A GEOINFORMATIKA ALAPJAI előadó: 2013/2014 tanév 2. félév (0 ea. + 2 gy.) 1 ea. + 1 gy. Dr. Turai Endre, egyetemi docens, Miskolc Egyetem, Geofizikai Tanszék gyakorlatvezetők: Dr. Baracza Mátyás Krisztián, Kormos Katalin.
Annotáció A geoinformatika alapjai (MFGFT6007TV) A tantárgy célja: A geoinformatika alapjainak összefoglalása a műszaki földtudományi BSc alapszakos hallgatók számára. Önálló gyakorlati feladatok megoldása a térképszerkesztő és a nyitott térinformatikai szoftverrendszerek felhasználásával. A tantárgy tartalma: Az informatika, a térinformatika és a geoinformatika kapcsolata. Az információelmélet alapjai. Az adat-hír-információ fogalma, hierarchiája és a hierarchia megvalósulása a geoinformatikában. Az információs rendszerek felépítése. Térképszerkesztő és nyitott térinformatikai szoftverrendszerek. Geoinformatikai szoftverrendszerek. Követelmény, teljesítési feltétel: 0 + 2 gy.
A tárgy követelményei Az aláírás megszerzésének a követelményei: - a tárgy felvétele a felmérő megírásával, - a Tanulmányi- és vizsgaszabályzatban előírt mértékű jelenlét az előadási és a gyakorlati órákon, - az ellenőrző kérdésekre adott legalább elégséges szintű válaszok, - a gyakorlati feladatok legalább elégséges szintű megoldása és beadása mágneses adathordozón.
A tárgy követelményei A gyakorlati jegy megszerzésének követelményei: - az évközi beszámolók (elméleti és gyakorlati) teljesítése. A gyakorlati jegy pótlása: - a kiadott kérdésekből 2-10 db kérdés megválaszolása (felkészülési idő nincs), - 2 db számítógépes feladat megoldása (megoldási idő: feladattól függő, de maximum 30 perc).
A tárgy tematikája A bevezető előadás tematikája: 0. A tárgy követelményeinek az ismertetése. 1. A geoinformatika elemei. 2. Az informatika, a térinformatika és a geoinformatika kapcsolata. 3. Az információelmélet matematikai alapjai. 4. Az adat-hír-információ fogalma, hierarchiája és a hierarchia megvalósulása a geoinformatikában. 5. Az információs rendszerek felépítése. 6. A térképszerkesző, az open GIS és a geoinformatikai szoftverrendszerek bemutatása és összehasonlítása.
A tárgy tematikája A számítógépes gyakorlatok tematikája: 1. Információelméleti számítások. 1.1. Entrópia és információszámítások. 1.2. Kódolási példák. 2. Térképszerkesztés. 2.1. Térképi kellékek, térképfajták. 2.2. Térképszerkesztő rendszerek. 2.2.1. A SURFER térképszerkesztő szoftverrendszer. 2.2.1.1. Mintatérképek. 2.2.1.2. Vektoros objektumok ábrázolása. 2.2.1.2.1. A Pontszerű objektumok ábrázolása és jellemzői. 2.2.1.2.2. A vonalas (vektorlánc, polyline) objektumok ábrázolása és jellemzői. 2.2.1.2.3. A felület (polygon) típusú objektumok ábrázolása és jellemzői. 2.2.1.3. A worksheet használata. 2.2.1.4. A grídelés. 2.2.1.5. Automatikus térképgenerálás. 2.2.1.6. Az automatikusan létrehozható térképfajták.
