A Bszt. hatályának és a hatálya alóli kivételnek a vizsgálata, a sajátszámlás kereskedés vonatkozásában a 2. -ban foglalt rendelkezések alapján

Átírás

1 A Bszt. hatályának és a hatálya alóli kivételnek a vizsgálata, a sajátszámlás kereskedés vonatkozásában a 2. -ban foglalt rendelkezések alapján A Kérelmező (ügyvéd) kérelme a befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető tevékenységek szabályairól szóló évi CXXXVIII. törvény (Bszt.) 2. -ának értelmezésére vonatkozóan került benyújtásra. I. TÉNYÁLLÁS A Kérelmező konkrét ügyfél képviseletét nem látja el, kizárólag a jogszerű és biztonságos ügyvédi munka jövőbeni elvégezhetősége miatt terjesztette elő kérelmét, az alábbi kérdésben. II. JOGKÉRDÉS Korlátolt felelősségű társaság (Társaság) alapítható-e olyan céllal, hogy az részvények vételével, eladásával foglalkozzon? III. A KÉRELMEZŐ ÁLLÁSPONTJA A Kérelmező álláspontja szerint igen, mivel a Bszt. 2. -a alapján a törvény hatálya nem terjed ki arra a személyre vagy szervezetre, aki pénzügyi eszközre vonatkozó sajátszámlás kereskedésen kívül nem végez befektetési szolgáltatási tevékenységet, kivéve, ha árjegyző vagy saját számlára a szabályozott piacon, multilaterális kereskedési rendszeren kívül, gyakori és rendszeres alapon kereskedik. A Kérelmező véleménye alapján a Bszt. 2. -ának, a Bszt. értelmező rendelkezései, a Bszt. Hetedik részéhez kapcsolódó kommentár és a MiFID értelmező rendelkezései alapján való elemzése szerint, amennyiben egy Kft. a tőzsdén kereskedik, kizárólag magának, akkor az nem befektetési szolgáltatás, mivel nem minősül "árjegyzőnek" és a BÉT, illetve az EU-s tőzsdék "szabályozott piacnak" minősülnek. IV. AZ MNB ÁLLÁSPONTJA A Bszt. hatályára irányuló jogkérdés vizsgálata során célszerű a felhívott jogszabályhely egyes fogalmi elemeit különkülön elemezni, majd az abból a tényállásra vonatkozó következtetéseket együttesen értékelni. A Bszt. 2. -ának a) pontja összetett mondatként rendelkezik a Bszt. hatálya alóli kivétel egyes eseteiről. Mivel a kivételszabályon belül speciális alkivétel (kivétel alóli kivétel) szabályt alkotott a jogalkotó, az elemzés megkezdésekor célszerű pozitív felsorolásba rendezni, hogy pontosan milyen feltételeknek kell együttesen fennállnia ahhoz, hogy az adott tevékenység ne tartozzon a Bszt. hatálya alá. A Bszt. hatálya nem terjed ki a 2. a) pontja alapján arra, - aki pénzügyi eszközre végez, - sajátszámlás kereskedési tevékenységet, - más befektetési szolgáltatási tevékenységet nem folytat, - nem árjegyző, - saját számlára a szabályozott piacon, multilaterális kereskedési rendszeren kívül, nem gyakori és rendszeres alapon kereskedik. A hivatkozott jogszabályi rendelkezés részletes értelmezéséhez indokolt az abban szereplő fogalmi elemeket megvizsgálni, annak érdekében, hogy megállapíthassuk, a kivétel szabály konjunktív feltételei a jelen esetben maradéktalanul megvalósulnak-e. IV.1. A releváns fogalmak meghatározása 1013 Budapest, Krisztina krt. 39. Levelezési cím: 1534 Budapest BKKP Postafiók: 777. Telefon: +36 (1) , Fax: +36 (1) Kérjük válaszában hivatkozzon iktatószámunkra.

