Jogi tanácsadási tevékenység kiszervezése

Átírás

1 Jogi tanácsadási tevékenység kiszervezése A Kérelmező állásfoglalás iránti kérelmet (Kérelem) nyújtott be a Magyar Nemzeti Bankhoz (székhelye: 1054 Budapest, Szabadság tér 9., telephelye: 1013 Budapest, Krisztina krt. 39.) (MNB) a jogi tanácsadási tevékenység a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló évi CCXXXVII. törvény (Hpt.) és a befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatásokról, valamint az általuk végezhető tevékenységek szabályairól szóló évi CXXXVIII. törvény (Bszt.) szerinti kiszervezésnek minősítése tárgyában. I. TÉNYÁLLÁS A Kérelmező a tevékenységével kapcsolatos jogi tanácsadás és támogatás elvégzésével külső ügyvédi irodákat bíz meg. Ezek közül egy iroda állandó megbízás, a többiek bizonyos tevékenységekre (pl. MIFID/MIFIR implementáció) vonatkozó eseti megbízás alapján végzik a tevékenységüket. Az állandó megbízással foglalkoztatott ügyvédi iroda az elnök-vezérigazgató felügyelete és irányítása alatt működik, az eseti megbízás alapján szolgáltatást nyújtó irodák a rájuk bízott feladatra illetékes ügyvezető felügyelete és irányítása alatt működnek. A Kérelmezőnek saját jogi osztálya több mint egy évtizede nincs. Az ügyvédi irodák feladatköre kiterjed a Hpt. és a Bszt. hatálya alá eső tevékenységek támogatására. A Kérelmező az ügyvédi megbízásokat sem a Hpt., sem a Bszt. tekintetében nem tekinti kiszervezésnek, így azt a kiszervezett tevékenységek között az üzletszabályzat mellékletében sem tünteti fel. A Kérelemben foglaltak szerint egy belső ellenőrzési vizsgálat során került felvetésre az a kérdés, hogy ez az értelmezés a hatályos jogi rendelkezéseknek is megfelel-e. II. A JOGKÉRDÉS A hatályos szabályozás alapján kiszervezésnek minősül-e, ha egy univerzális bank a jogi tevékenység végzésével, a pénzügyi szolgáltatások és a befektetési szolgáltatási területen történő feladatok elvégzésével külső jogi irodát bíz meg? III. A KÉRELMEZŐ ÁLLÁSPONTJA A Kérelmező az új Hpt. tekintetében továbbra is irányadónak tekinti azt a felügyeleti álláspontot, hogy az ügyvédi jogi tevékenység végzése nem minősül kiszervezésnek. Az említett felügyeleti álláspont a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének (PSZÁF) egyik korábbi, a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló évi CXII. törvény (régi Hpt.) rendelkezésein alapuló állásfoglalásában található. 1 A Kérelmező a Hpt. vonatkozásában további érvekkel nem támasztotta alá álláspontját. A Kérelmező a befektetési szolgáltatások területén a fentiekhez hasonló eredményre jutott és úgy ítélte meg, hogy a jogi feladatok külső jogi tanácsadók általi végzése ebben a körben sem minősül kiszervezésnek. Ennek érdekében vizsgálta a Bizottság (EU) 2017/565 felhatalmazáson alapuló rendelete (Rendelet) 2. cikkében meghatározott kiszervezés fogalmát a Bszt. hatálya alá eső tevékenységek esetén. Az értelmezés során, figyelemmel az Alaptörvény 28. cikkére, abból indult ki, hogy a kiszervezés fogalma úgy értelmezendő, hogy abba beletartozik valamennyi, a befektetési vállalkozás által a működése során ellátható tevékenység. A Bszt ából és a Rendelet 31. cikkéből következően a Kérelmező álláspontja az, hogy a jogalkotó a kiszervezés szabályaival biztosítani kívánta, hogy a befektetési szolgáltató ügyfelével fennálló jogviszonya, kötelezettségei és felelőssége változatlan maradjon akkor is, ha az ügyfélnek nyújtott szolgáltatás során valamilyen jogcímen (pl. megbízás alapján teljesítési segédként) harmadik felet vesz igénybe a befektetési vállalkozás (lásd különösen a Bszt. 79. (2) bekezdését, 80. (3) bekezdését, 81. (1) bekezdését és Rendelet 31. cikk (1) bekezdését). A Kérelmező szerint az említett jogi tevékenység nem érinti a bank és ügyfél közötti jogviszonyt, másként fogalmazva a befektetési szolgáltató ügyfél felé nyújtott szolgáltatásának végzésében a jogi tevékenységet nyújtó fél még részben sem vesz részt. A Kérelmező álláspontját véleménye szerint az is megerősíti, hogy a befektetési vállalkozás által végezhető és végzendő tevékenységeket és funkciókat a Bszt. kifejezetten szabályozza (pl.: befektetési szolgáltatások, kiegészítő szolgáltatások, IT, safeguarding office, compliance). Ebből következően ezen tevékenységeket a ki nem szervezésük esetén a banki szervezetrendszer Budapest, Krisztina krt. 39. Levelezési cím: 1534 Budapest BKKP Postafiók: 777. Telefon: +36 (1) , Fax: +36 (1) Kérjük, válaszában hivatkozzon iktatószámunkra.

