Hatékonyság a mezıgazdaságban hatékonyság, jövedelmezıség, eredményesség, versenyképesség, termelékenység, nyereség Összezavarás 1
Mi érdekel minket végül is Talán úgy fogalmaznánk, hogy a tevékenységünk eredménye Eredményes legyen az amivel foglalkozunk. De mi is az eredmény és az eredményesség? Vagy mondhatnánk hogy hatékony legyen az amit csinálunk.de ez is mi a csudát jelent? Többféle megközelítés Számvitel oldaláról (mi nem ezt alkalmazzuk) definiálva az eredményt, az eredmény az üzemgazdaságtani jövedelemnek felel meg. Más szerzık a célok teljesülésének mértékét tekintik eredményességnek, Erdei pedig az eredményességet győjtıfogalomként használja, melybe 3 mutatót (termelékenység, hatékonyság, jövedelmezıség) tömörít. 2
Hatékonyság alatt az eredmények (output) és ráfordítások (input) bármilyen kombinációjú hányadosát értjük. Korábbi forrásokban a hatékonyságot gyakran a gazdaságossággal szinonim fogalomként kezelték. A szaknyelvben elınyösebbnek találjuk a hatékonyság kifejezés használatát annak érdekében, hogy az egyes definíciók mindenki számára azonos jelentéssel bírjanak. Attól függıen, hogy tartalmaz-e pénzértékben kifejezett eredmény vagy ráfordítás kategóriát, beszélhetünk pénzügyi (ökonómiai) hatékonyságról és technológiai (naturális) hatékonyságról. (Szerzı: Nábrádi András Debreceni Egyetem Agrártudományi Centrum Agrárgazdasági és Vidékfejlesztési Kar Vállalatgazdaságtani és Marketing Tanszék, Debrecen;A különbözı szintő hatékonysági mutatók c.) A hatékonyságról A cselekvés nem mérhetı következménye: hatás ( köznapi értelmezés ) 3
A hatékonyságról A cselekvés nem mérhetı következménye: hatás ( köznapi értelmezés ) Mérhetı, számszerősíthetı következménye: hatékonyság Gazdasági cselekvés gazdasági hatékonyság Hatékony az a gazdasági cselekvés amely a kitőzött cél tekintetében eredményes volt! Fontos, mert az erıforrások szőkösen vagy nem állnak rendelkezésre, ill. a piaci verseny miatt. Gazdaságosság fı elve: minél kisebb ráfordítással, minél nagyobb eredményt érjünk el. 4
Mi lehet a cél? t = hozamok = bruttó termelési érték = nettó termelési érték = hozzáadott érték = jövedelem = nyereség Akkor ismételjünk Hozam? A hozam a megtermelt termékek, szolgáltatások naturális egységben kifejezett mérıszáma. Azonos terméket elıállító ágazatok hasonlíthatók össze, termelıkapacitásra vetítve fajlagos hozamról beszélünk, ami a termelés színvonalát fejezi ki. Hozamok közös mérıszámai (gabonaegység, tejegyenérték, stb) 5
Bruttó termelési érték? már tudjuk! Az elıállított termékek és szolgáltatások pénzben kifejezett értéke (általában egy évre vonatkozóan). Hozam x Ár Hozzáadott érték? már tudjuk! BTÉ-ÚF 6
Nettó termelési érték? HÉ- A Jövedelem? Termelési érték Termelési költség 7
Nyereség? A jövedelem szinonimája A céljaink eléréséhez az erıforrásainkat használjuk fel. 8
A gazdasági cselekvés alapja, forrásai m= élımunka felhasználás e = f = eszközök használata termıföld használat Hatékonyság = Hozam (eredmény) Erıforrás felhasználása Hatékonyság relatív fogalom, önmagában nem értelmezhetı, valamihez viszonyítani kell! Legalább két esemény, lehetıség, arány, vagy egy kitüntetett viszonyítási alap kell a megállapításához, sıt még ez sem elég. 9
A termelési érték növelésének lehetıségei A hozam növelése Az árak növelése Egyéb Komplex hatékonysági összefüggés t m + eá+f + f 10