2 IV.1.1. A pénzügyi eszköz fogalma A pénzügyi eszközök körét a Bszt. 6. -a határozza meg, mely szerint pénzügyi eszköz: a) az átruházható értékpapír, b) a pénzpiaci eszköz, c) a kollektív befektetési forma által kibocsátott értékpapír, d) az értékpapírhoz, devizához, kamatlábhoz vagy hozamhoz kapcsolódó opció, határidős ügylet, csereügylet, határidős kamatláb-megállapodás, valamint bármely más származtatott ügylet, eszköz, pénzügyi index vagy intézkedés, amely fizikai leszállítással teljesíthető vagy pénzben kiegyenlíthető, e) az áruhoz kapcsolódó opció, határidős ügylet, csereügylet, határidős kamatláb-megállapodás, valamint bármely más származtatott ügylet, eszköz, amelyet pénzben kell kiegyenlíteni vagy az ügyletben résztvevő felek valamelyikének választása szerint pénzben kiegyenlíthető, ide nem értve a teljesítési határidő lejártát vagy más megszűnési okot, f) az áruhoz kapcsolódó opció, határidős ügylet, csereügylet, valamint bármely más származtatott ügylet, eszköz, amely fizikai leszállítással teljesíthető, feltéve hogy azzal szabályozott piacon vagy multilaterális kereskedési rendszerben kereskednek, g) az f) pont alá nem tartozó, más származtatott pénzügyi eszköz jellemzőivel rendelkező, áruhoz kapcsolódó opció, tőzsdei és tőzsdén kívüli határidős ügylet, csereügylet, valamint bármely más származtatott ügylet, amely fizikai leszállítással teljesíthető, és nem kereskedelmi célt szolgál, ha azt elismert elszámolóházon keresztül számolják el vagy rendszeres pótbefizetési kötelezettség érvényes rá, h) a hitelkockázat átruházását célzó származtatott ügylet, i) a különbözetre vonatkozó pénzügyi megállapodás, j) az éghajlati, időjárási változóhoz, fuvardíjhoz, légszennyező anyag vagy üvegházhatású gáz kibocsátásához, inflációs rátához vagy más hivatalos gazdasági statisztikához kapcsolódó opció, határidős ügylet, csereügylet, határidős kamatláb-megállapodás vagy bármely más származtatott ügylet, eszköz, amelyet pénzben kell kiegyenlíteni vagy amely az ügyletben résztvevő felek valamelyikének választása szerint pénzben kiegyenlíthető, ide nem értve azt az esetet, ha a megszűnés oka a nemteljesítés, k) egyéb, az a)-j) pontban nem említett eszközhöz joghoz, kötelezettséghez, indexhez, intézkedéshez kapcsolódó származtatott ügylet, eszköz, amely rendelkezik a többi származtatott eszköz valamelyikének jellemzőivel, ideértve azt, hogy valamely szabályozott piacon vagy multilaterális kereskedési rendszerben kereskednek vele, elismert elszámolóházon keresztül számolják el és teljesítik vagy rendszeres pótbefizetési kötelezettség érvényes rá, valamint a Bizottság 1287/2006/EK rendeletének 39. cikkében meghatározott származtatott ügylet. Ezen pénzügyi eszközök közül jelen esetben a Kérelmező által feltett kérdés alapján az a) pontban megjelölt, átruházható értékpapír vonatkozásában állapítható meg, hogy a Társaság pénzügyi eszközre vonatkozóan végezné tevékenységét. IV.1.2. A sajátszámlás kereskedés fogalmát a Bszt. 4. (2) bekezdés 58. pontja a következőképpen határozza meg. 58. saját számlás kereskedés: pénzügyi eszköz saját eszköz terhére történő adásvétele, cseréje A sajátszámlás kereskedés idézett definíciója alapján az alábbi részelemek értékelése releváns: - pénzügyi eszköz: a IV.1.1. pontban részletesen elemzésre kerülő fogalom - saját eszköz terhére történő adásvétel, csere: ebben az esetben a kereskedést folytató személy a pénzügyi eszközökre vonatkozó szerződéseket a saját maga nevében és javára köti meg - a Bszt. szabályozásának alapjául szolgáló, a pénzügyi eszközök piacairól, a 85/611/EGK, és a 93/6/EGK tanácsi irányelv, és a 2000/12/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv módosításáról, valamint a 93/22/EGK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló Európai Parlament és a Tanács április 21-i 2004/39/EK irányelv (MiFID) 4. cikk (1) bekezdés 6. pontjában foglalt definíció szerint a saját számlára történő kereskedés nem más, mint kereskedés saját tőke ellenében, amely egy vagy több pénzügyi eszközre irányuló ügylet megkötését eredményezi. 2/5

