J E L E N T É S A KORMÁNY RÉSZÉRE

GAZDASÁGI ÉS KÖZLEKEDÉSI MINISZTER J E L E N T É S A KORMÁNY RÉSZÉRE Tárgy: Beszámoló a Közraktári Felügyelet 2006. évi tevékenységéről Budapest, 2007. május

2 Vezetői összefoglaló I. Tartalmi összefoglaló A közraktározásról szóló 1996. évi XLVIII. törvény (a továbbiakban: Krt.) 43/A -ának felhatalmazása alapján a 260/2006.(XII.20.) Kormány rendelet 8. szerint - a közraktári piac felügyeletét a Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal kereskedelmi és piacfelügyeleti hatósága gyakorolja. Ezt a tevékenységet a hivatalban osztályként működő Közraktári Felügyelet látja el. A Krt.-ben meghatározott engedélyezési és ellenőrzési feladatok ellátásában a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete a szakterületét érintően közreműködik. A beszámoló bemutatja a Közraktári Felügyelet elmúlt évi engedélyező, ellenőrző tevékenységét, tapasztalatait, a közraktározási piac helyzetét. A Felügyelet működését 2006. évben is a Krt.-ben meghatározott alapvető feladatok ellátása határozta meg. A Felügyelet a Krt. által ráruházott feladatait teljesítette. 2006. évben a Közraktári Felügyelet négy általános-, egy témavizsgálatot folytatott le. Az elmúlt évben a Magyarországon működő négy közraktár 181 milliárd forint értékű közraktári jegyet bocsátott ki. Ezen értékpapír fedezetével - becsült adatok alapján - a vállalkozások mintegy 140 milliárd forint lombardhitelhez jutottak, amelyet a termelés hiteligényére, fejlesztésre fordíthattak. II. Az előterjesztés benyújtását indokoló jogszabályi előzmény A Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatalról szóló 260/2006. (XII. 20.) Kormány rendelet 8. (3) bekezdése tartalmazza. III. Várható szakmai hatások ---- IV. Döntés várható gazdasági hatásai A beszámoló határozati döntést nem igényel. V. Várható társadalmi hatások ---- VI. A döntés kapcsolódása ----

3 VII. Az egyeztetés után fennmaradt vitás kérdések A közigazgatási egyeztetés során érdemi észrevétel nem érkezett, vitás kérdés nem maradt. VIII. Egyéb megjegyzés ---- IX. Sajtó tájékoztatása: A beszámoló sajtónyilvánosságot nem igényel.

4 A beszámolóban szereplő rövidítések, a közraktározással és a felügyelettel kapcsolatos néhány fogalom Rövidítések: Krt. PSZÁF a közraktározásról szóló 1996. évi XLVIII. törvény Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete Fogalmak: Közraktári tevékenység: az áru közraktári szerződés alapján a közraktári törvényben meghatározott módon történő tárolása és őrzése, a közraktári jegy kibocsátása, valamint az áru kiszolgáltatása. Letevő: a közraktári szerződés tárgyát képező áru elhelyezője. Közraktári jegy: a közraktári szerződés alapján letétbe vett áruról kiállított rendeletre szóló értékpapír, mely a közraktár részéről az áru átvételének elismerését jelenti, és kiszolgáltatásra vonatkozó kötelezettségét bizonyítja. A közraktári jegy két részből, árujegyből és zálogjegyből áll. Forgatás: a közraktári jegy vagy bármely részének átruházása, amely a jegy hátoldalára írt átruházó nyilatkozattal és az átruházó (cégszerű) aláírásával történik. Forgatmány: átruházó nyilatkozat. Forgató: a közraktári jegy vagy egy részének az átruházója. Forgatmányos: a közraktári jegyet vagy egy részét megszerző személy. Raktározás: a közraktár a közraktározást végezheti saját tulajdonában lévő raktárában, illetve bérelt raktárban. Művi tárolás: a közraktár által bérelt raktárban történő közraktározás. Kölcsön: a közraktári jegy birtokosa a zálogjegy forgatásával kölcsönt vehet fel. Lombardhitel: értékpapírra vagy árura adott rövid lejáratú zálogkölcsön. A Felügyelet feladata: a piac szabályozása és a közbizalom érdekében a közraktári tevékenység engedélyezése, a közraktár - e törvényben és a rá vonatkozó egyéb jogszabályokban előírt - kötelezettségei betartásának folyamatos ellenőrzése. A felügyeleti ellenőrzés: évente ellenőrzi a közraktári tevékenység törvényben előírt feltételeinek meglétét, a közraktározás és - a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletével együttműködve - a kölcsönnyújtás gyakorlatát (általános ellenőrzés). A felügyelet az általános ellenőrzéseken kívül - egy-egy részterületre kiterjedően - egyéb célvizsgálatot is elrendelhet.

