SALUX. Munkacsomag címe. A kis és közepes vállalkozások (KKV) által végzett élelmiszer reformulálások követése. > Végleges dokumentum <

1 SALUX Munkacsomag címe A kis és közepes vállalkozások (KKV) által végzett élelmiszer reformulálások követése > Végleges dokumentum < Bécs, 2014. március Munkacsomag száma WP 6 Munkacsomag vezető BOKU Résztvevő partnerek TECNOGRANDA; SFVS; CANRI; UHOH; CCFRA; TUB.LMBT; BOKU; JATA-EMONA; AGRO-HALL; CBHU; MTT; CODACONS; UIB; ISES

i Összefoglalás A SALUX projektnek az élelmiszer reformulálás követésére szervezett munkacsomagja 6722 európai KKV-t kért fel egy online kérdőív kitöltésére, ami az élelmiszer reformulálás aktuális problémáiról és az ezzel kapcsolatos fenntartásokról kérdezett. Összesen 12 ország (ITA, ESP, GBR, GER, FRA, BUL, LTU, HUN, SLO, FIN, ROU és AUT) 587 vállalata küldött be érvényes válaszokat. A válaszadó vállalatok mintegy 50%-ának inkább pozitív a hozzáállása az élelmiszer reformuláláshoz, és szintén 50%-uk már sikeresen reformulált legalább egy terméket. Leggyakrabban pékáruk, hústermékek, tejtermékek, édesipari és készételek összetételét reformulálták. A leggyakoribb cél a sótartalom csökkentése volt, amelyet a cukor- és a zsírtartalom csökkentése követett. Általában ezeket a reformulálási eljárásokat egy lépésben vezették be, egyszerűen a szóban forgó komponens mennyiségének csökkentésével, és külső segítség igénybevételének mellőzésével. Új technológiai módszereket ritkán használtak. Az élelmiszer reformulálás leggyakoribb beavatkozásai a címkézésben történő változások és egy marketing stratégia adoptálásai voltak. Általában az élelmiszer reformulálási tevékenységeket érzékszervi vizsgálatok, laboratóriumi szintű / kis léptékű tesztek és a fogyasztói reakciók monitorozása kísérte. Az élelmiszer reformulálás legfőbb gátjának az érzékszervi, technológiai és gazdasági szempontokat tartják. A jövőbeli reformulálási folyamatok elősegítésére a vállalatok fokozott szervezeti és anyagi támogatást kértek, valamint a kutatási terület jobb tudástranszferét a KKV-k felé, erősebb elkötelezettséget minden résztvevőtől és egyértelmű reformulációs célokat. i

Tartalom 1 Bevezetés... 1 2 Módszertan... 2 2.1 Felmérés... 2 2.2 Adatelemzés... 3 3 Eredmények... 5 3.1 Általános információk a felmérés résztvevőiről... 5 3.2 Az élelmiszer reformuláláshoz való általános hozzáállás... 6 3.3 Az élelmiszer reformulálás fontossága... 9 3.4 Az élelmiszer reformulálás okai, ösztönzői... 11 3.5 A reformulációs folyamatok részletei... 14 3.5.1 Az élelmiszer reformulációra irányuló kezdeményezések fő célkitűzései... 14 3.5.2 A közbülső lépések száma a végső reformulációig... 15 3.5.3 Az élelmiszer reformulálás érdekében tett intézkedések... 17 3.6 A reformulációk következményei... 19 3.6.1 Az élelmiszer reformulációk általános következményei... 19 3.6.2 Az élelmiszer reformulálás gazdasági következményei... 21 3.7 Az élelmiszer reformulációt kísérő intézkedések... 22 3.8 Támogató környezet... 24 3.9 Az élelmiszer reformulálás során felmerülő nehézségek... 25 3.10 Kívánatos intézkedések az élelmiszer reformulálás támogatására... 27 4 Következtetések... 31Hiba! A könyvjelző nem létezik. 5 Irodalomjegyzék... 34 Melléklet I - Részletes eredmények...35 Melléklet II - WP 6 Módszertan... 45 Melléklet III - Felmérés visszacsatolása és a kapcsolódó problémák..59 Melléklet IV- Külső szakértők 60 iii

Ábrák 1. ÁBRA: ÁLTALÁNOS INFROMÁCIÓK A VÁLASZADÓ VÁLLALATOKRÓL (N=587)... 5 2. ÁBRA: A VÁLASZADÓ VÁLLALATOK ÁLTAL TERMELT FŐ TERMÉKKATEGÓRIÁK... 6 3. ÁBRA: A VÁLLALATOK ÁTFOGÓ VÉLEMÉNYE AZ ÉLELMISZER RFORMULÁLÁSRÓL... 7 4. ÁBRA: AZ ÉLELMISZER REFORMULÁLÁS HELYZETE A VÁLASZADÓ VÁLLALATOKBAN... 9 5. ÁBRA: SIKERES REFORMULÁLÁSOK ÉLELMISZER KATEGÓRIÁNKÉNT... 10 6. ÁBRA: A FŐ ÉLELMISZER KATEGÓRIÁK REFORMULÁLÁSÁNAK HÁTTERE (AZ ESETEK SZÁZALÉKÁBAN KIFEJEZVE)... 12 7. ÁBRA: CÉLKOMPONENSEK ELŐFORDULÁSA AZ ADOTT ÉLELMISZER KATEGÓRIÁKBAN (AZ ESETEK SZÁZALÉKÁBAN)... 15 8. ÁBRA: A KÖZBÜLSŐ LÉPÉSEK SZÁMA A REFORMULÁCIÓ VÉGSŐ KIVITELEZÉSÉIG... 16 9. ÁBRA: A KÖZBÜLSŐ LÉPÉSEK SZÁMA A REFORMULÁCIÓ VÉGSŐ KIVITELEZÉSÉIG - ÉLELMISZER KATEGÓRIÁK SZERINTI ÁTTEKINTÉS... 17 10. ÁBRA: A REFORMULÁCIÓS LÉPÉSEK ELEMZÉSE ÉLELMISZERKATEGÓRIÁNKÉNT... 18 11. ÁBRA: A TÁMOGATÁS MINŐSÉGE NEMZETKÖZI ÖSSZEGZÉS... 25 iv

Táblázatok 1. TÁBLÁZAT: AZ ÉLELMISZER REFORMULÁLÁS HÁTTERE NEMZETKÖZI ÖSSZEFOGLALÁS... 11 2. TÁBLÁZAT: CÉL KOMPONENSEK ELŐFORDULÁSA NEMZETKÖZI ÖSSZEFOGLALÁS... 14 3. TÁBLÁZAT: A CÉLKOMPONENS CSÖKKENTÉSÉNEK ÉRDEKÉBEN TETT LÉPÉSEK NEMZETKÖZI ÖSSZEFOGLALÁS... 18 4.TÁBLÁZAT: ÁLTALÁNOS KÖVETKEZMÉNYEK ELŐFORDULÁSÁNAK ÁTTEKINTÉSE NEMZETKÖZI ÖSSZEFOGLALÓ... 19 5. TÁBLÁZAT: A JELENTETT FŐBB ÁLTALÁNOS KÖVETKEZMÉNYEK ÉLELMISZER KATEGÓRIÁK SZERINT... 20 6. TÁBLÁZAT: GAZDASÁGI KÖVETKEZMÉNYEK ELŐFORDULÁSÁNAK ÁTTEKINTÉSE NEMZETKÖZI ÖSSZEGZÉS... 21 7. TÁBLÁZAT: A JELENTETT FŐBB GAZDASÁGI KÖVETELMÉNYEK ÉLELMISZER KATEGÓRIÁK SZERINT (N=146)... 22 8. TÁBLÁZAT: AZ ÉLELMISZER REFORMULÁLÁST KÍSÉRŐ INTÉZKEDÉSEK NEMZETKÖZI ÖSSZEFOGLALÁS... 23 9. TÁBLÁZAT: AZ ÉLELMISZER REFORMULÁLÁST KÍSÉRŐ INTÉZKEDÉSEK ÉLELMISZER KATEGÓRÁK SZERINT (N=145)... 24 10. TÁBLÁZAT: AZ ÉLELMISZER REFORMULÁLÁS KIVITELEZÉSEKOR FELMERÜLŐ PROBLÉMÁK NEMZETKÖZI ÖSSZEFOGLALÁS... 26 v

Táblázatok jegyzéke Köszönetnyilvánítás Köszönet az Egyészség- és Fogyasztóügyi Végrehajtó Ügynökségnek (Executive Agency for Health and Consumers EAHC) / a Fogyasztó-, Egészség- és Élelmiszerügyi Végrehajtó Ügynökségnek (Consumers, Health and Food Executive Chafea) az Egészségügyi Programban nyújtott anyagi támogatásért. Egyaránt köszönet a SALUX project összes partnerének az átfogó együttműködésért és a megbízható támogatásért a munkacsomaggal kapcsolatos összes ügyben. Köszönet az összes külső szakértőnek (lásd a IV. mellékletet) a támogatásért és a kritikus javaslatokért, melyekkel hozzájárultak e jelentés tökéletesítéséhez. A Baleár-szigeteki egyetem spanyol SALUX csapata köszönetét fejezi ki az összes spanyol élelmiszeripari szervezetnek, amely részt vett a SALUX felmérésben. Mi szintén köszönetet mondunk a spanyol élelmiszeripari társaságoknak és technológiai központoknak, melyek aktívan hozzájárultak a SALUX felmérés terjesztéséhez a tagjaik és kapcsolataik körében. Különösen a FIAB-nak (Federación Española de Industrias de la Alimentación y Bebidas, Madrid); CTNCnek (Centro Tecnológico Nacional de la Conserva y Alimentación, Molina de Segura); CTNS-nek (Centre Tecnològic de Nutrició i Salut, Tarragona); IRTA-nak (Institut de Recerca i Tecnologia Agroalimentàries, Barcelona); AINIA-nak (Paterna); CECOPESCA-nak (Centro Técnico de Conservación de Productos de la Pesca, Pontevedra); CTME-nek (Centro Tecnológico de Miranda de Ebro, Miranda de Ebro) and ALIMENTÓMICA-nak (Empresa de Base Tecnológica 001de la Universitat de les Illes Balears, Palma de Mallorca). vi

Rövidítések Rövidítések AUT BUL ESP FIN FRA GBR GER HUN ITA LTU NCDs ROU SAFAs SLO KKV-k TFAs WP Ausztria Bulgária Spanyolország Finnország Franciaország Anglia Németország Magyarország Olaszország Litvánia Nem fertőző betegségek Románia Telített zsírsavak Szlovénia Kis- és középvállalkozások Transz zsírsavak Munkacsomag vii