A tárgy tematikája A gyakorlatok tematikája: 3. Nyitott térinformatikai szoftverrendszerek. 3.1. ARC/INFO (ArcView). 3.2. MicroStation. 3.3. GeoMedia. 3.3.1. A GeoMedia felhasználói szintű alkalmazása. 3.3.1.1. Megjelenítések, alapvető menü pontok és műveletek. 3.3.1.2. Adatbázis és térképi szűrések. 3.3.2. A GeoMedia fejlesztői szintű alkalmazásának alapjai. 3.3.2.1. A geokódolás. 3.3.2.2. Grafikus alfanumerikus adatbázis kapcsolatok. 3.3.2.2.1. Pont alfanumerikus adatbázis kapcsolat. 3.3.2.2.2. Vektor alfanumerikus adatbázis kapcsolat. 3.3.2.2.3. Felület alfanumerikus adatbázis kapcsolat. 4. A WinGlink geoinformatikai feldolgozó szoftverrendszer. 4.1. Mintaterületek vizsgálata a WinGlink rendszerrel.
A gyakorlati feladat 1. feladat ------------------------------------- Név Geoinformatika alapjai 2013/2014. tanév, 2. félév Térképszerkesztési és GIS fejlesztési gyakorlat 1., Vizsgálja meg milyen típusúak a SURFER rendszer mintatérképei. a mintatérkép sorszáma a térkép típusa 1., 2., 3., 4., 5., 6., 7., 8., / A geoinformatika alapjai / Turai E., 2013.
A gyakorlati feladat 2., Ábrázolja Utah, Colorado, Arizona és New Mexico térképén az alábbi városokat a megadott objektumokkal. Az állam neve a város neve az objektum jele az objektum színe Utah Salt Lake City teli kör kék Colorado Denver négyszög piros Arizona Phoenix teli kör kék New Mexico Santa Fe üres kör fekete Ábrázolja a térképen sárga vonallal a Denverből Phoenixbe haladó vezetéket. Sraffozza be zöld színnel a négy város által, mint sarokpontok által kijelölt poligon területét.
A gyakorlati feladat 3., Szerkessze meg a mellékelt topográfiai adatok M=1:1000 méretarányú digitális térképeit (izovonalas, árnyékolt, image, vektor, felületi, drótváz) és lássa el a szükséges térképi kellékekkel. Az északi irány 10 fokos szöget zár be a lokális rendszer x-tengelyével. 4. Állítson össze az adatokból és a digitális térképekből GeoMedia alatt működő GIS-t.
Referencia rendszer és szakadatok (tematikus dimenziók) Egy kis mozi! Alkalmazás
A GIS általános felépítése és matematikai leírása funkcionállal. Vonatkoztatási rendszer + Tematikus dimenziók (a megismerési módszerek által szolgáltatott képek) R n a vonatkoztatási rendszer, pl: R 4 ={x,y,z,t) f m a módszerek által szolgáltatott képek (tematikus dimenziók), pl: f 1 (R 4 ) kőzettani kép, f f m (R n ) 2 (R 4 ) tektonikai kép, f 3 (R 4 ) termikus kép, f 4 (R 4 ) mágneses kép, f 5 (R 4 ) gravitációs kép, f M (R 4 ) a felépítés értelmezett képe.
A tárgyra épülő egyéb tantárgyak MFGFT6008T Geoinformatika (BSc kötelező tárgy) Műszaki földtudományi mérnöki MSc, Geoinformatikusmérnöki szakirány tárgyai
A geoinformatikus mérnöki szakirány bemutatása A mesterszak megnevezése: Földtudományi mérnöki szak Az oklevélben szereplő szakképzettség megnevezése: - okleveles földtudományi mérnök a geológus mérnöki szakirányon, - okleveles földtudományi mérnök a geofizikus mérnöki szakirányon, - okleveles földtudományi mérnök a geoinformatikus mérnöki szakirányon
A geoinformatikus mérnöki szakirány bemutatása A bemeneti feltételek : a) A bemenethez feltétel nélkül elfogadott alapszakok: Műszaki földtudományi alapszak, Környezetmérnöki alapszak, Geo-környezetmérnöki szakirány
Műszaki földtudományi mérnöki MSc / A képzés tárgyai / közös tárgyak
Műszaki földtudományi mérnöki MSc / Geoinformatikus mérnöki szakirány
Műszaki földtudományi mérnöki MSc / Geoinformatikus mérnöki szakirány Geoinformatikai szakirány Szigorlati tárgyak Matematika Geodézia és térinformatika Adat-és információfeldolgozás A záróvizsga tárgyai: Földtani-geofizikai értelmezés és tervezés (A1) Általános informatika (A2) Geoinformáció feldolgozása (A3) A záróvizsga eredményének (ZV) kiszámítási módja: ahol: ZV=(A1+A2+A3+3 D) / 6, D = a diplomamunka érdemjegye a záróvizsga bizottság szerint, A1, A2 és A3 = a három záróvizsga tantárgy érdemjegye.