2 maga látja el a jogalkotó elvárása szerint. Ennek fényében van jelentősége annak, hogy jogi tanácsadást, mint tevékenységet a Hpt-hez hasonlóan a Bszt. sem szabályozza, azaz egyezően például a szakfordító tevékenységével - jogi szolgáltatás esetén a jogalkotónak a Kérelmező véleménye szerint nem volt olyan elvárása, hogy a jogi szolgáltatást, mint speciális szaktudást igénylő feladatot alapvetően a befektetési vállalkozás szervezetrendszerén belül kellene ellátni. A jogszabályi definícióra (Rendelet 2. cikk 3. pont) tekintettel megjegyzendő, hogy jogi szolgáltatás esetén a jogi szolgáltatást nyújtó nem a bank nevében végzi a tevékenységét, hanem az ügyfélkapcsolat keretein kívül, a bank részére. A Rendelet 30. cikk (2) bekezdés a) pontja kifejezetten megemlíti a jogi tevékenységet, hiszen annak az értelme pont az, hogy tisztázza, hogy az ott felsorolt tevékenységek nem minősülnek olyan kritikus funkciónak, amelyek esetében a kiszervezésre vonatkozó szabályokat alkalmazni kellene. A Kérelemben foglaltak szerint nagy gyakorlati problémát okozna, ha ezt a pontot másként értelmeznénk, mert akkor például a nyelvoktatási tevékenységet végző társaságot is fel kellene venni a kiszervezési listára. Egy ilyen jogszabályértelmezés azonban ésszerűtlen lenne (vö. Alaptörvény 28. cikk). Az MNB korábbi állásfoglalásában kifejtette, hogy a kiszervezés fenti meghatározása alapján a szolgáltató számára végzett bármilyen tevékenység kiszervezésnek minősülhet. Mint ahogyan a Nagykommentár is kifejti, ez a grammatikai értelmezésen alapuló meghatározás azonban rendkívül tág, és bármilyen tevékenység beleérthető lenne, amit a befektetési vállalkozás nem maga végez, hanem mással végeztet. A fentiek szerinti tág meghatározást ezért célszerű szűkíteni. Az MNB jogértelmezése szerint a kiszervezési rendelkezéseket a Bszt. hatályára tekintettel indokolt vizsgálni, így a Bszt. 79. (1) bekezdésének rendelkezése, vagyis a kiszervezés tárgyi hatálya arra terjed ki, amikor a befektetési vállalkozás valamely a Bszt. hatálya alatt általa végezhető, végzendő befektetési szolgáltatási tevékenységét, kiegészítő szolgáltatását vagy egyéb ezekhez kapcsolódó funkcióját a befektetési vállalkozás által megbízott harmadik személy végez. Összegezve tehát egy befektetési vállalkozás által végzett tevékenység (ellátott funkció) átadása akkor minősíthető kiszervezésnek, ha az adott tevékenység (résztevékenység), funkció szorosan kapcsolódik a befektetési szolgáltatási tevékenység végzéséhez, vagyis indokolt, hogy annak a harmadik személy általi végeztetése az MNB felügyeleti kontrollja alatt történjen. Amennyiben a befektetési vállalkozás a Bszt.-ben rögzített tevékenységi körén, ellátandó funkcióin kívül egyéb - a gazdasági társaságként való működésből eredő általános - feladatok ellátásához (pl.: futárszolgálat, takarítás) köt szerződést harmadik személlyel, erre a jogviszonyra a Bszt. kiszervezési szabályai (így a kiszervezési szerződés tartalmi elemeire, a kiszervezés ellenőrzésére, a bejelentési kötelezettségre vonatkozó különös rendelkezések) nem alkalmazandók, az a Polgári Törvénykönyvről szóló évi V. törvény szerinti megbízási jogviszonyban lehetséges. 