TANMENET. Biológia. 8. osztály. Az ember szervezete és egészsége



Hasonló dokumentumok
BIOLÓGIA TANMENET 8. ÉVFOLYAM

TANMENET. Biológia. 8. osztály. Az ember szervezete és egészsége. (55 óra)

Masszázs alapozás követelménymodul szóbeli vizsgafeladatai

Természetismeret továbbhaladás feltételei 5. osztály

Tartalom. Javítóvizsga követelmények BIOLÓGIA...2 BIOLÓGIA FAKULTÁCIÓ...5 SPORTEGÉSZSÉGTAN évfolyam évfolyam évfolyam...

3. Általános egészségügyi ismeretek az egyes témákhoz kapcsolódóan

Tanmenet. Csoport életkor (év): 14 Nagyné Horváth Emília: Biológia éveseknek Kitöltés dátuma (év.hó.nap):

I. kategória II. kategória III. kategória 1. Jellemezd a sejtmag nélküli szervezeteket, a baktériumokat. Mutasd be az emberi betegségeket okozó

Magyar Táncművészeti Főiskola Nádasi Ferenc Gimnáziuma. Mozgásanatómia. Mozgásanatómia

Tartalom. Előszó... 3

Biológia évfolyam. tantárgy 2013.

TARTALOM. Előszó 9 BEVEZETÉS A BIOLÓGIÁBA

I. Útmutató a tankönyvcsalád használatához

Biológia 7. évfolyam osztályozó- és javítóvizsga követelményei

MINIMUM KÖVETELMÉNYEK BIOLÓGIÁBÓL Felnőtt oktatás nappali rendszerű képzése 10. ÉVFOLYAM

BIOLÓGIA OSZTÁLYOZÓ VIZSGA ÉS JAVÍTÓVIZSGA KÖVETELMÉNYEK (2016)

Tájékoztató az ágazati sport ismeretek érettségi vizsgáról KÖZÉPSZINTŰ KÖVETELMÉNYEK

Felkészülés: Berger Józsefné Az ember című tankönyvből és Dr. Lénárd Gábor Biologia II tankönyvből.

fogalmak: szerves és szervetlen tápanyagok, vitaminok, esszencialitás, oldódás, felszívódás egészséges táplálkozás:

A 10. OSZTÁLYOS BIOLÓGIA-EGÉSZSÉGTAN TANMENET SZAKISKOLÁK SZÁMÁRA

7. évfolyam. Továbbhaladás feltételei:

Újpesti Bródy Imre Gimnázium és Ál tal án os Isk ola

11. évfolyam esti, levelező

ÉLŐ RENDSZEREK RÉSZEKBŐL AZ EGÉSZ

Apor Vilmos Katolikus Iskolaközpont Helyi tanterv Szabadon választható tantárgy: biológia évfolyam

BIOLÓGIA-EGÉSZSÉGTAN Általános iskola 7-8. évfolyam

Biológia egészségtan Általános iskola 7. osztály

HELYI TANTÁRGYI RENDSZER. BIOLÓGIA ÉS EGÉSZSÉGTAN Évfolyam: 7-8.

BIOLÓGIA osztályozó vizsga követelményei évfolyam

HELYI TANTERV. 8. évfolyam BIOLÓGIA-EGÉSZSÉGTAN. Tematikai egységek áttekintő táblázata

Szabályozás - összefoglalás

12. évfolyam esti, levelező

Kecskeméti Corvin Mátyás Általános Iskola. Kertvárosi Általános Iskolája T A N M E N E T

Biológia 8. évfolyam

1. Az élőlények rendszerezése, a prokarióták országa, az egysejtű eukarióták országa, a

Biológia 7. Éves óraszám: 55,5 óra Részei. Óraszám 55,5 óra Témakörök

VEGETATÍV IDEGRENDSZER

Biológia. 8. évfolyam

Természetismeret fejlesztési terv

Tanmenet a Mándics-Molnár: Biológia 9. Emelt szintű tankönyvhöz

OSZTÁLYFŐNÖKI 606 OSZTÁLYFŐNÖKI 5 8. ÉVFOLYAM

Biológia-egészségtan A változat 8. évfolyam

Az ábra a térdreflex kapcsolatainak egyszerűsített bemutatása (valójában több szelvény vesz részt a válaszban).

Az osztály elnevezése onnan származik, hogy a tejmirigyek váladékával, emlőikből táplálják kicsinyeiket.

EGÉSZSÉGÜGYI ALAPISMERETEK ÉRETTSÉGI VIZSGA II. A VIZSGA LEÍRÁSA KÖZÉPSZINTŰ VIZSGA

EGÉSZSÉGTAN MOZAIK. 6. és 8. évfolyam KERETTANTERVRENDSZER AZ ÁLTALÁNOS ISKOLÁK SZÁMÁRA NAT Készítette: Jámbor Gyuláné

BIOLÓGIA 7-8. ÉVFOLYAM

Az ember szervezete és egészsége biológia verseny 8. osztály

Magyarországi Evangélikus Egyház Sztehlo Gábor Evangélikus Óvoda, Általános Iskola és Gimnázium

Tételsorok a különbözeti és osztályozó vizsgákhoz 2010/2011 egészségügyi szakmacsoport

Ügyeljen arra, hogy a programmodul sorszáma és megnevezése azonos legyen a I. A program általános tartalma fejezet 11. pontjában írtakkal!

Hámszövetek (ízelítő ) Hámszövetek (felépítés szerint) Hámszövetek (felépítés szerint) Hámszövetek (felépítés szerint) Hámszövetek (felépítés szerint)

2006 biológia verseny feladatsor FPI

Biológia 8 osztály. 2. forduló Az emberi test felépítése A bőr és a mozgásrendszer

AZ ELŐADÁS CÍME. Stromájer Gábor Pál

BIOLÓGIA 12. évfolyam érettségi fakultáció 1001

A Tanév itt kezdődik! EMBER ÉS TERMÉSZET MŰVELTSÉGTERÜLET A NAT-BAN ÉS A KERETTANTERVEKBEN

Engedélyszám: /2011-EAHUF Verziószám: 1.

Javítóvizsga 2013/2014. Annus Anita. Az állati test bonctani felépítése. Az elemek, vegyületek, sejtek, szövetek, szervek,szervrendszerek, szervezet.

Ö.T.V.E.N. Tartalom. 1. fejezet Én és a külsőm Mit fogok tanulni?...1 Bevezető a fejezethez...2 A fejezet célja...3

Hámszövetek (felépítés szerint) Hámszövetek (felépítés szerint) Hámszövetek (felépítés szerint) Hámszövetek (felépítés szerint)

Tanmenetjavaslat KÖRNYEZETISMERET. 2. osztályosoknak. Heti: 1 óra. Évi: 37 óra KOMP

TANULÓI KÍSÉRLET (45 perc) Az állati szövetek összehasonlító vizsgálata mikroszkóppal 1. (hámszövet, kötő-és támasztószövet)

INCZÉDY GYÖRGY SZAKKÖZÉPISKOLA, SZAKISKOLA ÉS KOLLÉGIUM SZAKISKOLA TANMENET. Osztályközösség-építő Program tantárgy. 9. évfolyam

EGÉSZSÉGNAP június 12.

SPORT ISMERETEK ÁGAZATI SZAKMAI ÉRETTSÉGI VIZSGA RÉSZLETES ÉRETTSÉGI VIZSGAKÖVETELMÉNYEK KÖZÉPSZINTEN A) KOMPETENCIÁK

MODULTANTERV EGÉSZSÉGTAN 6. ÉVFOLYAM

Az ember szervezete és egészsége biológia verseny 8. osztály

Herceg Esterházy Miklós Szakképző Iskola Speciális Szakiskola és Kollégium TANMENET. Természetismeret. tantárgyból

Az osztályfőnöki tanmenet 5-6. évfolyam

Technika követelmény első félév 5. o.

Iskola neve: Csapatnév:.

OSZTÁLYFŐNÖKI TANMENET

EGÉSZSÉGNEVELÉSI PROGRAM

Copyright Arcjóga Arctorna Method, Minden jog fenntartva. Koós Viktória

Mutasd be az agyalapi mirigy, a pajzsmirigy és a mellékpajzsmirigy jellemzőit és legfontosabb hormonjait!

AZ EM BER SZER VE ZE TE ÉS EGÉSZ SÉ GE TÉMAZÁRÓ FELADATLAPOK

SZAKKÖZÉPISKOLAI VERSENYEK SZAKMAI ALAPISMERETEK TÉTEL

Debreceni Baross Gábor Középiskola, Szakiskola és Kollégium Debrecen, Budai Ézsaiás u. 8/A. OM azonosító: Pedagógiai program

5. OSZTÁLY EGÉSZSÉGES ÉLETMÓD MODUL

BIOLÓGIA 9. évfolyam 1001

Az emésztő szervrendszer. Apparatus digestorius

9-12. OSZTÁLY BIOLÓGIA-EGÉSZSÉGTAN B változat

BIOLÓGIA TANMENET. a Műszaki Kiadó Biológia 8. (MK ) tankönyvéhez. Készítette: Kropog Erzsébet

Az élőlények életjelenségei és testszerveződésük

NYUGAT-MAGYARORSZÁGI EGYETEM SAVARIA EGYETEMI KÖZPONT TTMK, BIOLÓGIA INTÉZET ÁLLATTANI TANSZÉK AZ ÁLLATI SZÖVETEK (ALAPSZÖVETTAN) Írta:

SZABÁLYOZÁS visszajelzések

Táplálkozás élettan. 4. Ismertesse és jellemezze a zsírban oldódó vitaminokat! 5. Ismertesse és jellemezze a vízben oldódó vitaminokat!

