Tanári kézikönyv. Élõ környezetem Az ember szervezete és egészsége. 8. évfolyam számára készült tankönyvcsaládhoz

Átírás

1 Tanári kézikönyv Élõ környezetem Az ember szervezete és egészsége 8. évfolyam számára készült tankönyvcsaládhoz

2 Írta és összeállította: Tompáné Balogh Mária Tartalom Felelõs szerkesztõ: Török Ágnes Nyomdai elõkészítés: Nagy László Bevezetõ gondolatok... 5 A nemzeti alaptanterv és a biológiai ismeretek rendszerének összefüggése... 7 A tankönyv és munkafüzet felépítése, tanmenetajánlás Tanmenet Javaslatok a tanítási órák feldolgozásához Az illusztrációk azonosak a tankönyvcsaládban található rajzokkal A Kiadó minden jogot fenntart! Néhány egyszerû kísérlet a munkáltató órákhoz Fogalomgyûjtemény Raktári szám: PK Felelôs vezetô: Ballér Judit ügyvezetô igazgató 1155 Budapest, Tóth István utca 97. Telefon: , Fax:

3 Kedves biológia szakos Kollégák! Bevezetõ gondolatok Öröm és megtiszteltetés számunkra, hogy munkájukhoz a Dinasztia tankönyvkiadó Élõ környezetem Az ember szervezete és egészsége c. tankönyvét választották, amely a 8. osztályosok számára íródott. A módszertani kínálatban hosszú évek óta nem szerepel ilyen jellegû tankönyv, amely felépítését tekintve deduktív szerkezetû. A tankönyvhöz most megjelenõ tanári kézikönyv reményeink és szándékaink szerint segítséget nyújt a kollégáknak szakmai és módszertani tekintetben egyaránt. A módszertani ajánlások és a tanmenetjavaslat csupán iránymutatók. ezeket ki-ki tetszése szerint használhatja: részben vagy egészben, módosítva és kiegészítve, a helyi pedagógiai programokhoz, a lehetõségekhez és a körülményekhez igazítva. A tankönyvhöz tartozó Témazáró feladatlapok megoldásait is megtalálják a kézikönyvben, bízva abban, hogy ezzel is segítjük munkájukat. Hasonló módon ezzel a céllal készült a Fogalomgyûjtemény és a Szakirodalom-ajánlás is. Reményeink szerint mindenki számára hasznos kézikönyvet adunk közre. A legjobb szándék és akarat mellett is adódhatnak azonban észrevétlen hibák a tankönyvben és a munkafüzetben egyaránt. Ezért köszönettel fogadjuk, ha megosztják velünk a felhasználás során szerzett tapasztalataikat, amelyeket a kiadó címére kérünk továbbítani: Dinasztia Tankönyvkiadó Kft Budapest, Tóth István u. 97. Szakmai örömökben és sikerekben is gazdag, eredményes oktató nevelõ munkát kívánunk! Szarvas-Ballér Judit ügyvezetõ igazgató Szombatiné Kovács Margit szerzõ 5

4 A nemzeti alaptanterv és a biológiai ismeretek rendszerének összefüggése A Nemzeti Alaptanterv az Ember és természet mûveltségi területtel kapcsolatos feladatokat és követelményeket a célkitûzéseibõl eredõen határozza meg, amelyek a sokoldalúan fejlett személyiség kialakulását állítják a középpontba. Természetismeret 1 6. Feladata: az elemi természettudományos nevelés, vagyis a megfigyelõképesség, az önálló ismeretszerzés, a logikus és kreatív gondolkodás fejlesztése: az életkornak megfelelõ megismerési módszerek és azok folyamatos gyakorlása által. A 7. évfolyamtól az ismeretek rendszere fizikára, kémiára, biológiára és egészségtanra tagolódik. Biológia és egészségtan Feladata: a természetismeret tanulása során megismert fajok, fogalmak tudatosítása, az ismeretek bõvítése, a természettudományos gondolkodás és alapmûveltség elsajátításán túl a továbbtanulók számára különösen fontos a minél szélesebb körû biológiai mûveltség elsajátítása (a differenciált anyagkezelés éppen ezért fontos a minél szélesebb körû biológiai mûveltség elsajátítása (a differenciált anyagkezelés éppen ezért fontos eszköz a tanár kezében!). A biológia és egészségtan tanulmányozása során a tanulók megismerik: az élõ és élettelen természet szoros kapcsolatát, az élõvilág egységét és fejlõdését, az élõlények állandóságát és változékonyságát, az élõlények testfelépítése és életmódjuk közötti összefüggéseket. A biológiai ismeretanyag feldolgozása: 1. Alakítja a tanulókban a természet ismeretén és szeretetén alapuló, meggyõzõdésbõl fakadó tudatos és aktív természetvédelem igényét. 2. Bemutatja: az ember és a környezet szoros kapcsolatát. 3. Az emberi szervezet felépítésének és mûködésének megismerésével a tanulók tudatosan alkalmazhatják az egészséges életmóddal kapcsolatos szabályokat. A 8. évfolyam egészségtananyaga a 6. évfolyamig elsajátított mentálhigiénés ismeretekre épülve bõvíti a tanulók ismereteit és tudatosítja a tanulókban az emberi szervezet felépítésének és mûködésének egységét, az egészséget megõrzõ szokásokat. BIOLÓGIA ÉS EGÉSZSÉGTAN 8. TANTERVAJÁNLÁS (DINASZTIA NAT-konform tantervek: Ember és természet 58. oldal) Összeállította: Szombatiné Kovács Margit 7

5 Az ember szervezete és egészsége Cél A tantárgyszakasz célja az emberi szervezet felépítésének és mûködésének, valamint az egyes szervek és szervrendszerek leggyakoribb elváltozásainak és betegségeinek megtanítása. Ezen ismeretek birtokában az egészséges életmód szabályainak tudatos alkalmazása az Általános egészségtan c. tantárgyszakasz tanításának megalapozása. Fontos az ok-okozati összefüggések felismertetése és megfelelõ módszerekkel történõ megismertetése. Tudják a tanulók a megtanult ismereteiket a gyakorlatban alkotó módon és tudatosan alkalmazni. Legyenek képesek önálló ismeretszerzésre és taneszköz használatra, ábra- és grafikonelemzésre. Szerezzenek jártasságot az egyszerûbb kvantitatív és kvalitatív kísérletek elvégzésében, azok eredményeinek rögzítésében és értékelésében. Követelmény A célként megfogalmazott ismeretelemek elsajátítása, azaz: Az emberi test felépítésének és mûködésének megismerése révén legyen képes felismerni az élõlények testfelépítése és életmódja közötti összefüggéseket, az ember és a környezet szoros kapcsolatát. Az emberi szervezet egyes szervrendszereinek és szerveinek elváltozásait, megbetegedéseit megismerve jusson el az egészséges életmód szabályainak tudatos alkalmazásához. Ismerje azokat a lehetõségeket, amelyek segítségével ezek a betegségek megelõzhetõek. Elméleti és gyakorlati ismereteinek birtokában lássa be, hogy az egészség érték, és legyen képes fizikai és pszichés egészségének, az egészséges környezetnek a megõrzésére. Ismerje az emberi szervezetet veszélyeztetõ anyagok hatását, tartózkodjék a különbözõ élvezeti és kábítószerek használatától. Legyen képes egyszerûbb (kvalitatív és kvantitatív) kísérleteket elvégezni a vizsgálat és a kísérlet eredményeit a célnak megfelelõ módon rögzíteni és értelmezni. Legyen jártas abban, hogy a testével, életmûködésével, egészségével kapcsolatos ismereteket a népszerûsítõ mûvekbõl is miképp tudja megszerezni. Ismerje az ember testfelépítésének, mûködésének, betegségeinek megismerésében szerepet játszó kutatók (Vesalius, Harvey, Pavlov, Szent-Györgyi) munkásságát. Elõzmény A tanulók a Természetismeret keretében a 4. évfolyam végére megismerték a 6 10 éves gyermek életmûködéseinek (mozgás, táplálkozás, légzés) fõbb jellemzõit, élettani igényeit (pihenés, hõ háztartás, tápanyagok) és leggyakoribb betegségeit. A 6. évfolyam befejeztével ezen ismeretek tovább bõvültek a éves gyermek életmûködéseinek jellemzõivel, élettani igényeivel és leggyakoribb betegségeivel. Megismerték továbbá: 1. A serdülés folyamatát és annak megnyilvánulásait (a bõr elváltozásai, mozgás, hangmagasság, másodlagos nemi jellegek, stb.). 2. A személyi higiéniát a kamaszkorban. 3. Az elsõsegélynyújtást. 4. A betegápolást a családban. Részei Az emberi test szervezõdése A kültakaró és a mozgás Az ember anyagcseréje A szabályozás A szaporodás és az egyedfejlõdés Értékelés A biológia szakmódszertanából ismert értékelési lehetõségek a tanulók életkori sajátosságait figyelembe véve alkalmazhatók: a fogalmak pontos ismerete és értelmezése, az ok-okozati összefüggések felismerése, az összefüggõ témák önálló kifejtése szóban vagy írásban, egyszerû kvantitatív és kvalitatív kísérletek végzése jártasság szinten, gyûjtõmunka, kiselõadás, vetélkedõkben való részvétel, témazáró írásbeli dolgozat, önálló taneszköz használat, ajánlott irodalom feldolgozása és alkalmazása ábra- és grafikonelemzés, a munkafüzet feladatainak önálló megoldása, híres kutatók, tudósok munkásságának feldolgozása, megismerése. Feltételek A tanórák megtartására javasolt a szaktanterem, amennyiben rendelkezésre áll. Egyéb szükséges eszközök: emberi csontváz, emberi torzó, vizuális szemléltetõeszközök, például diaképek, videó filmek, írásvetítõ stb., transzparensek, faliképek, rajzok, CD-számítógépes programok, modellek, például a bõr, a szem, a fül stb. Az emberi test szervezõdése Cél Tudatosítsuk, hogy az élõlények szervezõdési szintjeinek alapja a sejtes szervezõdés. Ismertessük meg az emberi test sejtjeinek közös jellemzõit, a legfontosabb sejtalkotókat és azok jellemzõit, a testünket felépítõ szöveteket és azok típusait, mûködésüket. A kísérletezés módszerének gyakorlására tervezzünk munkáltató órákat a sejtet felépítõ szerves és szervetlen vegyületek kimutatására, a különbözõ típusú szövetek felismerésére. Ismertessük meg a tanulókkal a mikroszkóp történetét, felépítését és mûködését. Vizsgáljunk meg mikroszkóppal egyszerûbb metszeteket, gyakoroltassuk a látottak lerajzolását. A kísérletek, vizsgálódások alkalmával mindig ügyeljünk az eredmények megfelelõ módon történõ rögzítésére és értelmezésére. Követelmény Ismerje meg a tanuló az élõvilág és az emberi test szervezõdési szintjeit, értse meg ezek összehangolt mûködésének lényegét (sejtek, szövetek, szervek, szervrendszerek, szervezetek, populációk, életközösségek és a bioszféra). Tudja az ember helyét és szerepét a bioszférában, felelõsségét a környezet dinamikus egyensúlyának megtartásában. Az egyed feletti szervezõdési szintek (populációk, életközösségek, bioszféra) részletes ismerete nem követelmény. A rendszerben való elhelyezésük viszont fontos a késõbb (9 10. osztály) tanítandó életközösségek miatt. A célkitûzések és követelmények ismeretében a fogalmak pontos definiálása és értelmezése, az ember és a környezete, a bioszférában elfoglalt helyének és szerepének megértése szintén fontos. Tartalom Lásd a tankönyvben. Értékelés A fogalmak definitív ismerete. Jártasság az egyes szövettípusok felismerésében és jellemzésükben. A munkafüzet kapcsolódó feladatainak megoldása. Feltételek Metszetek, diaképek használata az emberi testet felépítõ sejtek, szövetek bemutatására, mikroszkóp. 8 9

