PEDAGÓGIAI PROGRAM BORSOS MIKLÓS ÁLTALÁNOS ISKOLA AJKA OM: 200937 Ajka, 2013. március 31.
TARTALOMJEGYZÉK 1. NEVELÉSI PROGRAM... 3 1.1 A nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai... 3 1.2 A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok... 5 1.3 Az egészségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok... 9 1.4 Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos iskolai tevékenységek... 10 1.5 A közösségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok... 12 1.6 A pedagógusok helyi feladatai, az osztályfőnök feladatai... 14 1.7 A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység... 15 1.8 Sajátos nevelési igényű tanulók integrált nevelése-oktatása... 16 1.9 Az intézményi döntési folyamatban való tanulói részvétel rendje... 17 1.10 Kapcsolattartás a szülőkkel, tanulókkal, az iskola partnereivel... 18 1.11 A tanulmányok alatti vizsga vizsgaszabályzata... 19 1.12 Az iskolába jelentkező tanulók felvételének, átvételének szabályai... 20 2. HELYI TANTERV... 21 2.1 A választott kerettanterv megnevezése... 21 2.2 Az oktatásban alkalmazható tankönyvek és taneszközök kiválasztásának elvei... 24 2.3 Mindennapos testnevelés... 25 2.4 A tanulók fizikai állapotának, edzettségének méréséhez szükséges módszerek... 25 2.5 A tanulók tanulmányi munkájának ellenőrzése, értékelése... 26 2.6 A csoportbontások és az egyéb foglalkozások szervezésének elvei... 28 2.7 Az iskola egészségnevelési és környezeti nevelési elvei... 28 Környezeti nevelési program, a fenntarthatóság pedagógiája... 30 2.8 A tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések... 33 2.9 A tanulók jutalmazásának, magatartásának és szorgalmának értékelési elvei... 36 2.10 Legitimáció... 40 1
Félig sem olyan fontos az, amit tanítunk gyermekeinknek, mint az, hogy tanítjuk. Amit az iskolában tanultunk, annak legnagyobb részét elfelejtjük, de a hatás, melyet egy jó oktatási rendszer szellemi tehetségeinkre gyakorol, megmarad. Eötvös József 2
1. NEVELÉSI PROGRAM 1.1 A NEVELŐ-OKTATÓ MUNKA PEDAGÓGIAI ALAPELVEI, CÉLJAI, FELADATAI, ESZKÖZEI, ELJÁRÁSAI Az iskolában tanító pedagógusok a mindennapi nevelő és oktató munkájukban az alábbi pedagógia alapelveket kívánják érvényre juttatni: a Nemzeti Alaptantervben meghatározott elvárásokkal összhangban magas színvonalú képzést biztosítunk tanulóink számára, arra neveljük tanulóinkat, hogy tiszteljék az emberi méltóságot, legyenek toleránsak, emberségesek, tudjanak küzdeni a társadalmi igazságosságért, kiemelt figyelmet fordítunk a tanulási nehézséggel küzdő, kevésbé motivált gyerekek nevelésére, kihasználunk minden versenyzési lehetőséget a tehetséges gyerekeink megmérettetésére, feladatunknak tekintjük a környezettudatos magatartásra, az egészségvédelemre való felkészítést, tiltjuk a hátrányos megkülönböztetést. Alapfeladatunk továbbra is a tanuláshoz szükséges képességek (olvasás, írás, számolás, beszéd, problémamegoldás stb.), valamint a tanulás iránti kedvező beállítódás kialakítása, fejlesztése. A neveléstörténet azt igazolja, hogy azok az iskolák maradtak értékállóak, amelyekre a következetesség, az igényesség, nyilvánosság, türelmesség, tehetséggondozás, gyermek és ifjúságvédelem, differenciált fejlesztés, partnerközpontúság, a résztvevők kölcsönös tisztelete volt a jellemző. Az iskolai nevelés és oktatás feladata a gyermekek értelmi, érzelmi nevelése, jellemük formálása, harmonikus egyéniségük kialakítása. Az iskola nevelőtestülete felelősséget vállal a tanulók egyéni készség és képesség fejlesztésében, valamint a tehetséggondozás és a felzárkóztatás terén egyaránt. A pedagógiai munkát mindig jellemeznie kell az igényességnek, céltudatosságnak. Irányítani kell pedagógusainknak a felnövekvő generációt a világban zajló folyamatok megismerésére, megértésére. Az iskolában az ismeretszerzés tapasztalással, többféle tevékenységi formában, több szinten történik. A gazdag érzelmi hatás, a beleélés-átélés és közvetlen cselekvés, mozgás által színesül a fantázia, formálja az ízlést, fejlődik az esztétikai érzék. Törekednünk kell diákjaink kreativitásának tudatos fejlesztésére. A jövő nemzedékének jó fizikai állapotúnak kell lennie (állóképesség, koordinált mozgás, szép testtartás, jó légzés, mozgásszeretet). A csoportban végzett munkálkodás az egymásra figyelés, a közösségformálás mással alig pótolható lehetőségét kínálja, elvezeti a fiatalt a helyes önbecsüléshez, önértékeléshez. Az iskolai foglalkozások nyújtsanak lehetőséget élményszerzésre, a gátló feszültségek oldására felszabadult, alkotó légkörben, játékosan, a korosztálynak megfelelően. A tanítási óra legyen lelkesítő és megnyugtató, érje el azt is, hogy a tanulók pozitívan viszonyuljanak nevelőikhez, tanítójukhoz, tanárukhoz. A nevelői munka legyen folyamatos, célratörő, változatos. Ennek eredménye alakíthatja tanulóinkban az önálló alkotás igényét és formálja alakuló szokásrendjüket. Ismertessük meg tanulóinkkal nemzeti kultúránk alapvető értékeit, a néphagyományokat, népszokásokat. Tudják tisztelni saját anyanyelvünket, hiszen ennek segítségével 3
fogadhatják be más emberek, közösségek, kultúrák sajátosságait, így tájékozódhatnak állandóan változó világunkban. Fontosnak tartjuk, hogy a nevelés eredményeképpen az egyének érzékenyebbekké váljanak a környezetvédelmi problémák iránt, képesek legyenek a környezeti problémák kezelésére, a fenntartható fejlődés megvalósítására. Fontos célnak kell tekinteni a nemzetünk fennmaradásához értékek továbbadását, az egészséges magyarságtudatot, az iskola névadóinak példáján, nemzeti ünnepeink méltó ünneplésén keresztül is. Meg kell ismertetni tanulóinkkal a miénktől eltérő kultúrák másolásának értéktelenségét és veszélyeit. Ugyanakkor helyet kell adni az európai és más nemzetek kultúrájáról, földrajzáról, történelméről szóló ismereteknek is. Az iskola a gyerekért van, akinek sajátos és csak rá jellemző érdekei, kötelességei, és jogai vannak. Ezek elérésének, gyakorlásának színtereit az iskolának meg kell teremtenie. Az iskola légkörének olyannak kell lennie, hogy a gyerekek ebben otthon érezhessék magukat: a tanulók személyiségét tiszteletben tartjuk, diákjaink egyéni képességeit az oktatás során figyelembe vesszük, a gyerekeket bevonjuk saját iskolai életük megszervezésébe, a tanulókkal megismertetjük azokat a követelményeket, melyeket feléjük támasztunk, segítséget nyújtunk nemcsak a tanulásban, hanem