Bevezetés 1 Bevezetés A WP6 munkaprogram szerint a SALUX projektben résztvevő partnereknek felmérést kell elvégezni az adott országokban lévő KKV-k élelmiszer reformulálásának bemutatására. Ezen felmérés fő és átfogó célja, hogy a KKV-knek az előállított élelmiszerek só-, telített zsír-, transzzsír- vagy cukortartalmának csökkentésével kapcsolatos kérdéseit és aggodalmait jobban megértsük. Ebből a célból a SALUX megcélozta a kapcsolat felvételt az európai KKV-kkel, hogy írásos visszajelzést kapjon tőlük egy online alapú kérdőíven keresztül. A kérdőív a projekt kezdeti szakaszában megállapított kulcsfontosságú információ hiányosságokat célozza meg, és kérdéseket tesz fel a KKV-knek, hogy megtudjuk: A KKV-k aktívak-e az élelmiszer reformulálásban? Mely termékcsoportokban történnek az élelmiszer reformulálások? Hogyan hajtják végre a reformulálási folyamatokat? Mik a következmények? Mik az élelmiszer reformulálás főbb hátrányai? Tágabb összefüggésben a WP 6 felmérés eredményeinek hozzá kell járulnia a só-, cukor-, zsír- és transzzsír-tartalom csökkentését célzó programok és politikai irányelvek hatásának kiértékeléséhez (pl. az Európai Bizottság fehér könyve: A táplálkozással, túlsúllyal és elhízással kapcsolatos egészségügyi kérdésekre vonatkozó európai stratégia (European Commission s white paper: A strategy for Europe on Nutrition, Overweight and Obesity related health issues). Az élelmiszer reformulálás egy tág fogalom. Ezen jelentés az alábbi definíciót támogatja (vö. SALUX WP 5): A telített zsír- és transzzsírsav-, só- és cukortartalom csökkentését célzó élelmiszer reformuláció jó gyakorlata azon tevékenységek összessége, melyek jelentősen hozzájárulnak a célzott lakosság csoportok egészséges étrendjéhez és nem veszélyeztetik a termékek biztonságát, elfogadottságát és tápanyag profilját. 1

Eredmények 2 Módszertan 2.1 Felmérés A WP 6 felmérést azonos megközelítésben végezték el a 12 résztvevő országban (ITA, ESP, GBR, GER, FRA, BUL, LTU, HUN, SLO, FIN, ROU, AUT). A WP 6 vezetője (BOKU) kidolgozta az előzetes kérdőívet (MS Excel) és a meghívólevelet (MS Word), amiket ezután lefordítottak az érintett SALUX partnerek nemzeti nyelvére. A kérdőív 19 egyszeres vagy többszörös feleletválasztós (single choice vagy multiple choice) kérdésből és néhány üres szövegdobozzal ellátott kérdésből állt, utóbbiak lehetővé tették a résztvevőknek, hogy részletezzék válaszaikat. A legtöbb kérdés nem volt kötelező, ennélfogva a felmérésben résztvevők szabadon dönthettek, mennyi információt szándékoznak vagy tudnak megadni. A kérdőívben használt élelmiszer kategóriákat az Élelmiszeradalékok Általános Szabványának élelmiszer kategória rendszere alapján határozták meg. ( Codex General Standard for food additives GSFA, Codex STAN 192 1995; legutóbb 2013-ban elfogadott kiadás, élelmiszer kategória rendszer, http://www.codexalimentarius.net/gsfaonline/foods/index.html). A SurveyMonkey online felmérés platformot (SurveyMonkey 285 Hamilton Avenue, Suite 500, Palo Alto, CA 94301; www.surveymonkey.com) használták az online felmérés létrehozáshoz. A BOKU minden egyes résztvevő ország számára létrehozott az MS Excel alapú kérdőívnek a nemzeti nyelvű online kérdőívvé való alakításával egy külön online felületet. A WP 6 vezetője minden országban kinevezett egy partnert nemzeti kapcsolattartó pontnak, hogy a felmérést nemzeti szinten összehangolja. A KKV-kkel a meghívólevél és az online felméréshez irányító link elküldésével vettük fel a kapcsolatot. Emellett néhány partner telefonon vagy megszervezett személyes találkozók keretében is felvette a kapcsolatot a vállalatokkal. (lásd még: III. melléklet) Az utóbbihoz az online felmérés egy papír alapú változata állt rendelkezésre. A WP 6 összes feladatának még részletes leírásához, kérjük, tekintse meg a II. mellékletet (WP 6 Módszertan). 2

Következtetések A visszajelzéssel kapcsolatosan fellépett nehézségeket a III. mellékletben ismertetjük. 2.2 Adatelemzés A WP vezető (BOKU) az online összegyűjtött adatokat MS Excel fájlokként mentette le. A partnereket arra kérték, hogy minden szabad szöveges választ fordítsanak le a nemzeti nyelvükről angolra, és hogy töröljék ki az érvénytelen válaszokat az adathalmazban. Minden ország visszaküldte a lefordított és hitelesített adatokat a WP 6 vezetőjének, aki egyesítette, feldolgozta és értékelte a 12 ország felméréseinek adatait, és elkészítette a végső jelentést. Az egyválaszos kérdések és a szabad szövegdobozok adatai Microsoft Excel 2010- zel kerültek feldolgozásra és kiértékelésre. A többszörös feleletválasztós kérdések statisztikai analízise Multiple Response analízisként volt végrehajtva az IBM SPSS Statistics segítségével (Version 21). Először a kettős változókat határozták meg minden válasz kategóriában (Type: numeric; Decimals: 1; Values: 1= yes, 0= no ; Measure: Nominal). Ezt követően minden egyes változóhoz (=válasz kategória) és minden esethez (=válaszadás) a változó értékek bekerültek az SPSS adat szerkesztőbe, és a többszörös válasz frekvenciákat kiszámolták (a kettős változók az egyes értéknél kerültek a táblázatba). A kapott táblázatok megjelenítik az N értéket (válaszok száma), százalékát és az egyes megválaszolt kategóriákhoz tartozó válaszadások százalékát. Általánosan az egész jelentésben az N az adott válaszok számát jelöli, míg az n a válaszadások számát (=a válaszadó vállalatok száma). Ez azt jelenti, hogy az egyválaszos kérdések esetében N egyenlő n-nel, a feleletválasztós kérdések esetében pedig N általában nagyobb, mint n. Néhány kérdésre (pl. az elvégzett reformulálások technikai részleteire vonatkozók) adott válaszokat csak az olyan vállalatoktól fogadtunk el, melyek sikeresen végrehajtották az élelmiszer reformulálást. Azokat a vállalatokat nem vettük figyelembe (még Nem/érvénytelen válaszként sem), melyek azt állították, hogy 3

Eredmények nem sikerült az élelmiszer reformulálás, vagy bele sem kezdtek. Ez vonatkozik a 3.4, 3.5, 3.6, 3-7 és 3.8 fejezetekre, továbbá az I-8, I-9, I-10, I-11, I-12, I-13, I-14, I-15, I-16a, I-16b, I-16c és I-18. mellékeltekre. 4

Következtetések 3 Eredmények 3.1 Általános információk a felmérés résztvevőiről Összesen 6722 vállalattal vettük fel a kapcsolatot, ebből 587 küldött érvényes visszajelzést az online felmérésre (lásd a III. mellékletet). Az adatok nagy része Spanyolországból, Franciaországból, Romániából és Bulgáriából érkezett, ami az összes válasz csaknem 50%-át teszi ki. (lásd 1.a ábra). a) Országonkénti válaszadók száma százalékban és abszolút értékben kifejezve AUT; 49 8% FIN; 32; 5%, SLO; 24; 4% HUN; 51; 9% ROU; 68; 12% ITA;55; 9% ESP; 77; 13% GBR; 34; 6% GER; 42; 7% LTU; 25; 4% BUL; 62; 11% FRA; 68; 12% b) A vállalatok az éves bevételük alapján csoportosítva (abszolút értékek) 348 c) A vállalatok az alkalmazottak száma alapján csoportosítva (abszolút értékek) 295 165 108 88 43 99 28 10 millió alatt 10-től 50 millió - ig 50 millió felett nincs válasz 50 alatt 50-től 249-ig > 249 nincs válasz 1. ábra: Általános információk a válaszadó vállalatokról (n=587) A válaszadó vállalatok többsége kevesebb, mint 49 fő alkalmazottat foglalkoztat, és az éves bevétele nem haladja meg a 10 millió eurót. Az egyes résztvevő országok részletes adatai megtalálhatóak az I-2, I-3 és I-4. mellékletben. 5

Eredmények A 2. ábra azt mutatja, hogy a válaszadó vállalatok általában milyen fajta termékeket gyártanak. A válaszadó vállalatok által gyártott termékek száma abszolút értékben (n=577), multiple choice feleletválasztós kérdés Kész sós ételek Tojás(termékek) Fagylaltok, jégkrémek, sörbet Zsírok és olajok, olaj emulziók Fűszerek, levesek és szószok Hal(termékek) Élelmiszerek különleges táplálkozási célokra Italok Készételek Édességek Gabonafélék és gabonatermékek Gyümölcsök és zöldségek Tejtermékek és analógok Hús(termékek) Pékáruk 16 20 24 29 30 33 34 39 53 53 61 61 80 141 158 0 50 100 150 200 2. ábra: A válaszadó vállalatok által termelt fő termék kategóriák Spanyolországot, Franciaországot, Magyarországot és Szlovéniát kivéve minden országban a pékáruk a leggyakrabban gyártott termékcsoport a vállalatok körében. Spanyolországban, Franciaországban, Magyarországon és Szlovéniában a válaszadó vállalatok főleg hústermékeket gyártanak. Az egyes országok részletes adatai az I-5. mellékletben vannak összefoglalva. 3.2 Az élelmiszer reformuláláshoz való általános hozzáállás Összesen 434 vállalat nyújtott érvényes információt erre a kérdésre. Összességében, körülbelül a vállalatok 45%-a pozitívan tekint az élelmiszer reformulálásra, és csak 6

Következtetések 7,1%-uk ellenzi. (lásd 3. ábra). A spanyolországi vállalatok a leglelkesebbek a csaknem 70%-os részesedéssel az élelmiszer reformuláláshoz való pozitív hozzáállásból. Ausztriában a legszkeptikusabbak a vállalatok. Csak 23,8%-uk hiszi, hogy az élelmiszer reformulálás pozitív fejlődést jelent. Az egyes résztvevő országok részletes adatai megtalálhatóak az I-18a. mellékletben. 100% 90% 80% 70% 60% 50% 40% 30% 20% 10% 0% összes válaszadó 7,1% 47,9 % 44,9 % TOTAL (n=434) reformulálásban sikeres vállalatok 2,7% 29,9 % 67,4 % TOTAL (n=221) reformulálásban sikertelen vagy azt nem alkalmazó vállalatok 12% 67% 22% TOTAL (n=213) negatív se nem pozitív, se nem negatív pozitív 3. ábra: A vállalatok általános véleménye az élelmiszer reformulálásról Azok a vállalatok, melyek már sikeresen véghezvitték egy vagy több termék reformulálását, általában pozitívabb hozzáállást mutatnak a reformuláláshoz, mint azok a vállalatok, melyek ebben sikertelenek voltak, vagy egyáltalán nem alkalmazták (lásd 3. ábra). Az országok egyéni adatai szintén az I-18b és I-18c. mellékletben találhatók. Bár az általános vélemény a reformulálásról elég vegyes, a téma iránti érdeklődés általában nagy. 502 vállalat érdeklődik a SALUX-sal kapcsolatos további tevékenységek iránt és már szerepel a SALUX terjesztési listán. Részletes adatok az I-2. mellékletben. Az élelmiszer reformulálásról említett főbb előnyök között volt az egészségesebb élelmiszerek kifejlesztése, és hogy ez egy jó lehetőség új alapok létrehozásához (pl. 7