Műszaki földtudományi mérnöki MSc / Geoinformatikus mérnöki szakirány A mesterképzési szak képzési célja, szakmai kompetenciák: - Szakhatósági feladatok ellátása, felelős műszaki irányítás végzése. - Műszaki, gazdasági irányításban való részvétel, a földtani-geofizikai kutatás integrálása, a minőség-irányítási rendszerbe történő bekapcsolódás. - Tudományos kutató munkában való részvétel, beleértve ebbe a PhD képzést is. - Az ásványi nyersanyagok kitermelése (tervezés, beruházás, üzemeltetés, bezárás, rekultiváció) során felmerülő földtani-geofizikai jellegű integrált értelmezése, ipari és egyéb célú geoinformatikai adatbázisok létrehozása, magas szintű felhasználói alkalmazása. - Ásványi nyersanyagok vagyonának mennyiségi és minőségi számbavétele, a vagyonbecslés megbízhatóságának értékelése, az eredmények gazdasági kiértékelése, ezzel kapcsolatos üzleti tevékenység földtani támogatása, megvalósíthatósági tanulmányok földtani-geofizikai adatainak szolgáltatása és műszaki-gazdasági értékelése. - Geofizikai vizsgáló műszerek és vizsgálati módszerek fejlesztése, az üzemeltetéshez szükséges számítógépes adatfeldolgozó módszerek, szoftverek fejlesztése.
A geoinformatika elemei. 1. A geoinformatika elemei: 1.1. Az általános informatika alapját képező főbb tudományterületek. 1.2. A szakinformatikák. 1.3. A geoinformatika.
A geoinformatika elemei. 1.1. Az általános informatika alapját képező főbb tudományterületek.
A geoinformatika elemei. 1.2. A szakinformatikák.
A geoinformatika elemei. 1.2. A szakinformatikák. Általános informatika + szaktudományok.
A geoinformatika elemei. 1.2. A szakinformatikák.
A geoinformatika elemei. 1.3. A geoinformatika. Általános informatika + földtudományok.
Az informatika, a térinformatika és a geoinformatika kapcsolata GIS Geographical Information System Nevezéktan Detrekői szerint: magyar Földrajzi Információs Rendszer Geoinformatika angol GIS Geoinformatics Térinformatika GIS or Geoinformatics
Az informatika, a térinformatika és a geoinformatika kapcsolata Hazai tudományterületi elkülönítés: GIS Geoinformatika Térinformatika
A GIS általános felépítése és matematikai leírása funkcionállal. Vonatkoztatási rendszer + Tematikus dimenziók (a megismerési módszerek által szolgáltatott képek) R n a vonatkoztatási rendszer, pl: R 4 ={x,y,z,t) f m a módszerek által szolgáltatott képek (tematikus dimenziók), pl: f 1 (R 4 ) kőzettani kép, f f m (R n ) 2 (R 4 ) tektonikai kép, f 3 (R 4 ) termikus kép, f 4 (R 4 ) mágneses kép, f 5 (R 4 ) gravitációs kép, f M (R 4 ) a felépítés értelmezett képe.
