Renkó Ferenc István: Gazdálkodó szervezetek felszámolási eljárása

Átírás

1 1 A csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló évi XLIX. törvény szeptember 1. napjával átfogó módosításra került. A módosítások elsődleges célja az volt, hogy kedvezőbb szabályozási környezetet biztosítson mind a csődeljárás, mind a felszámolási eljárás szereplőinek, egyszerűsítse, egyszersmind gyorsítsa a szabályozást, s nem utolsó sorban az új jogintézmények bevezetésével gazdaságosabbá teszi ezeket az eljárásokat. A törvény számos szigorítást tartalmaz a visszaélésszerű magatartások visszaszorítása érdekében is. Jelen kiadványunkban a felszámolási eljárással kapcsolatos szabályozásokat, azok módosulásait mutatjuk be. A felszámolási eljárás szabályai természetszerűleg igazodnak a csődeljárás új, megváltozott szabályrendszeréhez, mintegy követik azokat. Kiemelendő, hogy az egyszerűsített felszámolási eljárás differenciáltabb lett, a törvény most már lehetőséget ad a kiüresedett, vagyontalan cégek gyorsított eljárásban történő felszámolására. A felszámolók kijelölésének szabályai is jelentősen változtak, például bekerült a törvénybe az elektronikus kiválasztási módszer kötelező alkalmazása. A felszámolási eljárás határidejei néhány ponton rövidültek, s részletesebb szabályozásra kerültek az adós gazdálkodó szervezet vezetőinek kötelezettségei is. Szigorodtak ugyanakkor a felszámoló felelősségi szabályai is, a felszámoló még érdekeltebb lett az eljárás gyorsabb lefolytatásában, az értékesítési bevételben, továbbá a hitelezők érdekeit sértő cselekmények elleni fellépésben. Nagyobb tájékozódási lehetőséget kapott a hitelezői választmány az értékesítési eljárás előkészítésére, lefolytatására is. A fentiek csupán kiragadott példák a felszámolási eljárás új törvényi kereteinek bemutatására, kiadványunkban részletesen szeretnénk bemutatni a felszámolási eljárás minden mozzanatát. A csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló évi XLIX. törvény módosításaihoz természetesen más törvényekben is módosításokat igényeltek: A gazdasági társaságokról szóló évi IV. törvény (Gt.) hitelezővédelmi szabályai kiegészülnek a - fizetésképtelenségi eljárások kapcsán külön perekben vagyonkimentés vagy a hitelezők érdekeit csalárd módon sértő - cégvezetők szankcionálásával a cégnyilvánosságról, a bírósági eljárásról és a végelszámolásról szóló évi V. törvényben a cégeljárási szabályok a megújult csődeljáráshoz és a felszámolási eljárás módosításához, továbbá a fent említett vezető tisztségviseléstől való eltiltással összefüggő céginformációkhoz kapcsolódnak. az adózás rendjéről szóló évi XCII. törvényben az egyszerűsített felszámolási eljárás és az egyszerűsített végelszámolás során - az eljárások gyorsítása érdekében - az adóhatóság ellenőrzési határidők rövidülnek a törvény tartalmaz végül egy jogharmonizációs célú módosítást is a Gt.-ben, amely a részvénytársaságok átalakulásával összefüggő eljárások egyszerűsítését szolgálja, tehát nincs összefüggése a fizetésképtelenségi eljárásokkal, hanem a 2007/63/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv átültetését szolgálja.

2 I. Felszámolási eljárás törvényi szabályozása, fogalma, szakaszai, szereplői A felszámolás a fizetésképtelen gazdálkodó szervezetek jogutód nélküli megszűnésére irányuló eljárás. Az eljárás jogi kereteit a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló évi XLIX. törvény (továbbiakban Cstv.) szabályozza. A Cstv részletesen rendelkezik a fizetésképtelenséggel fenyegető helyzetben lévő vagy fizetésképtelen gazdálkodó szervezetek adósságának csődeljárásban, hitelezőkkel való egyezségkötéssel történő rendezéséről, illetve, - ha a csődegyezség meghiúsul, vagy nem felel meg a törvényben foglaltaknak -, a fizetésképtelen gazdálkodó szervezetek felszámolás útján való megszüntetéséről és a hitelezői érdekek védelméről. 1. Változások a törvényi szabályozásban A szeptember 1-től hatályba lépő új Cstv a csődeljárás korábbi szabályozásához képest jelentősebb, a felszámolási eljárás szabályozásában kisebb változtatásokat hozott, többek közt az alábbiakat: A felszámolási eljárás megindítása alfejezetben új esetkörként belépett a felszámolási eljárás megindítására a hivatalból indult eljárás, változtak az ideiglenes vagyonfelügyelőre vonatkozó rendelkezések, s bővült a fizetésképtelenség megállapításainak esetköre változtak a felszámolókra vonatkozó szabályok, például a kijelölés módja, bővültek a felszámoló biztos kizárására vonatkozó feltételek, módosultak a kizárás eljárási szabályai. Új elem, hogy a bíróság felmenti a felszámolót és új felszámolót jelöl ki akkor is, ha ezt a hitelezők több mint fele (a hitelezői csoportok mindegyikében) ezt kéri. A felszámolás lefolytatása alfejezetben módosultak a cégközlönyben történő közzététel szabályai változtak a felszámolás alatt álló gazdálkodó szervezet vezetőjének együttműködési kötelezettségére vonatkozó előírások a gazdálkodó szervezet vezetői ellen benyújtható mulasztás magállapítására irányuló keresetre vonatkozó szabályozás módosult, például kérhető vagyoni biztosíték nyújtása, szigorodik a vezető helytállási kötelezettsége stb. a felszámolás során nem számíthatóak be azon követelések, amelyek jogosultja az adós gazdálkodó szervezet vezetésének közeli érdekeltségi szférájába esnek az adós gazdálkodó szervezet vezetőjének leltár- és beszámolókészítési kötelezettségét a korábbi 45 nap helyett 30 napon belül kell teljesítenie, továbbá nyilatkoznia kell arról is, hogy a mérleg elfogadása óta milyen változások következtek be az adós gazdálkodó szervezet vagyonában a felszámolónak történő átadásig a korább 1 év helyett 180 napra csökkent a felszámolás közzétételétől számított 40 napon túl bejelentett követelések felszámoló által nyilvántartásba vétele, majd e követeléseknek a 2

