TUMRELLEES HATÁSÚ ÖVÉYI KIVATK ÉS AZK ÖSSZETEVİIEK VIZSGÁLATA SEJTVALAK PhD tézis összefoglaló Réthy Borbála Szeged 007
Gyógyszerhatástani és Biofarmáciai Intézet, Gyógyszerésztudományi Kar, Szegedi Tudományegyetem TUMRELLEES HATÁSÚ ÖVÉYI KIVATK ÉS AZK ÖSSZETEVİIEK VIZSGÁLATA SEJTVALAK PhD tézis összefoglaló Réthy Borbála Témavezetı: Prof. Falkay György Szeged 007 BEVEZETÉS A daganatos megbetegedések az egyik leggyakrabban elıforduló betegségcsoport, világszerte vezetik a mortalitási statisztikákat. A betegség tipikusan multifaktoriális, hátterében többek között a programozott sejthalál, az apoptózis csökkent mőködése játszik szerepet. Kezelését nehezíti a sejtek gyógyszerekkel szembeni rezisztenciájának gyakori kifejlıdése. A tumoros sejtekre a kontroll nélküli szaporodás és dedifferenciálódás jellemzı. A sejtek élı szervezeten belüli egyensúlyának kialakításában az apoptózisnak fontos szabályozó szerepe van. A folyamat morfológiai valamint biokémiai markerekkel jellemezhetı. A morfológiai jelek közül a sejtmag kondenzáció, sejtzsugorodás, sejtmembrán strukturális integritásának változása valamint az apoptotikus testek kialakulása a legjellemzıbb. Biokémiai markerek közül megemlítendı a DS feldarabolódás valamint intracelluláris fehérjék hasadása. Ezen folyamat fontos regulációs faktorai a kaszpázok valamint a Bcl- család. A daganatos betegségek gyógyításának egyik legnagyobb gátja a kezelés során kialakuló multidrog rezisztencia (MDR). A jelenség hátterében a daganatos sejtek citosztatikumokkal szemben kialakuló érzéketlensége áll, amit a sejteken megjelenı ATPdependens transzportfehérjék nagyfokú expressziója okoz. Egyik legrészletesebben vizsgált pumpa a P-glikoprotein (Pgp), amelyet Juliano és Ling ismert fel 976-ban kínai hörcsög petefészek sejtekben. Ennek megfelelıen az elmúlt években számos daganatellenes szert vezettek be, melyek apoptózist indukálnak és/vagy a MDR-t csökkentik. Ma a klinikai vizsgálatokban részt vevı hatóanyagok közel 60%-a természetes vagy természetes eredető vegyület. A növényi kivonatokat, mint különféle komponenseket tartalmazó természetes könyvtárakat, a tumorellenes szerek fejlesztésének egyik ígéretes forrásaként tartják számon.
CÉLKITŐZÉSEK A bevezetésben összefoglaltak alapján a következı kísérleti célokat határoztuk meg: a Magyarországon elıforduló Asteraceae család kiválasztott fajaiból preparált extraktumok citosztatikus hatásának szisztematikus szőrıvizsgálata. a Tamus communis L. citosztatikus hatásáért felelıs tiszta anyagok izolálása és azonosítása. a Ruta graveolens L.-bıl korábban izolált akridonvázas alkaloidok daganatellenes hatásának jellemzése. Elsı lépésként a vegyületek apoptózis indukáló hatását kívántuk bizonyítani. kísérleteink további részében ez utóbbi vegyületcsoport Pgp funkciójára kifejtett gátlásának, valamint a doxorubicinnel való kombináció antiproliferatív hatásának vizsgálata állt. AYAGK ÉS MÓDSZEREK övényi nyersanyag Az Asteraceae fajokat, amelyek Magyarországon fıleg vadon fordulnak elı, virágzási idejük alatt győjtöttük. A növényekbıl 4-féle kivonatot készítettünk n-hexánnal (A kivonat), kloroformmal (B kivonat) és vízzel (C kivonat). A visszamaradt növényi mintát forrásban levı vízfürdın extraháltuk és fagyasztva szárítottuk (D kivonat). A T. communis L. gyökértörzsét a csekben győjtöttük. A citosztatikus hatásért felelıs hatékony anyagokat biológiai hatásvizsgálattal kísért izolásás során kinyertük, majd azonosítottuk. Az akridon alkaloidokat korábban izolálták a R. graveolens L.