6 A kültakaró és a mozgás Cél A bõr felépítése és mûködése, a bõr betegségei és ápolása, megismertetése. A mozgás szervrendszer aktív és passzív részeinek felépítése és mûködése, a szervrendszer leggyakoribb betegségei, sérülései és megelõzésük. Követelmény: Ismertessük meg a tanulókkal a bõr rétegeit, fõ jellemzõit és a bõrfüggelékeket. Érjük el, hogy megértsék a bõr ápolásának és tisztán tartásának fontosságát, alkalmazzák tudatosan az erre vonatkozó ismereteiket. Ismerjék a leggyakoribb bõrelváltozásokat, a megelõzés módjait az egyes bõrbetegségek esetén. A mozgás szervrendszer aktív és passzív részeinek tanításánál emeljük ki a felépítés és mûködés egységét, a csontváz és izomzat együttmûködését. Ismerjék a tanulók példákkal együtt a csontok kapcsolódásának típusait. Értsék meg az összehasonlító példákon át az életmód és a mozgás szervrendszer fejlõdését az evolúció során. Tudatosítsuk a leggyakoribb mozgásszervi elváltozások és betegségek, valamint sérülések megelõzésének módjait. Tartalom Lásd a tankönyvben. Értékelés A fogalmak és az összefüggések rendszeres ellenõrzése, azok definitív ismerete, az e témához kapcsolódó munkafüzeti feladatok megoldása. A felépítés és mûködés egységének pontos ismerete. A tanultak gyakorlatban történõ alkalmazásának képessége, Témazáró feladatlap a fejezet végén. Feltételek A bõr felépítését bemutató modell használata, valamint a csontváz és emberi torzó. Diaképek, videó filmek, számítógépes programok. Az ember anyagcseréje Cél A táplálkozás, légzés, keringés és kiválasztás szervrendszerének felépítése és mûködése, betegségeik és azok megelõzése. Egyszerûbb élettani kísérletek végzése. Ismerjék meg azokat a híres tudósokat, akiknek munkássága kapcsolható a tananyaghoz. Követelmény Az anyagcsere folyamatainak tanításánál legfontosabb feladatunk, hogy értse meg a tanuló ezek kapcsolatát, élettani, mûködésbeli egységét (lebontó, építõ folyamatok). Fizikai és kémiai ismereteire alapozva értse meg az anyagcsere és a mozgás kapcsolatát. A táplálkozás szervrendszere: Tanítsuk meg a szervrendszer részeit és azok mûködését. Ismerjék meg a tanulók ezek részvételét az emésztés folyamatában és az anyagfelvételben. Fontos a fogápolás jelentõségének tudatosítása, az egészséges táplálkozás fontosságának hangsúlyozása. A vitaminok emberi táplálkozásban betöltött szerepét feltétlenül meg kell ismertetnünk. Fontos képzési cél a szervrendszer betegségeinek és azok megelõzési módjainak megismertetése. A kiválasztás szervrendszere: A szervrendszer részeinek és mûködésének megismertetésén túl tudatosítsuk a tanulókban, hogy a lebontó folyamatokban termelõdõ fölösleges anyagokat minden szervezet kiválasztja magából. A vese és a húgy-utak betegségeinek ismerete minimális követelmény. A légzés szervrendszere: A légzés folyamatainak tanítása során ismerje meg a tanuló az ember légzõ szervrendszerének felépítését, a ki- és a belégzés mechanizmusát, a hangképzés módját. Fontos a szervrendszer betegségeinek ismerete, azok megelõzésének tudatosítása, a légzõ felületet csökkentõ hatások következményeinek megismertetése. A keringés szervrendszere: A szervrendszer részeinek és azok mûködésének megismertetésén túl fontos didaktikai feladat: 1. A vér anyagszállításának és védõ mûködésének tudatosítása (gázok, tápanyagok, bomlástermékek és hormonszállítás, belsõ védekezés, véralvadás). 2. Ok-okozati összefüggések felismertetése, logikus gondolkodásra nevelés az egészséges életmód és a keringési rendszer betegségeinek ismeretében. Kiegészítõ anyagként javasolt tárgyalni a nyirokkeringési rendszert. Munkáltató óra keretében ajánlott a különbözõ számítások, vizsgálódások beiktatása, a sejtanyagcsere felépítõ és lebontó folyamatai összefüggéseinek megismertetése. Tartalom Lásd a tankönyvben. Értékelés Az értékelés legfontosabb szempontja, hogy mennyire értette meg a tanuló az anyagcsere részfolyamatainak összefüggéseit, az egyes szervrendszerek felépítését és mûködését, valamint azok megbetegedéseinek megelõzését. Tudja az egyes szervek szervezetben elfoglalt helyét. Fontos, hogy folyamatosan ellenõrizzük a tanulók ezen ismereteit mind szóban, mind pedig írásban, valamint a rögzítésre használjuk a munkafüzet feladatait. A témakört feladatlappal fejezzük be. Feltételek Legyenek a témát jól szemléltetõ videó filmek, diaképek, esetleg mûködõ modellek, szakkönyvek, transzparensek. Mindezek mellett legfontosabb a tanári magyarázat és közlés. A szabályozás Cél Az idegrendszer felépítése és mûködése, a belsõ elválasztású mirigyek és mûködésük, az érzékszervek és mûködésük megtanítása. A szabályozó szervrendszer és betegségei, azok megelõzése. Az élvezeti és kábítószerek hatása az idegrendszerre. Vizsgálatok és kísérletek. A fejezet tanításának célja továbbá annak megértetése, hogy a szabályozás által lehetséges a szervezet belsõ egyensúlyának fenntartása és egyben a környezet változásaihoz való alkalmazkodás. Követelmény Ismertetnünk kell a tanulókkal, az idegrendszer fõbb részeit, mûködésüket, a belsõ elválasztású mirigyeket és azok mûködését. Ismerje az idegsejt felépítését, a központi idegrendszer fõ részeit. Tudja, hogy az agykéreg elsõsorban az akaratlagos szabályozás központja, tudjon erre példát mondani. Tudja, hogy az ember szervezetében hol termelõdnek és hogyan hatnak a különbözõ hormonok. Ismerje az ember érzékszerveinek felépítését 10 11