Az informatika, a térinformatika és a geoinformatika kapcsolata Atmoszféra + Geoszféra:
Az informatika, a térinformatika és a geoinformatika kapcsolata Geoszféra (klasszikus felosztás): felső kéreg alsó kéreg felső köpeny középső köpeny alsó köpeny külső mag Lehmann-öv belső mag 5-25km (15km) Conrad (1923) 25-80km (30km) Mohorovicsics (1909) 410km Byerly 980km Repetti 2900km Guttenberg- Wiechert (1906) 4900km 5100km 6370km
Az informatika, a térinformatika és a geoinformatika kapcsolata Geoszféra (új felosztás):
Az informatika, a térinformatika és a geoinformatika kapcsolata/a megismerés módszerei Szeizmológia:
Az informatika, a térinformatika és a geoinformatika kapcsolata/a megismerés módszerei geográfiai geodéziai ür, légi, felszíni, bányabeli, tenger alatti geológiai felszíni, bányabeli, mélyfúrási, tenger alatti hidrogeológiai geokémiai geofizikai légi, felszíni, bányabeli, mélyfúrási, tenger alatti; gravitációs, mágneses, paleomágneses, termikus, geoelektromos, elektromágneses (MT, indukciós, VLF, tranziens, IP, DFS, ), radiológiai v. nukleáris, szeizmikus, szeizmológiai, magnetotellutikus
A GIS technika alkalmazása képszeleteléssel A Föld szerkezetét elemző professzionális rendszerek dimenzió-foka: min. 3D+MD! Pl: Landmark, WinGlink. drágák! A GIS rendszerek csak a 2D+MD-t támogatják! Pl: Arch/Info, MicroStation, GeoMedia. olcsók!
A fizikai terek által kapható képek Gravitációs kép:
A fizikai terek által kapható képek Légi mágneses kép:
A fizikai terek által kapható képek elektromos horizontális képszelet: H = 500m
A fizikai terek által kapható képek elektromos vertikális képszelet:
A fizikai terek által kapható képek MT 2D invertált kép:
A fizikai terek által kapható képek MT horizontális képszelet: T = 1sec T = 10sec
A fizikai terek által kapható képek Értelmezett kép:
A fizikai terek által kapható képek Szeizmikus horizontális képszelet:
A Föld szerkezetét bemutató és elemző GIS rendszer 2D + 14D rendszer 7.. [14.] Környezetszennyezési réteg radioaktiv szennyezettség 7.. [13.] Környezetszennyezési réteg Vegyi szennyezettség 6.. [12.] Geológiai réteg kőzettani térképek 6.. [11.] Geológiai réteg földtani kor térképek 5.. [10.] Hidrogeológiai réteg vízáramlási térképek 5.. [9.] Hidrogeológiai réteg vízbázis térképek 4.. [8.] Geofizikai réteg valós fizikai paraméter térképek 4.. [7.] Geofizikai réteg mért fizikai paraméter térképek 3.. [6.] Geokémiai réteg nyomelem-koncentráció térképek 3.. [5.] Geokémiai réteg elemkoncentráció térképek 2.. [4.] Geográfiai réteg gazdaságföldrajzi térképek 2.. [3.] Geográfiai réteg természetföldrajzi térképek 1.. [2.] Geodéziai réteg alappontok 1.. [1.] Geodéziai alapréteg Z, digitális térkép
Szemelvények GeoMedia alatti rendszerekből USA adatbázis: Labels of States Cities Cities Major Interstates Rivers Washington Montana North Dakota Counties Minnesota Maine States Oregon Idaho South Dakota Wisconsin Vermont Michigan New Hampshire Wyoming New York Iowa Massachusetts Nebraska Connecticut Pennsylvania Rhode Island Illinois Indiana Ohio New Jersey Nevada Utah Colorado Maryland Kansas West Virginia Delaware Missouri District of Columbia California Kentucky Virginia Oklahoma Tennessee North Carolina Arizona New Mexico Arkansas Alabama South Carolina Mississippi Georgia Texas Louisiana Florida
Szemelvények GeoMedia alatti rendszerekből Eger Városi Vízmű vízbázisa - Boda Erika, diplomamunka, 2004.: of Munka1
Szemelvények GeoMedia alatti rendszerekből Olajsz. EM modellezése - Kovács Ivett, diplomamunka, 2003.: tok g) t) le n ) ség) ett) etlen)
Az információelmélet matematikai alapjai 3. Az információelmélet matematikai alapjai: 3.1. A matematikai információelméletek kialakulása, 3.2. Az entrópia fogalma és számítása, 3.3. Az információ fogalma és számítása.
