I. TÉNYÁLLÁS A JOGKÉRDÉSEK

Átírás

1 A befektetési alapkezelőkről és kollektív befektetési formákról szóló évi CXCIII. törvény (Batv.) 59. (4) bekezdésében foglalt rendelkezések értelmezése és alkalmazásának feltételei A Letétkezelő, mint az Alapkezelő által kezelt Alap letétkezelési feladatait ellátó társaság állásfoglalás iránti kérelemmel (Kérelem) fordult a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletéhez (Felügyelet) a Batv. befektetési alapok jogutód nélküli megszűnésére irányadó rendelkezéseinek értelmezése kapcsán. I. TÉNYÁLLÁS A Kérelem szerint az Alap ( ) napja óta megszűnési eljárás alatt áll. Az Alapkezelő a Batv. 55. (2) bekezdése alapján arra tekintettel határozott az Alap megszűnéséről, hogy az Alap nettó eszközértéke (.) napján negatívvá vált. Az Alappal szemben annak hitelező bankja bírósági végrehajtási eljárást kezdeményezett, melynek keretében az Alap Letétkezelőnél vezetett fizetési számlája ellen hatósági átutalási megbízás került benyújtásra, amelynek sorban állítása ( ) napján lejárt. Az Alapnak mindezen túlmenően számos egyéb lejárt tartozása áll fenn egyéb hitelezőkkel, beszállítókkal és a Nemzeti Adó- és Vámhivatallal szemben, melyek kielégítésére az Alapnak nincs elegendő pénzeszköze. II. A JOGKÉRDÉSEK A Kérelem elsődlegesen a Batv. 59. (4) bekezdésének az értelmezésére, ehhez kapcsolódóan különösen a követelések kifizetési sorrendjére és időbeliségére irányul. A Batv. 59. (4) bekezdése a negatív saját tőkével rendelkező alapok megszűnése esetén speciális szabályként a csődeljárásról és felszámolási eljárásról szóló évi XLIX. törvény (Cstv.) vonatkozó bekezdéseit rendeli alkalmazni, a Batv. szerint tehát a hitelezők felé fennálló tartozásokat a Cstv. 57. (1) bekezdésében foglalt sorrendiség alapul vételével kell teljesíteni. A Letétkezelő álláspontja szerint a Batv. fenti rendelkezése nem tartalmaz egyértelmű iránymutatást a befektetési alapok megszűnése kapcsán, így a Letétkezelő az alábbi kérdésekre vonatkozóan kérte a Felügyelet állásfoglalását: 1. A Batv. 59. (4) bekezdésben foglalt, a hitelezők rögzített sorrendben történő kielégítésére vonatkozó rendelkezés a megszűnési eljárás teljes időtartama alatt, vagy csupán a megszűnési jelentés benyújtását követően, az annak alapján történő kifizetésekre irányadó? 2. Abban az esetben, ha a Cstv-ben meghatározott kielégítési sorrend nem alkalmazandó a megszűnési eljárás teljes időtartama alatt, akkor mely időpont vagy esemény irányadó e tekintetben? Mely időponttól vagy eseménytől függően kell figyelembe venni a kielégítési sorrendre vonatkozó szabályokat? 3. A megszűnési eljárás időtartama alatt a hitelezői követeléseket Cstv. szerinti sorrendet tartva folyamatosan, azok felmerülésekor, esedékességekor, vagy a követelések nyilvántartásba vétele után, a megszűnési jelentés benyújtását követően kell-e kielégíteni?