2 IV. AZ MNB ÁLLÁSPONTJA Mindenekelőtt felhívom a figyelmet arra, hogy állásfoglalás kiadására jellemzően jogszabályi rendelkezések értelmezése, vagy keretjellegű normatív rendelkezések tartalommal való feltöltése vonatkozásában kerül sor. Az MNB célja az állásfoglalások kiadásával az, hogy jogi normák által nem szabályozott kérdésekben, vagy többféleképpen értelmezhető, adott esetben egymásnak ellentmondó jogi szabályozás esetén saját álláspontját ismertesse az állásfoglalást kérő személy részére annak érdekében, hogy ezen állásfoglalást kérő személy az MNB nem kötelező erejű állásfoglalása ismeretében kialakíthassa saját jogi álláspontját. Az MNB kizárólag konkrét jogkérdésben foglal állást, nincs hatásköre egyéb szabályzatok, szerződések, termékek, üzleti megoldások, folyamatok jogi megfelelőségének előzetes, általános vizsgálatára és jogi állásfoglalás keretén belül egyedi üzleti konstrukciók vagy szerződések jóváhagyására. Az MNB állásfoglalása orientáló jellegű iránymutatás, mely egy esetleges jogvita esetén a bíróságot semmilyen formában nem köti. Ezért az állásfoglalás kiadása nem mentesíti az adott állásfoglalást kérő személyt saját jogi álláspontja kialakításának szükségessége és az ezért fennálló felelősség alól. Bármely tevékenység, üzleti döntés, jogügylet, üzleti modell stb. megkezdésének, elhatározásának, végrehajtásának az MNB állásfoglalásától való függővé tétele kizárólag az állásfoglalást kérő személy felelőssége. Az állásfoglalás tartalmából vagy kiadásának időtartamából eredő következményekért az MNB-t felelősség nem terheli /6

3 Az MNB a jogkérdés eldöntése céljából a következőket vizsgálta. IV.1. A vizsgált tevékenység A Kérelemben foglaltak szerint a Kérelmező a tevékenységével kapcsolatos jogi tanácsadás és támogatás elvégzésével bízott meg külsős jogi irodákat. Az említett tevékenységet a Kérelem nem részletezi, hanem csak példálózó jelleggel említi a MIFID/MIFIR implementációjával kapcsolatos feladatokat és a Hpt. és a Bszt. hatálya alá eső tevékenységek támogatását. Nem derül ki, hogy pontosan mi értendő az implementációval kapcsolatos feladatok alatt, de általánosságban elmondható, hogy egy uniós irányelv/rendelet implementációja során szükséges annak a vizsgálata, hogy az adott hitelintézet mennyiben felel meg a megjelölt jogszabály rendelkezéseinek, továbbá ezt követően szükségessé válhat az adott hitelintézet egyes eljárásainak, szabályzatainak, bizonyos mechanizmusoknak az átdolgozása. Az implementációval kapcsolatos feladatkör hasonlóságot mutat a compliance tevékenységgel. A fentiekre tekintettel fontos a jogi tanácsadás és támogatás, valamint a compliance tevékenység elhatárolása. Az MNB álláspontja szerint a jogi tanácsadás és támogatás széleskörű tevékenységi kört takar, melybe beletartozhat a compliance tevékenység is. Tehát a jogi tanácsadás és támogatás és a compliance tevékenység között lehet átfedés, azonban a jogi tanácsadás és támogatás sokkal szélesebb körű feladatok ellátását foglalja magában, mint a compliance. A Hpt. rögzíti a jogszabályoknak történő megfelelésért felelős szervezeti egység, illetve személy feladatkörét (compliance). A Hpt. 153/A. (1) bekezdése szerint a hitelintézet a pénzügyi és befektetési szolgáltatási, illetve kiegészítő szolgáltatási tevékenységével kapcsolatos feladatokat ellátó szervezeti egységétől független szervezeti egységet (jogszabályoknak történő megfelelésért felelős szervezeti egység) alakít ki és működtet, amelynek feladata különösen az irányítási jogkörrel rendelkező vezető testület által a feladat- és hatáskörébe utalt területeken: a) annak biztosítása, hogy a hitelintézet mindenkor megfeleljen a tevékenységére és működésére vonatkozó jogszabályokban foglaltaknak és a szabályzatok összhangban legyenek a jogszabályi rendelkezésekkel; b) azon