5 I. Bevezető A közraktározási tevékenységet a piacgazdaság kialakulásával párhuzamosan az áru- és pénzforgalmi viszonyok fejlesztése, a termelés hiteligényeinek jobb kielégítése, valamint a nemzetgazdaság hatékonyságának, eredményeinek növelése céljából 1996. óta hazánkban törvény szabályozza. A Krt. értelmében közraktározható - pénz és értékpapír kivételével - minden forgalomképes ingó dolog. A közraktári tevékenység az áru közraktári szerződés alapján meghatározott módon történő tárolása, őrzése, közraktári jegy kibocsátása, valamint az áru kiszolgáltatása. Az áru ellenében kibocsátott közraktári jegy rendeletre szóló értékpapír, amely a közraktározási idő alatt önmagában is forgalomképes váltó módjára forgatható, az esetek zömében lombardhitel fedezetét szolgálja. A közraktározás számos előnye közül a kölcsönnyújtás mellett lehetőséget ad a termelés és az értékesítés vagy felhasználás közötti időintervallum áthidalására, fontos eszköze az állami intervenciónak, és szorosan illeszthető a tőzsdei forgalmazáshoz. A közraktári tevékenység fejlődésére vonatkozó forgalmi adatokkal 1995. óta rendelkezünk. Ezek szerint 1995-ben a kibocsátott közraktári jegyek értéke 34 milliárd forintról 2006. évre 181 milliárd forintra növekedett. Az elmúlt év adataihoz képest 6 %-os csökkenés tapasztalható. A forgalmi adatok értékelése során megállapítható, hogy a közraktározást igénybe vevők leginkább a kis- és középvállalkozások, megnőtt az érdeklődés az ipari termékek közraktározása iránt is. A közraktározási piacot a jellemző adatok tükrében a beszámoló 1. számú melléklete mutatja be. A Krt. a közraktározási tevékenység engedélyezése során a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (a továbbiakban: PSZÁF) számára egyetértési jogot, az ellenőrzés tekintetében együttműködési kötelezettséget ír elő. A közös munka részleteit Együttműködési Megállapodás formájában a két szervezet rögzítette. A két felügyelet között a kapcsolatot az elmúlt évben is korrekt eredményes együttműködés jellemezte. A Közraktári Felügyelet feladata a közbizalom széleskörű biztosítása érdekében a közraktári piac felügyelete, a tevékenység engedélyezése, illetve a törvényi rendelkezések betartásának folyamatos ellenőrzése. Ennek értelmében a Felügyelet tevékenysége kiterjed az új közraktárak engedélyezési eljárására, a Krt. által előírt bejelentési kötelezettségek elbírálására, a folyamatos ellenőrzésre, a jogszabályok szakmai előkészítésére, szakmai tanácsadásra, a közraktári tevékenység továbbfejlesztésére.