3 kielégítési sorrendet követően esetlegesen fennmaradó vagyonból történő kielégítésére vonatkozó záró határidő. megújult a zálogjogosult kielégítésére vonatkozó szabályozás is, miszerint a 40 napon túl bejelentett zálogjogosult követelése is a kielégítési sorrend után fennmaradó vagyonból elégíthető ki a felszámoló a felszámolást elrendelő végzés közzétételi időpontjától számított 75 napon belül köteles a nyilvántartásba vett hitelezőket összehívni, a hitelezői választmány megalakítása céljából. A hitelezői gyűlést egyszerűsített felszámolás esetén is össze kell hívni, noha a felszámoló eltekinthet a hitelezői választmány megalakításának kezdeményezésétől a felszámoló a korábbi féléves határidővel szemben negyedévente köteles elszámolást és jelentést küldeni tevékenységéről a hitelezői választmánynak (a hitelezők képviselőjének) ha a felszámoló a kötelezettségeit elmulasztja, a hitelezői választmány vagy bármely hitelező kezdeményezheti a bíróságnál a felszámoló felmentését a szerződések, jognyilatkozatok megtámadására fennálló 1 éves határidő jogvesztő. a megtámadható jogügyletek eredményes megtámadása esetén a Ptk. érvénytelen szerződésre vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni. Egyezség a felszámolás során alfejezetben amennyiben a kényszer végelszámolás során felszámolási eljárást kell kezdeményezni, nincs helye egyezség megkötésének az egyezség megkötésére jogosult hitelezői csoportok köre bővült a zálogjogosulti hitelezőkkel. a törvény kiegészült a 45/A -szal, amely szerint a bíróság felszámolási eljárást megszünteti, ha az adós gazdálkodó szervezet valamennyi nyilvántartásba vett, elismert vagy nem vitatott tartozásának megfizetése megtörtént, ma felszámoló díjazására pedig a gazdálkodó szervezet biztosítékot nyújt. Az új szakasz rendelkezik az eljárás megszüntetése iránti kérelem beadásáról, a kérelem kötelező mellékleteiről is, valamint a jogerős végzés közzétételének módjáról, tartalmáról A felszámoló eljárása alfejezetben változott a felszámoló által külön nyilvántartásba vett követelések összetétele, a nyilvántartásba vétel feltételéül megfizetendő összegek emelkedtek az adós gazdálkodó szervezet vagyontárgyainak értékesítését a korábbi 120 nap helyett a felszámolás közzétételének időpontjától számított 100 napon belül kell megkezdenie a felszámolónak a hitelezői választmány többletjogokat kapott az értékesítés felügyeletével kapcsolatban, mind az árverések, mind a nyilvános pályázatok során. Bővült azok köre, akik az értékesítés során nem szerezhetnek tulajdonjogot a felszámoló jogszabálysértő intézkedése vagy mulasztása ellen benyújtott kifogást bíróság soron kívül de legfeljebb 30 napon belül határozatával dönti el. Ez a határidő a bizonyítási 3