intézkedések és eljárások megfelelő érvényesülésének folyamatos nyomon követése és rendszeres ellenőrzése, amelyek célja, hogy a hitelintézet e törvényben és az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályban foglaltaknak történő megfelelésben tapasztalható esetleges hiányosságait feltárják; c) a megfelelésbeli hiányosságok feltárása érdekében tett intézkedések folyamatos nyomon követése és rendszeres ellenőrzése; d) a hitelintézet irányítási jogkörrel rendelkező vezető testületének, és alkalmazottainak segítése annak érdekében, hogy a hitelintézet teljesítse a tevékenységére és működésére vonatkozó jogszabályokban foglalt kötelezettségeit. Az Európai Bankhatóság (European Banking Authority - EBA) által szeptember 26. napján kiadott Iránymutatás (Guidelines on internal governance under Directive 2013/36/EU 3 ) (Iránymutatás) alapján a fent említett compliance tevékenység kiszervezhető (bár ebben az esetben is szükséges a hitelintézeten belül kijelölni a jogszabályoknak történő megfelelésért felelős személyt és bejelenteni az MNB részére). A fent említett Iránymutatás 153. és 154. pontja rendelkezik erről: A belső kontroll funkciók a kockázatkezelési funkciót, a megfelelőség biztosítási funkciót és a belső ellenőrzési funkciót foglalják magukban. [ ] Az érintett intézmények vezető testületeinek hozzájárulásával a belső kontroll funkciók operatív feladatait ki lehet szervezni figyelembe véve az I. cím alatt megállapított arányossági kritériumokat a konszolidált intézményhez, a csoporton belüli vagy kívüli egyéb szervezethez. Még ha a belső kontroll funkciók operatív feladatait részben vagy egészben ki is szervezik, az érintett belső kontroll funkció vezetője és a vezető testület továbbra is felelős e tevékenységekért, valamint az intézményen belüli bizonyos belső kontroll funkció fenntartásáért. 3 magyar nyelven itt érhető el: 3/6

4 A compliance tevékenységet tehát vagy a hitelintézet maga látja el vagy a fentieknek megfelelően kiszervezi, egyéb például kiszervezésnek nem minősülő megbízás formájában ez a tevékenység nem látható el. A Hpt. hatálya alá eső tevékenységek támogatása tág kategória, amelyből nem azonosíthatók a végzett tevékenységek. Viszont a Hpt. 153/A. (1) d) pontja szerint már a hitelintézet irányítási jogkörrel rendelkező vezető testületének, és alkalmazottainak nyújtott segítség is beletartozik a compliance feladatkörbe, amennyiben az a hitelintézet tevékenységére és működésére vonatkozó jogszabályokban foglalt kötelezettségeinek teljesítése érdekében történik. A Kérelmező hivatkozott a PSZÁF korábbi állásfoglalására, amely arra az álláspontra helyezkedett, hogy az ügyvédi (jogi) tevékenység olyan speciális szakértelmet igénylő tevékenység, amely, bár pénzügyi szolgáltatáshoz is kapcsolódhat és adatátadással is járhat, nem tekinthető kiszervezésnek. A korábbi PSZÁF-os felügyeleti gyakorlat továbbra is irányadó, amennyiben a compliance feladatkörbe nem tartozó, általános jellegű jogi tanácsadásról, (peres) képviselet ellátásáról van szó. A compliance tevékenységre külön szabályozást alakított ki a jogalkotó a Hpt. keretein belül, ezért ezt a feladatkört indokolt külön kezelni. Tehát a fentieknek megfelelően az ügyvédi tevékenységről szóló LXXVIII. törvény (Ügyvédi tv.) 2. (1) bekezdése szerinti ügyvédi tevékenység nem minősül kiszervezésnek, arra tekintettel, hogy az Ügyvédi tv. speciális jogi rezsimet állít fel az ügyvédi tevékenységek vonatkozásában. Azonban figyelemmel kell lenni arra, hogy