ÁGAZATI SZAKMAI ÉRETTSÉGI VIZSGA SPORT ISMERETEK KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA MINTAFELADATOK

Táplálék. Szénhidrát Fehérje Zsír Vitamin Ásványi anyagok Víz

A MIKROBIOLÓGIA GYAKORLAT FONTOSSÁGA A KÖZÉPISKOLÁBAN MÚLT, JELEN, JÖVŐ SPENGLER GABRIELLA

HELYI TANTÁRGYI RENDSZER. KÖRNYEZETISMERET Évfolyam: 1-4.

BIOLÓGIA MOZAIK évfolyam KERETTANTERVRENDSZER AZ ÁLTALÁNOS ISKOLÁK SZÁMÁRA NAT Készítette: Jámbor Gyuláné Kissné Gera Ágnes

TERMÉSZETTUDOMÁNYI MUNKAKÖZÖSSÉG TANÉV

VEGETATIV IDEGRENDSZER AUTONOM IDEGRENDSZER

Tanári kézikönyv. Élõ környezetem Az ember szervezete és egészsége. 8. évfolyam számára készült tankönyvcsaládhoz

Természettudomány témakör: Az ember, ember életműködése, egyedfejlődés; az ember és környezete. Környezetszennyezés, légkör

ÁGAZATI SZAKMAI ÉRETTSÉGI VIZSGA SZÉPÉSZET ISMERETEK EMELT SZINTŰ SZÓBELI VIZSGA MINTAFELADATOK ÉS ÉRTÉKELÉSÜK

SZOLGÁLATI TITOK! KORLÁTOZOTT TERJESZTÉSŰ!

KÖRNYEZETEM ÉLÔ. AZ EM BER SZER VE ZE TE ÉS EGÉSZ SÉ GE Biológia TÉMAZÁRÓ FELADATLAPOK. 14 éves tanulók részére. Évfolyam.

Átírás:

TANMENET Biológia 8. osztály Az ember szervezete és egészsége MOZAIK KIADÓ SZEGED, 2004

Készítette JÁMBOR GYULÁNÉ Apáczai Csere János-díjas tanár CSÓKÁSI ANDRÁSNÉ szakvezetõ tanár, szakértõ FEHÉR ANDREA pszichológus HORVÁTH ANDRÁSNÉ szakvezetõ tanár, szakértõ KISSNÉ GERA ÁGNES szakvezetõ tanár, szakértõ

BEVEZETÕ A tanmenet a Biológia és egészségtan OKI 96 JGYBE 7 10. osztály tantervének Az ember szervezete és egészsége c., valamint az Egészségtan modul 8. osztályos tananyagához és a Mozaik Kiadó által megjelentetett tankönyvekhez, munkafüzetekhez és tudásszintmérõhöz készült. Tökéletesen illeszkedik ezen kiadványok tananyagának tartalmához, logikai felépítéséhez és órafelosztásához. Tartalmazza a 8. osztályos tananyag tanításának célját, az egyes témakörök követelményeit, a tananyag elõzményeit és a tantárgyak közti kapcsolódás lehetõségeit. Tanítási órákra bontva sorolja fel a legfontosabb ismereteket, (tények, jellemzõk, fogalmak, folyamatok, összefüggések, gyakorlatok). A fogalmak elsõ megjelenését dõlt betûvel, ismétlõdésüket (bõvülés, alkalmazás) normál betûvel jelzi. A folyamatok, összefüggések közül csak a legfontosabbakat emeli ki. A tanulói képességfejlesztés tevékenységeit és eszközeit összekapcsolva jeleníti meg. Mivel a szövegfeldolgozás, ábra- és képelemzés, valamint a munkafüzeti feladatok elvégzése minden órán jellemzõ, csak ott van feltüntetve, ahol ez kiemelten hangsúlyossá válik. A tanmenet javaslatot tesz az egyes órákhoz kapcsolódó videofilmek és diaképek használatára, de mivel a helyi lehetõségek igen eltérõek, a konkrét választást a szaktanárra bízza. A tanmenet utolsó oszlopában maradt hely az órán felhasználható eszközök konkrét, iskolai katalógusszámának beírására. A tanulók számára ajánlott szakirodalom egész tanévben használható. A tanmenet a tananyag órákra bontását 2 óra/hét (74) óraszámhoz adja. Egyértelmûen s jelöléssel elkülöníti a törzs- és a kiegészítõ anyagot. Javaslatot tesz a munkáltató és az ismétlésre felhasználható órákra is. Az éves órakeret felosztása Témakör Ismétlés Ellenõrzés Új ismeret feldolgozása Munkáltatásra, gyakorlásra Összóraszám I. Év eleji ismétlés 2 (s 1) 2 II. Az emberi test felépítése III. A bõr és a mozgás szervrendszere IV. A szervezet anyagforgalma V. Az életfolyamatok szabályozása és érzékelése VI. Szaporodás és egyedfejlõdés 6 1 7 2 7 (s2) 1 10 3 16 1 20 2 12 1 15 2 14 16 VII. Év végi ismétlés 4 4 15 (s 1) 55 (s 2) 4 74 3

Ajánlott irodalom Chez Picthall Az emberi test képekben. Lux Primó Kiadó, Budapest, 1992. Philip Whitfield Megmagyarázzuk az emberi testet. Helikon Kiadó, Budapest, 1997. Az emberi test. Medicina Kiadó és Láng Kiadó, Budapest, 1992. David Burnie Az emberi test kisenciklopédiája. Talentum, Budapest, 1996. Steve Parker Az emberi test. Holló és Társa Könyvkiadó, 1997. Dr. Jellinek Harry Egészségügyi ABC. Medicina Kiadó, Budapest, 1985. Dr. Gion Gábor A serdülõk egészségvédelme. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 1999. Bagdy Emõke Telkes József Személyiségfejlesztõ módszerek az iskolában. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 1999. Thomas Gordon Tanítsd gyermeked önfegyelemre. Gordon könyvek, Budapest, 2003. Ranschburg Jenõ A nõ és a férfi. Typofot Gmk, Budapest, 1998. Tibor Ágnes Grúber Cecília Kamasznak lenni... Ki vagyok én? Mûszaki Kiadó, Budapest, 2000. Jelmagyarázat vizsgálódás, megfigyelések anyagai diakép eszközök a vizsgálódáshoz, kísérletezéshez folyamatok Faliképsorozat a Természetismeret, valamint a Biológia és egészségtan tanításához (Comenius Kiadó Kft., Pomáz, 1996.) modell munkafüzet összefüggések preparátum (szárított, tartósított készítmények) a tankönyv ábrái, képei Transzparenssorozat a 4 7. osztályos Környezetismeret és a Biológia anyagának tanításához Transzparenssorozat a 7., 8. osztályos Biológia tanításához (OOK. Veszprém 1982 83) videofilm l munkáltató óra n ismétlésre, ellenõrzésre felhasznált óra s kiegészítõ anyag A ( )-ben jelölt számok a 1,5 órás heti óraterv óraszámait jelölik. Az órák összevonását a két óra közé írt óraszám jelzi. 4

TANMENET AZ EMBER SZERVEZETE ÉS EGÉSZSÉGE Cél Rendszerezni és alkalmaztatni a tanulók meglévõ ismereteit. Feltárni az emberi test felépítésének és harmonikus mûködésének szépségeit, csodáit. Alkalmassá tenni a tanulókat szervezetük testi és lelki változásainak megfigyelésére, okainak keresésére. Megláttatni a reális ön- és társismeret fontosságát, a kamaszkori konfliktusok okait, feloldási lehetõségeit. Bemutatni a leggyakoribb veszélyhelyzeteket és elkerülésük módjait. Felismertetni az egészséget mint megõrzendõ értéket, s megalapozni az egészségtudatos magatartás szokásrendszerét. Tudatosítani a betegségek megelõzésének fontosságát. Hozzásegíteni a tanulókat a biológiai érettség, valamint a társadalmi, szociális érettség különbségeinek felismeréséhez. Felébreszteni igényüket az értékes emberi kapcsolatok létesítése iránt. Erõsíteni empátiakészségüket a betegekkel, idõsekkel szemben. Alkalmassá tenni a tanulókat az elsõsegélynyújtás, betegápolás ismereteinek használatára és a környezettudatos magatartás gyakorlására. Megfelelõ szintû önállóság kialakítása az információhordozók használatában, vizsgálódások, kísérletek végzésében, tapasztalataik értelmezésében és rögzítésében. Év eleji ismétlés Óra Tananyag A felépítés, mûködés Fogalmak Folyamatok, A képességfejlesztés 1. 2. s Amit már tudunk testi és lelki egészségünkrõl Testalkat, testtájak. Az emberi életszakaszok legjellemzõbb testi és lelki változásai. A bõr rétegei, fõbb alkotói és kamaszkori változásai. A tisztálkodás és bõrápolás elemi ismeretei. A kamaszkori mozgásszervrendszer jellemzõi. A mozgásszervek egészségének megõrzése. A kamaszkori tápcsatorna és mûködése. testtáj, életszakasz, kamaszkor, táplálkozás, tápanyag, emésztés, felszívódás, pollúció, menstruáció, szenvedély, szenvedélybetegség, elsõsegélynyújtás Szervek, szervrendszerek felépítése mûködése Fejlõdési különbségek idõleges elváltozások tennivalók Testi-szellemi-lelki változások konfliktusok Egészséges életvitel egészség Veszélyhelyzetek elkerülése baráti kör, család Szervek, szervrendszerek felépítése, mûködésük jellemzése. Oksági összefüggések magyarázata, példával történõ Megnevezés. Csoportosítás. Indoklás. Bizonyítás. Összehasonlítás. Felsorolás. 5