Eredmények egyedülálló értékesítési pontok létrehozásának lehetősége, fokozott laterális gondolkodás, az eddig hagyományos vállalkozások meggondolhatják magukat, stb.) Másrészt azt is megfogalmazták a vállalatok, hogy más kérdéseknek, mint pl. a tartósítószerek vagy növényvédőszerek fontosabbnak kellene lennie, és hogy a fogyasztói elfogadás/válasz gyakran negatív (különösen a sót tekintve, kevésbé a TFA-kat). Ebben az összefüggésben azt is említették, hogy a fogyasztók hozzászoktak bizonyos termékekhez, és bármilyen változás az érzékszervi profilban megzavarja/bosszantja őket. Az élelmiszer reformulálás negatív aspektusaként említették a jogszabályokat. ( A jogszabályok nem tudnak lépést tartani a tudományos fejlődéssel, a szabályozás nem ad lehetőséget a reformulálásnak, az Élelmiszerkönyv sütőipari termékekre vonatkozó előírásai, nem teszik lehetővé az egyéni specifikációk elfogadását). Lehetséges a versenyhátrány ( a versenyelőnyök általában nem elég jelentősek ahhoz, hogy a megnövekedett költségeket egy az egyben át lehessen ruházni a piacra és a fogyasztókra, a nagy vállalatok túlságosan előre tartanak ). Címkézés is lehet negatív ( a címkéket általában ezresével előre kinyomtatják, mert kis tételekben nem lehetséges az offset-nyomtatás ). Marketing okokból ( a reformuláció kockázatot jelent, ha az új terméknek szüksége van új Sinfos EAN kódra, a KKVk nem engedhetik meg maguknak, hogy megfelelően dobják piacra az új terméket, a fogyasztók konzisztens érzékszervi profilt várnak el ) azt állították, hogy egy termék megváltoztatása helyett egy új, különálló termék kifejlesztése hatékonyabb lenne. Csak néhány cég utasítja el teljes mértékben az élelmiszer reformulálás ötletét egészségügyi okokból (pl. az élelmiszer reformulálás összezavarja és megijeszti a nagyközönséget ). 8

ITA (n=55) ESP (n=77) GBR (n=34) GER (n=42) FRA (n=68) BUL (n=62) LTU (n=25) HUN (n=51) SLO (n=24) FIN (n=32) ROU (n=68) AUT (n=49) Összesen (n=587) Következtetések 3.3 Az élelmiszer reformulálás fontossága A felmérés azt mutatja, hogy az élelmiszer reformulálás az 587 válaszadó vállalat többségénél egy felmerült kérdés. 48% (= 279 vállalat) állította, hogy sikeresen elvégzett egy vagy több reformulálást, és 8% (= 49 vállalat) próbálkozott ezzel, de nem sikerült. A maradék 44% (= 259 vállalat) egyáltalán nem foglalkozott az élelmiszerek reformulálásával (lásd 4. ábra). 100% 90% 80% 70% 60% 50% 40% 30% 20% 10% 0% 32% 28% 47%45% 64% 4% 9% 5% 6%10% 40% 52% 12% 29% 42% 47% 18% 8% 3% 65% 47% 44% 12% 8% 7% 68% 58% 7% 55% 53% 47%45% 50%50% 36% 41% 48% 29% 28% A vállalatunk egyáltalán nem foglalkozott reformulálással A vállalatunk megpróbált reformulálni egy terméket, de nem sikerült A vállalatunk sikeresen reformulált egy vagy több terméket 4. ábra: Az élelmiszer reformulálás helyzete a válaszadó vállalatoknál A felmérés szerint a franciaországi, spanyolországi és bulgáriai vállalatok voltak a legsikeresebbek az élelmiszerek reformulálását tekintve, míg úgy tűnik, a magyarországi, ausztriai és litvániai vállalatoknak volt a legtöbb nehézsége. 9

Eredmények Olaszországban és Romániában kimagaslóan sok olyan vállalat volt, mely véghez sem vitt és meg sem próbálkozott az élelmiszer reformulálással. Az 5. ábra áttekintést nyújt a sikeresen véghezvitt reformulálások abszolút értékeiről élelmiszer kategóriánként. A 229 vállalat válaszai alapján, leggyakrabban a pékárukat, hústermékeket és tejtermékeket reformuláltak sikeresen a zsír, telített zsírsavak, transz zsírsavak, só vagy cukor mennyiségének csökkentésével (lásd 5. ábra). Sikeres reformulálások élelmiszer kategóriánként abszolút értékben (n=229); Single choice feleletválasztós kérdés Pékáruk Hús(termékek) Tejtermékek és analógok Édességek Egyéb Készételek Gyümölcsök és zöldségek Fűszerek, levesek és szószok Gabonafélék és gabonatermékek Italok Élelmiszerek különleges táplálkozási célokra Zsírok és olajok, olaj emulziók Fagylaltok, jégkrémek, sörbet Hal(termékek) Kész sós ételek 20 16 14 13 13 12 10 8 7 7 4 3 1 42 59 5. ábra: Sikeres reformulálások élelmiszer kategóriánként Az egyes országok részletes adatai az I-8. mellékletben vannak összefoglalva. 10

Következtetések 3.4 Az élelmiszer reformulálás okai, ösztönzői Abból a 279 vállalatból, mely kezdetben azt állította, hogy sikeresen reformuláltak egy vagy több élelmiszeripari terméket (lásd 3.3 fejezet), 262 adott érvényes válaszokat erre a multiple choice (több válasz) feleletválasztós kérdésre. Az 1. táblázat egy nemzetközi összefoglalót nyújt az összes résztvevő országból begyűjtött válaszokból. A táblázat azt mutatja, hogy a vállalatok nagy többsége (az esetek több mint 80%-a) saját kezdeményezésre vágott bele az élelmiszer reformulálásba. Csak az esetek 29,6%-ában reformuláltak termékeket a vállalatok nemzeti vagy nemzetközi egészségügyi kezdeményezések elvárásainak önkéntes végrehajtása miatt, és csak 12 reformulációs eljárást (az esetek 5,3%-a) hajtottak végre a gyártók annak érdekében, hogy megfeleljenek a jogi követelményeknek (lásd 1. táblázat). 1. táblázat: Az élelmiszer reformulálás háttere Nemzetközi összefoglaló A reformulációk előfordulásának háttere (n=226) Válaszok Esetek százaléka N Százalék saját kezdeményezésen 183 69.8% 81.0% A reformuláció alapult: önkéntes alapon, de nemzeti egészségügyi /csökkentési kezdeményezések szerint 67 25.6% 29.6% kötelező alapon 12 4.6% 5.3% Összesen 262 100.0% 115.9% a. Dichotomy group tabulated at value 1. A kötelező élelmiszer reformuláció majdnem egyforma mértékben terjed ki a készételekre, a húsra (és abból készült termékekre) és a pékárukra (lásd 6. ábra), és főleg Litvániában, Ausztriában, Franciaországban és Szlovéniában volt szükséges. Az alábbi kötelező rendeleteket nevezték meg a válaszadók: 11

Eredmények LTU: Egészségügyi Miniszter V-964-es számú rendelete (kiadva 2011. November 11-én): "Étkeztetés szervezésének lebonyolítása óvodákban, általános iskolákban és szociális gyermekgondozási szervezeteknél HUN: magyar szabályozás bizonyos élelmiszeripari termékek adózásával kapcsolatban FIN: címkézési követelmények a sótartalom tekintetében (erősen sózott, csökkentett sótartalmú, alacsony sótartalmú) AUT: ausztriai szabályozás a TFA-kkal kapcsolatban 140% 120% 100% 80% 60% 40% 20% 5% 5% 8% 11% 36% 46% 7% 38% 95% 100% 72% 71% 77% Kötelező Önkéntes, de nemzeti egészségügyi /redukciós programokat követve Saját kezdeményezés 0% Pékáruk (n=58) Hús (n= 41) Tejtermékek (n= 19) Édességek (n=15) Készételek (n=13) 6. ábra: A fő élelmiszerkategóriák reformulálásának háttere (az esetek százalékában kifejezve) Önkéntes egészségügyi programok elvárásainak való megfelelés érdekében történő élelmiszer reformulálást gyakran hús (és abból készült termékek), készételek és pékáruk esetében közöltek (lásd 6. ábra). A nemzeti programok, melyek támogatják az önkéntes alapon történő élelmiszer reformulálást, úgy látszik, fontos szerepet játszanak Nagy-Britanniában és Ausztriában, ahonnét pozitív választ kaptunk az esetek több mint 70%-ában. 12

Következtetések Az egyes országok részletes adatai az I-7. mellékletben vannak összefoglalva. Az alábbi önkéntes nemzeti egészségügyi programokat vagy csökkentési kezdeményezéseket nevezték meg a válaszadó vállalatok: IT: az Egészségügyi Minisztérium programja az élelmiszerekben lévő só mennyiségének csökkentésére ESP: a Spanyol Élelmiszerbiztonsági és Táplálkozási Iroda (AESAN) NAOS stratégiája FRA: Nemzeti Táplálkozási Egészségügyi Program (Health Programme National Nutrition HPNN) HUN: a Magyar Pékszövetség ajánlása a pékárukban lévő só mennyiségének csökkentésére HUN: Magyar Élelmiszerkönyv (Codex Alimentarius Hungaricus): 1-3/81-1 Egyes kenyerek és péksütemények című előírás, és a 2-81 Sütőipari termékek című irányelv HUN: magyar törvény - "Népegészségügyi Termékadó" HUN: az Országos Élelmezés- és Táplálkozástudományi Intézet STOP SÓ Nemzeti Sócsökkentő Programja SLO: nemzeti program a zsírtartalom csökkentésére FIN: Táplálkozási Ajánlások, FINDIET FIN: a különböző termékcsoportok címkézési kritériumai, az erősen sózott ételek kötelező címkézése AUT: az osztrák élelmiszergyártókat célzó sócsökkentő kampányok 13

Eredmények 3.5 A reformulációs folyamatok részletei 3.5.1 Az élelmiszer reformulációra irányuló kezdeményezések fő célkitűzései Abból a 279 vállalatból, mely kezdetben azt állította, hogy sikeresen reformuláltak egy vagy több élelmiszeripari terméket (lásd 3.3 fejezet), 229 adott érvényes válaszokat erre a multiple choice feleletválasztós kérdésre. Ahogy a 2. táblázat mutatja a sótartalom csökkentése volt a legfőbb indok a legtöbb reformulációs tevékenység mögött, ezt követte a cukortartalom csökkentése és zsírtartalom csökkentése. Csak az esetek 15,3%-a irányult a TFA-k csökkentésére. A sótartalom csökkentése volt az élelmiszer reformulálás elsőszámú oka az összes országban, kivéve Spanyolországot és Olaszországot, ahol a zsír, illetve a cukortartalom csökkentése volt a fő szándék. SAFA tartalom csökkentésének tekintetében Ausztria és Litvánia jelentette a legtöbb esetet (mindkét országban kb. az esetek 50%-a). Az egyes országok részletes adatai az I-9. mellékletben találhatók. 2. táblázat: Célkomponensek előfordulásának gyakorisága Nemzetközi összefoglaló Célkomponensek előfordulása (n=229) Válaszok Esetek százaléka N százalék Zsír 75 20.4% 32.8% Csökkentett komponens: Telített zsírsavak (SAFA) 51 13.9% 22.3% Transz zsírsavak (TFA) 35 9.5% 15.3% Só 125 34.0% 54.6% Cukor 82 22.3% 35.8% Összes 368 100.0% 160.7% a. Dichotomy group tabulated at value 1. A reformulációs tevékenységekben az öt leggyakrabban tárgyalt élelmiszer kategóriát (lásd 5. ábra) választottuk ki a termék kategóriákhoz tartozó válaszok rendezéséhez. A termék kategóriák elemzése (lásd 7. ábra) azt mutatja, hogy a készételekben és a hús (termékekben) csökkentették a leggyakrabban a só és 14