2 4. A folyamatban lévő végrehajtási eljárás keretében követelt tartozás teljesítésére is vonatkozik-e a Cstv. szerinti sorrend, mennyiben érinti a hatósági átutalás és az átutalási végzés a követelések teljesítését, befolyásolja-e a kielégítési sorrendet? III. A LETÉTKEZELŐ ÁLLÁSPONTJA A Letétkezelő Kérelemben kifejtett álláspontja szerint a Batv. 59. (4) bekezdésében foglalt rendelkezések csak a megszűnési jelentés (Jelentés) benyújtását követően alkalmazandóak, addig az időpontig az Alapkezelő saját döntése és mérlegelése alapján tetszőleges sorrendben elégítheti ki a hitelezői követeléseket. A Letétkezelő szerint a vagyon, így elsősorban az ingatlanok megóvásának az érdeke sérülne, és az ingatlanok működtetése kerülne veszélybe akkor, ha az Alapkezelő a felszámolási eljárás szabályainak követésével rendezné az Alap tartozásait. Utóbbi esetben előfordulhatna, hogy a jogszabályi sorrend betartása miatt olyan költségek kerülnének hátra sorolásra, amelyek a vagyon megóvásához kapcsolódnak. A Letétkezelő szerint kizárólag az Alapkezelő rendelkezik azon információkkal, amelyek alapján megítélhető, hogy mely kiadások tekinthetőek a vagyon megőrzése és megóvása szempontjából szükséges kiadásnak, ennek alapján mely hitelezői kielégítések élvezhetnek prioritást. Mindezek mellett a Letétkezelő szerint a Cstv.-ben meghatározott sorrendiség betartásával a befektetők érdeke is sérülhetne az Alap vagyonának csökkenése esetén. A Letétkezelő a 3. kérdés vonatkozásában rögzítette, hogy a hitelezői követelések folyamatos teljesítése a megszűnési eljárás időtartama alatt technikailag nehezen kivitelezhető, mert az egyes követelések összege és összetétele folyamatosan változik. Aggályos ugyanakkor, hogy a kifizetéseknek a Jelentés elkészítéséig történő elhalasztása az Alap számára kárt és akár vagyoncsökkenést is okozhat, például a biztosítási díj ki nem fizetése okán. A Letétkezelő végül hangsúlyozta a Kérelmében, hogy letétkezelői minőségében eljárva nincs azon információk birtokában, amelyek alapján ellenőrizhetné az Alap kifizetéseinek megfelelő sorrendiségét. IV. A FELÜGYELET ÁLLÁSPONTJA IV. 1. A Cstv. szerinti kielégítési sorrend alkalmazandósága (1. és 2. kérdések) A Batv. 59. (4) bekezdése szerint a negatív saját tőkével rendelkező alapok megszűnése esetén a hitelezők követeléseit a Cstv. előírásai szerinti kielégítési sorrendben, a rendelkezésre álló összeg erejéig kell kielégíteni. A Batv. hivatkozott rendelkezése nem határozza meg kifejezetten, hogy a Cstv. szerinti kielégítési sorrendet a megszűnési eljárás teljes időtartama alatt, vagy csupán a Jelentés elkészítését megelőzően, esetleg azt követően kell-e figyelembe venni, továbbá egyéb iránymutatást sem ad a kifizetésekre vonatkozóan. Az idézett jogszabályhely értelmezése során ezért célszerű megvizsgálni, hogy a Batv. szerinti szabályozás alapján ténylegesen a megszűnési eljárás mely szakaszában történik a hitelezői igények kifizetése, azaz mely eljárási szakaszra alkalmazható a kötött kifizetési sorrend. A Batv. 58. (1) bekezdése szerint a befektetési alap tulajdonába tartozó teljes vagyon értékesítéséből származó ellenérték befolyását és a kötelezettségek teljesítését követő 5 2

3 munkanapon belül, ingatlanalap esetében 15 munkanapon belül megszűnési jelentést kell készíteni. A megszűnési jelentést a Felügyelethez be kell nyújtani és ezzel egyidejűleg a befektetők felé közzé kell tenni. A megszűnési jelentésnek legalább a 4. mellékletben foglaltakat kell tartalmaznia. A megszűnési jelentés közzétételét követően a fizetések megkezdhetők. A Felügyelet megítélése szerint a Batv. 58. (1) bekezdése nem pusztán felsorolja a Jelentés benyújtását megelőzően elvégzendő alapkezelői feladatokat, hanem az ott meghatározott jogcselekmények vonatkozásában kötelezően követendő sorrendet is felállít. A Cstv-ben foglalt kielégítési sorrend megtartása ugyanis csak abban az esetben garantálható, ha az alapkezelő már számba vette valamennyi ismert