7 és mûködését. Az érzékszervek, a szabályozás megbetegedéseinek ismerete, az idegrendszer mûködését befolyásoló élvezeti és kábítószerek megismertetése rendkívül fontos egészségnevelési szempont. Tartalom Lásd a tankönyvben. Értékelés A cél- és követelményrendszerben foglaltaknak megfelelõen a fogalmak és összefüggések pontos ismerete és alkotó módon történõ alkalmazása. A témakört témazáró feladatlappal értékeljük, illetve folyamatosan biztosítjuk a munkafüzet feladatai révén a rögzítést. Feltételek A témakör tanítása, illetve annak a tanulók részérõl történõ elsajátítása nehézségénél fogva több problémát okoz, mint az egyéb tananyagoké. Ezért igen fontos a tanári magyarázat és a megfelelõ vizuális szemléltetés alkalmazása: Videó filmek a témához kapcsolódóan, valamint szakkönyvek használata, szükség szerint táblai rajz. A szaporodás és egyedfejlõdés Cél A férfi és a nõi szaporító szervrendszer részeinek és azok mûködésének, a szervrendszer leggyakoribb betegségeinek, valamint az egyedfejlõdés szakaszainak megtanítása. Tudatosuljon a tanulóban, hogy szervrendszere nem azonos ütemben fejlõdik a többi szervrendszerével, a korai szexuális élet ártalmas lehet, az önmegtartóztatás viszont egyáltalán nem káros. Értse meg, hogy az egyes emberek egyedfejlõdése különbözõ ütemû, ezért az azonos életkorúak között is lehetnek olyan jelentõs fejlettségbeli különbségek, amelyek mégsem kórosak. Legyen toleráns a retardált fejlõdésû és fogyatékos társaival szemben. Követelmény A tudatos és tervszerû családtervezés, a nemi betegségek és ezek megelõzési módjainak megismertetése. Ismerjék a férfi és nõi ivarsejt közötti különbséget, a megtermékenyítés folyamatát, a menstruációs ciklust, az egyedfejlõdés szakaszait és azok jellemzõ élettani sajátosságait, a mennyiségi és minõségi változásokat. Legyenek képesek a grafikonok és ábrák elemzésére. A szaporodás kromoszomális alapjainak ismerete csupán kiegészítõ anyag, mivel részletes tárgyalására a 10. osz tályban (Az öröklõdés alapjai) kerül sor. A kromoszóma fogalmának megtanítása és az utód nemének meghatározásában való szerepe (ivari kromoszóma) kapcsolódik érdemben a jelen tananyaghoz, ezért javasolt itt ismertetni. A tankönyv és munkafüzet felépítése, tanmenetajánlás A tankönyv Az ember szervezete és egészsége c. tankönyv is az Élõ környezetem tankönyvcsalád tagja, amelyet munkafüzet és témazáró feladatlap egészít ki. A tankönyv felépítését tekintve deduktív szerkezetû. Ez a típusú tankönyv régóta nem szerepelt a módszertani kínálatban. A deduktív módszer lehetõvé teszi az empirikusan nyert szabály alkalmazását (szabály példa szabály). Mégis sokan inkább kedvelik az induktív módszert, mondván, hogy lényegesen hatékonyabb a deduktív eljárásnál, amely viszont sok egyéni munkát kíván az otthoni tanulás során a tanulótól. A tanár személyiségétõl is függ, hogy melyik módszert tartja eredményesebbnek. Kétségtelenül a deduktív módszer a kreatív, intellektuális óravezetést kedvelõ kollégának kedvez. A deduktív módszer hatékony az elsajátított ismeretek alkotó módon történõ felhasználásában és a logikus gondolkodás fejlesztésében egyaránt. A 8. osztályos tankönyv szövegterjedelme megfelel az adott korosztály teljesítõképességének. A tankönyv nem tagolódik logikai egységekre, nem jelzõdik benne, mikor kell elvégezni a munkafüzet feladatait. Jellegébõl adódóan ugyanis a tanulók munkáját a pedagógus irányítja, összehangolva a tankönyv és a munkafüzet anyagát. A megadott feladatokon túl az egyéni elképzelések és bevált módszerek is alkalmazhatók tetszés szerint a tanítási órákon a gyakorlásra, rögzítésre stb. A hagyományosnak számító összefoglaló kérdések a leckék végén könnyítik az önellenõrzést, a lényegkiemelést és a rögzítést. Természetesen ezek mellett (vagy akár helyettük) más kérdések több vagy kevesebb is alkalmazhatók. A tankönyv ismereteinek elsajátítása egyáltalán nem jelenti a szöveg szerinti leckefelmondást. A tanulóknak az elsajátított ismeretanyag megértésérõl, az ok-okozati összefüggések felismerésérõl, a logikus gondolkodásról és az ismeretek gyakorlatban való alkalmazásának képességérõl kell tanúbizonyságot tenni. Nagyon fontos, hogy a továbbtanulók számára biztosítsuk azokat a többletismereteket, amelyek a késõbbiekben fontosak lehetnek számukra. Mindezeket differenciálással, önálló munkáltatással, az órákon történõ jegyzeteléssel (lényegkiemelés gyakorlása) stb. biztosíthatjuk. A tankönyv színes ábraanyaga jól egészíti ki a szövegben megfogalmazott ismereteket és azok feliratai, magyarázatai sokszor új információkkal bõvítik a tanultakat. Minden egyes leckében kiemelten (vastagon szedve) szerepelnek a megtanítandó fogalmak. A tankönyv teljes felépítése követi az egyes anyagrészek tárgyalása során a felépítés mûködés egységének bemutatását. Tartalom Lásd a tankönyvben. Értékelés A cél- és követelményrendszerben megfogalmazottak alapján: a tanult fogalmak, ismeretek alkotó módon történõ, tudatos alkalmazása. Az ábraelemzõ és grafikon olvasási képesség életkori sajátosságoknak megfelelõ szintû elsajátítása. Az egyes témák összefüggõ, logikus, önálló kifejtése írásban vagy szóban. A témakör végén témazáró feladatlap. Feltételek Biztosítandók olyan vizuális szemléltetõeszközök, amelyek az anyag megértését szolgálják például a videó film, diaképek. Ezen túl a legfontosabb a tanári magyarázat és közlés, mint módszer. Javasolt a különbözõ szakirodalom használata, a grafikonok és ábrák elemzésének gyakorlása. A munkafüzet A munkafüzet a jól ismert hagyományos elemekre épülõ: rajzos feladatokkal, ábrákkal, grafikonokkal. A feladatok mennyisége egy-egy órára méretezett, megoldásuk bár nem kötelezõ, mégis ajánlott, hiszen ezek segítik a lényegkiemelést és az ismeretek rögzítését. A nehezebb feladatokat használhatjuk a differenciálásra is. Semmiképpen nem javaslom a munkafüzet feladatainak otthoni megoldatását, hiszen ez által elveszítené eredeti funkcióját. Feltétlenül fontos, hogy a feladatokat a megoldás után kontrolláljuk és javíttassuk. Követeljük meg a tanulóktól, hogy a munkafüzet megoldásai szakmailag és a helyesírás szempontjából egyaránt hibátlanok, külalakjukat tekintve esztétikusak legyenek. Ahogyan a tankönyvcsaládhoz tartozó munkafüzetekre általában, úgy erre is jellemzõ a feladatok melletti oldalon található Ezt tanultam! c. összefoglaló részek. Ezek a leckék legfontosabb ismereteit, fogalmait rögzítik rajzban vagy szövegben, megkönnyítendõ ezzel is az otthoni tanulást

8 Témazáró feladatlapok Valamennyi fejezethez témazáró feladatlap készült, minden esetben A és B variációban. A feladatok mindkét esetben hasonlóak, nehézségüket és a megoldásukra fordítandó idõtartamot tekintve is. A megadott értékelési rendszer segíti a kollégák munkáját. Hasonló céllal adtam meg a feladatlapok megoldásait is a kézikönyvben. FONTOS! A tankönyv mégoly színes és szép ábraanyaga és a munkafüzet sem pótolhatják a szemléltetést. A tananyag jellegébõl adódóan modellek, emberi csontváz, emberi torzó, diaképek, applikációs képek, mikroszkóp, preparátumok, metszetek, szakkönyvek, illetve az emberi test mûködésérõl készült különbözõ videó filmek, esetleg CD számítógépes programok segíthetik a tanár munkáját, hiszen itt élõ szemléltetésre szinte alig van lehetõség. Tematikus összesített óraterv Témakörök Az emberi test szervezõdése A kültakaró és a mozgás Óraszám Az ember anyagcseréje 11 A szabályozás 7 A szaporodás és az egyedfejlõdés 7 7 Hónap Tanmenet szeptember Óraszám Témakör Év eleji ismétlés Az emberi test szervezôdése A tanítási óra anyaga Munkaés tananyag Ismert fogalmak Mirôl tanulsz az idén? Ismerkedés a tankönyvvel és a munkafüzettel. A tanév munkájának elôkészítése, megszervezése. A tankönyv jelrendszere Mit tanultál eddig az emberrôl? A Természetismeret 6. Testünk és életmûködéseink címû anyagban tanultak felelevenítése: Az ember testfelépítése, életmûködései Az egészség feltételei (mozgás, táplálkozás, stb.) Személyi higiénia a kamaszkorban, Egészséget károsító szokások. Ember és a bioszféra A szervezôdési szintek (egyed alatti és feletti) megismertetése. Az élet elterjedésének területe: a bioszféra, amelynek az ember is tagja, vele kölcsönhatásban él. Ismerd meg a mikroszkópot! Összetett nagyító. Részei: állvány, tárgyasztal, tükör, tubus, tárcsa, szemlencse, finom- és durva beállító csavar. Vizsgálható vele: kenet, metszet, nyúzat. Munkáltató órák 12 Ismétlõ, összefoglaló órák 6 Szabadon felhasználható órák 4 Összesen 54 Új fogalmak A mikroszkóp részei (állvány, tárgyasztal, tükör, tubus, tárcsa, szemlencse, finom- és durva beállító csavar), kenet, metszet, nyúzat Összefüggés, folyamat Az ember és a környezet kölcsönhatása. Szemléltetés, koncentráció tankönyv, munkafüzet Gyûjtött, olvasott könyvek, folyóiratok idevonatkozó cikkei. Mikroszkóp, tárgylemez, fedôlemez, preparátum. Megjegyzés A tanév során felhasználható, a tankönyvben ajánlottakból néhány könyv bemutatása. Képes Usborne Enciklopédia (Novotrade, Bp ) R. T. Dasman: Óvjuk bolygónkat (Gondolat, Bp. 1975) Aliverti-Ciccioli- Landi: Élet a mikroszkóp alatt (Móra, Bp. 1976) 14 15