életük egyéb problémáiban is, hogy valós problémákkal, életteli helyzetekkel szembesülve sajátítsák el azt a tudást, illetve kommunikációs eszköztárat, amelyek segítségével kritikusan gondolkodó és cselekvő, a problémákat több szempontból elemezni képes felnőttekké váljanak, így hozzájárulhatunk a fenntartható emberi társadalom létrejöttéhez, nyitott, szeretetteljes emberi kapcsolatokra törekszünk gyerek, szülő, pedagógus minden viszonylatában. Kiemelten foglalkozunk: az ének-zene oktatással (emelt szinten), együtt zenéléssel német nyelv oktatással (emelt szinten) az informatikával, s ezzel kapcsolatban az informatikai eszközök szélesebb körű, tanulást és kommunikációt támogató funkcióinak a használatával, az eszközhasználatban való magabiztosság fejlesztésével, az egészséges életmódra neveléssel viselkedéskultúrával a diszlexiás, diszgráfiás, diszkalkuliás tüneteket mutató gyerekekkel a tehetséggondozással a népi hagyományokkal, nemzeti kultúrával a testneveléssel (elsősorban atlétikával, úszással, labdajátékokkal) Az iskolai tanítás egyik alapeleme a motiválás, mely nélkül semmilyen életkorban nem lehet tanulás. A gyerekeket két dolog motiválhatja: vagy valami kellemetlennek az elkerülése, vagy valami kívánatosnak az elérése. Pedagógusoknak az utóbbi cél elérésére kell törekedni. A kisiskolás korban a gyerekeket elsősorban az érzelmek, az érdeklődések, a vágyak vezérlik, a nagyobbakat a nyíltság, az aktivitás kell, hogy jellemezze. Célunk: a gyermeki fogékonyságra, érdeklődésre és nyitottságra építve nyújtani minden tanulónak korszerű, továbbépíthető alapműveltséget, pozitív erkölcsi tulajdonságaik fejlesztése, megfelelő közösségi magatartás kialakítása; igény kialakítása a szép befogadására, megóvására és megteremtésére; 4
hogy tanítványaink érzékenyebbekké váljanak a környezetvédelmi problémák iránt, képesek legyenek a környezeti problémák kezelésére, a fenntartható fejlődés megvalósítására, testileg, lelkileg egészséges, edzett nemzedéket nevelése. Olyan iskola kialakítása a célunk, amely az egész személyiség; az értelem, az érzelem, a fizikum és a jellem harmonikus és differenciált fejlesztését tekinti fő feladatának. A társadalmi együttélés szabályait a tanulók életkori sajátosságainak megfelelően kívánjuk közvetíteni. Diákjainkat úgy akarjuk felkészíteni, hogy alkalmazható ismeretekben, lelkiekben, erkölcsben, fizikálisan versenyképesek legyenek korosztályuk bármely tagjával. Kiemelten fontosnak tartjuk azt, hogy tanulóink az alábbi értékeket elsajátítsák, ezek képviselete váljon bennük meggyőződésé, és határozza meg viselkedésüket: Az élet tisztelete, védelme. A természeti környezet megóvása alakítása, fogékonyság, az élő és az élettelen természet szépsége iránt. Környezettudatos magatartás kialakítása. Az ember testi és lelki egészsége. Az egészség megőrzésének fontossága. A testmozgás iránti igény. Az egészségvédelem, az egészségre káros szokások megismerése, elutasítása, a balesetek megelőzése. Önismeret, a saját személyiség kibontakoztatásának igénye. Felelősség vállalás saját- és kortársai sorsának alakításáért. Nyitottság a tevékenységekre, az esztétikum befogadására és létrehozására. Fogékonyság az emberi kapcsolatokra, egymás elfogadása, udvariasság, figyelmesség. A család és a felnőttek tisztelete. Kulturált magatartás, udvariasság, fegyelem és önfegyelem. A világ megismerésének igénye. A szülőföld megismerése, szeretete, a nemzeti kultúra ápolása, jelképeink tisztelete. A fenti feladatok megoldásához alapvetőnek tartjuk a motiválást, a követelményeknek való megfelelést, a segítségadást, a gyakoroltatást, az ellenőrzést és értékelést. Magatartási modellek bemutatásával, személyes példamutatással, a tanulók önálló elemző munkájával gyakorolunk hatást tanítványainkra. Az életkori sajátosságok miatt a közvetett módszerek közül fontosnak tartjuk a nevelők részvételét a tanulói közös tevékenységekben, a hagyományok ápolásában a követendő egyéni és csoportos minták kialakításában. 1.2 A SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS PEDAGÓGIAI FELADATOK A tanulók személyiségfejlődése hosszú, céltudatos pedagógiai munka eredménye. Figyelembe kell vennünk azt is, hogy a nevelés színtere nemcsak az iskola, a család, hanem a társadalmi élet számos fóruma is. Segíteni kell őket abban, hogy adottságaikkal, fejlődésükkel, iskolai és iskolán kívüli tanulásukkal, egyéb tevékenységeikkel, tapasztalataikkal összhangban minél teljesebben bontakoztathassák ki a személyiségüket. A személyiségfejlesztésben fontos hangsúlyt kap a nevelői példa. Gondot fordítunk a továbbképzésekre, önképzésekre, ahol különböző személyiségfejlesztő, önismereti tréningekkel ismerkedünk. A tanuláson kívül színes, sokoldalú iskolai életet biztosítunk. Célunk, hogy diákjainkban kialakítsuk a tanulás, a játék és a munka harmóniáját, igényét (napközi, tanulószoba, vetélkedők, versenyek, túrák, közös mozi, projekt nap, színház-, múzeumlátogatás, osztálykirándulás, stb.). Ahol lehetséges, bevonjuk a szülőket is. 5
Az osztály, mint közösség sokat segíthet a személyiségfejlesztésben, ha egymás segítése a cél a tanulók között. Az osztályfőnöki órákon sokat tehetünk ennek megvalósításáért. A különböző rendezvények: kirándulások, akadályversenyek, ünnepélyek, klubdélutánok, csapatversenyek mind erősítik a közösséget, ugyanakkor a személyiséget is. Fontosnak tartjuk ezek hatását az önismeret fejlesztésében, formálja az együttműködési készséget, a helyes értékrend kialakítását. Legfontosabb feladatunknak tekintjük a tanulók korszerű ismereteinek, képességeinek, készségeinek kialakítását, bővítését, és ezzel együtt a teljes személyiségük fejlesztését: a nevelő és oktató munkánk során a tanulók alapkészségeit fejlesztjük, azért, hogy mindennapi életben önállóan hasznosítható, és önállóan továbbfejleszthető alapműveltséget nyújtsunk, célunk, hogy diákjaink sajátítsák el az egyéni tanulás módszereit, legyenek képesek önálló ismeretszerzésre, célunk annak elérése, hogy a tanulók körében a szorgalomnak, a tudásnak és a munkának legyen becsülete, törekedni kell az egyén és a közösség tiszteletére, segíteni kell az emberek közötti érintkezés, a kommunikáció elfogadott normáinak és helyes formáinak kialakítását, tanulóinkat meg kell ismertetni a nemzeti kultúra és történelem eseményeivel, személyiségeivel és hagyományaival, hogy ezek megbecsülése révén kialakuljon bennük a