TARTALOMJEGYZÉK Oldal BEVEZETÉS 6 ÁTTEKINTÉS AZ HIVATAL FELADATKÖRÉBE TARTOZÓ 8 SZAKMAI TERÜLETEK 2008. ÉVI MUNKÁJÁRÓL 1. A pártfogó felügyelői tevékenység 8 2. A jogi segítségnyújtó tevékenység 10 3. Az áldozatsegítő tevékenység 10 4. A kárpótlási, kárrendezési tevékenység 11 5. A lobbihatósági tevékenység 13 SZAKMAI FELADATOK I. A PÁRTFOGÓ FELÜGYELŐI TEVÉKENYSÉG 15 1. Áttekintés 15 2. A szakmai tevékenység ügycsoportok szerinti bemutatása 21 2.1. A pártfogó felügyelői vélemény készítése 22 2.2. A környezettanulmány készítése 25 2.3. A közérdekű munka végrehajtásának szervezése 28 és ellenőrzése 2.4. A pártfogó felügyelet végrehajtása 31 2.5. Utógondozás 33 2.6. A büntetőügyekben alkalmazható közvetítői 35 tevékenység 3. A módszertani eredmények bemutatása 42 3.1. Sztenderdek építése 42 3.2. Bűnmegelőzési, áldozatvédelmi és resztoratív 46 érdekek érvényesülése 3.3. A kábítószer probléma kezelése 54 3.4. A közvetítői eljárás 55 4. Jogszabály tervezetek véleményezése 56 5. A gyakorlati tapasztalatok vizsgálata 57 6. Ellenőrzések 57 6.1. Komplex ellenőrzés 57 6.2. Témavizsgálat 58 6.3. Utóvizsgálat 58 7. Pályázati tevékenység 58 7.1. Az Országos Bűnmegelőzési Bizottság által kiírt 58 pályázatok 7.2. A TÁMOP 3.5.6. a társadalmi kohézió erősítése 63 bűnmegelőzési és reintegrációs programokkal c. kiemelt projekt megvalósítása 7.3. Egyéb pályázatok 65 7.4. Pályázati előkészületek 65 8. Kapcsolatok 66 8.1. Hazai intézményközi együttműködések 66 8.2. Nemzetközi kapcsolatok 67 9. Kommunikáció 68
9.1. Tájékoztató tevékenység 68 9.2. Hazai rendezvények 68 10. Képzések 70 II. A JOGI SEGÍTSÉGNYÚJTÓ TEVÉKENYSÉG 71 1. Áttekintés 71 2. A Jogi Segítségnyújtó Szolgálat 5 éve 72 3. Szakmai munka a 2008. évben 81 3.1. Peren kívüli jogi segítségnyújtás 81 3.2. Peres jogi segítségnyújtás 83 3.3. Kihelyezett ügyfélfogadás 86 3.4. Jogi segítők, díjak 87 3.5. Célelőirányzat alakulása 88 4. Jogorvoslatok 88 4.1. Fellebbezések 88 4.2. Méltányossági kérelmek 89 4.3. Bírósági felülvizsgálat 89 4.4. Felügyeleti eljárás 89 5. Kapcsolatok, kommunikáció 89 6. Módszertan, képzések, ellenőrzések 90 6.1. Módszertani munka 90 6.2. Képzések 91 6.3. Ellenőrzések 91 6.4. Jogi segítői névjegyzék, iktatás 93 III. AZ ÁLDOZATSEGÍTŐ TEVÉKENYSÉG 94 1. Áttekintés 94 2. Szakmai munka 96 2.1. Tájékoztatás 97 2.2. Áldozatsegítő szolgáltatások 98 2.3. Állami kárenyhítés 103 2.4. Kihelyezett ügyfélfogadás 107 3. Jogorvoslatok 108 3.1. Fellebbezések 108 3.2. Méltányossági kérelmek 109 3.3. Törlési kérelmek 110 4. Kapcsolatok, kommunikáció 110 4.1. Kapcsolatok, kutatások 110 4.2. Pályázatok 111 4.3. Kommunikáció 112 5. Módszertan, képzések, ellenőrzések 112 5.1. Módszertani levelek, iránymutatások 112 5.2. Képzések 113 5.3. Ellenőrzések 113 5.4. Statisztikai program, iktatás 114 2
IV. A KÁRPÓTLÁSI, KÁRRENDEZÉSI TEVÉKENYSÉG 115 A 1. Áttekintés 115 2. A szakterület hatáskörébe utalt jogszabályok végrehajtása 116 3. Szakmai munka 118 3.1. Személyi kárpótlás 118 3.2. Vagyoni kárpótlás, árverés 128 3.3. Kárpótlási jegyek elszámolásával és 133 megsemmisítésével kapcsolatos feladatok 4. Dokumentáció 134 5. A 2008. évben bevezetett ügyfélbarát, eljárást segítő 135 intézkedések a kárpótlási igazgatásban 5.1. GY.I.K. 135 5.2. Előzménykereső program működése 135 6. Képzések, kutatások 136 7. Ellenőrzések 136 7.1 Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Igazságügyi 136 Hivatal Kárpótlási Osztályán lefolytatott ellenőrzés 7.2. A belső ellenőrzési munkacsoport tevékenysége 137 8. Kommunikáció kapcsolattartás belföldi és külföldi civil 137 szervezetekkel 8.1. Honlap 137 8.2. Kapcsolattartás civil szervezetekkel 138 B 139 1. Kárpótlással összefüggő perképviseleti tevékenység 139 1.1. Közigazgatási perek 139 1.2. A Kpt. IV. alapján indított közigazgatási perek 139 1.3. Kártérítési per 142 1.4. Összegzés 143 2. A Legfelsőbb Bíróság, az Ítélőtáblák és a Fővárosi Bíróság 144 ítéleteinek elemzése, értékelése V. A LOBBIHATÓSÁGI TEVÉKENYSÉG 146 1. Áttekintés 146 2. Nyilvántartásba vétel 146 3. Lobbiigazolvány 147 4. Lobbihatósági szankciók 147 5. Lobbitájékoztatók 149 6. Kapcsolattartás 151 7. Jogszabály módosítási javaslat benyújtása 152 VI. ÜGYFÉL-ELÉGEDETTSÉG MÉRÉSÉVEL ÖSSZEFÜGGŐ 154 JOGSZABÁLYI FELADATOK 1. Az ügyfél-elégedettség mérésének általános koncepciója, 154 jogszabályi háttere 2. Az állampolgárokra vonatkozó vizsgálat 154 2.1. Vizsgálati eredmények összefoglalása 155 2.2. Összegzés, tapasztalatok 164 3. Ügyfél-elégedettségi vizsgálatok 165 3.1. A vizsgálatok előkészítése 165 3.2. Általános vizsgálati tapasztalatok 166 3
FUNKCIONÁLIS FELADATOK 170 I. GAZDASÁGI SZERVEZET 170 1. Kiemelt feladatok, folyamatok 170 2. Szervezeti adatok, szabályozási tevékenység 171 2.1. Szervezeti adatok 171 2.2. Szabályozási tevékenység 173 3. Költségvetési feltételrendszer, a működés forrásai, az 173 előirányzatokkal való gazdálkodás a 2008. évben 4. Beszerzési és vagyonkezelési feladatok 178 4.1. 2008. évi vagyonleltár 178 4.2. 2008. évi selejtezés 178 4.3. Készletgazdálkodás és beszerzések a 2009. évi 179 működés biztosítása érdekében 4.4. Építési, felújítási, karbantartási munkák 180 4.5. Jelentősebb beszerzési eljárások 182 4.6. Kimutatás a 2008. évben megvalósult 182 közbeszerzési eljárásokról 4.7. Szolgálati járműpark 184 4.8. Üzemeltetés 184 5. Kontrolling tevékenység 186 6. Fejezeti kezelésű előirányzatok 187 6.1. A bűncselekmények áldozatainak kárenyhítése 187 6.2. A jogi segítségnyújtás 187 II. HUMÁNPOLITIKA 189 1. Áttekintés 189 2. Személyi állomány összetétele 191 3. Képzés, továbbképzés 192 4. Elismerések, juttatások 193 5. Fegyelmi felelősségre vonás 193 6. Vagyonnyilatkozat-tétellel kapcsolatos feladatok 193 7. Esélyegyenlőség biztosítása 194 III. INFORMATIKA 195 1. Áttekintés 195 2. Fejlesztések 195 3. Honlap 197 4. Elektronikus ügyintézés 197 5. Képzések, kommunikáció 198 6. Ellenőrzések 198 7. Egyéb tevékenységek 199 IV. BELSŐ ELLENŐRZÉS 200 1. A belső ellenőrzés szabályozottsága 200 2. Létszám, képesítés, továbbképzés 200 3. Függetlenség, az ellenőrzés során tapasztalt 200 szabálytalanság 4. Az éves ellenőrzési terv 201 5. Végrehajtás, lefolytatott vizsgálatok összefoglaló 203 megállapításai, a végrehajtásról szóló intézkedési tervek 4