9 Hónap október Hónap november Óraszám Témakör Óraszám Témakör A tanítási óra anyaga Munkaés tananyag Ismert fogalmak Új fogalmak Összefüggés, folyamat Szemléltetés, koncentráció Megjegyzés A testünket felépítô sejtek közös jellemzôi A sejt fogalma, a legfontosabb sejtalkotók (sejthártya, sejtplazma, sejtmag, sejtszervecskék). A sejt mûködése. egysejtû és soksejtû élôlények sejthártya, sejtplazma, sejtmag, sejtszervecskék, kromoszóma, DNS Tankönyv képei, ábrái, mikroszkópi képek sejtrôl (növényi állati és emberi sejt összehasonlítása), sejtmodell M. Aszpiz: A láthatatlan látható (Móra, Bp. 1984) Testünk szövetei A szövet fogalma, a legfontosabb szövettípusok (hám-, kötô-, támasztó-, izom- és idegszövet), felépítésük és mûködésük, elôfordulásuk az emberi testben sejthártya, sejtfal, sejt közötti állomány hám-, kötô-, támasztó-, izomszövetek, idegszövet Tankönyv képei, ábrái, mikroszkópi képek egyes szövetekrôl, fóliák Képes Usborne Enciklopédia (Novotrade, Bp. 1990) Vígh H.B.-Kondics: Öszszehasonlító szövettan (Tankönyvkiadó, Bp. 1989) A bôr szervezetünk elsô védelmi vonala A bôr szervezetünk elsô védelmi vonala. Rétegei: hám, irha, bôralja. Az egyes rétegek szöveti felépítése, mûködése. A verejték- és faggyúmirigyek felépítése és mûködése. A hám szaruképzôdményei: köröm, szôr-, illetve hajszál. hámszövet, szaruréteg, faggyú- és verejtékmirigy, laza rostos kötôszövet, zsírszövet védelmi vonal, hámréteg, irharéteg, bôralja, külsô elválasztású mirigy A bôrben (hámréteg) lévô festékanyag és a fényelnyelés közötti összefüggés. Az izzadás kiválasztás és hôszabályozás is egyben: a verejtékmirigyek mûködése és a környezet hômérséklete közti összefüggés. emberi bôr modellje, tankönyv képei, diaképek, fóliák, applikáció Bôrünk egészsége A dermatológia fogalma. A bôr különbözô elváltozásai és betegségei. A bôr tisztántartása és ápolása (test, arc, láb, köröm, haj, ruházat), a napozás fontossága és veszélyei bôrbetegségek A környezeti tényezôk hatása a bôrre. az emberi bôr modellje Ann Kramer: Képes gyermekenciklopédia (Park, Bp. 1992) A tanítási óra anyaga Munkaés tananyag Ismert fogalmak Új fogalmak Összefüggés, folyamat Szemléltetés, koncentráció Megjegyzés A csontváz a mozgás passzív szervrendszere A mozgás fogalma. A mozgás szervrendszer passzív és aktív részei. A csontok típusai, funkcióik és felépítésük. A csontok kapcsolódási típusai. Az emberi csontváz legfontosabb csontjai. csontváz, koponya, törzs, gerincoszlop, végtagok, vállöv, medenceöv, ízület aktív és passzív szervrendszer, összenövés, varrat, lapos- és csöves csont, csonthártya, velôüreg, tömör és szivacsos csontállomány, vörös és sárga csontvelô, agy- és arckoponya, állkapocs, keresztcsont, medencecsont, kulcscsont, lapockacsont. A csontok összetétele, szerkezete, valamint rugalmassága és szilárdsága közötti öszszefüggés. emberi csontváz, a tankönyv ábrái, fizika (egykarú emelô), dekalcinált és égetett csontok. Takács L.: Sport a családban (Sport, Bp. 1973) Dr. Berend M.: Szabadidô könyv (Sport, Bp. 1983) A vázizomzat a mozgás szervrendszer aktív része A vízizmok felépítése, funkciója és mûködése. Az izmok a táplálék kémiai energiáját mozgási energiává alakítják. izomsejt, izomszövet, izomrost vázizom, ín, ínhüvely, izomláz Fizika: energia megmaradás törvénye. Emberi torzó, diaképek, fóliák, a tankönyv ábrái A mozgásszervek elváltozásai és betegségei Testtartás és gerincelváltozások. gerincoszlop, végtagok angolkór, izomgörcs, bokasülylyedés, lúdtalp, rándulás, ficam A mozgásszervek egészsége és az életmód közötti összefüggés. emberi csontváz, tankönyv ábrái. Ismétlô-, összefoglaló óra Az emberi test szervezôdése A kültakaró és a mozgás címû fejezetben tanultak összefoglalása és gyakorlása. az eddig használt eszközök válogatva, munkafüzet feladatai Témazáró felmérés 16 17

10 Hónap december Hónap január Óraszám Témakör Óraszám Témakör A tanítási óra anyaga Munkaés tananyag Ismert fogalmak Új fogalmak Összefüggés, folyamat Szemléltetés, koncentráció Megjegyzés A táplálkozás szervrendszere Az anyagcsere fogalma. A táplálkozás fogalma. Az emésztô szervrendszer szakaszai és felépítése. A fog részei bélcsatorna, fogtípusok táplálkozás, tápanyag, a fog részei, garat, gégefedô, nyelôcsô, gyomor, vékonybél és szakaszai, vastagbél, vakbél, végbél fogmodell, fogtípusok, gégemodell, tankönyv ábrái, fóliák dr. Obál Ferenc: Az emberi test (Gondolat, Bp. 1982) Az emésztés folyamata Az emésztés fogalma és folyamata. Az emésztônedvek termelôdése és hatása. fehérje, szénhidrát, zsírok, víz gyomornedv, epe, máj, hasnyál, bélnedv, bélboholy Kémia osztály Az ember emésztô szervrendszere (fólia), emberi torzó, fogmodell, K: Az állatok táplálkozása A testünket felépítô tápanyagok Táplálék, szerves és szervetlen tápanyag, salakanyagok. szerves és szervetlen tápanyagok nukleinsavak, salakanyagok Az életmód, a táplálkozás és az egészség összefüggése Szent-Györgyi A.: Az élet jellege (Gondolat, Bp. 1973) A tanítási óra anyaga Munkaés tananyag Ismert fogalmak Új fogalmak Összefüggés, folyamat Szemléltetés, koncentráció A vitaminok A vitaminok szerepe és jelentôsége. A legfontosabb vitaminok elôfordulása és hiányukban kialakuló betegségek tápanyag A-vitamin, B 1 - vitamin, B 12 - vitamin, C-vitamin, D-vitamin, E-vitamin, K-vitamin A tápcsatorna és az anyagcsere betegségei A száj, a gyomor és a bélcsatorna betegségei, rendellenességei. fogszuvasodás, foglepedék, fogkô herpesz, száj- és gyomorrák, májsorvadás, hepatitisz, hasmenés, székrekedés, vakbélgyulladás, bélelzáródás, bélférgesség energia, energiaváltozások (fizika) A táplálkozással kapcsolatos számítások A tápanyag átalakulása az életmûködéshez szükséges energiává. Az energia felhasználása, a felhasználás hatékonysága. C-vitamin, nyál, epe, cukor, zsír napi energiaszükséglet A táplálék minôsége és az egészség összefüggése A kiválasztás szervrendszere A kiválasztás fogalma. A vizeletkiválasztó szervrendszer részei. A vese felépítése és mûködése. sejthártya hajszálér gomolyag, szûrlet, kanyarulatos csatorna, vese részei, vízháztartás Kémia (katalizátorok) tankönyv ábrái Munkafüzet feladatai Kémia (oldatok), fizika (párolgás), tankönyv ábrái, fóliák, vesemodell Megjegyzés Szent-Györgyi A.: Válogatott tanulmányok (Gondolat, Bp. 1983) J. McLain: A táplálkozás és az egészséged (Soros Fundation, New York, 1992) Rózsahegyi M.- Wajand J.: 575 kísérlet a kémia tanításához; dr. Lénárd G.: Biológiai laboratóriumi vizsgálatok (gimn. tankönyv) 18 19

11 Hónap február Hónap február Óraszám Témakör Óraszám Témakör A tanítási óra anyaga Munkaés tananyag Ismert fogalmak Új fogalmak Összefüggés, folyamat Szemléltetés, koncentráció Megjegyzés A kiválasztó szervek betegségei A kiválasztó szervek leggyakoribb betegségei. A mûvese. napi folyadékfogyasztás fontossága A légzés szervrendszere A gázcsere lényege. Az ember légzô szervrendszerének részei. A be- és kilégzés folyamata. mellkas, légzô felület, tüdô gázcsere, mellhártya, rekeszizom, léghólyagok, hörgôk, hörgôcskék A tüdô mûködése és a mellkas mozgása közötti különbség. tüdômodell, kísérletek, fizika (légnyomás) A hangadás. A légzôszervek betegségei A hangképzés lényege és zavarai. Légzôszervi megbetegedések. A levegôszennyezés, a dohányzás károsító hatásai. gége, gégefedô, nikotin, kátrány, passzív dohányzás tüdôrák, tüdô- és mellhártyagyulladás, hangszalagok, hangképzés gégemodell, tankönyv ábrái A vér szervezetünk második védelmi vonala A vér szövettípusa, összetétele, véralkotók. kötôszövet, sejt, sejt közötti állomány, oxigén, széndioxid, vörös csontvelô vörös- és fehérvérsejtek, vérnedv, vérlemezkék, belsô védelmi vonal, véralvadás, véradás, vérátömlesztés, vércsoportok (A, B, AB, 0) mikroszkóp: emberi vér, csirkevér (kémcsôben), tankönyv ábrái A tanítási óra anyaga Munkaés tananyag Ismert fogalmak Új fogalmak Összefüggés, folyamat Szemléltetés, koncentráció A vér- és a nyirokkeringés A szív felépítése és mûködése. A pulzus. A kis és nagy vérkör. A nyirokrendszer felépítése keringési rendszer, pulzus nyirok, nyirokszervek, kis és nagy vérkör, billentyûk, szisztolés és diaszisztolés nyomás A pulzusszám változása fokozott munkavégzéskor anyagszállítás az állatokban, tankönyv ábrái, szívmodell A vérkeringés betegségei A vérkeringés leggyakoribb betegségei. vérnyomás leukémia, agyvérzés, embólia, infarktus, visszértágulat, vészes vérszegénység, szervátültetés Az életmód és a keringési rendszer betegségei közötti összefüggés tankönyv ábrái, EKG-diagramm, vérnyomásmérés A vérkeringéssel és a légzéssel kapcsolatos számítások, vizsgálatok A vérkeringéssel és a légzéssel kapcsolatos számítások, vizsgálatok, grafikonelemzés gyakorlása. pulzus, légzésszám, szén-dioxid tüdôtérfogat matematika (térfogat számítások), kémia Ismétlô-, összefoglaló óra Az ember anyagcseréjérôl tanultak összefoglalása (táplálkozás, légzés, kiválasztás, vérkeringés). az eddig használt eszközök válogatva, munkafüzet feladatai Témazáró felmérés Megjegyzés 20 21

