DEBRECENI EGYETEM AGRÁRTUDOM MEZŐGAZDAS TERMÉSZETV SZETVÉDELMI. ÁLLATTANI TANSZÉK Tanszékvezet. kvezető: cskozás. elemzése.

Hasonló dokumentumok
XXXVII. Halászati Tudományos Tanácskozás. Adatok a kárókatona állományviszonyairól és táplálkozásáról a Hortobágyi Halgazdaság Zrt.

A KÁRÓKATONA EURÓPAI ÉS MAGYARORSZÁGI HELYZETE, A FAJJAL KAPCSOLATOS KONFLIKTUSOK

A nagy kárókatona táplálék vizsgálatának újabb eredményei a Hortobágyi Halgazdaság Zrt. halastavairól

Horgászturizmus. Idegenforgalmi ismeretek. Előadás áttekintése-vázlat. A horgászturizmus meghatározása

9/b tétel. Dr. Forgó István Gerinces rendszertan I.

HALÁLLOMÁNY FELMÉRÉS EREDMÉNYE A VÉSZTŐI MÁGORI HE. KECSKÉSZUGI ÉS TEMETŐSZÉLI HORGÁSZVIZÉN

A magyar tógazdaságok működésének természetvédelmi vonatkozásai

FISH CONSUMPTION OF GREAT CORMORANT (Phalacrocorax carbo) IN HUNGARY

Ragadozó halak tógazdasági termelésének gyakorlati szempontjai. Dr. Horváth László Dr. Bokor Zoltán

A balatoni nádasok halállományának szerkezete

Elemi csapásból hozzáadott érték

Pisces Hungarici 2 (2007) A NAGYKÖRŰI ANYITA-TÓ ÉVI LEHALÁSZÁSÁNAK HALFAUNISZTIKAI ÉS TÁJGAZDÁLKODÁSI ÉRTÉKELÉSE

Az őshonos halaink védelmében

2013. évi balatoni halfogások bemutatása és kiértékelése

A halgazdálkodás szerepe a kárókatona fajok hazai populációinak fenntartásában. Halasi-Kovács Béla Hortobágyi Halgazdaság Zrt.

Pontytermelők és horgászok kölcsönösen előnyös kapcsolata Anglers and carp farmers: Mutual benefit partnership

Esszenciális zsírsavak a kaviárban és humán táplálkozástani jelentőségük

A selymes durbincs (Gymnocephalus schraetser) és a halványfoltú küllő (Romanogobio vladykovi) elterjedése a Közép-Tiszán.

Természetesvízi halgazdálkodás aszpektusai

Dr. Mucsi Imre Lódi György Sztanó János Magyarországi halfajok

A tógazdasági haltermelés jövőbeni lehetőségei és korlátai

A Puszta /15, pp

Pisces Hungarici 2 (2007) A RÁCKEVEI-DUNA-ÁG HALKÖZÖSSÉGÉNEK FELMÉRÉSE SURVEY OF FISH COMMUNITY IN THE RÁCKEVEI DANUBE BRANCH

Pisces Hungarici 3 (2009) A MAGYAR FERTŐ HALFAUNÁJA A MÚLTBÉLI ADATOK ÉS AZ UTÓBBI ÉVEK VIZSGÁLATAINAK TÜKRÉBEN ( )

A balatoni busaállomány kutatásának előzményei és fontosabb eredményei a közötti időszakban

Természetes vízi halgazdálkodás tógazdasági háttérrel, avagy a keltető háztó a horgászokig

Fogassüllő. Keszeg (Dévérkeszeg)

A horgászat, a horgászturimus jövője és kapcsolata az akvakultúrával. Fürész György és Zellei Ágnes Magyar Országos Horgász Szövetség

Magyarország - Bátonyterenye, Maconkai-víztározó ( , összesen 47 verseny adatai) ÖSSZEVONT STATISZTIKA

Adatok a Cserhát kisvízfolyásainak halfaunájához

Bega-Csatornában található ichthiofauna számbavétele és értékelése I. Horgász állomás eredményei és megvitatásuk

A horgászcélú halgazdálkodás prioritása a Balatonon. Szári Zsolt vezérigazgató Siófok

GOSSÁGI GI VIZSGÁLATA

Horgászvízkezelő-Tógazda Tanfolyam (Elméleti képzés) Törvényi szabályozások, jogi ismeretek

ADATOK A TARNA, A BENE-PATAK ÉS A TARNÓCA HALFAUNÁJÁHOZ

Magyarország haltermelése és perspektívái a számok tükrében

Növényi olajok felhasználása az intenzív pontytenyésztésben

XXXIV. Halászati Tudományos Tanácskozás Szarvas, május

A BIZOTTSÁG 350/2011/EU RENDELETE

VASI VIZEKEN IFJÚSÁGI HORGÁSZVETÉLKEDŐ II. FORDULÓ

Natura 2000 fenntartási terv készítés tapasztalatai.