-bıl (arborinin (), evoxantin (), isogravakridon-klorin (3), rutakridon (4), gravakridondiol (5), gravakridontriol (6), gravakridondiol-monometil-éter (7), gravakridontriol-monoglükozid (8), gravakridondiol-monoglükozid (9) (. ábra)). Sejttenyésztés Humán (MCF7, Hela és A43 emlı, méhnyak és bırkarcinóma) valamint egér (L578 egér T-sejtes limfóma, érzékeny valamint pha MDR/A retrovírussal transzfektált rezisztens) daganatos sejtvonalat használtunk kísérleteinkben. Tenyésztésre a humán sejtek esetében minimális esszenciális médiumot, az egérlimfóma sejtek esetében McCoy's 5A médiumot használtunk, az MDR gén expresszióját kolhicin jelenléte biztosította. A médium minden esetben tartalmazott fötális állati szérumot, antibiotikum keveréket, valamint nem esszenciális aminosavat. A sejteket telített páratartalmú, 37 C-os, 5% C -t tartalmazó termosztátban tartottuk. MTT teszt Az antiproliferatív hatás mérésére az in vitro MTT tesztet használtuk [3-(4,5- dimetiltiazol--il)-,5-difeniltetrazolium bromid]). A redukált MTT abszorbanciáját 545 nm-en spektrofotométerrel mértük, a kezeletlen sejtek abszorbanciáját vettük 0%-nak. Dimetil-szulfoxiddal (DMS) készítettük a törzsoldatokat (0 mg/ml kivonatokra, 30 mm a tiszta anyagokra) az oldószer végkoncentrációja legfeljebb 0,3% volt, amely elızetes kísérleteink alapján a proliferációt nem zavarja. Azt a kivonatot, mely 0 µg/ml-ben kiemelkedı aktivitást mutatott (50% feletti proliferáció gátlás), tovább vizsgáltuk, citosztatikus hatásra jellemzı dózis-hatás görbét vettünk fel, valamint meghatároztuk a direkt toxicitást. A citosztatikus és citotoxikus hatás különválasztására eltérı sejtszámot és expozíciós idıtartamot használtunk (7 h, 5000 sejt/üreg ill. 4 h, 5000 sejt/üreg). A tesztelt akridonok és doxorubicin kombinációs vizsgálatait az ún. checkerboard módszerrel végeztük. A sejtnövekedési rátát MTT teszttel mértük, és az interakció mértékét a következı rendszerben fejeztük ki (FIX = frakcionált inhibítoros index): FIX < 0.5 Szinergista hatás FIX = 0.5- Additív hatás < FIX < incs jelentıs interakció FIX > Antagonista hatás 3
. ábra. Az akridon vázas alkaloidok szerkezete. H H CH H 3 Permeabilitási vizsgálat H H H H 4 5 6 H -glükoz H 7 8 9 H H H H CH Cl H H H H -glükoz A sejtmembránon keresztüli permeabilitás meghatározására mesterséges lipidmembránt alkalmaztuk (PAMPA), amelybıl log P e értéket számoltunk. A lipid kettıs membrán n-dodekánt tartalmazott n-hexánban, és az akridonok koncentrációját az akceptor lemezen 340 nm fotometriásan határoztuk meg 5 órás inkubáció után. Floureszcens mikroszkópia Az akridin-narancs (A) etídium-bromidos (EB) kettıs festéssel az élı, korai valamint késıi apoptotikus és nekrotikus sejteket lehet elkülöníteni. A festés során, az A áthatol az intakt sejtmembránon, és a sejtmagot homogén zöldre festi élı sejtekben, míg korai apoptózis esetén a sejtmag