/2017 I. TÉNYÁLLÁS
|
|
- Sára Magyarné
- 5 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 /2017 A befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető tevékenységek szabályairól szóló évi CXXXVIII. törvény (Bszt.) vonatkozó rendelkezéseinek értelmezése a felszámolási eljárás alatt lévő befektetési vállalkozás ügyfeleit a Bszt a alapján megillető kielégítési igény érvényesítése kapcsán A Kérelmező állásfoglalás iránti kérelmet (Beadvány) nyújtott be a Magyar Nemzeti Bankhoz (székhely: 1054 Budapest, Szabadság tér 9.) (MNB) a felszámolási eljárásokban a Bszt., valamint a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló évi XLIX. törvény (Cstv.) vonatkozó rendelkezéseinek az adott befektetési vállalkozás ügyfeleit a Bszt a alapján megillető kielégítési igény érvényesítése kapcsán történő helyes értelmezésével kapcsolatban. I. TÉNYÁLLÁS A Bszt ának a Cstv. hitelezői igénybejelentésre és a hitelezői jogok gyakorlására vonatkozó rendelkezéseivel való együttes alkalmazása tekintetében a Kérelmező álláspontja szerint koncepcionális szinten indokolt arra választ kapni, hogy a befektetési vállalkozás felszámolása során az ügyfelek a felszámolási eljárásban milyen minőségben, tulajdoni igénnyel, vagy hitelezői igénnyel rendelkező szereplőként vesznek-e részt. A fenti kérdés kapcsán a Kérelmező három lehetséges jogértelmezési alternatívát vázolt fel a Beadványában, az alábbiak szerint: 1. A Bszt. 136/A. -a szerint Ha a 136. (1) bekezdése szerinti pénzügyi eszköz, pénzeszköz vagy árutőzsdei szolgáltatás tárgyát képező eszköz kiadásával összefüggésben a felszámoló vitatja a tulajdonos által megjelölt igényt, a vitatott tulajdoni igényt a felszámolási eljárásban lehet érvényesíteni. A felszámoló a vitatott tulajdoni igényt elbírálás érdekében 15 munkanapon belül megküldi a felszámolást elrendelő bíróságnak. A bíróság a tulajdoni igény elbírálása során a vitatott hitelezői igény elbírálására vonatkozó szabályok szerint jár el. A Bszt. 136/A. -a alapján tehát az ügyfél 136. (1) bekezdése szerinti eszközének kiadásával összefüggésben előterjesztett igény tulajdoni igénynek minősül, és önmagában a Bszt. ezen speciális rendelkezéséből levezethető olyan érvelés, amely szerint az ügyféligények a felszámolási vagyonból történő kielégítésüktől függetlenül megőrzik ügyféligényi minőségüket és e követelésekre tekintettel a felszámolás során hitelezői jogok nem gyakorolhatók. 2. A Bszt. a jogutód nélküli megszűnésre vonatkozó szabályain belül a felszámolásra irányadó rendelkezések között (a 124. és a ok) tartalmaz speciális rendelkezéseket a Cstv. előírásaihoz képest, illetőleg jelöli meg azokat a Cstv. rendelkezéseket, amelyek a befektetési vállalkozás felszámolása során nem alkalmazhatók. Erre figyelemmel, alappal merülhet fel, hogy a Bszt. oldaláról nincs jogszabályi akadálya annak, hogy az ügyfélvagyonba tartozó eszközzel rendelkező ügyfél a Bszt ában rögzített szabályok alkalmazásától függetlenül egyúttal a Cstv. szabályai szerint hitelezői igényt is bejelentsen a Bszt (1) bekezdése szerinti eszközei vonatkozásában a befektetési vállalkozás elleni felszámolási eljárásban. A hitelezői igénybejelentés ez esetben olyan időpontban is megtehető, amikor a nyilvántartások vizsgálata még nem történt meg, így nem ismert az ügyfél előtt, hogy a 136. (1) bekezdése szerinti eszközei teljes körűen kiadhatók, vagy azokban hiány mutatkozik. Az ilyen hitelezői igénybejelentés esetén a felszámolónak elsődlegesen azt kell vizsgálnia, hogy a hitelezői igény a Cstv. 37. (1) bekezdése szerinti 180 napos jogvesztő határidőn belül érkezett-e, mivel a hitelezői jogok gyakorolhatóságát ez esetben nem érinti, hogy a bejelentés 40 napon belül, vagy azon túl érkezett-e, figyelemmel arra, hogy a hitelezői igény bejelentésének az ügyfélvagyon Bszt (2) bekezdés c) és (4) bekezdés c) pontjai szerinti kiadására nincs hatása. Az ügyfél homogén csoportképzés előtt megtett hitelezői igénybejelentése során indokolt vizsgálni az időelőttiség tényét is, tekintettel arra, hogy felmerülhet az, hogy az ügyfél a homogén csoportképzés időpontját követően kerül abba a helyzetbe, hogy a ki nem adható tulajdonának az összegét megjelölhesse. A hitelezői joggyakorlás feltétele továbbá, hogy a befektetési vállalkozás hiteles nyilvántartása szerint kétséget kizáróan megállapítható legyen, hogy az ügyfél tulajdonában lévő (és a felszámoló által nem vitatott) eszközök teljes
2 körű kiadása akadályba ütközik. A felszámoló a homogén csoportképzéssel érintett eszközök végleges kiadási arányszámainak kialakítását követően állapítja meg ugyanis, hogy a hitelezői igénybejelentést tett ügyfél eszközeinek kiadása akadályba ütközik-e, és amennyiben igen, a kiadás milyen mértékben (összegben) akadályozott. A végleges kiadási arányszámok megállapítását követően a felszámolónak a Cstv a alapján indokolt intézkedni arra, hogy e tényről az ügyfelek megfelelő módon értesüljenek. Az értesítés során nincs törvényi kötelezettsége a felszámolónak arra, hogy a korábban hitelezői igényt be nem jelentő ügyfelek felé figyelemfelhívást intézzen a hitelezői igények bejelentésének lehetőségére vonatkozóan, azonban annak kézhezvételét követően a Cstv. 37. (2) bekezdésében foglaltak alapján az ügyfelek jogosultak hitelezői igénybejelentést tenni, mely esetben az igénybejelentésre nyitva álló 180 napos jogvesztő határidőt a kézhezvétel napjától kell számítani. A jogvesztő határidőn belül megtett hitelezői igénybejelentés alapján tehát a felszámolási eljárásban az érintett befektetési vállalkozás ügyfele teljes körű hitelezői jogosultságokat gyakorolhat a felszámoló visszaigazolását követően, amennyiben megállapítható, hogy a nem vitatott eszközökre fennálló tulajdoni igény részben vagy egészben nem elégíthető ki. A hitelezői jogok gyakorlása nem érinti a tulajdoni igényből eredő jogok fennálltát. A Bszt. és a Cstv. fentiek szerinti együttes értelmezése szerint az ügyfél hitelezői minősége tehát nem kizárt azzal, hogy hitelezői igénybejelentéstől függetlenül részesül a felszámolási vagyonból, ugyanakkor az eljárás alatti joggyakorlás (észrevétel, kifogás, választmányon való részvétel, stb.) kizárólag erre vonatkozó hitelezői igény bejelentéséhez kötötten lehetséges. 3. A harmadik álláspont szerint az ügyféligények vizsgálatának kiindulópontjául a Bszt (2) bekezdés és a (4) bekezdés szolgálnak, amelyek meghatározzák az eszköz kiadási eljárás módját arra az esetre, ha az eszközök nem adhatóak ki maradéktalanul. A Bszt (2) bekezdésének c) pontja (illetve (4) bekezdésének c) pontja) alapján, ha az eszköz (illetve pénzeszköz) az a) és b) pontok alapján nem adható ki, akkor - a Cstv ában meghatározott kielégítési sorrendtől eltérően - a felszámolási költségek kielégítését követően a befektetési vállalkozás vagyonából először ezen követelést kell a (3) bekezdésben foglaltak szerint kielégíteni (illetve kiadni). Ekkor az ügyfél tulajdoni igénye átalakul kötelmi igénnyé, hiszen a nyilvántartások vizsgálatát követően az állapítható meg, hogy az ügyfél tulajdonában lévő eszköz nem adható ki. Ezt támasztja alá a Legf. Bír. Pfv. II /2002. sz. Legfelsőbb Bírósági határozat is. A Cstv. 57. rendelkezései szerint is a hitelezőket lehet kielégíteni, és ezen értelmezés szerint a Bszt. a kielégítési rangsort töri át", arról azonban a Cstv.