12 Hónap március Hónap május Óraszám Témakör Óraszám Témakör A tanítási óra anyaga Az életfolyamatok szabályozása Az idegrendszer A feltétlen és a feltételes reflex A hormonrendszer A tanítási óra anyaga A szabályozás zavarai és betegségei A szem: a látás szerve Mechanikai és vegyi érzékszervek Vizsgálódások az érzékszervekkel Munkaés tananyag Ismert fogalmak Új fogalmak Összefüggés, folyamat Szemléltetés, koncentráció Megjegyzés A szabályozás fogalma és alapelvei. környezeti tényezôk szabályozás, inger, ingerület, receptor, érzôés mozgató idegsejt táblai rajz, tankönyv ábrái, fóliák Csaba Gy.: Biológiai szabályozás Az idegsejt felépítése, az idegrendszer részei. Szimpatikus és paraszimpatikus rendszer. Emlékezés, alvás, intelligencia. sejt, szövet, szervrendszer idegsejt, idegrost, felvevô és leadó nyúlvány, központi és környéki idegrendszer és részei, emlékezet, intelligencia emberi agy modellje, csontváz (gerincoszlop), tankönyv ábrái, fóliák A reflex fogalma. A reflexkör (-ív). A feltételes és feltétlen reflexek mûködése. szabályozás reflex, reflexkör, feltételes és feltétlen reflex, elsô és második jelzôrendszer, tudat, gondolkodás tankönyv ábrái, térdreflexkísérlet bemutatása Az élôvilág két fontos szabályozó rendszere (idegrendszer, hormonrendszer). Hormonok fogalma mirigyek, kiválasztás, hasnyálmirigy belsô elválasztású mirigyek (agyalapi mirigy, pajzsmirigy, mellékvese), hormonok (tiroxin, adrenalin) A szabályozás; Az ember emésztô szervrendszere Egészségügyi ABC (Medicina, Bp. 1968) Munkaés tananyag Ismert fogalmak Új fogalmak Összefüggés, folyamat Szemléltetés, koncentráció A leggyakoribb idegrendszeri és hormonális megbetegedések. napirend, életmód struma, golyva, Basedow-kór, kretenizmus, acromegalia, óriás- és törpenövekedés, elmebajok Természetismeret 6. osztály A szem felépítése, mûködésének bemutatása. A leggyakoribb szemhibák és betegségek. fény, inger, ingerület, receptor, érzet, érzékelés érzékszerv, ideghártya, látóideg, látóközpont, szivárványhártya, szaruhártya, pupilla, szemlencse, szemhéj, szemgolyó, csapok, pálcikák a szem modellje, tankönyv ábrái, fóliák, fizika (fény) Mechanikai (fül, bôr) és vegyi (orr, nyelv) érzékszervek felépítése és mûködése. inger, ingerület, érzet, érzékelés külsô, közép-, belsô fül és részei (csiga, hallóideg, hallósejtek, félkörös ívjárat, dobhártya), ízlelôbimbók és szemölcsök, szaglóhám fülmodell, tankönyv ábrái, fóliák, citromlé, konyhasó és cukoroldat Közeli és távoli tárgyak vizsgálata. A pupilla tágasságának változása fény hatására. Hideg- és melegpontok száma a bôrben. A középfül ürege és a számüreg kapcsolata. A kísérletek változtathatók egyéni elképzelés szerint Megjegyzés L. Schneidl: Hogyan érzékelünk? (Móra, Bp. 1976) 22 23

13 Hónap április Hónap április Óraszám Témakör Óraszám Témakör A tanítási óra anyaga Ismétlô-, összefoglaló óra Témazáró felmérés A férfi nemi szervek A nôi nemi szervek A tanítási óra anyaga A nemi hormonok A szaporodás kromoszomális alapjai Az ember szaporodása Az ember nemi élete Munkaés tananyag Ismert fogalmak Új fogalmak Összefüggés, folyamat Szemléltetés, koncentráció Megjegyzés A szabályozásról tanultak A külsô és belsô férfi nemi szervek felépítése és mûködése pubertás hímvesszô, makk, fityma, herezacskó, herék, dülmirigy, ondóhólyag, ondó tankönyv ábrái, emberi torzó A külsô és belsô nôi nemi szervek felépítése és mûködése serdülôkor, szervrendszerek, menstruáció elsôdleges és másodlagos nemi jellegek, szeméremtest, hüvely, méh (méhtest, méhszoros, méhnyak) petefészek, petevezeték, tüszôhormon, sárgatest hormon Munkaés tananyag Ismert fogalmak Új fogalmak A nemi hormonok mûködése. Terhesség szülés fogamzásgátlás. Klimaxkor serdülôkor, hormonok, here, petefészek, tüszô- és sárgatest hormon terhesség, szülés, klimaxkor, fogamzásgátlás Az ember nemét meghatározó tényezô, az ivarsejtek keletkezése, számfelezô osztódás (meózis), uralkodó, lappangó génváltozatok, kromoszómatérképezés. kromoszóma, mitózis ivari kromoszómák, meiózis, diploid és haploid kromoszómakészlet, homozigóta, heterozigóta, genotípus, fenotípus, vérzékenység, kromoszóma térképezés A szaporodás fogalma és folyamata, a megtermékenyítés. magömlés, menstruáció, terhesség megtermékenyítés, szedercsíra, hólyagcsíra, bélcsíra, zigóta, csírahólyag A születésszabályozás lényege, a leggyakoribb nemi betegségek. fogamzásgátlás vérbaj, kankó, Trichomonas fertôzés Összefüggés, folyamat Szemléltetés, koncentráció Serdülôkori változások (Természetismeret 6. osztály) Megjegyzés 24 25

14 Hónap május Hónap május június Óraszám Témakör Óraszám Témakör A tanítási óra anyaga Munkaés tananyag Ismert fogalmak Új fogalmak Összefüggés, folyamat Szemléltetés, koncentráció Megjegyzés Az ember egyedfejlôdésének szakaszai Az egyedfejlôdés fogalma és szakaszai, a születés elôtti egyedfejlôdés: zigóta, embrió, magzat zigóta, egyedfejlôdés, magzat egy- és többpetéjû ikrek, magzatvíz, magzatburok, köldökzsinór, kitolási szakasz, gyermekágyi láz Az emberi fejlôdése (Természetismeret 6. osztály), Semmelweis élete és munkája Az ember növekedése, testi és szellemi fejlôdése. A születés utáni fejlôdés fôbb állomásai és jellemzôi Serdülôkori változások. Az ember fejlôdése (Természetismeret 6. osztály) Grafikonok elemzése A grafikonok elemeinek és készítésének gyakorlása a munkafüzet feladatai alapján. Ismétlô-, összefoglaló óra A Szaporodás és egyedfejlôdés címû fejezet összefoglalása, a hiányok pótlása. A tanítási óra anyaga Munkaés tananyag Ismert fogalmak Új fogalmak Összefüggés, folyamat Szemléltetés, koncentráció Témazáró felmérés Fertôzések és járványok A fertôzés és járvány fogalma. Természetes és mesterséges védettség. Leggyakoribb gyermekkori betegségek. aktív és passzív védôoltás, természetes és mesterséges védettség AIDS, Lyme-kór, salmonella Az egészséges életmód és a betegségek gyakorisága közötti összefüggés Egészség, betegség (Természetismeret 6. osztály), fotók, rajzok, mentôláda, applikáció) Az ember felelôssége az életért Az alkoholizmus, a dohányzás és a kábítószer élvezet hatása. Túlzott gyógyszerfogyasztás. Az ember felelôsségének hangsúlyozása a bioszféra, a környezet védelméért. nikotin, kátrány kábítószerek Természetismeret 6. osztály Év végi összefoglalás A tanult ismeretek összefoglalása, a tanultak rögzítése Megjegyzés 26 27

