7007/2006. (AEÉ 12.) APEH irányelv az adóhatóságnak a végelszámolásban és a vagyonrendezési eljárásban követendő hitelezői és hatósági feladatairól

Átírás

1 OptiJus Opten Kft. I. 7007/2006. (AEÉ 12.) APEH irányelv 7007/2006. (AEÉ 12.) APEH irányelv az adóhatóságnak a végelszámolásban és a vagyonrendezési eljárásban követendő hitelezői és hatósági feladatairól A óta hatályos szöveg Tartalomjegyzék I. Hatáskör és illetékesség Az egyes eljárásokra vonatkozó különös szabályok 1 II. A végelszámolás Általános szabályok Az adóhatóság hitelezői feladatai a végelszámolás során Polgári peres eljárásban érvényesíthető felelősségi szabályok Az adóhatóság hatósági feladatai a végelszámolás során III. IV. A vagyonrendezési eljárás Hatálybalépés

2 OptiJus Opten Kft /2006. (AEÉ 12.) APEH irányelv 7007/2006. (AEÉ 12.) APEH irányelv az adóhatóságnak a végelszámolásban és a vagyonrendezési eljárásban követendő hitelezői és hatósági feladatairól A végelszámolási eljárás célja, hogy a fizetésképtelenségi helyzetben nem lévő gazdálkodó szervezetek is csak vagyoni-gazdasági viszonyaik rendezése mellett szűnhessenek meg jogutód nélkül. A végelszámolást július 1-től a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló évi V. törvény (a továbbiakban Ctv.) szabályozza. Az új szabályozással az eljárás polgári jogi jellege dominánsabbá vált, a hitelezői jogosítványok erősödtek, ugyanakkor az adóhatóság hitelezői minősége mellett hatósági jogosítványai korlátozás nélkül érvényesülnek. A vagyonrendezési eljárás a megszűnt cégjegyzékből törölt cégek jogutód nélküli megszűnést követően fellelt vagyonának értékesítését, és ebből a hitelezői igények kielégítését célzó eljárás. Ebben az eljárásban már az adóhatóság is csupán hitelezőként vehet részt, hatósági jogosítványai nem érvényesülnek. Ezen irányelv célja, hogy az adóhatóság hitelezői és hatósági feladatait a jogszabályi rendelkezéseknek megfelelően összehangolva biztosítsa az egységes gyakorlat megvalósítását. I. Hatáskör és illetékesség 1. Az állami adóhatóság a végelszámolási és a vagyonrendezési eljárásokban a központi költségvetést megillető, az adózás rendjéről szóló évi XCII. törvény (a továbbiakban Art.) 4. (1) bekezdésében meghatározott adókövetelések jogosultjaként mint hitelező, míg a központi költségvetést megillető vám- és jövedéki követelések tekintetében a hitelező képviselőjeként jár el. 2. Az államháztartás alrendszerét képező társadalombiztosítási alapokat megillető azon követelések, amelyek megtérítési, visszatérítési, kártérítési jogalapon keletkeztek, továbbá az adónak nem minősülő egyéb követelések ideértve az adók módjára behajtandó köztartozásokat is végelszámolási és vagyonrendezési eljárásban történő érvényesítése nem tartozik az adóhatóság hatáskörébe. 3. A végelszámolási és vagyonrendezési eljárásokban hitelezőként a cég székhelye szerint illetékes elsőfokú adóhatóság csőd-, felszámolási és végelszámolási (a továbbiakban felszámolási) szervezeti egységei, az Art. 77. (1) bekezdés f) és g) pontjában meghatározott adózók ügyeiben pedig az erre kijelölt szervezeti egységek járnak el. 4. Hatósági ügyekben a felszámolási szervezeti egységek által elsőfokon hozott hatósági határozatok ellen benyújtott jogorvoslatok elbírálása a Központi Hivatal Hatósági főosztályának a hatáskörébe tartozik, a 3. pont második fordulatában meghatározott ügyekben pedig a Központi Hivatal Kizárólagos Illetékességi Ügyek főosztálya jár el. Az egyes eljárásokra vonatkozó különös szabályok II. A végelszámolás 1. Általános szabályok Végelszámolásra, mint a fizetőképes gazdálkodó szervezet jogutód nélküli megszüntetését