1997. évi LXXXI. örvény a ársadalombizosíási nyugelláásról, egységes szerkezeben a végrehajásáról szóló 168/1997. (X. 6.) Korm. rendeleel [A vasag beűs szöveg az 1997. évi LXXXI. örvény (a ovábbiakban: Tny.), a vékony beűs a 168/1997. (X. 6.) Korm. rendele (a ovábbiakban: R.) szövege.] Az Országgyűlés az Alkományban foglal elveknek megfelelően az időskorúak és a arósan vagy véglegesen munkaképelenné válók, valamin hozzáarozóik megélheésének bizosíása érdekében a ársadalombizosíási nyugelláásról az alábbi örvény alkoja: E örvény célja, hogy a bizosíoak és hozzáarozóik részére nyújandó ársadalombizosíási nyugelláásoka - figyelemmel a magánnyugdíjrendszerre is - egységes elvek alapján szabályozza. A ársadalombizosíási nyugelláásról szóló 1997. évi LXXXI. örvény (a ovábbiakban: Tny.) 101. -ában kapo felhaalmazás alapján a Kormány a kövekezőke rendeli el: I. Fejeze ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK Alapelvek Tny. 1. (1) A köelező ársadalombizosíási nyugdíjrendszer működeése és fejleszése az állam feladaa. A ársadalombizosíási nyugdíjrendszer öregség, megrokkanás, megrokkanással járó balese eseén a bizosío részére, elhalálozása eseén a hozzáarozója részére egységes elvek alapján nyugelláás bizosí. (2) Államközi egyezmény haálya alá arozó személyre e örvény rendelkezései az egyezmény szabályai szerin kell alkalmazni. (3) A fegyveres erők és rendvédelmi szervek, valamin a polgári nemzebizonsági szolgálaok hivaásos állományú agjainak nyugelláásával kapcsolaos elérő szabályokról külön örvény rendelkezik. (4) A nyugdíjbizosíás szervezeéről külön örvény rendelkezik. Tny. 2. (1) A ársadalombizosíási nyugdíj fedezeére, a ársadalombizosíás elláásaira és a magánnyugdíjra jogosulakról, valamin e szolgálaások fedezeéről szóló örvény (a ovábbiakban: Tbj.) rendelkezései szerin járuléko kell fizeni. (2) Az állam a ársadalombizosíási nyugelláások kifizeésé akkor is bizosíja, ha a Nyugdíjbizosíási Alap kiadásai meghaladják a bevéeleke. Ha a Nyugdíjbizosíási Alap erveze kiadásai meghaladják a bevéeleke, a közponi kölségveés a különbség összegé előirányzakén bizosíja. (3) A ársadalombizosíási nyugelláás a nyugdíjjárulék alapjá képező kerese, jövedelem összegéhez és az elismer szolgálai időhöz igazodik.
(4) Az, aki szolgálai idejének legalább egy részében a magánnyugdíjrendszer kereében is fizee agdíja, és ennek alapján szolgálaásra jogosulságo szerze, a kizárólag ársadalombizosíási nyugelláásra (a ovábbiakban: nyugelláás) jogosulakhoz képes elérő mérékű ársadalombizosíási nyugdíjra jogosul. (5) Ha a bizosío él a Tbj.-ben bizosío azon jogával, hogy a ársadalombizosíási nyugdíjrendszerben, valamin a magánnyugdíjrendszerben is rész vesz, és ennek megfelelően a magánnyugdíjrendszerben agdíja fizee, illeőleg az a foglalkozaó a kereseéből, a jövedelméből levona, majd ennek összegé a ársadalombizosíási nyugdíjrendszer számára a bizosío dönése alapján áualák, akkor nyugelláásá, balesei rokkansági nyugdíjá úgy kell megállapíani, minha bizosíási idejének eljes arama ala kizárólag nyugdíjjárulék fizeésére le volna köeleze. Tny. 3. (1) Az 1997. december 31-én haályos jogszabályok alapján megszerze jogosulságo megszüneni, illeőleg korláozni nem lehe. (2) A nyugelláással összefüggő jogo vagy köelezesége érinő inézkedéssel szemben jogorvoslanak van helye. (3) A nyugdíjbizosíási feladaoka elláó igazgaási szerv a jogszabályban meghaározo haáskörébe arozó elláások iráni igények érvényesíéséhez segísége nyúj, az igénylő ájékozaja jogairól és köelezeségeiről. Alapfogalmak Tny. 4. (1) E örvény alkalmazásában a) sajá jogú nyugelláás és a hozzáarozói nyugelláás: olyan kereseől, jövedelemől függő rendszeres pénzelláás, amely meghaározo szolgálai idő megszerzése eseén a bizosíonak (vol bizosíonak), illeve hozzáarozójának jár; b) öregségi nyugdíj: meghaározo élekor elérése és meghaározo szolgálai idő megszerzése eseén járó nyugelláás; c) rokkansági nyugdíj: megrokkanás melle meghaározo szolgálai idő megszerzése eseén járó nyugelláás; d) balesei rokkansági nyugdíj: üzemi balese (foglalkozási beegség) kövekezében örénő megrokkanás eseén szolgálai időől függelenül járó nyugelláás; e) özvegyi nyugdíj: az elhuny nyugdíjas, illeve nyugdíjban nem részesülő, de nyugdíjjogosulságo szerze elhuny személy házasársának, meghaározo feléelek melle éleársának, valamin elvál házasársának járó nyugelláás; f) árvaelláás: az elhuny nyugdíjas, illeve nyugdíjban nem részesülő, de nyugdíjjogosulságo szerze elhuny személy gyermekének, örökbe fogado gyermekének, meghaározo feléelek eseén nevel gyermekének, esvérének, unokájának járó elláás; g) szülői nyugdíj: az elhuny bizosío (nyugdíjas) szülőjének, nagyszülőjének, meghaározo feléelek fennállása eseén nevelőszülőjének járó elláás; h) szolgálai idő: az az időszak, amely ala a bizosío nyugdíjjárulék fizeésére köeleze vol, illeve megállapodás alapján nyugdíjjáruléko fizee. A nyugdíjjárulékfizeési köelezeség nélkül szolgálai időnek minősülő időszakoka e örvény külön haározza meg; i) nyugdíj alapjául szolgáló havi álagkerese: a bizosío nyugdíjjárulék-fizeési köelezeségének külön örvényben meghaározo alapjá képező keresenek, jövedelemnek az e örvény rendelkezései szerin számío álaga.
