő-testülettől. Fontos! Az Ötv ában (kizárólagos jogkörében) meghatározott ügyek kivételével a helyi önkormányzat kötelezően ellátandó feladatainak és hatáskörének teljesítésével kapcsolatos valamennyi gazdálkodási kérdésben az adósságrendezési bizottság dönt. Ha a képviselő-testület a Har.-ban foglalt kötelezettségei teljesítése érdekében a helyi önkormányzatok törvényességi ellenőrzéséért felelős szerv felhívása ellenére 30 napon belül nem ül össze, feloszlatása kezdeményezhető. A jegyző az eljárás megindítását követő 30 napon belül elkészíti a válságköltségvetési rendelettervezetet. A válságköltségvetés szabályait a Har a tartalmazza. 2. Egyezségi tárgyalás: A válságköltségvetési rendelet elfogadását követően az adósságrendezési biztos reorganizációs programot reorg program valamint egyezségi javaslatot készít a Har. 20. (2)-(4) bekezdései alapján. A reorg programot és az egyezségi javaslatot a pénzügyi gondnok a polgármester által 8 napon belüli időpontra összehívott képviselő-testületi ülés elé terjeszti elfogadásra. A képviselő-testület döntését zárt ülésen, minősített többséggel, név szerinti szavazással hozza meg.

5 Az elfogadott reorg programot és egyezségi javaslatot a pénzügyi gondnok valamennyi hitelező részére megküldi és egyidejűleg meghívja őket legalább 8 nappal előtte az egyezségi tárgyalásra. Az egyezségi tárgyalásról jegyzőkönyvet kell készíteni. Egyezség akkor köthető, ha ahhoz az adósságrendezés megindításának időpontjában fennálló követeléssel rendelkező hitelezőknek több mint a fele hozzájárul, feltéve, ha ezeknek a hitelezőknek az összes követelése eléri az összes bejelentett és nem vitatott hitelezői követelés kétharmadát. Az egyezség azon hitelezőkre is kiterjed, akik az egyezséghez nem járultak hozzá, vagy szabályszerű értesítés ellenére az egyezség megkötésében nem vettek részt. Az egyezséget írásba kell foglalni a Har a szerinti tartalommal és alakban. Ha az egyezség megfelel a Har.-ban foglalt követelményeknek, a bíróság az adósságrendezési eljárást befejezi és elrendeli ezen végzés Cégközlönyben való közzétételét, valamint felmenti a pénzügyi gondnokot külön végzésben, és megállapítja a díját. Ellenkező esetben elrendeli az eljárás lefolytatását. 3. A vagyon bírósági felosztása: Amennyiben a képviselő-testület működésképtelenné válik, továbbá, ha az Ötv. 93. (2) bekezdése alapján feloszlatását kezdeményezték, vagy a képviselő-testület a válságköltségvetési rendeletet az eljárás kezdőidőpontjától számított 60 napon belül nem fogadja el, vagy egyezségi javaslat bármilyen ok miatt nem készül, vagy az egyezség nem felel meg a Har.-ban foglalt követelményeknek a bíróság rendelkezik az adósságrendezési eljárásnak a vagyon bírósági felosztásának szabályai szerinti folytatásáról a Har rendelkezései alapján. Ezen végzés ellen fellebbezésnek nincs helye. 4. Egyéb rendelkezések: A pénzügyi gondnok díja évben legalább 800 ezer Ft és legfeljebb 3 millió Ft lehet. A pénzügyi gondnok díjának fedezete a központi költségvetésben a működésképtelenné vált helyi önkormányzatok kiegészítő támogatása, melyről a miniszter a bíróság jogerős végzése alapján a díjösszeg kiutalásáról a Kincstáron keresztül intézkedik. A kiutalás folyósításának szabályait a Vhr. 9. -a tartalmazza. Amennyiben a helyi önkormányzat az egyezséghez szükséges feltételeket pénzintézeti hitellel teremtette meg, a központi költségvetés az esedékes kamattörlesztés azon részére, amelyet az esedékesség időpontjában a helyi önkormányzat saját forrásból kifizetni nem tud, kamatmentes visszatérítendő támogatást nyújt, legfeljebb a jegybanki alapkamat +1 %-os mértékéig. Erre az esetre a helyi önkormányzat kötelezettségét korlátozó törvényi rendelkezés adósságot keletkeztető kötelezettségvállalásnak felső határa a korrigált saját bevétel nem vonatkozik. A kamattámogatásra a Vhr ában foglaltak az irányadók.