Következtetések zsírtartalmat. Pékáruk általában az alacsonyabb sótartalom érdekében kerülnek reformulálásra, míg a tejtermékek reformulálása a zsírtartalom csökkentését célozza meg. Az édességek esetében a cukor a reformulációs tevékenységek elsőszámú oka. 200% 150% 100% 50% 0% 37% 71% 83% 25% 69% 10% 15% 22% 10% 13% 31% 37% 57% 70% 19% 17% Pékáruk (n=59) Hús (n= 42) Dairy (n= 20) Édességek (n=16) 15% 77% 8% 15% 54% Készételek (n=13) Cukor Só TFA SAFA Zsír 7. ábra: Célkomponensek előfordulása az adott élelmiszer kategóriákban (az esetek százalékában kifejezve) Célkomponenstől vagy országtól függetlenül a csökkentés mértéke a néhány százaléktól a teljes kiküszöbölésig vagy a célkomponens helyettesítéséig változik. 3.5.2 A közbülső lépések száma a végső reformulációig Abból a 279 vállalatból, mely kezdetben azt állította, hogy sikeresen reformuláltak egy vagy több élelmiszeripari terméket (lásd 3.3 fejezet), 218 adott érvényes választ erre a single choice feleletválasztós kérdésre. A 8. ábra áttekintést ad az egy, kettő, három vagy több mint 3 közbülső lépést tartalmazó reformulációk arányos előfordulásáról. Összességében a válaszadó vállalatok 63%-a állította, hogy a reformuláció egyetlen lépésben történt. Ez a szám többé-kevésbé megfelel a legtöbb ország-specifikus eredménynek, kivéve Szlovéniát és Ausztriát. Szlovénia azt állította, hogy a válaszadó vállalataik 90%-a vitte végbe a reformulálást egy lépésben, míg Ausztriában csak 38% tett így. 15

Eredmények A közbülső lépések száma a reformuláció végső kivitelezéséig (n=218) egyetlen lépés két lépés három lépés több mint 3 lépés 15% 3% 9% 18% 20% 10% 27% 18% 15% 3% 11% 9% 13% 12% 19% 6% 8% 12% 12% 12% 11% 27% 19% 10% 25% 17% 18% 18% 27% 9% 31% 90% 77% 76% 80% 71% 72% 64% 66% 56% 45% 52% 56% 38% 8. ábra: A közbülső lépések száma a reformuláció végső kivitelezéséig Ismét a reformulációs tevékenységekben leggyakrabban tárgyalt öt élelmiszer kategóriát (lásd 5. ábra) választottuk ki a termék kategóriákhoz tartozó válaszok rendezéséhez. A 9. ábra mutatja, hogy mind az 5 élelmiszer kategóriában az egy lépéses reformuláció a messze legelterjedtebb opció. A tejipari termékek összes jelentett reformulációjának körülbelül egy harmada jár két közbülső lépéssel. Az édesipar mutatja a legmagasabb relatív előfordulást a több mint három lépéses reformulációnál (lásd 9. ábra). A reformuláció időtartamát tekintve nem figyelhetők meg ország- vagy élelmiszerkategória-specifikus eltérések. A legtöbb reformuláció 4-12 hónapos időtartam alatt valósult meg. Néhány reformuláció pár nap alatt valósult meg, és pár esetben a reformuláció több mint 3 évig húzódott el. 16

Következtetések 100% 90% 80% 70% 60% 50% 40% 30% 20% 10% 0% A közbülső lépések száma a reformuláció végső kivitelezéséig élelmiszer kategóriák szerinti áttekintés (n=142) 15% 7% 11% 12% 11% 7% 32% 24% 51% 74% 33% 9% 18% 7% 18% 58% 60% 55% Több mint három lépés Három lépés Két lépés Egyetlen lépés 9. ábra: A közbülső lépések száma a reformuláció végső kivitelezéséig élelmiszer kategóriák szerinti áttekintés 3.5.3 Az élelmiszer reformulálás érdekében tett intézkedések Abból a 279 vállalatból, mely kezdetben azt állította, hogy sikeresen reformuláltak egy vagy több élelmiszeripari terméket (lásd 3.3 fejezet), 226 adott érvényes válaszokat arra a multiple choice feleletválasztós kérdésre, hogy milyen különböző reformulációs intézkedéseket alkalmaztak a só, zsír, cukor, SAFA és TFA mennyiségének csökkentése érdekében. A felmérés azt mutatja, hogy egy egyszerű csökkentési lépés az élelmiszer reformulálás leggyakoribb megközelítése a zsír, só, cukor, TFA vagy SAFA mennyiségének csökkentése érdekében. Az esetek körülbelül 50%-a azt mutatja, hogy bármelyik kívánt redukciós lépést úgy értek el, hogy egyszerűen csökkentették a kérdéses komponens mennyiségét (lásd 3. táblázat). Az esetek 38,1%-ában a redukciós lépést más anyagokkal való helyettesítés is kísérte, az esetek 28,3%-ában pedig a cél komponenst teljesen lecseréltek egy alternatív anyagra (lásd 3. táblázat). Új technológiákat csak az esetek 11,1%-ában használtak. 17

Eredmények 3. táblázat: A célkomponens csökkentésének érdekében tett lépések Nemzetközi összefoglalás Csökkentési lépések előfordulása (n=226) N Válaszok Százalék Esetek százaléka egyszerűen csökkentették 125 41.0% 55.3% részben helyettesítették 86 28.2% 38.1% Az anyagot a teljesen helyettesítették 64 21.0% 28.3% új technológiák felhasználásával csökkentették 25 8.2% 11.1% más módon csökkentették 5 1.6% 2.2% Összesen 305 100.0% 135.0% a. Dichotomy group tabulated at value 1. A reformulációs tevékenységekben leggyakrabban tárgyalt öt élelmiszer kategóriát (lásd 5. ábra) választottuk ki a termék kategóriákhoz tartozó válaszok rendezéséhez. Az eredményeket a 10. ábra prezentálja. 160% 140% 120% 100% 80% 60% 40% 20% 0% 4% 2% 11% 19% 39% 12% 5% 6% 5% 8% 30% 45% 56% 8% 30% 50% 25% 80% 63% 64% 38% 42% Pékáruk (n=57) Hús (n= 42) Tejtermékek (n= 20) Édességek (n=16) Kész ételek (n=12) egyéb új technológiák felhasználásával redukált teljesen helyettesített részben helyettesített egyszerűen redukált 10. ábra: A reformulációs lépések elemzése élelmiszer kategóriánként 18

Következtetések 3.6 A reformulációk következményei 3.6.1 Az élelmiszer reformulációk általános következményei Abból a 279 vállalatból, mely kezdetben azt közölte, hogy sikeresen reformuláltak egy vagy több élelmiszeripari terméket (lásd 3.3 fejezet), 228 adott érvényes válaszokat erre a multiple choice feleletválasztós kérdésre. Ahogy a nemzetközi összefoglaló (4. táblázat) mutatja, a válaszadók közel 50%-a állította, hogy a reformulációs tevékenységek a jelölést illetőleg módosító lépéseket kívántak meg. Az élelmiszer reformulálás második leggyakoribb következménye a kisebb technológiai változások a gyártási folyamatban. Az esetek majdnem egyharmadában a reformulációs eljárás a termékminőség növekedéséhez vezetett (lásd 4. táblázat). Továbbá úgy látszik, hogy a véghezvitt reformulációs eljárások ritkán befolyásolják a minőségbiztosítási rendszereket. Ország-specifikus eredmények részletesebben az I-12. mellékletben vannak feltüntetve. 4. táblázat: Általános következmények előfordulásának áttekintése Nemzetközi összefoglaló Általános következmények előfordulása (n=228) N Válaszok Százalék Esetek százaléka Nincs következmény 59 14.3% 25.9% Kisebb technológiai változások 97 23.4% 42.5% Nagyobb technológiai változások 24 5.8% 10.5% Reformuláció a következőkhöz vezetett a Változások a belső minőségbiztosítási rendszerben 37 8.9% 16.2% Változások a jelölésben 103 24.9% 45.2% Termék minőség növekedése 70 16.9% 30.7% Termék minőség csökkenése 15 3.6% 6.6% Egyéb 9 2.2% 3.9% Összesen 414 100.0% 181.6% a. Dichotomy group tabulated at value 1. 19

Eredmények Arra a kérdésre, hogy adjanak meg bármilyen szükséges változtatást, a legtöbb válaszadó azt közölte, hogy a megváltozott összetevő lista változásokat tett szükségessé a jelölésben. Egy németországi esetben azt mondták, hogy az emiatti néha nem egyértelmű jogi helyzet nehézségekhez vezetett. Ráadásul a jelölési változások plusz költségeket okozhatnak az új nyomtató programoknak és a régi csomagolások vagy címkék leselejtezésének köszönhetően. A jelentett kisebb technológiai változások közé tartoznak az olyan intézkedések, mint például a folyamat paramétereinek módosítása (pl. hosszabb feldolgozási idő), és a gépek újrakalibrálása, ami a megváltozott recept miatt vált szükségessé (a reformulált termék kevésbé stabil vagy érzékenyebb). Az 5. táblázat összefoglalja az élelmiszer reformulálás leggyakoribb általános következményeit az élelmiszer reformulálásnak leggyakrabban kitett öt élelmiszer kategória esetében. A jelölésben történő változás a hús (termékek), tej (termékek) és édességek esetében a leggyakoribb következmények között van. Legnagyobb változási arányt (az esetek 50%-a) a készételeknél jelentették, ahol a változás legtöbbször a megnövekedett termékminőség eredménye. A pékáruk esetében a leggyakoribb általános következmény a kisebb technológiai változások a gyártási folyamatban. 5. táblázat: A jelentett főbb általános következmények élelmiszer kategóriák szerint Nincs következmé ny N esete k %-a Kisebb techn. változások esete k %- N a Nagyobb techn. változáso k esete k %- N a Változások a belső minőség biztosításba n esete k %- N a Változások a címkézésbe n esete k %- N a Termékmin őség növekedése esete k %- N a Termékmin őség csökkenése N esetek %-a Pékáruk (n=59) 18 31% 28 47% 5 8% 8 14% 19 32% 16 27% 6 10% Hús (n= 42) 7 17% 19 45% 9 21% 11 26% 19 45% 19 45% 3 7% Tejermékek (n= 19) 7 37% 10 53% 0 0% 3 16% 10 53% 4 21% 0 0% Édességek (n=16) 2 13% 6 38% 3 19% 5 31% 10 63% 5 31% 1 6% Készételek (n=12) 2 17% 4 33% 1 8% 3 25% 6 50% 6 50% 0 0% 20