(2) A bizosíoak és foglalkozaók körével, ovábbá a járulékfizeéssel összefüggő fogalommeghaározásokra a Tbj. rendelkezései az irányadók. A örvény haálya Tny. 5. E örvény haálya kierjed: a) a Tbj. szabályai alapján bizosíonak minősülő személyekre és a foglalkozaókra; b) az e örvényben meghaározo sajá jogú nyugelláásban, hozzáarozói nyugelláásban részesülő személyekre; c) a nyugdíjbizosíási igazgaási szervekre [64. (6) bekezdés], ideérve a MÁV R. Nyugdíjigazgaóságo és a Győr-Sopron-Ebenfuri Vasú R.- (ez uóbbi a ovábbiakban: GYSEV R.). A nyugdíjszolgálaások Tny. 6. (1) A ársadalombizosíási nyugdíjrendszer kereében járó sajá jogú nyugelláások a) az öregségi nyugdíj, b) a rokkansági nyugdíj, c) a balesei rokkansági nyugdíj. (2) A ársadalombizosíási nyugdíjrendszer kereében járó hozzáarozói nyugelláások a) az özvegyi nyugdíj, b) az árvaelláás, c) a szülői nyugdíj, d) a balesei hozzáarozói nyugelláások. (3) Az, aki egyidejűleg a) öbb sajá jogú nyugelláásra, vagy b) öbb hozzáarozói nyugelláásra is jogosul - ha örvény máskén nem rendelkezik - mind a sajá jogú, mind a hozzáarozói nyugelláások közül a számára kedvezőbbe válaszhaja azzal, hogy a jogosulra kedvezőlenebb nyugelláás folyósíása szüneeleésre kerül. A bányásznyugdíj, a korengedményes nyugdíj, az egyes művészei evékenysége folyaók öregségi nyugdíja, a szolgálai nyugdíj és az előnyugdíj az öregségi nyugdíjjal esik egy ekine alá. Ugyanazon üzemi balese, foglalkozási megbeegedés alapján balesei rokkansági nyugdíj és balesei járadék egyidejűleg nem jár. II. Fejeze AZ ÖREGSÉGI NYUGDÍJ 1. Cím A nyugdíjjogosulság
Az 1997. december 31-é köveő és 2009. január 1-jé megelőző időpon közö megállapíásra kerülő öregségi nyugdíj Tny. 7. (1) Öregségi eljes nyugdíjra az 1997. december 31-é köveő és 2009. január 1- jé megelőző időponól az jogosul, aki a havankeedik éleévé (a ovábbiakban: öregségi nyugdíjkorhaár) beöli, és legalább húsz év szolgálai idő szerez. (2) Öregségi eljes nyugdíjra jogosul az a nő és az a férfi is, aki 1991. január 1-je elő az övenöödik, illeve a havanadik éleévé beölöe, és eddig az időponig íz év szolgálai idő szerze. (3) Öregségi résznyugdíjra jogosul az a nő, illeve az a férfi, aki húsz évnél kevesebb szolgálai idő szerze, azonban a) az övenöödik, illeve a havanadik éleévé 1990. december 31-é köveően és 1993. július 1-jé megelőzően ölöe be, és eddig az időponig legalább ízévi szolgálai idő szerze, valamin az, aki b) a reá irányadó öregségi nyugdíjkorhaár 1993. június 30-á köveően és 2009. január 1-jé megelőzően eléri (elére) és eddig az időponig legalább izenö év szolgálai idő szerez (szerze). (4) Az (1) bekezdésben foglalakól elérően a nő öregségi nyugdíjkorhaára, amennyiben a) 1940. január 1-je elő szülee, az 55., b) 1940-ben szülee, az 56., c) 1941-ben szülee, az 57., d) 1942-ben szülee, az 57., e) 1943-ban szülee, az 58., f) 1944-ben szülee, az 59., g) 1945-ben szülee, a 60., h) 1946-ban szülee, a 61. beölö éleév. (5) A (1) bekezdésben foglalakól elérően a férfi öregségi nyugdíj korhaára, amennyiben a) 1938. január 1-je elő szülee, a 60., b) 1938-ban szülee, a 61. beölö éleév. A korkedvezmény Tny. 8. Aki 2003. január 1-je elő a szerveze fokozo igénybevéelével járó, ovábbá az egészségre különösen áralmas munká végze, a 2000. december 31-én haályos rendelkezések szerin korkedvezményben részesül. Korkedvezményre jogosulság 2003. január 1-je elő R. 1. (1) Az igénylőre irányadó öregségi nyugdíjkorhaárhoz képes (Tny. 7. ) kéévi korkedvezményben részesül a) az a férfi, aki legalább íz és az a nő, aki legalább nyolc éven á korkedvezményre jogosíó munkakörben, ovábbá b) az, aki legalább ha éven á egy légköri nyomásnál nagyobb nyomású légérben dolgozo. (2) A korkedvezmény ovábbi egy-egy év
a) a korkedvezményre jogosíó munkakörben végze minden újabb ö-, nőnél négyévi, illeőleg b) az egy légköri nyomásnál nagyobb nyomású légérben végze minden újabb háromévi munka uán. (3) Az (1)-(2) bekezdés rendelkezései a 2003. január 1-je elő megszerze korkedvezményes időre kell alkalmazni. (4) Az, aki 1997. január 1-je elő az akkor haályos rendelkezések szerin korkedvezményes öregségi nyugdíjra jogosulságo szerze, erre az elláásra - függelenül az igényérvényesíés időponjáól - nő az 55., férfi a 60. éleévének beölésé alapul véve jogosul. R. 2. (1) A korkedvezményre jogosíó munkakörök (munkahelyek) jegyzéké az 1. számú mellékle aralmazza. (2) Az 1. számú mellékleben felsorol munkakörben elölö idő korkedvezményre jogosulság szemponjából akkor is számíásba kell venni, ha ez az idő szolgálai időkén figyelembe venni nem lehe. A külföldön elölö időnek csak az a aramá lehe számíásba venni, amelynek során az igénylő bányában föld ala dolgozo a jegyzékben felsorol munkakörben. (3) A korkedvezményre jogosíó különböző munkakörökben elölö időke egybe kell számíani. Az egy légköri nyomásnál nagyobb nyomású légérben végze munka alapján figyelembe veheő idő minden harminc napjá öven nappal kell a korkedvezményre jogosíó egyéb munkakörben elölö időhöz hozzászámíani. (4) A áppénzes állományban (beegszabadságon) elölö idő abban az eseben lehe korkedvezményre jogosíó időkén figyelembe venni, ha az igénylő keresőképelenségének bekövekezésekor korkedvezményre jogosíó munkakörben (munkahelyen) dolgozo. (5) A korkedvezményre jogosíó munkakörök (munkahelyek) jegyzékében felsorol munkaköri meghaározásoka kierjeszően érelmezni nem lehe. Az abban használ meghaározásól elérő megjelölésű munkakör csak akkor lehe korkedvezményre jogosíó munkakörnek ekineni, ha a) az elérő megjelölés a jegyzékben felsorol munkakörnek szűkíe meghaározása, vagy b) az elérés csak az elnevezésben muakozik, maga a munkakör - a munkaköri leírásból megállapíhaóan - a jegyzékben felsorol munkakörrel azonos. R. 3. (1) Korkedvezményre jogosíó munkakörök (munkahelyek) jegyzékében szereplő és a menerendszerű ömegközlekedésben (személyszállíásban) járművezeői munkakörben elölö idő akkor kell korkedvezményre jogosíó időkén figyelembe venni, ha a járművezeő bármely munkálaónál vagy vállalkozókén 1992. március 1-je elő forgalomba állío járműípus vezee, illeőleg ezen okao. (2) Azoka, akik 1992. március 1-je elő egyéb uazó és forgalmi munkakörben engelyen elölö idővel korkedvezményre jogo szerezek, az ovábbra is megillei, de az emlíe időpon uán ezen munkakörökben ovábbi korkedvezmény nem szerezhenek. (3) Az 1992. február 29-é köveően forgalomba állío járműípus eseében az 5/1990. (IV. 12.) KöHÉM rendele alapján a Közlekedési Főfelügyele, illeőleg az álala kijelöl szerv - a Fodor József Országos Közegészségügyi Közponal egyezee - szakvélemény ad arra vonakozóan, hogy az ado járműípus vezeése korkedvezményre jogosíó járművezeői munkakörben végze munkának minősül-e. (4) A Közlekedési Főfelügyele a korkedvezményre jogosulságra vonakozó szakvéleményé köeles a jármű forgalomba állíásával megegyező időponban az Országos Nyugdíjbizosíási Főigazgaóságnak megküldeni. R. 4. (1) A korkedvezményre jogosulság szemponjából figyelembe kell venni a Tny. 1. (3) bekezdésben emlíe szerveknél - korábban a fegyveres erőknél és fegyveres esüleeknél (a ovábbiakban: fegyveres szerv) -