3 A beadványban vázolt konstrukció szerint ezek a fogalmi elemek megvalósulnak, mivel a Társaság az ismertetett tényállásban foglalt üzleti célja szerint ( tőzsdén kereskedik, kizárólag magának ) értékpapírok (azaz pénzügyi eszköz) adásvételével foglalkozna, így tehát a pénzügyi eszköz saját eszköz terhére történő adásvétele megvalósulna. IV.1.3. A befektetési szolgáltatási tevékenység fogalma A Bszt. 5. (1) bekezdése szerint befektetési szolgáltatási tevékenységnek minősül a rendszeres gazdasági tevékenység keretében, pénzügyi eszközre vonatkozóan végzett a) megbízás felvétele és továbbítása, b) megbízás végrehajtása az ügyfél javára, c) sajátszámlás kereskedés, d) portfóliókezelés, e) befektetési tanácsadás, f) pénzügyi eszköz elhelyezése az eszköz (értékpapír vagy egyéb pénzügyi eszköz) vételére vonatkozó kötelezettségvállalással (jegyzési garanciavállalás), g) pénzügyi eszköz elhelyezése az eszköz (pénzügyi eszköz) vételére vonatkozó kötelezettségvállalás nélkül, és h) multilaterális kereskedési rendszer működtetése. (2) Kiegészítő szolgáltatásnak minősül a) a pénzügyi eszköz letéti őrzése és nyilvántartása, valamint az ehhez kapcsolódó ügyfélszámla vezetése, b) a letétkezelés, valamint az ehhez kapcsolódó értékpapírszámla vezetése, nyomdai úton előállított értékpapír esetében ennek nyilvántartása és az ügyfélszámla vezetése, c) a befektetési hitel nyújtása, d) a tőkeszerkezettel, üzleti stratégiával és az ezekkel összefüggő kérdésekkel, valamint az egyesüléssel és a vállalatfelvásárlással kapcsolatos tanácsadás és szolgáltatás, e) a befektetési szolgáltatási tevékenységhez kapcsolódó valutával és devizával történő kereskedés, f) a befektetési elemzés és pénzügyi elemzés, g) jegyzési garanciavállaláshoz kapcsolódó szolgáltatás, h) a 6. e)-g), j) és k) pontjaiban foglalt származtatott ügyletek alapjául szolgáló eszközhöz kapcsolódó befektetési szolgáltatási tevékenység vagy kiegészítő szolgáltatás. Ezen szolgáltatások közül a vázolt tényállás alapján a Társaság a sajátszámlás kereskedést folytatná (az előadottak szerint a Társaság a tőzsdén kereskedne, kizárólag magának ) egyéb befektetési szolgáltatási és kiegészítő szolgáltatási tevékenységet nem végezne, ennek alapján a kivétel szabály azon fordulata, miszerint aki pénzügyi eszközre vonatkozó sajátszámlás kereskedésen kívül nem végez befektetési szolgáltatási tevékenységet megvalósul. IV.1.4. Az árjegyző fogalma és ennek jelentősége a tényállás értékelése kapcsán Az árjegyző fogalma a Bszt. 4. (2) bekezdés 3. pontjában jelenik meg. 3. árjegyző: az a saját számlás kereskedést folytató befektetési vállalkozás, amely egy pénzügyi eszközre folyamatos vételi és eladási kötelezettséget vállal az általa meghatározott árakon A Bszt. hatálya az 1. aa) pontja alapján kiterjed a befektetési szolgáltatási tevékenységre, amelyet a 7. szerint befektetési vállalkozás és hitelintézet végezhet. Az árjegyző a fogalmából következően csak befektetési vállalkozás lehet, melyre pedig kiterjed a Bszt. hatálya. Amennyiben tehát a Kérelmező árjegyzőnek minősül, úgy vonatkozásában a Bszt. szabályai alkalmazandóak, s befektetési szolgáltatási tevékenységet csak az MNB által adott engedély alapján végezhet, ennek hiányában tevékenysége jogellenesnek minősül. Az árjegyző idézett definíciója alapján az alábbi részelemek meghatározása és értékelése releváns, annak megállapítása céljából, hogy a Kérelmező árjegyzőnek minősül-e, s így a Bszt. hatálya kiterjed-e rá: - sajátszámlás kereskedés: a IV.1.2. pontban részletesen elemzésre kerülő fogalom - befektetési vállalkozás: a Bszt. 4. (2) bekezdés 10. pontja szerint befektetési vállalkozás az, aki e törvény szerinti, tevékenység végzésére jogosító engedély alapján, harmadik személy részére, ellenérték fejében, rendszeres 3/5