ACTA BIOLOGICA DEBRECINA

ADATOK A MECSEKI-HEGYSÉG

Az MTA Duna-kutató Intézet évi zárójelentése az Ipolyon a Dunán és a Sződrákosi-patakon végzett halbiológiai felmérésekről

Pisces Hungarici 4 (2010) VÁLTOZÁSOK A LASKÓ PATAK HALFAUNÁJÁBAN CHANGE IN THE FISH FAUNA OF THE LASKÓ BROOK (EAST HUNGARY)

A halgazdálkodás innovációjának főbb eredményei Magyarországon

Természetvédelmi jellegű problémák, megoldási lehetőségek

Dr. Bercsényi Miklós¹, Havasi Máté¹, Demeter Krisztián². 1: Pannon Egyetem 2: Dalmand Zrt.

Tógazdasági és természetesvízi károk mérséklésének lehetőségei Halasi-Kovács Béla Magyar Akvakultúra Szövetség

Pisces Hungarici 3 (2009) NÉHÁNY VÍZTEST HALÁLLOMÁNYÁNAK FELMÉRÉSE A KIS-BALATON TÉRSÉGÉBEN

A folyó és mellékfolyó közötti kölcsönhatás vizsgálata a dunai és az ipolyi halfauna hosszú-idejű változásának elemzésével

A JÖVEDELEM CSÖKKENÉS OKAI A HALÁSZATI ÁGAZATBAN

Pisces Hungarici 2 (2007) A MOSONMAGYARÓVÁRI DUZZASZTÓ HATÁSA A MOSONI-DUNA HALKÖZÖSSÉGÉNEK ELTERJEDÉSI MINTÁZATÁRA

HALFAUNISZTIKAI FELMÉRÉS A RÁKOS-PATAKON ÉS NÉGY HALASTÓBAN I.

Sály P., Erős T. (2016): Vízfolyások ökológiai állapotminősítése halakkal: minősítési indexek kidolgozása. Pisces Hungarici 10: 15 45

Magyarország természetes vizeinek hasznosítása 2017-ben. Pálinkás Imre Pál Udvari Zsolt Agrárminisztérium Halgazdálkodási Főosztály

Lajkó I., Pintér K., Halászvizsga. Az állami halászvizsga szakmai anyaga. Földművelésügyi Minisztérium Agroinform, Budapest, 139 pp.

A KÁRÓKATONA JOGI STÁTUSZA az Európai Unió és a hazai jogszabályok keretei

Milyen hatást gyakorolnak a befolyók a Balaton halfaunájára?

ENGEDÉLYEZETT PARAZITA-MENTESÍTŐ ELJÁRÁSOK ÖSSZEHASONLÍTÁSA TAVI EGYNYARAS SÜLLŐ (SANDER LUCIOPERCA) INTENZÍV RENDSZERBE HELYEZÉSEKOR

GYERMEKEK FIZIKAI FEJLŐDÉSE. Százalékos adatok és görbék. Fiúk Lányok Fiúk Lányok ,8 10,5 12,6 8,1 9,7 11,6

Új halfajok és technológiák a magyar akvakultúrában. Balázs Kucska

A takarmány mikroelem kiegészítésének hatása a barramundi (Lates calcarifer) lárva, illetve ivadék termelési paramétereire és egyöntetűségére

A magyar halászat helye az európai akvakultúrában

XII. VASI VIZEKEN IFJÚSÁGI HORGÁSZVETÉLKEDŐ II. FORDULÓ

A HAKI innovációs tevékenységének jövőbeni

COMPARATIVE STUDY OF WOLD AND LOWLAND SITUATED SMALL WATERCOURSES FROM FISHBIOLOGICAL ASPECT

A BALATONI VÍZGYV NAK ÉS S A BEFOLYÓKON TAPASZTALT. cskozás , 24., Szarvas. orange.fr/pix/balaton.