a) hivaásos szolgálaban énylegesen elölö szolgálai idő, b) nem hivaásos szolgálaban vagy más állam hadseregében elölö és az a) pon szerini hivaásos szolgálaba beszámío idő. (2) A korkedvezményre jogosulság szemponjából figyelembe kell venni a fegyveres szerveknél ovábbszolgáló állományban 1960. december 17-e uán elölö idő is. (3) Továbbszolgáló állományban 1960. december 18-a elő elölö idő, valamin a kaonai szolgálaban elölö idő abban az eseben lehe a korkedvezményre jogosulság szemponjából számíásba venni, ha az igénylő e szolgálaá megelőző és köveő harminc napon belül az 1. számú mellékleben felsorol munkakörben dolgozo. R. 5. (1) A korkedvezményre jogosíó munkakörök (munkahelyek) jegyzékében a polgári repülésnél felsorol munkakörben az a napári éve lehe korkedvezményre jogosíó időkén figyelembe venni, amelyben az igénylő repülési óraszáma legalább 200 óra. A repülési óraszám megállapíásánál a légügyi haóság külön megbízása alapján végze repülési órák számá is figyelembe kell venni. Nem vonakoznak ezek a rendelkezések a légiforgalmi irányíó munkakörben ölö időre. (2) Az (1) bekezdés alkalmazásánál a énylegesen repüléssel ölö órák számá a) a berepüléseke, haósági műszaki ellenőrző repüléseke, repülésechnikai vizsgázaásoka végző dolgozónál, a helikoper személyzeénél, valamin a viorlázórepülőnél négyszeresen, b) az a) ponban nem emlíe különleges (mezőgazdasági, erdővédelmi, egészségügyi, vízügyi sb.) repülési feladaoka elláó dolgozónál, valamin a légiaxi személyzeénél készeresen kell figyelembe venni. (3) Ejőernyősnél - az (1)-(2) bekezdés rendelkezéseiől elérően - korkedvezményre jogosíó időnek az a napári éve kell ekineni, amelyben légi járműből legalább öven ugrás hajo végre, vagy ejőernyős ugrással, illeve ejőernyősök ugrásának az előkészíésével kapcsolaos repülési óraszáma legalább huszonö. (4) A áppénzes állományban (beegszabadságon) ölö idő minden napári napjára annyi repülési órá (ejőernyős ugrás) kell számíani, min amennyi a napári év öbbi napjára álagosan esik. (5) A repülési (ejőernyős) szakképzés idejé - ényleges aramára ekine nélkül - öévi korkedvezményre jogosíó időkén kell figyelembe venni. R. 6. A fegyveres szerveknél, valamin a polgári nemzebizonsági szolgálaoknál a korkedvezményre jogosíó munkakörök jegyzékében felsorol polgári repülési munkakörnek megfelelő beoszásban hivaásos állományban elölö idő korkedvezményre jogosíó időkén a hivaásos állományúak szolgálai idejének számíására vonakozó szabályok szerin kell figyelembe venni. R. 7. (1) Az Országos Nyugdíjbizosíási Főigazgaóság vezeője - a Szociális és Családügyi Miniszériummal egyeérésben - engedélyezhei a korkedvezményre jogosíó munkakörök (munkahelyek) jegyzékében felsorol munkakörben elölö idő korkedvezményre jogosíó időkén örénő figyelembevéelé akkor is, ha a jegyzék szerin a korkedvezmény haálya az üzemre nem erjed ki. (2) Ha a munkakör azonosíása ekineében via merül fel, az azonosíás kérdésében az illeékes miniszérium és az ado munkakör szerin illeékes szakmai (ágazai) érdekképvisele(ek), szakszerveze(ek) közponi szerve(i) véleményének a meghallgaásával az Országos Nyugdíjbizosíási Főigazgaóság vezeője dön. Az előrehozo öregségi nyugdíj
Tny. 9. (1) Az öregségi nyugdíjra jogosíó korhaárnál legkorábban ö évvel alacsonyabb élekorban, de legfeljebb az övenöödik éleév beöléséől, előrehozo öregségi nyugdíj jár annak a nőnek, aki a) 1945. december 31-e uán szülee és legalább 38 év, b) 1945-ben szülee és legalább 37 év, c) 1944-ben szülee és legalább 36 év, d) 1943-ban szülee és legalább 35 év, e) 1943. január 1-je elő szülee és legalább 34 év szolgálai idő szerze. (2) Az öregségi nyugdíjra jogosíó korhaárnál alacsonyabb élekorban, de legfeljebb a havanadik éleév beöléséől, előrehozo öregségi nyugdíj jár annak a férfinek, aki a) 1939. január 1-je elő szülee és legalább 37 év, b) 1938. december 31-e uán szülee és legalább 38 év szolgálai idő szerze. (3) Az (1) bekezdésben és a 11. -ban meghaározo jogosulsághoz előír szolgálai idő számíásánál, ha abból legfeljebb három év hiányzik, a hiányzó szolgálai idő az 1947. január 1-je elő szülee nőnél el kell ismerni, amennyiben gyermeke szül, vagy sajá házarásában legalább íz éven á nevel. Ily módon gyermekenkén egy év, de legfeljebb három év póolhaó. E rendelkezés kell alkalmazni a (2) bekezdésben emlíe 1940. január 1-je elő szülee férfire is. (4) Amennyiben a gyermek arósan beegnek, illeve fogyaékosnak minősül (minősül), a (3) bekezdés szerini kedvezmény gyermekenkén 1,5 év. (5) Az előrehozo öregségi nyugdíjra jogosulság szemponjából szolgálai időkén kell figyelembe venni a rokkansági, illeve a balesei rokkansági nyugdíj folyósíásának időaramá is. Kedvezmények az előrehozo öregségi nyugdíjnál R. 8. (1) Az a nő illei meg a kedvezmény [Tny. 9. (3) bekezdés], aki gyermeke szül, ovábbá az a nyugdíjigénylő, aki kiskorú legalább 10 éven á - folyamaosan vagy megszakíásokkal - sajá házarásában nevel. Házarásban nevel gyermekkén kell figyelembe venni az a gyermeke is, aki - anulmányai folyaása, gyógykezelése sb. mia - arózkodik ámeneileg házaráson kívül. (2) A kedvezmény külön-külön megillei a gyermeke szülő nő és a gyermeke felnevelő személy. A kedvezmény azonban ugyanazon gyermek uán ugyanazon személy csak egy jogcímen vehei igénybe. (3) A nevel és örökbefogado gyermek uán is jár a kedvezmény, ide nem érve a hivaásos nevelőszülő gondozásában lévő gyermeke. (4) A gyermek szüleésének ényé anyakönyvi kivonaal, a arós beegségé, illeőleg fogyaékosságá pedig a családi pólék igénylésére vonakozó rendelkezésekben meghaározo módon, orvosi igazolással, a 10 éven á örénő nevelés ényé pedig a nyugdíjigénylő nyilakozaával kell bizonyíani. (5) A arósan beeg, illeőleg fogyaékos gyermek uáni kedvezmény számíásánál a gyermekenkéni 1,5 éve 1 év 183 napkén kell számíásba venni. (6) A arósan beeg, illeve fogyaékosnak minősülő gyermek uáni kedvezmény [Tny. 9. (4) bekezdés] a Tny. 9. (3) bekezdésében foglal 3 éven felül kell alkalmazni.