Az információelmélet matematikai alapjai 3.1. A matematikai információelméletek kialakulása. R. V. L. Hartley (1928) C. E Shannon (1948) A. J. Hincsin (1953-1956) N. Wiener (1960-1964)
Az információelmélet matematikai alapjai 3.1.1. A Hartley-féle információelmélet. Egyenlő valószínűségű információelmélet. Az eseményeket véletlentől függőnek, de egyenlő valószínűségűnek tételezi fel. A távadatátviteli csatornák optimalizálásával foglalkozik. P(A i ) = constans, ha i=1, 2,, N
Az információelmélet matematikai alapjai 3.1.2. A Shannon-féle információelmélet. Változó valószínűségű információelmélet. Az eseményeket véletlentől függőnek, de rámutat, hogy a különböző események általában más-más ( nem egyenlő) valószínűséggel következnek be. Szintén a távadatátviteli csatornák optimalizálásával foglalkozik. P(A i ) constans, ha i=1, 2,, N
Az információelmélet matematikai alapjai 3.1.2. A Shannon-féle információelmélet. Változó valószínűségű információelmélet. Shannon elméletét Hincsin munkássága alapján fogadta el a matematika információelméletként. Hincsin bizonyította be az alapvető matematikai tételeket (unicitás, egzisztencia, stb.). Norbert Wiener, a spektrális valószínűségelméleti (sztochasztikus rendszerek analízise és szintézise, teljesítménysűrűség függvények és a korrelációs függvények kapcsolata) munkáiban, a 60-as évek első felében, elsőnek használja konzekvensen a (matematikai) információelmélet terminológiát, ezért több szakkönyv (tévesen) Őt tartja az információelmélet létrehozójának.
Az információelmélet matematikai alapjai 3.1.3. Kódolási feladatok megoldása az egyenlő valószínűségű és a változó valószínűségű információelméleti alapon. Lényege: - a leghatékonyabb a kódolás, ha a legvalószínűbb esemény kapja a legrövidebb kódot, - a legkevésbé hatékony a kódolás, ha a legvalószínűbb esemény kapja a leghosszabb kódot, - átlagos hatékonyságú a kódolás, ha minden esemény valószínűségét egyenlőnek tételezzük fel. Kódolási példák a gyakorlaton!
Az információelmélet matematikai alapjai 3.2. Az entrópia fogalma és számítása. Entrópia (termodinamikában): a rendezetlenség mértéke Entrópia (információelméletben): a bizonytalanság mértéke Számítása: lásd az információnál!
Az információelmélet matematikai alapjai 3.3. Az információ. 3.3.1. Az információ fogalma. 3.3.2. Az információ számítása. 3.3.3. A fontosabb információmennyiségek. 3.3.4. Akciók (kísérletek) információértékének és hírértékének meghatározása.
Az információelmélet matematikai alapjai 3.3.1. Az információ fogalma. Az információ olyan feldolgozott adat, amely a fogadó rendszer (fogadó fél, vagy más szóval felhasználó) bizonytalanságát (entrópiáját) csökkenti.
Az információelmélet matematikai alapjai 3.3.2. Az információ számítása.
Az információelmélet matematikai alapjai 3.3.3. A fontosabb információmennyiségek: - Shannon-féle információmennyiség, - Fisher-féle információmennyiség, - Kullback-féle információmennyiség.
Az információelmélet matematikai alapjai 3.3.4. Akciók (kísérletek) információértékének és hírértékének meghatározása.