amennyiben az ügyvéd vagy ügyvédi iroda compliance tevékenységet végez, azt csak kiszervezés keretében végezheti a IV. 1. pontban leírtaknak megfelelően. IV. 2. A Bszt. hatálya és a kiszervezésre vonatkozó rendelkezései A Bszt. 3. (2) bekezdése szerint Ha e törvény eltérően nem rendelkezik, a befektetési szolgáltatási tevékenységet végző vagy kiegészítő szolgáltatást nyújtó hitelintézetre - a 8. (5) bekezdése, a 13., a , a 19/A-20/B., a 21/A., a 22. (1)-(3) bekezdése, a 22/A., a 24/A-24/G., 25. (1) bekezdése, a 26/A., a , a 60., a 78. (2a) bekezdése, a , a 100. (1) bekezdés e) pontja, a , a XX/A. Fejezet, a 121., a 123. (8) és (9) bekezdése, a 123/A., a (1) és (2) bekezdése, a , a 136. (5) bekezdése, a , a /B., a 164. (1) bekezdés v) pontja, a 164. (7) és (8) bekezdése, valamint a 4. melléklet kivételével - a befektetési vállalkozásra előírt rendelkezéseket kell alkalmazni, azzal, hogy ahol a rendelkezés befektetési vállalkozást említ, ott hitelintézetet kell érteni. A Bszt. 79. (1) bekezdése szerint A befektetési vállalkozás befektetési szolgáltatási tevékenységét, kiegészítő szolgáltatását vagy bármely e törvény hatálya alá nem tartozó tevékenységét vagy szolgáltatását a Bizottság (EU) 2017/565 felhatalmazáson alapuló rendelete (Rendelet) 2. cikk 3. pontja szerinti meghatározás figyelembevételével kiszervezheti. A Rendelet 2 cikkének 3. pontja szerint kiszervezés: olyan, bármely formát öltő megállapodás egy befektetési vállalkozó és egy szolgáltató között, amelynek keretében a szolgáltató elvégez a vállalkozás nevében egy olyan folyamatot, szolgáltatást vagy tevékenységet, amelyet egyébként a befektetési vállalkozás maga hajtana végre. A kiszervezés részletes feltételeit a Bszt ai tartalmazzák. IV.3. A Bszt. szerinti kiszervezés tárgyi hatálya A Bszt ának (1) bekezdése tartalmazza a kiszervezhető tevékenységek felsorolását, mely alapján főszabályként minden tevékenység még a törvény hatálya alá nem tartozó tevékenység vagy szolgáltatás is és funkció kiszervezhető. A Bszt. 79. (6) bekezdése szerint A (3) és (4) bekezdés alkalmazásában kritikus vagy fontos operatív funkciónak minősül a Bizottság (EU) 2017/565 felhatalmazáson alapuló rendelete 30. cikk (1) bekezdésében meghatározott funkció. 4/6

5 A Rendelet 30. cikkének (1) bekezdése szerint A 2014/65/EU irányelv 16. cikke (5) bekezdése első albekezdésének alkalmazásában az operatív funkció akkor tekintendő kritikusnak vagy fontosnak, ha a teljesítésében bekövetkezett hiányosság vagy hiba lényegesen gyengítené a befektetési vállalkozás folyamatos megfelelését az engedélyezéséhez szükséges feltételeknek és kötelezettségeknek vagy a 2014/65/EU irányelvből eredő egyéb kötelezettségeinek, illetve gyengítené pénzügyi teljesítményét és befektetési szolgáltatásainak és tevékenységeinek megalapozottságát vagy folyamatosságát. A Bszt. 79. (7) bekezdése szerint Nem minősül a (3) és (4) bekezdés alkalmazásában kritikus vagy fontos operatív funkciónak a Bizottság (EU) 2017/565 felhatalmazáson alapuló rendelete 30. cikk (2) bekezdésében meghatározott funkció. A Rendelet 30. cikkének (2) bekezdése szerint A többi funkció státusának sérelme nélkül a következő funkciók nem tekinthetők kritikusnak vagy fontosnak az (1) bekezdés alkalmazásában: a) a vállalkozásnak nyújtott tanácsadói szolgáltatások és egyéb, a vállalkozás befektetési tevékenységének részét nem képező szolgáltatások, beleértve a vállalkozásnak nyújtott jogi tanácsadást, a vállalkozás alkalmazottainak képzését, a számlázási szolgáltatásokat és a vállalkozás helyiségeinek és alkalmazottainak biztonságát is; b) szabványosított szolgáltatások megvásárlása, beleértve a piaci információs szolgáltatásokat és árfolyamok szolgáltatását. Mint ahogyan az 1. pontban hivatkoztunk rá, a kiszervezés fogalmát a Rendelet határozza meg, melyre a Bszt. visszautal. Eszerint a kiszervezés egy megállapodás alapján harmadik személy által végzett olyan tevékenység, amelyet e megállapodás hiányában maga a szolgáltató végezne. A Nagykommentár a Bszt.