célzó eljárás lefolytatására két módon kerülhet sor, a cég önkéntes elhatározása alapján, vagy a cégbíróság törvényességi felügyeleti eljárásban alkalmazott szankciója révén. Az első esetkör jelenti az általános szabályok szerinti eljárási módot, míg a kényszer-végelszámolás az eljárás lefolytatásának kivételes módja. A gazdálkodó szervezetek főszabályként az általános szabályok szerinti eljárás lefolytatása útján szűnhetnek meg jogutód nélkül. A jogi személyiség nélküli gazdasági társaságok egyszerűsített végelszámolással is megszüntethetik tevékenységüket; ennek azonban feltétele, hogy az eljárást a végelszámolás kezdő időpontjától számított 120 napon belül befejezzék A végelszámolás, mint nemperes eljárás a gazdálkodó szervezet székhelye szerint illetékes megyei (fővárosi) bíróság, mint cégbíróság hatáskörébe tartozik. A cégbíróság hatáskörébe tartozik az eljárás során előterjesztett jogorvoslati kérelmek (kifogások) elbírálása is. A gazdálkodó szervezet volt vezető tisztségviselői, továbbá a végelszámoló polgári jogi felelősségének megállapításával kapcsolatban indítható a cégtörvény végelszámolási fejezetében meghatározott perekben a megyei/fővárosi bíróság jár el elsőfokon A végelszámolási eljárás kezdő időpontja a jogutód nélküli megszűnés elhatározásáról szóló határozatban megjelölt időpont. Ez az időpont azonban nem lehet korábbi, mint a megszűnést kimondó határozat kelte A végelszámolás kezdő időpontjában a cég vezető tisztségviselőjének a megbízatása megszűnik, ettől az időponttól a cég önálló képviseleti jogosultsággal rendelkező képviselőjének a végelszámoló minősül Az általános szabályok szerint folyó végelszámolást a kezdő időponttól számított legkésőbb három éven belül, az egyszerűsített végelszámolást 120 napon belül, a kényszervégelszámolást pedig a jogerős elrendeléstől számított egy éven belül be kell fejezni.

3 OptiJus Opten Kft /2006. (AEÉ 12.) APEH irányelv Nem fejezhető be a végelszámolás a Ctv. 95. (2)-(3) bekezdésében foglalt, a céggel szembeni büntetőeljárás eseteiben, továbbá akkor, - ha céggel szemben bírósági vagy hatósági eljárás van folyamatban, - ha cégnek olyan ismert követelése vagy tartozása áll fenn, amelyről a vagyonfelosztási javaslatban nem rendelkeztek. 2. Az adóhatóság hitelezői feladatai a végelszámolás során Mind az általános szabályok szerint folyó, mind az egyszerűsített végelszámolás elhatározásáról a végelszámolónak az Art. 23. (2) bekezdésében foglaltak szerint a végelszámolás kezdő időpontjától számított 15 napon belül bejelentést kell tennie az adóhatóságnál. Ettől függetlenül az eljáró adóhatóságnak a végelszámolásra vonatkozó közleményeket a Cégközlönyben folyamatosan figyelemmel kell kísérnie. A végelszámolás megindulását, illetve a hitelezői követelések bejelentésére nyitvaálló határidőt az általános szabályok szerinti eljárásban, valamint a kényszervégelszámolásban a cégbíróság, az egyszerűsített eljárásban pedig a végelszámoló közleményben teszi közzé Az adóhatóság a hitelezői igény bejelentését megelőzően az általános szabályok szerint folyószámla egyeztetést végez, melynek alapján pontosított követelését a végelszámolónak a formai követelményeknek megfelelően a cégközlemény közzétételét követő 40 napon belül bejelenti. A hitelezői igényt nem kell kategorizáltan bejelenteni, mivel az eljárás az adós gazdálkodó fizetőképességén alapul, a hitelezők közt nincs kielégítési sorrend. A bejelentést akkor is meg kell tenni, ha a követelés vi-tás, azzal kapcsolatban adóhatósági vagy bírósági eljárás van folyamatban. A bejelentés elmulasztása vagy késedelmes teljesítése nem jár jogvesztéssel, azt