15 Javaslatok a tanítási órák feldolgozásához A kézikönyv összeállításakor nagyon sokat gondolkodtam azon, vajon a megszokott tanári kézikönyvek részletes óratervezeteit kövessem-e ebben a fejezetben, vagy inkább néhány ötlettel, javaslattal segítsem a kollégák munkáját. Végül is ez utóbbi mellett döntöttem, kevésbé kereteket szabva a kollégák elképzeléseinek és kreativitásának. Észrevételeiket, a tankönyvet és a kézikönyvet illetõen örömmel fogadom, amelyeket a következõ kiadásban már módom lesz figyelembe venni. Elõre is megköszönöm megtisztelõ bizalmukat! A tanári kézikönyvem e fejezetét az alábbiak szerint állítottam össze: 1. Valamennyi tanítási óra esetében feltüntettem az oktatási, nevelési, képzési feladatokat. 2. Jelöltem a legfontosabb szemléltetõeszközöket. Természetesen az iskolák sok más eszközzel is rendelkezhetnek és használhatják ezeket saját elképzeléseik szerint. 3. Az egyes tanítási óráknál nem jelöltem következetesen az óra eleji számon kérést vagy a munkafüzet feladatainak megoldását. Esetenként ahol úgy ítéltem meg ezekre is találnak javaslatot, ötleteket. 4. Igyekeztem néhány tapasztalatom szerint a tanulók körében népszerû didaktikai (oktató) játékot leírni, amely talán ötletet ad újabbakhoz, színesíti, érdekesebbé teheti a tananyag feldolgozását, az ismeretek rögzítését. Valamennyi tananyagrész feldolgozásánál követendõ szempontnak tartom: a) A fogalmak pontos, értõ ismeretét és annak alkalmazását készségszinten. b) Az ember szervezete és egészsége megelõzi a növények és állatok testfelépítése és mûködése anyagrészek tanítását, amelyekre a 9. osztályban kerül sor. Ezért is fontos, hogy kellõen megalapozzuk ezeknek az ismereteknek tanítását. c) Az anyag jellegébõl adódóan a teljes évi munkánkban hangsúlyozottan kell a felépítés mûködés egységét hangsúlyoznunk. 1. óra: Mirõl tanulsz az idén? Oktatási feladat: A biológia helyes tanulási módszereinek fejlesztése. Nevelési feladat: Az érdeklõdés felkeltése az ember szervezete és az egészséges életmód iránt. Tervszerû és tudatos munkára nevelés. Képzési feladat: A lényegkiemelés fejlesztése. Javaslatok a feldolgozáshoz: 1. Ismerkedés a tankönyvvel és a munkafüzettel a tankönyv és a munkafüzet felépítése, a jelrendszerek megismerése. 2. A tanév munkájának elõkészítése és megszervezése. Ismertessük: a tanítási órákra történõ felkészülés módját, a helyes tanulási módszereket (lényegkiemelés, ok-okozati összefüggések, a felépítés és mûködés egységének hangsúlyozása) a szükséges eszközöket (tankönyv, munkafüzet, esetleg külön jegyzetfüzet) a tanév során felhasználható ajánlott irodalomból néhánynak a bemutatása elvárásainkat a munkafüzet vezetésével kapcsolatban (pl. javítás, ábrák színezése, stb.) az értékelés és ellenõrzés rendjét és módját. Szemléltetés: tankönyv, munkafüzet, néhány a bemutatandó könyvekbõl. Következõ órára: Ismételjék át, amit az emberrõl a 6. osztály végéig megtanultak! 2. óra: Mit tanultál eddig az emberrõl? Oktatási feladat: A 6. osztály végéig elsajátított ismeretek felelevenítése. Nevelési feladat: Az életmód és az egészség összefüggésének hangsúlyozása. Képzési feladat: Az ok-okozati összefüggések felismerési készségének fejlesztése. 1. Az óra indításához motivációként felhasználhatjuk a munkafüzet 5. feladatát (keresztrejtvény, megfejtés: egészség). 2. Beszélgessünk arról, melyek az ember egészségének legfontosabb az eddigi tanulmányaik során már megismert feltételei: mozgás táplálkozás személyi higiénia a kamaszkorban egészséget károsító szokások. Szemléltetés: emberi csontváz, a tankönyv ábrái, munkafüzet. Következõ órára: Az ember felelõssége a Föld és az élet megõrzésében. Mit tehetek saját környezetemért? Ezt a feladatot többféleképpen is feldolgozhatjuk, így pl.: kiselõadásként néhány tanuló bevonásával a természet és környezetvédelemmel kapcsolatos újság, illetve szakcikkek gyûjtésével szituációs játékként az egész osztály bevonásával, pl. választunk egy környezetvédelmi minisztert, akihez intézhetik a képviselõk hozzászólásaikat. A kialakuló vita jó alkalmat teremt a tanulók kommunikációs készségének fejlesztésére

16 Munkafüzet 5/5. feladat megfejtése: 1. F E H É R J E 2. K I S G Y E R M E K K O R 4. A L V Á S 3. V É D Õ O L T Á S 5. Z Ö L D S É G E K 6. S E R D Ü L Õ K O R 7. R É T E G E S 8. F O G M O S Á S 1. Az egyik fontos tápanyagunk 2. Az ember fejlõdésének 1 évtõl 6 éves korig terjedõ szakasza 3. A betegségek megelõzésének egyik módja 4. A pihenés egyik formája 5. Ha egészségesen táplálkozol, sokat fogyasztasz belõle 6. Ebben a fejlõdési korban vagy most 7. Az egészséges öltözködés egyik jellemzõje 8. Reggel és este az egyik legfontosabb teendõd 3. óra: Az ember és a bioszféra Oktatási feladat: A különbözõ szervezõdési szintek fogalmának megismertetése. Nevelési feladat: Az ember és a bioszféra kapcsolatának hangsúlyozása, az ember felelõsségének hangsúlyozása a Föld és az élet megõrzéséért. Képzési feladat: Az ismeretalkalmazás képességének fejlesztése. Szemléltetés: Balogh János: A megsebzett bolygó c. videó film, illetve könyvének egy-egy részlete az egyes szervezõdési szintek bemutatása rajzban, illetve képen sejtmodell és szövettani képek applikációs képek a szervezõdési szintek bemutatásához. Az elõzõ órán adott elõzetes feladat alapján tetszés szerinti módon dolgozhatjuk fel az anyagot. Nagyon fontos: az élõvilág egységének és változékonyságának hangsúlyozása, valamint a pontos fogalomalkotás. Következõ órára: Kiselõadás a mikroszkóp története. 4. óra: Ismerd meg a mikroszkópot! Oktatási feladat: A mikroszkóp részeinek és kezelésének megismerése. Nevelési feladat: Az önálló ismeretszerzés iránti érdeklõdés felkeltése. Híres tudósok és felfedezéseik jelentõsége. Képzési feladat: A mikroszkóp használatának jártasságszintû elsajátítása. Szemléltetés: mikroszkóp, metszetek, nyúzatok, preparátumok, valamint az ajánlott könyvek (lásd: irodalomajánlat, illetve tanmenet) A mikroszkóp megismertetése kiegészítõ anyag, s bár ismerete hasznos és fontos, feldolgozása csak akkor célszerû, ha elegendõ mikroszkóp áll rendelkezésünkre. Módszerként javasolt a csoportmunka. Logikai egységek: 1. A mikroszkóp története kiselõadás. 2. Tanári demonstráció: a mikroszkóp részeinek bemutatása. 3. A munkafüzet ábrája, illetve a bemutatottak alapján a tanulók azonosítsák a mikroszkóp részeit. 4. A munkafüzet leírása, illetve tanári magyarázat segítségével a mikroszkóp használatának bemutatása (tükör beállítása, tárgylemez elhelyezése). 5. Végül egy mikroszkópi metszet, vagy nyúzat vizsgálata és annak lerajzolása. Az emberi test szervezõdése. A kültakaró és a mozgás címû fejezet Ebben a fejezetben az emberi test felépítésében részt vevõ sejtek és szövettípusok felépítésével kezdjük a tananyag tárgyalását. Ezek fontos alapot jelentenek a késõbbi ismeretekhez, hiszen a szöveti felépítés valamennyi szervrendszer esetében újra elõkerülõ fogalom. Fontos, hogy az alapvetõ szövettípusokat felismerjék a tanulók, ennek gyakorlására fordítsunk gondot. A kültakaró valamennyi élõlényre jellemzõ. Ez alkalommal csak az ember kültakarója, vagyis a bõr felépítése és mûködése kerül tárgyalásra, de utalhatunk (tárgyon belüli koncentráció) a 9. osztályban sorra kerülõ növények és állatok kültakarójára is. Fontos, hogy olyan szilárd ismeretek birtokába kerüljenek a tanulók, amelyek részben késõbbi tanulmányaik alapján jelentik, részben a bõr és a mozgás szervrendszer egészségének védelme, tudatos ápolása szempontjából fontosak. A mozgás életjelenség ezzel kezdjük a mozgás szervrendszer tárgyalását, amely valamennyi élõlény jellemzõ sajátja. Az ember mozgás szervrendszerének passzív és aktív részei, a csontváz és a harántcsíkolt izomzat feldolgozása során is a felépítés és a mûködés egységének hangsúlyozása az egyik legfontosabb feladatunk. Az egészséges életmód és a szervrendszerek (bõr, mozgás) elváltozásainak és betegségeinek összefüggése felismerésére ugyancsak gondot kell fordítanunk. 5. óra: A testünket felépítõ sejtek közös jellemzõi Oktatási feladat: Az emberi (állati) sejt legfontosabb alkotórészeinek megismertetése. Nevelési feladat: Az élõvilág egységének hangsúlyozása. Képzési feladat: A tanult ismeretek alkotó módon való, tudatos alkalmazása (az alkalmazási készség fejlesztése). Szemléltetés: Az emberi (állati) sejt felépítése modell, illetve rajz, a DNS kettõs spirál modellje, illetve képe tankönyvi ábrák. 1. Tekintsük át ismétlésként az egyes szervezõdési szinteket! Ennek lehetõségei: frontális osztálymunka szólánc egyéni szóbeli feleltetés applikáció képrejtvény. 2. Olvassuk el a tankönyv 1. bekezdését! Beszéljük meg: Mi jellemzõ sejtjeink alakjára, felépítésére, az egyes alkotórészekre? 3. A 9. osztály anyagához elõzetes ismereteket adhatunk, ha az emberi (állati) sejt felépítését összehasonlítjuk a növényi sejt felépítésével modellen vagy rajzon