4 4 eljárás időtartamával meghosszabbodik szigorodott a felszámoló felelősségi formája. A korábbi adott helyzetben általában elvárható gondossági formát az ilyen tisztséget betöltő személytől elvárható gondosság váltotta fel A felszámolási eljárás befejezése alfejezetben A kielégítési sorrend utolsó kategóriáját az új szabályozás hat alkategóriába sorolta [57. (1) bekezdés h) pont] a felszámolót terhelő új rendelkezés a függő követelések rendezésére szolgáló tartalékképzési kötelezettség növekedett a felszámolói díj ha az adós vagyonából ki nem elégített hitelezői követelések teljesítéséért az állam felelősséggel tartozik és a járadékjellegű követelések jogosultjai részére a felszámolás során fizetést teljesít, ezt az összeget hiteltartozásként kell nyilvántartásba venni és kielégíteni, ha van rá vagyoni fedezet Az egyszerűsített felszámolás alfejezetben Az egyszerűsített felszámolás során a felszámoló a hitelezői igényt bejelentett hitelezőket (választmányt) tájékoztatja arról, hogy egyszerűsített felszámolás iránti kérelmet kíván a bírósághoz benyújtani. Ezen kívül felhívja hitelezőket, hogy amennyiben tudomásuk van vagyonelemről, akkor azt 30 napon belül jelentsék be. A felszámoló - az adós gazdálkodó szervezet nyilvántartásai, illetve a könyvvezetés hiányosságai esetén - az adós gazdálkodó szervezet vezetőjét felhívja arra, hogy amennyiben a gazdálkodó szervezet nyilvántartásainak, illetve könyvvezetésének hiányosságait nem pótolja, egyszerűsített felszámolási eljárást fog kezdeményezni. Amennyiben vagyonelemre vonatkozó információ nincsen, illetve a felhívások eredménytelenek úgy a felszámoló írásbeli jelentést készít, és kérelmet, illetve javaslatot nyújt be a bíróságnak az adós vagyonának, illetve be nem hajtott követeléseinek a hitelezők közötti felosztására. A bíróság a jelentés és a beérkezett észrevételek, kifogások alapján végzéssel rendeli el az adós vagyonának, illetve be nem hajtott követeléseinek a hitelezők közötti felosztását, valamint az adós megszüntetését. A végzést a felszámoló által benyújtott jelentés és vagyonfelosztási javaslat beérkezésétől számított 90 napon belül kell meghozni Fontos új rendelkezés, hogy a bíróság az adós gazdálkodó szervezet vezetőjét az eljárás költségeinek viselésére kötelezi: ha az egyszerűsített felszámolási eljárásra a könyvvezetés, illetve a nyilvántartások hiányosságai miatt került sor, vagy ha a vezető tisztségviselő a cég felszámolását megelőző három év közül bármelyikben nem tett eleget az éves beszámoló, az egyszerűsített éves beszámoló, az összevont (konszolidált) éves beszámoló külön jogszabályban meghatározott letétbe helyezési és közzétételi kötelezettségének.

5 5 2. A felszámolási eljárás fogalma A felszámolási eljárás olyan eljárás, amelynek célja, hogy a fizetésképtelen adós jogutód nélküli megszüntetése során a hitelezők e törvényben meghatározott módon kielégítést nyerjenek. A felszámolási eljárás az adósnak az eljárás kezdő időpontjában bejegyzett székhelye szerint illetékes megyei (fővárosi) bíróság hatáskörébe tartozó polgári nemperes eljárás. 3. A felszámolási eljárás szakaszai A felszámolási eljárás a gyakorlatban jól elkülöníthető részekre tagolható: 1. szakasz: a felszámolási indítványnak a bírósághoz történt beérkezésétől a felszámolás megindításáig, közzétételéig tart (bírósági szakasz) 2. szakasz: a tényleges felszámolási időszak, amely a felszámolás befejezéséig, a felszámolási zárómérleg és az ehhez kapcsolódó záró dokumentumok elkészítéséig tart 3. szakasz: a bíróság előtti befejező szakasz. A felszámolás eljárás törvényessége felett a felszámoló bíróság gyakorol felügyeletet, azzal, hogy az első és a harmadik szakasz kifejezetten bírósági szakasz, míg a tényleges felszámolás szakaszában a bíróság közreműködése akkor játszik szerepet, ha például a bejelentett hitelezői igény jogalapja vagy összegszerűsége vitatott, vagy a hitelezők a felszámoló eljárása ellen terjesztenek elő jogorvoslati kérelmet vagy kifogást. 4. A felszámolási eljárás szereplői A felszámolási eljárás szereplői alapvetően az adós, a hitelező és a felszámoló. A Cstv által maghatározott szűk körben az olyan harmadik személy is félnek minősül, akinek jogát vagy jogos érdekét a felszámoló eljárása vagy mulasztása érinti és emiatt a bírósághoz jogorvoslati kérelmet terjeszt elő. Ez a személy a kifogás előterjesztőjeként minősül félnek. A Cstv-nek a felszámolási eljárásra vonatkozó rendelkezéseit a külföldi székhelyű vállalkozások magyarországi fióktelepeire a külföldi székhelyű vállalkozások magyarországi fióktelepeiről és kereskedelmi képviseleteiről szóló évi CXXXII. törvényben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni [a hivatkozott törvény ai]. 5. A kezdő nap megállapításának jelentősége A felszámoláshoz kapcsolódó joghatások és jogkövetkezmények helyes értelmezéséhez és alkalmazásához meg kell különböztetni a felszámolási eljárás kezdő időpontját a felszámolás kezdő időpontjától. A felszámolási eljárás kezdő időpontja az a nap, amikor az adós elleni első felszámolási kérelem a bírósághoz beérkezik. A hatályos rendelkezések szerint a felszámolás kezdő időpontja a felszámolást elrendelő jogerős végzés közzétételének napja.