granulált zöldre festıdik. Az EB csak a fokozott permeabilitású sejtmembránon halad át, és a sejtmagot pirosra festi. A morfológiai paramétereket 4 órás kezelés után vizsgáltuk. Áramlási citometria A DS tartalom mérését propídium-jodidos jelölés mellett HeLa sejteken végeztük. A 4 órás kezelés után a sejtciklus egyes szakaszaiban levı sejtek %-os arányát határoztuk meg (G, S és G/M), valamint a szubdiploid populációt, amelyet mint apoptotikus állományt azonosítottuk. A rodamin 3 retenciós vizsgálattal a Pgp mőködését tanulmányozhatjuk, amelyet 30 perces inkubáció után mértünk. A rodamin 3 retenciós vizsgálatokban verapamilt alkalmaztunk pozitív kontrollként (40,6 µm), a tesztanyagok aktivitást a kezelt valamint kezeletlen sejtek fluoreszcenciájának hányadosaként adtuk meg. Reverz transzkriptáz-pcr Bax, Bcl- és MDR mrs szintő kifejezıdését RT-PCR technikával határoztuk meg. Kezelés után (4 óra HeLa sejteknél, 48 óra L578 MDR sejteknél), 0 6 sejtet denaturáló oldattal kezeltük. Teljes RS kivonása után, 0,5 µg RS-t kicsaptunk, és cds-sé átírtuk MMLV-RT segítségével. A PCR reakciót cds, Taq polimeráz valamint primerek jelenlétében végeztük. Belsı kontrollként gliceraldehid-3-foszfát dehidrogenázt (GAPDH) szerepelt. EREDMÉYEK Szőrıvizsgálat Az antiproliferatív szőrıvizsgálatban az Asteraceae család egyes fajait vontuk be részben népgyógyászati alkalmazásuk, részben véletlenszerő kiválasztás alapján. égy nemzetségbıl 5 fajt választottunk ki [Astereae (6), Inuleae (3), Heliantheae (5) és Anthemideae ()], melyeknek kiválasztott növényi részeibıl 8 kivonatot készítettünk. Az elsı szőrés 0 µg/ml koncentrációban 3 humán daganatos sejtvonalon történt, melybıl 5 kivonat mutatott 50% feletti antiproliferatív hatást valamely sejtvonalon. A továbbiakban ezekre a kivonatokra IC 50 értéket állapítottunk meg, valamint elkülönítettük a direkt citotoxicitást és citosztatikus hatást 30 µg/ml koncentrációban. 4 5
A kivonatok között fıleg a kloroformban (B kivonat) oldódó lipofil komponenseket találtuk aktívnak (7%-a a kiválasztott kivonatoknak). éhány esetben az n-hexános és vizes metanolos kivonat (A és C kivonat) is aktívnak bizonyult. A D jelzéső kivonat egy esetben sem mutatott 50% feletti aktivitást. Az Anthemideae fajok között a talaj feletti részbıl készült kivonatok voltak hatásosak. Az A. collina-ból készült kivonat az osztódó sejtekre mutatott szelektivitást, melyet jelentıs citosztatikus-citotoxikus különbség jelez. Az Astereae fajok esetében a gyökérbıl készült kivonatok hatásosabbak, mint az egyéb szervekbıl készültek. Ebben a csoportban az E. canadensis n-hexános kivonata mutatkozott a leghatékonyabbnak. Jelentıs citosztatikus hatást mértünk a Heliantheae nemzetség A. artemisiifolia, H. annuus és X. italicum fajaiban, ezen eredmények magyarázzák a korábban leírt népgyógyászati alkalmazásukat. Szőrıvizsgálatunk legaktívabb kivonatai a H. annuus valamint a X. italicum kloroformos kivonatai, melyek mindhárom sejtvonalon 5 µg/ml alatti IC 50 értékkel rendekeznek. Az Inuleae fajokat illetıen mérsékelt aktivitást találtunk az I. ensifolia, kifejezettet a T. speciosa esetében. Biológiai hatásvizsgálattal kísért citosztatikus vegyületek izolásása