Az egészséges táplálkozás tudnivalói. A nemi szervek fejlõdése és mûködésének változásai 10-14 éves korban. A reális ön- és társismeret szerepe a konfliktusok megelõzésében és feloldásában. Szenvedélyek, veszélyhelyzetek elkerülésének lehetõségei. AZ EMBERI TEST FELÉPÍTÉSE Követelmény A tanulók ismerjék a szervezõdési szintek nevét, fogalmát, egymáshoz való viszonyát a, szervezetben betöltött szerepét, legyenek képesek a szövetek felismerésére és csoportosítására, tudják a szerkezet mûködés testbeni hely összefüggéseit példákkal bizonyítani, értsék, hogy az emberi szervezet egységes egész, melynek részei összehangoltan mûködnek, szerezzenek megfelelõ jártasságot a szövetek vizsgálatában, a mikroszkóp kezelésében, legyenek képesek elemi szinten ábrázolni a mikroszkópban látottakat, ismerjék a sejtkutatással foglalkozó tudósok (R. Hook, Leeuwenhoek) munkásságának lényegét. Elõzmény, kapcsolódás Egészségtan modul 6. Testtájak, testarányok a kamaszkorban; a testfelépítéssel kapcsolatos ismeretek. Biológia 7. Az egysejtû állatok részei, mûködésük. Kémia 7. Energiaforrások és testünk építõanyagai. 6 Óra Tananyag A felépítés, mûködés Fogalmak Folyamatok, A képességfejlesztés 3. Az egységes egész Testünket felépítõ anyagok aránya. A férfi és a nõi testalkat különbségei. Kétoldali szimmetria. sejt, szövet, szerv, szervrendszer, szervezet Rész (sejt, szövet, szerv, szervrendszer) egész viszonya Testarányok test- Az emberi szervezet és más élõlények hasonlóságainak és különbségeinek

4. Testünk építõkövei 5. Egy vagy több sejtsorban Testszervezõdés sejt, szövet, szerv, szervrendszer. A sejtek mérete, alakja. A sejt alkotói sejthártya, sejtplazma, sejtmag, maghártya, sejtszervecskék (mitokondriumok, endoplazmatikus retikulum, riboszómák, Golgi apparátus). Örökítõ anyag. A sejtalkotók szerepe. A sejt életjelenségei. A hámszövetek közös jellemzõi. Az egyrétegû, többrétegû (elszarusodó, el nem szarusodó) hám helye, felépítésének és mûködésének jellemzõi. Specializálódott hámok mirigy (egy és többsejtû) érzéksejt. A hámszövet védelme. sejt, életjelenségek anyagcsere, mozgás, ingerlékenység, szaporodás, szervezet sejt, szövet, érzéksejt, mirigysejt alkati különbségek nemiség A sejtek alakja elhelyezkedése, mûködése A sejtalkotók felépítése, helyzete mûködése Egysejtû, többsejtû élõlény élete A sejt életjelenségei A hámok felépítése testbeni helye mûködése A hmszövet sokrétû funkciója védelmének fontossága Egészségtelen életmód hámkárosodás megfigyelése. A nõi és férfi testalkat öszszehasonlítása. felismerése. Elemzés, elkülönítés, általánosítás, szabályalkotás. Megnevezés, sorrendmegállapítás, bizonyítás. A sejtek, sejtalkotók jellemzõinek megfigyelése, felépítésük és mûködésük összefüggéseinek felismerése. Egysejtû, többsejtû egy sejtjének öszszehasonlítása. A sejt fogalmának magyarázata, Felismerés, megnevezés, csoportosítás, felsorolás. A hámszövet jellemzõinek megfigyelése, közös tulajdonságaik felsorolása. Hámok összehasonlítása. Felépítésük és mûködésük összefüggéseinek felismerése. Felismerés, elkülönítés, bizonyítás, felsorolás, csoportosítás. hámszövetek mikroszkóp 7

6. A test mélyebb rétegeiben 7. A mozgás szolgálatában 8. Az összetett nagyító A kötõ- és támasztószövetek közös jellemzõi. Kötõszövet laza rostos-, ín-, zsírszövet. A nyálkahártya helye jellemzõi. Támasztószövet porc-csontszövet testbeni helye, sejtjeinek, sejtközötti állományának jellemzõi, mûködésük. Izomszövetek közös sajátosságai. A sima-, a váz-, és a szívizom felépítése, testbeni helye, mûködésük hasonlóságai és különbségei. Az zom felépítése, vérellátása. Izomterhelés. A mikroszkóp részei, funkciója. Metszet, kenet, nyúzat. A mikroszkóp használata. Mikroszkópi vizsgálódáshoz szükséges eszközök, anyagok. A mikroszkóp ápolása. sejt, szövet, nyálkahártya sejt, szövet mikroszkóp A szövetek testbeni helye szerepe A sejtek vérellátása a sejtek újraképzõdése Mozgás Az izomszövet testbeni helye felépítése mûködése Az izomszövetek energiaigénye vérellátása Izomcsoportok izomerõ A mikroszkóp lencséi nagyítás mértéke a preparátumok vizsgálhatósága átlátszóság A vizsgálódás menetének betartása eredményesség A szövetek sejtjeinek, sejtközötti állományának megfigyelése, összehasonlítása, leírása. Oksági összefüggések felismerése, magyarázata. A valóság és a képi ábrázolás összevetése. Felismerés, elkülönítés, kiegészítés, csoportosítás. Az izomszöveteket felépítõ izomsejt, izomrost megfigyelése, elemzése. Az izomszövetek összehasonlítása. magyarázata, Megismert fogalmak értelmezése. Felismerés, megnevezés, ábrázolás, kiegészítés, csoportosítás. A mikroszkóp részeinek azonosítása, a mikroszkóp használatának gyakorlása. A vizsgálódáshoz szükséges eszközök felismerése, balesetmentes használatának elsajátítása. támasztó- és kötõszövetek mikroszkóp izomszövetek kenet, nyúzat, metszet tárgylemez, fedõlemez, bontótû, szemcseppentõ, mikroszkóp 8

9. l Sejtek, szövetek mikroszkópi vizsgálata A mikroszkóp beállítása, használata. A vizsgálódáshoz szükséges legfontosabb eszközök, anyagok. Szövetek vizsgálata. Számítás, kiegészítés, ábrázolás, öszszehasonlítás. Feladatértelmezés. Vizsgálódási sorrend betartása. Problémafelismerés, -megoldás. Vizsgálódás tapasztalatainak értelmezése. A mikroszkópi kép ábrázolása. a kiválasztott vizsgálódáshoz szükséges eszközök, anyagok A BÕR ÉS A MOZGÁSSZERVRENDSZER Követelmény A tanulók tudják, hogy a bõr szervezetük elsõ védelmi vonala, s e feladatot milyen szerkezettel végzi, ismerjék meg a bõr leggyakoribb kamaszkori elváltozásait és a tennivalókat, sajátítsák el a bõrápolás és az egészséges öltözködés ismereteit, ismerjék meg a mozgás szervrendszerének szerveit és a szervek szervrendszerben betöltött szerepét, értsék a mozgás során az izomzatban bekövetkezõ energiaváltozást, lássák a sport, a rendszeres mozgás és a megfelelõ idejû és formájú pihenés jelentõségét a szervrendszer és az egész szervezet egészségének megõrzésében, tudják, milyen az egészséges testtartás, s ez váljék személyiségük jellemzõjévé, ismerjék meg a leggyakoribb mozgásrendszeri elváltozások okait, és igyekezzenek ezeket életvitelük során kiküszöbölni, sajátítsák el e két szervrendszerrel kapcsolatos elsõsegély-nyújtási alapismereteket. Elõzmény, kapcsolódás Egészségtan modul 6. A bõr mûködése, kamaszkori változásai; bõrápolás és kozmetika a kamaszkorban; a kamaszkori mozgásszervrendszer; a helyes testtartás. Biológia és egészségtan 8. A támasztó- és kötõszövetek. Izomszövet és hámszövet. Háztartástan 3. A család egészsége ápolt külsõ, személyi higiénia. Napirend, hetirend. 9