A Ráckevei Duna-ág halközösségének vizsgálata 2010-ben

A HORTOBÁGYI NEMZETI PARK JELENTŐSEBB VÍZTÉRTÍPUSAINAK HALFAUNISZTIKAI JELLEMZÉSE

2009. szeptember 24.,, Biharugra. Schmidt András KvVM Természetvédelmi Szakállamtikárság

Pisces Hungarici 2 (2007) A VÍZMINŐSÉG JAVULÁSÁNAK HATÁSA A SAJÓ MAGYAR SZAKASZÁNAK HALFAUNÁJÁRA

Funkcionális halhús előállítása különböző olajok alkalmazásával

A hallgatóság (Papp Gábor felvétele)

A Körös-vízrendszer halfaunisztikai vizsgálata

AZ ALSÓ SZAKASZ HALAI

A nagyvadállom hatása Magyarország llományaira

A halastavak környezeti hatása a befogadó víztestekre

Horgászvízkezelő-Tógazda Tanfolyam (Elméleti képzés) 2. óra Vízi élettájak, a halak élőhelye szerinti felosztás (szinttájak)

NÖVÉNYI TAKARMÁNY-KIEGÉSZÍTŐK ALKALMAZÁSA AZ INTENZÍV TAVI PONTYTERMELÉSBEN

TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZAT

Pisces Hungarici 3 (2009) A MARCAL HALÁLLOMÁNYÁNAK FAUNISZTIKAI FELMÉRÉSE FAUNAL SURVEY ON THE FISH COMMUNITY OF MARCAL RIVER

Adatok a Dráva és a Dráva menti területek hal-, kétéltű- és hüllőfaunájához (Pisces, Amphibia, Reptilia)

Pisces Hungarici 12 (2018) 57 62

Herman Ottó. A halászati jog alakulása a Fertőn:

Pisces Hungarici 3 (2009) DATA TO THE FISH FAUNA OF THE MURA RIVER AT LETENYE

ADATOK A HEVESI FÜVES PUSZTÁK TÁJVÉDELMI KÖRZET HALFAUNÁJÁHOZ, KÜLÖNÖS TEKINTETTEL A HANYI-ÉRRE VONATKOZÓAN

Magyarország természetes vizeinek hasznosítása 2012-ben

(MORONE SAXATILIS X M. CHRYSOPS) NEVELÉSE BAN RENDSZERBEN. Szarvas

Szakértői vélemény A Duna folyam fkm, illetve Rókás vízállás Makád mentetlen holtág folyamszakasz kíméleti területeinek kijelöléséről

Jakabné Sándor Zsuzsanna, Csengeri István, Gyöngyösiné Papp Zsuzsanna, Biró Janka, Feledi Tibor, Rónyai András, Borbély Gyula

Pisces Hungarici 8 (2014) 77 81

Pisces Hungarici 7 (2013) 13 25

HALASÍTÁSOK... SPORTHORGÁSZ EGYESÜLETEK VAS MEGYEI SZÖVETSÉGE TAGLÉTSZÁM ALAKULÁSA... SZÖVETSÉG TISZTSÉGVISELŐI, SZERVEZETI FELÉPÍTÉSE

Pisces Hungarici 3 (2009) A HERNÁD JOBB OLDALI MELLÉKVÍZFOLYÁSAINAK HALFAUNISZTIKAI VIZSGÁLATA

Magyarország tógazdasági és intenzív üzemi haltermelése 2016-ban

Intenzív rendszerek elfolyó vizének kezelése létesített vizes élőhelyen: Gyakorlati javaslatok, lehetőségek és korlátok

A Tisza folyó határszakaszának jelentősége Máramaros halfaunájának megőrzésében

XXXIX. Halászati Tudományos Tanácskozás

A HORTOBÁGY-BERETTYÓ HALAI

Átírás:

DEBRECENI EGYETEM AGRÁRTUDOM RTUDOMÁNYI KÖZPONTK MEZŐGAZDAS GAZDASÁG- ÉLELMISZERTUDOMÁNYI és KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI KAR TERMÉSZETV SZETVÉDELMI ÁLLATTANI ÉS S VADGAZDÁLKOD LKODÁSI TANSZÉK Tanszékvezet kvezető: Dr. habil Juhász Lajos XXXVIII. Halászati Tudományos Tanácskoz cskozás A Hortobágyi Halgazdaság Zrt.. terület letéről származ rmazó nagy kárókatonk katonák k halfogyasztásának elemzése Tóth Norbert Dr. Gyüre Péter Juhász PéterP ter- Dr. Juhász Lajos SZARVAS 2014. május m 29.