a T. communis-ból A népgyógyászati megfigyelések alapján daganatnövekedést gátló T. communisból biológiai hatásvizsgálattal kísért izolálás során nyertük ki az aktív komponenseket. Az elsı frakcionálásnál a kloroformos kivonat potensebbnek bizonyult, mint a metanolos. A továbbiakban a kloroformos fázist 3 frakcióra bontottuk, ahol a IV, V+VI, VIII, IX és XIII frakció mutatott 50% feletti daganatnövekedést gátló hatást 0 µg/ml koncentrációban. További kromatográfiás lépésekben 5 fenantrén vázas vegyületet izoláltunk. A IV. frakcióból a 7-hidroxi-,3,4-trimethoxifenantrént (0) és,7-dihidroxi- 3,4,8-trimethoxifenantrént () izoláltuk. A,7-dihidroxi-3,4-dimethoxifenantrént () az V-VI. frakcióból, 3,7-dihidroxi-,4,8-trimethoxifenantrén (3) és 3,7-dihidroxi-,4- dimethoxifenantrént (4) a VIII-IX. frakcióból nyertük ki (. táblázat). A 0-es anyag új természetes anyag, míg a (nudol), (konfusarin) és 3 anyag elıször lett a T. communis-ból kimutatva. A 4-es anyagot korábban kimutatták a növény gyöktörzsébıl, és TaVIII-ként ismeretes.. táblázat. A T. communis-ból izolált vegyületek képletei és citosztatikus IC 50 értékei HeLa sejtvonalon. R CH 3 3 5 6 4 R 7 H 8 R 3 R R R 3 IC 50 (µm) 0 3,85 Akridon alkaloidok daganaellenes hatása 0,8 0,97 3 >30 4 6,66 Az akridonok antiproliferatív valamint permeabilitásra utaló értékei a. táblázatban láthatóak. Az anyag kiemelkedı citosztatikus hatással rendelkezik, különösen HeLa sejteken. A furakridonok (3-9) citosztatikus aktivitásában csak kisebb különbséget találtunk, a 3, 4, 5 és 7 anyag aktivitása minden esetben jobb volt, mint a 6 és 8+9 anyag. A permeabilitást PAMPA teszttel mértük és log P e értéket számoltunk. Az IC 50 valamint a log P e értékek közötti korreláció 0,77; 0,856 és 0,578 HeLa, MCF-7 és A43 sejtvonalra. 6 7
. táblázat. Az akridon alkaloidok citosztatikus IC 50 valamint permeabilitásra jellemzı log P e értékei. Tesztanyag 3 4 5 6 7 8+9 Doxorubicin Ciszplatin HeLa,84 8,35 5,7 7,87 3,4 3,84 0,5,43 IC 50 érték (µm) MCF7,74 4,53 7,69 9,9 99,60 3,0 0,8 9,63 A43,95 3,0 4,4 4,83 7,88,97 : 30 µm koncentrációban nem fejtett ki jelentıs (min. 50%) ciosztatikus hatást. 0,5,84 log P e érték - - -5,08-4,994-5,087-5,865-5,36-6,359 Az antiproliferatív hatás mellett a sejtciklusra kifejtett hatást a DS tartalom meghatározásával mértük. A további vizsgálatatokat 3 kiválasztott akridon vázas vegyületen végeztük. A sejtciklus vizsgálatok alapján a 3, 4 és 7 anyag 4 órás kezelés után HeLa sejteken megemelte az S fázisban levı sejtek arányát, míg a G/M fázisban lévıkét csökkentette a kontrollhoz képest. A sejtciklus változásokat az S és G/M fázisok hányadosával adtuk meg (. ábra). S - G/M fázisok hányadosa (átlag ± SEM) 0 kontroll 0 µm Rutakridon 40 µm 0 µm 0 µm 30 µm Izogravakridonklorin Gravakridondiolmonometil-éter 30 µm 40 µm - - Apoptózis idukció Sejtzsugorodás, sejtmembrán permeabilitás növekedés, sejtmag granuláció, mint tipikus morfológiai paramétereket tapasztalhattunk 4 órás 3, 4 és 7 anyag kezelése után HeLa sejtonalon A/EB kettıs festés mellett. Biokémiai markerek közül a DS fragmentációt detektáltuk DS tartalom áramlásos citometriás mérése során. A sejtciklus G fázisa elıtt felszaporodó szubg