hitelező összes követelését és ezzel szemben már adott a rendelkezésre álló, felosztható vagyon összege is. Ennek megfelelően az alapkezelőnek először a megszűnő befektetési alap vagyonának az értékesítését kell elvégezni, csupán ezt követően kerülhet sor az alap kötelezettségeinek a teljesítésére. A Jelentés elkészítésének időpontja tekintetében a Batv. 58. (1) bekezdése egyértelmű rendelkezést tartalmaz, a Jelentést ingatlanalapok esetén az alappal szembeni követelések teljesítését követő 15 napon belül kell benyújtani a Felügyelethez. Fenti álláspont helyénvalóságát erősíti a Batv. Jelentés tartalmi követelményeit felsoroló 4. számú melléklete (Melléklet), amelynek 5. pontja szerint a Jelentés kötelező tartalmi eleme a kötelezettségek teljesítéséből adódó kifizetések felsorolása. A Jelentés e tartalmi elemének a Batv. 58. (1) bekezdés első mondatában foglaltakkal való összevetése alapján megállapítható, hogy a Melléklet a kötelezettségek teljesítéséből adódó kifizetések -re történő hivatkozásával a kifizetésekre, mint múltbéli eseményeknek a megszűnési eljárás transzparenciáját elősegítő bemutatására utal. A Batv. 58. (1) bekezdésének utolsó mondata valóban tartalmazza, hogy a Jelentés közzétételét követően a fizetések megkezdhetők, a fizetések kifejezés alatt ugyanakkor a Felügyelet szerint nem a hitelezői követelések kifizetése értendő, hanem kizárólag az e követelések kifizetését követően megmaradó, a befektetők között ténylegesen felosztható vagyon felosztása, amelyet a Batv. alábbi rendelkezése is alátámaszt: A Batv. 59. (3) bekezdése a pozitív saját tőkével rendelkező befektetési alapok vonatkozásában általános szabályként rögzíti, hogy a letétkezelő a Jelentés Felügyelethez történő benyújtását követő 5 munkanapon belül köteles megkezdeni a rendelkezésre álló összeg kifizetését a befektetők részére. A Felügyelet álláspontja szerint a törvényben előírt határidőből is arra lehet következtetni, hogy a Jelentés benyújtására kizárólag azt követően kerülhet sor, hogy az alap rendezte a vele szemben fennálló követeléseket, a Jelentés benyújtását követően rendelkezésre álló rövidebb határidő tehát kizárólag a befektetői kifizetések megkezdésére szolgál, nem pedig az azt megelőző hitelezői követelések kielégítésére. Ezt igazolja a Melléklet 7. pontja is, mely a Jelentés kötelező elemei között külön nevesíti a befektetők között felosztható tőkét. Mindezekhez kapcsolódóan általánosságban megjegyzendő, hogy a Jelentés közzétételével, mint a megszűnési eljárás utolsó előtti, a befektetői kifizetéseket megelőző mozzanatával az alapkezelő arról kell, hogy számot adjon, hogy miként került megállapításra a befektetők között felosztható vagyon mértéke, amely funkció betöltését veszélyeztetné, ha az alapkezelő csak a Jelentés közzétételét követően kezdené meg az esetenként változó, vagy bizonytalan összegű hitelezői követelések kielégítését. 3

4 Összefoglalva a fentieket, a Batv. 59. (4) bekezdése úgy értelmezendő, hogy a hitelezői követelések vonatkozásában a Cstv-ben rögzített kielégítési sorrend a megszűnési eljárás Jelentés benyújtását megelőző szakaszában alkalmazandó, mivel kizárólag ebben a szakaszban kerülhet sor a hitelezői igények kielégítésére. A Jelentés benyújtása utáni kifizetés alatt csupán a befektetési alapok követelések kielégítését követően megmaradt vagyonának a befektetők között történő felosztása értendő, amelyre azonban a negatív saját tőkéjű alapok esetén nem kerül sor. IV.2. A hitelezői követelések kifizetésének időpontja A Felügyelet egyetért a Letétkezelő Kérelemben kifejtett azon álláspontjával, amely szerint a Batv. rendszerében a hitelezői követelések folyamatos teljesítése nem kivitelezhető, mivel a változó számú és összegű követelésekre a gyakorlatban nem alkalmazható a Cstv. kötött kifizetési sorrendje akkor, ha az Alapkezelő a kifizetések teljes körének számba vételét megelőzően kifizetéseket eszközöl. A befektetési alapok megszűnésének szabályait január 