Bevezetés A kárókatona: Æ Kizárólag halfogyasztás! Æ Svéd kutatók leírtak táplálékából kétéltűeket is. Æ Szakirodalmi adatok 500 g hal/nap/egyed értéket számolnak Æ fiókanevelési időszakban ez magasabb is lehet. Æ Hazai táplálkozásökológiai vizsgálatok kis számban történtek (Faragó és Gosztonyi, 2009; Dudás és Kovács, 2011; Keresztessy et al., 2013, Oláh et al., 2003; Szabó et al., 1995) Æ A zsákmányolt halak testalakja limitálóbb méretüknél. Æ Halfogyasztását tekintve nem válogatós: Æ tengeri és édesvízi halfajok egyaránt Æ Különböző vízterekre vonatkoztatva a kár mértéke változó!

- K+F együttműködés a HHG Zrt. és a DEMÉK Természetvédelmi Állattani és Vadgazdálkodási Tanszék között 2012-től - 1915 Æ 2000 ha - 2010 Æ 6000 ha/ több tóegység - A fő halfaj a ponty, amur, busa fajok, csuka, süllő, harcsa, keszegfélék - Hazánk évi haltermelésének negyede

Anyag és s módszerm Fegyveres riasztás és s gyérítés: jégvesztétől l a tavak befagyásáig folyamatos mintagyűjt jtés biometriai mérések és s gyomortartalom vizsgálatok halfajok meghatároz rozása /faj,db,egyedi tömeg, t standard testhossz/teljes testhossz/

kép

Gyomortartalom vizsgálatok Gyűjt jtések ideje: 2012. áprilisától l folyamatosan 6 tóegyst egység: g: Csécs cs,, Fényes, F Malomháza, Akadémia, Virágosk goskút, Kungyörgy 493 megvizsgált egyed (2014. 04.19-ig) ig) 178 értékelhető begytartalom (36,1%) 313 azonosíthat tható halegyed 11 azonosított halfaj: ponty (tő-,t,tükör-,nyurga),,nyurga), csuka, sülls llő, harcsa, törpeharcsa, t busa (?), amur, sügér, s dévérkeszeg, razbora,, ezüst kárászk

Értékelés 1,75 hal/gyomortartalom Gyomortartalmak össztömege (n:178): 23 923 gr (168,11 g hal/minta) Legkisebb tömegt megű halzsákm kmány: kínai k razbora (3gr) Legnagyobb tömegt megű halzsákm kmány: tükörponty (346 g) (2013. 10.14) Legtöbb halegyed/minta: 13 pd/minta 13 pd razbora (52 g) (2013. 10.23) Legnagyobb tömegt megű gyomortartalom: 616 gr (2013.05.14) Legkisebb tömegt megű gyomortartalom: razbora 6 gr (2013. 10.23)

tőponty tükörponty nyurgaponty süllő csuka harcsa törpeharcsa busa razbora amur ezüstkárász sügér dévérkeszeg ismeretlen 140 120 100 80 60 40 20 0 Halfajok aránya az összes mintában (n=178) Fajok Egyedszám

Zsákmányolt halak össztömegének (g) eloszlása (n=178) 50 810270 tőponty tükörponty nyurgaponty süllő csuka harcsa törpeharcsa busa razbora amur ezüstkárász sügér dévérkeszeg ismeretlen 10791 419 291 2186 82 486 40 26 231 172 8069

Zsákmányolt halak átlagos tömege (g) fajok szerint 60,00 50,00 40,00 30,00 20,00 10,00 36,07 50,0049,58 43,46 32,33 15,40 11,83 50,85 3,57 11,33 40,00 26,00 38,50 16,55 0,00 tőponty tükör ponty nyurgaponty süllő csuka harcsa törpeharcsa busa razbora amur ezüstkárász sügér dévérkeszeg ismeretlen faj súly (g)