populáció, mint apoptotikus állomány növekedését tapasztaltuk, mely az apoptózis során kialakló DS degradáció eredménye. Kontroll esetben 5% alatti, míg 3, 4 és 7 anyag kezelés hatására koncentráció függıen emelkedett a szubg állomány (3. ábra). szubg populáció (% ± SEM) 30 0 0 0 Bax/Bcl- (% ± SEM).0.5.0 0.5 0.0 kontroll 0 µm Rutakridon 40 µm Rutakridon 0 µm 0 µm 30 µm kontroll 0 µm 40 µm.0.5.0 0.5 0.0. ábra. Sejtciklus analízis: a kiválasztott akridon alkaloidok hatása HeLa sejtekre 4 órás kezelés után.. : p<0,05 és : p<0,0, a kontrollhoz viszonyítva. Izogravakridonklorin Gravakridondiolmonometil-éter 0 µm 30 µm Izogravakridon-klorin 3. ábra. DS fragmentációs teszt: HeLa sejteken 4 órás akridon kezelés által kiváltott az apoptózis. : p<0,05 és : p<0,0, a kontrollhoz viszonyítva. kontroll 0 µm 30 µm 4. ábra. Rutakridon és izogravakridon klorin hatása a Bax/Bcl- mrs expresszióra HeLa sejteken 4 órás kezelés után. : p<0,05, : p<0,0 és : p<0,00, a kontrollhoz viszonyítva. 8 9
MDR gátlás A Pgp okozta efflux gátlásának meghatározására a rodamin 3 akkumulációs tesztet alkalmaztuk L578 MDR egér limfóma sejtvonalon. 40 µm koncentrációjú 3, 4, 5 és 6 anyag hatékonyabban gátolta a Pgp mőködését, mint a pozitív kontrollként használt 40,6 mm verapamil. Az akridonok közül az 5-ös anyag bizonyult a legpotensebbnek (3. táblázat). Az akridonok antiproliferatív hatásának meghatározása után, a Pgp-t expresszáló L578 sejteken meghatároztuk az akridonok és doxorubicin kombináció citosztatikus válaszát checkerboard módszer segítségével. A 6 és 7 anyag valamint doxorubicin között szinergista interakciót tapasztaltunk. E két anyag esetében 48 órás kezelés után MDR gén mrs szintő csökkenését tapasztaltuk. 3. táblázat. Akridon alkaloidok hatása a Rh-3 akkumulációs tesztben L578 MDR sejtvonalon. anyag 3 4 5 6 7 IC 50 (µm) 69,57 33, 0,06 6,0 33,97 67, 43,65 Interakció doxorubicinnel addíció addíció antagonizmus antagonizmus addíció szinergizmus szinergizmus felhasználást figyelembe véve E. canadensis, E. annuus, A. artemisiifolia, H. annuus és X. italicum további vizsgálatok célnövényei lehetnek. A T. communis gyöktörzsébıl biológiai hatásvizsgálattal kísért izolásás során 5 fenantrén vázas vegyületet nyertünk ki. A 0- valamint 4 anyag kiemelkedı antiproliferatív hatást mutatott HeLa sejtvonalon, a 0 anyag új természetes vegyület, míg -3 anyag korábban más növényben már kimutatott vegyületek. A R. graveolens-bıl izolált akridon vázas vegyületek antiproliferatív hatásának részletesebb vizsgálata során kimutattuk, hogy a 3 és 7 anyag megemelte az S fázisban levı sejtek arányát, míg a G/M fázisban lévıkét csökkentette. Feltételezett hatásuk a sejtciklus S és G fázis közötti átmenet gátlása. Az akridonok programozott sejthalált okoznak, melyet morfológiai és biokémiai markerek kimutatásával bizonyítottunk. Morfológiai eltéréseket mikroszkópos technikával, míg a biokémiai jelzıket áramlásos citométer segítségével DS tartalom és apoptotikus faktorok mrs szintő meghatározásával mutattunk ki. A Pgp-okozta rezisztencia gátlására irányuló vizsgálatokat Pgp-t expresszáló egérlimfóma sejtvonalon végeztük. Az akridonok gátolták a Pgp funkcióját, a 6 és 7 anyag szinergista