haza, a szülőföld iránti szeretet, fontos egy folyamatosan jelenlévő, a környezet iránt érzékeny gondolkodásmód kialakítása, melynek során foglalkoznunk kell az épített környezettel, a helyi környezeti értékekkel, a társadalmi-gazdasági problémákkal, ismerjék nemzeti kultúránkon túl más népek életét, szokásait, legyenek képesek hazánkat elhelyezni Európa és a világ népeinek sorába. Tanulóink egyesítsék magunkban az alábbi tulajdonságokat a családi és az iskolai nevelés eredményeképpen: Humánus Képes, szeretetet adni és kapni Erkölcsös Kötelességtudó, becsüli a szorgalmas tanulást és munkát Becsüli a tudást, képes a sajátját folyamatosan gyarapítani, bővíteni Ismeri a tanulás, az ismeretszerzés helyes és hatékony módszereit Képes az értő olvasásra, gondolatait helyesen, szabatosan tudja megfogalmazni szóban és írásban Beszéde kulturált Fegyelmezett - a társadalmilag elfogadott normák szerint viselkedik az emberi és társadalmi környezetben, - ismeri és alkalmazza a közösségben éléshez szükséges pozitív magatartási formákat, - ismeri és betartja a különféle közösségek (család, iskola és társadalom) harmonikus együttélését biztosító szabályokat, - embertársaival együttműködik, - megérti, és tiszteletben tartja a sajátjától eltérő nézeteket, toleráns másokkal szemben, képes a kudarcot is elviselni, - viselkedése udvarias. 6
Művelt - nyitott, érdeklődő, - nyitott a szépre, s az élet minden területén élvezi azt. Önálló - kreatív, alkotó, - gyakorlatias, - képes a problémák érzékelésére, megoldására. Van elképzelése a jövőjéről - életszemlélete optimista Szereti hazáját - ismeri, tiszteli, óvja, ápolja nemzeti kultúránkat, történelmünket, anyanyelvünket, a természet és környezet értékeit, más népek értékeit, hagyományait, az egyetemes kultúra legnagyobb eredményeit. Szereti az iskoláját - magatartásával, megjelenésével, tanulmányi munkájával, a versenyeken való részvételével öregbíti iskolánk hírnevét. Szellemileg, testileg egészséges, edzett - egészségesen él, - szeret sportolni, mozogni, - figyelmet fordít környezete megóvására, - megjelenése, személyi környezete tiszta, ápolt, gondozott. Tisztában vagyunk azzal, hogy mindezen személyiségjegyek túlidealizáltak, mindegyikét lehetetlen egyetlen emberben kialakítani. Mégis mindennapi nevelő és oktató munkánk során arra törekszünk, hogy végzős korára minél több diákunk rendelkezzen ezen személyiségjegyek többségével Iskolánk személyiségközpontú iskolának vallja magát. Nevelő és oktató munkájának alapvető feladata, hogy a tanulók személyiségét a különféle iskolai tevékenységek megszervezésével széleskörűen fejlessze. Programunk elfogadja, természetesnek tartja, hogy minden gyerek más, egy önálló személyiség. Az integrált nevelés-oktatás személyiségfejlesztő hatása nagyon nagy. Iskolánk tanulói az iskolai életben együtt élnek sajátos nevelési igényű társaikkal. Számukra egyértelmű a sérült emberek elfogadása, tisztelete. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos feladataink: A személyiségfejlesztés kritikus időszaka a tankötelezettségi életkor. Feladatunk az, hogy az életkori sajátosságokat figyelembe véve tervezzük, szervezzük a tanórai és a tanórán kívüli foglalkozásokat. 1. A tanulók erkölcsi nevelése Feladat: Az életkornak megfelelő alapvető erkölcsi értékek megismertetése, tudatosítása, és meggyőződéssé alakítása. Az erkölcsi alapfogalmak megértetése, az erkölcsi érzelmek kifejlesztése, a közösségi erkölcsnek megfelelő magatartási formák gyakoroltatása. Ismerjék meg és gyakorolják a kommunikáció elfogadott formáit, különös tekintettel a tiszta, szép magyar beszéd használatára. A fiatalok aktív, kezdeményező, öntevékeny közösségi életének megszervezése és irányítása. 2. A tanulók értelmi nevelése Feladat: Az értelmi képességek, az önálló ismeretszerzéshez szükséges képességek kialakítása, fejlesztése, figyelembe véve azt, hogy az optimális szintre nem minden gyerek jut el azonos időre, ezért a képességfejlesztés nem zárulhat le a tanév végével. A tantervi 7
követelményekben meghatározott ismeretanyag feldolgozása, elsajátítása során fejlődjön a tanulók jártassága, készsége, képessége, gondolkodása, s az intellektuális érzelme. Minden tanuló értelmi képességeit (az egyéni képességek felismerése alapján) a lehető legnagyobb mértékben fejlesztenünk kell. Az értelmi nevelés során tegyük képessé tanítványainkat az önálló ismeretszerzésre: az állandó önművelés, a művelődés igényének, készségének és képességének a kialakításával, a tanulás motivációjának erősítésével, a tanulás helyes technikájának, hatékony módszereinek megalapozásával. Kiemelt feladatunknak tekintjük az anyanyelvi nevelést és ezzel szoros összefüggésben a kommunikációs kultúra fejlesztését. Amellett, hogy magyarságunk legfőbb ismérve az anyanyelvünk melynek tökéletes birtoklása és helyes használata mindnyájunk érdeke és kötelessége ez teremti meg a többi tantárgy tanulásának alapját a megfelelő olvasás és szövegértés által. Különös hangsúlyt fektetünk az olvasás fejlesztésére. Az olvasás fejleszti a szókincset, gazdagítja az érzelmi életet, kulcs az önművelődéshez. 3. Az esztétikai nevelés Feladat: Az esztétikum felismerésére, megbecsülésére és létrehozására képessé tegyük tanítványainkat. Ismerjék meg a mindennapi valóság és a művészi alkotások esztétikai értékét. Legyenek képesek az érzelmi átélésre, és sajátítsák el az értékeléshez szükséges ismereteket, képességeket. Mivel a vandalizmus egyre nagyobb mértékű, nagy hangsúlyt fektetünk a közterületek és az épített környezet védelmére, tiszteletére. 4. A tanulók közösségi nevelése Feladat: Az emberi együttélés szabályainak megismertetése. (házirend, jogok-, kötelességek stb.) Együttműködési készség kialakítása, a kulturált magatartás és kommunikáció elsajátítása. Törekszünk a jó iskolatársi kapcsolat kialakítására. Előkészítés a családi életre, a család társadalmi szerepére. 5. A tanulók érzelmi nevelése Feladat: A környezet jelenségeire, a család, a tanulók, baráti osztály és iskola közösségeire, önmagukra irányuló helyes, cselekvésre és aktivitásra késztető érzelmek kialakítása. A más gyerekek elfogadása, segítése. Felelősségvállalás önmagukért, tanulótársakért, kis közösségek ünnepeinek megtartása. Az iskolai ünnepélyeket, rendezvényeket úgy szervezzük, hogy a műsorok magas színvonalúak legyenek, figyelve az érzelmeket kiváltó külsőségekre is (dekoráció, hangosítás, időtartam). A tanévi munkatervekben kidolgozzuk a szervezés módjait, a felelősi rendszert. 