-hez képest speciális rendelkezést nem tartalmaz, hogy ehhez ne volna szükség hitelezői minőségre. Azt sem mondja ki továbbá, hogy a kielégítés során (a rangsort kivéve) eltérően szükséges eljárnia a felszámolónak, azaz, hogy a zárómérleget, vagyonfelosztási javaslatot más módon kellene elkészítenie, esetlegesen az ügyfél követelések kielégítése más metodika szerint történne. A Bszt. eltérő rendelkezései hiányában a Cstv. irányadó szabályai alapján nincs helye annak sem, hogy a felszámoló ügyfél, azaz nem hitelező" részére javasoljon vagyonfelosztást. A Bszt. és a Cstv. fentiek szerinti együttes értelmezése szerint tehát az ügyfél kizárólag abban az esetben részesülhet a felszámolási vagyonból (Bszt (2) bekezdés c) és (4) bekezdés c) pontjai), ha a felszámolás során jogvesztő határidőn belül hitelezői igényt jelentett be. Ez utóbbi esetben indokolt megvizsgálni azt, hogy a hitelezői igény bejelentésére mely rendelkezések alapján és mely időszak(ok)ban van jogi lehetőség. A Cstv. 37. (1) bekezdése alapján főszabály szerint a felszámolás közzétételétől számított 40 napon túl, de 180 napon belül bejelentett követeléseket veszi nyilvántartásba a felszámoló. A felszámolási eljárás kezdő időpontja azonban a Kérelmező álláspontja szerint a Bszt ában foglaltakra figyelemmel nem tekinthető az ügyfelek vonatkozásában a hitelezői igényük bejelentésére irányadó határidő kezdő időpontjának, hiszen ekkor az ügyfelek igénye a tulajdonukban lévő eszközök kiadására irányul. A Bszt. speciális rendelkezései hiányában a Kérelmező álláspontja szerint az ügyfél hitelezői igényérvényesítési határideje a felszámolási eljárásban a kötelmi igény keletkezésekor indul meg. A felszámolási vagyonnal szembeni igény érvényesíthetősége ezért akkor kezdődhet meg, amikor az ügyfél tudomást szerez arról, hogy tulajdoni igénye nem vagy csak részben elégíthető ki. Tudomásszerzésnek a Kérelmező véleménye szerint az ügyfél részére közvetlenül, igazolható módon megküldött értesítés kézhezvétele, vagy a felek közötti szerződéses kapcsolatban (Üzletszabályzatban) meghatározott egyéb módon megküldött közlés tekinthető. Ez a megközelítés összhangban áll a Cstv. 37. (2) bekezdésében foglaltakkal. 2/6
3 A Cstv. 37. (2) bekezdése alapján a felszámolás alatt keletkezett és felszámolási költségnek nem minősülő követelések tekintetében - ha a felszámolási zárómérleget még nem nyújtották be - a hitelezői igényt a követelés esedékessé válását követő 40 napon belül kell a felszámolónak bejelenteni, aki a követelést a (2) bekezdésének f) pontjában foglalt - határidőn belül benyújtott hitelezői igények között veszi nyilvántartásba. A 40 nap elteltével, de 180 napon belül - legalább a felszámolási zárómérleg benyújtásáig - bejelentett igények nyilvántartásba vételére és kielégítésére az (1) bekezdés az irányadó. A Cstv. 37. (1) bekezdése alapján az adóssal szemben fennálló olyan követeléseket, amelyeket a felszámolás közzétételétől számított 40 napon túl, de 180 napon belül jelentettek be, a felszámoló nyilvántartásba veszi, és - az egyezségkötést kivéve - akkor elégíti ki, ha az 57. (1) bekezdésében felsorolt tartozások kiegyenlítése után van rá vagyoni fedezet. A Cstv. 37. (3) bekezdése szerint az (1)-(2) bekezdésekben foglalt esetekben a 180 napos határidő elmulasztása jogvesztéssel jár. A fentiek kapcsán további kérdésként merül fel, hogy amennyiben az ügyfél a Cstv. fenti rendelkezései szerint határidőn túl bejelentett hitelezőként kerül nyilvántartásba vételre, ez hogyan viszonyul a Bszt (2) bekezdés c) és (4) bekezdés c) pontjai szerinti kielégítési rangsor szabályhoz. A Kérelmező véleménye szerint a felszámolási költségek kielégítését követően a hitelezőként határidőn belül bejelentkezett ügyfelek (illetve a Befektető-védelmi Alap, Kárrendezési Alap) követelései térülésére van lehetőség, melyet a Cstv. általános szabályai szerinti követelések (Cstv. 57. (1) bekezdés b)-g) pontjai) kielégítése követ, majd a 40 napos határidőn túl bejelentett, ügyfelektől és más hitelezőktől származó hitelezői igények kielégítése. Hitelezői igénybejelentés hiányában, illetőleg annak a tudomásszerzéstől számított 180 napon túli bejelentése esetén tehát a Bszt. hatálya alá tartozó ügyfél sem kereshet kielégülést a felszámolási vagyonból. A fentiek kapcsán a Kérelmező még az alábbi, a befektetési vállalkozás ügyfelei hitelező minőségének megítélése kapcsán figyelembe veendő jogszabályhelyekre hívta fel a figyelmet: A tőkepiacról szóló évi CXX. törvény (Tpt.) 220. (3) bekezdésében az alábbi releváns szabályokat tartalmazza: A Befektető-védelmi Alap az [...] igényét a felszámolási eljárás során érvényesíti. A felszámolási eljárás során a kielégítési sorrendben a befektetőtől átszállt követelés tekintetében az Alapot a befektető helye illeti meg." A Bszt (1) bekezdése ugyanakkor azt rögzíti, hogy a befektetési vállalkozás felszámolása során tartott egyezségi tárgyaláson a Befektető-védelmi Alap képviselője a Befektető-védelmi Alap által biztosított követelések tekintetében és értékében hitelezőként vesz részt, valamint jogosult megtenni az egyezség létrejöttéhez szükséges engedményeket." A Befektető-védelmi Alap hitelezői minőségének kimondása az egyezségi tárgyaláson feleslegesnek tűnik akkor, ha minden kártalanított ügyfelet hitelezőnek fogaduk el, tekintettel arra, hogy a követelés átszállásával az Alapot mindazon jogok megilletik, amelyek a kártalanított ügyfelet megillették. Az is nehezen elképzelhető ugyanakkor, hogy a jogalkotó szándéka arra irányult volna, hogy az ügyfelek nem válhatnak hitelezővé és így a Befektető-védelmi Alap sem válik azzá, kizárólag az egyezségi tárgyaláson vehet részt és gyakorolhat hitelezői jogokat. A tőkepiac stabilitásának erősítése érdekében tett egyes kárrendezési intézkedésekről szóló évi CCXIV. törvény (Kárrendezési törvény) 17. (1) bekezdése az alábbiakat rögzíti: A befektetési szolgáltató felszámolási eljárása során az Alapra átszállt követelések kiadása és kielégítése a Bszt. felszámolásra vonatkozó rendelkezései szerint történik, a kielégítési sorrendben a jogosultról átszállt követelés tekintetében az Alapot - a BEVÁ-val azonosan - az ügyfél (kárrendezésre jogosult) kielégítési helye illeti meg." A hivatkozott szakasz (2) bekezdése emellett kimondja, hogy,,[a]z Alap a követelés (kötvény vagy pénzkövetelés) átszállásától számított 40 napon belül az adós ellen folyamatban lévő felszámolási eljárásban akkor is jogosult hitelezői igényt érvényesíteni, ha a hitelezői bejelentésre rendelkezésre álló határidő eltelt, függetlenül attól, hogy a követelés eredeti jogosultja a hitelezői igényt bejelentette-e." A Kárrendezési törvény 17. -ához fűzött indokolás további, kiemelt jelentőségű megállapításokat tesz: A törvény rendezi a követelések átszállásával kapcsolatos kérdéseket. Annak érdekében, hogy a felszámolási eljárásban történő hitelezői igények nyilvántartásba vétele, valamint érvényesítése egyértelműen megtörténhessen, a törvény rögzíti, hogy az Alap minden esetben - tehát a jogosult hitelezői igénybejelentésére tekintet nélkül - jogosult követelését a hitelezői nyilvántartásba vétel végett bejelenteni. Ha a kárrendezés során a kárrendezésre jogosult követelése átszáll 3/6