V. ÁLTALÁNOS IGAZGATÁSI ÉS JOGI FELADATOK 209 1. Áttekintés 209 2. Igazgatási feladatok 209 3. A felügyeleti ellenőrzések 210 4. A jogvitákkal összefüggő feladatok 210 VI. TITKÁRSÁG 212 A 2009. ÉVBEN MEGVALÓSÍTANDÓ KIEMELT FELADATOK 214 AZ IGAZSÁGÜGYI HIVATAL ELÉRHETŐSÉGEI, 217 ÜGYFÉLFOGADÁS 221 MELLÉKLETEK 222 5
BEVEZETÉS Az Igazságügyi Minisztérium 2005-ben jelentős lépést tett, hogy a szolgáltató, ügyfélbarát, de egyúttal racionális és költséghatékony közigazgatási működés elveire figyelemmel átalakítsa a Minisztérium (a továbbiakban: IRM) egyes dekoncentrált szervezeteit. Az átalakítás alapján az IRM felügyelete alá tartozó területi államigazgatási hatósági, szolgáltató típusú feladatok nagy részét 2006. január 1-jétől egy hivatal, az Igazságügyi Hivatal (a továbbiakban: Hivatal) végzi. Az átalakítás két szervezetet érintett: a Pártfogó Felügyelői és Jogi Segítségnyújtó Szolgálat Országos Hivatalát (a továbbiakban: PJSZ) és a Központi Kárrendezési Irodát (a továbbiakban: KKI). Az Igazságügyi Hivatalról szóló 144/2005. (VII. 27.) Korm. rendelet szerint a KKI 2006. január 1-jével megszűnt, általános jogutódja a PJSZ, melynek neve a fenti időponttól kezdve Igazságügyi Hivatalra változott. Az általános jogutódlással egy időben, illetve azt követően az Igazságügyi Hivatal tevékenységeinek köre folyamatosan bővült. A bűncselekmények áldozatainak segítéséről és az állami kárenyhítésről szóló 2006. évi CXXXV. törvény szerint 2006. január 1-jétől a Hivatal látja el az áldozatsegítési feladatokat is. A 2006. január 1-jével létrejött Hivatal az IRM integrált, több feladatot ellátó dekoncentrált szerve. Az integráció szakmai indokai között meghatározó, hogy a tárca felügyelete alá tartozó, közigazgatási hatósági feladatkört ellátó valamennyi intézmény, valamint - tevékenységét tekintve - az áldozatsegítéshez közvetlenül, a jogi segítségnyújtáshoz közvetve kapcsolódó pártfogó felügyelői szolgálat egy szervezetben működjön. Fontos szempont volt az is, hogy az áldozatsegítésnek számos, a jogi segítségnyújtáshoz kapcsolódó aspektusa van. Az egyes területek önállóan, de egymás szakmai tevékenységét kiegészítve végzik munkájukat. Az átszervezés során az IRM egyrészt figyelemmel volt arra, hogy a szükséges létszám a kárpótlás területén is hasznosuljon, másrészt arra, hogy az áldozatsegítés szakembergárdája elsősorban a KKI állományából kerüljön ki. A kárpótlási szakterületen fordulatot hozott az életüktől és szabadságuktól politikai okból jogtalanul megfosztottak kárpótlásáról szóló törvényben meghatározott határidők ismételt megnyitásáról és a kárpótlás lezárásról szóló 2006. évi XLVII. törvény, amely alapján a jogvesztő határidőig, azaz 2006. december 31-ig 97.600 db személyi kárpótlás iránti kérelmet nyújtottak be a Hivatalhoz. A lobbitevékenységről szóló 2006. évi XLIX. törvény végrehajtásáról szóló 176/2006. (VIII. 14.) Korm. rendelet alapján a Hivatal tevékenységi köre tovább bővült: a Hivatal vezeti 2006. szeptember 1-jétől a lobbisták, lobbiszervezetek nyilvántartását, továbbá ellátja a törvény végrehajtásával kapcsolatos egyéb hatósági feladatokat. 6
Az öt szakmai terület 2007. január 1-jével kiegészült a büntetőügyekben (egyes személy elleni, közlekedési és vagyon elleni bűncselekményekben) alkalmazható közvetítői eljárással (mediáció), melynek igénybevételét a pártfogó felügyelői hálózat keretében biztosítjuk. A jogi segítségnyújtás intézményrendszere is bővült, ugyanis a jogi segítségnyújtással kapcsolatos egyes törvények módosításáról szóló 2007. évi CLI. törvény rendelkezéseinek megfelelően 2008. január 1-jétől a Hivatal a peren kívüli ügyekben nyújtott jogi segítségnyújtás mellett a peres polgári ügyekben a pártfogó ügyvédi képviseletet, büntető ügyekben pedig a sértett, magánvádló, magánfél, egyéb érdekelt pártfogó ügyvédi képviseletét biztosítja, valamint a Hivatal hatáskörébe tartozik a pótmagánvádló személyes költségmentességének megállapítása. 2008. január 1-je óta a Hivatal tehát az alábbi hat szakterületért felel: 1. pártfogó felügyelői tevékenység 2. büntetőügyekben alkalmazható közvetítő tevékenység (mediáció) 3. jogi segítségnyújtó tevékenység (peres, illetve peren kívüli ügyekben) 4. áldozatsegítő tevékenység 5. kárpótlási, kárrendezési tevékenység 6. lobbitevékenységről szóló törvény végrehajtása IGAZSÁGÜGYI ÉS RENDÉSZETI MINISZTÉRIUM LOBBIHATÓSÁGI ÜGYINTÉZÉS KÖZPONTI IGAZSÁGÜGYI HIVATAL IGAZSÁGÜGYI HIVATAL HATÓSÁGI ÉS MÓDSZERTANI OSZTÁLYOK (pártfogó felügyelet, jogi segítségnyújtás, áldozatsegítés, kárpótlás) FUNKCIONÁLIS EGYSÉGEK MEGYEI (FŐVÁROSI) IGAZSÁGÜGYI HIVATALOK Áttekintés PÁRTFOGÓ az Igazságügyi Hivatal feladatkörébe tartozó szakmai területek 2006. évi munkájáról FIATALKORÚ ELKÖVETŐK OSZTÁLYA FELÜGYELŐI SZOLGÁLAT FELNŐTT- KORÚ ELKÖVETŐK OSZTÁLYA JOGI SEGÍTSÉG- NYÚJTÓ SZOLGÁLAT ÁLDOZAT- SEGÍTŐ SZOLGÁLAT 1. A pártfogó felügyelői tevékenység KÁRPÓTLÁSI OSZTÁLY (kijelölt megyékben) ÁTTEKINTÉS AZ IGAZSÁGÜGYI HIVATAL FELADATKÖRÉBE TARTOZÓ SZAKMAI MEDIÁCIÓ TERÜLETEK 2008. ÉVI MUNKÁJÁRÓL (igazságügyi közvetítés) 7
A Hivatal önállóan gazdálkodó, az előirányzatok felett teljes jogkörrel rendelkező, országos hatáskörű, központi hivatal, költségvetése az IRM költségvetési fejezetében önálló címként szerepel, irányítását és szakmai felügyeletét az igazságügyi és rendészeti miniszter gyakorolja. A főigazgató által vezetett Hivatal központi, országos illetékességű szervezeti egysége a Központi Igazságügyi Hivatal (a továbbiakban: KIH), területi szervezeti egységként működnek a megyei (fővárosi) igazságügyi hivatalok (a továbbiakban: megyei hivatal), amelyek működésének fedezetét a Hivatal költségvetése tartalmazza. A megyei hivatalok élén az igazgató áll, az önálló szervezeti egységek közvetlen, szakmai irányítását az egyes szolgálatok vezetői végzik. A Hivatal területi szervei valamennyi megyeszékhelyen és a fővárosban, az állampolgárok által könnyen elérhető irodákban működnek. A megyei hivatalok a szakmai feladatok közvetlen ellátásáért és a munkafolyamatok szervezéséért felelnek. A Hivatal első olyan országos hatáskörű intézmények között volt, amelynek szervezeti és működési rendszere a centralizáció elve szerint került kialakításra. Az Igazságügyi Hivatal nem szakmai tevékenységei a funkcionális szervezeti egységek keretében kizárólag a Központi Igazságügyi Hivatal feladatkörébe tartoznak, a megyei hivataloknak gazdálkodási jogköre nincs. ÁTTEKINTÉS A HIVATAL FELADATKÖRÉBE TARTOZÓ SZAKMAI TERÜLETEK 2008. ÉVI MUNKÁJÁRÓL 1. A PÁRTFOGÓ FELÜGYELŐI TEVÉKENYSÉG A Pártfogó Felügyelői