6. A tanulók akarati nevelése Feladat: Olyan célokat kell állítanunk tanulóink elé melyeket kitartással, szorgalommal, céltudatossággal el tud érni. A feladat egyénre szabott legyen, a közbülső célok eléréséhez a bizonytalanokat bátorítani kell, a tehetségeseknek pedig magasabb célokat kitűzni. 7. A tanulók nemzeti nevelése Feladat: A szülőhely értékeinek, lakóinak megismerése, a haza múltjának, jelenének megismertetése. Hagyományok ápolása, nemzeti kultúra fejlesztése, gyarapítása, külföldön történő megismertetése. A hazaszeretet érzésének felébresztése. A nemzeti jelképek ismerete tisztelete. Nemzeti ünnepeken való részvétel. A hazafiság és a humanizmus megalapozása az állampolgári jogok és kötelességek megismertetésével, valamint a nemzeti értékek és hagyományok, az anyanyelv ismeretével, megbecsülésével, tiszteletével. 8. A tanulók állampolgári nevelése 8
Feladat: Jogok és kötelességek megismertetése, az életkori sajátosságoknak megfelelően. Az iskolai és a helyi közéletben való részvétel. A társadalmi jelenségek és problémák utáni érdeklődés felkeltése. 9. A tanulók munkára nevelése Feladat: A munka fontosságának tudatosítása, az előállított értékek megbecsülése, óvása és ápolása. A munkafegyelem betartása, a foglalkozáson való aktív részvétel. A tanulók munkakultúrájának megalapozása, kötelességtudatuk fejlesztése, a rendszeres, pontos feladatvégzés szokásainak alakítása, a fizikai és szellemi munka sajátos követelményeinek megismertetése; az idővel való célszerű gazdálkodás képességeinek formálása. A munka szeretetére, a dolgozó ember megbecsülésére nevelés. 10. A tanulók testi nevelése Feladat: A testmozgás iránti igény felkeltése, az egészséges életmód fontosságának tudatosítása. Kiemelten a fizikai teljesítőképesség fokozása, a versenyeztetés, a sportszerű vetélkedésben a minél jobbra törekvés. A mozgásos kultúra sokrétű fejlesztése. 11. Az egészséges életre nevelés Feladat: Lehetőségeinkhez mérten biztosítanunk kell a tanulók optimális fizikai fejlődéséhez szükséges feltételeket és tevékenységeket. Meg kell alapoznunk, és rendszeresen gyakoroltatni kell a higiénés kultúrát. Segítenünk kell tanítványaink egészséges életmódjának, napirendjének szervezését, lehetőséget kell biztosítanunk a fizikai és pszichikai edzettségük fokozására, a testi és szellemi teherbíró képességük fejlesztésére. Ismerjék meg a káros szenvedélyek egészségromboló hatását. Állandó nevelési feladatunk a környezet védelmére vonatkozó ismeretrendszer, szokások gyakoroltatása, minden korosztály környezettudatos szemléletének, magatartásának és életvitelének kialakítása. Célunk, hogy a 8. évfolyam végén: a tanulók többsége egyéni képességeik alapján elvárható legjobb szinten feleljen meg az iskola helyi tantervében megfogalmazott követelményeknek, minden tanuló rendelkezzen bővíthető biztos ismeretekkel, készségekkel, képességekkel és jártasságokkal tanulóink ismerjék és alkalmazzák a kulturált viselkedéshez, a közösségben éléshez szükséges magatartásformákat, alakuljon ki bennük elképzelés saját közelebbi és távolabbi jövőjüket illetően. 1.3 AZ EGÉSZSÉGFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS PEDAGÓGIAI FELADATOK Az egészségnevelés célja, hogy az életmód formálásával elősegítse az egészség kialakítását, megtartását, a betegségek megelőzését. Ennek érdekében az osztályfőnökök szorosan együttműködnek az iskolaorvossal és a védőnővel, akik a tanulók körében rendszeresen felvilágosítást tartanak. A szükséges viselkedésmódok, szokások kialakítását, a kötelező foglalkozásokon felül az osztályfőnöki órákon, a tanórák közötti szünetekben, valamennyi tantárgy keretében, kapcsolatainkban kiemelt figyelemmel kísérjük. Az iskola egészségnevelési tevékenységének kiemelt feladatai: A tanulók korszerű ismeretekkel és az azok gyakorlásához szükséges készségekkel és jártasságokkal rendelkezzenek egészségük megőrzése és védelme érdekében. Tanulóinknak bemutatjuk és gyakoroltatjuk velük az egészséges életmód gyakorlását szolgáló tevékenységi formákat. Beszélnünk kell az egészséges, célszerű tanulásról, (helyes időbeosztás, megfelelő világítás, a tanulás megfelelő helye, testtartás, stb.) 9
amelyet sajnos a túlzott televíziózás, számítógépezés gátol. Az osztályfőnöki órákon erről beszélgetni kell a gyerekekkel. Délutáni szervezett foglalkozásokon, napközis programok keretében minden lehetőséget ki kell használni az egészséges életmód fenntartására, fejlesztésére. A tanulók életkoruknak megfelelő szinten a tanórai és a tanórán kívüli foglalkozások keretében foglalkoznak az egészség megőrzésének szempontjából fontos ismeretekkel: Gondot fordítunk a tantermek berendezési tárgyainak, a tornaszerek és az udvari játékok épségére, a balesetek elkerülésére. Táplálkozás: Már tanítványaink körében is növekedést mutat a táplálkozással összefüggő betegségek elterjedése, az elhízás és túlsúly gyakorisága. Túlzott só- és cukorbevitel (chipsek, édességek szénsavas üdítők), a tízórait pótló reklámtermékek. A feltárt egészségügyi problémákat az osztályfőnökök kísérik figyelemmel. Az alkohol- és kábítószer-fogyasztás, dohányzás: A szenvedélybetegségek megelőzése rendkívül összetett tevékenység. A társadalmi, szociális, valamint gazdasági helyzet alakulása mellett tiltó és ösztönző módszerekre egyaránt szükség van. Ugyanakkor a felvilágosítás, nevelés, tudatformálás igen nagy szerepet játszik a megelőzésben. A családi és kortárskapcsolatok elősegítik, hogy a diákok képesek legyenek felismerni az önmagukban és másokban ébredő érzelmeket, feszültségeket, esetleg azok létrejöttének okát, egyidejűleg lehetővé teszi olyan készségek elsajátítását, melyek révén újraépíthetik és karbantarthatják széttöredező kapcsolataikat. Iskolaorvos és védőnő: Feladatuk az egészségügyi és higiéniai szűrővizsgálatok megszervezése, betegségmegelőzés, védőoltások. Pályairányítás az egészség függvényében. Egészségnevelési szaksegítség az osztályfőnöki órákon. Tágabb teret kell biztosítani az iskola-egészségügyi szolgálatnak, hogy a tanulók tudatosabban vegyék igénybe ezt a szolgáltatást. A jó iskolaorvost ne csak betegellátónak, hanem prevencióban, az egészség megőrzésében is társnak tekintse. Tanárok és szülők: Nagyon fontos az egészségnevelés területén is az iskola és a szülői ház együttműködése, hogy az iskolában elsajátított ismereteket, magatartásformákat otthon is alkalmazzák, és része maradjon egész életüknek. Egészségneveléssel is foglalkozó intézmények: Iskola-egészségügyi Szolgálat, ÁNTSZ, Vöröskereszt, mentőállomás, sportcsarnok, uszoda. 1.4 AZ ELSŐSEGÉLY-NYÚJTÁSI ALAPISMERETEK ELSAJÁTÍTÁSÁVAL KAPCSOLATOS ISKOLAI TEVÉKENYSÉGEK Az elsősegélynyújtással kapcsolatos alapismeretek megtanítása nagy szakmai ismereteket igényel. A helytelen oktatás és az abból fakadó nem megfelelő elsősegélynyújtás több kárt okozhat, mint hasznot (pl. gerincsérülésnél). Az iskola pedagógusai erre a feladatra nincsenek felkészülve, csak nagyon egyszerű, külsérelmeket ellátó tevékenységek oktatására van lehetőségük, legfeljebb osztályfőnöki órákon, illetve néhány tantárgy esetében év elején a baleset megelőzési tájékoztató tartásával. 10