4 az Alapra, az Alap az ügyféltől függetlenül rendelkezik egy olyan önálló jogcímmel, amely alapján a saját jogán illeti meg a hitelezői igény a felszámolási eljárásban." A fentiek alapján levonható az a következtetés, miszerint az ügyfeleknek - amennyiben az eszközeik nem kiadhatóak - követelésük keletkezik a felszámolási eljárásban és azt hitelezői igényként be kell jelenteniük határidőben vagy határidőn túl, de a jogvesztő határidőn belül. Amennyiben ezt nem teszik meg, úgy elvesztik a jogot az igényük érvényesítésére. Ebből azonban az is következik, hogy az ügyfelek hitelezői igényük bejelentése esetén a felszámolónak a követelést - amennyiben azt nem vitatja - nyilvántartásba kell venni, vissza kell igazolni és ennek következtében az ügyfelek mint hitelezők minden, a Cstv.-ben szereplő hitelezői jogosítványt gyakorolhatnak (hitelezői értekezleten részvétel, hitelezői választmány, közbenső/zárómérleget meg kell kapniuk stb.). A Kárrendezési törvény ezen értelmezés szerint éppen azért nyitja meg a Kárrendezési Alap részére újra a hitelezői igény bejelentési határidőt 40 napra, hogy ne érje hátrány az Alapot abból, ha egyes ügyfelek nem jelentkeztek be az adós felszámolási eljárásába, hiszen ez esetben ezen követelések erejéig a Kárrendezési Alap sem válhatna hitelezővé. II. JOGKÉRDÉSEK A fentiek fényében a Kérelmező az alábbi konkrét kérdéseket fogalmazta meg a Beadványban. 1. A Cstv., a Bszt., a Tpt. és a Kárrendezési törvény rendelkezéseinek együttes értelmezése alapján-az ügyfelek a felszámolási eljárás során mindvégig tulajdoni igénnyel rendelkeznek-e és erre tekintettel kizárt, hogy a felszámolási eljárásban hitelezői pozíciót foglaljanak el, vagy a jogszabályokból levezethető az, hogy az ügyfeleknek a felszámolási eljárásokban a felszámolási vagyonból való részesüléshez hitelezői igénybejelentést szükséges tenniük? 2. Levezethető-e a felhívott rendelkezésekből az, hogy a felszámolási eljárásokban az ügyfeleknek hitelezői igénybejelentést nem szükséges tenniük annak érdekében, hogy a felszámolási vagyonból részesülhessenek? Amennyiben a felszámolási vagyonból történő részesülés feltételei hitelezői igénybejelentés hiányában is fennállnak, a hitelezői jogok (észrevétel, kifogás, hitelezői gyűlésen való részvétel) gyakorlásának feltétele-e a határidőben benyújtott hitelezői igénybejelentés? 3. Amennyiben az ügyfél bejelentésétől függ akár a hitelezői jogok gyakorlása, akár a felszámolási vagyonból való részesülés lehetősége, mely időpontot kell a határidő kezdő időpontjának tekinteni? 4. Amennyiben helytálló az az elgondolás, hogy az ügyfél eszközeire vonatkozó igénye a teljes körű kiadás akadályozottsága esetén a kiadással érintett eszközökre vonatkozóan kötelmi igénnyé alakul át a felszámolási eljárás időszaka alatt, az ügyfél tudomásszerzésének kizárólag az ügyfél részére közvetlenül, igazolható módon megküldött értesítés kézhezvétele, vagy a felek közötti szerződéses kapcsolatban (Üzletszabályzatban) meghatározott egyéb módon megküldött közlés tekinthető-e, vagy a felszámoló szokásos, akár internetes honlapján megjelentetett közleménye alapján is megállapítható a tudomásszerzés ténye? 5. Amennyiben az ügyfeleknek a felszámolási eljárásokban a felszámolási vagyonból való részesüléshez hitelezői igénybejelentést szükséges tenniük, mely rendelkezések alapján és milyen sorrendben térülhet az az ügyfél, aki határidőn (40 napon) túl, de a jogvesztő határidőn (180 nap) belül jelentette be hitelezői igényét? III. A KÉRELMEZŐ ÁLLÁSPONTJA A Kérelmező a fenti jogkérdésekkel kapcsolatos álláspontját a tényállásban szereplő egyes jogértelmezések indokolásának kifejtésén túlmenően nem közölte. IV. AZ MNB ÁLLÁSPONTJA Mindenekelőtt az MNB tájékozatja a Kérelmezőt arról, hogy a Cstv. rendelkezéseinek értelmezése nem tartozik a hatáskörébe, így a Beadványban foglalt, a Cstv.-t érintő jogértelmezési kérdések kapcsán nem áll módjában 4/6
5 állásfoglalást adni, a vonatkozó álláspontját a hatáskörébe tartozó Bszt. vonatkozó rendelkezéseinek alapul vételével, a jogkérdésekkel érintett ügyfelek érdekeinek minél teljesebb körű érvényre juttatásának célul tűzése mellett alakította ki. 1. A Bszt (1) bekezdése alapján a befektetési vállalkozás felszámolására a Cstv. rendelkezéseit az e törvényben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni. A Bszt (1) bekezdése alapján a befektetési vállalkozás felszámolása során a) az ügyfél által a befektetési vállalkozásnál letétbe helyezett pénzügyi eszköz, illetve nyilvántartott pénzeszköz, b) az ügyfél tulajdonában lévő vagy őt megillető pénzügyi eszköz és pénzeszköz, valamint c) az árutőzsdei szolgáltatás tárgyát képező eszköz a befektetési vállalkozás, illetve az árutőzsdei szolgáltató bármely, az ügyfél javára vezetett számláján nem képezi a felszámolási vagyon részét. Az eszközök kiadása iránt a befektetési vállalkozás - a felszámoló hozzájárulása mellett - a felszámolási eljárástól függetlenül, soron kívül intézkedik, ha az általa vezetett nyilvántartás és a befektetői követelések egyezősége alapján az ügyfelekkel történő elszámolást akadályozó körülmény nem merül fel. A Bszt (2) bekezdésének c) pontja (illetve (4) bekezdésének c) pontja) alapján, ha az eszköz (illetve pénzeszköz) az a) és b) pontok alapján nem adható ki, akkor - a Cstv ában meghatározott kielégítési sorrendtől eltérően - a felszámolási költségek kielégítését követően a befektetési vállalkozás vagyonából először ezen követelést kell a (3) bekezdésben foglaltak szerint kielégíteni (illetve kiadni). Az MNB álláspontja szerint a Bszt (2) bekezdésének c) pontjában (illetve (4) bekezdésének c) pontjában) szereplő rendelkezés mely egyértelműen utal arra, hogy az addig a Bszt (1) bekezdése alapján a felszámolási vagyon részét nem képező, ki nem adható ügyfeleket megillető eszközök helyébe lépő követelések kielégítésére immár a felszámolási vagyonból, a Cstv. szerinti kielégítési sorrendbe illesztve kell sort keríteni is alátámasztja azt a Beadványban is hivatkozott Legfelsőbb Bírósági határozatban (Legf. Bír. Pfv. II /2002. sz.) ismertetett bírói gyakorlatot, miszerint ha a tulajdoni igény természetben nem elégíthető ki, mert a dolog nincs meg, helyébe kötelmi jellegű igény lép. A fentieket támasztja alá a Bszt (1) bekezdése is, miszerint a befektetési vállalkozás felszámolása során tartott egyezségi tárgyaláson a Befektető-védelmi Alap képviselője a Befektető-védelmi Alap által biztosított követelések tekintetében és értékében hitelezőként vesz részt, valamint jogosult megtenni az egyezség létrejöttéhez szükséges engedményeket. Az MNB álláspontja szerint tehát amennyiben az annak alapjául szolgáló eszköz (illetve pénzeszköz) a Bszt (1) bekezdése, illetve 136. (2) bekezdésének a) és b) pontjai alapján nem adható ki, a Bszt (1) bekezdése alapján fennálló tulajdoni igény kötelmi jellegű igénnyé alakul át. Az MNB álláspontja szerint ugyanakkor a Bszt (2) bekezdésének c) pontja (illetve (4) bekezdésének c) pontja) a Cstv.-t felülíró, a ki nem adható tulajdoni igénnyel rendelkező ügyfelek immár kötelmi jellegű, tehát ez esetben a felszámolási eljárásban gyakorlatilag hitelezői igényének a felszámoló általi automatikus, a Cstv ában meghatározott kielégítési sorrendtől eltérő besorolási kötelezettségévé tevő rendelkezésnek tekinthető, mely alapján ez esetben a Bszt (1) bekezdése alapján nincs helye a Cstv. hitelezői igénybejelentésre vonatkozó rendelkezései, így a Cstv ában foglaltak alkalmazásának. Fenti jogértelmezést támasztja alá a Bszt ának megalkotása mögött álló, az ügyfeleket az adminisztrációs kötelezettségek alól mentesítő, számukra privilegizált helyzetet teremtő jogalkotói cél továbbvitelének indokoltsága a ki nem adható tulajdoni igények vonatkozásában is, indokolatlan továbbá egy, a tulajdoni igény felmérése során a felszámoló előtt már ismertté vált, leellenőrzött hitelezői igény esetében elvárni egy hitelezői igénybejelentést, mikor annak a gyakorlati célja pont az, hogy a felszámoló tudomást szerezzen a felszámolás alatt lévő társasággal szemben fennálló követelésekről. 2. Figyelemmel az MNB 1. kérdés kapcsán a fentiekben kifejtett álláspontjára a ki nem adható tulajdoni igénnyel rendelkező ügyfeleknek a Bszt. rendelkezései alapján nem kell a Cstv. alapján hitelezői igénybejelentést tenniük annak érdekében, hogy. a Bszt (2) bekezdésének c) pontja (illetve (4) bekezdésének c) pontja) alapján 5/6