Szolgálat a 2003. július 1-jei intézményi reform során kibővült tevékenységei körében, az alábbi feladatokat látta el a 2008. év során. Az ügyészi és a bírói döntéshozatal előkészítése kvázi szakértői tevékenység keretében pártfogó felügyelői vélemény készítése). /Összesen: 3.678 ügy/ Környezettanulmány készítése/ Összesen: 14.936 ügy) A büntető ügyekben alkalmazható közvetítői tevékenységgel összefüggő feladatok ellátása/ Összesen: 3.669 ügy) A szabadságvesztés kiváltására alkalmas, részben diverziós eszközök, közösségi, alternatív szankciók végrehajtása, felnőtt- és fiatalkorú elkövetők pártfogó felügyeletének ellátása. /Összesen: 39.112 ügy/ A közérdekű munka büntetés végrehajtásának szervezése, felügyelete és ellenőrzése. /Összesen: 16.813 ügy/ A büntetés-végrehajtási intézetekben és a javítóintézetekben a szabadulás és az elbocsátás előkészítése érdekében végzett börtönpártfogás, a szabad élet körülményei között önkéntesen igénybe vehető utógondozás. /Összesen: 3.486 ügy/ A pártfogó felügyelők a 2008. évben mindösszesen 81.694 ügyet láttak el. A Pártfogó Felügyelői Szolgálat reformja óta (2003.), a különböző tevékenységi területeken ellátott ügyek száma összességében 8
folyamatosan növekedett. A 2007. évi adatokhoz képest (79.045 ügy) a 2008. évben 3,4 %-kal volt magasabb az ügyszám. Az Európai Unió Tanácsa 2001/220/IB számú kerethatározatának megfelelően a büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény (a továbbiakban: Be.) közvetítői eljárásra vonatkozó szabályai 2007. január 1-jén léptek hatályba. A Be., illetve a büntető ügyekben alkalmazható közvetítői tevékenységről szóló 2006. évi CXXIII. törvény (a továbbiakban: Bktv.) rendelkezései szerint a tevékeny megbánást megalapozó közvetítés a helyreállító igazságszolgáltatás új eszköze. 2007. január 1-jétől a büntetőügyek során alkalmazható közvetítői eljárással összefüggő feladatokat (mediáció lefolytatása, illetve a megállapodásban foglaltak ellenőrzése) a Hivatal külön kiképzett pártfogó felügyelői látják el. A Bktv. 3. -ának (1) bekezdése megteremtette annak a lehetőségét, hogy 2008. január 1-jétől az ügyvédek felé is megnyíljon a lehetőség arra, hogy a büntetőügyekben közvetítőként is feladatot vállalhassanak. Az erre való felkészülés (pl. a jogszabályi környezet kialakításában való közreműködés, pályázati, képzési, mentori rendszer alapjainak megteremtése) a 2007. év során elkezdődött. A Hivatal ezzel kapcsolatos pályázati kiírására összesen 89 ügyvédtől vagy ügyvédi irodától érkezett pályázat. 2008. július 1-jétől országosan összesen 42 ügyvéd kapcsolódott be a Hivatal közvetítői tevékenységébe, akiknek a szakmai képzése és mentorálása jelenleg is zajlik. A Pártfogó Felügyelői Szolgálat 2008-ban tovább erősítette szerepvállalását a legjelentősebb nemzetközi szervezetekben, így az Európai Pártfogói Szövetségben (Conférence Permanente Européenne de la Probation, a továbbiakban: CEP) és az Európai Fórum a Resztoratív Igazságszolgáltatásért (European Forum for Restorativ Justice) elnevezésű nemzetközi szervezetben. A 2008. év során is számos olyan, a későbbiekben részletezett nemzetközi és hazai pályázat megvalósítására került sor, amelyek nagymértékben hozzájárultak ahhoz, hogy módszertani feladatainkat (további mediátorok képzése, a börtönpártfogás szakmai színvonalának emelése, tájékoztató anyagok elkészítése, szakmai sztenderdjeink építése, a csoportos esetkezelési technika adaptálása, a közösségi foglalkoztatók módszertanának kidolgozása) meg tudjuk valósítani. Összességében a pártfogó felügyelők a 2008. évben is a társadalom védelme érdekében biztosították, hogy a hatóságok a környezettanulmányok és a pártfogó felügyelői vélemények felhasználásával a cselekmény súlyának megfelelő büntetések és intézkedések közül a várhatóan legeredményesebbet válasszák. A szolgálat a feladatkörébe utalt büntetőjogi jogkövetkezmények következetes végrehajtásával, a kontrollal és az ismételt bűnelkövetés kockázatát csökkentő integrációs esély növelésével hozzájárult a hatékony büntetés-végrehajtáshoz egyben a harmadlagos bűnmegelőzéshez. Megújult feladatkörében, az igazságügyi közvetítés keretében a szolgálat hozzájárult ahhoz, hogy a bűncselekménnyel okozott károk és következmények mérséklődjenek. 9
2. A JOGI SEGÍTSÉGNYÚJTÓ TEVÉKENYSÉG A jogi segítségnyújtás intézményrendszerének fejlesztése következtében a jogi segítségnyújtó szolgálat tevékenysége bővült, így 2008. január 1-jétől a peren kívüli ügyekben nyújtott segítség mellett lehetővé vált a polgári ügyekben a pártfogó ügyvédi képviselet, illetve büntető ügyekben a sértett, magánvádló, magánfél, egyéb érdekelt pártfogó ügyvédi képviseletének a biztosítása. Így a Szolgálat 2008-ban feladatait az alábbi területeken látta el: Peren kívüli jogi segítségnyújtás keretében hatósági tevékenység során a támogatás iránti kérelmek rászorultság alapján történő elbírálása, engedélyező, elutasító, megszüntető határozat meghozatala, a jogi segítőnél igénybe vehető óraszám megállapítása. /Összesen: 9.856 határozati döntés, ebből 9.621 engedélyező határozat /; Az egyszerűbb megítélésű ügyekben határozathozatal nélkül a hivatal munkatársai tanácsadást, tájékoztatást nyújtanak, illetve felvilágosítást adnak hatásköri, illetékességi kérdésekben. /Összesen: 29.941 ügy/; Peres jogi segítségnyújtás keretében meghozott engedélyező, elutasító, megszüntető határozati döntések száma /Összesen: 4.353 határozat, ebből 4.130 a pártfogó ügyvéd igénybevételét engedélyező határozat/; Határon átnyúló jogviták esetében az Európai Unió állampolgárainak rászorultság alapján támogatás biztosítása jogaik érvényesítéséhez /Összesen 3 ügy/. 2008. évben több ügyfél kereste fel a Szolgálatot, mint az előző évben, összesen 44.293 ügyfél járt a megyei hivatalokban. 9.621 kérelmező kapott lehetőséget arra, hogy peren kívüli jogi szolgáltatás érdekében(tanácsadás, okiratszerkesztés) jogi segítőhöz forduljon. Pártfogó ügyvéd igénybevételének engedélyezését 4.353 ügyfél kérte, a Szolgálat 4.130 esetben engedélyezte az igénybevételt. A jogi segítők száma december 31-én 569 fő volt, ez azt jelenti, hogy az előző évihez képest számuk több, mint százzal emelkedett. A megyeszékhelyekről kihelyezett ügyfélfogadási rendszer kiteljesedett és állandósult, jelentős segítséget nyújtva ezzel azoknak az ügyfeleknek, akik valamely oknál fogva nem, vagy csak körülményesen tudták felkeresni a megyeszékhelyen működő területi szerveket. 3. AZ ÁLDOZATSEGÍTŐ TEVÉKENYSÉG Magyarország az Európai Uniós elvárásoknak megfelelően, az Európai Unió Tanácsa 2001/220/IB számú a büntetőeljárásban a sértettek jogállásáról szóló kerethatározatban foglalt rendelkezésekre figyelemmel, valamint a bűncselekmények áldozatainak kárenyhítéséről szóló 2004/80/EK irányelvből eredő implementációs kötelezettségből kifolyólag, 2006. január 1- jétől megreformált és kibővített módon biztosítja az áldozatok segítésével és az állami kárenyhítéssel kapcsolatos alábbi feladatok ellátását: 10