Zsákmányolt halak össztömege a tóegységekre vonatkoztatva 7000 6000 5000 6336 5912 4931 4000 3000 3273 2332 2000 1000 1139 0 Virágoskút (piaci) Malomháza (ivadéknevelő) Kungyörgy (nyújtó) Ivadéknevelő Csécs (piaci) Fényes (nyújtó) tóegység tömeg (g)

Faj Zsákmányolt halfajok tömeg- és testhossz adatai testtömeg (g) min-max teljes testhossz (mm) min-max Ponty 7-346 45-270 Süllő 32-127 60-250 Harcsa 20-167 98-249 Csuka 71-102 131-202 Törpeharcsa 17-142 30-218 Amur 62-98 100-201 Dévérkeszeg 18-59 37-153 Busa 34-210 121-278 Sügér 26 57/70 Ezüstkárász 40 103/134 Razbora 3-5 53/64 Nem meghatározható 30-50

Zsákmányolt halak egyedszáma az egyes tóegységeken Virágoskút Malomháza Kungyörgy Ivadéknevelő Csécs Fényes Cyprinus carpio ( tő ) 9 11 26 14 21 4 Cyprinus carpio ( tükör ) Cyprinus carpio ( nyurga ) 13 7 27 47 25 8 0 0 0 0 0 1 Sander lucioperca 10 2 0 0 0 0 Esox lucius 2 0 1 0 0 0 Silurus glanis 4 0 0 0 0 1 Ictalurus sp. 3 2 1 0 0 0 Hypophthalmichthys molitrix 0 7 7 7 4 1 Pseudorasbora parva 0 0 0 23 0 0 Ctenopharyngodon idella 1 1 2 0 2 0 Carassius auratus 1 0 0 0 0 0 Perca fluviatilis 1 0 0 0 0 0 Abramis brama 5 0 0 1 0 0 (Chi2=1250,2; Chi2*=79,08; DF: 60, (P<0,05)

Piaci tavakon becsült halfogyasztás hely Fogy. (g) Minta szám Átlagos fogy. (g) Korrekciós tényező (*2) Tófelület (ha) Naponkénti átlagos madár létszám Napi fogy. (kg) Éves fogy. (kg) Csécs 5912 30 197,07 394,13 583 31 12,22 4471,8 Virágos kút 3273 28 116,89 233,79 1236 12 2,81 1026,7 Össz.: 9185 58 313,96 627,92 1819 43 15,03 5498,6

Nyújtó tavakon becsült halfogyasztás hely Fogy. (g) Minta szám Átlagos fogy. (g) Korrekciós tényező (*2) Tófelület (ha) Átlag madár létszám (pld) Napi fogy. (kg) Éves fogy. (kg) Fényes 1139 5 227,8 455,6 230 25 11,39 4168,7 Kungyörgy 6336 45 140,8 281,6 146 32 9,01 3297,6 Össz.: 7475 50 368,6 737,2 376 57 20,4 7466,3

Ivadéknevelő tavakon becsült halfogyasztás hely Fogy. (g) Minta szám Átlagos fogy. (g) Korrekciós tényező (*2) Tófelület (ha) Átlag madár létszám (pld) Napi fogy. (kg) Éves fogy. (kg) Ivadék nevelő 4931 47 104,91 209,83 87 19 3,99 1459,1 Malom háza 2332 23 101,39 202,78 72 21 4,26 1558,5 Össz.: 7263 70 206,3 412,61 159 40 8,25 3017,7

Következtetések Sokrétű táplálkozás s (oppurtunista( oppurtunista) Rendkívül l gyors emészt sztés tényleges halfogyasztás élő tömeg Az elfogyasztott halak mennyiségi aránya megfelel a halgazdaság g tavaiban megtalálhat lható népesítési si arányokkal A halgazdaság g terület letére kivetítve tve jelentős gazdasági gi veszteség éves szinten 40 MFt

További tervezett vizsgálataink A mintaszám m növeln velése (folyamatos gyérítés) Különböző riasztási si módok m tesztelése: se: vizuális/ lis/akusztikus szignálok alkalmazása tavak részleges r lefedése (rémzsin mzsinór alkalmazása) További részletesebb r táplálkozásökológiai vizsgálat latok (garatfogak, otolitok) Élve törtt rténő madárbefog rbefogás színes gyűrűs és s hagyományos jelölés.

Köszönöm m a figyelmet!