6 részesülhessenek a felszámolási vagyonból, mivel az ilyen jellegű hitelezői igénnyé átalakult tulajdoni igényeknek a Cstv ában meghatározott kielégítési sorrendtől eltérő besorolási kötelezettsége és az alapján történő kielégítése a felszámoló automatikus kötelezettsége. Tekintettel továbbá arra, hogy ez esetre a Bszt. a hitelezői jogosítványok gyakorlása kapcsán a Cstv.-hez képest nem rögzít eltérő rendelkezést, az automatikusan hitelezővé alakult, azt megelőzően tulajdoni igénnyel rendelkező ügyfeleket is megilletik a Cstv.-ben szabályozott hitelezői jogok. 3. Az MNB 1. és 2. kérdés kapcsán képviselt álláspontja függvényében nem értelmezhető. 4. Az MNB álláspontja szerint a Bszt (2) bekezdésének c) pontja (illetve (4) bekezdésének c) pontja) szerinti helyzet bekövetkezte esetében mivel a Bszt. vonatkozó tájékoztatási kötelezettségre vonatkozó rendelkezést nem tartalmaz a felszámolónak a Cstv ában rögzített, az adott tisztséghez kötött elvárható gondossági kötelezettségéből kell kiindulni, mely alapján az ügyfelek lehető leggyorsabb, személyre szóló, a kiadható tulajdoni igényt, a ki nem adható hitelezői igény összegét, valamint az ügyfél immár hitelezői minőségéhez kapcsolódó jogait is tartalmazó tájékoztatásnak az átvétel tényét és idejét utólag is igazoló módon történő megküldése tekinthető elfogadhatónak. Ez esetben értelemszerűen tudomásszerzésnek az adott ügyfél általi kézhezvétel időpontja tekinthető. 5. Az MNB 1. és 2. kérdés kapcsán képviselt álláspontja függvényében nem értelmezhető. Az MNB fentiekben kifejtett véleményét kizárólag a Kérelmező által rendelkezésre bocsátott információk alapján alakította ki, így az abban foglalt egyedi jogértelmezés csak a Kérelmező által előadott tényállásra vonatkozik. Az MNB véleménye nem tekinthető kötelező erejű állásfoglalásnak, a benne foglaltaknak más hatóságra, illetve a bíróságra nézve nincs kötelező tartalma. Jelen állásfoglalás kizárólag a Kérelmező tájékoztatása céljából készült, a benne foglaltak egyéb célok (pl. marketing) érdekében, továbbá harmadik személyekkel szemben nem használhatóak fel, illetve jogvita eldöntésére nem alkalmazhatóak. Budapest, január 31. 6/6
I. TÉNYÁLLÁS A JOGKÉRDÉSEK
A befektetési alapkezelőkről és kollektív befektetési formákról szóló 2011. évi CXCIII. törvény (Batv.) 59. (4) bekezdésében foglalt rendelkezések értelmezése és alkalmazásának feltételei A Letétkezelő,
RészletesebbenTÉVESEN AZ ADÓS SZÁMJÁRÁRA UTALT ÖSSZEG - A FELSZÁMOLÓ KÖTELEZETTSÉGE
TÉVESEN AZ ADÓS SZÁMJÁRÁRA UTALT ÖSSZEG - A FELSZÁMOLÓ KÖTELEZETTSÉGE A téves átutalást nem kell hitelezői igényként bejelenteni. Az összeget, függetlenül attól, hogy a téves utalás a felszámolás kezdő
RészletesebbenGLOBALFX INVESTMENT ZRT. Befektető-Védelmi Alap (BEVA) TÁJÉKOZTATÓ
GLOBALFX INVESTMENT ZRT. Befektető-Védelmi Alap (BEVA) TÁJÉKOZTATÓ AKTUALIZÁLVA: 2014. JÚLIUS 14. BEFEKTETŐ-VÉDELMI ALAP - általános tájékoztató (forrás: www.bva.hu) A jelen összeállítás tájékoztató jellegű,
RészletesebbenAlkalmazott jogszabályok: Cstv. 10. (2) bekezdés, 20. (3) bekezdés, Pp (1) bekezdés f.) pont, 157. a.) pont.
A hitelező a csődeljárás kezdő időpontjában már fennálló, vagy az alatt keletkezett a moratórium hatálya alá eső határidőben be nem jelentett követelése tekintetében a nem érvényesíthetőség mint joghatás
Részletesebben/2018 I. TÉNYÁLLÁS
66965-3/2018 Tárgy: állásfoglalás az ügyfeleknek pénzügyi eszközökről, befektetési szolgáltatási tevékenységről vagy kiegészítő szolgáltatásról befektetési tanácsot vagy információt nyújtó természetes
RészletesebbenSZEGEDI ÍTÉLŐTÁBLA POLGÁRI KOLLÉGIUM 3/2003. (XI. 6.) számú Kollégiumi ajánlása
SZEGEDI ÍTÉLŐTÁBLA POLGÁRI KOLLÉGIUM 3/2003. (XI. 6.) számú Kollégiumi ajánlása I. Az adóhatóság által a felszámolási eljárásban érvényesített, az államháztartás valamely alrendszerét megillető követelések,
RészletesebbenB E F I Z E T É S I S Z A B Á L Y Z A T
B E F I Z E T É S I S Z A B Á L Y Z A T 2016. december 14. 2 T A R T A L O M 1. Általános rendelkezések... 3 2. Befizetésre kötelezettek... 3 3. Az éves befizetési kötelezettség meghatározása... 4 4. A
RészletesebbenJuhász László A módosított csődtörvény tapasztalatai. Milyen az ítélkezési gyakorlat?
Juhász László A módosított csődtörvény tapasztalatai Milyen az ítélkezési gyakorlat? A csődtörvény módosításai Az 1991. évi XLIX. tv. (Cstv.) megalkotásának körülményei (három eljárás, kötelező csőd.)
RészletesebbenIromány száma: T/963. Benyújtás dátuma: :47. Parlex azonosító: R20CU48E0001
Iromány száma: T/963. Benyújtás dátuma: 2018-07-31 13:47 Országgyűlési képviselő Parlex azonosító: R20CU48E0001 Címzett: Kövér László, az Országgyűlés elnöke Tárgy: Törvényjavaslat benyújtása Benyújtó:
RészletesebbenÁllásfoglalás a 29/2017. MNB rendeletnek a fióktelepre vonatkozó hatályáról, valamint egyes rendelkezései értelmezéséről
Állásfoglalás a 29/2017. MNB rendeletnek a fióktelepre vonatkozó hatályáról, valamint egyes rendelkezései értelmezéséről A Fióktelep képviseletében az Ügyvédi Iroda a tőkepiaci szervezetek által a jegybanki
RészletesebbenÉrtékpapírkölcsön-keretszerződés a Takarék Alapkezelő Zrt. általi kölcsönbe adásra
Értékpapírkölcsön-keretszerződés a Takarék Alapkezelő Zrt. általi amely létrejött egyrészről a Takarék Alapkezelő Zrt. (székhely: 1122 Budapest, Pethényi köz 10., cégjegyzékszám: Cg.01-10-045577, adószám:
RészletesebbenA biztosító mint hitelező és mint adós. Dr. Csőke Andrea
A biztosító mint hitelező és mint adós Dr. Csőke Andrea A biztosító mint hitelező A csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény (Cstv.) - Magyarországon + anyagi jogi szabályok
Részletesebben2016. évi... törvény
Országgy űlés Hivatal a Irományszám : 7( A A C g g Érkezett : 2016 AUG 1 O. 2 2016. évi... törvény a tőkepiac stabilitásának er ősítése érdekében tett egyes kárrendezési intézkedésekről szóló 2015. évi
RészletesebbenI. TÉNYÁLLÁS. A Kérelmező az alábbi kérdéseket tette fel:
A Bszt. és a Hpt. kiszervezésre vonatkozó rendelkezéseinek együttes vizsgálata, a befektetési szolgáltatást is nyújtó hitelintézetek kiszervezett tevékenysége kapcsán A Kérelmező (ügyvédi iroda) kérelme
RészletesebbenÁllásfoglalás a követelésvásárlást követően tett panaszok kezelésével összefüggésben
57435-2/2018 Állásfoglalás a követelésvásárlást követően tett panaszok kezelésével összefüggésben A kérelmező (Pénzügyi vállalkozás) állásfoglalás iránti kérelemmel (Beadvány) fordult a Magyar Nemzeti
RészletesebbenTartozáselismerés kontra fizetési haladék a felszámolási eljárásban
Tartozáselismerés kontra fizetési haladék a felszámolási eljárásban Szerző: Dr. Bori Beáta 2013. december I. Bevezetés Gazdasági életünk jogi szabályozásának fejlődésében jelentős mérföldkőnek számított
RészletesebbenSINUS-FAIR Corporate Zártkörűen Működő Részvénytársaság Panaszkezelési Szabályzat
SINUS-FAIR Corporate Zártkörűen Működő Részvénytársaság Panaszkezelési Szabályzat 2019. március 01 Tartalom 1. A panasz bejelentésének módjai... 3 1.1 Az ügyfél szóbeli panasza... 3 1.2 Az ügyfél írásbeli
RészletesebbenEURÓPA BRÓKERHÁZ ZRT. ÜZLETSZABÁLYZAT 10. sz. melléklet - BeVA
1. A Befektető-védelmi Alap és célja 1.1. A Befektető-védelmi Alap a befektetési szolgáltatók kötelező tagságával működő és a befektetők vagyoni kártalanítását szolgáló szervezet, amely a befektető erre
Részletesebben1.5. Fogyasztó: az önálló foglalkozásán és gazdasági tevékenységén kívül eső célok érdekében eljáró természetes személy (magánszemély).