valamennyi ügyfélnek (azaz nem csak a bűncselekmények áldozatainak, hanem minden szolgálathoz fordulónak) ingyenes tájékoztatás büntetőeljárásbeli jogairól és kötelezettségeiről, testi, lelki, vagyoni kárának enyhítésére szolgáló lehetőségekről. /Összesen: 4.359 ügy/; az áldozat számára méltányossági döntés szerint azonnali pénzügyi segély megállapítás. /összesen 5.467 kérelem/; az áldozat számára az alapvető jogai érvényesítéséhez szükséges jogi tanácsadás és konkrét segítségnyújtás biztosítása. /Összesen: 2.566 kérelem/; az áldozat számára rászorultság alapján ügyeinek további intézéséhez, a jogi segítségnyújtáson keresztül szakjogászi segítség biztosítása. /Összesen: 503 kérelem/; szándékos, erőszakos bűncselekmények áldozatai számára rászorultság alapján kárenyhítés megállapítása /Összesen: 359 kérelem. A 2008. évben a Hivatal áldozatsegítő szolgálata összesen 13.254 ügyben járt el, azonnali pénzügyi segélyként több mint 141.5 millió forintot, állami kárenyhítésként közel 30.4 millió forintot fizetett ki az áldozatoknak. A szolgálat működésének megkezdése óta folyamatosan nőtt az ügyfelek száma. 2006-ban 8.751, 2007-ben 11.386, 2008-ban pedig 13.254 ügyfél fordult az áldozatsegítő szolgálathoz. Az ügyfélszám növekedése mellett 2008-ra az áldozatsegítő szolgálat már olyan működő kapcsolati hálóval rendelkezett, amely lehetővé tette, hogy a szolgálat által túlnyomóan nem anyagi támogatást, hanem más, az érdekérvényesítés elősegítése szolgáltatás körébe tartozó segítséget is tudott biztosítani az áldozatok számára. 4. A KÁRPÓTLÁSI, KÁRRENDEZÉSI TEVÉKENYSÉG A kárpótlási és kárrendezési feladatokat a Hivatal a KIH Kárpótlási Főosztályán, illetve a Fővárosi és a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Igazságügyi Hivatal Kárpótlási Osztályán keresztül látja el. A kárpótlási és kárrendezési igazgatásban meghatározó feladat a 2008. évben is az életüktől és szabadságuktól politikai okból jogtalanul megfosztottak kárpótlásáról rendelkező jogszabályban meghatározott határidők megnyitásáról és a kárpótlás lezárásáról szóló 2006. évi XLVII. törvény végrehajtása volt. A személyi kárpótlási (életelvesztés, munkaszolgálat teljesítése miatti hatósági ügyintézés) szervezeti egységek (összes létszám: 70 fő, amelyben benne foglaltatik minden vezető, szakügyintéző, ügyviteli, adminisztratív alkalmazott) 2008. évi tevékenysége mennyiségében meghaladta a 2007. évit. 11
A 2006. évi XLVII. törvény végrehajtásával összefüggően a múlt évben összesen 23.486 döntést (határozat + végzés) hozott a Hivatal. Az ügyfelek kérelmének helyt adó határozatok száma 4.611 volt. A 2006- ban benyújtott új ügyekben a Hadigondozottak Közalapítványa számára kifizetés céljából átadott, jogcímet megállapító hatósági határozatok értéke 2008. évben megközelítette a 870 millió forintot, a 2006 előtti régi ügyekben pedig meghaladta a 125 millió forintot. A beérkezett közel 100.000 kérelem alapján a Hivatal - a 2009. január 31-i adatok szerint - eddig összesen 49.481 határozatot hozott. A 2008. évben számos munkaszervezési intézkedésre került sor. Ilyen volt például: a szúrópróbaszerű kontrollra kialakított 4 fős ellenőrzési csoport (mivel a tavalyi tapasztalatok beváltak a minőségi munka ellenőrzését a 2009. évtől intézményessé tettük); a megváltozott követelményekhez igazodóan átalakított kiadmányozási rend; a munkacsoportok tényleges feladatokhoz igazítása; az ügyfélszolgálati tevékenység valóságos igényekhez való átalakítása kisebb létszámmal; családrendezési és előzmény keresési programok tesztelése és bevezetése. A szolgáltató közigazgatás jegyében több intézkedést tettünk a 2008. évben. Külön munkatársakat jelöltünk ki az angol nyelvű levelezések, fordítások és tolmácsolás lebonyolítására, angolul beszélő kapcsolattartót jelöltünk ki a washingtoni konzulátus és az amerikai Igazság Háza képviselői számára. A határ közeli magyar konzulátusokat a Külügyminisztérium útján megkerestük, a külországi hatóságoktól történő anyakönyvi kivonatok beszerezhetőségének gyorsítására. A magyar hatóságok jogszabállyal rendszeresített nyilvántartásából a köziratokat hivatalból szerezzük be az ügyfél helyett. Az erkölcsi jóvátételt kifejezésre juttató leveleket küldünk a sérelmet szenvedettek hozzátartozóinak az elutasító határozatok mellé is. Az aggályos képviselői meghatalmazásokat kontrolláljuk. A II. Világháborús Szerb Egyesülettel együttműködési megállapodást kötöttünk, a tel-avivi HOH-val a személyes kapcsolatokat erősítettük. Jogértelmezési megbeszéléseken alakítottunk ki eljárási és anyagi jogi álláspontokat, amelyeket a jogalkalmazásunkban hivatalossá tettünk. Ilyenek pl.: a hiánypótlási felhívások válaszadási határidőinek 90 napra emelése, a szabad bizonyítási rend és az okirati bizonyítás összhangjának elemzése, a saját hatáskörben történő döntés visszavonás eseteinek és az újrafelvételi eljárás lefolytathatóságának értelmezése. A dokumentációs osztály a megfelelő szakember vezetése mellett elkészítette az eddig hiányzó Irattári tervet, átadta a Társadalmi Kollégium iratait a Magyar Országos Levéltárnak rendezett formában, a napi munkavégzés keretében a múlt év folyamán több mint 98.000 iktatási cselekményt teljesített. A Hivatal 2008-ban lebonyolított 17 földárverést, amelyen 2.316 licitáló vett részt, összesen 2.739 ha földterületre tett ajánlatot (össz aranykorona érték: 11.267 Ak), a felhasznált kárpótlási jegy forint értéke csaknem 30,4 millió forint volt. 12