17 4. A DNS és a kromoszóma, valamint a mitózis megtanítása nem kötelezõ tananyag a 8. osztályban. Ennek részletes tanítására a 10. osztályban kerül csak sor. Elemi szintû ismerete viszont jól segíti a szaporodás témakörének megértését. 6. óra: Testünk szövetei Oktatási feladat: A testünket felépítõ alapvetõ szövettípusok megismertetése. Nevelési feladat: A felépítés és mûködés egységének érzékeltetése. Képzési feladat: A logikus gondolkodás képességének fejlesztése. A szövetfelismerés jártasságszintû fejlesztése. Szemléltetés: tankönyv ábraanyaga (a leckében és a hátsó borítólapon), mikroszkópi metszetek, Vígh Kondics: Összehasonlító szövettan c. könyv, táblai rajz, transzparensek. A szövetek tanításához a tanulók elõzetes ismeretekkel nem rendelkeznek, hiszen az állati és a növényi szövetek tanítására csak a 9. osztályban kerül sor. Ily módon itt alapozhatjuk meg ennek tanítását: a szövet fogalmának, illetve az emberi (állati) alapszöveteknek a megtanításával. Ez a lecke alkalmat ad ismét arra, hogy hangsúlyozzuk a felépítés és mûködés egységét: a hasonló mûködés valamennyi élõlénycsoportban hasonló struktúrával történik. Az anyag feldolgozásához javaslom a szövettípusok összehasonlítását feldolgozó táblázatot. Ez segíti a lényegkiemelést, az egyes szövettípusok jellemzését és felismerését. Logikai egységek: 1. A szövet fogalmának felelevenítése. 2. A legfontosabb szövettípusok: hámszövetek kötõszövetek támasztószövetek izomszövetek idegszövet. 7. óra: A bõr szervezetünk elsõ védelmi vonala Oktatási feladat: Az emberi bõr felépítésének és mûködésének megismertetése. A kültakaró és a külsõ elválasztású mirigy fogalmának kialakítása. Nevelési feladat: A felépítés és mûködés egységének érzékeltetése. Képzési feladat: A logikus gondolkodás képességének fejlesztése. Szemléltetés: az emberi bõr modellje transzparens az emberi bõr felépítésérõl a tankönyv ábraanyaga. 1. A bõr és függelékei szervrendszert alkotnak: határozzuk meg a szervrendszer fogalmát! 2. A bõr szervezetünk elsõ védelmi vonala. Ennek kapcsán: Határozzuk meg a kültakaró fogalmát! Gyûjtsük össze a tanulók eddigi ismereteit és tapasztalatait, amelyet a bõrrel kapcsolatban megtanultak! 3. Az emberi bõr modelljének segítségével magyarázzuk el a bõr felépítését (hámréteg, irharéteg, bõralja)! Szempontok az egyes rétegek megbeszéléséhez: a) szövettani felépítése, b) legfontosabb jellemzõi, c) mûködése, d) a külsõ elválasztású mirigy fogalma, e) a faggyú- és verejtékmirigyek felépítése és mûködése. A munkafüzet feladatait használjuk a részösszefoglalásoknál! Óra végi összefoglalásra használhatjuk a tankönyv kérdéseit, az összefoglaló szóláncot (lásd: 29. oldal) vagy applikációt az egyes szövettani képekkel, amelyek a bõr felépítésében részt vesznek. Ez kiváló lehetõség az egyes szövettípusokról tanultak folyamatos ismétlésére is. A verejték- és faggyú mirigy jellemzõi Mirigy Váladéka Szerepe Helye Verejtékmirigy: A szövettípusok tárgyalásának szempontjai: a) felépítése b) mûködése c) típusai d) elõfordulása Párhuzamosan az egyes szövettípusok szemléltetése, az összehasonlító táblázat kitöltése, a munkafüzet feladatainak megoldása. (óra végi összefoglalásnál is jól használhatók). Faggyúmirigy: verejték hûtés (hõszabályozás) irha + (hám) Az egyes szövettípusok felismerésének gyakorlására használhatjuk azok mikroszkópi képét. Alkalmazhatunk didaktikai játékokat a szövetek jellemzõ tulajdonságainak felhasználásával, összeállítva, így pl.: szólánc keresztrejtvény képkirakó barkochba faggyú véd az erõs kiszáradástól, puhává teszi a bõrt, vízlepergetés irha 32 33

18 34 Óravégi összefoglaló szólánc 1. Miért nevezzük a bõrt szervezetünk elsõ védelmi vonalának? a) csökkenti a hõsugárzást véd a külsõ mechanikai hatásoktól 2. Nevezd meg bõrünk rétegeit! b) a faggyúmirigyek a szõrtüszõkbe nyílnak 3. Sorold fel a hám jellemzõit és szaruképzõdményeit! c) a hámrétegben lévõ festékanyag 4. Mi a szõrzet szerepe? d) a bõrnek ez a rétege az irha 5. Hová nyílnak a faggyúmirigyek? e) felépítését tekintve kötõszövet véd a lehûléstõl 6. Mi a faggyú szerepe? f) hám irha bõralja 7. Melyik rétege ez a bõrnek? Laza rostos kötõszövet alkotja, amelyet dús érhálózat szõ át. g) Mert véd: a fertõzéstõl, sérülésektõl mechanikai hatásoktól lehûléstõl, túlmelegedéstõl az erõs napsugárzástól 8. Mi a verejtékmirigy szerepe? h) védi a bõrt az erõs kiszáradástól (puhává teszi) vízlepergetés 9. Mi a jellemzõ a bõraljára? i) szerepe van a hõszabályozásban, a vízháztartásban, bizonyos mértékig a bomlástermékek kiválasztásában 10. Véd a káros sugaraktól, mi ez? j) többrétegû nincsenek benne erek legbelsõ sejtsora állandóan osztódik, a külsõ elszarusodik szaruképzõdményei: köröm, szõr, hajszál Összetartozó válaszok: 1. g) 6. h) 2. f) 7. d) 3. j) 8. i) 4. a) 9. e) 5. b) 10. c) 8. óra: Bõrünk egészsége Oktatási feladat: A bõr leggyakoribb elváltozásainak és betegségeinek megismertetése. Nevelési feladat: A bõr, mint a szervezet elsõ védelmi vonala, épségének fontossága, megóvása. A bõr ápolása és tisztán tartása. Képzési feladat: Az önálló tanulási készség fejlesztése. Szemléltetés: az emberi bõr modellje a tankönyv ábraanyaga. 1. Az óra elsõ részében tekintsük át az emberi bõr felépítésérõl és mûködésérõl tanultakat! Erre többféle lehetõség is kínálkozik, mint pl.: frontális osztálymunka, szimultán számon kérés, didaktikai játék, stb. 2. A tanulók eddigi ismeretei (lásd: Természetismeret 6. osztály) és tapasztalatai alapján a tankönyvben ismertetett elváltozások és betegségek megbeszélése, párhuzamosan a lehetséges és rendelkezésre álló szemléltetéssel. 3. Az óra végi összefoglalásra használhatjuk a tankönyv kérdéseit vagy saját magunk által szerkesztett feladatlapot a témával kapcsolatban. 9. óra: A csontváz a mozgás passzív szervrendszere. Oktatási feladat: Az ember csontvázának legfontosabb csontjai, a lapos és csöves csontok szerkezete. A csontok kapcsolódási módjai. Nevelési feladat: A mozgás, mint életjelenség értelmezése. Képzési feladat: Az összehasonlítási és alkalmazási képesség fejlesztése. Szemléltetés: emberi csontváz a tankönyv ábraanyaga csöves és lapos csont szerkezete csontszövet. 1. Elevenítsük fel, milyen életmûködésekrõl tanultak eddig a tanulók a Természetismeret keretében! 2. Határozzuk meg a mozgás fogalmát! 3. A tankönyv ábraanyagának segítségével önálló munkával ismerjék meg a tanulók az ember legfontosabb csontjait. Ismételjük át a csontszövetrõl tanultakat! 4. Közösen mutassuk meg ezeket az emberi csontvázon! 5. Figyeltessük meg a csontok sokféleségét, majd magyarázzuk el a lapos és csöves csontok felépítését! 6. A csontok különbözõ kapcsolódási módjainak megértéséhez használjuk a szemléltetéssel párhuzamosan a tankönyv szövegét és a munkafüzetet. Az óra végi összefoglalásra részben a tankönyv kérdései vagy az alábbi játék alapján, illetve a tanultakat a csontvázon megmutatva kerülhet sor. 1. Igaz vagy hamis? (Írd oda a betûjelet a szám elé! Fólián kivetítve, de feladatlapként is használható). H. 1. A mozgás: hely vagy helyzetváltoztatást eredményezõ szervrendszer. (Helyes: életjelenség) I. 2. A csontváz szilárdítja, támasztja szervezetünket, védi belsõ szerveinket. I. 3. A csontok alakjukat tekintve lapos és csöves csontok lehetnek. H. 4. A csontok rugalmasságát szervetlen vegyületek biztosítják. (Helyes: szerves vegyületek) H. 5. A sárga csontvelõ a vérsejtképzés legfontosabb helye. (Helyes: a vörös csontvelõ) I. 6. A csontok összenõhetnek, varratokkal vagy ízületekkel kapcsolódhatnak egymáshoz. I. 7. A csontokhoz az izmokat inak kapcsolják. I. 8. A koponya egyetlen mozgatható csontja az állkapocs. 35