A CIB Befektetési Alapkezelő Zrt. Panaszkezelési szabályzata 1.1. A CIB Befektetési Alapkezelő Zrt. (székhely: 1027 Budapest, Medve u. 4-14., cg.: 01-10- 044283, tevékenységi engedély száma: III/100 036-4/2002.)
RészletesebbenI. A JOGKÉRDÉSEK. Az első kérdés értelmezése
A befektetési egységekhez kötött életbiztosítási termékek esetében a szerződő félnek a befektetett díjak eszközalapok közötti átváltása körében való képviseletének jogi minősítése I. A JOGKÉRDÉSEK A Pénzügyi
RészletesebbenPANASZOK KEZELÉSÉRE VONATKOZÓ SZABÁLYZAT ÉS TÁJÉKOZTATÓ hatályba lépés:
Ű PANASZOK KEZELÉSÉRE VONATKOZÓ SZABÁLYZAT ÉS TÁJÉKOZTATÓ hatályba lépés: 2018.03.20. Tisztelt Ügyfelünk! Köszönjük, hogy pénzügyei kezelésével az Erste Befektetési Zrt-t bízta meg. Elsődleges szempontunk,
RészletesebbenÜGYFÉLPANASZ-KEZELÉSI SZABÁLYZAT RAIFFEISEN Biztosításközvetítő Kft. Hatályos: 2014. augusztus 1-től visszavonásig. Bevezető
ÜGYFÉLPANASZ-KEZELÉSI SZABÁLYZAT RAIFFEISEN Biztosításközvetítő Kft. Hatályos: 2014. augusztus 1-től visszavonásig Bevezető A Raiffeisen Biztosításközvetítő Kft. (Szolgáltató) egyik elsődleges célja az
RészletesebbenHIRDETMÉNY BÍRÓSÁGI ADÓSSÁGRENDEZÉS ELRENDELÉSÉRŐL A HITELEZŐK ADÓSSÁGRENDEZÉSBE TÖRTÉNŐ BEVONÁSA ÉRDEKÉBEN
ARE-HIR-003-ELREND HIRDETMÉNY ADÓSSÁGRENDEZÉSI ÜGYSZÁM: ARE2016000219 BÍRÓSÁGI ADÓSSÁGRENDEZÉS ELRENDELÉSÉRŐL A HITELEZŐK ADÓSSÁGRENDEZÉSBE TÖRTÉNŐ BEVONÁSA ÉRDEKÉBEN (A természetes személyek adósságrendezéséről
RészletesebbenPorsche részleges körű casco szabályzat
Porsche részleges körű casco szabályzat 1 PORSCHE RÉSZLEGES KÖRŰ CASCO SZABÁLYZAT PORSCHE RÉSZLEGES KÖRŰ CASCO SZERZŐDÉS ELEMEI: Töréskárból eredő totálkár-biztosítás Elemi- és tűzkár-biztosítás Teljes
RészletesebbenÉrtékpapírkölcsön-keretszerződés a Takarék Alapkezelő Zrt. általi kölcsönbe vételre
amely létrejött egyrészről Lakcím/Székhely: --- Számlaszám: --- Adóazonosító jel/adószám: --- Telefonszám: --- Elektronikus levélcím: --- Postacím: --- Értékpapírkölcsön-keretszerződés a Takarék Alapkezelő
RészletesebbenÚtmutató befektetési alapok nyilvántartásból törléséhez
Útmutató befektetési alapok nyilvántartásból törléséhez Tartalom Irányadó jogszabályok... 3 A Felügyelet engedélyezési hatásköre... 3 Egyéb jogszabályi rendelkezések... 3 A Felügyelethez benyújtandó dokumentumok...
RészletesebbenA Configuro Válságkezelő és Tanácsadó Kft. Panaszkezelési Szabályzata
A Configuro Válságkezelő és Tanácsadó Kft. Panaszkezelési Szabályzata I. ÁLTALÁNOS RÉSZ 1. A Szabályzat célja A panaszkezelés szabályozásának célja a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról 1991. évi
RészletesebbenPANASZOK KEZELÉSÉRE VONATKOZÓ SZABÁLYZAT ÉS TÁJÉKOZTATÓ hatályba lépés:
Ű PANASZOK KEZELÉSÉRE VONATKOZÓ SZABÁLYZAT ÉS TÁJÉKOZTATÓ hatályba lépés: 2019.03.01. Tisztelt Ügyfelünk! Köszönjük, hogy pénzügyei kezelésével az Erste Befektetési Zrt-t bízta meg. Elsődleges szempontunk,
RészletesebbenMegbízási Keretszerződés Befektetési Tanácsadásra. név:... lakcím:... szem. ig. sz:... adóazonosító jel:... ügyfél azonosító:...
Megbízási Keretszerződés Befektetési Tanácsadásra Amely létrejött egyrészről név:... lakcím:... szem. ig. sz:... adóazonosító jel:... ügyfél azonosító:... mint megbízó (a továbbiakban: Megbízó) másrészről
RészletesebbenJuhász László A függő követelés a csőd- és a felszámolási eljárásban
Juhász László A függő követelés a csőd- és a felszámolási eljárásban A függő követelésekkel kapcsolatos kérdések gyakran felbukkannak a csőd- és felszámolási eljárásban, ugyanakkor nagy a bizonytalanság
RészletesebbenÁllásfoglalás az engedményezett követelésekkel kapcsolatos panaszok kezelésével összefüggésben felmerülő kérdésekről
Állásfoglalás az engedményezett követelésekkel kapcsolatos panaszok kezelésével összefüggésben felmerülő kérdésekről A kérelmező (Pénzügyi vállalkozás) állásfoglalás iránti kérelemmel (Beadvány) fordult
Részletesebben2.1. Állásfoglalás kérés a Kötvények kibocsátásának megítélésére vonatkozóan
[183180-6/2017][2017. október 27.] Állásfoglalás a magyarországi székhellyel rendelkező kibocsátók kötvényeinek külföldi multilaterális kereskedési rendszerben (MTF) történt regisztrációt követően a 2001.
RészletesebbenA melléklet tárgyi hatálya kiterjed az írásban tett elszámolással kapcsolatos panasz kezelésére, feldolgozására és megválaszolására.
I. Bevezetés 1.1. A melléklet célja A jelen melléklet célja, hogy a Takarékbank Zrt.-nél és a Takarékbank Zrt.-vel összevont alapú felügyelet alá tartozó vállalkozásnál (a továbbiakban együtt: Csoporttag),
Részletesebben2015. évi XXXIX. törvény. a Quaestor károsultak kárrendezését biztosító követeléskezelő alap létrehozásáról
2015. évi XXXIX. törvény a Quaestor károsultak kárrendezését biztosító követeléskezelő alap létrehozásáról Az Országgyűlés a QUAESTOR FINANCIAL HRURIRA Tanácsadó és Szolgáltató Korlátolt Felelősségű Társaság
RészletesebbenA Kérelmező álláspontját részletesen az alábbi érvekkel indokolta, melyek a következők.