A Hivatal ellátta továbbá a már kis számban érkezett és feldolgozandó vagyoni kárpótlási ügyeket, továbbá a II. földalap maradvány területeinek felmérését, részt vett a kárpótlási jegyek elszámolásával és megsemmisítésével összefüggő munkában, hatósági igazolásokat adott ki, nyugdíj ügyeket intézett stb. Az új törvény végrehajtása során meghozott közigazgatási döntéseinkből a bíróság előtt felülvizsgálni kért peres és nem peres eljárások közül a 2008. évben összesen 671 zárult le, 654 ügyben pedig kereset benyújtás folytán új per (nem peres eljárás) indult, így a decemberi adatok szerint 544 a folyamatban lévő perek száma. A bíróság a lezárult perek alig 2%-ában helyezte hatályon kívül a Hivatal hatósági döntéseit, ami a döntések megalapozottságát jelzi, azaz hatósági döntéseink kiállták a bírósági felülvizsgálat minőségi próbáját is. 5. A LOBBIHATÓSÁGI TEVÉKENYSÉG A lobbitevékenységről szóló 2006. évi XLIX. törvény végrehajtására kiadott 176/2006. (VIII. 14.) Korm. rendelet alapján a Hivatal tevékenységi körébe tartozik a lobbitevékenységgel összefüggő igazgatási, hatósági feladatok ellátása. A lobbihatósági tevékenység a 2008. évben a második teljes év volt, amelynek során tapasztalatot szerezhettünk a törvény hatékonyságáról. A 2008. év lobbiigazgatási munkája arra mutatott rá, hogy a törvény célját meghatározó alapvető rendelkezések (a közhatalmi döntések átláthatóságának a biztosítása; váljék nyilvánossá, ki és milyen érvekkel kíván befolyásolni közhatalmi döntést; csak lobbiigazolvány birtokában történhessék lobbizás, az e nélküli jogszabályellenes) előremutatóak. A törvény helyes célmeghatározása azonban nem mutat mindenben összhangot az alkalmazható szankciókkal, mert ez utóbbiak főként a közhatalmi döntéshozó tekintetében korlátozottak. A Hivatal a jogalkalmazás átfogó tapasztalatait a törvény módosítására is kiterjedő kezdeményezésekkel együtt a 2008. februárjában eljuttatta a szaktárcához. Örömünkre szolgált, hogy a minisztérium javaslataink döntő részét hasznosította. Ez derült ki a minisztérium 2009. februárjában a honlapjára kitett törvénymódosítási elképzeléseiből. A 2008. évben 60 természetes személy és 9 szervezet lobbi nyilvántartásba vétele történt meg (ezáltal a múlt év végén a nyilvántartásainkban szereplő összes lobbisták és lobbiszervezetek száma 264 fő volt). A jogszabályi előírásoknak megfelelően 20 lobbistát töröltünk a nyilvántartásból, 11 lobbiigazolvány megsemmisítésére került sor. A 2008. évben két esetben folytatott lobbihatósági vizsgálatot a Hivatal. Mindkettő viszonylag jelentős sajtóérdeklődést váltott ki (MÁV-Cargo Zrt. privatizálásának körülményei, továbbá az osztrák STRABAG cég sztrádaépítési megbízásai). A Hivatal az eljárást mindkét esetben lefolytatta. Az első esetben nem látta bizonyíthatónak az állított törvénysértő lobbitevékenységet, emiatt bírságot sem szabott ki. A második esetben a 13
gazdasági szaktárcától bekért információk és írásbeli nyilatkozatok nyomán azt a következtetést vonta le, hogy a névtelen bejelentés állításai nem támaszthatók kellően alá, kiterjedt bizonyítékok nélkül pedig a törvénysértő lobbitevékenység nem volt megállapítható. A Hivatal a 2008. évben (négy egymást követő negyedéves tájékoztató) 728 tájékoztató jelentést fogadott az érintettektől. Tényleges lobbitevékenységről csupán 33-an számoltak be, ezekben a tájékoztatókban összesen 76 lobbieseményt tártak fel. A tájékoztató anyagok a Hivatal honlapján részleteiben is megismerhetők. 14
SZAKMAI FELADATOK I. A PÁRTFOGÓ FELÜGYELŐI TEVÉKENYSÉG A Pártfogó Felügyelői Szolgálat Missziója A Pártfogó Felügyelői Szolgálat célja a bűnismétlés kockázatának csökkentése. A pártfogó felügyelő alternatív büntetések végrehajtásával, az elkövető szükséges mértékű és következetes ellenőrzésével segíti a büntetőjogi következmények maradéktalan érvényesülését, a közösség védelmének erősítését; támogató tevékenységével növeli az elkövető társadalmi integrációjának esélyét. A Pártfogó Felügyelői Szolgálat a helyreállító igazságszolgáltatás elve alapján működik. Célja, hogy az elkövető szembesüljön tettének következményeivel, és hogy az áldozat, a megsértett közösség és a bűnelkövető közötti közvetítéssel a bűncselekmény okozta károk mérséklődjenek. 1. Áttekintés Az átfogó büntetőpolitikai reform részeként a Kormány a 2002. október 31-én hatályba lépő 1183/2002. (X. 31.) számú határozatával elfogadta a Pártfogó Felügyelői Szolgálat (a továbbiakban: Szolgálat) szervezeti és működési koncepcióját. A pártfogó felügyelői tevékenységnek a társadalom védelme érdekében biztosítania kell, hogy a hatóságok a rendelkezésre álló, a cselekmény súlyának megfelelő eszközök, büntetések és intézkedések közül a várhatóan legeredményesebbet válasszák, és az alkalmazott büntetőjogi jogkövetkezmény valóban hatékony megoldás legyen, csökkentse a bűnismétlés veszélyét. A Szolgálat a feladatkörébe utalt büntetőjogi jogkövetkezmények következetes végrehajtásával, az ismételt bűnelkövetés kockázatát hatástalanító integrációs esély megteremtése mellett arra is törekszik, hogy a bűncselekménnyel okozott károk és következmények mérséklődjenek. A Szolgálat feladata, hogy a végrehajtandó szabadságvesztésből (javítóintézeti nevelésből) szabaduló (elbocsátott) elkövetők reszocializációja érdekében a büntetés-végrehajtási intézetekkel (javítóintézetekkel) együttműködve vegyen részt a feltételes és a végleges szabadságra bocsátás (elbocsátás) előkészítésében, növekedjen a szabadságvesztést (javítóintézeti nevelést) követő utógondozás hatékonysága. A Szolgálat a reform óta eltelt öt és fél év alatt a szakmai feladatait professzionális szinten ellátó szervezetté vált. Létszámában a 2004-2005. év során növekedett, majd a feladatok bővülése (mediáció) és az ügyszámok emelkedése ellenére a koncepcióban meghatározott fejlesztés - a költségvetés szűkülése miatt - a 2006-2008. években elmaradt. Így 2008. december 31-én összesen 384 fő (190 fő fiatalkorúak és 194 fő felnőtt korúak ügyeit ellátó) 15
pártfogó felügyelő hajtja végre a szakterület jogszabályokban meghatározott feladatait. (A létszámba a pártfogó felügyelők közvetlen módszertani vezetői, az osztályvezetők 50%-os ügyszám leterheltséggel értendők bele). A Szolgálat által (az ügycsoportok összességében) ellátott ügyek száma évről évre folyamatos emelkedést mutat, amelyet az alábbiakban szemléltetünk. Az adott évben folyamatban volt ügyek számának változása 2004-2008 között (zárójelben az előző évihez való változás) 90000 80000 81694 (+3,4%) 70000 60000 66398 73468 (+10,5%) 77748 (+5,9%) 79045 (+1,7%) 50000 40000 Ügyek száma 30000 20000 10000 0 2004. év 2005. év 2006. év 2007. év 2008. év A 2004-2008. évi adatok összevetéséből kitűnik, hogy az egyes ügycsoportok többségében az ügyszámok növekedése tapasztalható. Az adott évben folyamatban lévő ügyek száma, ügycsoport szerinti bontásban 2004-2008 között 50000 45000 40000 35000 43319 40860 40309 35777 39112 2004. 2005. 2006. 2007. 2008. 30000 25000 20000 15000 16813 15713 14460 14936 14858 13866 13659 14584 13759 12765 10000 5000 3086 3678 2238 2617 2296 2894 2902 1752 2494 3486 3669 2451 0 Környezettanulmány Pártfogó felügyelői vélemény Közérdekű munka Pártfogó felügyelet Utógondozás Mediáció Ez alól kivétel a Pártfogó felügyelet végrehajtása ügycsoport, ahol a megelőző évek dinamikus emelkedéséhez képest a 2007-2008. években a folyamatban levő (áthozott + érkezett) ügyszámok csökkenését látjuk. Ez (a 16