-hez ugyan a kiszervezésnek a tól hatályon kívül helyezett, Bszt.-ben meghatározott fogalmából indul ki (miszerint: kiszervezés: olyan megállapodás egy befektetési vállalkozás és egy harmadik személy között, amelynek keretében e harmadik személy olyan tevékenységet végez, amelyet egyébként a befektetési vállalkozás maga végezne ), azonban figyelemmel a Rendeletben foglalt definíció tartalmi hasonlóságára, a Nagykommentárban foglaltak továbbra is iránymutatásként szolgálhatnak. A Nagykommentár XV. fejezet 1. pontja szerint, a kiszervezés akként határozható meg, hogy minden, amit nem a szolgáltató saját maga végez, az kiszervezésnek minősül. A kiszervezés fenti meghatározása alapján a szolgáltató számára végzett bármilyen tevékenység kiszervezésnek minősülhet. Mint ahogyan a Nagykommentár is kifejti, ez a grammatikai értelmezésen alapuló meghatározás azonban rendkívül tág, és bármilyen tevékenység beleérthető lenne, amit a befektetési vállalkozás nem maga végez, hanem mással végeztet. A fentiek szerinti tág meghatározást ezért célszerű szűkíteni. Az MNB jogértelmezése szerint a kiszervezési rendelkezéseket a Bszt. hatályára tekintettel indokolt vizsgálni, így a Bszt. 79. (1) bekezdésének rendelkezése vagyis a kiszervezés tárgyi hatálya arra terjed ki, amikor a befektetési vállalkozás valamely a Bszt. hatálya alatt általa végezhető, végzendő befektetési szolgáltatási tevékenységét, kiegészítő szolgáltatását vagy egyéb ezekhez kapcsolódó funkcióját a befektetési vállalkozás által megbízott harmadik személy végez. A kiszervezésre vonatkozó rendelkezések alapján tehát a kiszervezési szabályokat kell alkalmazni kifejezetten a befektetési szolgáltatási tevékenység, a kiegészítő szolgáltatás, a kritikus funkciók és egyéb, a befektetési vállalkozás működésével összefüggő, a Bszt.-ben előírt, kritikusnak nem minősülő feladatok, funkciók átadására harmadik személy részére. Ezt a jogértelmezést támasztja alá a Nagykommentárnak a kiszervezés szabályairól szóló XV. fejezetének 2. pontja, mely szerint A Bszt. szabályai azonban csak azon tevékenységekre, funkciókra alkalmazandóak, amelyeket külön nevesít a törvény, így a befektetési szolgáltatási tevékenységekre, a kiegészítő szolgáltatásokra és a későbbiekben kifejtésre kerülő ún. kritikus funkciókra. Más harmadik fél által ellátott tevékenységekre nem kell alkalmazni. Ha kellene, akkor például a telefonszolgáltatás, takarítás is olyan tevékenység lenne, amelyre vonatkozóan csak a Bszt. szerinti, alább részletezésre kerülő feltételekkel lehetne szerződni. Ezt támasztja alá több felügyeleti állásfoglaláson felül a MiFID végrehajtási irányelv (18) preambulumbekezdése is: (18) Az illetékes hatóságok nem szabhatják a befektetési szolgáltatások vagy tevékenységek végzésére jogosító működési engedély feltételéül az egy vagy több kritikus jelentőségű vagy fontos funkció, illetve befektetési szolgáltatás vagy tevékenység kiszervezésére vonatkozó általános tilalmat. A befektetési vállalkozások 5/6