10. A szervezet és a környezet határán 11. A kamaszkori bõr és a tennivalók 12. s Test- és szépségápolás A bõr mérete, szerepe. A bõr rétegei a hám, irha, bõralja szöveti felépítése, alkotói, függelékei. A hám és az irha kapcsolódása. A bõr védõ, hõszabályozó, kiválasztó és érzékelõ funkciója. Kamaszkori bõrelváltozások. Bõrkeményedés, erõteljes szõrnövekedés, szeplõ, fokozott izzadás, mitesszer, pattanás. Bõrelváltozások megelõzése, kezelése. Bõrtípusok (normál, száraz, zsíros) jellemzõi. Az arc, nyak, testhajlatok tisztántartása, ápolása. A kéz- és lábápolás szabályai. Hajmosás, hajápolás. Kozmetikai tanácsok tinédzsereknek. sejt, szövet, szerv, szervrendszer sejt, szövet, szerv, szervrendszer A hám sejtjeinek újraképzõdése, színváltozásai a bõr hõszabályozása A bõr szöveti felépítése mûködése a hám-irha tapadási felületének nagysága kapcsolódás Szerkezeti változás mûködésváltozás, pl. vérér átmérõje hõleadás A bõralkotók mûködésváltozása bõrelváltozások. A bõrelváltozások oka kezelési mód. Egészséges életmód megelõzés. Test- és szépségápolás Egészséges bõr helyes testápolás Jó közérzet, biztonságérzet gondozott, ápolt bõr Megfelelõ öltözet egészséges bõr A bõrt felépítõ szövetek jellemzõinek ismertetése, felépítésük és mûködésük összefüggéseinek A bõr rétegeinek összehasonlítása. A felépítésmûködés oksági összefüggéseinek magyarázata. Szövettani ismeretek alkalmazása. Kiegészítés, indoklás, felsorolás, rendszerezés. A felépítés mûködés, bõrelváltozás tennivalók összefüggéseinek magyarázata. Bõrtípusok összehasonlítása, jellemzése. Felismerés. Megnevezés. Felsorolás. Csoportosítás. Indoklás. Szövegértelmezés. A válogató és a kritikai olvasás gyakorlása. Ábra- és képelemzés. Vélemények megvitatása, következtetés, bizonyítás, cáfolás. bõr hm. mikroszkóp hám irha kapcsolata, szõrszál, szõrtüszõ bõr hm. bõrápolási anyagok, eszközök 10

13. Mozgásszervrendszerünk A csontváz 14. A csont és a vázizom 15. l csontcsiszolat Megfigyelések, vizsgálódások a bõr, az ízület és a csont A mozgásszervrendszer szervei. A csontok alakja, nagysága. Csontkapcsolatok összenövés, varrat, porcos kapcsolódás, ízület. A testtájak legfontosabb csontjai. Fej arc, agykoponya. Nyak csigolyák. Törzs gerinc, mellcsont, bordák. Végtagok függesztõ övek, a felsõ, az alsó végtag csontjai. A csontok változásai. A csont anyagai és tulajdonságai. A csöves és lapos csontok szerkezete. Az inak helye, szerepe. A vázizom felépítése, mûködése. A feszítõ és hajlító izmok mûködése. Az izom energiaigénye. Izomláz. A mozgás szerepe (edzés) a mozgásszervek egészséges mûködésében. mozgás szövet, szerv, szervrendszer szövet, szerv, izomláz Mozgás A csontok testbeni helye, kapcsolódása a mozgásban betöltött szerepe A csontok építõanyagainak, szerkezetének változása életvitel A feszítõ, hajlító izmok mûködése izomláz bemelegítés A csontok felépítése, testbeni helye mûködése Az izmok mûködése energiaigény edzés Bemelegítés izomláz A szervek terhelése egészséges fejlõdése A csontok alakjának, méretének megfigyelése, testtájak szerinti elkülönítése. A csontkapcsolódások összehasonlítá sa, ábrázolása. A felépítés mûködés öszszefüggéseinek Felismerés, megnevezés, példák gyûjtése. A csontok szerkezetének megfigyelése, összehasonlítása. Oksági összefüggések magyarázata, példákkal való Analizálás, szintetizálás, szabályalkotás a fogalom kialakítása során. Felismerés, megnevezés, összehasonlítás. Feladatértelmezés. A vizsgálódási sorrend betartása. Problémafelismerés, megoldás. A vizsgálódás tapasztalatainak értelmezése, következtetések megfogalmazása, rögzítése. Jegyzõkönyv készítése. 14 csontváz, csípõízület, izomember a megoldásra kiválasztott feladatok anyagai, eszközei 11

16. Mozgás, pihenés, egészség Az intenzív testmozgás hatása a testi és lelki folyamatokra. Test és lélek kapcsolata. A pihenés formái alvás, relaxáció. mozgás, alvás, relaxáció, alvásszükséglet Terhelés szervrendszer fejlõdése a szervezet egészségi állapota Mozgás szervrendszerek mûködése. Testi folyamatok lelki egyensúly. Ábraelemzés. Problémafelismerés, megoldás. Leírás. Összehasonlítás, csoportosítás. Életkor alvásigény egészség. 17. s Amit a bõr és a mozgásszervek elsõsegélyérõl tudni kell Az elsõsegélynyújtás célja, feladata. A sebellátás alapjai. Elsõsegélynyújtás égés, forrázás, sav-, lúgmarás esetén. Ízületi és csontsérülési balesetek ellátásának alapismeretei. Mentõk értesítése. A sebellátás gyakorlása. A rögzítés elemi gyakorlatainak elsajátítása. A mentõk értesítésének gyakorlása. Felismerés, rendszerezés, összehasonlítás, kiegészítés. kötszerek, elsõsegélynyújtási alapeszközök, anyagok 18-19. n Az emberi test felépítése. A bõr és a mozgásszervrendszer Az emberi testet felépítõ anyagok, sejtek, szövetek, szervek, szervrendszerek. Az emberi test szövettípusainak jellemzõi. A bõr felépítése, mûködése, kamaszkori változásai. A mozgásszervrendszer és mûködése, gyakori elváltozásai. Elsõsegélynyújtás. Szövetek, szervek felépítése, testbeni helye mûködése A szervezet egészsége életmód idõbeni orvoshoz fordulás eredményesebb, gyorsabb gyógyulás A szervek használata (edzés) egészséges fejlõdés A szövetek, szervek felismerése, jellemzésük, összehasonlításuk. Oksági összefüggések magyarázata, példákkal való Felismerés, megnevezés, magyarázatkészítés, ábrázolás, rendszerezés, indoklás. 12

A SZERVEZET ANYAGFORGALMA Követelmény A tanulók ismerjék a legfontosabb tápanyagokat, azok tulajdonságait és a szervezetben betöltött szerepüket, legyenek tisztában különbözõ népek (magyar, mediterrán) étkezési kultúrájával, étrendjével, értsék az étrendben tervezett változtatások fontosságát, sajátítsák el az egészséges táplálkozás szokásait, ismerjék az anyag- és energiaforgalom lebonyolításában részt vevõ szervrendszerek felépítését és mûködését, lássák a szervrendszerek összehangolt a szervezet mindenkori igényének megfelelõ mûködésének fontosságát, értsék az építõ és lebontó folyamatok elválaszthatatlanságát, s arányaik meghatározó szerepét a szervezet állapotában, tudják példákkal bizonyítani a szerkezet-mûködés oksági összefüggéseit, ismerjék a rendszeres mozgás (sport) és a szervrendszerek edzésének fontosságát a betegségek megelõzésében, legyenek képesek ellenállni az alkohol és a cigaretta csábításának, tudják a vizsgálataik, kísérleteik során nyert tapasztalatokat értelmezni és ábrázolni (grafikon, diagram). Elõzmény, kapcsolódás Kémia 7., 8. Táplálékok, tápanyagok; oldat, oldódás; néhány elem szerepe az élõ szervezetben. Biológia és egészségtan 8. A sejt anyagai; az emberi test szövetei. Fizika 8. A nyomás. Társadalomismeret 6. Konyhakultúra, étkezési szokások. Társadalomismeret 8. Egészségügyi ellátás; a mentõk munkája. Háztartástan 8. Táplálkozás, ételkészítés. Óra Tananyag A felépítés, mûködés Fogalmak Folyamatok, A képességfejlesztés 20. Táplálékok, tápanyagok A táplálék összetevõi tápanyagok, salakanyagok. A legfontosabb szerves (fehérjék, szénhidrátok, zsírszerû anyagok) és szervetlen tápanyagok (víz, ásványi anyagok) tulajdonságai, a szervezetben betöltött szerepük. A járulékos tápanyagok egészséghatása. élelmiszer, táplálék, tápanyag, salakanyag, építõanyag, fûtõanyag, járulékos tápanyag A tápanyagok jellemzõi szerepük a szervezetben (pl. a víz halmazállapota szállítóközeg, oldószer) A sejtek anyagai a szervezet tápanyagai A vitaminok oldódása raktározódása felvételük gyakorisága A vitaminok szervezetbeni mennyisége, aránya egészség, betegség A sejt anyagainak felidézése. A tápanyagok csoportosítása, összehasonlítása, szerepük leírása. Képelemzés. Az élelmiszerek csoportosítása vitamintartalom alapján. Felismerés, megnevezés, hibakutatás, azonosítás. különféle tápanyagokat (vitaminokat) tartalmazó élelmiszerek 13