2008. évben a 2007-ben mért adatokhoz képest) az összes ilyen ügyet tekintve 2,97%-os, a felnőtt korúak ügyeinél 2,7%-os, fiatalkorúak ügyeinél 4,15 %-os. Az alábbi tábla bemutatja, hogy a Pártfogó felügyelet végrehajtása ügycsoportban, a folyamatban levő ügyek számának visszaesése a felnőtt korúak esetében a feltételes szabadságra bocsátás mellett elrendelt pártfogó felügyeletek, a fiatalkorúak esetében a kábítószer-fogyasztásban érintett személyekkel szemben alkalmazott vádemelés elhalasztása mellett megállapított pártfogó felügyeletek számának a mérséklődésével hozható összefüggésbe. Az adott időszakban folyamatban lévő pártfogó felügyeletek ügyszámának változása az alkalmazott szankciók jellege szerint (zárójelben az előző évihez mért változás) 25000 20000 4676 4557 (-2,5%) 15000 10000 6270 1221 4098 6745 (+7,6%) 1298 (+6,3%) 295 5027 346 (+17,3%) 5012 (-0,3%) 3151 (-23,1%) 8642 8220 (-4,9%) Felt + Ie Ff P Vhk Vh más 5000 0 6696 6734 (+0,6%) 1432 1952 744 (-48%) 2305 (+18,1%) 2007. 2008. 2007. 2008. Felnőtt korú Fiatalkorú A fiatalkorúak folyamatban levő ügyeinek száma kizárólag a büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény (a továbbiakban: Be.) 222. -ának (2) bekezdése 1 szerinti vádemelés elhalasztása melletti pártfogó felügyeletek megállapítása során esett vissza (38,2 %-kal), míg a más szankció melletti végrehajtások száma növekedett. A csökkenés az alábbi jogszabályi változással hozható összefüggésbe. A Be. 188. -a (1) bekezdésének h) pontját 1 érintő, 2006. július 1-jétől hatályos módosítás lehetővé tette, hogy már a nyomozati szakban fel lehessen függeszteni az eljárást a szükséges (az elterelés alapjául szolgáló) kezelés önkéntes megkezdése esetén. Ennek eredményessége büntethetőséget megszüntető joghatással jár, így vádemelés elhalasztására (és pártfogó felügyelet megállapítására) nem kerül sor. A terheltek ezzel az újonnan megnyíló lehetőséggel egyre nagyobb számban éltek már a 2007. évben is. (Az ebben az évben mért csökkenés a 2006-ban 1 Be. 222. (2) Ha a Btk. 283. -ában meghatározott büntethetőséget megszüntető okból az eljárás megszüntetésének lehet helye, az ügyész a vádemelést egyévi időtartamra elhalasztja, ha a kábítószer-élvező gyanúsított vállalja a kábítószer-függőséget gyógyító kezelésen, kábítószer-használatot kezelő más ellátáson vagy megelőző-felvilágosító szolgáltatáson való részvételt. 17
regisztrált adatokhoz képest mindkét életkori csoport vonatkozásában 50% feletti volt.) 2008-ban az ilyen ügyek számának változása hasonlított az előző év adataihoz. A Be. 222. -ának (2) bekezdése szerinti ún. kábítószeres vádemelés elhalasztása mellett megállapított pártfogó felügyeletek száma - fiatalkorúak esetében - a 2008. év során is csökkent, de az előző évhez mért adathoz képest kisebb mértékben, 38,2%-kal. A felnőtt korú terheltek esetében a Be. módosítása folytán, a kábítószeres elterelések vonatkozásában a 2007. évben mért 51,10%-os csökkenés 2008- ban megállt, az ilyen ügyek száma már csak 23,1%-kal csökkent. A felnőtt korúak esetszámának csökkenése a pártfogó felügyelet végrehajtása ügycsoportban, a 2007-ben mért adatokhoz képest 2,7 %-os volt, ami kis mértékben a feltételes szabadságra bocsátások mellett elrendelt pártfogó felügyeletek számának változásával is összefüggésbe hozható. A 2008. évben az újonnan érkezett ügyek száma a Pártfogó felügyelet végrehajtása ügycsoportban összességében növekedett. Az adott évben érkezett új pártfogó felügyeletek ügyszámának változása az alkalmazott szankciók jellege szerint (zárójelben az előző évihez mért változás) 12000 10000 2108 (-0,2%) 8000 6000 4000 2113 2061 497 1494 2308 (+12%) 566 (+13,9%) 1853 (+24%) 159 1698 3852 210 (+32,1%) 1708 (+0,6%) 3918 (+1,7%) Felt + Ie Ff P Vhk Vh más 2000 0 3327 3385 (+1,7%) 510 995 315 (-38,2%) 1376 (+38,3%) 2007. 2008. 2007. 2008. Felnőtt korú Fiatalkorú 18
2006-2008 között a pártfogó felügyelet ügycsoport statisztikai adatai 16000 14000 12891 13469 13469 12265 12265 12538 12000 10000 8000 11313 10735 10112 10134 10696 10134 8981 9100 9003 9492 8248 9947 10220 9100 7904 8723 6000 7214 7527 4000 2000 0 Fn Fk Fn Fk Fn Fk 2006 2007 2008 Előző időszakról foly. maradt Időszak alatt érkezett Időszak alatt befejezett Időszak végén foly. maradt A Szolgálat által ellátott szakmai területek a 2003. július 1-jei reform idején öt ügycsoportra terjedtek ki (1. környezettanulmány készítése, 2. pártfogó felügyelői vélemény készítése, 3. közérdekű munka szervezése és ellenőrzése, 4. pártfogó felügyelet végrehajtása, 5. utógondozás). A szakterületek 2007. január 1-jétől kiegészültek a büntető ügyekben alkalmazható közvetítői tevékenységgel (mediáció). A 2008. év legfontosabb változása az volt, hogy a büntető ügyekben alkalmazható közvetítői tevékenységről szóló 2006. évi CXXIII. törvény (a továbbiakban: Bkt.) 3. -ának (1) bekezdése megteremtette annak a lehetőségét, hogy 2008. január 1-jétől a Hivatallal szerződésben álló ügyvédek a büntetőügyekben közvetítőként is feladatot vállalhassanak. A 2008. évben 2.976 közvetítői eljárásról szóló határozatot érkeztettünk, amely a 2007-es adathoz (2.451) képest 21%-os növekedést jelent. A 2007. évről áthúzódó ügyekkel együtt így mindösszesen 3.669 mediációs eljárást folytattunk le a 2008. év folyamán. A 2008. évben elkészített 14.936 környezettanulmányban és 3.678 pártfogó felügyelői véleményben kifejtett szakvélemények hasznosulnak az ügyészi, illetve bírói döntések előkészítése során. Évről-évre növekszik a közérdekű munka büntetés alkalmazása, illetve az önkéntesen igénybevett utógondozások száma. 19