6 II. A Közraktári Felügyelet 2006. évi tevékenysége Engedélyezés A Krt. a közraktári tevékenység megkezdését és megszűntetését felügyeleti engedélyhez köti. A Felügyeletnél 1997-óta minden évben több befektető érdeklődött a tevékenység engedélyezési eljárása, valamint a működés feltételei iránt, azonban tényleges kérelem csak az elmúlt évben érkezett. Tekintettel arra, hogy a Krt.-ben foglalt feltételeket teljesítette, a Felügyelet az engedélyt a PSZÁF egyetértésével megadta. Ezzel az új közraktár 2006. június 1-jével megkezdte a működését. A már működő közraktárak számára az alapítás feltételeiben bekövetkezett, illetve a működésüket közvetlenül befolyásoló változások esetén a törvény bejelentési (engedélyezési) kötelezettséget ír elő. A Felügyelet 2006-ban 13 esetben bírált el és hagyott jóvá változás bejelentést. A változások a tulajdonosi körre, vezető tisztségviselők körére, valamint az üzlet-, és zálogkölcsön nyújtási szabályzatok módosítására, illetve közraktári jegy formai módosítására vonatkoztak. A változás-bejelentésekkel kapcsolatosan - az eljárás részeként - a PSZÁF munkatársai állást foglaltak, különös tekintettel a zálogkölcsön nyújtási tevékenységre vonatkozó feltételek tekintetében. Ellenőrzés A Felügyelet munkájának döntő része a folyamatos ellenőrzés. Ennek keretében a közraktárakkal folyamatos kapcsolatot tart, adatokat kér be, valamint éves ellenőrzési terv alapján - a Krt. által kötelezően előírt - éves általános vizsgálatot, utóellenőrzést, cél- és témavizsgálatot végez. A Felügyelet az ellenőrzéseket részletes program szerint végzi. Az ellenőrzési eljárás lebonyolítása belső szabályzat alapján történik. A szabályzatot az idő közben módosult jogszabályok, valamint a hivatal szervezeti változásainak figyelembe vételével a Felügyelet módosította. Az elmúlt évben a Felügyelet négy általános vizsgálat mellett, egy témavizsgálatot végzett. A korábbi vizsgálatok során feltárt szabálytalanságok megszüntetésére tett felügyeleti kötelezések végrehajtását ezúttal a Felügyelet nem az utóvizsgálat módszerével ellenőrizte. A 2005-ben feltárt jelentős számviteli szabálytalanság tekintetében folyamatos havi jelentési kötelezettséget írt elő a Felügyelet az érintett közraktár számára, amely biztosította a folyamatos kontrollt. Ez a módszer a kiszabott bírsággal együtt a helyes gyakorlatra ösztönözte a közraktárat, és a jövőre nézve is megfelelő visszatartó erőnek bizonyult. A közraktárak belső szabályzatainak módosítására tett felügyeleti intézkedések végrehajtását a szabályzatok bejelentésékor, azaz tartalmi elbírálásakor a Felügyelet ellenőrizte. A gyakorlati alkalmazást pedig az éves általános vizsgálat során kontrollálta. Célvizsgálat elrendelése az elmúlt évben nem volt indokolt.

7 Az éves általános vizsgálat a közraktározási tevékenység egészére kiterjedő ellenőrzés. Vizsgálja a működés vagyoni, tárgyi és személyi feltételeit, a közraktározás és kölcsönnyújtás gyakorlatát, szabályozottságát. Az ellenőrzések során a Felügyelet a törvényi előírások és a közraktározást közvetlenül és közvetve érintő speciális jogszabályok, valamint a közraktárak saját, belső szabályzatainak betartását vizsgálja. Kiemelten kezeli az értékpapír kibocsátást, a letéti könyv kezelését, és a jegyek bevonását. Konkrét ügyletek kiválasztásával ellenőrzi a szerződéskötés gyakorlatát, a zálogkölcsön nyújtási tevékenységet. A bizonylatok alapján, valamint az áru tárolásának helyszínén ellenőrzi az áru betárolását, biztosítását, kezelését, a minőség megóvást és a kitárolást, azaz a közraktározás teljes folyamatát. Az elmúlt évben is különös gondot fordított a Felügyelet az intervenciós célra felajánlott gabonatermékek közraktározási körülményeinek vizsgálatára, valamint a közraktári jegyek kibocsátására és bevonására. A Krt.-ben előírt kötelezettségük alapján a közraktárak kölcsönnyújtási gyakorlatát a PSZÁF munkatársai ellenőrzik. Ennek során a teljes zálogkölcsönzési folyamat ellenőrzése, mintavétel alapján egyes ügyletek tételes ellenőrzése, valamint e körhöz tartozóan a közraktári jegyek szabályszerűségének vizsgálata történik. Tekintettel arra, hogy a négy közraktár közül két társaság végez un. saját zálogkölcsön-nyújtási tevékenységet, az elmúlt évben a PSZÁF munkatársai e két társaságnál végeztek vizsgálatot a Felügyelet éves általános helyszíni ellenőrzésének keretében. Vizsgálatuk szabálytalanságot nem tárt fel. A Felügyelet a 2006. évi általános ellenőrzés keretében szúrópróbaszerű kiválasztással 97 telephelyet és 418 ügyletet ellenőrzött tételesen. (2005-ben 73 telephely és 256 ügylet ellenőrzése történt.) Az év során kiadott tevékenységi engedéllyel rendelkező új közraktárnál is ellenőrzést végzett a Felügyelet, amelynek súlypontja a helyes közraktározási gyakorlat kialakításának vizsgálata volt. A speciális számviteli és egyéb előírásoknak való megfelelés, az idegen áruk nyilvántartása, ellenőrzése és az értékpapír kibocsátás rendszerének vizsgálata több (a részvénykönyv-vezetéssel, a felügyelő bizottság működésével, az alaptőke pénzbeli és nem pénzbeli részének meglétével, a közraktári jegy nyilvántartásával, valamint az áruk kitárolásával és részkitárolásával kapcsolatos) hibát tárt fel. A felügyeleti ellenőrzés nyomán ezek kijavítására intézkedések történtek, amelyeket a felügyelet utóellenőrzés keretében jelenleg vizsgál. Az éves általános ellenőrzések megállapították, hogy a közraktárak rendelkeznek működésükhöz szükséges, törvényben előírt tárgyi és személyi feltételekkel. A 2005. évben tapasztalt szabálytalanságokat a közraktárak megszűntették. A közraktározás folyamatát vizsgáló felügyeleti ellenőrzések alapvetően gondos közraktári gyakorlatot tapasztaltak. Annak ellenére, hogy a Krt. az áru minőségének megállapítására kötelező minőségvizsgálatot nem ír elő, a közraktárak törekednek, hogy minden olyan áruféleséghez beszerezzenek minőségi tanúsítványt, ahol objektív laboratóriumi vizsgálat elvégezhető. A prudens működésre való törekvést jelzi, hogy a közraktárak az áru tulajdonjogáról is nyilatkoztatják a letevőket.

