EURÓPAI PARLAMENT. Mezıgazdasági és Vidékfejlesztési Bizottság. A Mezıgazdasági Bizottság küldöttsége az Azori-szigetekre

Hasonló dokumentumok
Az agrárium helyzete, fejlődési irányai a kormány agrárpolitikájának tükrében

Területi kohézió a fejlesztéspolitikában

Az EMVA LEADER Program Magyarországi LEADER Központ

Közbeszerzési, Pályázati és Beruházási ismeretek. SZIE GTK Bsc. képzés 2012

Mezőgazdasági számla

A Közös Agrárpolitika jelenlegi rendszerének értékei Magyarország számára

Natura 2000 & Vidékfejlesztés Az EU as programozási időszakra szóló Vidékfejlesztési politikája

A Halászati Operatív Program értékelése és a halgazdálkodás várható támogatása a idıszakban május 22.

KÖZGYŰLÉS ELŐKÉSZÍTÉSE 2. Napirendi pont előterjesztése Dátum:

Helyi Vidékfejlesztési Stratégia Zempléni Tájak HK

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek I. Közgazdaságtan. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

MELLÉKLETEK. a következőhöz: A Bizottság felhatalmazáson alapuló rendelete

Regionális politika 2. gyakorlat

A Kedvezőtlen Adottságú Területek (KAT) jövője Skutai Julianna egyetemi docens SZIE - Környezet- és Tájgazdálkodási Intézet

Agrárgazdaságtan. Óraadók: Dr. Bánhegyi Gabriella, Weisz Miklós. Az agrárgazdaságtani tanulmányokról

Az Európai Unió Erdészeti Stratégiája október 4. Budapest

regionális politika Mi a régió?

REGIONÁLIS ÉS EU-s PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK JELENLEG ROMÁNIÁBAN. Dr. Molnár Annamária

Fenntarthatóság és nem fenntarthatóság a számok tükrében

A KÖZÖS AGRÁRPOLITIKA SZÁMOKBAN

A termıföldkérdés vidékfejlesztési összefüggései

Vidékfejlesztési Program

Zalai Dombhátaktól a Vulkánok Völgyéig

Vajdasági vízhiány probléma

Természetvédelmi célú kifizetések az EMVÁ-ból. Figeczky Gábor. WWF Magyarország. Natura 2000 Finanszírozása Felsőtárkány,

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan

A Foglalkoztatási Fıigazgatóság és az Európai Szociális Alap bemutatása

Az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program

A kertészeti ágazat helyzete és szerepe az agrárszektorban

Az új Vidékfejlesztési Program Dr. Mezei Dávid Agrár-vidékfejlesztési stratégiáért felelős helyettes államtitkár

Nyíregyháza, Cseszlai István Nemzeti Agrárgazdasági Kamara

MAGYAR HALGAZDÁLKODÁSI OPERATÍV PROGRAM MAHOP

A KAP második pillére Az Európai Unió vidékfejlesztési politikája Varga Ágnes

Regionális politika 10. elıadás

***I AZ EURÓPAI PARLAMENT ÁLLÁSPONTJA

VIDÉKFEJLESZTÉS MAGYARORSZÁGON LEHETŐSÉGEK ÉS FINANSZÍROZÁS

Burgenland mezőgazdasága és vidékfejlesztése. A szomszéd fűje mindig zöldebb, avagy Ausztria a vidékfejlesztő szemével

VIDÉKFEJLESZTÉSI PROGRAM december 09. Terra Madre

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 1783/1999/EK RENDELETE (1999. július 12.) az Európai Regionális Fejlesztési Alapról

JELENTÉSTERVEZET. HU Egyesülve a sokféleségben HU 2013/2097(INI)

Infrastruktúra tárgy Közlekedéspolitika Vasúti közlekedés

VIDÉKFEJLESZTÉSI POLITIKA

HU Egyesülve a sokféleségben HU A7-0033/11. Módosítás. Romana Jordan a PPE képviselıcsoportja nevében

Közlekedésfejlesztési aktualitások Magyarországon (a Kohéziós Politika tükrében ) Kovács-Nagy Rita