2004-2008. között a közérdekű munka és az utógondozás ügyszámainak változása 18000 16813 16000 14858 15713 14000 12765 13759 12000 10000 Közérdekű munka 8000 Utógondozás 6000 4000 2000 1752 2894 2494 2902 3486 0 2004. 2005. 2006. 2007. 2008. A pártfogó felügyelet végrehajtása során mutatkozó csökkenés a Be. 222. - ának (2) bekezdése szerinti vádemelés elhalasztásának számarányát érintő, már bemutatott jogszabályi változással (amelynek következtében a terheltek már a nyomozati szakaszban elkezdhetik a kábítószer-fogyasztással kapcsolatos kezelést) hozható különösen összefüggésbe. A pártfogó felügyelők egy időben (például a 2007. illetve 2008. év december 31-ét figyelembe véve) 30 ezret meghaladó közösségi szankciót hajtottak végre. A közérdekű munka, valamint a pártfogó felügyelet végrehajtásának ügyszámai 2007. és 2008. év végén 40000 35000 Összesen 31712 ügy Összesen 32637 ügy 30000 25000 20000 21365 21261 Pártfogó felügyelet Közérdekű munka 15000 10000 5000 10347 11376 0 2007. 2008. 20
2. A szakmai tevékenység ügycsoportok szerinti bemutatása A Pártfogó Felügyelői Szolgálat tevékenységéről szóló 17/2003. (VI. 24.) IM rendelet a szakmai feladatokat (figyelemmel a közvetítői eljárásra utalással összefüggő feladatbővülésre) 2007. január 1-jétől már hat ügycsoportban határozza meg. A Szolgálat a 2008. év során összesen 81.694 ügyet látott el, ami azt is jelenti, hogy közel ennyi terheltet vontak látókörükbe az eljáró pártfogó felügyelők. A 2008. évben folyamatban volt ügyek ügycsoportok szerinti bontásban 3486; 4% 3669; 4% 14936; 18% 3678; 5% 39112; 48% 16813; 21% Környezettanulmány Pártfogó felügyelői vélemény Közérdekű munka Pártfogó felügyelet Utógondozás Mediáció Az ügyészi és a bírósági döntéshozatal előkészítése során, kvázi szakértői tevékenység keretében pártfogó felügyelői vélemény készítése. /Összesen: 3.678 ügy/; Környezettanulmány készítése. /Összesen: 14.936 ügy/; A büntető ügyekben alkalmazható közvetítői tevékenységgel (mediáció) összefüggő feladatok ellátása. /Összesen 3.669 ügy/; A szabadságvesztés kiváltására alkalmas, részben diverziós eszközök, részben közösségi, alternatív szankciók végrehajtása, felnőtt- és fiatalkorú elkövetők pártfogó felügyeletének ellátása. /Összesen: 39.112 ügy/; A közérdekű munka büntetés végrehajtásának szervezése, felügyelete és ellenőrzése. /Összesen: 16.813 ügy/ A büntetés-végrehajtási intézetekben és a javítóintézetekben a szabadulás és az elbocsátás előkészítése érdekében végzett börtönpártfogás, és a szabad élet körülményei között önkéntesen igénybe vehető utógondozás. /Összesen: 3.486 ügy/. 21
2.1. A pártfogó felügyelői vélemény készítése A pártfogó felügyelő által készített szakértői vélemény elkészítésére 2003. július 1-jétől van lehetőség. A vélemény egyrészt a büntetőeljáráshoz, másrészt a büntetések és az intézkedések végrehajtásához kapcsolódik. 2.1.1. A pártfogó felügyelői vélemény elrendelők szerinti megoszlása, ügyforgalmi adatok A 2008. év során az ügyészek összesen 2.471 esetben, a bíróságok összesen 430 esetben, a büntetés-végrehajtási bírók összesen 510 esetben (amelybe a közérdekű munka büntetés során történő munkahely kijelölését megelőző, speciális tartalommal készült vélemények nem értendők bele) rendelték el a pártfogó felügyelői vélemények beszerzését. Az elrendelések számának a változását az alábbi diagram szemlélteti. Az adott évben elrendelt pártfogó felügyelői vélemények száma, az elrendelő szerinti megoszlásban 2005-2008 100% 90% 560 472 434 510 80% 186 372 430 70% 147 60% Bv. bíró által elrendelt 50% Bíróság által elrendelt Ügyész által elrendelt 40% 30% 1372 1822 2080 2471 20% 10% 0% 2005 2006 2007 2008 A pártfogó felügyelői vélemények elkészítését az ügyész, illetve a bíróság rendelheti el a büntetés, vagy az intézkedés alkalmazása, a vádemelés elhalasztása, és a közvetítői eljárásra utalás előtt a Be. 114/A. -ának (1) bekezdése szerint. A Be. 216. -a kimondja, hogy 2007. január 1-jétől már nem csak a bíróság, hanem az ügyész is határidőt biztosíthat a dokumentum elkészítésére. Ezzel a ténnyel is összefüggésbe hozható, hogy a 2007. és a 2008. évben az elrendelők (köztük különösen az ügyészek) egyre nagyobb számban szerzik be a döntések meghozatala előtt a pártfogó felügyelők által készített véleményeket. Például a 2006-ban nyilvántartásba vett ügyészi elrendelések számához képest az emelkedés 2008-ban 35,62 %-os. 22
Az adott évben folyamatban lévő pártfogó felügyelői vélemények ügyszámának változása 2004-2008 között 2000 1800 1600 1789 (+21,2%) 1867 (+4,4%) 1400 1374 1476 (+14,2%) 1811 (+39,6%) 1200 1000 800 921 1293 (-5,9%) 1003 (+8,9%) 1141 (+13,8%) 1297 (+13,7%) felnőtt korúak fiatalkorúak 600 400 200 0 2004 2005 2006 2007 2008 A pártfogó felügyelői vélemények ügyforgalma 2007-2008 4000 3500 143 202 65 3000 2500 1646 1665 57 1746 Előző időszakból foly. maradt Időszak alatt érkezett 2000 1240 Időszak alatt befejeződött 1500 Időszak végén foly. maradt 1000 1587 1654 1713 1232 500 0 202 213 65 98 2007 2008 2007 2008 Felnőtt korú Fiatalkorú 2.1.2. A pártfogó felügyelői vélemény jellemzői Elkészítése során a pártfogó felügyelő megtekinti a terhelt lakó-, illetve tartózkodási helyét, tanulmányozza az ügy iratait, meghallgatja a terheltet, és beszerzi azokat az adatokat, amelyek a döntést előkészítő vélemény elkészítéséhez szükségesek. 23
A pártfogó felügyelői vélemény négy részből áll: tartalmazza az ügyre és a terheltre vonatkozó tényadatokat, az alkalmazott vizsgálati eljárások és módszerek felsorolását, a szakmai ténymegállapításokat, továbbá az elrendelő által feltett konkrét kérdésekre adott válaszokat. 