Az adat-hír-információ fogalma, 4. Az adat-hír-információ fogalma, hierarchiája és a hierarchia megvalósulása a geofizikában. 4.1. Az adat fogalma és típusai. 4.2. A hír fogalma. 4.3. Az információ fogalma. 4.4. Az adat, hír és az információ hierarchikus kapcsolata.
Az adat-hír-információ fogalma, 4.1. Az adat fogalma és típusai. Az adat fogalma: (Valamilyen) Egységes jelrendszer eleme. Az adat típusai: a., szerkezete szerint: -egyszerű adat, - összetett adat. b., megjelenési módja szerint:
Az adat-hír-információ fogalma, 4.1. Az adat fogalma és típusai. Az adat típusai: b., megjelenési módja szerint: - numerikus adat, - szöveges adat, - alfanumerikus adat, - verbális adat, - képi adat, - multimédiás adat.
Az adat-hír-információ fogalma, 4.1. Az adat fogalma és típusai. Az adat típusai: b., megjelenési módja szerint: Egyszerű numerikus adat (számjegy): - bináris adat (0,1), - oktális adat (0,1,2,3,4,5,6,7), - decimális adat (0,1,2,3,4,5,6,7,8,9) numerikus adat - hexadecimális adat (0,1,2,3,4,5,6,7,8,9,A,B,C,D,E,F). Összetett numerikus adat (szám)
Az adat-hír-információ fogalma, 4.1. Az adat fogalma és típusai. Az adat típusai: b., megjelenési módja szerint: szöveges adat Egyszerű szöveges adat: -betű, -írásjel. Összetett szöveges adat (szó)
Az adat-hír-információ fogalma, 4.1. Az adat fogalma és típusai. Az adat típusai: b., megjelenési módja szerint: alfanumerikus adat Egyszerű alfanumerikus adat: - karakter, - - ASCII standard kód (7 bites 128 db), --ASCII kibővített kód (8 bites 256 db). Összetett alfanumerikus adat: - TEXT (karakterlánc), - STRING (szöveglánc).
Az adat-hír-információ fogalma, 4.1. Az adat fogalma és típusai. Az adat típusai: b., megjelenési módja szerint: verbális adat Egyszerű verbális adat: -hangzó, - - magánhangzó, - - mássalhangzó. Összetett verbális adat: - mondat, -előadás.
Az adat-hír-információ fogalma, 4.1. Az adat fogalma és típusai. Az adat típusai: b., megjelenési módja szerint: képi adat Egyszerű képi adat: -kép, -térkép, Összetett képi adat: - képsorozat, - térképsorozat (térképalbum).
Az adat-hír-információ fogalma, 4.1. Az adat fogalma és típusai. Az adat típusai: b., megjelenési módja szerint: multimédiás adat Egyszerű multimédiás adat: - összefüggően felvett filmrészlet (snitt), Összetett multimédiás adat: - film, - tematikus filmtár.
Az adat-hír-információ fogalma, 4.2. A hír fogalma. A hír Olyan feldolgozott adat, amelynek átadásával, a fogadó rendszer bizonytalansága (entrópiája) nem csökken. HÍR = f (ADAT, ADATFELDOLGOZÁS)
Az adat-hír-információ fogalma, 4.3. Az információ fogalma: 4.3.1. Információelméleti megközelítés. 4.3.2. Szakismereti megközelítés, 4.3.3. Rendszerelméleti megközelítés.