Következtetések 3.6.2 Az élelmiszer reformulálás gazdasági következményei Abból a 279 vállalatból, mely kezdetben azt közölte, hogy sikeresen reformuláltak egy vagy több élelmiszeripari terméket (lásd 3.3 fejezet), 221 adott érvényes válaszokat erre a multiple choice feleletválasztós kérdésre. Amint a 6. táblázat összefoglalja, az élelmiszer reformulálás leggyakrabban a piaci stratégiát és / vagy a megcélzott fogyasztói csoportot befolyásolja. A magasabb termék árak elsősorban a reformulált termékek nyersanyagai magasabb árának eredménye. Az élelmiszer reformulálás ezenkívül úgy tűnik, hogy bővíti és gazdagítja a termékskálát a vevők javára, de gyakran magasabb árakat is eredményez. A vállalatokra ható gazdasági változás nem tűnik túl hangsúlyosnak. Megnövekedett értékesítési számokat az esetek kb. 10%-ában, gazdasági nyereséget kb. 7%-ában jelentettek. A vállalatok 3%-a állította, hogy a reformuláció gazdasági veszteséget okozott. 6. táblázat: Gazdasági következmények előfordulásának áttekintése Nemzetközi összegzés Gazdasági következmények előfordulása (n=221) Válaszok N Százalé k Esetek százaléka megváltozott marketing stratégia/ megcélzott vásárlók 87 22.8% 39.4% megnövekedett termék portfólió 75 19.7% 33.9% csökkent termék portfólió 3 0.8% 1.4% megnövekedett termék árak 52 13.6% 23.5% Reformuláció a következőkhöz vezetett a csökkent termék árak 11 2.9% 5.0% megnövekedett értékesítési számok 37 9.7% 16.7% csökkent értékesítési számok 9 2.4% 4.1% új alkalmazottak felvétele 5 1.3% 2.3% gazdasági nyereség 25 6.6% 11.3% gazdasági veszteség 12 3.1% 5.4% más 12 3.1% 5.4% nincsenek gazdasági következmények 53 13.9% 24.0% Összesen 381 100.0% 172.4% a. Dichotomy group tabulated at value 1. 21

Eredmények Egy franciaországi vállalat gazdasági előnyt lát az élelmiszer reformulálásban a vállalatról és bizonyos márkákról vagy termékekről alkotott átfogó kép javulása révén. Az 7. táblázat összefoglalja az élelmiszer reformulálás leggyakoribb gazdasági következményeit az élelmiszer reformulálásnak leggyakrabban kitett öt élelmiszer kategória esetében. A hús (termékek), tej (termékek) és édességek esetében a leggyakoribb következmény egy marketing stratégia alkalmazása és/vagy a megcélzott fogyasztói csoport változása. Úgy tűnik, a pékáruk reformulálásának van a legkevesebb gazdasági következménye (esetek 40%-a). 7. táblázat: A jelentett főbb gazdasági következmények élelmiszer kategóriák szerint (n=146) megváltozott marketing stratégia/ megcélzott vásárlók eset ek N %-a megnöveke dett termék portfólió eset ek N %-a megnövekedett termék árak N megnövekedett értékesítési számok esetek %- a N esetek %-a N gazdasági nyereség esetek %-a nincsenek gazdasági következmények N esetek %- a Pékáruk (n=57) 17 30% 10 18% 10 18% 7 12% 3 5% 23 40% Hús (n= 42) 20 48% 15 36% 18 43% 9 21% 5 12% 9 21% Tejtermékek (n= 20) 8 40% 15 75% 3 15% 5 25% 5 25% 3 15% Édességek (n=16) 9 56% 6 38% 6 38% 4 25% 1 6% 0 0% Kész ételek (n=11) 3 27% 5 45% 1 9% 2 18% 3 27% 2 18% A gazdasági következményekkel kapcsolatos ország-specifikus eredmények részletesebben fel van tüntetve az I-13. mellékletben. 3.7 Az élelmiszer reformulációt kísérő intézkedések Abból a 279 vállalatból, mely kezdetben azt közölte, hogy sikeresen reformuláltak egy vagy több élelmiszeripari terméket (lásd 3.3 fejezet), 225 adott érvényes válaszokat erre a multiple choice feleletválasztós kérdésre. 22

Következtetések Amint a 8. táblázat összefoglalja, az élelmiszer reformulálás leggyakoribb kísérő intézkedései az érzékszervi vizsgálatok (az esetek 65,8%-ában), a laboratóriumi reformuláció/ kis léptékű vizsgálatok (az esetek 52%-ában) és a fogyasztói reakciók figyelése (az esetek 41,8%-ában). 8. táblázat: Az élelmiszer reformulálást kísérő intézkedések Nemzetközi összefoglalás A reformulációs eljárást kísérő intézkedések (n=225) N Válaszok Százalék Esetek százaléka nincsenek kísérő intézkedések 34 6.1% 15.1% kockázatelemzés 54 9.7% 24.0% A következő intézkedéseket hajtották végre: a reformuláció laborban / kis léptékű tesztek 117 21.1% 52.0% mennyiségi analízis reformuláció előtt 50 9.0% 22.2% mennyiségi analízis reformuláció után 52 9.4% 23.1% érzékszervi vizsgálatok 148 26.7% 65.8% fogyasztói válaszok monitorozása 94 16.9% 41.8% egyéb 6 1.1% 2.7% Összesen 555 100.0% 246.7% a. Dichotomy group tabulated at value 1. Az adott országokban az érzékszervi vizsgálatok előfordulása az esetek 9,1%-ától (minimum, Bulgáriában) a 87,9%-áig (maximum, Spanyolországban) változik. A laboratóriumi reformuláció/ kis léptékű tesztek az esetek 26,1%-a (Magyarországon) és 75,0%-a (Németországban) között voltak, míg a fogyasztó reakciók figyelése az esetek 20%-ától (Litvániában) 60%-áig (Szlovéniában) változik. A kísérő intézkedések nélküli élelmiszer reformuláció leggyakoribb előfordulását Ausztriából és Franciaországból jelentették. Az ország-specifikus adatok bővebb részleteiért tekintse meg az I-14. mellékletet. Az élelmiszer kategóriák szerinti elemzés a legtöbb vizsgált élelmiszer kategóriában a legmagasabb előfordulási arányt az érzékszervi tesztek elvégzésére mutatja (lásd 9. táblázat). Csak az édességek esetében gyakoribb a laboratóriumi reformuláció/ kis léptékű tesztek előfordulása az érzékszervi vizsgálatokénál. 23

Eredmények 9. táblázat: Az élelmiszer reformulációt kísérő intézkedések élelmiszer kategóriák szerint (n=145) Pékáruk (n=56) nincsenek kísérő N esete k %- a kockázat elemzés N esete k %- a reformuláció laborban / kis léptékű tesztek N esete k %- a mennyiségi analízis reformuláció előtt N esete k %- a N mennyiségi analízis reformuláció után esete k %- a N érzéksze rvi vizsgála tok esete k %- a fogyasztói válaszok monitorozás a 12 21% 16 29% 28 50% 14 25% 13 23% 35 63% 22 39% N esete k %- a Hús (n= 41) 4 10% 15 37% 20 49% 14 34% 17 41% 34 83% 18 44% Tejtermékek (n= 20) 2 10% 3 15% 11 55% 5 25% 5 25% 12 60% 11 55% Édességek (n=16) 0 0% 2 13% 10 63% 3 19% 2 13% 9 56% 8 50% Kész ételek (n=12) 3 25% 4 33% 8 67% 2 17% 2 17% 9 75% 5 42% 3.8 Támogató környezet Abból a 279 vállalatból, mely kezdetben azt közölte, hogy sikeresen reformuláltak egy vagy több élelmiszeripari terméket (lásd 3.3 fejezet), 218 adott érvényes válaszokat erre a multiple choice feleletválasztós kérdésre. A válaszadó 218 vállalat nagy többsége (166, az esetek 76,1%-a) az élelmiszer reformulációt bármilyen külső segítség nélkül vitte végbe, és csak 52 vállalat (az esetek 23,9%-a) állította, hogy külső segítséget keresett. Külső segítséget megközelítőleg egyforma arányban kaptak kormányzati szervektől, állami kutatási szervezetektől, magán kutató intézetektől és más többnyire nem pontosított intézményektől. A magán kutató intézetek fellépése az élelmiszer reformulálásban való támogatóként Olaszországban (esetek 100%-a) és Finnországban (esetek 80%-a) volt a leglényegesebb. Másrészt Spanyolország, Nagy-Britannia, Bulgária, Magyarország és Szlovénia vállalatai egyáltalán nem működtek együtt magánszervezetekkel. Több ország, mindenekelőtt Spanyolország és Magyarország vállalatai főleg vagy kormányzati szervekkel, vagy állami kutatási intézményekkel működtek együtt. Több vállalat azt közölte, hogy a (nyersanyag) beszállítóik támogatták őket. 24

Következtetések Az összes ország-specifikus adat részletes áttekintéséért, kérjük, tekintse meg az I- 15. mellékletet Az élelmiszer reformulációval kapcsolatos támogatás minőségére vonatkozó kérdésre a legtöbb válaszadó elégedett volt a támogató intézmények által nyújtott szolgáltatásokkal (lásd 11. ábra). Összességében az általános, technológiai vagy jogi kérdések kapcsán segítséget kérő vállalatoknak körülbelül csak a 10%-a nem volt elégedett. Az összes ország-specifikus adat részletes áttekintéséért, kérjük, tekintse meg az I-16. mellékletet. Általános kérdések Jogi kérdések Technológiai kérdések 100% 8% 12% 9% 80% 60% 46% 56% 40% gyenge 40% 20% 46% 32% 51% elfogadható kiváló 0% Összesen (n=37) Összesen (n=34) Összesen (n=35) 11. Ábra A támogatás minősége Nemzetközi összegzés 3.9 Az élelmiszer reformulálás során felmerülő nehézségek Az összesen 587 válaszadó vállalatból (lásd 3.3 fejezet) 232 adott érvényes válaszokat erre a multiple choice feleletválasztós kérdésre. Amint a 10. táblázat mutatja, a fő ok, amiért a vállalatok nehézségekbe ütköztek az élelmiszer reformulálás kivitelezésekor, vagy akár kudarcba fulladtak, az az érzékszervi problémákhoz kapcsolódik. Egyéb fontos szempontok, amelyek gátolhatják az élelmiszer reformulálást, technológiai és gazdasági jellegűek (lásd 10. táblázat). 25

Eredmények 10. táblázat: Az élelmiszer reformulálás kivitelezésekor felmerülő problémák nemzetközi összefoglalás Okok, amiért a reformuláció nem sikerült, vagy egyáltalán nem vették fontolóra (n=232) Válaszok Esetek százaléka N Százalék érzékszervi szempontok 116 31.4% 50.0% A legfőbb problémák az alábbiaknak köszönhetőek: biztonsági szempontok 36 9.8% 15.5% technológiai szempontok 77 20.9% 33.2% gazdasági szempontok 71 19.2% 30.6% jogi szempontok 22 6.0% 9.5% egyéb 47 12.7% 20.3% Összesen 369 100.0% 159.1% a. Dichotomy group tabulated at value 1. Olaszországot, Bulgáriát, Magyarországot és Romániát kivéve minden országban az érzékszervi szempontok a leggyakrabban előforduló problémák az élelmiszer reformuláció során. Ilyen problémák általában vagy a fogyasztókkal hozhatók kapcsolatba, akik nem vagy csak lassan tudnak hozzászokni a termék ízében történő enyhe változásokhoz, vagy magával a reformulált termékkel, ami gyakran kevésbé ízletesnek tűnik, mint az eredeti megfelelője. Olaszországban, Bulgáriában, Magyarországon és Romániában a legtöbb probléma gazdasági jellegű volt. Az összes ország-specifikus adat részletes áttekintéséért, kérjük, tekintse meg az I-17. mellékletet. Az érzékszervi szempontokkal kapcsolatban azt közölték a vállalatok, hogy a gyengébb érzékszervi jellemzők ( a só ízhordozó, a csökkentett cukortartalom az aroma intenzitás csökkenését és az állag veszteségét okozza, a termékek szárazak és poshadtak, íztelenek lesznek a zsírok csökkentése után ) és az alacsonyabb fogyasztói elfogadás ( a választék erősen örökzöld, hagyományos jellegű, a fogyasztók konzervatívak, az ízlésük csak nagyon lassan változik, a fogyasztók nehezen fogadják el a kevesebb sóval készült ételeket ) a fő indokok, amiért az élelmiszer reformuláció sikertelen volt, vagy egyáltalán el sem kezdődött. 26