2.1.3. A vélemény beszerzésének kötelező esetei Felnőttkorú terhelt esetében, vádemelés elhalasztása során előírt külön magatartási szabályok megállapítása előtt A Be. 224. -ának (1) bekezdése szerint készülő vélemények a vádemelés elhalasztása során, külön magatartási szabályok megállapítását előzik meg. Vádemelés elhalasztása fiatalkorú ügyében A Be. 459. -ának (2) bekezdése szerint 2007. január 1-jétől fiatalkorú ügyében a pártfogó felügyelői vélemény beszerzése a vádemelés elhalasztása előtt kötelező. A vádemelés elhalasztása során alkalmazható külön magatartási szabályokról speciális szabályozást tartalmaz a Be. 225. -a a kár megtérítése, a sértett, illetve a köz javára történő jóvátétel vonatkozásában. A 2008. év során is folytatott gyakorlat szerint azokban az esetekben, amikor az ügyész ilyen jellegű kötelezettség előírását vette fontolóra, a pártfogó felügyelői vélemény elrendelése során nevesített kérdést tett fel. Ilyenkor a pártfogó felügyelő mind a sértett, mind az elkövető vonatkozásában vizsgálta a resztoratív jellegű kötelezettséggel és annak elfogadásával kapcsolatos terhelti és sértetti hajlandóságot. Az ügyészségeknek a vádemelés elhalasztása gyakorlatának törvényességi vizsgálataira, továbbá a Budapesti Szociális Forrásközpont 2006. évi, a pártfogó felügyelet speciális magatartásai szabályainak kutatására vonatkozó megállapításai a 2008. évben is pozitívan hatottak a jogintézmény alkalmazására és hozzájárultak ahhoz, hogy e diverziós eszköz súlya növekedjék, különösen az ügy sajátosságaihoz igazodó külön magatartási szabályok előírásával. Az ügyészi döntést a pártfogó felügyelői vélemények növekvő számban támasztják alá, és a külön magatartási szabályokra vonatkozó pártfogó felügyelői javaslatok az egyéniesítésre való törekvésen alapulnak. Munkahely kijelölése a közérdekű munka büntetés végrehajtása során A büntetések és az intézkedések végrehajtásáról szóló 1979. évi 11. tvr. (a továbbiakban: Bv. tvr.) 60. -ának (1) bekezdése szerint csak pártfogó felügyelői vélemény beszerzését követően kerülhet sor a közérdekű munka büntetés végrehajtása során munkahely kijelölésére. 24
2.1.4. A vélemény beszerzésének lehetséges esetei Ügyészi vagy bírósági döntés előkészítése során A büntetés vagy az intézkedés alkalmazásáról, a vádemelés elhalasztásáról, vagy a közvetítői eljárásra utalásról szóló ügyészi vagy bírósági döntés megalapozásához [Be. 114/A. -ának (1) bekezdése] a pártfogó felügyelői vélemény beszerzése elrendelhető. A büntetések és az intézkedések végrehajtásához kapcsolódva A bíróságok és a büntetés-végrehajtási bíró az alábbi ügyekben rendelheti el a pártfogó felügyelői vélemény elkészítését: - a szabadságvesztés büntetését töltő elítélt feltételes szabadságra bocsátása előtt [Bv. tvr. 8. -ának (1) bekezdése], - a közérdekű munka helyébe lépő szabadságvesztés megkezdésére vonatkozó halasztás engedélyezése előtt [Bv. tvr. 11/A. -ának (6) bekezdése], - a magatartási szabályok módosítása előtt [Bv. tvr. 100. -a], - a felfüggesztett szabadságvesztés utólagos elrendelését megelőzően [Bv. tvr. 101. -ának (2) bekezdése], - a kegyelmi ügyben hozott döntés előtt [a büntető ügyekben hozott határozatok végrehajtása során a bíróságokra és egyéb szervekre háruló feladatokról szóló 9/2002. IV. 9.) IM rendelet 105. -ának (2) bekezdése]. 2.2. A környezettanulmány készítése A 2008. évben elkészült összesen 14.936 környezettanulmány túlnyomó többségét /összesen: 13.495 db, 90,36%/ a 2008. év során is a fiatalkorúak ellen indult büntetőeljárásban rendelték el. Kisebb részben /összesen: 891 db, 5,96%/ a szabadságvesztés végrehajtásának félbeszakítását megelőzően tanulmányozták a pártfogó felügyelők az elítélt környezetét. A bíróságok, az ügyészek és a fiatalkorú befogadó részlegbe helyezését megelőzően a büntetés-végrehajtási intézetek mindösszesen 550 (3,68%) esetben rendelték el a környezettanulmány beszerzését. 25
A környezettanulmányok ügyforgalma 2007-2008-ban 16000 14000 13138 13266 13432 13509 12000 10000 8000 6000 Időszak végén foly. maradt Időszak alatt befejeződött Időszak alatt érkezett Előző időszakból foly. maradt 4000 2000 0 870 891 859 851 536 408 613 536 40 19 32 40 2007 2008 2007 2008 Felnőtt korú Fiatalkorú 2.2.1. Környezettanulmány a fiatalkorúval szembeni büntetőeljárásban A pártfogó felügyelő által készített környezettanulmány a fiatalkorúakkal szembeni büntetőeljárás egyik bizonyítási eszköze. 2003. július 1-jét megelőzően a rendőrség végezte ezt a feladatot, azóta a nyomozóhatóság elrendelésére a pártfogó felügyelő készíti el a környezettanulmányt. Folyamatban lévő környezettanulmányok számának változása 2004-2008 16000 14000 13650 13257 13415 13674 14045 12000 10000 8000 felnőtt korúak fiatalkorúak 6000 4000 2000 0 1045 910 891 216 402 2004 2005 2006 2007 2008 26
Így a fiatalkorúval szemben folytatott büntetőeljárás korai szakaszában szerepet kap a pártfogó felügyelő, a bűncselekmény elkövetését követő legrövidebb időn belül van lehetőség az adatgyűjtésre, a bűnelkövetéshez vezető okok feltárására, a beavatkozási stratégia kialakításához szükséges széleskörű információk biztosítására. A környezettanulmány elkészítéséhez a pártfogó felügyelő a rendőrség közreműködését igénybe veheti. A környezettanulmányt a tárgyaláson ismertetni kell, ahol a pártfogó felügyelőt tanúként meghallgathatja a bíróság. A környezettanulmány tartalmazza a terhelt életviszonyaira és életvitelére meghatározó módon jellemző tényeket és körülményeket, továbbá a terhelttel kapcsolatos szakmai ténymegállapításokat. 2006. július 1-jétől a Be.-t érintő novelláris változás a pártfogó felügyelő által gyűjtött adatok körét kiterjesztette a munkahelytől és a tanintézménytől beszerzett információkra is. A pártfogó felügyelők a környezettanulmány készítésekor tájékoztatást adnak a közvetítői eljárásra utalás lehetőségeiről is, ezzel is erősítve a resztoratív elvek érvényesülését. A környezettanulmányok készítése során a pártfogó felügyelők a bűnmegelőzési érdekek fokozott érvényesítése érdekében feltárják a családon belüli erőszakra utaló információkat, továbbá adatokat szereznek be a terhelt és családja munkaerő-piaci megjelenésével kapcsolatosan, illetve a szükséges intézkedéseket e vonatkozásokban is megteszik. 2.2.2.Környezettanulmány a szabadságvesztés büntetés végrehajtásához kapcsolódóan A pártfogó felügyelő a büntetés-végrehajtási intézet megkeresésére készít környezettanulmányt, ha az a szabadságvesztés büntetés félbeszakítására vonatkozó döntés meghozatalához szükséges. 2005. július 1-jétől a fiatalkorú elítélt felkészítő részlegbe helyezésekor a róla készült környezettanulmányt a büntetés-végrehajtási intézetek a Pártfogó Felügyelői Szolgálattól kötelesek beszerezni. Az ilyen, speciális tartalmú környezettanulmány a jó nevelési terv alapja, egyben a későbbi utógondozások és feltételes szabadságra bocsátások mellett megállapított pártfogó felügyeletek tartalmát is befolyásolják. 2.2.3.Környezettanulmány méltányossági és kegyelmi eljárásban Az igazságügyi és rendészeti miniszternek az államot illető bűnügyi költség és rendbírság megfizetését elengedő döntésének előkészítése során, illetve a kegyelmi eljárásban elrendelt környezettanulmány készítése is a Szolgálat feladata. 27