A csökkene összegű előrehozo öregségi nyugdíj Tny. 10. (1) Csökkene összegű előrehozo öregségi nyugdíj jár - ideérve az öregségi nyugdíj legkisebb összege szerini elláás is - annak, akinek a 9. (1)-(2) bekezdésében a szüleési éve szerin meghaározo szolgálai idejéből legfeljebb ö év hiányzik. (2) Az öregségi nyugdíj összegé annak, aki a) 1-365 nappal rövidebb szolgálai idővel rendelkezik, annyiszor 0,1 százalékkal, b) 366-730 nappal rövidebb szolgálai idővel rendelkezik, annyiszor 0,2 százalékkal, c) 731-1095 nappal rövidebb szolgálai idővel rendelkezik, annyiszor 0,3 százalékkal, d) 1096-1460 nappal rövidebb szolgálai idővel rendelkezik, annyiszor 0,4 százalékkal, e) 1461-1825 nappal rövidebb szolgálai idővel rendelkezik, annyiszor 0,5 százalékkal, kell csökkeneni, ahányszor 30 napári nap hiányzik az öregségi nyugdíjra jogosíó korhaár beöléséhez. (3) Az öregségi nyugdíjkorhaár beölése a csökkenés nem érini. Tny. 11. (1) A korkedvezmény szerze személynek a reá irányadó öregségi nyugdíjkorhaárhoz képes az előrehozo öregségi nyugdíj annyi évvel alacsonyabb élekorban jár, ahány évvel korábban ő a korkedvezményre jogosulság nélkül az előrehozo öregségi nyugdíj megillené. (2) Az előrehozo öregségi nyugdíjra jogosulság és a nyugdíjcsökkenés mérékének meghaározásánál a megszerze szolgálai idő a korkedvezmény időaramával növelve kell figyelembe venni. (3) A korkedvezményre jogo szerze személy részére az előrehozo és a csökkene összegű előrehozo öregségi nyugdíj a 9. (1)-(2) bekezdésében meghaározo élekor megelőző időponól is jár. R. 9. (1) A Tny. 10. -a szerini csökkenés a Tny. 12. -a alapján megállapío öregségi nyugdíj összegére kell végrehajani. (2) Az előrehozo öregségi nyugdíj eseén a Tny. 10. és a Tny. 18. (4) bekezdés szerin alkalmazo nyugdíjcsökkenésnél a 30 napo el nem érő, hiányzó szolgálai idő (öredékidő) számíáson kívül kell hagyni. A nyugdíj összege Az 1997. december 31-é köveő és 2013. január 1-jé megelőző időpon közö megállapíásra kerülő öregségi nyugdíj Tny. 12. (1) Az öregségi nyugdíj összege az elismer szolgálai időől és a figyelembe veheő havi álagkerese összegéől függ. Ezek alapján az öregségi nyugdíj összege szolgálai idő havi álagkerese év százaléka 10 33,0 11 35,0 12 37,0 13 39,0 14 41,0 15 43,0
16 45,0 17 47,0 18 49,0 19 51,0 20 53,0 21 55,0 22 57,0 23 59,0 24 61,0 25 63,0 26 64,0 27 65,0 28 66,0 29 67,0 30 68,0 31 69,0 32 70,0 33 71,0 34 72,0 35 73,0 36 74,0 37 75,5 38 77,0 39 78,5 40 80,0 és minden ovábbi évre 1,5-1,5 százalék. (2) Az (1) bekezdés szerin megállapío öregségi eljes nyugdíj nem lehe kevesebb a (3) bekezdésben meghaározo legkisebb összegnél. Ha az öregségi eljes nyugdíj alapjá képező havi álagkerese a (3) bekezdés szerini összege nem éri el, az öregségi eljes nyugdíj összege azonos a nyugdíj alapjá képező havi álagkerese összegével. (3) Az 1997. december 31-é köveő és a 2009. január 1-je elői időponól megállapíásra kerülő öregségi eljes nyugdíj legkisebb összege évenkén egyszer a nyugdíjemelés januári mérékének megfelelően emelkedik. Első bázisévkén 1998-ban az öregségi nyugdíj legkisebb összegé úgy kell megállapíani, hogy az 1997. december 31-én haályban lévő összege növelni kell az öregségi nyugdíjak emelésének 1998. januári mérékével. (4) A 21. rendelkezései a 2013. január 1-je elői időponól megállapío (megállapíásra kerülő) öregségi nyugdíjra is alkalmazni kell. (5) A 2009. január 1-je elő a 10-19 évi szolgálai idő alapján megállapío öregségi résznyugdíja akkor is a nyugdíj alapjá képező havi álagkeresenek a szolgálai időől függő százalékában kell megállapíani, ha ez nem éri el az öregségi nyugdíj legkisebb összegé. (6) Az öregségi nyugdíj összegé - ha a bizosío kizárólag a ársadalombizosíási nyugdíjrendszer kereében fizee nyugdíjjáruléko, vagy a magánnyugdíjpénzárban az egyéni számláján lévő összege a Nyugdíjbizosíási Alaphoz áualák - az (1) bekezdés szerin kell meghaározni.
(7) Ha a bizosíonak a magánnyugdíjpénzárban az egyéni számláján lévő összege sajá dönése alapján nem ualák á a Nyugdíjbizosíási Alap részére, az öregségi nyugdíj összege a (6) bekezdés szerin kiszámío összeg hevenö százaléka. Az öregségi nyugdíj méréke és legkisebb összege R. 10. Ha a nyugdíjigénylő nem kizárólag a ársadalombizosíási nyugdíjrendszer kereében fizee nyugdíjjáruléko és nyugdíjazásakor vagy már az megelőzően is sajá dönése alapján kére az egyéni számláján lévő összegnek a Nyugdíjbizosíási Alaphoz örénő áualásá, és a nyugdíj igénylésekor ez a ény bizonyíja, öregségi nyugdíjának összegé úgy kell megállapíani, minha bizosíási idejének eljes arama ala kizárólag nyugdíjjáruléko fizee volna [19-21. - ok, illeőleg a Tny. 12. (1) bekezdés, a Tny. 20. (1) bekezdés]. R. 11. A 2000. december 31-é köveő, de 2002. január 1-jé megelőző időponól megállapíásra kerülő öregségi eljes nyugdíj [Tny. 12. (3) bekezdése] legkisebb összege havi 18 310 forin. R. 11/A. (1) Ha az öregségi nyugdíjas balesei rokkansági nyugdíjra is jogosul a) balesei rokkansági nyugdíjának megállapíása napjáól az öregségi nyugdíjá szüneeleni kell, vagy b) az öregségi nyugdíj melle a balesei eredeű munkaképesség-csökkenés mérékének megfelelő balesei járadéko kell megállapíani. (2) A Tny. 6. (3) bekezdésének alkalmazásánál a szüneelee nyugelláás újbóli folyósíása eseén a nyugelláás a szüneeleés időarama alai emelésekkel növel összegben kell folyósíani. Tny. 13. (1) A 2013. január 1-je elői időponól megállapío (megállapíásra kerülő) öregségi nyugdíj összegé a 22. alapján meghaározo havi álagkereseből kell kiszámíani azzal, hogy az 1987. december 31-é köveően és 2013. január 1-jé megelőzően elér kereseeke, jövedelmeke - ideérve a minimálbér összegé is - napári évenkén a személyi jövedelemadónak erre az összegre képze összegével csökkeneni kell. (2) A havi álagkerese megállapíása elő a nyugdíjazás megelőző harmadik év elői napári években elér keresee, jövedelme a nyugdíjazás megelőző második napári év keresei szinjéhez igazíásánál az országos neó álagkerese egyes években örénő növekedésé kell alapul venni. Tny. 14. Az öregségi nyugdíjra jogosulság azon a napon nyílik meg, amelyen a 7. -ban, illeőleg a 18. (1)-(3) bekezdésében meghaározo feléelek mindegyike eljesül. Tny. 15. (1) A rokkansági nyugdíjas és a (2) bekezdésben foglalak eseén a balesei rokkansági nyugdíjas öregségi nyugdíjra nem jogosul. (2) Az öregségi nyugdíjra jogosulságo a balesei rokkansági nyugdíj abban az eseben zárja ki, ha ennek összegé szolgálai időkén figyelembe veheő jogviszonyban elér kerese alapján állapíoák meg. Tny. 16. Ha az 1997. december 31-é köveő és 1999. január 1-je elői időponól megállapíásra kerülő öregségi nyugdíj alapjá képező havi álagkerese 35 000 forinnál öbb a 35 001-40 000 forin közöi álagkereserész kilencven százaléká, a 40 001-45 000 forin közöi álagkereserész nyolcvan százaléká, a 45 001-50 000 forin közöi álagkereserész heven százaléká, a 50 001-55 000 forin közöi álagkereserész havan százaléká, az 55 001-60 000 forin közöi álagkereserész öven százaléká,