6 kiszervezhetik ezeket a tevékenységeket, amennyiben a vállalkozás által megállapított kiszervezési körülmények megfelelnek bizonyos feltételeknek. Összegezve tehát, az MNB jogértelmezése szerint, egy befektetési vállalkozás által végzett tevékenység (ellátott funkció) átadása akkor minősíthető kiszervezésnek, ha az adott tevékenység (résztevékenység), funkció szorosan kapcsolódik a befektetési szolgáltatási tevékenység végzéséhez, vagyis indokolt, hogy annak a harmadik személy általi végeztetése az MNB felügyeleti kontrollja alatt történjen. Amennyiben a befektetési vállalkozás a Bszt.-ben rögzített tevékenységi körén, ellátandó funkcióin kívül egyéb a gazdasági társaságként való működésből eredő általános feladatok ellátásához (pl.: futárszolgálat, takarítás) köt szerződést harmadik személlyel, erre a jogviszonyra a Bszt. kiszervezési szabályai (így a kiszervezési szerződés tartalmi elemeire, a kiszervezés ellenőrzésére, a bejelentési kötelezettségre vonatkozó különös rendelkezések) nem alkalmazandók, az a Polgári Törvénykönyvről szóló évi V. törvény szerinti megbízási jogviszonyban lehetséges. A jogi tanácsadási tevékenység a Rendelet szerint nem tekinthető kritikus vagy fontos operatív funkciónak, továbbá a Bszt. sem írja elő a befektetési vállalkozás által kötelezően végzendő tevékenységként. Azonban vizsgálandó, hogy a nevezett tevékenység mennyire szorosan kapcsolódik a befektetési szolgáltatási tevékenység végzéséhez. Amennyiben a jogi tanácsadási tevékenység általános jellegű, azaz a befektetési vállalkozásnak a Bszt.-ben rögzített tevékenységi körén, ellátandó funkcióin kívüli egyéb a gazdasági társaságként való működésből eredő általános feladatainak ellátásához kapcsolódik (pl.: munkajogi, társadalombiztosítási jogi tanácsadás), az MNB álláspontja szerint a megjelölt feladatok harmadik személy általi ellátása nem minősül kiszervezésnek. Amennyiben azonban kifejezetten befektetési szolgáltatási tevékenységhez kapcsolódik, abban az esetben kiszervezésnek minősül a tevékenység harmadik személy általi ellátása. A Bank részére a tényállás szerint egy iroda állandó megbízás keretében, több iroda pedig bizonyos tevékenységekre (pl. MIFID/MIFIR implementáció) vonatkozó megbízás keretében lát el jogi tanácsadási tevékenységet. A hivatkozott példában megjelölt tevékenyég, vagyis a MIFID/MIFIR implementációjával kapcsolatos jogi tanácsadás minősítése kapcsán általános jelleggel elmondható, hogy amennyiben a tevékenység compliance funkció vagy egyéb befektetési szolgáltatás nyújtásához szükséges feladatok ellátására is kiterjed (pl.: üzletszabályzatok átdolgozása, ügyfél-szerződések, szerződésminták módosítása), a konstrukció kiszervezésnek minősülhet. Fentiek alapján az MNB álláspontja szerint tehát a jogi tanácsadás és támogatás harmadik fél általi végzése a befektetési szolgáltatási és a kiegészítő szolgáltatási tevékenységgel való kapcsolat szorossága alapján, az összes releváns körülmény ismeretében minősíthető kiszervezésnek, melynek megítélése során kiemelt jelentősége van annak, hogy mire irányul az ügyvédi megbízás. *** Felhívom szíves figyelmüket arra, hogy az MNB véleményét kizárólag a Kérelmező által rendelkezésre bocsátott információk alapján alakította ki. Az abban foglalt egyedi jogértelmezés csak a Kérelmező által előadott tényállásra vonatkozik. Az MNB véleménye nem tekinthető kötelező erejű állásfoglalásnak, a benne foglaltaknak más hatóságra, illetve a bíróságra nézve nincs kötelező tartalma február 6/6