8 A letevők és a hitelezők a piaci igények változásával folyamatosan igénylik a közraktárak rugalmas közreműködését. Erre a hatályos törvény keretei között van lehetőség, és a közraktárak is igyekeznek követni a piac igényeit. A Felügyelet az ellenőrzések során vizsgálja, hogy a jogszabályi előírások teljesüljenek, illetve kötelezi a közraktárakat, hogy belső szabályzataikat folyamatosan a változó gyakorlathoz igazítsák. Kötelezések A Felügyelet jogsértés esetén kötelezéssel, szükség esetén szankcióval él. Az elmúlt évben 22 határozat és 3 végzés született. Ebből a tárgyi és személyi változás bejelentésével kapcsolatosan 15 felügyeleti határozat készült, a vizsgálatokat pedig 7 határozat zárta le. A közraktárak a Felügyelet előírásait, intézkedéseit tudomásul vették, azokat a teljesítési határidők figyelembe vételével teljesítették. A kötelezések végrehajtását a Felügyelet folyamatosan utóvizsgálatokkal, illetve az aktuális éves általános ellenőrzésekbe beépített vizsgálati pontokkal, a közraktárak vezetőitől kért beszámolókkal a határidőkre figyelemmel folyamatosan ellenőrzi. A Felügyelet az elmúlt éves vizsgálatok tapasztalatai alapján három alkalommal szabott ki összesen 1,1 millió forint összegű bírságot. A bírságok kiszabását szabálytalanság elkövetése, illetve ismételt elkövetése indokolta. A Felügyelet határozataival kapcsolatosan egy 2005. decemberében kelt határozat ellen élt jogorvoslati lehetőségével egy közraktár. A per 2006 során befejeződött, a bíróság a Felügyelet határozatát helyben hagyta. A közraktározási piac felügyelete A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény hatálybalépésével összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2005. évi LXXXIII. törvény alapján a Felügyelet 2005. november 1-jétől piacfelügyeleti tevékenységet lát el. A Felügyelet tevékenysége ezzel alapvetően nem változott, mivel korábban is folyamatosan ellenőrizte a közraktári piacot, fogyasztói bejelentéseket vizsgált ki, megfigyelte és elemezte a piacra jellemző adatokat, illetve aktívan hozzájárult a piac megismertetéséhez, fejlesztéséhez. Tanácsadással, konzultációval segítette a közraktárakat, hogy azok a változó piaci igényeket a jogszabályi feltételek betartása mellett mind jobban kielégíthessék. A közraktározással kapcsolatos forgalmi adatok elemzését a beszámoló 1. számú melléklete tartalmazza. Az idősoros adatok szerint piac viszonylag kiegyenlített, az ügyfelek számában és a forgalom nagyságrendjében, összetételében évek óta kiugró változás nem tapasztalható. A 2006-ban kedvezőtlen hatásként tapasztalt piaci koncentráció az év második felétől enyhült, amikor az új közraktár megkezdte működését. Ez évben újabb, ötödik közraktár engedélyezési eljárása van folyamatban, amely várhatóan egy kiegyenlítettebb piacot fog eredményezni. Mind a letevők, mind a hitelező bankok számára kedvező a változás, hiszen a közraktári szolgáltatás