21. Helyes táplálkozás A táplálkozás szerepe, az egészséges táplálkozás ismérvei. A szervezet energiaés tápanyagszükségletének kritériumai, befolyásoló tényezõi. A helyes tápanyagarányok és mennyiségek. Egészségmegõrzés az alapvetõ élelmiszercsoportok megfelelõ arányú fogyasztásával. Az ésszerû táplálkozási ritmus. A helytelen táplálkozási szokások kerülése. Táplálkozási, higiéniai tanácsok. táplálkozás, táplálék, élelmiszer, tápanyag, energiaigény, tápanyagszükséglet A tápanyagok energiatartalma tápanyagszükséglet, tápanyagarányok Életkor fehérjeigény A tápanyagok mennyisége, arányuk testtömeg Változatos táplálkozás megfelelõ tápanyagarányok helyes táplálkozási ritmus egészség Helytelen tápanyagarányok betegség Az energia- és tápanyagszükségletet befolyásoló tényezõk felismerése. Az élelmiszerpiramis értelmezése. Ábrák megfigyelése, lényegkiemelés. A változatos és kiegyensúlyozott táplálkozás fontosságának indoklása. megértése. Kiegészítés, rendszerezés, hibakeresés. 22. Jót, jól, egészségesen Az étkezési szokásokat befolyásoló tényezõk. Táplálkozási problémák régen és napjainkban. Étrend-összeállítás és ételkészítés az egészség tükrében. A mediterrán konyha jellegzetességei. táplálék, tápanyag, élelmiszer, energiaszükséglet Természeti, társadalmi környezet étkezési szokások. Helytelen tápanyagarányok betegség. A megfelelõ étrend egészségmegõrzés. Évszakok a szervezet szükséglete, élelmiszerkínálat. Beszélgetés, tapasztalatok felelevenítése étkezési szokások, a magyar és a mediterrán konyha jellemzõi. Étrendek öszszehasonlítása. Táblázatok elemzése. Feladatok értelmezése, problémamegoldás. Saját táplálkozási szokások elemzése. Ismeretek alkalmazása. 14

23. A szájnyílástól a belekig 24. A belek alagútjain Az emésztõrendszer részei, a tápcsatorna egymást követõ szakaszai a belekig. A szervek testbeli és szervrendszerbeli helye. A legfontosabb szervek felépítése és mûködése, a tápcsatornában lejátszódó folyamatok. A táplálék átalakulása a tápcsatorna egyes szakaszaiban. A bélcsatorna elhelyezkedése, szakaszai, a részek jellemzõi. A belekben lejátszódó folyamatok. A béltartalom minõségének és mennyiségének megváltozása. A máj helye és szerepe a szervezetben. táplálkozás, szervrendszer, szerv, szövet, nyálkahártya, emésztés, emésztõnedv tápanyag, salakanyag, széklet, emésztés, felszívódás A rágás, nyelés, emésztés A szervrendszer szerveinek egymásutánisága a folyamatok viszszafordíthatatlansága A szervek felépítése mûködése Fogtípusok alakja szerepük A táplálék felaprózódása nagyobb felület jobb emésztés Táplálék + emésztõnedv keveredése emésztés hatékonysága Emésztõnedv (pl. gyomornedv) öszszetevõi szerepük Emésztés, felszívódás A bélcsatorna hosszúsága elhelyezkedése a hasüregben Folyamatos epetermelés, szakaszos táplálkozás az epe tárolódása A zsírok aprózódása könnyebb lebontás A szervek felépítése mûködése A bélmozgás sebessége a béltartalom szervezetben töltött idõtartama Bélmozgások tökéletesebb emésztés, felszívódás Viszonyfelismerés (részegész). A szervek szervezetbeni helyének megfigyelése. A szervek szempontok szerinti jellemzése. Részfolyamatok elemzése, folyamatok összefüggõ értelmezése. magyarázata, bizonyítása példákkal. Azonosítás, elkülönítés, megnevezés. Tájékozódás a hasüregben. Összehasonlítások (bélszakaszok, emésztõnedvek, mirigyek, folyamatok). A szervek szervrendszerként való együttmûködésének felismerése. Folyamatok, összefüggések értelmezése. A béltartalom változásának felismerése. Szakkifejezések helyes használata. Szortírozás, hasonlóságok, különbségek keresése. emberi torzó és szervei, fog, fogtípusok, nyelv, fejmetszet emberi torzó és szervei 15

25. Az alkohol nyomában 26. A légutak és a gázcsere 27. A légzés és az egészség Az alkohol útja a szervezetben. Az alkoholfogyasztás rövid távú következményei. Az alkohol hatását befolyásoló tényezõk. Az alkoholfüggõséghez vezetõ lépések, a betegség jellemzõi, kialakulásának megelõzése. Az alkohol egészségkárosítása. A légzés lényege, jelentõsége. A légzõrendszer egymást követõ részei, elhelyezkedésük a szervezetben. A szervek felépítése és mûködése. A hangadás. A gázcsere fizikai és biológiai alapjai. légzés, légzõfelület, gázcsere, szervrendszer, szerv, szövet, nyálkahártya A légzésben részt vevõ szervek, szerepük. A légzõmozgások, a be- és a kilégzés. A légzés megváltozása izommunka esetén. A rendszeres testedzés kedvezõ hatálégzés, légzõfelület, egészség, betegség Az alkoholfüggõség kialakulása A szervezetbe került alkohol mennyisége + egyéni sajátosságok az alkohol hatása Alkoholszint emelkedése a biológiai folyamatok és a magatartás megváltozása Alkoholizmus a szervezet károsodása Alkoholkerülõ magatartás egészségmegõrzés A hangképzés és a gázcsere Környezet szervezet (pl. oxigén tartalmú légkör oxigénes tápanyaglebontás) A szervek felépítése mûködése (pl. porcvázú, nyitott légutak akadálytalan levegõáramlás) Szervek egymást követõ sorrendje folyamatok sorrendje Légzési gázok nyomáskülönbsége gázcsere A be- és kilégzés A mellhártya elhelyezkedése, felépítése szerepe. A rekeszizom helyzetváltozása a mellüreg térfogat- Szöveg- és ábraértelmezés. Lényegkiemelés, ítéletalkotás, következtetés, öszszehasonlítás. A döntéshozatali folyamat megismerése. Ittas és alkoholbeteg emberrel kapcsolatos viselkedési technikák elsajátítása szerepjáték keretében. Viszonyfelismerés, sorrend kialakítása, ábrázolás. Viszonyfelismerés (részegész). A szervek elhelyezkedésének megfigyelése. Ábraelemzés. Folyamatok, összefüggések értelmezése. Szervrendszerek együttmûködésének felismerése. Szortírozás, megnevezés, bizonyítás. Régi és új ismeretek szintetizálása. A légzés részfolyamatainak összekapcsolása. Szervrendszerek együtt mûködésének csontváz, emberi torzó, fejmetszet, gége, tüdõ csontváz 16

sa a légzõrendszerre. A légszennyezõ anyagok és a dohányzás hatása a légzõrendszerre. 28. A vér A vérkeringési rendszer jellemzõi. A vér mennyisége, tulajdonságai, alkotórészei. A vérnedv összetétele, szerepe. A vérsejtek száma, tulajdonsága, keletkezési helye, feladata. Vércsoportok. A vérátömlesztés lehetõségei, jelentõsége. 29. A vérkeringés A szív elhelyezkedése, felépítése, részei. A szív mûködése. Az erek típusai, jellemzõi, szerepük. A vérnyomás, pulzus lényege, normálértékei felnõtt korban. A vérkör alkotórészei. A kis- és nagyvérkör útja a szervezetben. Anyagkicserélõdés a vér és a szervezet sejtjei, valamint a vér és a tüdõ léghólyagjai között. keringési rendszer, zárt keringési rendszer, belsõ védelmi vonal, antigén, ellenanyag szívciklus, verõér, gyûjtõér, hajszálér, vérnyomás, pulzus, vérkör, vérkeringés változása nyomásváltozás Oksági össze- észrevétele. a tüdõben függések Nyomáskülönbség meglátása. levegõáramlás Rajzolvasás. nyomáskiegyenlítõdéállapítása, is- Sorrend meg- Izommunka oxigénszükséglemeretalkalmazás, kiegészítés. Edzettség a légzés gazdaságossága Légszennyezõ anyagok, dohányzás betegségek Az anyagszállítás, ellenanyagtermelés, véralvadás A vörösvérsejtek felületnagysága oxigénszállítás A falósejtek önálló mozgása kórokozók felkutatása kórokozók bekebelezése Ellenanyagtermelés védelem A vércsoport antigénje, ellenanyag A szívciklus szakaszai A szív és az erek felépítése mûködése A keringési szervek helye, felépítése a szervezetben betöltött szerepe A zárt keringési rendszer jellemzõinek elkülönítése. A véralkotók megfigyelése, összehasonlítása. Folyamatok leírása, összefüggések felismerése. Csoportosítás, felismerés, kiegészítés, a sorrend megállapítása. A szív részeinek megfigyelése, mûködésének elemzése. Értípusok összehasonlítása. A szervek együttmûködésének megláttatása. magyarázata. A kis- és nagyvérkör útjának elemzése, szerepének magyarázata. Vérkörök rajzolása. emberi torzó, szív 17