Állásfoglalás az üzletkötői szabályok értelmezése vonatkozásában I. TÉNYÁLLÁS A Kérelmező, mint befektetési szolgáltatás nyújtására jogosult intézmény egyik vele munkaviszonyban álló, nyilvántartásba vételre
RészletesebbenTerra Credit Zrt. panaszkezelési Szabályzata (továbbiakban Szabályzat ) elérhető honlapunkon, az alábbi útvonalon.
Tisztelt Ügyfelünk! A Kúriának a pénzügyi intézmények fogyasztói kölcsönszerződéseire vonatkozó jogegységi határozatával kapcsolatosan született jogszabályok (2014. évi XXXVIII. törvény, a 2014. évi XL.
RészletesebbenFORS Faktor Zrt. PANASZKEZELÉSI SZABÁLYZAT
1023 Budapest, Orgona utca 8. Cégjegyzékszám: 01-10-044014 PANASZKEZELÉSI SZABÁLYZAT 2019. március 01. 1 A pénzügyi intézmény (Pénzügyi intézmény vagy Szolgáltató) a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról
RészletesebbenKereskedelmi ügynöki szerzõdés
Kereskedelmi ügynöki szerzõdés Amely létrejött egyrészrõl a POINTERNET-DB Elektronikus Kereskedelmi Kft. (székhely: 1029 Budapest, Ördögárok u. 142., cégjegyzékszám: Cg. 01-09-685342, adószám: 11961143-2-41,
RészletesebbenHÍRLEVÉL 2009. III. NEGYEDÉV
S Z E C S K A Y Ü g y v é d i I r o d a - A t t o r n e y s a t L a w H-1055 BUDAPEST, KOSSUTH TÉR 16-17 (MAIL: H-1245 BUDAPEST PF/POB 1228) HUNGARY --------------------------------- Tel: +36 (1) 472 3000
RészletesebbenHatáridők a csődeljárásban és a felszámolási eljárásban. I./Csődeljárás
1 A P É C S I Í T É L Ő T Á B L A P O L G Á R I K O L L É G I U M A Határidők a csődeljárásban és a felszámolási eljárásban Vitaindító a Pécsi Ítélőtábla és az illetékességi területéhez tartozó bíróságok
Részletesebben7/2017. (XI. 20.) MÜK szabályzat az irodagondnokról 1
7/2017. (XI. 20.) MÜK szabályzat az irodagondnokról 1 A Magyar Ügyvédi Kamara teljes ülése az ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Üttv.) az Üttv. 158. (1) bekezdés
Részletesebben/2014. Hitelintézet függő biztosításközvetítői tevékenysége versengő termékek esetében I. TÉNYÁLLÁS
60631-3/2014 Hitelintézet függő biztosításközvetítői tevékenysége versengő termékek esetében I. TÉNYÁLLÁS A Magyar Nemzeti Bankhoz (MNB) állásfoglalás iránti kérelmet (Kérelem) benyújtó ügyvédi iroda (Kérelmező)
RészletesebbenPANASZKEZELÉSI SZABÁLYZAT
I. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK Jelen szabályzat a NOVIS Poisťovňa a.s. (továbbiakban: Biztosító) panaszkezeléssel kapcsolatos eljárási szabályait definiálja. 1. Panaszkezelési fogalmak: Panasz fogalma: Minden
RészletesebbenPanaszkezelési szabályzat. (érvényes 2013. október 10-től visszavonásig)
Panaszkezelési szabályzat (érvényes 2013. október 10-től visszavonásig) 1 Az Astra S.A. Biztosító Magyarországi Fióktelepe Panaszkezelési szabályzata (a továbbiakban: Szabályzat) 1. Bevezetés Jelen Panaszkezelési
RészletesebbenMORTGAGE SOLUTIONS ZRT. PANASZKEZELÉSI SZABÁLYZAT
MORTGAGE SOLUTIONS ZRT. PANASZKEZELÉSI SZABÁLYZAT TARTALOMJEGYZÉK I. Általános rendelkezések 2 I.1. A Szabályzat célja 2 I.2. A Társaság általános kötelezettségei 2 II. A panasz bejelentésének módjai 3
RészletesebbenSalgótarján Megyei Jogú Város. Javaslat kamatmentes kölcsön nyújtására a Salgótarjáni Acélárugyár Zrt.,,cs.a. munkavállalói részére
Salgótarján Megyei Jogú Város Polgárm es tere Iktatószám: 9693/2014. Javaslat kamatmentes kölcsön nyújtására a Salgótarjáni Acélárugyár Zrt.,,cs.a. munkavállalói részére Tisztelt Közgyűlés! A Salgótarján
RészletesebbenVIRPAY Financial Group Zrt.
VIRPAY Financial Group Zrt. Panaszkezelési Szabályzata Hatályos : 2015. július 7. napjától A VirPay Financial Group Zrt. PANASZKEZELÉSI SZABÁLYZATA Hatályos: 2015. július 7. napjától A VirPay Financial
RészletesebbenA Bszt. hatályának és a hatálya alóli kivételnek a vizsgálata, a sajátszámlás kereskedés vonatkozásában a 2. -ban foglalt rendelkezések alapján
A Bszt. hatályának és a hatálya alóli kivételnek a vizsgálata, a sajátszámlás kereskedés vonatkozásában a 2. -ban foglalt rendelkezések alapján A Kérelmező (ügyvéd) kérelme a befektetési vállalkozásokról
RészletesebbenVII. A felszámolás befejezése
1 VII. A felszámolás befejezése 1. A felszámolás befejezésének dokumentumai A felszámoló a felszámolás befejezésekor - felszámolási zárómérleget - a bevételek és költségek alakulásáról kimutatást - záró
RészletesebbenTOYOTA PÉNZÜGYI ZRT.
Oldalszám: 1 - Retail\Panaszkezelési szabályzat TOYOTA PÉNZÜGYI ZRT. gondozásért felel: Ügyvezető igazgatója Hatályos: 2018.05.25-től Procedures\01 Hatályos - Operative\Vevőfinanszírozás Oldalszám: 2 I.
RészletesebbenII. 3. Szerződésminta befektetési tanácsadásra. Szerződés befektetési tanácsadásra
II. 3. Szerződésminta befektetési tanácsadásra Jelen melléklet azon a napon lép hatályba, amelyen a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete a befektetési tanácsadási tevékenység végzését az Alapkezelő
Részletesebbenítéletet: A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatja és a felperes keresetét elutasítja.
. M A Kaposvári Törvényszék, mint másodfokú bíróság A Kaposvári Törvényszék, mint másodfokú bíróság dr. Csuka Zoltán ügyvéd (7400 Kaposvár, Csokonai u. 2.) által képviselt szám alatti ) felperesnek - Klincsik
RészletesebbenEURÓPA BRÓKERHÁZ ZRT. Ügyfél besorolás mellékletei
Ügyfél besorolás mellékletei 1/a. számú melléklete Értesítés ügyfélbesorolásról, módosításának lehetőségeiről, és annak következményeiről Név (Cégnév): Azonosító okmány száma: Tisztelt Ügyfelünk! A befektetési
RészletesebbenTájékoztatjuk arról is, hogy milyen teendői vannak abban az esetben, ha a levélben közölt adatok felülvizsgálatát kéri.
...... Szatymaz és Vidéke Takarékszövetkezet... 6763 Szatymaz, Dózsa Gy. u. 25-27.... Szerződésszám:... Tisztelt...! Ebben a levélben tájékoztatást adunk a fenti számú szerződésre vonatkozóan a 2014. évi
RészletesebbenA FIZETÉSKÉPTELENSÉGI ELJÁRÁSOK EGYES VITÁS KÉRDÉSEI I. A CSŐDELJÁRÁS A P ÉCSI Í TÉLŐ TÁBLA P OLGÁRI K OLLÉGIUMA. 2010.El.II.C.17.
2010.El.II.C.17. A P ÉCSI Í TÉLŐ TÁBLA P OLGÁRI K OLLÉGIUMA A FIZETÉSKÉPTELENSÉGI ELJÁRÁSOK EGYES VITÁS KÉRDÉSEI I. A CSŐDELJÁRÁS BEVEZETÉS A csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi
RészletesebbenAz L.M.N. Bróker Kft. panaszkezelési szabályzata
Az L.M.N. Bróker Kft. panaszkezelési szabályzata Jelen panaszkezelési szabályzat (a továbbiakban szabályzat ) a pénzügyi vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető
RészletesebbenMiFiN Mikrofinanszírozó Pénzügyi Szolgáltató Zrt.