9 színesedik, a díjakban érdemi verseny alakulhat ki, illetve a hitelezők kockázata is csökken. A többszereplős kínálati piac a szereplőket jobb teljesítményre, gazdaságos működésre sarkallja. A 2006-os évben realizálódott egy, a tevékenységét átmenetileg szüneteltető közraktár mintegy 40 milliárd forintnyi szerződéses állományának egy másik közraktárra történő átruházása. A Felügyelet kiemelten ellenőrizte a folyamatot. Az ügyfelek részéről a Felügyelethez panasz nem érkezett, a szerződések idő közben teljesedésbe mentek. A jövő tervei között szerepel az árutőzsde és a közraktárak kapcsolatának kialakítása. A XIX. század végén a közraktári jegyet a tőzsde elfogadta, megszokott forma volt az áru értékesítése a közraktári jegy által. Ez sajnos eddig a mai viszonyok között nem válhatott gyakorlattá. Amennyiben a működés szabályainak kialakítása biztonságosan megoldható, a közraktári jegy kereskedelmi forgalma jelentős mértékben megnőhet, amely ismertségét, elfogadottságát, jelentőségét egyaránt növelheti. A Felügyelet gazdálkodása A Közraktári Felügyelet kiadásai és bevételei a Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal (a továbbiakban: MKEH) költségvetésében jelennek meg. A Felügyelet bevétele az elmúlt évben igazgatási szolgáltatási díj, felügyeleti eljárási díj befizetésekből, valamint bírság bevételekből származott. A felügyeleti eljárási díj mértékét a Krt. maximálja, mivel a közraktározási társaságok forgalmuktól függően, a kibocsátott közraktári jegyeken feltüntetett érték együttes összegének 0,5 ezrelékét, maximum tízmillió forintot fizetnek be évente. A felügyeleti díj megosztásra kerül a Felügyelet és a PSZÁF között 80/20 %-os arányban, így a Felügyelet éves díjbevétele a jelenleg működő három közraktár esetében a maximum 24 millió forint volt. Bírság bevétel a 2005-ben kiszabott és 2006-ban jogerőre emelkedett bírsággal együtt összesen 10,5 millió forint volt. Az elmúlt év során a felügyeleti tevékenység kiadása 31,4 millió forint volt. A 2005. évi kiadásokhoz képest a Felügyelet kiadásai csökkentek, mivel intézményei beruházásra nem került sor, valamint az MKEH-ban január 1.-jével bekövetkezett intézményi összevonás miatt a személyi juttatások és a Felügyeletre lebontott általános kiadások is csökkentek. A főbb bevételi és kiadási tételeket a 2. számú melléklet tartalmazza. A felügyeleti munka személyi és tárgyi feltételei A Felügyelet az elmúlt évhez képest változatlan formában, az MKEH önálló szervezeti egységeként összesen öt főállású köztisztviselővel működött. Az új közraktár piacra lépésével a Felügyelet feladatai növekedtek, azonban a munka racionális szervezésével a feladatok változatlan létszámmal elláthatóak. A feladat ellátásához minden munkatárs rendelkezik a szükséges szakmai és közigazgatási képzettséggel. A munka tárgyi feltételei adottak, a telephelyekre történő utazás feltételeit, amely a helyszíni ellenőrzés legjelentősebb része, és az ország teljes területére kiterjed, az MKEH saját keretei között, saját költségei terhére biztosítja.