30. A nyirokkeringés és a védekezés 31. Vérzések és vérzéscsillapítások A belsõ környezet létrejötte és szerepe. A nyirokrendszer felépítése és mûködése. Fertõzõ betegségek kialakulása. A szervezet külsõ és belsõ védekezõ rendszere. Az immunrendszer alkotórészei és szerepük. Az ellenanyagos és sejtes immunválasz lényege. A védettség formái. A védõoltások jelentõsége. A vérzés ellátásának általános szabályai. A hajszáleres, verõeres, gyûjtõeres vérzés jellemzõi, elsõsegély-nyújtási tennivalók. A vérátömlesztés jelentõsége. (Vércsoportok) nyirokrendszer, nyirok, szövetnedv, kórokozók, fertõzés, fertõzõ betegség, külsõ és belsõ védelmi rendszer antigén, ellenanyag, immunrendszer, immunválasz, sejtes és ellenanyagos immunválasz, aktív és paszszív védõoltás külsõ és belsõ vérzés verõér, hajszálér, gyûjtõér, vérátömlesztés, fedõkötés, nyomókötés A nyirokkeringés A belsõ környezet viszonylagos állandósága szabályozás A nyirok összetétele útja a szervezetben Fertõzés, a megfelelõ nyiroksejtek aktiválódása, immunválasz létrejötte A falósejtek mozgékonysága antigének felfedezése bekebelezés emésztés Antigén a felismerés a nyiroksejtek osztódása megfelelõ immunválasz Memóriasejt védettség Védõoltás a betegség megelõzése Az erek felépítése a vérzés módja vérzéscsillapítás Vérátömlesztés vércsoportok A vér- és nyirokkeringés összehasonlítása. A felépítés mûködés öszszefüggésének felismerése, példákkal való illusztrálása. Analízis, szintézis mûveletének gyakorlása. Ábramagyarázat, a vérkörök rajzos ábrázolása. A védõvonalak felépítésének és mûködésének elemzése, összehasonlítása. Az oksági összefüggések felismerése, magyarázata. Immunitás (aktív, paszszív) elkülönítése. Felismerés, megnevezés, ábra- és szövegértelmezés. A vérzéstípusok felismerése, jellemzése. A vérzéscsillapítás tennivalóinak magyarázata, gyakorlása. Fogalmak, összefüggések alkalmazása. Elkülönítés, jellemzés, megnevezés. kötszerek, elsõsegélynyújtási eszközök 18

32. Vigyázz a szívedre! 33. Nikotinstop! 34. l Megfigyelések, vizsgálódások. A táplálkozás, a légzés és a keringés 35. A kiválasztás A vérkeringési rendszer gyakori betegségeinek (szívinfarktus, érelmeszesedés, trombózis) jellemzõ tünetei és következményei. A szívinfarktus feltételeinek kialakulását elõsegítõ kockázati tényezõk okai, megelõzésük lehetõségei. A cigarettafüst károsító anyagai. A dohányzás okai és következményei. A legfontosabb elváltozások jellemzõi. A passzív dohányzás veszélyei. Tanácsok a dohányzás elkerülésére. A dohányfüst néhány károsító anyagának a vizsgálata. A kiválasztás lényege, a kiválasztórendszer szervei. A szervek száma, elhelyezkedése, felépítése, mûködése. A szûrlet és a vizelet szervrendszer, szerv, szövet, kockázati tényezõ (rizikófaktor) függõség, passzív dohányzás kiválasztás, bomlástermék, szûrlet, vizelet, a vízháztartás egyensúlya Szervi elváltozások betegségek A nikotin, a szén-monoxid mérgezõ hatása szervezeti elváltozások Dohányzás betegségek Tápanyagtartalom energiatartalom Az anyagok tulajdonságai reagensek Be-, kilégzés a mellkas kerülete, a szervezet állapota (nyugalom, munkavégzés) a szívmûködés ritmusa A vizelet kialakulása, elvezetése, tárolása, leadása Nyomáskülönbség (hajszálerek tok) szûrés Egészségtelen életmód kockázati tényezõk növekedése betegség A betegség idõbeni felismerése gyógyulás Betegségtünetek, összefüggések felismerése, jellemzése, magyarázata. Megnevezés, csoportosítás, elkülönítés. A dohányfüst mérgezõ anyagainak kimutatása, eredmények elemzése, magyarázata. Mondj nemet a dohányzásra megvitatása, példákkal történõ illusztrálása, Felsorolás, kiegészítés, megnevezés, elkülönítés. Kísérletezés, a szakszerû eszköz- és mikroszkóphasználat gyakorlása. Megfigyelések, tapasztalatok értelmezése. Kémiai kölcsönhatások felismerése. Jegyzet-, rajzkészítés. A szervrendszer testbeni helyének megfigyelése. Viszonyfelismerés (rész egész). a kiválasztott vizsgálatokhoz szükséges anyagok, eszközök a kiválasztott feladatok anyagai, eszközei csontváz, torzó, vese 19

36. Az anyagcsere 37. 38. 39. n A szervezet anyagforgalma keletkezése. A kiválasztás és a belsõ környezet állandósága. A vízháztartás egyensúlya. A szervezet és a környezet kapcsolata, az anyag- és energiaforgalom. A sejtanyagcsere útjai. Az építõ és lebontó anyagcsere legfontosabb jellemzõi, jelentõségük, egymásrautaltságuk. Az anyagcsere és az energiaforgalom összefüggése. A táplálék összetevõi, a tápanyagok szerepe a szervezetben. Az egészséges táplálkozás ismérvei. Az emésztõ- és a légzõrendszer, valamint a keringési és a kiválasztórendszer felépítése, mûködése. A vér és a nyirok jellemzõi. A szervezet anyagés energiaforgalma, a sejtanyagcsere. táplálkozás, légzés, anyagszállítás, kiválasztás, anyag-, energiaforgalom, építõ és lebontó anyagcsere Az érgomolyagok száma az átáramló vér mennyisége + a szûrõfelület nagysága a szûrlet mennyisége Elvezetõcsatornák + hajszálerek anyagáramlás A szervek felépítése mûködése Nyomásnövekedés vizelet összetételének változása A szervezet állapota a vizelet mennyisége Építõ, lebontó anyagcsere Táplálkozás építõ folyamatok Légzés, kiválasztás lebontó folyamatok Molekulaméret energiatartalom (energianyerés) Az anyagátalakítás iránya az energiaváltozás iránya Az építõ, lebontó anyagcsere aránya mennyiségi változások A táplálkozás, légzés, anyagszállítás, kiválasztás, sejtanyagcsere A szövetek, szervek felépítésemûködése A szervek testbeni helye a folyamatok sorrendje Életvitel egészségi állapot Testedzés, helyes táplálkozás betegségmegelõzés Szöveg- és ábraértelmezés. A folyamatok sorrendjének, egymásutániságának felismerése. Az ok-okozati kapcsolatok Felismerés, megnevezés, elkülönítés. Környezet szervezet elválaszthatatlanságának Az építõ és lebontó folyamatok öszszehasonlítása, egymásrautaltságuk felismerése. magyarázata. Szöveg-, ábraértelmezés. Kiegészítés, jellemzés. Szövetek, szervek felismerése, felépítésük, mûködésük jellemzése. Ok-okozati összefüggések magyarázata. Szakkifejezések használata. Feladatmegoldás. az eddig használt eszközökbõl válogatva 20

AZ ÉLETFOLYAMATOK SZABÁLYOZÁSA ÉS AZ ÉRZÉKELÉS Követelmény A tanulók ismerjék az idegrendszer szervezõdését, fõ részeit központi, környéki szerveit; helyüket és felépítésüket, értsék az ingerület keletkezésének, vezetésének és átadásának menetét, legyenek képesek az idegélettani folyamatoknál a fizikai, kémiai ismereteiket alkalmazni, tudják a reflexív részeit, a feltétlen és a feltételes reflexek hasonlóságait és különbségeit, ismerjék a szabályozás alapelveit, tudják, hogy az akaratlagos mûködések szabályozását az agykéreg végzi, ismerjék a hormonális szabályozást végzõ mirigyek mûködését, lássák a hormonális és az idegi szabályozás különbségeit, értsék a szabályozás szerepét az alkalmazkodásban és a belsõ környezet viszonylagos állandóságának fenntartásában, ismerjék az érzékszervek felépítését és a bennük lejátszódó érzékelési folyamatokat, legyenek képesek az érzékszervi csalódások felismerésére, ismerjék az élvezeti és kábítószerek káros élettani hatását, s tudjanak ezek csábításainak ellenállni, törekedjenek pszichés egészségük megõrzésére, ismerjék Pavlov munkásságának lényegét. Elõzmény, kapcsolódás Természetismeret 6. Fény, optikai eszközök, a szem. Biológia és egészségtan 8. Az emberi test szervezõdési szintjei idegsejt, idegszövet, szerv, szervrendszer. Fizika 7. Elektrosztatikai alapjelenségek; feszültség. Háztartástan 8. Napirend, hetirend. Óra Tananyag A felépítés, mûködés Fogalmak Folyamatok, A képességfejlesztés 40. Az idegsejtek felépítése és mûködése Az ingerlékenység alapvetõ életjelenség. Az idegrendszer alapegysége az idegsejt, részei, mûködése. Nyugalmi és ingerületi állapot, az ingerület vezetése, átadása. inger, ingerület, ingerlékenység, idegrost Az ingerület keletkezése, vezetése és átadása Az idegsejt alakja, felépítése mûködése Az ionösszetétel változása feszültségváltozás Az idegsejt mikroszkópos vizsgálata. A nyúlványok különbségeinek megfigyelése. A nyugalmi és az ingerületi állapot modellezése. 21