4 gazdasági tevékenysége keretében befektetési szolgáltatást nyújt vagy befektetési tevékenységet végez, ide nem értve a 3. -ban meghatározottakat. A Bszt. 16. (1) bekezdése alapján a befektetési vállalkozás részvénytársaságként vagy fióktelepként működhet. - pénzügyi eszköz: IV.1.1. pontban részletesen elemzésre kerülő fogalom Tekintettel arra, hogy a Kérelmező által feltett kérdés korlátolt felelősségű társasági formában működő gazdasági társaságra vonatkozik, megállapítható, hogy az ilyen formában működő társaság nem minősülhet árjegyzőnek (befektetési vállalkozásnak), a Bszt. 16. (1) bekezdésében meghatározottak alapján, mely befektetési vállalkozás esetében a részvénytársaságként vagy fióktelepként való szervezeti működést követeli meg. Ennek alapján a kivétel szabály nem árjegyző kritériuma megvalósul. IV.1.5. A rendszeres gazdasági tevékenység fogalma A rendszeres gazdasági tevékenység általános fogalmát sem a Bszt., sem a MiFID nem határozza meg. A MiFID szóhasználata pedig el is tér a Bszt.-től (amely a rendszeres gazdasági tevékenység meghatározást használja), az ugyanis a rendes üzleti tevékenység fogalmát használja. Ezt külön nem definiálja, hanem a 4. cikk (1) bekezdés 1. pontjában a befektetési vállalkozás fogalmi meghatározása körében használja, amely szerint befektetési vállalkozás minden olyan jogi személy, melynek rendes üzleti tevékenysége harmadik személyek részére egy vagy több befektetési szolgáltatás nyújtása és/vagy egy vagy több befektetési tevékenység végzése hivatásos alapon. Érdemes itt megjegyezni, hogy a MiFID a rendes üzleti tevékenység fogalmát a befektetési vállalkozáshoz és az általa engedély birtokában végezhető befektetési szolgáltatásokhoz kapcsolja, amely megoldást a Bszt. is átvette és rendszeres gazdasági tevékenység fogalmát a befektetési vállalkozások (hitelintézetek) által végezhető befektetési szolgáltatási tevékenységek kapcsán említi. Ez azt jelenti, hogy a Bszt.-ben felsorolt befektetési szolgáltatások nyújtása csak rendszeres gazdasági tevékenység keretében történhet, és az ilyen tevékenységet folytató gazdasági társaságnak felügyeleti engedéllyel kell rendelkeznie. A rendszeres gazdasági tevékenység fogalmának értelmezésére a felügyeleti gyakorlat során többször is sor került. Az ennek eredményeként kialakított értelmezés szerint a rendszeres gazdasági tevékenység nem más, mint egy adott személy ismétlődően végzett, nyereségszerzésre irányuló üzleti tevékenysége. A beadványban vázolt konstrukció szerint a Társaság azzal az üzleti céllal alakulna, hogy értékpapírok adásvételével foglalkozzon, így ennek alapján feltételezhető, hogy gyakori és rendszeres alapon kereskedne, vagyis a rendszeres gazdasági tevékenység megvalósul. Így nem áll fenn a kivétel szabály feltétele, a nem gyakori és rendszeres alapon történő kereskedés. IV.1.6. A multilaterális kereskedési rendszer és a szabályozott piac fogalma A multilaterális kereskedési rendszer fogalmát a Bszt. 4. (2) bekezdés 79. pontja a következőképpen határozza meg. 79. multilaterális kereskedési rendszer: olyan kereskedési rendszer, amely harmadik felek pénzügyi eszközökre irányuló, vételi és eladási szándékát hozza össze megkülönböztetésmentes módon, szerződést eredményezve A Kérelmező beadványában nem utalt arra, hogy a Társaság multilaterális kereskedési rendszerben is kereskedne-e, így jelen tényálláselem megvalósulása nem állapítható meg. A szabályozott piac fogalmát a Bszt. 4. (2) bekezdés 59. pontja a következőképpen határozza meg. 59. szabályozott piac: a Tpt.-ben meghatározott fogalom A tőkepiacról szóló évi CXX. törvény (Tpt.) 5. (1) bekezdés 114. pontja szerint szabályozott piac: az Európai Unió tagállamának tőzsdéje és minden más olyan piaca, amely megfelel a következő feltételeknek: a) piacműködtető által működtetett, illetve irányított multilaterális rendszer, b) megkülönböztetésmentesen, szabályaival összhangban összehozza több harmadik fél pénzügyi eszközökben lévő vételi és eladási szándékát, vagy elősegíti ezt oly módon, hogy az szerződést eredményez a szabályai alapján kereskedésre bevezetett pénzügyi eszköz tekintetében, 4/5