Parciális hatékonyság vizsgálat t m + eá+f + f A legtöbb szerzı a hatékonyságot az eredmények és a ráfordítások viszonyszámaként értelmezi. Ennek ellenére úgy véljük, hogy nem lehet csupán az eredmény és ráfordítás hányadosára redukálni a fogalmat, hanem meg kell különböztetnünk a ráfordításeredmény kapcsolaton kívül az eredmény-eredmény, illetve a ráfordítás-ráfordítás típusú hatékonysági mutatókat is. Ez alapján eredmény-ráfordítás hányadosaként termelékenységi, ráfordítás-eredmény hányadosaként igény(ességi), eredményeredmény hányadosaként eredmény-arányossági, illetve ráfordítás-ráfordítás hányadosaként ellátottsági mutatókat képezhetünk. / Nábrádi András Debreceni Egyetem Agrártudományi Centrum Agrárgazdasági és Vidékfejlesztési Kar Vállalatgazdaságtani és Marketing Tanszék, Debrecen;A különbözı szintő hatékonysági mutatók / 11
/ Nábrádi András Debreceni Egyetem Agrártudományi Centrum Agrárgazdasági és Vidékfejlesztési Kar Vállalatgazdaságtani és Marketing Tanszék, Debrecen;A különbözı szintő hatékonysági mutatók Parciális hatékonyság 1. Munkatermelékenység t m Fogalma: egységnyi munkaidı alatt elıállított termékmennyiség, termelési érték. Reciproka : m/t egységnyi termék elıállításához szükséges munkamennyiség 12
Mutatói : Naturális számlálóban és nevezıben is naturális mérıszámok Értékbeni számlálóban és nevezıben is értékbeni számadatok Vegyes a fentiek kombinációjával kialakított mutatók A munkatermelékenység alakulását befolyásoló fı tényezık az élımunka technikai felszereltsége a munkaszervezés az anyagi érdekeltség 13
A munkatermelékenység változása Egy éves munkaerıegység re jutó Mezıgazdasági kibocsátás Bruttó hozzáadott érték Vállalkozói jövedelem reálértéken, 1998=100 1998 1 610 687 346 100,0 2000 1 997 759 308 73,8 Me.: 1000 Ft/ ÉME 2002 2 320 803 300 62,5 2002.évi az 1998. évi %-a 144,1 116,9 86,9 62,5 t e Parciális hatékonyság 2. Eszközhatékonyság Fogalma? reciproka: az eszközigényesség Mutatói: - naturális : korlátozottan alkalmazható! hiányzik a közös ráfordítási egység, a termékek sem homogének - értékbeli: a közös nevezıre hozás módszere - vegyes 14
a termékre, a termelési értékre, a jövedelemre vetített eszközérték Vállalkozói jövedelem Az eszközhatékonyság változása értékmutatók alapján 2002 évi Megnevezé 1998 2000 2002 az 1998 s %-ában Egységnyi termelı-felhasználásra jutó Mg-i kibocsátás Nettó hozzáadott érték l,53 0,53 0,33 1,42 0,42 0,22 1,35 0,35 0,18 88,5 66,8 53,3 15
A hatékonyság összehasonlításban kap értelmet Hk = Σ PoQ1 Σpoe1 : Σ PoQo Σpoeo P= termék ára Q= termelt mennyiség p= termelı eszköz ára e= termelı eszköz mennyisége Parciális hatékonyság 3. Területi termelékenység t f Fogalma, Mutatói A rendszerváltás elıtti sajátos helyzet 16
A mg-i termelés területi hatékonysága Me.: 1000 Ft Egy ha mg.-i területre jutó 1998 2000 2002 2002. évi az 1998 %-ában Mg-i kibocsátás 186,2 218,4 251,6 135,2 Br. hozzáadott érték 79,4 83,9 87,0 109,6 Vállalkozói jövedelem 40,0 34,1 32,6 81,4 reálértéken 100 70,5 58,6 58,6 1998=100 % A területi termelékenység alakulása 1989 1995 2001 Mezıgazdasági terület (ezer ha) 6484 6180 5854 Bruttó termelési érték 1991 évi összehasonlító árakon (Md Ft) 493,2 343 336,8 Egy hektár mezıgazdasági területre jutó bruttó termelési érték ( Ft/ha) 76064 55502 57527 17