22 41. Az idegi szabályozás elemei 42. A szem és a látás 43. A hallás és az egyensúlyérzékelés Az idegsejtek típusai érzõ, mozgató, átkapcsoló. Idegi szervezõdés. Az idegszövet alkotói, és jelentõségük. A központi és környéki idegrendszer szervei. Az idegek csoportosítása (érzõ, mozgató, kevert). Az érzékszervek felépítése és mûködése. A szem felépítése és védõkészülékei. A szem alkalmazkodása a változó fényviszonyokhoz és a tárgyak távolságához. A térlátás okai. Az agy szerepe a látás folyamatában. A külsõ, a középsõ és a belsõ fül részei, szerepük a hallás folyamatában. A csiga és a félkörös ívjáratok szerkezete, mûködése. A fülkürt jelentõsége. Hallás és egyensúlyérzékelés. szervezõdési szintek, dúcok, idegek, idegpálya, receptor, érzékszerv, érzékelés érzékszerv, érzékelés, érzõideg, receptor érzékszerv, érzékelés, érzõideg Magas energiaigény raktározásra képtelen sejt állandó vérellátás Az érzékelés Gliasejtek velõshüvely Hajszálérhálózat táplálás Kötõ- és támasztószövetek védelem Az ingerek sokfélesége a receptorok változatossága A látás Áttetszõ alkotók, fénytörõ közegek fényáteresztés, fókuszálás A tárgyak távolsága a lencse domborúsága képélesség Fénymennyiség a pupilla tágassága A receptorsejtek száma, helye képalkotás Binokuláris látás térérzékelés A hallás, egyensúlyérzékelés A hallószerv szerkezete mûködése Folyadék elmozdulása ingerület keletkezése a receptorsejtekben Fülkürt nyomáskiegyenlítõdés Oksági összefüggések feltárása. Elemzés, általánosítás, szabályalkotás. Megnevezés felismerés, ábrázolás. Ábraelemzés. Az idegrendszer szerveinek összehasonlítása. A szerkezeti felépítés és mûködés öszszefüggéseinek feltárása. Folyamatábra készítése. Elemzés, elkülönítés, általánosítás. Felismerés, megnevezés. A szem szerkezeti felépítésének megfigyelése. Az ideghártya mikroszkópos vizsgálata. Vázlatkészítés. feltárása, indoklás, magyarázat. Következtetés. felismerés, megnevezés, ábrázolás. Ábraelemzés. feltárása, magyarázata. Bizonyítás, következtetés. Felismerés, megnevezés, rendszerezés. agyvelõ, gerincvelõ mikroszkóp szem fül

44. A nyelv, az orr és a bõr mint érzékszervek 45. Megfigyelések, vizsgálódások Az érzékelés 46. Az idegrendszer felépítése és mûködése Vegyi érzékszervek nyelv, orr. Receptoraik ingere, helyük, csoportosulásuk (szaglóhám, ízlelõszemölcsök, ízlelõbimbó). A bõr a nyomás-, hõ- és fájdalomérzékelés szerve. A gerincvelõ és az agyvelõ részeinek (agytörzs, kisagy, köztiagy, nagyagy) helye, szerkezete és mûködése. Agy- és gerincvelõidegek. érzékszerv, érzékelés, érzõideg, receptor, idegvégzõdés dúcok, idegek, fehérállomány, szürkeállomány, agykéreg A szaglás, ízérzékelés, hõ-, nyomás- és fájdalomérzékelés A receptor alakja, helye ingerfelvétel Az inger információtartalma jelentõsége Szaglás ízérzékelés táplálkozás Az agyvelõ, a gerincvelõ szerkezete mûködése Agytekervények nagy felület az idegsejtek száma Érzékszerv érzõközpont érzet Mozgatóközpont akaratlagos mozgás Az agykéreg felépítése gondolkodás, alkotó tevékenység Ábraelemzés. Vegyi érzékszervek hasonlóságainak és különbségeinek megállapítása. Érzékelési folyamatok megfigyelése, elemzése, magyarázata. Felismerés, megnevezés, hibakutatás. nyelv Feladatértelmezés. kiválasztott a megoldásra A vizsgálódási sorrend be- anyagai és feladatok tartása. eszközei Problémafelismerés, megoldás. A vizsgálódás tapasztalatainak értelmezése, következtetések megfogalmazása, rögzítése. Jegyzõkönyv készítése. Ábraelemzés. A központi és a környéki idegrendszer összehasonlítása. Az agyvelõ és a gerincvelõ hasonlóságainak és különbségeinek megállapítása. Az idegek csoportosítása. feltárása. Rendszerezés, felismerés, megnevezés. agyvelõ, gerincvelõ 23

47. A vegetatív idegrendszer 48. A velünk született reflexek 49. A tanult reflexek Az agymûködés rejtelmei (Olvasmány) A vegetatív idegrendszer felépítése ideg, dúc, és mûködése. agykéreg, A szervek kettõs lebontó beidegzése. anyagcsere, A szimpatikus és paraszimpatikus hatás. építõ anyagcsere A reflexív részei, helyük a fájdalomés a vegetatív reflexeknél. A feltétlen reflexek közös jellemzõi. A feltételes reflex kialakulása, idegrendszeri alapja. A feltételes reflexek jellemzõi, jelentõségük. Pavlov munkássága. Az emberi tevékenység hajtóerõi és az érzelmek. A megismerés formái, a nyelv és a gondolkodás, figyelem és emlékezés. A limbikus rendszer és a homloklebeny szerepe. Az alvás jelentõsége. reflex, inger, receptor, ingerület, érzet reflex, érzékelés Szimpatikus hatás a szervezet erõinek mozgósítása Paraszimpatikus hatás a szervezet erõinek tartalékolása Kettõs beidegzés a szervezet alkalmazkodása Tudat a belsõ szervek mûködése A fájdalomreflex, gyomor mûködését szabályozó reflex Károsító hatások védekezõ reflex Vegetatív reflex belsõ környezet állandósága A reflexközpont helye az ingerület tudatosulása A nyálelválasztás feltétlen reflexe, látás, ingertársítás, a feltételes reflex A feltétlen reflex érzékelés feltételes reflex Környezet feltételes reflex Tapasztalatok tanulás A szimpatikus, paraszimpatikus túlsúly elemzése az egyes életszituációkban. Logikai sorok összeállítása. magyarázata. Felismerés, megnevezés, rendszerezés. Ábraelemzés. A fájdalomés vegetatív reflexek öszszehasonlítása. Analízis, szintézis, szabályalkotás. Oksági összefüggések magyarázata, Reflexív ábrázolása, felismerés, megnevezés. Kiselõadás Pavlov élete és munkássága. Ábraelemzés. A feltétlen és feltételes reflexek összehasonlítása. Következtetés. Idegrendszeri alapismeretek alkalmazása. Ábrázolás, rendszerezés. Környezet idegi mûködés Tanulás emlékezés A nyelv gondolkodás Pihenés idegrendszeri mûködés Idegrendszer személyiség Szövegértelmezés, válogató és kritikai olvasás. Az ember és az állat hasonlóságai, különbségei. Önismereti játékok. Vélemények megvitatása, következtetés, bizonyítás, cáfolat. szív gerincvelõi reflex 24