OPERATÍV PROGRAMOK

A Vidékfejlesztési Program rövid és hosszú távú tervezett hatásai és a már

KÖZLEMÉNY A KÉPVISELİK RÉSZÉRE

FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEK

Az integrált városfejlesztés a kohéziós politikai jogszabály tervezetek alapján különös tekintettel az ITI eszközre

A húsmarha-ágazatot érintő kormányzati intézkedések, támogatási lehetőségek

Mi vár a magyar mezőgazdaságra a következő 10 évben? Kormányzati lehetőségek és válaszok

MTA Regionális Kutatások Központja

Az Európai Unió kohéziós politikája. Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL Veszprémi Igazgatósága. A kalászos gabonák évi terméseredményei a Közép-Dunántúlon. Veszprém 2005.

A kiskérődző ágazat kormányzati megítélése és támogatási forrásai

várható fejlesztési területek

III. évfolyam, 1. szám, Statisztikai Jelentések A MEZŐGAZDASÁG ÉVI II. ELŐREJELZÉSE

Az Európai Unió regionális politikája II.

A KAP II. Pillére -Vidékfejlesztés

EURÓPAI PARLAMENT. Foglalkoztatási és Szociális Bizottság JELENTÉSTERVEZET

A biodiverzitás védelméért konferencia. Érdiné dr. Szekeres Rozália Vidékfejlesztési Minisztérium Természetmegırzési Fıosztály

7285 Törökkoppány, Kossuth L. u Tel.:

Vidékfejlesztési Program A mezőgazdasági vízgazdálkodást segítő fejlesztési források

Regionális gazdaságtan I. 4. Gyakorlat Innováció


Állatállomány, június 1., (előzetes adatok)

Új EU-s és hazai regionális fejlesztési programok

Az agrárágazat aktuális kérdései. Szépe Ferenc főosztályvezető Földművelésügyi Minisztérium március 9.

Fejlesztési beruházási lehetıségek a kertészeti ágazatban az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program keretein belül

halászati támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárásokról

A Körösök Völgye Akciócsoport Nonprofit Kft. a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként

Tisztelt Fıbiztos Asszony!

KÖZÖSEN AZ UNIÓS FEJLESZTÉSI FORRÁSOK FELHASZNÁLÁSÁÉRT Környezetpolitikai Fórum Budapest, Március 20. Partnerség és fenntarthatóság

AGRÁRPIACI JELENTÉSEK

JELENTÉS A BIOKONTROLL HUNGÁRIA NONPROFIT KFT ÉVI TEVÉKENYSÉGÉRŐL

Nemzeti vidékstratégia - birtokrendezés - vidékfejlesztés

Erdély 2020 a szülőföld EU forrásokra alapozott intelligens, fenntartható és inkluzív növekedésének közös stratégiai kerete fejlesztési terve

Lokális cselekvés. Előadó: Hegedűs Imre Készítették: Fehér Viktória és Glaszhütter Anett Debrecen,

A vidékfejlesztés táji összefüggései

Az EU programidőszakának új megoldásai és lehetőségei a vidékfejlesztés területén

ÉRDEMES BELEVÁGNI? A precíziós gazdálkodás Banki értékelése

DÉL-DUNÁNTÚLI REGIONÁLIS MUNKAÜGYI KÖZPONT TÁJÉKOZTATÓ aug.

A Közép-dunántúli Régió Innovációs Stratégiája

Új Magyarország Fejlesztési Terv- Nemzeti Stratégiai Referenciakeret

Vidékfejlesztési Politika A Vidékfejlesztési Program tervezése

STATISZTIKAI TÜKÖR július 31.

A területfejlesztés finanszírozása

Nagygazdák és kisgazdák*

Az EU gazdasági és politikai unió

Vajai László, Bardócz Tamás

Állatállomány, december 1.

2015/13 STATISZTIKAI TÜKÖR

Pályázati lehetőségek as programozási időszakban. Korbeák György Ügyvezető igazgató Hajdú-Bihar Megyei Fejlesztési Ügynökség Nonprofit Kft.