Panaszkezelési szabályzat A Magyar Nemzeti Bank elnökének 28/2014. (VII.23.) MNB rendelete (a pénzügyi szervezetek panaszkezelésére vonatkozó szabályokról) szerint előírt kötelező szabályokkal egységes
RészletesebbenTájékoztató a Gazdasági Versenyhivatal egyes eljárásaiban alkalmazandó kapcsolattartási módokról. Budapest, január 1.
Tájékoztató a Gazdasági Versenyhivatal egyes eljárásaiban alkalmazandó kapcsolattartási módokról Budapest, 2018. január 1. I. Jogi háttér 1. A tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról
RészletesebbenA Magyar Nemzeti Bank elnökének 40/2013. (XII. 29.) MNB rendelete
A Magyar Nemzeti Bank elnökének 40/2013. (XII. 29.) MNB rendelete az önkéntes kölcsönös biztosító pénztár, a pénzügyi intézmény, a pénzforgalmi intézmény, az elektronikuspénzkibocsátó intézmény, a magánnyugdíjpénztár,
RészletesebbenPANASZKEZELÉSI SZABÁLYZAT. a Willis Magyarország Biztosítási Alkusz és Tanácsadó Kft. Ügyfelei részére
PANASZKEZELÉSI SZABÁLYZAT a Willis Magyarország Biztosítási Alkusz és Tanácsadó Kft. Ügyfelei részére Melléklet: Panaszbejelentõ lap Budapest, 2013. április 10. Hatályos: 2013. április 10. Jóváhagyta:
RészletesebbenPanaszkezelés. Tájékoztató a panaszkezelési eljárásról
Panaszkezelés Tájékoztató a panaszkezelési eljárásról A Focus Kft. panaszkezelési szabályozásának célja, hogy rendezett eljárásban biztosítsa ügyfelei számára a Focus Kft.. szolgáltatásai igénybe vétele,
RészletesebbenÁllásfoglalás az önkéntes nyugdíjpénztárak által megszerezhető zártkörű részvények évenkénti újraértékelésének egyes kérdéseivel kapcsolatosan
24333-1/2017. Állásfoglalás az önkéntes nyugdíjpénztárak által megszerezhető zártkörű részvények évenkénti újraértékelésének egyes kérdéseivel kapcsolatosan I. TÉNYÁLLÁS Az önkéntes nyugdíjpénztárakra
RészletesebbenNév Város. 6782 Mórahalom, Millenniumi sétány 1. Irányítószám. I. Elszámoláshoz kapcsolódó információk. 1. oldal
Név Város PILLÉR Takarékszövetkezet Utca/Házszám 6782 Mórahalom, Millenniumi sétány 1. Irányítószám Szerződésszám: Tisztelt! Ebben a levélben tájékoztatást adunk a fenti számú szerződésre vonatkozóan a
RészletesebbenPANASZKEZELÉSI SZABÁLYZAT
PANASZKEZELÉSI SZABÁLYZAT A Biztosítások.hu Biztosítási Alkusz és Tanácsadó Kft. Ügyfelei részére I. BEVEZETÉS A Biztositasok.hu Biztosítási Alkusz és Tanácsadó Kft. (továbbiakban: Alkusz) a tevékenységére,
RészletesebbenPANASZKEZELÉSI SZABÁLYZAT PALLADIUM CONSULTING KFT. Hatályos: 2015. június 05- től visszavonásig
PANASZKEZELÉSI SZABÁLYZAT PALLADIUM CONSULTING KFT. Hatályos: 2015. június 05- től visszavonásig TARTALOMJEGYZÉK I. ELŐSZÓ ----------------------------------------------------------------------------------------------
RészletesebbenPANASZOK KEZELÉSÉRE VONATKOZÓ SZABÁLYZAT ÉS TÁJÉKOZTATÓ hatályba lépés: május 6.
Ű PANASZOK KEZELÉSÉRE VONATKOZÓ SZABÁLYZAT ÉS TÁJÉKOZTATÓ hatályba lépés: 2016. május 6. Tisztelt Ügyfelünk! Köszönjük, hogy pénzügyei kezelésével az Erste Befektetési Zrt-t bízta meg. Elsődleges szempontunk,
RészletesebbenÖSSZEFÉRHETETLENSÉGI POLITIKA
ÖSSZEFÉRHETETLENSÉGI POLITIKA A befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető tevékenységek szabályairól szóló 2007. évi CXXXVIII. tv (továbbiakban Bszt.
RészletesebbenMAGNET FAKTOR ZRT. PANASZKEZELÉSI SZABÁLYZAT
MAGNET FAKTOR ZRT. PANASZKEZELÉSI SZABÁLYZAT TARTALOMJEGYZÉK I. Általános rendelkezések 2 I.1. A szabályzat célja, hatálya 2 I.2. A fogalom meghatározások 2 II. A panasz kivizsgálása 2 II.1. Szóbeli panasz
RészletesebbenTERVEZET. 2012. évi. törvény
2012. évi. törvény a MÁV Általános Biztosító Egyesülettel kötött kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási szerződéseken alapuló kártérítési igények érvényesítésével kapcsolatos szabályokról 1. (1) A Magyar
RészletesebbenII. Az Adatvédelmi tv. 1. -ának 4.a) pontja határozza meg az adatkezelés fogalmát:
A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelet elnökének 2/2003 számú ajánlása a hitelintézetek, a befektetési szolgáltatók, az árutőzsdei szolgáltatók és a biztosítók adatkezelési szabályairól A hitelintézet,
RészletesebbenSZEGEDI ÍTÉLŐTÁBLA POLGÁRI KOLLÉGIUMA 3/2004. (VI. 17.) SZÁMÚ KOLLÉGIUMI AJÁNLÁSA A KÉSEDELMI ÉS AZ ÜGYLETI KAMAT EGYES KÉRDÉSEIRŐL
SZEGEDI ÍTÉLŐTÁBLA POLGÁRI KOLLÉGIUMA 3/2004. (VI. 17.) SZÁMÚ KOLLÉGIUMI AJÁNLÁSA A KÉSEDELMI ÉS AZ ÜGYLETI KAMAT EGYES KÉRDÉSEIRŐL A Szegedi Ítélőtábla Polgári Kollégiuma az illetékességi területéhez
RészletesebbenA 32/2013. (XII.16.) MNB
A Magyar Nemzeti Bank elnökének 32/2013. (XII.16.) MNB rendelete a kockázati tőkealapokkal, a kibocsátókkal és a nyilvános vételi ajánlatot tevő szervezetekkel összefüggő kötelező elektronikus kapcsolattartással
RészletesebbenJuhász László A felszámolási eljárások egyes gyakorlati kérdései Tartalom 1. A gyakorlat és a felszámolási szabályozás
Juhász László A felszámolási eljárások egyes gyakorlati kérdései Tartalom 1. A gyakorlat és a felszámolási szabályozás 1.1. Igazolási kérelem a bejelentkezési határidő elmulasztása miatt 1.2. A hitelezői
RészletesebbenA kötelmi jog közös szabályai II. A kötelem teljesítése
A kötelmi jog közös szabályai II. A kötelem teljesítése A KÖTELEM TELJESÍTÉSE 6:34. [A teljesítés általános szabálya] A szolgáltatást a kötelem tartalmának megfelelően kell teljesíteni. A teljesítés fogalma
RészletesebbenGyőri Ítélőtábla Fpkf.II /2018/3. szám
I. A felszámolás elrendelése iránt benyújtott kérelem tartalmára vonatkozóan maga a törvény tartalmaz kötelező és speciális előírásokat. Egyrészt emiatt, másrészt a felszámolási eljárás sajátosságaira
RészletesebbenAz elévülés szabályai
Az elévülés szabályai Szerző: Szimuly László 2013. október 31. Bevezetés A Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény az elévülést a szerződés megszűnésének egyes esetei című fejezetben tárgyalja.