Az adat-hír-információ fogalma, 4.3.1. Információelméleti megközelítés: Az információ olyan feldolgozott adat, amelynek átadásával, a fogadó rendszer bizonytalansága (entrópiája) csökken. INFORMÁCIÓ = f (ADAT, ADATFELDOLGOZÁS)
Az adat-hír-információ fogalma, 4.3.1. Információelméleti megközelítés:
Az adat-hír-információ fogalma, 4.3.1. Információelméleti megközelítés:
Az adat-hír-információ fogalma, 4.3.1. Információelméleti megközelítés: Az átadott feldolgozott adat hír és információértéket a fogadó rendszer (fogadó fél) tulajdonsága (TUDÁSBÁZISA) dönti el! TUDÁSBÁZIS: a rendszer képességeinek (adatbázisának, eljárásainak szoftver és hardverelemeinek) az összessége. HÍR: A fogadó rendszer tudásbázisa nem kompatibilis az adatfeldolgozás fokával. Rés van közte. INFORMÁCIÓ: A fogadó rendszer tudásbázisa kompatibilis az adatfeldolgozás fokával. Nincs közte rés.
Az adat-hír-információ fogalma, 4.3.2. Szakismereti megközelítés:
Az adat-hír-információ fogalma, 4.3.2. Szakismereti megközelítés:
Az adat-hír-információ fogalma, 4.3.2. Szakismereti megközelítés:
Az adat-hír-információ fogalma, 4.3.2. Szakismereti megközelítés:
Az adat-hír-információ fogalma, 4.3.2. Szakismereti megközelítés:
Az adat-hír-információ fogalma, 4.3.3. Rendszerelméleti megközelítés:
Az adat-hír-információ fogalma, 4.3.3. Rendszerelméleti megközelítés:
Az adat-hír-információ fogalma, 4.3.3. Rendszerelméleti megközelítés:
Az adat-hír-információ fogalma, 4.4. Az adat, hír és az információ hierarchikus kapcsolata.
Az adat-hír-információ fogalma, 4.4.1. Az adat, hír és az információ hierarchikus kapcsolatának megvalósulása a geofizikában.
Az információs rendszerek és a geoinformatikai rendszerek 5. Az információs rendszerek és a térinformatikai alapú nyitott geoinformatikai rendszerek. 5.1. Az információs rendszerek. 5.2. A térinformatikai alapú geoinformációs rendszerek. 5.3. A térképszerkesztő és a nyitott térinformatikai szoftverrendszerek.
Az információs rendszerek és a geoinformatikai rendszerek 5.1. Az információs rendszerek. 5.1.1. Az információs rendszerek statikus felépítése. 5.1.2. Az információs rendszerek dinamikus felépítése. 5.1.3. Az információs rendszerek jelentősége. 5.1.4. Az információs rendszerek védelme.
Az információs rendszerek és a geoinformatikai rendszerek 5.1.1. Az információs rendszerek statikus felépítése.
Az információs rendszerek és a geoinformatikai rendszerek 5.1.2. Az információs rendszerek dinamikus felépítése.
Az információs rendszerek és a geoinformatikai rendszerek 5.1.3. Az információs rendszerek jelentősége. Konkurencia!
Az információs rendszerek és a geoinformatikai rendszerek 5.1.4. Az információs rendszerek védelme. 5.1.4.1. Természetes védelem. 5.1.4.2. Mesterséges védelem.
Az információs rendszerek és a geoinformatikai rendszerek 5.1.4.1. Természetes védelem.
Az információs rendszerek és a geoinformatikai rendszerek 5.1.4.2. Mesterséges védelem: szoftveres védelem, hardveres védelem, kombinált védelem,
Az információs rendszerek és a geoinformatikai rendszerek 5.2. A térinformatikai alapú geoinformációs rendszerek. 5.2.1. Általános felépítés. 5.2.2. A vonatkoztatási rendszerek. 5.2.3. A tematikus dimenziók, vagy rétegdimenziók. 5.2.4. A modellezés lényege és folyamata. 5.2.5. Térképismereti alapfogalmak.
Az információs rendszerek és a geoinformatikai rendszerek/ 5.2.1. Általános felépítés. Vonatkoztatási rendszer + Tematikus dimenziók (a megismerési módszerek által szolgáltatott képek) R n a vonatkoztatási rendszer, pl: R 4 ={x,y,z,t) f m a módszerek által szolgáltatott képek (tematikus dimenziók), pl: f 1 (R 4 ) kőzettani kép, f f m (R n ) 2 (R 4 ) tektonikai kép, f 3 (R 4 ) termikus kép, f 4 (R 4 ) mágneses kép, f 5 (R 4 ) gravitációs kép, f M (R 4 ) a felépítés értelmezett képe.