50. Mondj nemet a drogokra! 51. A hormonrendszer 52. A szabályozórendszerek összehangolt mûködése A lágy és kemény drogok legismertebb fajtái, hatásuk az ember szervezetére, személyiségére. A megelõzés módjai. A belsõ elválasztású mirigyek és hormonok sajátosságai. Az agyalapi mirigy, pajzsmirigy és ivarmirigyek testbeni helye, jellemzõ hormonjaik, hatásuk. A leggyakoribb hormonális rendellenességek okai, tünetei. A hasnyálmirigy és a mellékvese testbeni helye, jellemzõ hormonjaik és hatásuk. A cukorbetegség oka, tünetei, kezelése. Az idegrendszer és a hormonrendszer összjátéka vészhelyzetben. A szabályozás alapelvei. belsõ elválasztású mirigyek belsõ elválasztású mirigy A pajzsmirigy hormontermelésének szabályozása visszajelentéses körfolyamattal Idegrendszer hormonrendszer Hormon hormonhatás Csökkent vagy fokozott hormontermelés elváltozások Vészreakció, az életfolyamatok szabályozása Idegrendszer hormonrendszer Környezeti hatások idegrendszer, Adrenalin szimpatikus idegrendszer a teljesítõképesség fokozása Tartós stressz a szervezet károsodása Környezet drogfogyasztás a szervezet egészsége Drogfogyasztás személyiségtorzulás bûnözés Drogkereskedelem egyéni és társadalmi veszélyessége Szövegértelmezés, válogató és kritikai olvasás. Vélemények, esetek megvitatása. Következtetés, bizonyítás, cáfolás. Csoportosítás, rendszerezés. Drogellenes kiállítás szervezése. A drogambulancia munkájának megismerése. Ábraelemzés. Belsõ elválasztású mirigyek felismerése, jellemzése. Analízis, szintézis, szabályalkotás. Az idegi és hormonális hatás összehasonlítása. Az idegrendszer és a hormonrendszer összefüggéseinek feltárása, Ábraelemzés. A belsõ elválasztású mirigyek rendszerezése. Stresszhelyzet elemzése. Oksági összefüggések magyarázata, A tartós stressz elkerülésének módjai beszélgetés, vita. Kiegészítés, megnevezés. agyvelõ 25

53. 54. Az életfolyamatok szabályozása és az érzékelés Az idegrendszer, a hormonrendszer és az érzékszervek szerkezete és mûködése, szerepe a szabályozás folyamatában. A szervek felépítése, testbeni helye mûködése A szervezet egészsége életmód A szervek felismerése, jellemzése, összehasonlítása. Az oksági öszszefüggések magyarázata, példákkal való Ábrázolás, rendszerezés, indoklás. A SZAPORODÁS ÉS AZ EGYEDFEJLÕDÉS Követelmény A tanulók ismerjék a férfi és a nõi szaporító szervrendszer részeit, felépítését, értsék a szabályozó és a szaporító szervrendszer mûködésének kapcsolatát, tudják, miben hasonlít és miben különbözik a két nem szaporító szervrendszerének mûködése, ismerjék fel a másodlagos nemi bélyegeket a nõi és a férfi szervezetben, lássák a nemi élet jelentõségét az ember életében, s alakuljon ki bennük megfelelõ felelõsségtudat, lássák a túl korai nemi élet veszélyeit, tudják, miként lehet elkerülni a leggyakoribb nemi úton terjedõ betegségeket, sajátítsák el a személyi szexuális higiéné ismereteit, szokásait, ismerjék az emberi élet méhen belüli és kívüli szakaszait, jellemzõit, ismerjék az egyes egyedfejlõdési szakaszokat, kiemelten a magzati élet fejlõdését károsan befolyásoló környezeti és életmódbeli hatásokat, alakuljon ki bennük megfelelõ empátia a segítségre szoruló korosztályok (gyerekek, öregek) iránt, értsék a mennyiségi (növekedés) és a minõségi (fejlõdés) változások különbségét, ismerjék Semmelweis Ignác munkásságának lényegét, lássák a földi élet fenyegetettségét, a környezetvédelem szükségességét, legyenek aktív részesei környezetvédelmi programoknak, tudják a környezet, az életvitel és a szervezet közötti összefüggéseket, ismerjék a férfi és a nõi szerepeket, azok kialakulásának folyamatát, valamint helyesen értékeljék a két nem közötti különbségeket, értsék a személyiség és az önazonosság fogalmait, valamint a reális énkép jelentõségét és kialakításának lehetõségeit, megtapasztalják az önismeret jelentõségét, és kialakításának néhány lehetséges útját, fejlõdjön empátiás készségük saját korosztályuk és szüleik irányában is, ismerjék fel saját igényeiket, és azokat igyekezzenek építõ és hatékony módon kifejezni, 26

lássák, hogy felnövekedve tetteikért felelõsséget kell, hogy vállaljanak, és számoljanak tetteik következményeivel, lássák az elfogadás iránti igény, az irigység és bûntudatkeltés veszélyeit, tudják, hogyan alkalmazkodjanak a hatékony kommunikáció eszközeit kapcsolataik alakításában, sajátítsák el az önérvényesítõ viselkedés és a konfliktusmegoldás hatékony módját, ismerjék fel, hogy személyiségükön és kapcsolataik tudatosan alakíthatnak, ismerjék fel a serdülõkor depresszió jeleit. Elõzmény, kapcsolódás Természetismeret 6. A serdülõk szaporító szerveinek felépítése és mûködése; a szexuális személyi higiéné alapelemei; az emberi élet szakaszai; a kamaszkor és a második gyermekkor jellemzõi. Biológia és egészségtan 8. Hormonális szabályozás, belsõ elválasztású mirigyek. Emberismeret 8. Empátia, tolerancia; az életkorok jellemzõi. Óra Tananyag A felépítés, mûködés Fogalmak Folyamatok, A képességfejlesztés 55. A férfi Az önfenntartó, fajfenntartó életjelenségek lényege. Az elsõdleges, másodlagos nemi jellegek ismérvei. A férfi külsõ és belsõ nemi szerveinek, valamint a hímivarsejtnek a felépítése, mûködése. A férfias testalkat jellemzõi. Egészségügyi tudnivalók. 56. A nõ A nõi szervezet szaporodásban betöltött szerepe. A nõi nemi szervek helye, felépítése, mûködése. A nõi nemi ciklus folyamata. A nõies testalkat, hang ismérvei. Higiénés tudni- és tennivalók. szaporodás, ivaros szaporodás, megtermékenyítés, magömlés, ondó, hormon, elsõdleges, másodlagos nemi jelleg megtermékenyítés, menstruáció, elsõdleges nõi nemi jellegek, másodlagos nõi nemi jellegek, hormon Megtermékenyülés, nemi érés A szaporító szervek helye felépítése funkciója Hímivarsejt szerkezete mozgása Nemi hormonok termelõdése nemi szervek normális fejlõdése, mûködése férfias testalkat, hang A nemi érés, nõi nemi ciklus A nõi szaporító szervek helye funkciója Serkentõhormon a petefészek és méh szakaszos változásai Nemi hormonok termelõdése a nemi szervek normális fejlõdése és mûködése má- A szaporító szervek felépítésének megfigyelése, mûködésük jellemzése. Szerv szervrendszer viszonyának felismertetése. Nemi jellegek elkülönítése. felismerése, magyarázata. Elemzés, általánosítás, szabályalkotás. Megnevezés, felismerés, kiegészítés. A szaporítószervek jellemzése, felépítésük és mûködésük összefüggései nek felismerése, A férfi és nõi nemi szervek közti párhuzamosság felismerése. Az ismeretek 27

57. Nõi és férfi szerepek, tulajdonságok 58. A szexualitás 59. Nemi úton terjedõ betegségek A nemi szerepek és nemi azonosságtudat kialakulásának módja, jelentõsége. A két nem eltérõ tulajdonságai. Ki a jobb? A szexualitás szerepe az ember életében. Az önkielégítés szerepe. A szerelem mint az egymás iránti szeretet, tisztelet, felelõsségvállalás kiteljesedése. A testi és lelki érettség egyensúlyának fontossága. A mûvi vetélés veszélyei. A fogamzásgátló módszerek elõnyei, veszélyei. Az AIDS és az egyéb nemi úton terjedõ betegségek kórokozója, tünetei, következményei, megelõzése. A HIV fertõzés forrása, terjedése. biológiai nem, pszichológia, pszichológiai nem, pszichológiai tulajdonságok, nemi szerepek, nemi azonosságtudat szexualitás, abortusz, fogamzásgátlás nemi úton terjedõ betegségek sodlagos nemi jellegek kialakulása Menstruáció fokozott higiéné Nemi szerepek és azonosságtudat kialakulása. Testi fejlettség érzelmi, szellemi fejlettség A mûvi vetélés ideje anya személyi felelõssége A fogamzásgátló módszerek használata az egyén veszélyeztetettsége A HIV szervezetbe jutása a tünetek megjelenése Tartós párkapcsolat, gumióvszer a nemi úton terjedõ betegségek megelõzése Megfelelõ gyógykezelés gyógyulás alkalmazása, vonalas ábrázolása. Megnevezés, jellemzés, ábrakiegészítés. Szülõi viselkedés gyermeki nemi szerepek és viselkedés. Szilárd nemi azonosságtudat magabiztosabb személyiség. A nemek eltérõ tulajdonságai más területeken hasznosíthatják a képességeiket. Tulajdonságok gyûjtése, megbeszélés a társakkal, vélemények összehasonlítása. Saját tapasztalatok felidézése, tudatosítása rendszerezés segítésével. A nõi és férfi szexualitás különbségeinek felismertetése. Elemzés, elkülönítés, szabályalkotás. megbeszélése, példákkal történõ Véleménykülönbségek megvitatása. Felismerés, csoportosítás, meghatározás. Nemi úton terjedõ betegségekkel kapcsolatos ismeretek átadása, megvitatása. A megelõzés lehetséges módjainak a megbeszélése. felismerése. Hiedelmek, téves ismeretek korrigálása. Egészségügyi kiadványok. 28