Minden osztály számára fontos, hogy az iskola megfelelő számú elsősegélynyújtó ládával rendelkezzen, melyet nem csak a mindennapok, de kirándulások, egyéb rendezvények alkalmával is tudnak használni. Az iskolai elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításának fő célja: a tanulók ismerjék meg az elsősegélynyújtás fogalmát ismerjék meg az anatómiával, az élettannal kapcsolatos legfontosabb alapfogalmakat ismerjék fel a vészhelyzeteket ismerjék a leggyakrabban előforduló sérülések élettani hátterét, várható következményeit sajátítsák el a legalapvetőbb elsősegély nyújtási módokat ismerkedjenek meg a mentőszolgálat felépítésével és működésével sajátítsák el, mikor és hogyan kell mentőt hívni Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos kiemelt feladatok: a tanulók korszerű ismeretekkel, jártasságokkal rendelkezzenek a téma területén életkoruknak megfelelő szinten tanórán és tanórán kívüli foglalkozások keretében- foglalkozzanak az elsősegélynyújtással kapcsolatos legfontosabb alapismeretekkel. Az elsősegélynyújtási alapismeretek elsajátításának formái: a) tanórákon A helyi tantervben szereplő tantárgyak tananyagaihoz kapcsolódó alábbi ismeretek: Biológia: rovarcsípések légúti akadály artériás és vénás vérzés komplex újraélesztés Kémia: mérgezések vegyszer okozta sérülések savmarás égési sérülések forrázás szén-monoxid mérgezés Fizika: égési sérülések forrázás Testnevelés: esések törések ficam rándulás Osztályfőnöki órákon: 5.-8.-ig feldolgozott elsősegély-nyújtási ismeretek: teendők közlekedési balesetnél 11
mentők helyes hívása iskolai baleseteknél (pl. technikaóra, ünnepségek) a nevelők, ill. a védőnő segítségének igénybevétele b) tanórán kívüli tevékenységek keretében évente tervezünk egy elsősegély-nyújtási bemutatót, melyre meghívjuk a Városi mentőszolgálatot, a Rendőrséget, vagy a Tűzoltóságot (DÖK-napon, vagy egészségnapon) részt veszünk a városban rendezett elsősegély-nyújtási vetélkedőn támogatjuk a pedagógusok elsősegély-nyújtási ismeretekkel foglalkozó továbbképzésekre való jelentkezését. Az elsősegély-nyújtási ismeretek elsajátítása mellett további célként tűztük ki a véradás népszerűsítését. 1.5 A KÖZÖSSÉGFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS PEDAGÓGIAI FELADATOK Az emberi élet alapja a társas valóság. Az ebben való élethez, eligazodáshoz elengedhetetlen a közösségben való nevelés, amely, mint tanulási szintér is megjelenik. A társas viselkedés egyéni tanulási színtere a csoport, a közösség (család, iskola, baráti kör, sportkörök, művészeti csoportok, különböző egyesületek, stb.). A tanulók közösségben, illetve közösség által történő nevelésének megszervezése, irányítása iskolánk nevelő-oktató munkájának egyik alapvető feladata. Az iskolában a közösségfejlesztés fő területei A tanórák: osztályfőnöki órák, szaktárgyi órák, karácsonyi témahét - kézművesnap, vásár, alkotófoglalkozás, iskola fenyőfa feldíszítése, műsorok; (néhány program a tanórákon kívüli valósul meg), a három hetet meghaladó projekt (néhány program a tanórákon kívüli valósul meg). A tanórán megvalósítható közösségfejlesztési feladatok fő célja az, hogy az egy osztályközösségbe járó tanulókat azonos közösségi érdekek, célok és értékek tartsák össze. E cél elérése érdekében a következőkre kell törekednünk: szociális kompetencia fejlesztése (empátia, tolerancia, egymásra figyelés, együttműködés, alkalmazkodó készség fejlesztése), a tanulás támogatása kölcsönös segítségnyújtással, közösségi ellenőrzéssel, tanulmányi és munkaerkölcs erősítésével, a tanulók kezdeményezésének segítése, a közvetlen tapasztalatszerzés segítése, a közösségi cselekvések kialakításának segítése, fejlesztése (példamutatással, helyes cselekvések bemutatásával, bírálat, önbírálat segítésével), a tanulók önállóságának, öntevékenységének, önigazgató képességének fejlesztése, a folyamatosság biztosítása: a már elért eredmények továbbfejlesztése, a következő évfolyamon a már elért eredményekre való építés, olyan nevelő kollektíva kialakítása, mely összehangolt követeléseivel és nevelési eljárásaival az egyes osztályokat vezetni és tevékenységüket koordinálni tudja. A tanórán kívüli, felnőttek által szervezett foglalkozások: 12
napközi (1-4. évfolyam), tanulószoba (5-8. évfolyam), szakkörök, egyéni fejlesztés, sportkörök, ünnepélyek (tanévnyitó, október 23., március 15., ballagás, tanévzáró), megemlékezések (október 6., Borsos Miklós emléknap, Kossuth anyanyelvi vetélkedő, Zenei világnap, Költészet napja, Nemzeti összetartozás napja, Anyák napja), osztálykirándulások, erdei iskola (1-6. évfolyam), más oktatási, szociális, ill. gazdasági szervezetekkel folytatott közös tevékenységek, gálaműsorok (Karácsonyi hangverseny, Gyermekvilág), táborok (sí tábor, nyári tábor), a leendő első osztályosok számára szervezett programok, nyílt napok. A tanórán kívüli, diákok által (tanári segítőkkel) szervezett foglalkozások, a diákönkormányzat által szervezett programok: Mazsolaavató (4-5. évfolyam), papírgyűjtések (ősszel, tavasszal), elemgyűjtés, Halloween és Márton-napi rendezvények, Mikulás, karácsonyi témahét - kézművesnap, vásár, alkotófoglalkozás, iskola fenyőfa feldíszítése, műsorok; (néhány program a tanóráknak is része), a három hetet meghaladó projekt (néhány program a tanóráknak is része), farsang, DÖK-nap. A tanórán kívüli nevelési tevékenységeink igen sokrétűek. E foglalkozások szervezésénél szem előtt tartjuk, hogy azok a személyiségfejlődést elősegítsék, a pihenést, regenerálódást szolgálják, a műveltséget szélesítsék, megfelelő szórakozást biztosítsanak. A