Területi hatékonyság nemzetközi összehasonlításban ( 2000-2002. évek átlaga ) Ország Mezıgazdasági kibocsátás Egy ha megmővelt területre jutó Nettó hozzáadott érték Nettó vállalkozói jövedelem euro Magyarország 1155 326 181 EU átlag 3390 1334 893 Németország 3587 910 378 Spanyolország 1930 1118 901 Hollandia 21456 7030 3497 Finnország 1893 280 519 Lengyelország 958 287 196 JÖVEDELMEZİSÉG GAZDASÁGOSSÁG 18
A jövedelmezıség fogalma a jövedelem és bármely ráfordítás, vagy eredménykategória hányadosaként áll elı. Jövedelem-termelınek tekinthetı az a tevékenység, melynek termelési értéke (számviteli értelemben hozama) meghaladja a termelés költségeit (számviteli értelemben ráfordításait, kiadásait). A jövedelem tehát egy különbség eredménye. A jövedelmezıség viszont arányszám, ahol is a számlálóban maga a jövedelem áll, a nevezıben pedig bármely ráfordítás-, vagy eredménytípusú kategória szerepelhet. Például árbevétel arányos jövedelem, vagy költségarányos jövedelem. /Nábrádi András Debreceni Egyetem Agrártudományi Centrum Agrárgazdasági és Vidékfejlesztési Kar Vállalatgazdaságtani és Marketing Tanszék, Debrecen;A különbözı szintő hatékonysági mutatók/ Hatékonyság - Jövedelmezıség azonosság : mindkettı a ráfordítások és eredmény viszonyát vizsgálja különbözıség : - egyetlen célt ( jövedelmet ) értékeli, -önmagában is értelmezhetı, -pozitív tartományban kap értelmet, -a számítás módszere A hatékonysággal azonos és ellentétes irányú változása is lehetséges! 19
A gazdaságosságról Leginkább a makroszintő komplex hatékonysági mutató minısítésével azonosítható Egy termék gazdaságossága függ: a társadalmilag szükséges eleven és holt munkaráfordítás színvonalától; a termék nemzeti értéke miként viszonyul a nemzetközi értékhez; a mezıgazdaságon belül, vagy azon túlmenıen a sokféle termék viszonylatában hol az adott termék helye? A gazdaságosság két posztulátuma (elméleti kiindulópontja) Adott eszköz (erıforrás) ráfordítás mellett a cél maximális megvalósítása. A kitőzött cél megvalósításához az eszközök (erıforrások) minimális felhasználása. Adott idıszakban melyik posztulátum kap prioritást? Lehetséges-e az egyik vagy a másik kizárólagossága? 20
Az egy fıre jutó GDP és a K+F ráfordítások közötti exponenciális kapcsolat 6 5 4 y Expon. (y) % 3 2 1 0 y =2,15x1,052 x 0 20000 40000 60000 euró/fı Mőszaki fejlesztés a mezıgazdaságban (A termelıeszközök mennyiségi és minıségi fejlesztése) Hatása: magával viszi a termelés (szak) területi technológiai szervezeti vezetési és irányítási közgazdasági súlyának változását. 21
Célja: az élımunka technikai felszereltségének javítása, a termelékenység fokozása a hozamok növelése a választék bıvítése a minıség javítása A harmonikus, összehangolt fejlesztés hiányának problémája Sajátos vonások a mezıgazdaság mőszaki fejlesztésében A termelés természeti környezetben folyik Speciális munkatárgy és munkaeszköz a föld A felhasznált holtmunka ipari és mezıgazdasági eredete Az összes ráfordításon belül nı a holtmunka tömege A holtmunka nemcsak élımunkát vált ki 22
Csökkenti az újratermeléshez szükséges földterület méretét A mezıgazdaság termelıeszközeinek egy csoportja biológiai rendszer Egyre nagyobb tömegő termék jelenik meg Élıszervezetek tárolását, tartósítását kell biztosítani Mőszaki fejlesztés elemcsoportjai Gépesítés, energiagazdálkodás, építés Kemizálás - mőanyagok Élıszervezeteken végzett genetikai munka - biológiai alapok 23