Következtetések A megkérdezett vállalatok szerint a legtöbb biztonsággal kapcsolatos problémát a rövidebb eltarthatóság okozta a sótartalom csökkenése következtében ( minimális arányú só szükséges a termékek megfelelő bakteriológiai konzerválásához, az eltarthatóság változik, a hústermékek eltarthatósága a kisebb sótartalommal csökken, a kevesebb sót tartalmazó sajtoknak rövidebb az eltarthatósági ideje és romlásra hajlamosak a hűtőtárolás hiányosságai vagy megszakítása esetén ). Az élelmiszer reformulálást akadályozó technológiai nehézségek között említették a feldolgozási jellemzőket ( termék elavulás, gép működtethetőség, fermentáció és sütési stabilitás ), a termék jellemzőit ( a só, cukor és zsír funkcionális összetevők, amelyek befolyásolják pl. a konzisztenciát, struktúrát, olvadáspontot, stb. ), a nehézségeket a feldolgozási paraméterek adaptálásakor és a know how általános hiányát. A megnövekedett termelési költségek ( túl drága, magasabb nyersanyagárak, az eljárás paramétereinek alkalmazása túl drága, a reformulált termékek feldolgozásának költségei túl magasak lennének ) számítanak a legfőbb gazdasági indoknak, amiért a vállalatok nem jártak sikerrel az élelmiszer reformulálásban. Azt közölték, hogy a kereskedők olcsó termékeket keresnek, és gyakran nem akarnak belistázni reformulált termékeket. Néhány vállalat azt írta, hogy bizonyos termékcsoportok (pl. édesipari termékek) reformulálása egyszerűen nem lehetséges az összetételre vonatkozó jogi összetételi előírások miatt, amelyek túl szigorúak ahhoz, hogy érdemi csökkentést engedélyezzenek. 3.10 Kívánatos intézkedések az élelmiszer reformulálás támogatására Ahogy a 3.3 fejezetben bemutattuk, a válaszadó vállalatok 50%-a sikeresen reformulált egy vagy több terméket, míg a maradék 50% egyáltalán nem vette fontolóra a reformulációt, vagy eltervezte, de nem sikerült végrehajtania a 3.9-es fejezetben bemutatott okok miatt. Tapasztalataik alapján azt kérdeztük a vállalatoktól, hogy milyen intézkedéseket gondolnak szükségesnek a jövőbeli 27

Eredmények reformulálások kivitelezéséhez az európai KKV-k körében. A vállalatok nyitott szövegdobozokban válaszolhattak, így az összes begyűjtött válasz értékelése csak kvalitatív módon történt. Ebben a fejezetben bemutatott eredmény a válaszadó vállalatok által tett összes állítás összefoglalása, mely nem feltétlenül tükrözi a SALUX politikáját és nézeteit. A válaszadó élelmiszergyártók által az élelmiszer reformulálás kivitelezésére tett javaslatai a következő 6 kategóriába sorolhatók: tudásépítés, támogató környezet kiépítése, tudatosság javítása, jogi intézkedések, elérhető és olcsóbb nyersanyagok és fejlett általános piaci feltételek. Tudásépítés A felmérés visszajelzései alapján a releváns információ hiánya jelenti a legfőbb gátat az élelmiszer reformulálás útjában. Úgy vélik, a több információ és a megfelelő információhoz való hozzáférés ( szakirodalom, technológiai információ, szakmai információ ) megkönnyíti a jövőbeli reformulációs tevékenységeket az európai KKV-k körében. Azt is állították, hogy több információnak kellene elérhetőnek lennie nemzeti nyelven. Továbbá kritikát adtak, hogy az elérhető információ gyakran nem világos vagy néha még ellentmondásos is. A különböző érdekelt csoportokon belüli és csoportok közti fokozott tudásmegosztást szintén a reformulációs tevékenységek fellendítőjének vélik ( a know-how-k megosztásának nagyobb kultúrája, jobb kommunikáció arról, hogy mit tudunk tenni, az élelmiszer reformulálásban sikeres vállalatok osszák meg a tapasztalatukat/ know-how-t beleértve a gazdasági szempontokat is, több együttműködés az élelmiszergyártók és az alapanyag beszállítók között, stb.). Fejlett támogató környezet Több vállalat kérte az egész támogató környezet általános fejlesztését ( több általános támogatás, több szervezeti támogatás, több intézeti támogatás, segítség a K+F-hez, szakmai támogatás a reformuláció fejlesztéséhez, kormányzati támogatás a gyári kísérletekhez és a laboratóriumi vizsgálatokhoz, ingyenes tanácsadói szolgáltatás, segítség az illetékes hatóságoktól, nagyobb 28

Következtetések technikai és tudományos támogatás, szakmai irányelvek az élelmiszer reformuláláshoz a technológiai és egészségügyi szempontok szerinti potenciális problémákat illetően, stb.) Eltekintve az általános támogató környezet fejlesztésétől több vállalat állította az is, hogy a mindenféle, reformulációval kapcsolatos kiadás ( kutatás, fejlesztés, stb.) fedezésére szolgáló (főleg kormányzati) finanszírozási rendszerek fejlesztése elősegítené a reformulációs tevékenységeket. Néhány vállalat közvetlen pénzügyi támogatást is javasolt, mint például adókedvezmények a reformulált termékekre vagy reformulálást végző vállalatokra. Egy vállalat írta, hogy a bankoknak kedvezőbb hitelezési feltételeket kellene ajánlaniuk az olyan vállalatoknak, melyek élelmiszereket reformulálnak. Tudatosság javítása A válaszadó vállalatok véleménye szerint több figyelemfelkeltő kampány szükséges, mely informálja a vásárlókat ( az egészséges étrend fontosságára vonatkozó tudatosság növelése, a lakosság informálása a reformulált termékek egészségügyi előnyeiről, stb.) és befolyásolja a fogyasztók viselkedését ( a fogyasztóknak hajlandónak kell lenniük, hogy magasabb árakat fizessenek a reformulált termékekért, az új, reformulált termékek fogyasztói elfogadásának növelése, a fogyasztói kereslet növelése, stb.) Azt javasolták, hogy ezek a kampányok foglalkozhatnának az általános élelmiszer reformulációval, az egészséges étrendek és reformulált termékek egészségügyi hatásaival, az élelmiszer reformulálás jó gyakorlatával és az új / reformulált termékek reklámozására is lehetne használni őket. Jogi intézkedések A vállalatok ismételten kifejezték az óhajukat a világos állami politika iránt, és/vagy aziránt, hogy a kötelező előírások végrehajtása egyaránt vonatkozzon minden termelőre. Másrészről néhány vállalat megemlítette, hogy a reformulációt gyakran a meglévő törvények akadályozzák. ( új összetevők nem megengedettek, bizonyos egészségügyi állítások engedélyezése, előírások az élelmiszerek összetevőit illetően, például a Magyar Élelmiszerkönyvben, stb.). Egy vállalat 29

Eredmények javasolta, hogy a meglévő jogszabályok egyszerűsítése előny lenne. A releváns jogi kérdések páneurópai harmonizációját is javasolták. A nyersanyagok elérhetősége és beárazása A visszajelzések szerint sok vállalat küzd a megfelelő nyersanyagok elérhetőségével és árával ( alternatív nyersanyagoknak kellene elérhetőnek lennie, a nyersanyagoknak elfogadható ára kellene, hogy legyen, több nyersanyagnak kellene rendelkezésre állni alacsonyabb áron, stb.) Egy vállalat például kifejezetten kérte a megfizethető, kálium nélküli nátrium-csökkentést és egy másiknak elfogadható érzékszervi jellemzőkkel rendelkező cukor alternatívákra van szüksége. Egy esetben a válaszadó azt közölte, hogy a nyersanyag ellátóknak szűkebb specifikációs határokon belül kellene termelniük. Általános piaci feltételek Egy vállalat állította, hogy a reformulációt akadályozza az általános rossz piaci helyzet. Egy másik úgy gondolja, hogy a reformulált termékeknek jelenleg nincs piacuk. Több más vállalat úgy gondolja, hogy a reformulált termékek piaca nem egyértelműen meghatározott és hogy a fogyasztói/piaci igényekről bővebb információ szükséges. Egyéni megjegyzések voltak a kvalifikált (műszaki) személyzetre, támogató menedzsmentre, az összes érintett fél (főleg a kereskedők) nagyobb elkötelezettségére és a reformulációk végrehajtásának ésszerű időkereteire vonatkozóan. 30

Következtetések 4 Következtetések Kritikai észrevételek és a bemutatott adatok esetleges korlátai Bár egyes országokban sikeresebb volt, mint máshol, jelen felmérés az élelmiszerek reformulációjával kapcsolatban egy nemzetközi betekintést nyújt. A felmérés nagy része speciális információt szolgáltat a reformulációs eljárásokról, így hasznos jelzést ad az Európa-szintű trendekről, legalábbis a reformulációban sikeres vállalatokat illetően. Mindazonáltal, az olvasónak szem előtt kell tartania, hogy az online felmérésben érvényes válaszokat adott vállalatok vagy reformulálnak termékeket, vagy legalább érdeklődnek a téma iránt. Azok a vállalatok, melyek abszolút ellenzik és visszautasítják az élelmiszer egészségügyi előnyökre való reformulálását, talán elutasították a felmérésre való meghívást, és így esetleg alulreprezentáltak a jelen felmérésben. Így a bemutatott adatok egy része egy olyan képet festhet le, mely nem feltétlenül tükrözi a valóságot. Ez különösen a 3.2, 3.9, és 3.10. fejezetekben bemutatott adatokra igaz. A vállalatoknak a 3.2. fejezetben bemutatott meglehetősen pozitív hozzáállása az élelmiszer reformuláláshoz lehet, hogy kevésbé pozitív a valóságban. És mivel sok olyan vállalat nem válaszolt, mely a legnagyobb akadályokkal szembesült, vagy amelynek a legsúlyosabb fenntartásai vannak az élelmiszer reformulálással szemben, sok ok, amiért a vállalatok nem reformulálnak termékeket, végül érintetlenül marad. Mi a jelenlegi helyzet? Az 1990-es években főleg a nagy vállalatok által bevezetett élelmiszer reformulálás ma már kiterjed a KKV-kra is. Az 1500 európai élelmiszeripari vállalat között az Európai Unió Élelmiszeripari konföderációjának (CIAA) megbízásából végzett felmérés azt mutatta, hogy 2004- től 2007-ig az összes felkeresett vállalat 43%-a, 2008-ban pedig a 21%-a csökkentette a termékeinek telített zsír, só vagy cukor tartalmát [CIAA, 2009]. Ugyanakkor a CIAA által végzett tanulmány nem csak a KKV-ket, hanem a teljes 31