1. napjáig meghatározó tőkepiacról szóló évi CXX. törvény (Tpt.) korábban hatályos 256. (7) bekezdése kimondta, hogy az alap hitelezői az (5) bekezdés szerinti közzététel napjától számított harmincnapos jogvesztő határidőn belül jelenthetik be követeléseiket a letétkezelőnél. Miközben tehát a Tpt. harminc napos jogvesztő határidőhöz kötötte a hitelezői követelések bejelentését, a Batv. hasonló rendelkezést nem tartalmaz, amelynek okán az alapkezelő az időben hosszan elnyúló megszűnési eljárás későbbi szakaszában is szembesülhet újonnan felmerülő hitelezői követelésekkel. A gyakorlatban e probléma súlya a Felügyelet álláspontja szerint azért nem jelentős, mert az alapkezelők a megszűnési eljárásban jellemzően ismerik az adott befektetési alappal szemben fennálló hitelezői követeléseket, az eszközök értékesítésével párhuzamosan pedig egyre csökken annak a valószínűsége, hogy újabb hitelezői követelések merüljenek fel. Amint az a korábbiakban kifejtésre került, a hitelezői követelések kielégítése fő szabály szerint nem kezdődhet meg mindaddig, amíg valamennyi portfólióelem, így az ingatlanok és pénzügyi eszközök helyét azok értékesítése útján át nem veszik a portfólióban a letétkezelői számlán nyilvántartott pénzeszközök. Ezt követően kerülhet sor a követelések teljesítésére, amelynek megkezdéséig azonban az alapkezelő a Tpt (7) bekezdésében foglaltakhoz hasonló tartalmú szabály hiányában köteles befogadni az újonnan felmerülő hitelezői követeléseket. Amennyiben ugyanis az alapkezelő nem így járna el, nem tudná garantálni, hogy a kielégítés során figyelemmel lesz a Cstv-ben meghatározott kielégítési sorrendre. Mivel a Jelentés közzétételére és Felügyelethez történő benyújtására csak akkor kerülhet sor, ha a hitelezői követelések ezt megelőzően a Cstv. sorrendiségére is figyelemmel kielégítésre kerültek, az alapkezelő kiemelt körültekintéssel köteles meggyőződni a kifizetés megkezdését megelőzően arról, hogy minden hitelezői követelés számba vételére sor került. A Letétkezelő a Kérelemben több ponton kifejtette, hogy az Alap megszűnése kapcsán elemi érdeknek tekinti az ingatlanok folyamatos és megfelelő működtetését. Példaként a vagyonbiztosítást, az üzemeltető követelését, a biztonsági őrzés, a biztosítás díját, valamint a hó eltakarításának költségét említette meg, mint olyan követeléseket, amelyeket a megszűnési eljárás időtartama alatt is folyamatosan ki kell elégíteni. A 4

5 Felügyelet álláspontja szerint a fenti, valamint a jellegét tekintve a fentiekhez hasonló kötelezettségek esedékességkor történő kifizetésére a Batv. 59. (4) bekezdése a Cstv. rendelkezéseiből levezethető módon lehetőséget biztosít. A Cstv. 57. (1) bekezdése a) pontja értelmében a gazdálkodó szervezetnek a felszámolás körébe tartozó vagyonából elsőként a felszámolás (2) bekezdés szerinti költségeit kell kielégíteni. A Cstv. 57. (2) bekezdése határozza meg a felszámolási költségnek minősülő költségek körét. A jogszabályi felsorolás több olyan tételt rögzít, amely egy befektetési alap vonatkozásában nem lehet releváns, a felsorolás b) pontja ugyanakkor kimondja, hogy felszámolási költségnek minősül egyebek mellett a felszámolás kezdő időpontja után az adós gazdasági tevékenységének ésszerű befejezésével, továbbá vagyonának megőrzésével kapcsolatos költségek [ ]. Fentiekből látható, hogy a Cstv. 57. (2) bekezdés b) pontja mások mellett éppen azokat a költségeket említi felszámolási költségként, amelyek a Letétkezelő álláspontja szerint az ingatlanok állagmegőrzéséhez és biztonságos fenntartásához szükségesek, azaz a Cstv. és így a Batv. rendszerében pontosan azok a követelések élveznek prioritást, amelyek kifizetése károsodástól óvhatja meg az Alapot, vagy amelyek az ingatlanok állagvédelmét, megőrzését biztosítják. A Cstv. 58. (1) bekezdése értelmében az 57. (1) bekezdésének a) és c) pontjában felsorolt követeléseket esedékességükkor, a d)-g) pontban foglalt követeléseket pedig a zárómérleg vagy záró egyszerűsített