RészletesebbenÁLLÁSFOGLALÁS AZONNALI DEVIZAVÁLTÁSI TEVÉKENYSÉG KIEMELT KÖZVETÍTŐ ÚTJÁN TÖRTÉNŐ VÉGZÉSÉHEZ
ÁLLÁSFOGLALÁS AZONNALI DEVIZAVÁLTÁSI TEVÉKENYSÉG KIEMELT KÖZVETÍTŐ ÚTJÁN TÖRTÉNŐ VÉGZÉSÉHEZ I. TÉNYÁLLÁS Kiemelt Közvetítő a Hitelintézettel kötött megbízási szerződés és a vonatkozó felügyeleti engedély
RészletesebbenPanaszok kezelésére vonatkozó szabályzat
Panaszok kezelésére vonatkozó szabályzat - Módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt szöveg - Hatályba lépés: 2011. július 1. Az Erste Befektetési Zrt. a befektetési vállalkozásokról, az árutőzsdei szolgáltatókról
RészletesebbenDUNACORP FAKTORHÁZ ZRT. PANASZKEZELÉSI SZABÁLYZATA
DUNACORP FAKTORHÁZ ZRT. PANASZKEZELÉSI SZABÁLYZATA Panaszügyintézéshez szükséges adatok: Panaszügyintézés helye: 1074 Budapest, Dohány u.14. Levelezési cím: 1398 Budapest,Pf.: 576. Elektronikus levelezési
RészletesebbenKözigazgatási hatósági eljárásjog 6. A döntés. Döntés
Közigazgatási hatósági eljárásjog 6. A hatóság döntései A döntés A közigazgatási hatósági eljárás a hatósági egyedi aktusok kiadásának rendjként is leírható. A hatósági döntés: [ld. közigazgatási eljárás
RészletesebbenRenkó Ferenc István: Gazdálkodó szervezetek felszámolási eljárása
1 A csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény 2009. szeptember 1. napjával átfogó módosításra került. A módosítások elsődleges célja az volt, hogy kedvezőbb szabályozási
RészletesebbenOREX-ZÁLOG ZÁLOGHITELEZŐ ZÁRTKÖRŰEN MŰKÖDŐ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG
OREX-ZÁLOG ZÁLOGHITELEZŐ ZÁRTKÖRŰEN MŰKÖDŐ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG Panaszkezelési Szabályzata 1 HATÁLYOS: 2015. JÚLIUS 24. NAPJÁTÓL Az OREX-ZÁLOG Zrt. Panaszkezelési Szabályzata Hatályos 2015. július 24. napjától
RészletesebbenRANDOM HOZAMSZÁMLÁRA VONATKOZÓ SZERZŐDÉS
27. sz. melléklet ügyfélszám: RANDOM HOZAMSZÁMLÁRA VONATKOZÓ SZERZŐDÉS Amely létrejött egyrészről A RANDOM CAPITAL Broker Zártkörűen Működő Részvénytársaság (székhely: 1053 Budapest, Szép utca 2., nyilvántartja
RészletesebbenA/3. A JOGI SZEMÉLYEK JOGÁVAL ÉS A GAZDASÁGGAL KAPCSOLATOS JOGANYAG TÉTELEK ÉS AZ ELSAJÁTÍTANDÓ JOGANYAG
A/3. A JOGI SZEMÉLYEK JOGÁVAL ÉS A GAZDASÁGGAL KAPCSOLATOS JOGANYAG TÉTELEK ÉS AZ ELSAJÁTÍTANDÓ JOGANYAG Az alábbi jogszabályok átfogó ismerete szükséges: - a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V.
RészletesebbenPANASZKEZELÉSI SZABÁLYZAT
PANASZKEZELÉSI SZABÁLYZAT Hatályba léptette: 1/2012 Ügyvezető igazgatói utasítás Hatályba lépés időpontja: felszámolói névjegyzékre kerülés napja Érvényes: Visszavonásig Tartalomjegyzék I. Általános rendelkezések...3
Részletesebben28/2014. (VII. 23.) MNB rendelet. a pénzügyi szervezetek panaszkezelésére vonatkozó szabályokról
28/2014. (VII. 23.) MNB rendelet a pénzügyi szervezetek panaszkezelésére vonatkozó szabályokról Az Önkéntes Kölcsönös Biztosító Pénztárakról szóló 1993. évi XCVI. törvény 79. -ában, a magánnyugdíjról és
RészletesebbenGreen Business Szövetség - Tagdíjrendszer
Green Business Szövetség - Tagdíjrendszer A Szövetség tagja lehet bárki, aki a Green Business Szövetség filozófiáját elfogadja és e gondolat a tevékenységében tükröződik. Tagjaink között szívesen látjuk
Részletesebbenv é g z é s t: I n d o k o l á s
Bajai Járásbíróság A Bajai Járásbíróság a... (... szám alatti lakos) kérelmezőnek a BAJAI HELYI VÁLASZTÁSI IRODA (6500 Baja, Szentháromság tér 1. szám alatti székhelyű) kérelmezett ellen indított választási
RészletesebbenFelszámolók szakmai felelősségbiztosítása Kiegészítő biztosítási feltételek
Felszámolók szakmai felelősségbiztosítása Kiegészítő biztosítási A jelen kiegészítő biztosítási azokat a rendelkezéseket tartalmazzák, amelyeket az Allianz Hungária Zrt. Cg. 01-10-041356, székhely: 1087
RészletesebbenA MAGYAR EXPORT-IMPORT BANK ZÁRTKÖRŰEN MŰKÖDŐ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG ÜZLETSZABÁLYZATA
A MAGYAR EXPORT-IMPORT BANK ZÁRTKÖRŰEN MŰKÖDŐ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG ÜZLETSZABÁLYZATA Hatályba lépés napja: 2015. október 19. 1 I. BEVEZETŐ RENDELKEZÉSEK 1. A Magyar Export-Import Bank Zártkörűen Működő Részvénytársaság
RészletesebbenKi kezdeményezhet felszámolási eljárást?
http://gyorugyved.hu FELSZÁMOLÁSI ELJÁRÁS A Cstv. 1. (3) bekezdése alapján a felszámolási eljárás olyan eljárás, amelynek célja, hogy a fizetésképtelen adós jogutód nélküli megszüntetése során a hitelezők
RészletesebbenX. A végelszámolási eljárást szabályzó főbb jogszabályok, irányelvek
1 X. A végelszámolási eljárást szabályzó főbb jogszabályok, irányelvek 1) 2006. évi IV. törvény a gazdasági társaságokról 2) 1991. évi XLIX. törvény a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról (Cstv)
Részletesebben/ június 05.
79908-3/2018 2018. június 05. Állásfoglalás a tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény (Tpt.) 23. (1) bekezdése, azaz befektetési szolgáltató alkalmazásának kérdése tárgyában értékpapírok multilaterális
RészletesebbenAppeninnCredit Hitelezési Zártkörűen Működő Részvénytársaság Panaszkezelési Szabályzat
AppeninnCredit Hitelezési Zártkörűen Működő Részvénytársaság Panaszkezelési Szabályzat 2016. október 20. 1 1. Kapcsolódó jogszabályok 2013. évi CCXXXVII. törvény a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról
RészletesebbenPanaszkezelési szabályzat ügyfelek részére - Ügyfelek panaszügyeinek, bejelentéseinek kivizsgálása, kezelése -
Panaszkezelési szabályzat ügyfelek részére - Ügyfelek panaszügyeinek, bejelentéseinek kivizsgálása, kezelése - I. Bevezetés A befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az
RészletesebbenA Hitex Pénzügyi Zrt. panaszkezelési szabályzata
A Hitex Pénzügyi Zrt. panaszkezelési szabályzata Érvényes: 2014.08.01. napjától Panaszkezelési szabályzat Társaságunk befogad minden, a tevékenységével, termékeivel vagy szolgáltatásaival kapcsolatban
RészletesebbenTerra Credit Zrt. panaszkezelési Szabályzata (továbbiakban Szabályzat ) elérhető honlapunkon, az alábbi útvonalon.
Tisztelt Ügyfelünk! A Kúriának a pénzügyi intézmények fogyasztói kölcsönszerződéseire vonatkozó jogegységi határozatával kapcsolatosan született jogszabályok (2014. évi XXXVIII. törvény, a 2014. évi XL.
RészletesebbenA/3. A JOGI SZEMÉLYEK JOGÁVAL ÉS A GAZDASÁGGAL KAPCSOLATOS JOGANYAG
A/3. A JOGI SZEMÉLYEK JOGÁVAL ÉS A GAZDASÁGGAL KAPCSOLATOS JOGANYAG TÉTELEK ÉS AZ ELSAJÁTÍTANDÓ JOGANYAG A JOGI SZEMÉLY ÁLTALÁNOS SZABÁLYAI (A Ptk. 3:1. -3:48., az egyes jogi személyek átalakulásáról,
Részletesebben1. A csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló évi XLIX. törvény módosítása
Orsifcggyíűiés Hivatala irományezám : ' l4 k o 'l 5.---2 í gy' 1, Érkezett : 2015 DEC 0 2015. évi... törvény a cs ődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény, valamint a bírósági
Részletesebben1. A Szerződés tárgya
Befektetési tanácsadási megbízási szerződés amely létrejött egyrészről az 1. számú mellékletben megjelölt személy, mint megbízó a továbbiakban Ügyfél, másrészről az Alpha Alapkezelő Zártkörűen Működő Részvénytársaság
Részletesebben