Az információs rendszerek és a geoinformatikai rendszerek 5.2.2. A vonatkoztatási rendszerek. 5.2.2.1. A primer (tér-idő) vonatkoztatási rendszerek. 5.2.2.2. A transzformált vonatkoztatási rendszerek. 5.2.2.3. A geodéziai alaprendszer.
Az információs rendszerek és a geoinformatikai rendszerek 5.2.2.1. A primer (tér-idő) vonatkoztatási rendszerek. R 4 = [ x, y, z, t ] R 3 = [ x, y, z ]; [ x, y, t ]; [ x, z, t ]; [ y, z, t ] R 2 = [ x, y ]; [ x, z ]; [ y, z ]; [ x, t ]; [ y, t ]; [ z, t ] R 1 = [ x ]; [ y ]; [ z ]; [ t ]
Az információs rendszerek és a geoinformatikai rendszerek 5.2.2.2. A transzformált vonatkoztatási rendszerek. Primer tér-idő dimenziók: Transzformált dimenziók: t x y z Fourier-Transzformáció f = 1/T k x = 1/λ x k y = 1/λ y k z = 1/λ z R 8 = { x,y,z,t,k x,k y,k z,f }
Az információs rendszerek és a geoinformatikai rendszerek 5.2.2.2. A transzformált vonatkoztatási rendszerek.
Az információs rendszerek és a geoinformatikai rendszerek A 4D Fourier-transzformáció F 1 ( k, f ) = f 1 ( x, y,z,t )e j 2π ( k x x+ k y y+ kzz+ ft ) dx dy dz dt j = 1 A 4D Inverz Fourier-transzformáció f 1 ( r,t ) = F 1 ( k x,k y,k z, f )e + j 2π ( k x+ k y+ k z x y z + ft ) dk x dk y dk z df
Az információs rendszerek és a geoinformatikai rendszerek 5.2.2.2. A transzformált vonatkoztatási rendszerek. A rendszer dimenzió-foka: 8D + MD
Az információs rendszerek és a geoinformatikai rendszerek A Föld szerkezetét elemző professzionális rendszerek dimenzió-foka: min. 3D+MD! Pl: Landmark, WinGlink. drágák! A GIS rendszerek csak a 2D+MD-t támogatják! Pl: Arch/Info, MicroStation, GeoMedia. olcsók!
Az információs rendszerek és a geoinformatikai rendszerek Képszeletelési technika: { x,y } + MD { x,z } + MD { x,y,z,t } + MD { x,t } + MD { y,z } + MD { y,t } + MD { z,t } + MD
A térképszerkesztő, a nyitott térinformatikai és geoinformatikai szoftverrendszerek 6. A térképszerkesztő, a nyitott térinformatikai és geoinformatikai szoftverrendszerek. 6.1. A SURFER térképszerkesztő szoftverrendszer és használata. 6.2. Nyitott térinformatikai szoftverrendszerek. 6.3. A LANDMARK rendszerek. 6.4. A WinGlink geoinformatikai feldolgozó szoftverrendszer.
A térképszerkesztő, a nyitott térinformatikai és geoinformatikai szoftverrendszerek 6.2. Nyitott térinformatikai szoftverrendszerek. 6.2.1. ARC/INFO (ArcView). 6.2.2. MicroStation. 6.2.3. GeoMedia.
A térképszerkesztő, a nyitott térinformatikai és geoinformatikai szoftverrendszerek 6.2.3. GeoMedia. 6.2.3.1. A GeoMedia felhasználói szintű alkalmazása. 6.2.3.2. A GeoMedia fejlesztői szintű alkalmazása.
Vége Köszönöm a figyelmet!