19 H. 9. A gerincoszlopot csigolya alkotja. (Helyes: 32 33) H. 10. A hátcsigolyákhoz kapcsolódó 12 pár borda és a mellcsont alkotja a medenceövet. (Helyes: a mellkast) I. 11. Felsõ végtagunk a vállövvel, alsó végtagunk a medenceövvel kapcsolódik a törzshöz. H. 12. A csigolya részei: csigolyatest csigolyalyuk csigolyaív keresztcsont (Helyes: tövisnyúlvány a keresztcsont helyett) 10. óra: A vázizomzat a mozgás szervrendszer aktív része. Oktatási feladat: A vázizomzat funkciója, az izom-, az ín-, és a porcszövet fogalmának megerõsítése. Nevelési feladat: Ok-okozati összefüggések megláttatása. Képzési feladat: A logikus gondolkodás fejlesztése. Szemléltetés: emberi torzó emberi csontváz szövettani képek. 1. A vázizomzat funkciójának megbeszélése (feldolgozható önálló tankönyvi munkával) 2. Legfontosabb izmaink: az emberi torzó és a tankönyv ábrájának egybevetése révén. 3. A harántcsíkolt izomszövet felépítése és mûködése. (A szövet fogalmának felelevenítése, megerõsítése: izom-, ín-, porcszövet.) 4. A vázizomzat és a csontváz együttmûködésével létrejövõ életjelenség, a mozgás fogalmának tudatosítása. A munkafüzet feladatai segítik az ismeretek rögzítését! A 4. feladattal elõkészítjük az állatok mozgásának tanítását, egyben fejlesztjük az összehasonlítási képességüket, a felépítés mûködés egységének felismertetését. Óra végi összefoglalásra, illetve gyakorlásra alkalmazható: didaktikai játékok fólia applikáció. 11. óra: A mozgásszervek elváltozásai és betegségei Oktatási feladat: A mozgásszervek leggyakoribb elváltozásainak és betegségeinek megismertetése. Nevelési feladat: Az életmód szerepe a mozgásszervi megbetegedések megelõzésében. Képzési feladat: Ok-okozati összefüggések megláttatása. Szemléltetés: tankönyvi ábrák, diaképek. 1. Az óra elején javaslom, tekintsük át a mozgás szervrendszerrõl tanultakat, pl. frontális beszélgetés, egyéni szóbeli feleltetés, keresztrejtvény, szólánc, stb. 2. Ezek után gyûjtsük össze azokat az ismereteket, amelyeket a 6. osztály végéig ebben a témában szereztek a tanulók. Használjuk fel személyes tapasztalataikat is, hiszen sokaknak van gerincferdülése, volt már rándulása, ficamai, vagy van a családban, aki valamilyen mozgásszervi betegségben szenved. 3. Az óra további részében fordítsunk kellõ hangsúlyt arra, hogyan (milyen életmóddal) elõzhetõk meg vagy késleltethetõk ezek a mozgásszervi elváltozások. A munkafüzet feladatait értelem szerint az óra megfelelõ logikai egységeinél vagy az óra végi összefoglalásnál használhatjuk. 12. óra: Ismétlés: a tudás kulcsa! Ismétlõ rendszerezõ óra. Az emberi test szervezõdése. A kültakaró és a mozgás c. fejezethez. Oktatási feladat: Az eddig megtanult fogalmak, összefüggések elmélyítése, rögzítése. Nevelési feladat: Logikus gondolkodásra nevelés. A biológiai szemléletmód fejlesztése. Képzési feladat: Az ismeretalkalmazási és kommunikációs készség fejlesztése. Szemléltetés: válogatva, a témakör tanulása során eddig használt szemléltetõeszközökbõl. Az órán, jellegébõl adódóan, az eddig megtanult ismeretek, a közöttük lévõ összefüggések, kapcsolatok felelevenítésére, elmélyítésére, rögzítésére kerül sor. Ez többféle módon is megvalósítható: 1. Frontális munka keretében, a leckék végén található összefoglaló kérdések segítségével, természetesen mindenütt szemléltetve a tanultakat, ahol erre mód és lehetõség kínálkozik. 2. A munkafüzet feladatainak megoldása által. 3. Végül az egyes szervezõdési szintek szerint haladva: sejtek (fogalmak, jellemzõi, mûködése) szövetek (fogalma, típusai, jellemzõi, mûködése) szervek (csont, izom, felépítés, mûködés) szervrendszerek (bõr: felépítés, mûködés, elváltozásai, betegségei, tisztán tartása, mozgás: fogalma, a mozgás szervrendszer felépítése és mûködése, elváltozásai, betegségei). Minden esetben fogalmak pontos meghatározásából induljunk ki! Pótoljuk a szükséges hiányzó ismereteket! Szemléltessünk minden esetben, ahol erre lehetõség van! 13. óra: Témazáró feladatlap Testünk anyagcseréje címû fejezet A témakör tanítása számtalan lehetõséget biztosít arra, hogy tovább erõsítsük a felépítés mûködés egységének szemléletét. Most csak az ember anyagcseréjének tanítására kerül sor, megelõzve a 9. osztály hasonló témakörét a növényekre és állatokra vonatkozóan. Az anyagcsere részfolyamatait: táplálkozás, kiválasztás, vérkeringés, légzés bár külön-külön tárgyaljuk, feltétlenül komplexitásukban kell láttatnunk ezeket az életjelenségeket. A közöttük lévõ kapcsolatrendszer, illetve ezek tudatos keresése fontos része a biológiai szemléletmód formálásának. A témakör bevezetõ óráján a tankönyv 19. oldalán található kérdések adhatják a motivációját. 14. óra: A táplálkozás szervrendszere Oktatási feladat: Az anyagcsere és a táplálkozás fogalma. A táplálkozás szervrendszerének felépítése. Nevelési feladat: A rész és az egész (szervek, szervrendszerek) együttmûködésének megfigyeltetése. Képzési feladat: Az emberi szervezeten való tájékozódási készség fejlesztése. Szemléltetés: emberi torzó, emberi koponya, az emberi fog metszetének modellje, a tankönyv ábrái. 1. Idézzük fel a tanulók táplálkozással kapcsolatos elõzetes ismereteit, amelyet a Természetismeret keretében a 6. osztály végéig megtanultak! 2. Elevenítsük fel az anyagcsere fogalmát! 3. Miért kell ennünk? problémafelvetés. 4. A táplálkozás és az emésztõ szervrendszer fogalmának megbeszélése

20 5. Végül a táplálkozás szervrendszerének felépítése: szemléltessük az ismereteket az emberi torzó, a tankönyv ábrái, diaképek segítségével. Összefoglalásra használhatjuk a tankönyv kérdéseit és a munkafüzet feladatait, didaktikai játékokat. 15. óra: Az emésztés folyamata Oktatási feladat: Az emésztés fogalma, fizikai és kémiai folyamatának megbeszélése. Nevelési feladat: A biológiai folyamatok összetettségének érzékeltetése. Képzési feladat: Az ismeretalkalmazási készség fejlesztése. Szemléltetés: emberi torzó, tankönyv ábrái, diaképek, az ember fogtípusai. 1. Tekintsük át az emésztõ szervrendszer felépítésérõl tanultakat! (egyéni szóbeli, szimultán, számon kérés, stb.) 2. Motiváció: keresztrejtvény (megfejtés: emésztés) 3. Az emésztés fogalmának megbeszélése. 4. Az emésztés folyamatának feldolgozása a tankönyv szövege és a munkafüzet 26. oldal feladatai alapján. (párhuzamosan a szemléltetéssel!) Keresztrejtvény: Ha a számozott négyzetekben lévõ betûket összeolvasod, megfejtésül egy folyamat nevét kapod! 1. T Á P L Á L K O Z Á S 2. 1 E L Õ B É L 3. Z O 2 M Á N C R 3 É T E G 4. D E N T I N 5. N Y E L Õ C S Õ 6. 4 S I M A I 5 Z O M S Z Ö V E 6 T 7. V 7 É G B É L 8. H A 8 S N Y Á L M I R I G Y Megfejtés: 1 E 2 M 3 É 4 S 5 Z 6 T 7 É 8 S 16. óra: A testünket felépítõ tápanyagok Oktatási feladat: A tápanyag, táplálék, salakanyag fogalmának áttekintése, a szerves és szervetlen tápanyagok és jellemzõik. Nevelési feladat: Az egészséges, változatos táplálkozás jelentõsége. Az élõvilág egységének hangsúlyozása. Képzési feladat: Az ismeretek alkalmazási készségének fejlesztése. Szemléltetés: a különbözõ élelmiszerek dobozai, plakátok, nyers zöldségek és gyümölcsök (ezek egy részét óra végén kioszthatjuk jutalomként ), tej, tojás, stb. 1. Tekintsük át az anyagcsere lényegét és az emésztés folyamatát. (frontális beszélgetés, egyéni, szóbeli feleltetéssel). 2. Gyûjtsük össze a tanulók eddigi ismereteit ebben a témakörben, amelyeket a Természetismeret keretében megtanultak. 3. Tanári magyarázat: a legfontosabb tápanyagok és jellemzõik, jelentõségük. 4. Óra végi összefoglalás: a) Rendezzünk kis piacot a rendelkezésünkre álló szemléltetõeszközökbõl zöldség, gyümölcs, stb. Szólítsunk ki néhány tanulót, akik ezekbõl vásárolva megindokolják választásukat, miközben a tanultakat, így mód nyílik rögzíteni. b) Használhatjuk összefoglalva a munkafüzet 28. oldal 3. feladatát is. 17. óra: A vitaminok Oktatási feladat: A vitamin fogalma, a legfontosabb vitaminok és tulajdonságaik. Jelentõségük a szervezet mûködésében. Nevelési feladat: Az egészséges táplálkozás fontosságának hangsúlyozása. Képzési feladat: Ok-okozati összefüggések felismerési készségének fejlesztése. Szemléltetés: a tankönyv ábrái, illetve táblázata, a vitaminok dobozai, plakátok, zöldségek, gyümölcsök, diaképek. 1. Ismételjük át az elõzõ órán tanultakat! 2. Folytassuk az órát a vitaminok felfedezésének történeteibõl vett kiselõadással vagy felolvasással, de alkalmazhatunk ráhangolásként keresztrejtvényt, stb. is. 3. Határozzuk meg a vitamin fogalmát! 4. A tankönyv 26. oldal táblázata segítségével beszéljük meg az egyes vitaminok jellemzõit, a hiányuk okozta problémákat. 5. Szent-Györgyi Albert munkásságáról feltétlenül ejtsünk szót a C-vitamin megbeszélése során (elõzõ órán kijelölve erre egy tanulót, kiselõadásként is meghallgathatjuk). 6. A munkafüzet feladatai és a tankönyv kérdései segítik az összefoglalást az óra végén vagy az alábbi táblázat kitöltése (sokszorosítva osszuk ki). Ellenõrzésre használjunk írásvetítõt! 1. Hiányában vészes vérszegénység alakulhat ki. B Életjelenség, amelynek során az anyagcseréhez szükséges táplálék (tápanyagok) felvétele történik. 2. Az ember emésztõkészülékének 1. szakasza. 3. A fogkoronát borító kemény réteg neve. 4. A fog különleges csontszövetének tudományos neve. 5. Izmos falú csõ, amely a táplálékot a gyomor felé továbbítja. 6. A gyomor falát felépítõ szövetféleség. 7. A vastagbél utolsó szakasza. 8. Egyik emésztõmirigyünk neve. 2. Idegvédõ vitamin B 1 3. A hõ hatására nagy része elbomlik, a sejtek energiatermeléséhez szükséges C 4. Csontvédõ vitamin, hiányában az ásványi anyagok nem épülnek be a csontba D 5. Hiányában: károsodik a hám, farkasvakság alakulhat ki A 6. Normális bélflóra mellett a bélben képzõdik K 7. Fontos szerepet tulajdonítanak e vitaminnak a rák elleni védekezésben E 38 39