gyakorlatilag a végelszámolási zárómérleg és vagyonfelosztási javaslatnak a társaság legfőbb szerve által történő elfogadásáig meg lehet tenni. Ezt követően azonban a követelés már csak a megszűnt társaság tartozásaiért való helytállásra vonatkozó szabályok szerint érvényesíthető A végelszámoló a hitelezői igények bejelentésre nyitvaálló határidő elteltét követő 15 napon belül a bejelentett követelésekről jegyzéket készít, amiben külön kimutatja az elismert és a vitatott hitelezői igényeket. A jegyzéket annak elkészítésétől számított 15 napon belül köteles megküldeni a cégbíróságnak a nyilvános cégiratok közötti elhelyezés végett. Ugyanezen a határidőn belül a végelszámoló értesíteni köteles azokat a hitelezőket, akiknek a követelését vitatja Az elfogadott hitelezői igények visszaigazolására a végelszámoló az új szabályozás szerint nem köteles kivéve, ha ezt a hitelező kifejezetten kéri. Indokolt ezért, hogy az adóhatóság már a hitelezői igénybejelentésben kérje a végelszámolótól követelése visszaigazolását és azt, hogy annak teljesítése mikor várható. Egyebekben az elfogadott hitelezői igények megismerése a cégbíróságnál elhelyezett jegyzékből lehetséges. Ha a hitelezői követelések jegyzékét a végelszámoló a cégiratokhoz nem csatolta be, a hitelező az eljáró cégbíróságnál törvényességi felügyeleti eljárást kezdeményezhet Amennyiben a végelszámoló a hitelezői igényt vitatja, az erről szóló értesítése kézhezvételét követő 30 napon belül a követelés a bíróság előtt perben érvényesíthető. 3. Jogorvoslatok és felelősségi szabályok A végelszámolási kifogás A végelszámoló jogszabálysértő intézkedése vagy mulasztása ellen végelszámolási kifogással lehet élni. A végelszámolási kifogás a végelszámoló eljárásának időtartama alatt, a tudomásszerzéstől számított 8 napon belül, de legfeljebb a jogszabálysértő intézkedéstől vagy a mulasztás bekövetkezésétől számított 60 napon belül terjeszthető elő az eljáró cégbíróságnál. Külön kiemelt kifogás előterjesztésére okot adó mulasztási forma, ha a végelszámoló a hitelező kérésére a követelések bejelentésére nyitvaálló határidő lejártától számított 30 napon belül nem ad tájékoztatást arról, hogy a követelést elismeri-e, és mikorra várható annak kifizetése A kifogás elbírálásáról a végelszámoló észrevételének beszerzését követően a cégbíróság soron kívül határoz. Megalapozott kifogás esetén: a) a végelszámoló intézkedését megsemmisíti és az eredeti állapot helyreállítására kötelezi, b) az eredeti állapotot határozatával helyreállítja (ha ez lehetséges), c) mulasztás esetén a végelszámolót intézkedés megtételére kötelezi. Az alaptalan végelszámolási kifogást a bíróság végzésével elutasítja. A kifogás tárgyában hozott végzés ellen külön fellebbezésnek van helye Amennyiben a végelszámoló a kifogásnak helyt adó jogerős bírósági végzésben foglaltaknak nem tesz eleget, azt jelezni kell az ügyben eljáró cégbíróságnak, aki törvényességi felügyeleti eljárásban összehívja a gazdálkodó szervezet legfőbb szervét új végelszámoló kijelölése érdekében. Ennek eredménytelensége esetén a bíróság kényszer-végelszámolást rendel el, és a felszámolók névjegyzékéből új végelszámolót rendel ki Törvényességi felügyeleti eljárás kezdeményezése A végelszámolónak az eljárás egész tartama alatt el kell látnia a végelszámolással kapcsolatos feladatokat. Ha ezzel felhagy, illetőleg meghal, jogutód nélkül megszűnik, vagy