a 60 001-70 000 forin közöi álagkereserész negyven százaléká, a 70 001-80 000 forin közöi álagkereserész harminc százaléká, a 80 001-90 000 forin közöi álagkereserész húsz százaléká, a 90 000 forin felei álagkereserész íz százaléká kell az öregségi nyugdíj megállapíásánál figyelembe venni. R. 11/B. Ha az 1998. december 31-é köveő és 2000. január 1-jé megelőző időponól megállapíásra kerülő sajá jogú nyugdíj alapjá képező havi álagkerese 45 000 forinnál öbb a 45 001-51 000 forin közöi álagkerese kilencven százaléká, az 51 001-58 000 forin közöi álagkerese nyolcvan százaléká, az 58 001-64 000 forin közöi álagkerese heven százaléká, a 64 001-71 000 forin közöi álagkerese havan százaléká, a 71 001-77 000 forin közöi álagkerese öven százaléká, a 77 001-90 000 forin közöi álagkerese negyven százaléká, a 90 001-103 000 forin közöi álagkerese harminc százaléká, a 103 001-116 000 forin közöi álagkerese húsz százaléká, a 116 000 forin felei álagkerese íz százaléká kell a sajá jogú nyugdíj megállapíásánál figyelembe venni. R. 11/C. Ha az 1999. december 31-é köveő és 2001. január 1-jé megelőző időponól megállapíásra kerülő sajá jogú nyugelláás alapjá képező havi álagkerese 55 000 forinnál öbb az 55 001-62 000 forin közöi álagkerese kilencven százaléká, a 62 001-70 000 forin közöi álagkerese nyolcvan százaléká, a 70 001-78 000 forin közöi álagkerese heven százaléká, a 78 001-86 000 forin közöi álagkerese havan százaléká, a 86 001-93 000 forin közöi álagkerese öven százaléká, a 93 001-109 000 forin közöi álagkerese negyven százaléká, a 109 001-125 000 forin közöi álagkerese harminc százaléká, a 125 001-141 000 forin közöi álagkerese húsz százaléká, a 141 000 forin felei álagkerese íz százaléká kell a sajá jogú nyugelláás megállapíásánál figyelembe venni. R. 11/D. Ha a 2000. december 31-é köveő és 2002. január 1-jé megelőző időponól megállapíásra kerülő sajá jogú nyugelláás alapjá képező havi álagkerese 65 000 forinnál öbb a 65 001-75 000 forin közöi álagkerese kilencven százaléká, a 75 001-84 000 forin közöi álagkerese nyolcvan százaléká, a 84 001-93 000 forin közöi álagkerese heven százaléká, a 93 001-103 000 forin közöi álagkerese havan százaléká, a 103 001-112 000 forin közöi álagkerese öven százaléká, a 112 001-131 000 forin közöi álagkerese negyven százaléká, a 131 001-149 000 forin közöi álagkerese harminc százaléká, a 149 001-168 000 forin közöi álagkerese húsz százaléká, a 168 000 forin felei álagkerese íz százaléká kell a sajá jogú nyugelláás megállapíásánál figyelembe venni. Tny. 17. 1999. január 1-jéől kezdődően a 16. szerini összeghaárok, a árgyéve megelőző napári év I-III. napári negyedévi és az az megelőző napári év IV. negyedévi országos neó álagkerese-növekedés, ovábbá az ehhez hozzászámío évenkéni nyolcszázalékos növelés együes mérékének megfelelő - ezres számra kerekíe - összeggel
emelkednek. A járulékfizeési felső haár meghaladó álagkereserészre a járulékfizeési felső haárnak megfelelő összegre vonakozó százalékos méréke kell alkalmazni. 2. Cím A nyugdíjjogosulság A 2008. december 31-é köveő időponól megállapíásra kerülő öregségi nyugdíj eseében Tny. 18. (1) Társadalombizosíási öregségi nyugdíjra a havankeedik éleéve beöléséől az jogosul, aki legalább húsz év szolgálai idővel rendelkezik. (2) Az (1) bekezdésben meghaározo korhaárnál legfeljebb 3 évvel alacsonyabb élekorban előrehozo öregségi nyugdíjra jogosul az a bizosío, aki legalább 40 év szolgálai idő szerze. (3) Csökkene összegű előrehozo öregségi nyugdíjra jogosul az a bizosío, akinek a (2) bekezdésben előír szolgálai időből legfeljebb 3 év hiányzik és az 59. éleévé beölöe. (4) A csökkenés méréke a ársadalombizosíási nyugdíj megállapíásának időponjáól a havankeedik éleév beöléséig erjedő időszak minden 30 napjára a) 1-365 nappal rövidebb szolgálai idővel rendelkező eseében havi 0,1 százalék, b) 366-730 nappal rövidebb szolgálai idővel rendelkező eseében havi 0,2 százalék, c) 731-1095 nappal rövidebb szolgálai idővel rendelkező eseében havi 0,3 százalék. (5) Az öregségi nyugdíjra jogosulság megnyílására a 14. rendelkezései kell alkalmazni. (6) Ha a bizosío az előrehozo öregségi nyugdíjra 2009. január 1-je elő jogo szerze, arra a 9-11. -ok rendelkezései szerin az igényérvényesíés időponjáól függelenül jogosul. Tny. 19. Aki a szerveze fokozo igénybevéelével járó, ovábbá egészségre különösen áralmas munká végze, korkedvezményre a 8. -ban foglalak megfelelő alkalmazásával jogosul. Az előrehozo öregségi nyugdíjra jogosulság meghaározásánál a 11. -ban foglalaka megfelelően alkalmazni kell. Az öregségi nyugdíj összege A 2012. december 31-é köveően megállapíásra kerülő nyugdíjak eseében Tny. 20. (1) Az öregségi nyugdíj összege az elismer szolgálai időől és a figyelembe veheő havi bruó álagkerese összegéől függ. Ezek alapján, ha a bizosío kizárólag a ársadalombizosíási nyugdíjrendszer kereében fizee nyugdíjjáruléko, vagy a magánnyugdíjpénzárban az egyéni számláján lévő összege a Nyugdíjbizosíási Alaphoz áualák, az öregségi nyugdíj összege szolgálai idő év a havi bruó álagkerese százaléka
20 33,00 21 34,65 22 36,30 23 37,95 24 39,60 25 41,25 26 42,90 27 44,55 28 46,20 29 47,85 30 49,50 31 51,15 32 52,80 33 54,45 34 56,10 35 57,75 36 59,40 37 61,05 38 62,70 39 64,35 40 66,00 és minden ovábbi évre 1,65-1,65 százalék. (2) Ha a bizosíonak a magánnyugdíjpénzárban az egyéni számláján lévő összege sajá dönése alapján nem ualák á a Nyugdíjbizosíási Alap részére, az öregségi nyugdíj összege a kövekező: szolgálai idő a havi bruó álagkerese év százaléka 20 24,40 21 25,62 22 26,84 23 28,06 24 29,28 25 30,50 26 31,72 27 32,94 28 34,16 29 35,38 30 36,60 31 37,82 32 39,04 33 40,26 34 41,48 35 42,70 36 43,92 37 45,14
38 46,36 39 47,58 40 48,80 és minden ovábbi évre 1,22-1,22 százalék. (3) Aki 2013. január 1-je elő öregségi nyugdíjra jogo szerze és kizárólag a ársadalombizosíási nyugdíjrendszer kereében fizee nyugdíjjáruléko, az igényérvényesíés időponjáól függelenül a 12. szerini mérékű öregségi nyugdíjra jogosul. Tny. 21. (1) Az öregségi nyugdíj összege - a (3) bekezdésben foglal kivéellel - az annak alapjá képező havi álagkeresenél öbb nem lehe. (2) Aki legalább 38 év szolgálai idővel rendelkezik és a 62. éleévének beölése uán a nyugdíj megállapíása nélkül legalább 365 napári napra szolgálai idő szerez, nyugdíjnövelésben részesül. A nyugdíjnövelés méréke minden 30 nap uán az öregségi nyugdíj, balesei rokkansági nyugdíj 0,3 százaléka. (3) A (2) bekezdésben meghaározo nyugdíjnöveléssel az öregségi nyugdíj, balesei rokkansági nyugdíj a megállapíása alapjául szolgáló havi álagkeresee meghaladhaja. A nyugdíjnövelés R. 12. A nyugdíjnövelés Tny. 12. (4) és Tny. 21. (2) bekezdése szerini összegének meghaározásánál a 30 napo el nem érő öredékidő számíáson kívül kell hagyni. R. 13. (1) A nyugdíj összegének meghaározásánál annál, aki 1981. január 1-je elő bármilyen, 1981. január 1-je és 1990. december 31-e közö kizárólag fizikai (illeve az akkor haályos jogszabályok szerin annak minősíe) munkakörben a nyugdíjjogosulság megszerzése uán a nyugdíj igénybevéele nélkül az öregségi nyugdíjkorhaár beöléséől legalább egy éve ovább dolgozo, az öregségi nyugdíjkorhaár beölésé köveő szolgálai idejének minden 30 napjára pólékkén nyugdíjának 0,3-0,3 százaléka illei meg. (2) Az (1) bekezdés alkalmazásánál az öregségi nyugdíjkorhaár nőknél az 55., férfiaknál a 60. éleév beölése. Tny. 22. (1) Az öregségi nyugdíj összegé az 1988. január 1-jéől a nyugdíj megállapíásának kezdő napjáig elér - a kifizeés idején érvényes szabályok szerin nyugdíjjárulék alapjául szolgáló -, a személyi jövedelemadó is aralmazó, csökkenés nélküli bruó kerese, jövedelem havi álaga alapján kell meghaározni. Keresekén, jövedelemkén kell figyelembe venni: a) az 1988. január 1-je és 1996. december 31-e közöi, illeőleg az 1988. január 1-je elői kereseek, jövedelmek eseén az 1996. december 31. napján érvényes ársadalombizosíási szabályok szerin a főfoglalkozásban elér jövedelme, az ezen időszak ala kifizee év végi részesedés, prémiumo, jualma és a kereseel, jövedelemmel azonos időre járó balesei járadéko, b) 1997. január 1-jéől az 1998. január 1-je elői rendelkezések szerini, illeőleg 1998. január 1-jéől a Tbj.-ben meghaározo bizosíással járó jogviszonyból származó - nyugdíjjárulék-alapo képező - keresee, jövedelme, öbb bizosíással járó jogviszony eseén a nyugdíjjárulék-fizeési köelezeségre meghaározo összeghaárig összeszámío keresee, jövedelme és 1997. évben a kereseel, jövedelemmel azonos időre járó balesei járadéko, c) amennyiben a nyugdíjjáruléko a bizosíási jogviszony kereében meghaározo összeg uán kelle fizeni, ez az összege.