tanulók életkori sajátosságainak figyelembe vétele mellett törekszünk arra, hogy ezek a tevékenységek fizikumot, szellemet átfogóak legyenek, elégítsék ki az egyéni érdeklődést, az önművelés igényét, s nem utolsó sorban közösségformálóak legyenek. Ezen célok elérése érdekében a következőkre kell törekednünk: a tanulóknak az önellenőrzésre, egymás segítésére és ellenőrzésére való nevelése, olyan programok szervezése, amelyek erősítik a közösséghez való tartozás érzését, a társas együttélés alapvető szabályainak megismertetése, amelyek egy jól működő közösség kialakításához elengedhetetlenül fontosak, sokoldalú és változatos foglalkozások megvalósítása (irodalmi, zenei, sportfoglalkozások, versenyek ), melyek hozzájárulnak a közösségi magatartás erősítéséhez, séták, kirándulások szervezése, melyek elmélyítik a természet iránti tiszteletet, és a környezet iránti felelősség érzését, olyan közösség kialakítása, fejlesztése, amely: büszke saját közösségének sikereire, értékeli más közösségektől megkülönböztető tulajdonságait, új hagyományokat teremt, 13
kulturális kikapcsolódást nyújt, fejleszti a kommunikációs képességet, ahol a tanulók szívesen töltik szabadidejüket, amely örömteli pillanatokat nyújt számukra. 1.6 A PEDAGÓGUSOK HELYI FELADATAI, AZ OSZTÁLYFŐNÖK FELADATAI A pedagógusok feladatainak részletes listáját személyre szabott munkaköri leírásuk tartalmazza. A pedagógusok legfontosabb helyi feladatait az alábbiakban határozzuk meg. a tanítási órákra való felkészülés, a tanulók dolgozatainak javítása, a tanulók munkájának rendszeres értékelése, a megtartott tanítási órák dokumentálása, az elmaradó és a helyettesített órák vezetése, különbözeti, osztályozó vizsgák lebonyolítása, kísérletek összeállítása, dolgozatok, tanulmányi versenyek összeállítása és értékelése, a tanulmányi versenyek lebonyolítása, tehetséggondozás, a tanulók fejlesztésével kapcsolatos feladatok, felügyelet a vizsgákon, tanulmányi versenyeken, iskolai méréseken, iskolai kulturális, és sportprogramok szervezése, osztályfőnöki, munkaközösség-vezetői, diákönkormányzatot segítő feladatok ellátása, az ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok ellátása, szülői értekezletek, fogadóórák megtartása, részvétel nevelőtestületi értekezleteken, megbeszéléseken, részvétel a munkáltató által elrendelt továbbképzéseken, a tanulók felügyelete óraközi szünetekben, tanulmányi kirándulások, iskolai ünnepségek és rendezvények megszervezése, iskolai ünnepségeken és iskolai rendezvényeken való részvétel, részvétel a munkaközösségi értekezleteken, tanítás nélküli munkanapon az igazgató által elrendelt szakmai jellegű munkavégzés, iskolai dokumentumok készítésében, felülvizsgálatában való közreműködés, szertárrendezés, a szakleltárak és szaktantermek rendben tartása, osztálytermek rendben tartása és dekorációjának kialakítása. Az osztályfőnököt az igazgató helyettesek javaslatát figyelembe véve az igazgató bízza meg minden tanév júniusában, elsősorban a felmenő rendszer elvét figyelembe véve. Az osztályfőnök feladatai és hatásköre Az iskola pedagógiai programjának szellemében neveli osztályának tanulóit, munkája során maximális tekintettel van a személyiségfejlődés jegyeire. Együttműködik az osztály diákbizottságával, segíti a tanulóközösség kialakulását. Segíti és koordinálja az osztályban tanító pedagógusok munkáját. Kapcsolatot tart az osztály szülői munkaközösségével. Figyelemmel kíséri a tanulók tanulmányi előmenetelét, az osztály fegyelmi helyzetét. Minősíti a tanulók magatartását, szorgalmát, minősítési javaslatát a nevelőtestület elé terjeszti. Szülői értekezletet tart. 14
Ellátja az osztályával kapcsolatos ügyviteli teendőket: napló vezetése, ellenőrzése, félévi és év végi statisztikai adatok szolgáltatása, bizonyítványok megírása, továbbtanulással kapcsolatos adminisztráció elvégzése, hiányzások igazolása. Segíti és nyomon követi osztálya kötelező orvosi vizsgálatát. Kiemelt figyelmet fordít az osztályban végzendő ifjúságvédelmi feladatokra, kapcsolatot tart az iskola ifjúságvédelmi felelősével. Tanulóit rendszeresen tájékoztatja az iskola előtt álló feladatokról, azok megoldására mozgósít, közreműködik a tanórán kívüli tevékenységek szervezésében. Javaslatot tesz a tanulók jutalmazására, büntetésére, segélyezésére. Rendkívüli esetekben órát látogat az osztályban. 1.7 A KIEMELT FIGYELMET IGÉNYLŐ TANULÓKKAL KAPCSOLATOS PEDAGÓGIAI TEVÉKENYSÉG Kötelező tanítási órákon: A nevelők az egyes szaktárgyak tanítási óráin előnyben részesítik az egyéni képességekhez igazodó munkaformákat, így elsősorban a gyakorlással, ismétléssel a tanulók önálló és csoportos munkájára támaszkodnak. Az 5-8. évfolyamokon az idegen nyelv, a technika, informatika tanítása, a magyar nyelv, magyar irodalom és matematika tantárgyak oktatása ha az osztálylétszám és az osztály összetétele ezt indokolja lehetőség szerint csoportbontásban történik. A tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenységek Nem kötelező tanítási órák keretében: A 7. és 8. évfolyamon a továbbtanulás, a középiskolai felvétel elősegítésére képességfejlesztő órákat tartunk magyar nyelv és matematika tantárgyakból. A tehetség, a képesség kibontakoztatását az alábbi tevékenységek szolgálják: csoportbontások az egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezése a nem kötelező tanórán kívül tanulható tantárgyak tanulása kutató és megfigyelő munka, kiselőadások, egyéb alkotások készítése tehetséggondozó foglalkozások iskolai sportkör szakkörök tematikus táborok versenyek, vetélkedők, bemutatók házi koncertek, kiállítások részvétel irodalmi, képzőművészeti és egyéb pályázatokon a szabadidős foglalkozások egy része (pl. színház-, koncert- és múzeumlátogatások, túrák) az iskolai könyvtár, valamint az iskola más létesítményeinek, eszközeinek egyéni vagy csoportos használata bekapcsolódás a Városi Könyvtár és Szabadidő Központ programjaiba. A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatása Nem kötelező tanítási órák keretében: Az 1-4. évfolyamon az egyes tantárgyakból a gyenge teljesítményt nyújtó tanulók képességeinek fejlesztésére heti rendszerességgel felzárkóztató órát tartunk. 15