4 OptiJus Opten Kft /2006. (AEÉ 12.) APEH irányelv a feladat ellátására más okból képtelenné vált és ennek bekövetkezésétől számított 60 napon belül az új végelszámoló megválasztása nem történt meg, az ok megjelölése mellett a cégbíróságtól kérhető, hogy az új végelszámoló megválasztása érdekében hívja össze a cég legfőbb szervét, vagy erre a kérelmezőt jogosítsa fel. Az ilyen jellegű kérelem teljesítésének az a feltétele, hogy a kérelmező a legfőbb szerv összehívásával kapcsolatos költségeket megelőlegezi és biztosítja annak tárgyi feltételeit. A cégbíróság ugyanezeket az intézkedéseket hivatalból is megteheti. Ezért amennyiben az adóhatóság, mint hitelező azt észleli, hogy a végelszámoló bármely okból végelszámolási tevékenységét nem teljesíti, a cégbíróságnál törvényességi felügyeleti eljárás lefolytatását kezdeményezi Polgári peres eljárásban érvényesíthető felelősségi szabályok A Ctv. 98. (3) bekezdésében meghatározza a végelszámolás alá került gazdálkodó szervezet korábbi vezető tisztségviselőjének a végelszámolás kezdő időpontját követő 45 napon belül elvégzendő (tevékenységzáró dokumentumok elkészítése és átadása, tájékoztatási és iratátadási kötelezettség) feladatait. E kötelezettségek teljesítésének kikényszerítése érdekében felelősségi szabályt is meghatároz, amikor kimondja, hogy ezek elmulasztásából vagy nem megfelelő teljesítéséből eredő károkért a polgári jog általános szabályai szerint kártérítési felelősséggel tartozik. Ennek alapján az, akit a volt vezető említett kötelezettségeinek elmulasztása miatt kár ért, követelését polgári perben érvényesítheti. A volt vezető tisztségviselő polgári jogi felelősségének akkor van különös jelentősége, ha a cég legfőbb szerve (vagy a cégbíróság) őt nevezi ki végelszámolónak, mert ebben az esetben nyilvánvalóan nem érnek célt a következő kényszerítő eszközök. Mulasztás esetére a törvény a végelszámoló részére további jogosítványt is biztosít. Kérelmére a cégbíróság törvényességi felügyeleti eljárás keretében a korábbi vezető tisztségviselőt Ft-tól Ft-ig terjedő, ismételten is kiszabható pénzbírsággal sújthatja. A végelszámoló kérelmére a mulasztó vagy valótlan adatot közlő korábbi vezető tisztségviselőt a cégbíróság arra is kötelezheti, hogy viselje azokat a költségeket, amelyek a tevékenység befejezésével kapcsolatos feladatoknak a végelszámoló által megbízott szakértővel történő elvégeztetésével merülnek fel A végelszámoló az eljárás során a cég vagyonát felméri, követeléseit behajtja, tartozásait kiegyenlíti, jogait érvényesíti, kötelezettségeit teljesíti, vagyonát értékesíti, stb. Tevékenységéért a végelszámoló a polgári jog általános szabályai szerint tartozik felelősséggel. Fokozott gondossággal, a végelszámolás alatt álló cég, valamint a hitelezők érdekeinek szem előtt tartásával köteles eljárni. A kötelezettségeinek megszegésével okozott kárért a polgári jogi felelősség általános szabályai szerint felel. A kártérítési felelősség megállapítására különösen akkor kerülhet sor, ha a) a végelszámoló az egyszerűsített végelszámolás alkalmazásáról annak törvényben foglalt feltételei hiányában sem tér át az általános szabályok szerint lefolytatandó végelszámolásra, b) a törvényi feltételek bekövetkezése ellenére elmulasztotta a felszámolási eljárás kezdeményezését, c) a felszámolás elrendelésére a végelszámoló hibájából nem került sor, d) ha a végelszámolás alatt álló cég felszámolás alá kerül, és megállapítható, hogy a végelszámoló alapos ok nélkül késlekedett a felszámolási eljárás kezdeményezésével, vagy e) nem tett meg mindent a hitelezők veszteségeinek csökkentése, illetve a környezeti károk mérséklése a kármentesítés érdekében, vagy f) egyes hitelezőket mások rovására előnyben részesített. A végelszámoló kártérítési kötelezettségének megállapítását a hitelezők, vagy a felszámoló perben érvényesíthetik a megyei/fővárosi bíróságnál. A bíróság arra kötelezi a végelszámolót, hogy a cég vagyonához a károkozás összege mértékéhez igazodó tőke-hozzájárulást teljesítsen. A bíróság ebben az esetben a végelszámoló díját részben vagy egészben megvonhatja. 