(2) Az öregségi nyugdíj alapjá képező havi álagkerese meghaározásánál a munkanélküli járadék, a nyugdíj elői munkanélküli segély, a gyermekgondozási segély, a nyugdíjjárulék-köeles szociális elláások (gyermeknevelési ámogaás, ápolási díj) összegé, valamin a felsorol elláások folyósíásának időarama alai bizosíással járó jogviszonyból származó jövedelme (keresee) - a kifizeésük (folyósíásuk) időponjáól függelenül - figyelmen kívül kell hagyni. Ha azonban az igénylőre nézve kedvezőbb, akkor a gyermekgondozási segély, a gyermeknevelési ámogaás, az ápolási díj, a munkanélküli járadék, a nyugdíj elői munkanélküli segély folyósíásának időarama alai bizosíási jogviszonyból származó jövedelem (kerese) és a felsorol elláások együes összegé keresekén kell figyelembe venni. (3) A havi álagkerese megállapíása elő a nyugdíjazás megelőző harmadik év elői napári években elér keresee, jövedelme a bruó álagkerese egyes években örénő növekedésé alapul véve a nyugdíjazás megelőző második napári év keresei szinjéhez kell igazíani. (4) Amennyiben a bizosío az (1) bekezdésben meghaározo időszaknak legalább a felében rendelkezik a nyugdíjszámíás alapjául szolgáló kereseel, jövedelemmel, a havi álagkeresee a ényleges - a kifizeés időponjában érvényes jogszabályok szerin nyugdíjjárulék-alapo képező - kerese, jövedelem alapján kell meghaározni. (5) Ha a (4) bekezdés szerini időszakban, az álagszámíási időnek legalább a fele részére a nyugdíja igénylőnek nincs keresee, jövedelme, a hiányzó időre eső napokra a keresee, jövedelme az 1988. január 1-je elői legközelebbi időszak keresee, jövedelme alapján kell a (3) bekezdés alkalmazásával növelen figyelembe venni. Ha ez sem áll rendelkezésre, keresekén - a nyugelláás megállapíásának kezdő napjáól folyamaosan visszaszámíva - a hiányzó időre érvényes, külön jogszabályban álalánosan meghaározo minimálbér harmincad részé kell figyelembe venni azokra a napári napokra, amelyekre nyugdíjalapo képező kerese, jövedelem nem vol és a (7)-(8) bekezdés alkalmazásánál e napári napok is oszószámo képeznek. (6) A kereseeke napári évenkén kell meghaározni, és ez köveően kell a (3) bekezdés alapján a nyugdíjazás megelőző harmadik napári év elői kereseeke a (3) és az (5) bekezdések szerin kiigazíani. (7) Az öregségi nyugdíj alapjá képező havi álagkeresee úgy kell meghaározni, hogy az (1) bekezdés, illeőleg az (5) bekezdés szerini időszak ala elér és a (6) bekezdés szerin növel kerese, jövedelem együes összegé el kell oszani az álagszámíási időszaknak a bizosíásban ölö azon napjainak számával, amelyekre a nyugdíja igénylőnek az (1) és (5) bekezdésekben emlíe keresee, jövedelme vol. Az így kapo napi álago meg kell szorozni 365-el, és el kell oszani 12-vel. (8) Az oszószám megállapíásánál a hei pihenőnapoka, a munkaszünei napoka és a szabadnapoka is figyelembe kell venni. A havi álagkerese meghaározása R. 14. (1) A Tny. 13. alapján a Tny. 22. (1) bekezdés a)-b) ponjaiban meghaározo kerese (jövedelem) megállapíásánál a balesei járadéko a nyugdíjjárulék köeles kerese, jövedelem összegén felül akkor is figyelembe kell venni, ha a napári évre számío kerese, jövedelem ezzel a járulékfizeési felső haárösszege meghaladja.
(2) Ha a havi álagkerese megállapíásánál figyelembe veheő kereseel, jövedelemmel azonos időre balesei rokkansági nyugdíj jár, erre az időaramra a 4. fokozaú balesei járadéknak megfelelő összege kell figyelembe venni. (3) Ha a nyugdíjigénylő 1997. január 1-je elői időben főfoglalkozásában a eljes (örvényes) munkaidőnél rövidebb időben foglalkozaák, a mellékfoglalkozásból származó keresee is figyelembe kell venni a havi álagkerese meghaározásánál. (4) A házarási alkalmazokén elölö időre keresekén az 1992. április 1-jé megelőző időre havi 3500 forino, az 1992. március 31-é köveő időre a külön jogszabályban meghaározo - a jogviszony fennállása ala - érvényes minimálbér kell figyelembe venni, amelye a személyi jövedelemadó levonására vonakozó rendelkezések szerin csökkeneni kell, majd az így meghaározo kereseeke évenkén a Tny. 22. (3) bekezdésében foglalaknak megfelelően kell a nyugdíjazás megelőző második napári év keresei szinjéhez igazíani. (5) A (4) bekezdésben foglalak szerin kell eljárni az álagszámíási időszaknak arra a aramára nézve is, amelye az igénylő szigorío javíó-nevelő munkában ölö, vagy amely ala a szakszövekezei ag 1992. március 1-je elő ársadalombizosíási járuléko fizee. (6) A havi álagkerese meghaározásánál az 1987. december 31-e uáni időponól megállapío balesei járadéko, valamin a megválozo munkaképességű dolgozók foglalkozaásáról és szociális elláásról szóló rendelkezések alapján járó és 1987. december 31-e uáni és 1998. január 1-je elői időre eső keresekiegészíés csökkeneni kell a magánszemélyek jövedelemadójának kizárólag ezen kereseekre eső képze összegével. A személyi jövedelemadó képze összegé a munkálaó, a bér kifizeője álal örénő adóelőleg megállapíására vonakozó rendelkezések szerin kell meghaározni. Az 1987. december 31-é köveő időre eső kereseekből az adó kiszámíásánál napári évenkén a) az 1988. január 1-je és 1990. december 31-e közöi kereseből 12 000 forino; b) az 1991-ben elér kerese alapján kiszámío adó összegéből 3000 forino; c) az 1993-ban elér kerese alapján kiszámío adó összegéből 2400 forino; d) az 1994-ben elér kereseből egészségbizosíási és nyugdíjjárulék címén íz százaléko; e) az 1995-ben elér kerese alapján megállapío adó összegéből az egészségbizosíási és nyugdíjjárulék címén levon összeg 25 százaléká; f) az 1997-ben elér kerese alapján megállapío, képze adó összegéből a kerese, jövedelem 20 százaléká, de legfeljebb jogosulsági hónaponkén havi 3600 forino; g) az 1998-ban elér kerese alapján megállapío, képze adó összegéből a kerese, jövedelem 20%-á, de legfeljebb jogosulsági hónaponkén 4200 forino, ovábbá a nyugdíjjárulék és a magánnyugdíjrendszer kereében - nem kiegészíéskén - fizee agdíj együes összegének 25%- á; h) az 1999-2002. években elér kerese alapján megállapío, képze adó összegéből a kerese, jövedelem 10 százaléká, de legfeljebb jogosulsági hónaponkén 3000 forino, ovábbá a nyugdíjjárulék és a magánnyugdíjrendszer kereében - nem kiegészíéskén - fizee agdíj együes összegének 25 százaléká kell levonni, de a magánszemélyek jövedelemadójáról szóló örvény szerini, összjövedelme csökkenő kiadásoka és adókedvezményeke figyelmen kívül kell hagyni. (7) Az 1996. december 31-é köveően az ado napári éven belül egyidejűleg fennáll, öbb bizosíási jogviszony eseén, ha ávollé vagy egyéb ok mia a jogviszonyokban elérő azoknak a napoknak a száma (oszószám), amelyre az igénylőnek keresee vol, a bizosíásban ölö napok számá csökkeneni kell az oszószámkén figyelembe nem veheő napok számával. Az egyidejűleg fennáll öbb bizosíási jogviszonyban elér nyugdíjalapo képező kerese megállapíásánál az emlíeek szerin csökkene napoka kell figyelembe venni.