A vidékfejlesztés területi és közigazgatási aspektusai a magyar és a svájci tapasztalatok tükrében

Európai Agrárpolitika és Vidékfejlesztés

A KAP MÁSODIK PILLÉRE: A VIDÉKFEJLESZTÉSI POLITIKA

4.számú melléklet A Visegrádi országok mezőgazdasági termelése. % Millió EUR

NEMZETI ÉGHAJLATVÁLTOZÁSI NEMZETI ÉGHAJLATVÁLTOZÁSI STRATÉGIA PROGRAM. Dr. Nemes Csaba. főosztályvezető Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium

Kiss Szilárd, Moszkva 2011/2012 éves attasé jelentés

DÉL-DUNÁNTÚLI REGIONÁLIS MUNKAÜGYI KÖZPONT TÁJÉKOZTATÓ szept.

Átírás:

EURÓPAI PARLAMENT 2004 2009 Mezıgazdasági és Vidékfejlesztési Bizottság 3.7.2008 A Mezıgazdasági Bizottság küldöttsége az Azori-szigetekre 2008. 7. 15-18. Tájékoztató feljegyzés az Azori-szigetek mezıgazdaságáról (A Mezıgazdasági Bizottság titkársága által készített jegyzet) DT\732470.doc PE409.516v01-00

Az Azori-szigetek általános bemutatása Elhelyezkedés / Földrajzi adottságok Az Azori-szigetek az Atlanti-óceánon helyezkednek el, mintegy kétórányi repülıútra és 930 mérföldnyire (1500 km) Lisszabontól, illetve 2422 mérföldnyire (3900 km) Észak-Amerika keleti partvidékétıl. Az Azori-szigetek összterülete 910 négyzetmérföld (2355 km²). Az egyes szigetek területe S. Miguel 290 (747 km²) és Corvo 7 négyzetmérföldes (17 km²) kiterjedése között változik. A kilenc szigetbıl álló szigetcsoport a Lisszabont átszelı délkör mentén helyezkedik el (északi szélesség 39º43'/39º55'), ennek köszönhetıen éghajlata enyhe, mérsékelt az éves hıingadozás. Az Azori-szigetek az Atlanti-hátságból kiemelkedı, vulkanikus eredető csúcsok. Santa Maria az egyetlen sziget, ahol üledékes kızet nyomai fellehetık. Az Azori-szigetek vulkanikus származásáról árulkodnak az itt található vulkáni kúpok és kráterek. Az Azori-szigetek legmagasabb pontja az azonos nevő szigeten található 7725 láb (2,351 méter) magas vulkán, a Pico. Politikai szerkezet: Az Azori-szigetek szigetcsoportja 1976 óta a Portugál Köztársaság autonóm régiója, amely a nyugati-csoportban található Santa Mariától a keleti-csoporthoz tartozó Corvóig húzódik 373 mérföld (600 km) hosszúságban. 425 négyzetmérföld (1.1 millió km²) területő kizárólagos gazdasági övezetet alkot. Hivatalos nyelve a portugál. Az Azori-szigetek önálló politikai-közigazgatási statútummal rendelkezik. A közigazgatás két szerve a regionális törvényhozó testület és a regionális kormány. A regionális kormány a törvényhozó testület felé tartozik politikai felelısséggel. A régió továbbá öt képviselıt küld a Portugál Köztársaság nemzetgyőlésébe. Az Azoriszigetek jelenlegi elnöke Carlos Manuel Martins do Vale César. A kormány székhelye Ponta Delgada (S. Miguel), a Legfelsıbb Bíróság Angra do Heroísmón (Terceira), míg a törvényhozó testület Hortán (Faial) ülésezik. A legnagyobb város a mintegy 55000 lakosú Ponta Delgada. Az Azori-szigetek 9 szigetét három csoportba sorolják: Keleti csoport: São Miguel és Santa Maria. Középsı csoport: Terceira, Graciosa, São Jorge, Pico és Faial Nyugati csoport: Flores és Corvo. Az Azori-szigetek jellemzıi: Az EK-szerzıdés 299. cikkének (2) bekezdése értelmében legkülsı régió (a vidékfejlesztési terv 4 tengelyét érintı 85%-os társfinanszírozás az EMVA terhére!) Az Azori-szigetek kilenc szigetbıl áll, a teljes népessége 242 000 fı. Az aktív népesség 109 773 fı. Területe: 2332 km², a népsőrőség 104 fı/ km². Területének 99,6%-át vidéki területek alkotják, itt él a népesség 93%-a. A népsőrőség 97,2 fı/ km². A terület egészének besorolása hátrányos helyzető térség (azaz sajátos hátrányokat mutató terület). 122 783 hektárt tesz ki a MHT (mezıgazdasági hasznosítású terület). PE409.516v01-00 2/7 DT\732470.doc