Irodalomjegyzék ipart is figyelembe vette. Külön elemezve az ipari, mikro-, kis- és közepes méretű vállalatokat, az előfordulási gyakoriságok jelentősen különböznek. A 2008-as felmérésben a nagyobb vállalatok 83%-a állította, hogy reformulál, míg a mikro-, kis és középvállalatok adatai jelentősen alacsonyabbak (16%, 27% és 27%). Ez azt jelenti, hogy a CIAA tanulmány szerint a KKV-k átlagosan 23,3%-a volt aktív az élelmiszer reformulációk teljesítésében. Ezen jelentésben bemutatott tanulmány szerint a válaszadó vállalatok 48%-a sikeres az élelmiszer reformulálásban. Ez azt jelenti, hogy az európai KKV-k aktivitása az élelmiszer reformulálásban megduplázódott az utóbbi 5 évben. Ugyanakkor a jelenlegi tanulmány is azt jelzi, hogy a vállalat mérete és az élelmiszer reformulálások léptéke között összefüggés van. Francia vállalatok jelentettek jóval az átlag feletti erőfeszítéseket az élelmiszer reformulálásban (majdnem az összes válaszadó vállalat 68%-a) de ugyanakkor a francia vállalatok közül van a legtöbb olyan, melynek több mint 249 alkalmazottja van (38,8%) és az éves bevétele meghaladja az 50 millió eurót (40,5%). Mik a fejlesztés főbb mozgatórugói? Talán a nem fertőző betegségek megállításával kapcsolatos számos nemzetközi kezdeményezés is köthető a KKV-k élelmiszer reformulációban történő fokozott részvételéhez. Többek közt ilyen a "WHO Globális Stratégia a táplálkozásra, testmozgásra és egészségre" (2004), az "EU Fehér könyv - stratégia a táplálkozással, túlsúllyal és elhízással kapcsolatos egészségügyi kérdésekre" (2007), és az "EU keretrendszer a nemzeti só kezdeményezésekre" (2008). Mindezen nemzetközi programok alapján számos európai ország fejlesztette ki saját nemzeti kezdeményezését a só, zsír, cukor, telített és transzzsírsavak fogyasztásával kapcsolatban, különös figyelmet fordítva a só és transzzsírsav csökkentésre. Az Európai Bizottság 2012-ben kiadott jelentése szerint a 2008-as "EU keretrendszer a nemzeti só kezdeményezésekre program alkalmazása óta egyértelmű növekedés mutatkozik azon országok számában, amelyek só csökkentéssel kapcsolatos kezdeményezéseket indítottak. Ezen kimutatások tökéletes összhangban vannak a jelen tanulmány eredményeivel, miszerint a vállalatok élelmiszert reformulálásának fő oka a só csökkentés (lásd 3.5.1). Megfigyelhető emellett az is, hogy a vállalatok 32

Következtetések csupán 15,3%-a szerint lényegi kérdés a transzzsírsav csökkentés. Ennek a magyarázata az, hogy az elmúlt években számos országban javult a transzzsírsav helyzet és a hangsúly áttevődött pl. a só csökkentésre. A legújabb WHO táplálkozási útmutató szerint újabban a cukorcsökkentés is egyre inkább a fókuszba került (a cukor bevitel nem lehet nagyobb, mint a teljes kalória bevitel 5%-a). Tekintettel arra, hogy Európában a 287.000 élelmiszer és ital vállalat, melynek 99,1%-a KKV, a forgalom 48,7%-át fedi le, így az európai élelmiszer összetételre gyakorolt hatása elég jelentős. (FOODDRINK, 2014). Cselekvésre való szükség A jelen tanulmány eredményei szerint a legtöbb megvalósított élelmiszer reformuláció a kérdéses összetevő egyszerű csökkentésén vagy részleges cseréjén alapszik. (lásd 3.5.3.) Innovatív fejlesztés, illetve új technológia alkalmazása az esetek csupán 11,1%-ban történt. A jelentések szerint az érzékszervi és a technológiai szempontok jelentik az élelmiszer reformulálás legfőbb akadályait (lásd 3.9). Egy, a SALUX WP5 keretében végzett kiterjedt szakirodalmi kutatás számos élvonalbeli megközelítést vizsgált, annak érdekében, hogy az élelmiszerekben történő zsír, só, cukor, transzzsírsavak és telítetlen zsírsavak csökkentésével kapcsolatos nehézségeket beazonosítsa. Azonban e lehetőségek egyike sem került említésre a felmérésben részt vevő vállalatok által. Ez tehát azt mutatja, hogy elég nagy rés van a gyakorlatban jelenleg alkalmazott és a lehetséges megoldások között. Ez a problémakör valószínűleg annak tudható be, hogy az európai élelmiszer ágazat rendkívül versenyalapú, ezért a legtöbb élelmiszer reformulálással kapcsolatos információ bizalmas. Másrészt azt is jelentheti, hogy a kutatók és a KKV-k közötti tudás átadás nem működik jól. 33

Irodalomjegyzék 5 Irodalomjegyzék CIAA - Confederation of the food and drink industries of the EU (2009) Europe s food and drink industry: Helping consumers make healthier choices - A survey of over 1,500 European food and drink companies of the food and drink industries of the EU. (CIAA EU Élelmiszer-és italipari szövetség (2009), Európai élelmiszerés italgyártás: A fogyasztók támogatása az egészségesebb választásban Az európai élelmiszeripar több, mint 1500 vállalatával készített felmérése.) http://www.fooddrinkeurope.eu/documents/brochures/ciaa_glossy_ Brochure_Final.pdf; elérhető 2014. február European Commission EC (2012) Implementation of the EU salt reduction framework Results of member states. (Európai Bizottság - EC (2012) EU sócsökkentés végrehajtása a tagállamok eredményei) http://ec.europa.eu/health/nutrition_physical_activity/docs/salt_report_en.pdf; elérhető 2014. február FOODDRINK 2014 Small and medium sized enterprises. (FOODDRINK 2014 Kis és középvállalatok) http://www.fooddrinkeurope.eu/industry-in-focus/topic/smalland-medium-sized-enterprises-smes/working-on-behalf-of-smes/; elérhető 2014. február 34

Melléklet I A felmérés eredményei részletezve 35

Melléklet I A felmérés részletes eredményei 36

Melléklet II WP 6 Módszertan SALUX - Európai hálózat létrehozása az élelmiszerek összetétele reformulálásának követésére - - Jó gyakorlatok meghatározása és bemutatása a kis- és közepes vállalkozások, valamint a fogyasztók számára - Az élelmiszerek összetétele KKV-k általi reformulálásának követésének megszervezése -WP 6 Módszertan- Munkacsomag száma WP6 Munkacsomag-vezető BOKU Résztvevő partnerek TECNOGRANDA; SFVS, CANRI, UHOH, CCFRA, IBA, TUB.LMBT, AGRO-HALL, Jata-Emona, CBHU, CODACONS, UIB, ISES Benyújtási határidő 25.10.2012 45

Melléklet II WP 6 Módszertan Tartalomjegyzék 1 SALUX A projekt célkitűzései... 47 2 A WP6 munkacsomag céljai... 48 3 WP 6 Módszertan... 49 3.1 WP 6 eszközeinek létrehozása Kérdőív és felkérő levél... 49 3.2 A felmérés végrehajtása és felelős partnerek... 50 3.3 A benyújtott adatok elemzése A válaszok összefoglalása... 54 46

Melléklet II WP 6 Módszertan SALUX A projekt célkitűzései A SALUS projekt fő célkitűzése, hogy hálózatot hozzon létre az élelmiszerek összetételének reformulálásával (megújításával) kapcsolatosan, ennek összefüggéseit vizsgálja európai vonatkozásban, illetve az előállított élelmiszerek zsírtartalmának (telített- és transz-zsírsav-tartalom), só és cukor-tartalmának csökkentésével kapcsolatos Jó gyakorlatot hozzon létre, és bemutassa azt a kis- és közepes vállalkozások és a fogyasztók számára, valamint a főbb megújításokra vonatkozó költségcsökkentési modelleket validálja. A SALUX további célja összegyűjteni és elemezni az élelmiszer-reformulációval kapcsolatos elérhető adatokat, információkat, szabályokat, rendeleteket és kulturális értékeket a résztvevő országok jellemzőit figyelembe véve, valamint összehasonlítva azokat. Mindezt egy ún. European Clearing House létrehozásával kívánják elérni, amelyet az agro-mezőgazdasági szektort képviselő KKV-k és fogyasztók részére hoznak létre, amelynek célja az élelmiszerreformulációval és -jelölésre vonatkozó információk elérhetőségének biztosítása a létező szakmai központok és adatbázisok hálózatba történő összekapcsolásával. A projektmunka a fent említett célok megvalósítására 5 munkacsomag (WP) között került rendszerezésre. Az egyes munkacsomagok, valamint a kapcsolódó feladatok a 11.-es egyes táblázatban láthatóak. 11 táblázat. A SALUX projekt alapvető munkacsomagjai WP-szám Megnevezés Leírás 4 Helyi összefüggések vizsgálata Az élelmiszer reformulációról rendelkezésre álló adatok és információk gyűjtése, valamint az ezzel kapcsolatos nemzeti törvények, szabályozások, technológiai/gazdasági korlátok és kulturális értékek vizsgálata a résztvevő országok 5 A Jó gyakorlat definiálása, tapasztalatok cseréje 6 Az élelmiszer reformuláció nyomonkövethetőségének megszervezése az KKVken belül 7 Költséghatékonyságanalízis (CEA) a fő reformulációk azonosítására 8 European Clearing House agro- különböző helyzetének összehasonlítása céljából. A Jó gyakorlat azonosítása és az élelmiszer reformulációról kapott tapasztalatok EU-n belüli cseréje a korábban már valamilyen más kontextusban validált hatékony módszerek ismeretének elősegítésére. A Jó gyakorlat a SALUX-javaslatok egyik fő alapelve. Programok és a politikai célkitűzések hatásainak felbecslése, az élelmiszerek telített és transz-zsír-, só-, és cukortartalmának csökkentésének céljából. Ezt elsősorban az élelmiszer-reformuláció műszaki és gazdasági szempontjaira koncentrálva, a bejövő, folyamatban lévő, illetve kimenő KKV-indikátorok meghatározása által kívánja elérni. A cél a kiválasztott élelmiszer reformulációk költséghatékonyságának vizsgálata európai és nemzetközi szinten. A vizsgálat különösképpen a KKV-k egyedi igényeit célozza meg. A Clearing House megalkotása az élelmiszerek reformulációjára és jelölésére annak érdekében, hogy a lényegi információ minden ezzel kapcsolatos kérdésre 47

Melléklet II WP 6 Módszertan mezőgazdasági KKV-k és fogyasztók részére. összegyűjtésre kerüljön, ily módon elősegítve a meglévő szakértői központok, illetve adatbázisok közötti kapcsolatot. WP 6 munkacsomag céljai A SALUX program szerint minden résztvevő országában az élelmiszer reformulálásban résztvevő a kis- és középvállalkozások követése azon célból, hogy segítsék A táplálkozás, a túlsúly, és elhízással kapcsolatos egészségügyi problémákra vonatkozó európai stratégia fehér könyve céljainak kivitelezését. A 6-os munkacsomag (Az élelmiszerek összetétele reformulálása követésének megszervezése KKV-k között) célja ugyanakkor, hogy jobban közvetítse a kis- és középvállalkozások igényeit, nehézségeiket az előállított élelmiszerekben lévő zsír, só, telített zsírok, transz-zsírok vagy cukrok mennyiségének csökkentésére irányulóan. A SALUX célja, hogy megközelítőleg 1000 KKV-val felvegyék a kapcsolatot, hogy egy kérdőíven keresztül írásbeli visszajelzést kapjanak tőlük. A kérdőív a projekt által a munka korai szakaszában megállapított legfontosabb információkat és hiányosságokat vázolja fel, a következő kérdésekre keresve a választ KKV-knak feltéve: - Mit tesznek annak érdekében, hogy csökkentsék a termékeikben a só-, telített zsírok-, transz zsírok- vagy a cukortartalmat? - Ezen törekvéseik közben milyen problémákba ütköznek? - Mik a lehetséges következményei a só-, telített- és transzzsír- vagy a cukor-tartalom redukálásának? - Mik a jelenlegi és jövőbeli só-, telített zsír-, transz zsír- vagy cukoralternatívák? - Mi a só-, telített zsír-, transz zsír- vagy cukormennyiség csökkentésének és/vagy megszüntetésének időszükséglete a terméktípust illetően? A felmérés fő és átfogó célja, hogy az európai KKV-k jobban megértsék az élelmiszer reformulációt a csökkentett zsír-, transz zsírsav-, telített zsírsav-, só- vagy cukortartalommal kapcsolatban. 48