R. 15. (1) A ársadalombizosíás elláásaira és a magánnyugdíjra jogosulakról, valamin e szolgálaások fedezeéről szóló 1997. évi LXXX. örvény (a ovábbiakban: Tbj.) 34. -a (1) bekezdése szerin megállapodás köő személy e minőségben elölö idejére öregségi nyugdíjának megállapíásánál keresenek az az összeg számí, amely uán járuléko fize. (2) Ha a szociálpoliikai egyezmény szakmai álagkerese figyelembevéelé írja elő, akkor ennek összegé a nyugdíjigénylő nyugdíjazásá megelőzően beölö munkakörében, illeőleg ahhoz hasonló munkakörben a nyugelláás megállapíásának időponja szerini - a Foglalkozaási Hivaal álal közöl - kerese országos álaga alapján kell meghaározni. (3) A 2003. január 1-je elői időponól megállapíásra kerülő nyugdíjak eseében a bányászai evékenysége folyaó gazdálkodó szervezenél föld ala legalább izenö éven á korkedvezményre jogosíó munkakörben dolgozó öregségi nyugdíjá, kérelemre, annak a keresenek az alapulvéelével kell megállapíani, ami a vele azonos munkakörben foglalkozaoak a nyugdíj megállapíásá megelőző napári évben álagosan elérek annál a munkálaónál, ahol az igénylő ebben a munkakörben uoljára dolgozo. A munkakör válozása eseén a korábbi korkedvezményes munkakörben elér álagkeresee kell alapul venni, ha az igénylő a válozásig is legalább izenö éve dolgozo föld ala korkedvezményre jogosíó munkakörben és a korábbi munkakör szerini álagkerese számára kedvezőbb. A gazdálkodó szerveze, illeőleg a korkedvezményre jogosíó evékenység megszűnése eseén az azonos evékenysége folyaó bányaüzemnél, ennek hiányában a bányásza ágazai irányíásá elláó miniszer álal - az illeékes érdek-képviselei szerv véleményének meghallgaásával - meghaározo bányaüzemnél azonos munkakörben foglalkozaoak álagkereseé kell figyelembe venni. E rendelkezés akkor alkalmazhaó, ha az igénylő a nyugdíj megállapíásáig korkedvezményre jogosíó munká végze, vagy egészségi okból kerül föld felei munkakörbe. (4) A keresere vonakozó adaoka a munkálaó nyilvánarása alapján kiállío igazolással vagy a munkavállaló birokában lévő egykorú okiraal kell igazolni. R. 16. (1) A havi álagkerese kiszámíásánál az 1987. december 31-é köveő időre a Tny. 22. -ban foglalak alkalmazásával kell a keresee napári évenkén meghaározni. Az így kiszámío összeghez kell napári évenkén hozzáadni az adóalapo nem képező, de nyugdíjjárulék-köeles egyéb keresee és az 1988. január 1-je elői időponól megállapío balesei járadéko. (2) Ha a bizosíonak nem vol napári évenkén 365 (szökőévben 366) napi keresee, a napári évre eső keresee a kövekezők szerin kell megállapíani: a) a napári évben elér (az ebben az évben kifizee adóköeles jualom és adóköeles év végi részesedés nélküli) kerese, ovábbá a álagszámíási, illeőleg a kereseel, jövedelemmel azonos időre járó és 1987. december 31-e uáni időponól megállapío balesei járadék, valamin a megválozo munkaképességű dolgozók foglalkozaásról és szociális elláásáról szóló rendelkezések alapján járó az 1998. január 1-je elői időre kifizee keresekiegészíés összegé el kell oszani a bizosíásban ölö azoknak a napoknak a számával, amelyekre a bizosíonak keresee vol, majd b) az egy napra eső keresee meg kell szorozni 365-el (szökőévben 366-al) és a szorzahoz hozzá kell adni a napári évben kifizee adóköeles jualom (jualomrész) és év végi részesedés összegé; c) az így képze évi kereseből 1988. január 1. és 1990. december 31. közö napári évenkén 12 000 forino, 1994-ben pedig egészségbizosíási és nyugdíjjárulék címén íz százaléko le kell vonni; d) majd meg kell haározni az így kiszámío összegre eső képze adóösszege (az 1991. évben elér keresere képze adó 3000 forinal, az 1993. évre képze adó 2400 forinal, az 1995. évre
képze adó az ez évi egészségbizosíási és nyugdíjjárulék címén levon összeg 25 százalékával, az 1997. évre képze adó összegé a kerese, jövedelem 20 százalékával, de legfeljebb jogosulsági hónaponkén havi 3600 forinal csökkeneni kell, az 1998. évre képze adó összegéből a kerese, jövedelem 20 százaléká, de jogosulsági hónaponkén legfeljebb havi 4200 forino, az 1999-2002. években elér kereseekre képze adó összegéből a kerese, jövedelem 10 százaléká, de legfeljebb havi 3000 forino, ovábbá a nyugdíjjárulék és a magánnyugdíjrendszer kereében - nem kiegészíéskén - fizee agdíj együes összegének 25 százaléká kell levonni), amelye el kell oszani 365-el (szökőévben 366-al); e) az egy napra eső adóösszeg figyelembevéelével ki kell számíani a énylegesen elér keresere eső adóösszege (ez úgy kell kiszámíani, hogy az egy napra eső adóösszege meg kell szorozni a bizosíásban ölö azoknak a napoknak a számával, amelyekre a bizosíonak keresee vol), és f) ezzel az összeggel kell a napári évi keresee csökkeneni, majd g) az így kiszámío összeghez hozzá kell adni az ado napári évben elér, adóalapo nem képező, de nyugdíjjárulék-köeles egyéb keresee; h) az a)-g) ponok szerin megállapío napári évi kereseekhez hozzá kell adni az álagszámíási időszak ala folyósío és 1988. január 1-je elői időponól megállapío balesei járadék napári évre szóló összegé, majd i) az a)-h) ponok alapján meghaározo napári évi kereseeke a Tny. 13. (2) bekezdés szerin kell növelni a 2. számú mellékleben foglal szorzószámok figyelembevéelével; j) ha az igénylőnek az 1988. január 1-je és a nyugdíj megállapíása közöi időszak fele részében nem vol keresee, az 1988. január 1-je elői időből kell a hiányzó napokra eső keresee figyelembe venni. Az 1988. január 1-je elői időben elér keresee a magánszemélyek jövedelemadójával csökkeneni nem kell, azonban ezeke a kereseeke is növelni kell a 2. számú mellékleben foglal szorzószámok figyelembevéelével. (3) Ha a nyugdíjazás évében (a ovábbiakban: öredékév) elér keresee is figyelembe kell venni, az erre az időre eső és nyugdíjalapo képező keresee a (2) bekezdés a)-i) ponjában foglalak megfelelő alkalmazásával kell kiszámíani. (4) Az öregségi nyugdíj alapjá képező álagkeresee úgy kell kiszámíani, hogy a Tny. 13. (1) bekezdés szerini álagszámíási időszak ala elér keresee és ez ala az időszak ala kifizee év végi részesedés, jualom, jualék prémium együes összegé el kell oszani ez idő ala bizosíásban ölö