Az Azori-szigetek területének 14,6%-át Natura 2000 besorolású területek foglalják el. Az N2000 területén található az azori-szigeteki összes MHT 8,6%, illetve az erdıgazdasági terület 27,1%-a. Földhasználat megoszlása: mezıgazdaság (65%), erdıgazdálkodás (9,2%), természetes állapotú területek (20,5%). A szántóföldek, állandó legelık és állandó termıterület az MHT 7,9%, 88,9%, illetve 2,8%-át képviselik. Mezıgazdasági üzemek száma: 15 285. Mezıgazdasági üzemek átlagos területe: 8 hektár. Az egy fıre jutó bruttó hazai termék (GDP) az EU25 átlagának 61,6%-a. Gazdasági profil a bruttó hozzáadott érték (GVA) a primer, a szekunder és a tercier szektorok közötti százalékos megoszlása 11,5%, 16,4%, illetve72,1%. Foglalkoztatási profil a foglalkoztatás primer, szekunder és tercier szektorok közötti százalékos megoszlása 12,9%, 24%, illetve 63,1%. A munkanélküliségi ráta (2005) 4,1%-kal alacsonyabb, mint a kontinentális Portugáliában, illetve mint az EU25 esetében. Az aktív népesség 80%-a csak általános iskolai, vagy semmilyen végzettséggel nem rendelkezik (14,1%). A lakosság mindössze 7,3%-a rendelkezik felsıfokú végzettséggel. Mezıgazdasági ágazat: a mezıgazdasági össztermelés 86% -át az állati eredető termékek alkotják (fıként tej 54% és marhahús 19%). Stratégiai ágazatok: tej és tejtermékek, marhahús, zöldség, és gyümölcs, virág és dísznövény, bor, ipari termények, méz. A regionális hatóság álláspontja a tejkvótát illetıen: A Kormány továbbra is támogatja a tejkvóta-rendszert A regionális mezıgazdasági és erdészeti államtitkár 2008. március 13-án a tejkvótarendszer lehetıség szerint a 2014/2015-ös gazdasági éven túli fenntartása mellett szállt síkra az azoriszigeteki parlamentben, hogy ennek köszönhetıen lehetıség nyíljon a szigetcsoporton a tejipari ágazat átszervezésére és a mezıgazdasági termelés átdimenzionálására. Jóllehet a kvótarendszer korlátozza a szigetcsoport termelési kapacitását, ugyanakkor a terület alapvetı behatároltsága és a piacok távolisága ellenére biztosítja a regionális tejtermelés fenntarthatóságát. Az utóbbi tizenkét évben a tejleadás közel 40%-kal növekedett, és az azori-szigeteki termelık körében szétosztott tejkvóta 390 millió tonnáról közel 530 millió tonnára emelkedett. A portugál Azori-szigeteki autonóm régió vidékfejlesztési terve 2007-2013 A profilnak megfelelı választott stratégia: A közösségi stratégiai iránymutatásokon és a nemzeti stratégiai terven alapuló, átfogó célkitőzés a vállalkozások és területek környezeti szempontból és társadalmilag fenntartható versenyképességének fokozása. Öt stratégiai célkitőzést határoztak meg: A mezıgazdasági és erdészeti ágazat versenyképességének növelése; A vidéki területekre és a természeti forrásokra irányuló fenntartható gazdálkodás elımozdítása; DT\732470.doc 3/7 PE409.516v01-00