A 7. és 8. évfolyamon a továbbtanulás, a középiskolai felvétel elősegítésére a gyenge eredményt elérő tanulók részére felzárkóztató órákat tartunk magyar nyelv és matematika tantárgyakból. A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatásának segítése a következő tevékenységek során történik: az egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezése csoportbontások felzárkóztató foglalkozások napközi otthon tanulószoba az iskolai könyvtár, valamint az iskola más létesítményeinek, eszközeinek egyéni vagy csoportos használata Beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő tanulók segítése A beilleszkedési és magatartási zavarok megelőzése érdekében iskolánkban kölcsönös tiszteletadáson és bizalmon alapuló légkört teremtünk. Az iskolai élet szabályait részletesen és pontosan meghatározzuk, hogy azok kellő eligazodást nyújtsanak a gyerekeknek. A szabályok áthágóit következetesen felelősségre vonjuk, s ekkor mindig a tettet ítéljük el, nem a gyermeket. Minden tanulót ösztönzünk érdeklődési körének megfelelő szakköri, sportköri részvételre, hogy előtérbe kerüljön pozitív oldala, s az megerősödjön a sikeres tevékenységek során. Még koncentráltabban figyelünk az egyén önmagához képest elért fejlődésére, s minden pozitív változásban megerősítjük. A beilleszkedési, vagy magatartási zavarokkal küzdő gyermeket szakirányú fejlesztésre irányítjuk. A beilleszkedési, magatartási, tanulási nehézségek enyhítését az alábbi tevékenységek szolgálják: szoros kapcsolat a helyi óvodai intézményekkel és a Nevelési Tanácsadóval az egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezése csoportbontások felzárkóztató foglalkozások napközi otthon tanulószoba a nevelők és a tanulók személyes kapcsolatai a szülők, a családok nevelési gondjainak segítése családlátogatások ifjúságvédelmi felelős tevékenysége prevenciós munka 1.8 SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ TANULÓK INTEGRÁLT NEVELÉSE-OKTATÁSA Célkitűzésünk: a sajátos nevelési igényű tanulók esélyegyenlőségének biztosítása az együttnevelés megvalósításával, segítve a sikeres iskolai előrehaladásukat a közoktatásban, javítva továbbtanulási, ezáltal munkaerő-piaci esélyeiket. Az integrált nevelés-oktatás iskolánkban: A sikeres integráció feltételeit csak az egyéni különbségeket esetleg sérüléseket toleráló, kezelő, un. befogadó iskola tudja biztosítani. A másság elfogadása nem áll távol tőlünk, hiszen a megyében elsőként foglalkoztunk részképesség zavaros, beszédfogyatékos tanulókkal. 16
Az Európai Unióhoz való csatlakozással még inkább előtérbe kerültek azok az elvárások, személyiségi jogok, melynek hatására fokozottá vált az együttnevelés integráció inklúzió iránti igény. Intézményünk az iskolai és osztályszintű elkülönítés visszaszorítása, és az integrált nevelés ösztönzése érdekében célul tűzte ki az oktatási miniszter által kiadott IPR rendszerhez való csatlakozást. 2006 novemberében az Ajkai Városi Óvodával konzorciumban sikeresen vettünk részt a HEFOP/2006/2.1.5.B Halmozottan hátrányos helyzetű tanulók integrált nevelése című pályázaton. Az Integrációs Pedagógiai Rendszer olyan feltétel- és eszközrendszer, amely elősegíti a szegregációmentes nevelés megvalósítását. A halmozottan hátrányos helyzetű gyerekeknek az iskolakezdés az átlagosnál is nagyobb megterhelés, melynek mértéke általában tovább nő. Az óvoda-iskola átmenetet támogató program elindításával a hátrányok kompenzálhatóvá, a beilleszkedés zökkenőmentessé válhat. Konzorciumi partnerünk megválasztásával ezt a sarkalatos problémát tartottuk szem előtt. Az iskola és óvodafenntartó, a szakmai és társadalmi környezetünkben működő szervezetek képviselői is támogatták azon elképzeléseinket, hogy segítsük a városban élő hátrányos helyzetű tanulókat és családjukat. A program a pedagógus-továbbképzéseken és az azt követő időszakban gyakorlati módszerekkel, eljárásokkal segíti a gyakorló pedagógusok mindennapi oktató-nevelő munkáját. Tantestületünk elköteleződött az integrált együttnevelés mellett. A hátrányos szociális és gazdasági háttérrel rendelkező tanulóink számára jobban tudjuk biztosítani képességeik kibontakoztatását, növelni tudjuk továbbtanulási esélyeiket. Mivel a hátrányos helyzetű gyermekek között magasabb arányban fordul elő sajátos nevelési igény, ezért elköteleztük magunkat arra, hogy ezen tanulókat biztosított szakemberrel kiemeljük a SNI státuszból, hátrányos helyzetüket ezzel is kompenzálva. Iskoláztatási mutatóik kedvezően változnak, ezáltal foglalkoztathatóságuk javul, ami megalapozza sikeres integrációjukat, esélyegyenlőségüket a társadalmi életben. A régióban olyan iskolává kívánunk válni, akik minél több iskolának tudnak segítséget nyújtani a szegregációmentes oktatás szervezésében. A fejlesztés alapelvei A részképesség-zavar tüneteit mutató tanulók sajátos nevelési igényeinek kielégítése gyógypedagógiai tanár, fejlesztő pedagógus közreműködését igényli. A rehabilitációs célú órakeretben a tanulók fejlesztése egyéni terv alapján történik. A részképesség jellegének megfelelően az iskolai oktatásban érvényesíteni kell a számonkérési, értékelési, esetleg- indokolt esetben, a tanulási képességet vizsgáló szakértői és rehabilitációs bizottság javaslata alapján- az egyes tantárgyakból, tantárgyrészekből az értékelés és minősítés alóli mentesítés lehetőségét. Az iskolai nevelés, oktatás során kiemelt feladat: az egészséges énkép és önbizalom kialakítása a kudarctűrő képesség növelése. Az önállóságra nevelés. 1.9 AZ INTÉZMÉNYI DÖNTÉSI FOLYAMATBAN VALÓ TANULÓI RÉSZVÉTEL RENDJE Az iskolánkban folyó nevelő munka egyik sajátos területe a Diákönkormányzat és Zöld diákönkormányzat működése, mely tevékenységét az intézmény keretein belül végzi, s átfogja az itt tanuló diákok többségét. Alkalmas arra, hogy a tanulói öntevékenység maximálisan előtérbe kerüljön és segítse a diákokat a jogaik gyakorlásában. Szervezeti keretei, tartalmi tevékenysége lehetővé teszik, hogy a gyerekek e kereteken belül tanulják meg a közösséghez tartozás és 17