módon viselkedett doxorubicin mellett, valamint csökkentette a MDR gén mrs szintő expresszióját. Az akridonok apoptózist indukáló és MDR gátló hatása a gyógyszerkutatás szempontjából két értékes tulajdonság. Akár mint tesztanyagok, vagy mint kiinduló molekulák szerepelhetnek új daganatellenes szerek kifejlesztésénél. DISZKUSSZIÓ A daganatos betegségek gyógyítása, valamint újabb daganatellenes szerek kifejlesztése világszerte a klinikum és a gyógyszerfejlesztés egyik legfontosabb területe. Munkám során természetes eredető tesztanyagok között kerestem potenciális anyagokat, amelyek a tumorellenes kutatások egyik kiinduló vegyületei lehetnek. A magyarországi Asteraceae család fajainak 4 különféle kivonatának szőrıvizsgálata ígéretes növények kiválasztását eredményezte. A saját eredményeinket, valamint a népgyógyászati 0
Értekezés alapját képezı közlemények: FÜGGELÉK I. Réthy B, Kovács A, Zupkó I, Forgo P, Vasas A, Falkay G, Hohmann J. Cytotoxic phenanthrenes from the rhizomes of Tamus communis. Planta d 006;7:767-70. IF 006 :,746 II. Réthy B, Zupkó I, Minorics R, Hohmann J, csovszki I, Falkay G. Investigation of cytotoxic activity on human cancer cell lines of arborinine and furanoacridones isolated from Ruta graveolens. Planta d 007;73:4-8. IF 006 :,746 III. Réthy B, Csupor-Löffler B, Zupkó I, Hajdú Z, Máthé I, Hohmann J, Rédei T, Falkay G. Antiproliferative activity of Hungarian Asteraceae species against human cancer cell lines. Part I. Phytother Res (közlésre elfogadva) IF 006 :,44 Egyéb közlemények: IV. Kovács A, Forgo P, Zupkó I, Réthy B, Falkay G, Szabó P, Hohmann J. Phenanthrenes and a dihydrophenanthrene from Tamus communis and their cytotoxic activity. Phytochemistry 007;68:687-9. IF 006 :,47 V. Csomós P, Zupkó I, Réthy B, Fodor L, Falkay G, Bernáth G. Isobrassinin and its analogues: ovel types of antiproliferative agents. Bioorg d Chem Lett 006;6:673-76. IF 006 :,538 Egyéb kivonatok:. Réthy B, Zupkó I, Falkay G. A patkány anyai agy noradrenerg és dopaminerg transzmissziójának vizsgálata szuperfúziós technikával. Ph.D. Tudományos apok 004. 004 április 8-9, Budapest.. Forgo P, Hohmann J, Dombi G, Zupkó I, Réthy B, Falkay G. Isolation, structure determination and cytotoxic activity of Amaryllidaceae alkaloids. Second International Symposium on Chemistry, Biological and Pharmacological Properties of dicinal Plants from the Americas. 5-8 August, 004, São Pedro, Brazil. 3. Réthy B. Természetes és félszintetikus akridon-szrmazékok citotoxikus hatásának vizsgálata. VII. Clauder ttó Emlékverseny. 004. október 4-5, Visegrád. 4. Réthy B, Zupkó I, Hohmann J, Falkay G. A Ruta graveolensbıl izolált citotoxikus anyagok vizsgálata in vitro. A Magyar Tudomány Ünnepe Szegeden. 004. november -9, Szeged. 5. Réthy B, Kovács A, Zupkó I, Hohmann J, Falkay G. A Tamus communis-ból izolált fenantrének citotoxikus hatásának vizsgálata in vitro. Ph D Tudományos apok 005. Semmelweis Egyetem Doktori Iskola. 005. április 4-5, Budapest. 6. Réthy B, Zupkó I, Hohmann J, Falkay G. Investigation of cytotoxic activity of naturally occurring acridone alkaloids. Joint eting on dicinal Chemistry. 0-3 June, 005, Vienna, Austria. 