A gazdasági és foglalkoztatási diverzifikáció elımozdítása a vidéki területeken; A területi és társadalmi kohézió megerısítése; Az állami, a magán, illetve a szövetkezeti kezdeményezéső intervenciók hatékonyságának növelése az ágazati és területi gazdálkodásban. Az Azori-szigetek vidékfejlesztési programjának fı célkitőzése A területek versenyképességének fokozása és képessé tétele arra, hogy megfelelıen kezeljék és fejlesszék természeti és vidéki kulturális örökségüket, illetve fokozzák társadalmi és gazdasági megújulásukat. Ez egyfelıl az irányítási és helyi fejlesztési stratégiák megerısítése, másfelıl vonzerejük mint lakó- és munkahely, illetve mint úti cél megerısítése révén történik. 1. tengely: költségvetési juttatás és prioritások: Összes közpénzbıl történı finanszírozás: 151 176 471 EMVA-hozzájárulás: 128 500 000. Prioritások: A mezıgazdasági és erdészeti termékekhez hozzáadott értéke Infrastruktúra javítása és fejlesztése Mezıgazdasági üzemek korszerősítése Korkedvezményes nyugdíj és fiatal gazdák támogatása 2. tengely: költségvetési juttatás és prioritások: Összes közpénzbıl történı finanszírozás: 135 294 118 EMVA-hozzájárulás: 115 000 000. Az e tengelyhez tartozó prioritások: Hátrányos helyzető területek tevékenységének fenntartására nyújtott támogatás Agrár-környezetgazdálkodási kifizetések Mezıgazdasági területek erdısítése 3. tengely: költségvetési juttatás: Összes közpénzbıl történı finanszírozás: 10 262 216 EMVA-hozzájárulás: 8 722 884. Az e tengelyhez tartozó prioritás a vidéki örökség megırzése és felemelése. Leader költségvetési juttatás és fı prioritások: PE409.516v01-00 4/7 DT\732470.doc

Összes közpénzbıl történı finanszírozás: 22 026 922 EMVA-hozzájárulás: 18 722 884. A Leader-alapelveknek megfelelıen kiválasztott integrált stratégiákra nyújtott támogatás. Az adott intézkedésnek elı kell segítenie a 3. tengely célkitőzéseinek megvalósulását. A legfıbb prioritás az életminıség/diverzifikáció. Az elképzelés szerint területek közötti és határokon átnyúló együttmőködésre is sor kerül. Az Azori-szigetek térképe Mezıgazdasági statisztikák A bruttó hozzáadott érték (GVA) Portugáliában 125 310 millió euró, míg az Azori-szigeteken 2510 millió euró. A mezıgazdaság bruttó hozzáadott értéke Portugáliában (beleértve a földmővelést és állattenyésztést, a vadászatot és erdıgazdálkodást, halászatot, illetve a halkeltetı üzemek és halgazdaságok üzemeltetését) 3971 millió euró, ami a teljes GVA 3,2%- a. A mezıgazdaság bruttó hozzáadott értéke az Azori-szigeteken 2510 millió euró, a teljes GVA 12,9%-a. Ez rámutat a mezıgazdasági ágazat kiemelkedı jelentıségére az Azoriszigeteken Portugália egészével összevetve. Az összes mezıgazdasági hasznosítású terület (MHT) Portugáliában 3 679 587 hektár, ebbıl 122 783 hektár található az Azori-szigeteken. Ez annyit tesz, hogy Portugália mezıgazdasági hasznosítású területének 3,3%-a található az Azori-szigeteken. Portugáliában összesen 323 920 mezıgazdasági üzem található. Ebbıl 15 285 mezıgazdasági üzem van az Azoriszigeteken, ami a Portugáliában található összes mezıgazdasági üzem 4,7%-a. Portugáliában az egy mezıgazdasági üzemre jutó MHT 11,4 hektár, míg az Azori-szigeteken mindössze 8 hektár. Az alábbi táblázat mezıgazdasági hasznosítású területek és a mezıgazdasági üzemek számának az egyes szigetek közötti eloszlását mutatja be. DT\732470.doc 5/7 PE409.516v01-00