alkalmazkodás formáit. Működése által fontosnak tartjuk, hogy a diákok gazdái legyenek a mindennapi diákéletnek. A szabadidő tartalmas felhasználása érdekében ismerjék meg az értékes szórakozás lehetőségét, legyenek igényesek társas szokásaikra és fordítsanak kellő figyelmet a megfelelő magatartáskultúrára. Szervezeti felépítése Tagjai: képviselők: 1-3. évfolyam passzív megfigyelőként vesz részt a gyűléseken, 4-8. évfolyam tanulói közül minden osztály 2 főt delegál a DÖK-ba és 1 főt a Zöld diákönkormányzatba, akik aktívan tevékenykednek, vezetőség: elnök: az osztályképviselők maguk közül nyílt szavazással választják, helyettesek: a 2 főt az elnökkel azonos módon választják, a DÖK munkáját segítő pedagógusok: az iskola igazgatója bízza meg 5 tanévre, a Zöld diákönkormányzat munkáját segítő pedagógusok: az iskola igazgatója bízza meg 3 tanévre. Feladatai: a tagok érdekképviselete, az iskolai diákélet szervezése, szabadidős programok megvalósítása, a diákságot érintő kérdések megismerése, megismertetése, a képviselők kötelesek folyamatosan tájékoztatni az őket megválasztókat, képviselik a diákközvéleményt és folyamatos kapcsolatot tartanak az iskolavezetéssel, gyűléseit évente minimum kétszer tartja, a DÖK vezetőségének diák tagjai részt vesznek a Városi Diáktanács munkájában, a DÖK és a Zöld diákönkormányzat szervezi a papír-, elem-, alumíniumdoboz és PET palack gyűjtését, a Zöld diákönkormányzat egész éven át segíti az ökoiskolai programok lebonyolítását és értékelését. Döntési jogot gyakorol a következők felett: éves munkaterve, a DÖK-nap programja. A diákönkormányzat véleményt nyilváníthat: az iskolai SZMSZ rendelkezéseiről, a Házirend szabályairól, az általuk rendezett programokon befolyt pénzösszegek felhasználásáról. 1.10 KAPCSOLATTARTÁS A SZÜLŐKKEL, TANULÓKKAL, AZ ISKOLA PARTNEREIVEL Az iskolai nevelés, a gyermeki személyiség harmonikus fejlesztésének elengedhetetlen feltétele a szülők és a pedagógusok koordinált, aktív együttműködése, melynek alapja a gyermekek iránt érzett közös nevelési felelősség, feltétele pedig a kölcsönös bizalom és tájékoztatás. Az iskola szereplőinek együttműködési formái: A tanulókat az iskola életéről, az iskolai munkatervről, és az aktuális feladatokról a következő személyek tájékoztatják: az intézmény igazgatója legalább kétszer a tanévben (tanévnyitó, tanévzáró), 18
az osztályfőnökök az osztályfőnöki órákon, a diákönkormányzatot segítő pedagógusok legalább kétszer a tanévben (DÖKgyűlések), a szaktanárok. A tanulók kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg, illetve választott diákönkormányzati képviselőiken keresztül közölhetik az iskola pedagógusaival. A szülőket a tanulók fejlődéséről, egyéni haladásáról, az iskola életéről, az éves programokról, teendőkről a következő módokon informáljuk: az intézmény igazgatója legalább kétszer a tanévben (tanévnyitó, tanévzáró), az osztályfőnökök évente kétszer (szülői értekezlet), valamint folyamatosan a tanuló tájékoztató füzetén keresztül, a szaktanárok a fogadóórák alkalmával (évente négyszer), nyílt napok keretében, valamint folyamatosan a tanuló tájékoztató füzetén keresztül, weblap (iskolai és osztály honlapok), illetve e-mailen keresztül különféle kérdőívek formájában, szülői munkaközösségen keresztül (osztályonként 2 szülőt választunk). Az iskola és a szülők közti kapcsolatot tovább erősítjük a szülőkkel közösen megrendezésre kerülő programokkal: Márton-napi rendezvények, karácsonyi műsorok, Karácsonyi hangverseny, Farsang, Alapítványi bál, Anyák napi köszöntők, Gyermekvilág gálaműsor. A szülői munkaközösség dönt a tanulmányi kirándulások és az erdei iskolai programok költségének felső határáról. 1.11 A TANULMÁNYOK ALATTI VIZSGA VIZSGASZABÁLYZATA Jelen vizsgaszabályzat az intézmény által szervezett tanulmányok alatti vizsgákra, azaz: osztályozó vizsgákra, különbözeti vizsgákra, javítóvizsgákra vonatkozik. Hatálya kiterjed az intézmény valamennyi tanulójára: aki osztályozó vizsgára jelentkezik, akit a nevelőtestület határozatával osztályozó vizsgára utasít, akit a nevelőtestület határozatával javítóvizsgára utasít. Kiterjed továbbá más intézmények olyan tanulóira akik átvételüket kérik az intézménybe és ennek feltételeként az intézmény igazgatója különbözeti vizsga letételét írja elő. Kiterjed továbbá az intézmény nevelőtestületének tagjaira és a vizsgabizottság megbízott tagjaira. A tanulmányok alatti vizsgákat a 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet előírásaiban szereplő szabályok szerint kell megszervezni. 19
A vizsgák időpontját, helyét és követelményeit az érintett tanulók szüleivel osztályozó vizsga esetén a vizsgák időpontja előtt legalább két hónappal, javítóvizsga esetén a tanév végén (bizonyítványosztáskor) közölni kell. Az osztályozó és javítóvizsgák követelményeit az iskola helyi tantervében (a kerettantervben) szereplő követelmények alapján a nevelők szakmai munkaközösségei, illetve amelyik tantárgynál nincs munkaközösség a szaktanárok állapítják meg. Az osztályozó és javítóvizsgák követelményeit a mindenkori tantervek tartalmazzák, melyek a pedagógiai program mellékletét képezik. 1.12 AZ ISKOLÁBA JELENTKEZŐ TANULÓK FELVÉTELÉNEK, ÁTVÉTELÉNEK SZABÁLYAI Iskolánk a beiskolázási körzetből amelyet a fenntartó határoz meg minden jelentkező tanulót felvesz. Az első osztályba történő beiratkozás feltétele: Ének-zene emelt szintre előzetes meghallgatás után kerülhetnek a gyerekek, normál osztályokban a megfelelő életkor, az óvodai szakvélemény a felvétel feltétele. Átvétel másik iskolából: Az iskola igazgatója dönt az iskola beiratkozási körzetén kívül lakó tanulók felvételéről: a szülő kérésének, a tanuló előző tanulmányi eredményeinek, valamint magatartás és szorgalom minősítésének, az adott évfolyamra járó tanulók létszámának figyelembe vételével. Döntés előtt az igazgató tájékozódik az elbocsátó intézmény vezetőjétől, majd kikéri a tanulóval foglalkozó nevelő véleményét is. Ha a tanuló eltérő taneszközökből tanult vagy eltérő ismeretekkel rendelkezik, más idegen nyelvet tanult, akkor a szülő gondoskodik az egyéni korrekcióról, melyhez az iskola a törvény által előírt segítséget megadja. Ha a tanuló az 1. évfolyamra jelentkezik, vagy ha a 4-8. évfolyamon az utolsó tanév végi osztályzatainak átlaga 3,0 alatt van, illetve magatartása vagy szorgalma rossz, hanyag, változó minősítésű, az igazgató a döntés előtt kikéri az igazgatóhelyettes, a munkaközösség-vezetők és az évfolyam osztályfőnökeinek a véleményét. A második- nyolcadik évfolyamba történő felvételnél be kell mutatni: elvégzett évfolyamokat tanúsító bizonyítványt az előző iskola által kiadott átjelentkezési lapot, a szülő személyi igazolványát. Iskolánkból a tanköteles tanulót akkor tekintjük eltávozottnak, ha: másik iskola átveszi, az általános iskola utolsó évfolyamáról kiállított bizonyítvánnyal rendelkezik, a 6. évfolyam után más iskolaszerkezetbe jelentkezett, és felvették, a tankötelezettség utolsó éve szorgalmi idejének utolsó napján. 20