7. Hajdú Z, Csupor-Löffler B, Hohmann J, Réthy B, Zupkó I, Falkay G, Máthé I. In vitro cytotoxicity of extracts from Hungarian Asteraceae. 53 rd Annual eting of the Society of dicinal Plant Research. 5 August, 005, Florence, Italy. 8. Vasas A, Rédei D, Kovács A, Forgó P, Zupkó I, Réthy B, Falkay G, Hohmann J. Cytotoxic phenanthrenes from the rhizomes of Tamus communis L. 53 rd Annual eting of the Society of dicinal Plant Research. 5 August, 005, Florence, Italy 9. Csupor-Löffler B, Hajdú Z, Réthy B, Zupkó I, Forgó P, Hohmann J. A cickafarkfő citotoxikus anyagainak vizsgálata. XI. Magyar Gyógynövény Konferencia. 005. október 3-5, Dobogókı. 0. Hajdú Z, Csupor-Löffler B, Hohmann J, Réthy B, Zupkó I, Falkay G, and Máthé I. Az Asteraceae család Magyarországon elıforduló fajainak in vitro citotoxicitási vizsgálata. XI. Magyar Gyógynövény Konferencia. 005. október 3-5, Dobogókı.. Kovács A, Vasas A, Rédei D, Forgó P, Zupkó I, Réthy B, Falkay Gy, Szabó LGy, Hohmann J. A pirítógyökér (Tamus communis L.) citotoxikus hatású anyagai. XI. Magyar Gyógynövény Konferencia. 005. október 3-5, Dobogókı. 3
. Réthy B, Zupkó I, Molnár J, Falkay G. Akridon-vázas alkaloidok tumourellenes hatásának vizsgálata in vitro. Ph. D. Tudományos ap. Szegedi Tudományegyetem, MTA Szegedi Akadémiai Bizottság. 006. május 3, Szeged. 3. Kovács A, Vasas A, Réthy B, Zupkó I, Forgó P, Hohmann J. Citotoxikus fenantrének izolálása a Tamus communis L.-ból. Congressus Pharmaceuticus Hungaricus XIII. 006. május 5-7, Budapest. 4. Réthy B, Hohmann J, csovszki I, Molnár J, Zupkó I, Falkay G. Akridonalkaloidok multidrog rezisztencia módosító és apoptózist indukáló hatásának vizsgálata. Congressus Pharmaceuticus Hungaricus XIII. 006. május 5-7, Budapest. 5. Zupkó I, Réthy B, Csupor-Löffler B, Hohmann J, Hajdú Z, csovszki I, Falkay G. Magyarországi növényfajok citotoxikus hatású anyagainak vizsgálata. Congressus Pharmaceuticus Hungaricus XIII. 006. május 5-7, Budapest. 6. Réthy B, Hohmann J, csovszki I. Molnár J, Zupkó I, Falkay G. Apoptosis induction by acridone alkaloids and effect on reversal of multidrug resistance. 5th World Congress of Pharmacology. -7 July, 006, Beijing, China. 7. Réthy B. övényi eredető anyagok tumourellenes hatásának vizsgálata. Magyar Tudomány Ünnepe Szegeden. 006 november 9, Szeged. 8. Hajdú Z, Csupor-Löffler B, Hohmann J, Réthy B, Zupkó I, Falkay G, Máthé I. Magyarországon elıforduló Asteraceae fajok in vitro antiproliferatív hatásának vizsgálata. Anniversary Scientific Session. 3-4 April, 007, Targu-Mures, Romania. 9. Réthy B, Minorics R. A Ruta graveolens-bıl izolált akridonok tumourellenes hatásának vizsgálata. VIII. Clauder ttó Emlékverseny. 007. április -3, Budapest. 0. Kovács A, Vasas A, Zupkó I, Réthy B, Forgo P, Hohmann J. Antitumor activity of xanthanolides from Xanthium italicum Moretti. 55th International Congress and Annual eting of the Society for dicinal Plant Research. -6 September, 007, Graz, Austria.. Csupor-Löffler B, Hajdú Z, Réthy B, Zupkó I, Falkay G, Forgo P, Hohmann J. Activity-guided isolation of antiproliferative compounds from Achillae collina. 55 th International Congress and Annual eting of the Society for dicinal Plant Research. -6 September, 007, Graz, Austria. 4