Mezıgazdasági termelés Év 1999 Sziget Santa Mezıgazdasági hasznosítású terület - Hektár 4 233 Maria MHT-val rendelkezı mezıgazdasági üzemek száma db 578 São Mezıgazdasági hasznosítású terület - Hektár 41 076 Miguel MHT-val rendelkezı mezıgazdasági üzemek száma db 7 347 Terceira Mezıgazdasági hasznosítású terület - Hektár 24 354 MHT-val rendelkezı mezıgazdasági üzemek száma db 4 507 Graciosa Mezıgazdasági hasznosítású terület - Hektár 3 379 MHT-val rendelkezı mezıgazdasági üzemek száma db 925 São Mezıgazdasági hasznosítású terület - Hektár 11 434 Jorge MHT-val rendelkezı mezıgazdasági üzemek száma db 1 290 Pico Mezıgazdasági hasznosítású terület - Hektár 19 211 MHT-val rendelkezı mezıgazdasági üzemek száma db 2 647 Faial Mezıgazdasági hasznosítású terület - Hektár 8 648 MHT-val rendelkezı mezıgazdasági üzemek száma db 1 264 Flores Mezıgazdasági hasznosítású terület - Hektár 8 004 MHT-val rendelkezı mezıgazdasági üzemek száma db 607 Corvo Mezıgazdasági hasznosítású terület - Hektár 982 MHT-val rendelkezı mezıgazdasági üzemek száma db 65 2006-ban az Azori-szigeteken 31 930 938 tojást, és 505 870 235 liter tehéntejet termeltek. Az alábbi táblázat az egyes szigetekre jutó havi átlagos tehéntejtermelést mutatja be. Havi tehéntejtermelés átlaga Év 2007 Sziget São Miguel Átlagos havi tehéntejtermelés liter 26 884 010 Terceira Átlagos havi tehéntejtermelés liter 10 555 146 Graciosa Átlagos havi tehéntejtermelés liter 630 262 São Jorge Átlagos havi tehéntejtermelés liter 2 354 072 Pico Átlagos havi tehéntejtermelés - liter 606 986 Faial Átlagos havi tehéntejtermelés - liter 1 087 273 Flores Átlagos havi tehéntejtermelés - liter 63 273 Corvo Átlagos havi tehéntejtermelés - liter 3 683 Az Azori-szigeteken 29 szarvasmarha, 24 tejelı szarvasmarha, 11 sertés, 6 juh és 2 kecske jut átlagosan egy mezıgazdasági üzemre. Az alábbi táblázat az Azori-szigetek teljes állatállományára vonatkozó statisztikát mutatja be. Állattenyésztés - 2006 Állatállomány Teljes szarvasmarha-állomány 234 1 évnél fiatalabb borjú 62 Szám (x 1,000) PE409.516v01-00 6/7 DT\732470.doc

Szarvasmarha 120 Ebbıl: tejelı szarvasmarha 99 Egyéb szarvasmarha 22 Teljes sertésállomány 60 20 kg alatti testtömegő süldı 16 50 kg feletti testtömegő hízósertés 23 Fedeztetett koca 3 Teljes juhállomány 3 Fedeztetett jerke 3 Egyéb juh 1 Összes kecskeállomány 9 Befedeztetett nıstény kecske 7 Egyéb kecske 2 Az Azori-szigeteken található mezıgazdasági üzemek különféle ágazatokba sorolhatók; 9010 mezıgazdasági üzem rendelkezik szántófölddel, 8405 mezıgazdasági üzem konyhakert, 8148 mezıgazdasági üzem rendelkezik állandó növénykultúrával, és 9505 mezıgazdasági üzemben található állandó legelı. Az alábbi táblázat az Azori-szigetek teljes növénytermesztését mutatja be. Növénytermesztés - 2006 Termények Terület (ha) Termés (t) Idıszakos termények Gabonafélék Szemes kukorica 642 1,791 Takarmánykukorica 4,560 147,865 Burgonya 1,152 18,794 Állandó növénykultúrák Citrusfélék Narancs 487 5552 Mandarin 53 590 Friss gyümölcs Alma 88 661 Szubtrópusi gyümölcs Ananász 55 1,555 Banán 348 6,124 Diófélék Gesztenye 97 281 Borszılı 1,735 25,745 A régió egyéb terményei Dohány 39 104 Cukorrépa 460 19,447 Tea 37 125 DT\732470.doc 7/7 PE409.516v01-00