mérleg jóváhagyása után 30 napon belül kell kielégíteni. A Cstv. fenti rendelkezése alapján levonható az a következtetés, hogy a jogalkotó a felszámolási költségnek minősülő költségek kifizetését nem csupán azáltal kívánta biztosítani, hogy azokat első helyre sorolta a kielégítési sorrend meghatározásakor, hanem azzal is kedvező helyzetbe hozta a jogosultakat, hogy lehetővé tette e költségek esedékességkor történő kifizetését. Összefoglalva tehát a fentieket, a Cstv. rendelkezéseire utaló Batv. a Felügyelet álláspontja szerint lehetővé teszi az ingatlanok állagmegóvása érdekében nélkülözhetetlen kiadások megszűnési eljárás során történő folyamatos kifizetését, amely következtetés alapjául a Cstv. 57. (1) bekezdés a) pontja, (2) bekezdése, valamint 58. (1) bekezdése szolgál. E következtetés helytállóságát erősíti, hogy az állagmegóvással együtt járó, a Cstv. 57. (2) bekezdés b) pontja szerinti költségek visszatartásával az Alapkezelő az Alap vagyonának megőrzését veszélyeztetné. IV.3. A hatósági átutalási megbízás és a hatósági végzésben foglalt követelés teljesítése A Batv. 59. (4) bekezdése nem tartalmaz részletszabályokat az egyes, egyéb jogszabályok alapján kiemelten kezelt követelések kielégítési sorrendbe való betagozódása tekintetében, ezért a Felügyelet álláspontja szerint a befektetési alapok megszűnése során kizárólag a Batv. által hivatkozott Cstv. szerinti kielégítési sorrend lehet irányadó. 5

6 Fenti álláspontot igazolja, hogy a Cstv. 38. (1) bekezdése a következő rendelkezéssel vonja be a végrehajtási eljárás keretében lefoglalt vagyontárgyakat a felszámolási vagyon körébe: Az adós ellen a felszámolás kezdő időpontjában folyamatban lévő a felszámolás körébe tartozó vagyonnal kapcsolatos végrehajtási eljárásokat a végrehajtást foganatosító bíróságnak (hatóságnak) haladéktalanul meg kell szüntetni, a lefoglalt vagyontárgyakat és a befolyt, a végrehajtás költségeinek levonása után fennmaradó, de még ki nem fizetett pénzeszközöket a kijelölt felszámolónak kell átadni. Az adós ingatlanán fennálló végrehajtási jog a felszámolás kezdő időpontjában megszűnik. A felszámoló a végrehajtói díjjegyzékben foglalt díjfelszámítás ellen külön jogszabály rendelkezései szerint végrehajtási kifogást terjeszthet elő. A bíróság a felszámolást elrendelő jogerős végzést megküldi a végrehajtást elrendelő, vagy ha azt ismeri közvetlenül a foganatosító bíróságnak (hatóságnak); a végrehajtást elrendelő bíróság (hatóság) a felszámolás elrendeléséről haladéktalanul tájékoztatja a végrehajtást foganatosító bíróságot (hatóságot). A Cstv. tehát kimondja, hogy a felszámolás kezdő időpontjában folyamatban lévő végrehajtási eljárásokat meg kell szüntetni, a lefoglalt vagyontárgyak a továbbiakban a felszámolási vagyon részét képezik. A Felügyelet álláspontja szerint a Batv. 59. (4) bekezdésben a Cstv. előírásai szerinti kielégítési sorrendben [ ] kell kielégíteni szövegrészt tartalmazó utalással a jogalkotó egyértelműen kifejezte azon szándékát, hogy a Cstv. minden, a hitelezők kielégítési sorrendjét érintő szakasza és így a Cstv. 38. (1) bekezdése is figyelembe veendő és alkalmazandó az alap megszűnése során. Ennek megfelelően pedig a befektetési alapok megszűnési eljárás során értékesített vagyonának felosztására kizárólag a Cstv. szerinti kielégítési sorrend az irányadó. Ezt támasztja alá az a körülmény is, hogy a Cstv. rendszerében a jogalkotó maga rendelkezett az 57. -on alapuló kielégítési sorrend érvényesülését veszélyeztető, egyéb jogszabályok által preferált követelések kiemelt státuszának felszámolás kezdő időpontjában történő megszűnéséről. Fentiek alapján kijelenthető, hogy mivel sem a Batv. 59. (4) bekezdése alapján, sem a Cstv a, vagy egyéb rendelkezése alapján nem vezethető le a Cstv ban rögzített kielégítési sorrendtől történő eltérés lehetősége, a megszűnési eljárásban megjelenő hitelezői követelések kielégítésére kizárólag a Cstv a szerinti kielégítési sorrendben kerülhet sor március 6