Melléklet II WP 6 Módszertan WP 6 Módszertan A WP 6 eszközeinek fejlesztése Kérdőív és meghívó levél A WP 6 vezetője (BOKU) kidolgozott egy meghívólevelet (I. melléklet), egy kérdőívet (lásd a WP6_Questionnaire nevű Excel fájlt) és egy köszönő e-mailt (II. melléklet) a felmérés lebonyolításához. Mind a meghívó levél, mind a kérdőív vázlat verzióját bemutatták az összes partnernek a projekt találkozón Helsinkiben (2012. szept.). A találkozó után a BOKU összegyűjtött és figyelembe vett minden hozzászólást (amelyet a Helsinki ülésen vagy a találkozó után e-mailben nyújtottak be). Az 1. táblázat az összes kommentet és vonatkozó megoldást összefoglal. 12. táblázat: A partnerek hozzászólásai a WP6 módszertanával és a véghezvitt megoldásokkal kapcsolatban Partner hozzászólása Az Ön cége végrehajt reformulációt vagy nem? (A kérdőív tartalmazza) Tartalmaznia kell a reformuláció okát is a kapcsolattartó levél főcímének? Ha több mint egy termék lett átalakítva --> különféle kérdések --> Hogyan győződjünk meg, hogy e szempontok benne vannak a kérdőívben? A cég által előállított fő termék iránti kérdések. Megtett lépések Lásd Q6; ha igen, válaszoljon Q 7 19-re; if ha nem, Q 17-19 Lásd a felkérő levél főcímét; beleértve a só, cukor, zsír, telített és telítetlen zsírokat a főcímben. Lásd Q 8-9; úgy értsük, hogy a vállalat legfontosabb reformulációjára koncentráljunk Lásd Q5 Mennyi kérdőív országonként? Dario szeptember 14-i indítványozása, lásd 4-es táblázat. Ha valamilyen összetevő csökkentve lett, a több adalékról vagy egyéb anyagról szükséges az információgyűjtés az egész reformuláción belül, nem csupán magáról a csökkentésről! Lásd Q11, beleértve ezen kérdések szempontjait Zsír hozzáadása, nem csupán transz és telített A hozzáadott zsír szerepel a kérdőívben, valamint a felkérő zsírsavak, cukor és só hozzáadása? levélben is. Mennyiségi adat fontos? Mekkora csökkentés? Lásd Q9; meg kell kérdezni a csökkentés mértékét is (%)! Élelmiszer kategória nem elegendő! Mindegyik kategóriára adjon példát! Honnan tudja a vállalat, hogy KKV-e? Névtelen kérdőív vagy személyes kérdőív. Melyiket részesítsük előnyben? Extra sor hozzáadása a kérdőíven, ahol a további információkat igénylő cégek megadhatják az e-mail címüket. Megoldás: Lásd Q 5 és Q8, a hivatalos élelmiszerkönyv kategóriáit kell használnunk. <http://www.codexalimentarius.net/gsfaonline/foods/index.html?collapse=165> and added examples Lásd Q3-4, meg kell nézni az éves forgalmat a foglalkoztatottak számát (a hivatalos Európai Bizottság KKV-ről alkotott definíciója szerint) http://ec.europa.eu/enterprise/policies/sme/factsfigures-analysis/sme-definition/index_en.htm Ajánlott a cég nevét/e-mail címét megkérdezni. Fontos még megemlítenünk, hogy a felkérő levélben szereplő adatokat bizalmasan kezeljük, és hogy azok a végső kiértékelésnél feltétlenül név nélkül fognak szerepelni (lásd Q1 és az új felkérő levelet). Q1-2-ben teljesítve. 49

Melléklet II WP 6 Módszertan A felmérés kivitelezése és a partnerek felelőssége A BOKU az angol-nyelvű felmérést, a felkérő levelet és a Köszönjük szépen e-mail-ét! minden projektben résztvevő partnernek elküldi. Minden résztvevőnek szükséges a felmérésnek, a felkérő levélnek, illetve a Köszönjük szépen e-mailnek az adott nemzeti nyelvre történő lefordítása. Kérjük, ne feledje el kitölteni a következő információkat a felkérő levélben: szervezet neve, kapcsolattartási lehetőségek. Több mint két résztvevő országonként esetén, a nemzeti kapcsolattartó pontok (Helsinki konferencián meghatározottak szerint, lásd 4-es táblázat) a felelősek a fordításért, de a feladatot természetesen eloszthatják a saját (nemzeti) partner-szervezetek között. Az angol felek feladata a nyelvtani/kiejtésbeli hibák ellenőrzése, illetve ezek javítása. A német felek német nyelvű verziót használhatnak, amint azt a BOKU elkészítette. FONTOS MEGJEGYZÉS: Az angol nyelvű kérdőív-sémában Excel formátumú. A fordítás alatt kérjük, győződjön meg arról, hogy a begépelt lefordított szöveg megfelelő cellába került (pl.: B oszlop 4. sora), ahogyan mi ezt a fentebb is említett sémában tettük. (a teendő csupán annyi, hogy a fordított szöveggel felülírjuk az eredeti angol szöveget. Nekünk ez rendkívüli módon fontos, hogy megfelelően javíthassuk az online kérdőíveket. Küldje el a már lefordított kérdőívet (Excel file) a BOKU-nak; andreas.hoehl@boku.ac.at (Határidő: 16.11.2012) A BOKU a Surveymonkey online alkalmazás segítségével minden ország számára elkészíti a felmérés. Egyúttal interneten keresztül minden résztvevő megkapja az azonosító kódját. (Határidő: 23.11.2012) Minden partnert megkérünk, hogy ellenőrizze a felmérést végző online szoftver érvényességét és küldjön még egy végső hozzájárulást. (rövid e-mail) andreas.hoehl@boku.ac.at (Határidő: 29.11.2012) Fontos megjegyzés: Visszajelzésre ne számítsanak feltétlenül! Minden partner megkapja a saját online felmérését a BOKU-tól. Abban az esetben, ha az adott ország több partnerrel is rendelkezik, minden egyes résztvevő külön linken érheti majd el a saját felmérését. (Határidő: 30.11.2012) Kérjük, üsse be a hivatkozást (link) a saját nyelvre lefordított felkérő levélbe! Minden résztvevő elkezdheti meghívni a KKV-ket, azáltal hogy elküldi számukra a felkérő levelet a linkkel. A felmérés december elején indul és egészen január végéig fog tartani. 50

Melléklet II WP 6 Módszertan Az előírtaknak megfelelően, megkérjük partnereinket, hogy a lefordított felkérő levelet a saját nyelvű felmérést tartalmazó hivatkozással (link) együtt küldjék el. (kérjük, ne feledjék bemásolni/beszúrni azt a lefordított levélbe). Maga a folyamat rugalmasan kezelhető, rábízzuk a partnereinkre. Egy példát azonban megadunk alább: A) Hozzon létre értesítési listát (koncentráljon a megcélozni szánt cégekre, ha több mint 1 partner van, ugyanabból az országból hangolja össze a teendőket, ügyeljen, hogy ne értesítse a cégeket párhuzamos forrásokon keresztül. B) Azonosítsa be előre a céges kapcsolattartó személyeket e-mail, web, vagy telefon által. (ha nem lehetséges elérni a meghatározott kapcsolattartó személyt küldje el a felkérő levelet a cég általános e-mail fiókjába. C) Küldje el a felkérő levelet az adott cégnek e-mailen keresztül (Értesítési lehetőség az A, illetve B pontban van meghatározva. E-mail szövege = Felkérő levél szövege. Csatolt fájlként mellékeljük a hivatalos felkérő levelet is! (azonos szövegű, mint az e-mail, de hivatalos SALUS fejléccel és a kapcsolattartó személy elérhetőségével kiegészítve) D) Figyeljük a válaszokat, abban az esetben, ha ilyet nem kapunk, keressük fel az adott céget e-mailen vagy telefonon keresztül. A több mint 1 projekt partnerrel rendelkező országok esetében, hogy elkerüljük az egymást átfedő kérdéseket, (Olaszország, Németország) megkérjük a nemzeti kapcsolattartó pontokat (lásd 3-as táblázat), hogy párosítsák a partnerlistájukat, illetve ellenőrizzék, hogy melyik partner melyik KKV-vel áll kapcsolatban. 1 táblázat: Nemzeti kapcsolattartók Ország Partnerek Nemzeti elérhetőségek Olaszország Tecnogranda, ISES, Tecnogranda Codacons Finnország MTT MTT Románia IBA IBA Egyesült Királyság Campden BRI Campden BRI Franciaország Agro-Hall Agro-Hall Magyarország CBHU CBHU Litvánia SFVS SFVS Ausztria BOKU BOKU Bulgária CANRI CANRI Szlovénia Jata-Emona Jata-Emona Németország TUB, UHOH TUB Spanyolország UIB UIB 51

Melléklet II WP 6 Módszertan Küldjön egy Köszönő email-t valamennyi válaszadónak: lépjen be a survey monkey website http://www.surveymonkey.com/ ra. Használja a felhasználónevet és a jelszót (BOKU küldi majd). Klikkeljen View all surveys and válassza ki a saját országát (lásd 1. ábra). Klikkeljen a körben lévő szimbólumra Analyze (lásd 2. ábra) és megnyílik a válasz összesítő. Klikkeljen Email - Show responses -ra (lásd 3. ábra) és látni fogja az összes e mail-t, akik válaszoltak a kérdőívre. Ezután kérjük, küldjön Köszönő email-t mindenkinek, aki a listán szerepel. Javasoljuk az 1 héten belüli válaszadást. Így kérjük, hogy hetente ellenőrizze a kérdőívre adott nemzeti válaszokat. 1. ábra: Válassza ki a saját (nemzeti) felmérést 13. ábra: Nyissa meg az összesített válaszokat 52

Melléklet II WP 6 Módszertan 2. ábra: A válaszadók e-mail címének megtekintése Összesen 1000 kitöltött kérdőívre számíthatunk. A várható kitöltött kérdőívek száma országonként a 4. táblázatban látható. 2. táblázat: Várható kitöltött kérdőívek száma országokra lebontva Ország Népesség Kérdőívek száma Németország 81.843.743 148 Franciaország 65.397.912 128 Egyesült Királyság 62.989.550 126 Olaszország 60.850.782 123 Spanyolország 46.196.277 105 Románia 21.355.849 76 Magyarország 9.962.000 62 Ausztria 8.443.018 60 Bulgária 7.327.224 59 Finnország 5.401.267 56 Litvánia 3.199.771 29 Szlovénia 2.055.496 27 Összes: 375.022.889 1000 53