azoknak a napoknak a számával, amelyekre a nyugdíja igénylőnek keresee vol. Az így kapo napi álagkeresee meg kell szorozni 365-el és el kell oszani 12-vel. (5) Az öregségi nyugdíj összegének meghaározásánál a Tny. 22. (2) bekezdése alapján a gyermekgondozási segély, a gyermeknevelési ámogaás, az ápolási díja, a munkanélküli járadéko, a nyugdíj elői munkanélküli segély keresekén - az (1)-(4) bekezdés, valamin a 14. (6) bekezdés megfelelő alkalmazásával - kell a kereseel azonos időre számíásba venni. (6) A Tny. 22. (7) bekezdésének alkalmazásánál a gyermekgondozási díja, valamin a sorkaonai (polgári) szolgálao eljesíők eseében a nyugdíjjárulék alapjá képező összege, ovábbá a gyermekgondozási díj folyósíása, illeőleg a sorkaonai (polgári) szolgála időaramá figyelmen kívül kell hagyni. R. 17. (1) A 14-16. -ok rendelkezései kell megfelelően alkalmazni a vol mezőgazdasági szövekezei ag álagkereseének kiszámíásánál is az 1993. január 1-je elői napári évekre vonakozóan azzal az eléréssel, hogy az oszószám megállapíásánál a 40. (6) bekezdésben felsorol, ovábbá - ha munkanap jóváírás nem örén - azok a napok nem veheők figyelembe, amelyeken a ag a) gyermekgondozási díjban, gyermekgondozási segélyben részesül,
b) keresőképelen vol, de beegségi segély, áppénz nem kapo, c) jogszabály alapján köelezően engedélyeze fizeés nélküli szabadságon vol, d) haósági idézés alapján állampolgári köelezeségé eljesíee, e) házasársa, szülője, gyermeke emeése mia vol ávol. (2) A mezőgazdasági szövekezei ag 1988. január 1-je és 1992. december 31-e közöi kereseére vonakozó adóösszeg kiszámíásánál az elismer szolgálai idő minden 30 napjára eső keresee egyhavi keresenek kell ekineni. (3) Az álagszámíási időszaknak arra a aramára, amely ala a mezőgazdasági szövekezei ag nem a szövekezeben, hanem egyéb - bizosíással járó - jogviszony kereében dolgozo, az a keresee kell számíásba venni, amely uán egyéb bizosíással járó jogviszonya alapján nyugdíjjáruléko fizee. III. Fejeze A ROKKANTSÁGI ÉS A BALESETI ROKKANTSÁGI NYUGDÍJ 1. Cím A rokkansági nyugdíj A nyugdíjjogosulság Tny. 23. (1) Rokkansági nyugdíjra az jogosul, aki a) egészségromlás, illeőleg esi vagy szellemi fogyakozás kövekezében munkaképességé havanhé százalékban elveszee és ebben az állapoában javulás egy évig nem várhaó (a ovábbiakban: rokkan), b) a szükséges szolgálai idő megszereze, és c) rendszeresen nem dolgozik, vagy keresee lényegesen kevesebb a megrokkanás elői keresenél. (2) Az öregségi - ideérve az előrehozo öregségi nyugdíja is - és a balesei rokkansági nyugdíjas rokkansági nyugdíjra nem jogosul. Rokkansági nyugdíj nem állapíhaó meg annak, aki sajá rokkanságá szándékosan okoza, ovábbá annak sem, aki a reá irányadó öregségi nyugdíjra jogosíó korhaár elére, kivéve, ha öregségi nyugdíjra korkedvezmény címén jogosul, vagy rokkansági nyugdíja a jogosulság feléledése címén igényel. A rokkansági nyugdíj R. 18. (1) A Tny. 23. (1) bekezdés c) ponja alkalmazása szemponjából nem dolgozik rendszeresen az, aki a) a munkakörére megállapío eljes munkaidőnél rövidebb munkaidőben dolgozik, ha pedig már a megrokkanás megelőzően is rövidebb munkaidőben dolgozo, akkor, ha munkaideje a megrokkanásá köveően ovább csökken; vagy
b) az igény bejelenésé megelőző 180 nap ala keresőképelensége mia megszakíásokkal legalább hevenké napon á nem dolgozo. (2) A keresee abban az eseben lehe a megrokkanás elői keresenél lényegesen kevesebbnek ekineni, ha annak a magánszemélyek jövedelemadójával csökkene és a Tny. 22. (3) bekezdés szerin emel összege legalább húsz százalékkal kevesebb a nyugdíj alapjá képező álagkeresenél. (3) A rokkansági, balesei rokkansági nyugdíjra jogosulságnak nem akadálya, ha az igénylő külföldön rendszeresen dolgozik, illeőleg keresee van. A nyugdíjjogosulsághoz szükséges szolgálai idő Tny. 24. (1) A rokkansági nyugdíjhoz szükséges szolgálai idő 22 éves élekor beölése elő 2 év, 22-24 éves élekorban 4 év, korkedvezményre jogosíó munkakörben 3 év, 25-29 éves élekorban 6 év, korkedvezményre jogosíó munkakörben 4 év, 30-34 éves élekorban 8 év, korkedvezményre jogosíó munkakörben 6 év, 35-44 éves élekorban 10 év, korkedvezményre jogosíó munkakörben 8 év, 45-54 éves élekorban 15 év, korkedvezményre jogosíó munkakörben 12 év, 55 éves élekor beöléséől 20 év, korkedvezményre jogosíó munkakörben 16 év. (2) Az, aki az iskolai anulmányai megszűnésé köveő 180 napon belül szolgálai idő szerze és huszonké éves kora elő megrokkan, szolgálai idejének aramára ekine nélkül jogosul rokkansági nyugdíjra. (3) Az a rokkan, aki a) a negyvenöödik éleévé, illeőleg 1993. július 1-je elő az övenöödik éleévé már beölöe és legalább ízévi, b) 1993. június 30-á köveően és 2009. január 1-je elő az övenöödik éleévé beöli és legalább izenö évi szolgálai idővel rendelkezik, rokkansági résznyugdíjra jogosul. R. 18/A. A Tny. 24. -a (3) bekezdésének a) ponja alkalmazásánál a rokkansági résznyugdíjra jogosulságo nem érini, ha a íz évi szolgálai idő megszerzésére az o meghaározo éleév beölésé köveően kerül sor. Tny. 25. (1) A rokkansági nyugdíjhoz szükséges szolgálai idő megállapíásánál a megrokkanás időponjában beölö élekor kell figyelembe venni. (2) Az, aki a megrokkanáskor beölö élekora szerin szükséges szolgálai idő nem szereze meg, rokkansági nyugdíjra akkor jogosul, ha az alacsonyabb korcsoporban az előír szolgálai idő megszereze és ez köveően szolgálai idejében a megrokkanásig harminc napnál hosszabb megszakíás nincs. E harminc napba nem lehe beszámíani a keresőképelenség idejé. (3) Abban az eseben, ha az igénylő korkedvezményre jogosíó és egyéb szolgálai idő is szerze, a rokkansági nyugdíjhoz szükséges szolgálai időnek nem kizárólag korkedvezményre jogosíó idő alapján örénő számíásánál a korkedvezményre jogosíó munkakörben elölö minden éve egy és negyedévkén kell számíásba venni. (4) Az, aki szolgálai idejének a kezdeé megelőző időől rokkan, rokkansági nyugdíjra akkor jogosul, ha az igénybejelenés időponjában beölö élekora szerin szükséges szolgálai idő megszereze, és rendszeresen nem dolgozik, vagy keresee lényegesen kevesebb a nyugdíj igénylésé megelőző kereseénél.