5 c) a székhely szerinti tagállam hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatóságának engedélyével rendelkezik, d) rendszeres időszakonként, meghatározott időben működik, e) szerepel az Európai Bizottság honlapján közzétett, a szabályozott piacokról készített jegyzékben. A szabályozott piac fogalmi elemei alapján megállapítható, hogy szabályozott piacnak minősül az Európai Unió tagállamának olyan piaca, amely piacműködtető által működtetett, illetve irányított multilaterális rendszer. A Kérelmező beadványában foglaltak alapján, a Társaság a Budapesti Értéktőzsdén (BÉT) kereskedne. Erre tekintettel megállapítható, hogy mivel a szabályozott piac fogalma alapján az Európai Unió tagállamának tőzsdéje szabályozott piacnak minősül, így jelen tényálláselem sem valósul meg, a Társaság nem a szabályozott piacon kívül kereskedne, hanem a szabályozott piacnak minősülő BÉT-en. IV. 2. Összegzés A Bszt. hatálya alóli kivételszabály fogalmi elemeinek részletes vizsgálata és a vázolt konstrukció összevetése alapján, a Bszt. 2. -ában foglalt tényállási elemek közül az alábbi fogalmi elemek megvalósulása állapítható meg. Az előadottak szerint a Társaság üzleti célja részvény, mint pénzügyi eszköz adásvétele lenne, ezért a pénzügyi eszközre (átruházható értékpapír) végzett tevékenység feltétele fennáll. A Társaság kizárólag magának kereskedne, így a saját számlás kereskedés eleme megvalósul. A Társaság nem végezne egyéb befektetési szolgáltatási tevékenységet, ezért a más befektetési szolgáltatás folytatásának kizártsága szintén megvalósul. A Társaság Kft. formában működne, ezért sem befektetési vállalkozásnak, sem árjegyzőnek nem minősülne, így a kivételszabály ezen eleme is fennáll. Azonban a kivételszabálynak a szabályozott piacon, multilaterális kereskedési rendszeren kívüli nem gyakori és rendszeres alapon történő kereskedésre vonatkozó feltétele nem valósul meg, mivel a Társaság a BÉT-en, azaz szabályozott piacon, gyakori és rendszeres alapon kereskedne (mivel az előadottak szerint a Társaság azzal az üzleti céllal alakulna, hogy értékpapírok adásvételével foglalkozzon a tőzsdén). Ennek alapján az ismertetett konstrukció szerinti Társaság tervezett tevékenységére a Bszt. hatálya alóli kivételszabály nem alkalmazható, így a tervezett konstrukcióra a Bszt hatálya kiterjed. Az MNB felhívja a figyelmet továbbá arra, hogy a Tpt a) pontja alapján tőzsdei kereskedő az lehet, aki többek közt legalább egy, az adott tőzsdén forgalmazott tőzsdei termék kereskedésének folytatásához szükséges felügyeleti, illetve más hatósági engedéllyel rendelkezik. Ebből következően tehát tőzsdetag csak engedéllyel rendelkező felügyelt intézmény (így különösen befektetési vállalkozás, hitelintézet) lehet, melynek előfeltétele az MNB által kiadott tevékenységi illetve alapítási és működési engedély. A Kérelmező által ismertetett Társaság ennek a feltételnek nem felel meg, így a tőzsdén való kereskedésre nem jogosult. *** Az MNB felhívja a figyelmet arra, hogy az MNB a véleményét kizárólag a Kérelmező által rendelkezésre bocsátott információk alapján alakította ki. Az abban foglalt egyedi jogértelmezés csak a Kérelmező által előadott tényállásra vonatkozik. Az MNB véleménye nem tekinthető kötelező erejű állásfoglalásnak, a benne foglaltaknak más hatóságra, illetve a bíróságra nézve nincs kötelező tartalma július 14. 5/5