4. Az adóhatóság hatósági feladatai a végelszámolás során A gazdálkodó szervezet vezetőjének a végelszámolás kezdő időpontját megelőző nappal tevékenységet lezáró beszámolót és adóbevallást kell készíteni, és azt az adóhatóságnak a végelszámolás kezdő időpontjától számított 45 napon belül át kell adni. A végelszámolási záró bevallást a végelszámolónak a végelszámolást lezáró beszámoló elkészítésétől számított 45 napon belül kell az adóhatósághoz benyújtania. A két bevallás közötti időszakban az Art. általános rendelkezései szerint kell a végelszámolás alatt lévő adózónak is a bevallási kötelezettségeket teljesíteni. Ezen túlmenően ha a végelszámolás a megindítás évében nem fejeződik be a számviteli törvényben meghatározott üzleti évenként beszámolót és adóbevallást kell a végelszámolónak benyújtania A záró bevallások beérkezését a felszámolási és végelszámolási szervezeti egységek kísérik figyelemmel. A bevallási kötelezettség teljesítése érdekében minden törvényes eszközt fel kell használni e kötelezettség kikényszerítése érdekében, így az adóhatóság írásban felhívhatja a gazdálkodó szervezet vezetőjét a tevékenységzáró adóbevallási kötelezettség teljesítésére, amiben figyelmeztetni kell arra, hogy a bevallási kötelezettség késedelmes vagy hibás teljesítése, illetőleg annak elmulasztása esetén az adóhatóság bírságot szab ki Ha a gazdálkodó szervezet vezetője a bevallási kötelezettségének határidőben nem tesz eleget, vagy a benyújtott bevallás hibás, illetve bevallást egyáltalán nem nyújt be, az Art. 7. (1) és 31. (8) bekezdésének rendelkezéseit is

5 OptiJus Opten Kft /2006. (AEÉ 12.) APEH irányelv figyelembe véve a ban foglaltak szerint mulasztási bírságot kell kiszabni A bevallás benyújtásának elmulasztása az adóellenőrzésnek akadálya nem lehet, az ellenőrzést ilyenkor is le kell folytatni a rendelkezésre álló bizonylatok, illetve becslés útján. Az ellenőrzés során külön is figyelemmel kell lenni a társasági adókötelezettség pontos megállapítására annak érdekében, hogy a tényleges adókötelezettség és az előírt adóelőlegek összefüggésében sem túlfizetés, sem tartozás ne legyen kimutatható. A tevékenységet lezáró adóbevallás, és a végelszámolást záró adóbevallás ellenőrzését az Art. 92, (4) bekezdésében foglalt rendelkezések szerint ez utóbbi kézhezvételétől számított 60 napon belül be kell fejezni. Ez a határidő kötelező jellegű, nem hosszabbítható meg és kapcsolódó vizsgálat során sem hosszabbodik meg A záróellenőrzés megkezdéséről a cégbíróságot írásban értesíteni szükséges annak érdekében, hogy a hatósági eljárás befejezése előtt a cég törlésére ne kerülhessen sor A tevékenységzáró ellenőrzést külön is le lehet, illetve indokolt lefolytatni különösen annak érdekében, hogy az ellenőrzéssel megállapított hitelezői követelés a végelszámolási záró dokumentumok jóváhagyása előtt bejelenthető legyen, továbbá a fizetési kötelezettségek teljesítésére is maradjon vagyoni fedezet, illetve a követelés behajtható legyen. Ilyen esetben az ellenőrzési határidőt az Art. általános szabályai szerint kell számítani, érvényesülnek a meghosszabbításra (meghosszabbodásra) vonatkozó szabályok is. Ha azonban a tevékenységzáró bevallás ellenőrzése közben a végelszámoló benyújtja a végelszámolási záró bevallást, ez utóbbi benyújtásától számított 60 napon belül mindkét bevallás ellenőrzését be kell fejezni A Ctv (2) bekezdése értelmében a végelszámoló a korrigált végelszámolási nyitómérleg elkészítéséig a hitelezői követelések bejelentésére nyitvaálló határidő leteltét követő legfeljebb hetvenöt napon belül a kárelhárítás körében felmerülő, a korlátozott működés körében felmerülő és más halaszthatatlanul szükséges költségek kivételével kifizetést nem teljesíthet. A végelszámolási eljárás kezdő időpontjához ugyanakkor végrehajtási tilalom nem fűződik. Ezért ha az adós gazdálkodó szervezet a végrehajtható okiratokon alapuló tartozásait nem teljesíti esedékességkor, kezdeményezni kell a tartozások végrehajtás útján történő beszedését. Ha a végrehajtás előre láthatóan nem vezet eredményre, és a Cstv. 27. (2) szerinti fizetésképtelenség fennáll, kezdeményezni kell az adós gazdálkodó felszámolását A végelszámoló a végelszámolás befejezése után elkészíti a záró dokumentumokat: az adóbevallásokat, a végelszámolás utolsó évéről szóló beszámolót, zárójelentést, vagyonfelosztási javaslatot. Amennyiben a végelszámoló a záró adóbevallásba és ezzel megegyezően a vagyonfelosztási javaslatba az adóhatósággal szemben fennálló követelést állít be, és a visszaigénylés (visszafizetési igény) megfelel a jogszabályi előírásoknak, az összeget a végelszámoló kérelmére a gazdálkodó szervezetnek ki kell utalni. 5. Az egyszerűsített végelszámolásra vonatkozó eltérő szabályok Az eljárást a kezdő időponttól számított 120 napon belül be kell fejezni. Nem lehet viszont befejezni a végelszámolást, ha kifogással kapcsolatos eljárás van folyamatban A végelszámoló egyszerűsített végelszámolás helyett a végelszámolásra vonatkozó általános szabályok szerint jár el, ha a) a végelszámolás során valamely hitelező igényét vitatja, illetve b) a vitatott igénye miatt a hitelező a cég ellen peres eljárást indít, vagy c) az egyszerűsített végelszámolás lefolytatására előírt határidő az eljárás folyamatban léte alatt lejárt. Az áttérés időpontja a kérelem benyújtásának a napja, d) ha az egyszerűsített végelszámolás alatt előreláthatóvá válik, hogy az egyszerűsített végelszámolás befejezése határidőben nem történhet meg Egyebekben az egyszerűsített végelszámolásra is az általános szabályok vonatkoznak. 6. Kényszer-végelszámolásra vonatkozó eltérő szabályok Kényszer-végelszámolásra akkor kerül sor, ha a) a bíróság törvényességi felügyeleti hatáskörében eljárva a céget megszűntnek nyilvánítja, b) az anyagi jogszabályok szerint a cég jogutód nélküli megszűnését előidéző ok következett be, c) a cég a végelszámolást három éven belül nem fejezte be, d) az 5.2. pontban részletezett esetekben a végelszámolás általános szabályaira történő áttérést nem hajtották végre A kényszer-végelszámolás jogkövetkezményei: a) a társaság legfőbb szerve nem dönthet a végelszámolás alatti működtetésről, illetve a végelszámolás megszüntetéséről, b) a 6.1.c.) pont esetében a kényszer-végelszámolást egy éven belül be kell fejezni, amelyet azonban a cégbíróság a Ct (4) bekezdésében foglaltak szerint egy alkalommal meghosszabbíthat, c) a cég vagyonát csak nyilvános pályázat vagy árverés útján lehet értékesíteni, d) ha a kényszer-végelszámolás során felszámolási eljárást kell kezdeményezni, a felszámolás során egyezségkötésnek nincs helye és a felszámolási eljárás az adós cég teljesítésére tekintettel nem szüntethető meg,

6 OptiJus Opten Kft /2006. (AEÉ 12.) APEH irányelv e) a cégbíróság nem dönthet a jogerősen elrendelt kényszervégelszámolás megszüntetéséről A kényszer-végelszámolást egyebekben az általános szabályok szerint kell lefolytatni, az adóhatóság feladatai is ennek megfelelően alakulnak. III. A vagyonrendezési eljárás 1. A vagyonrendezési eljárás célja, hogy a jogutód nélkül megszűnt/megszüntetett gazdálkodó szervezetnek a cégjegyzékből történt törlése után előkerült vagyontárgyai értékesítése szabályozott eljárás keretében történjék meg, és a befolyt ellenérték elsődlegesen a hitelezői követelésekre kerüljön felosztásra. 2. A vagyonrendezési eljárás a cég utolsó bejegyzett székhelye szerint illetékes megyei/fővárosi bíróság hatáskörébe tartozó nemperes eljárás. 3. A vagyonrendezési eljárás kérelemre, vagy hivatalból indul meg. Kérelemre indult eljárásban a kérelmezőnek közzétételi költségtérítést kell fizetni. Az adóhatóság hitelezőként kezdeményezheti a Ctv.-ben meghatározott tartalmi és formai követelmények mellett vagyonrendezési eljárás lefolytatását akkor, ha az általa utólag fellelt vagyontárgy értékesítése előreláthatólag sikerre vezet, és a befolyó ellenérték hitelezői követelésére legalább részben fedezetet nyújt. Nem kezdeményez az adóhatóság vagyonrendezési eljárást, ha a gazdálkodó szervezet a cégbíróság megszüntetési eljárása nyomán cégtörléssel szűnt meg. Ebben az esetben az adóhatóság által fellelt vagyontárgyat a Vht. 46. (3) bekezdésében foglalt eljárási rend szerint végrehajtási eljárás keretében kell értékesíteni. 4. A bíróság az eljárás megindítását a Cégközlönyben közzéteszi. A hitelezői követelést a cégközlemény megjelenésétől számított 30 napon belül kell bejelenteni a bíróság által kirendelt vagyonrendezőnek. 5. Amennyiben a vagyonrendező a hitelezői igénybejelentést nem fogadja el, 8 napon belül kifogással lehet élni az eljárást lefolytató bíróság előtt. Ugyancsak kifogást lehet előterjeszteni a vagyonrendező jogszabálysértő intézkedése vagy mulasztása ellen. A kifogást a tudomás szerzéstől számított 8 napon belül, de csak a vagyonrendező kirendelésének időtartama alatt lehet a bírósághoz benyújtani. 6. A vagyonrendező a vagyontárgyat nyilvános pályázat vagy árverés útján értékesíti. Az értékesítés után általános forgalmi adót fizetni nem kell, illetve azt a vagyonrendező nem számíthatja fel, mivel a már megszűnt gazdálkodó szervezet nem adóalany. 7. Az eljárásban résztvevők közösen kérhetik az értékesítés mellőzése mellett a vagyontárgy tulajdonba adását. Az adóhatóság a vagyontárgy természetbeni kiadását nem kérheti, illetve azt nem fogadhatja el. Amennyiben az eljárás többi résztvevője ilyen irányú kérelmet terjeszt elő, ahhoz azzal a feltétellel járulhat hozzá, ha az adóhatóság hitelezői követésére jutó vagyonhányad ellenértékét pénzben megfizetik. 8. A vagyontárgy értékesítése, illetve az eljárás befejezése után a vagyonrendező vagyonfelosztási javaslatot készít (amiben a követelések járulékait nem lehet figyelembe venni), és azt 30 napon belül benyújtja az eljáró bíróságnak. A bíróság a vagyonfelosztási javaslatot megküldi az eljárásban résztvevőknek, akik arra 8 napon belül észrevételt tehetnek. Ezt követően a bíróság végzésben határoz a hitelezők követeléseinek kielégítéséről, a hitelezőnek nem minősülő kérelmezők közötti vagyonfelosztásról és a járulékos kérdésekben. A vagyonfelosztásról hozott végzés ellen fellebbezésnek van helye. Az eljárás befejezésének tényét a bíróság a Cégközlönyben közzéteszi. IV. Hatálybalépés Jelen irányelv a kihirdetés napján lép hatályba. Rendelkezéseit a július 1. után indult eljárásokban kell alkalmazni. Egyidejűleg a 7002/2004. (AEÉ 4.) APEH irányelvnek a végelszámolásra vonatkozó fejezete hatályát veszti azzal, hogy az abban foglaltakat a július 1. előtt indult eljárásokban továbbra is alkalmazni kell. dr. Szikora János s. k. az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal elnöke