10 III. Összefoglaló A Közraktári Felügyelet fennállása óta eltelt időszakban a közraktározási tevékenység a gazdaság elfogadott, jogszerűen és megfelelő szakmai színvonalon működő területe. Ez mind a szolgáltatást igénybe vevő társaságok, mind a hitelt nyújtó kereskedelmi bankok számára megfelelő biztonságot jelent. A kilencvenes évek elején többségében szervezetlenül üzemelő közraktárak az elmúlt kilenc évben a törvény által egyértelműen megfogalmazott feltételrendszer szerint működnek. A tevékenységet a Felügyelet szakmai iránymutatással, esetenként kötelező előírásokkal, vagy ajánlásokkal, és ha szükséges szankcionálással is folyamatosan alakítja. A 2006. év tapasztalatai alapján a közraktárak működése alapvetően megfelel a vonatkozó jogszabályi előírásoknak. Hozzájárul a gazdaság hatékony működéséhez, így döntési lehetőséget biztosít a termelési ütem és a felhasználási, értékesítési, beszerzési időpont megválasztásában, azaz áthidalja a szezonalitás (beszerzés termelés értékesítés felhasználás) okozta problémákat, finanszírozási könnyítést jelent, rövid távú kölcsönök nyújtásával hozzájárul mind a kis-, mind a közepesmind a nagyvállalkozások finanszírozási problémáinak enyhítéséhez, tulajdon-átruházási lehetőséget biztosít az áru fizikai birtokbavétele, szállítása nélkül, amely jelentős költségmegtakarítást eredményez, taktikai vásárlások, kedvező kereskedelmi ügyletek alapjául szolgál, segítséget nyújt az intervenciós felvásárlásban, részese lehet a közraktárak nemzetközi logisztikai hálózatának. A közraktározás intézménye a működéséhez fűzött elvárásoknak az elmúlt évek során megfelelt. A közraktárakkal szemben támasztott vagyoni, személyi és tárgyi feltételek folyamatos megléte, a közraktározás konstrukciójától elvárt közbizalom elve, a közraktározási folyamat szakszerű bonyolítása a Felügyelet ellenőrzése mellett biztosított. Kérem a Kormányt a jelentés elfogadására. Budapest, 2007. május Dr. Kóka János

11 M e l l é k l e t e k

12 1. sz. melléklet A közraktározás fejlődése 1. Közraktárak száma Jelenleg hazánkban négy közraktár rendelkezik működési engedéllyel. A közraktárak tulajdonosi körében megtalálható az állami tulajdon (a Concordia Zrt. a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium tulajdona) és szakmai, valamint pénzügyi magán - befektetői kör egyaránt. 2. A forgalom alakulása A forgalom alakulása elsősorban a kibocsátott közraktári jegyek értékén, valamint az ügyfélszám alakulásán mérhető. A Felügyelet a Krt. 9. (6) bekezdése alapján 1997-től kötelező adatszolgáltatást vezetett be a közraktárak számára. A mellékletben szereplő adatok forrása a felügyeleti adatgyűjtés és feldolgozás. Kibocsátott közraktári jegyek értékének alakulása 1998-2006. év 250 220 md Ft 200 150 100 102 151 172 184 192 181 50 47 53-1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 A táblázatból látható, hogy az elmúlt 3 évben a kibocsátott közraktári jegyek értéke stabilan 180-190 milliárd forint között mozog.

13 A közraktározást igénybe vevő ügyfelek száma az értékadatok változásával összefüggésben alakult. Az ügyfélkör alapvetően a közraktározást jól ismerő, azt már korábban is több esetben alkalmazó ügyfelekből áll. Átlagos ügyfélszám alakulása 1998-2006. év 2500 fő 2000 1500 1000 899 797 1265 1844 1958 1798 1627 1717 1488 500 0 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 3. Raktározott áruk összetétele A közraktározott termékek összetétele rendkívül sokszínű. A korábbi évekhez hasonlóan jelentős a kukorica, az étkezési búza, valamint az ipari- és élelmiszeripari termékek aránya. Jegykibocsátás alakulása termékcsoportonként 2006. évben élelmiszer; 15,7% ipari termék; 12,7% étk. búza; 17,6% tak.búza; 3,3% egyéb mg termék; 1,0% olajos magvak; 6,2% egyéb kalászos; 3,4% tak.kukorica; 40,2% Az ipari termékek palettája igen színes, a termékcsoportban megtalálható a műtrágya, a növényvédő szer, az állati takarmány-alapanyag, a cement, a különböző mezőgazdasági gépek, az alkatrészek, de az acélcső és acéllemez is. A 2006. év második felében az ipari termékek köre a nemesfémekkel is bővült.

14 A zömében konzervekből és fagyasztott húsáruból álló élelmiszeripari termékek 15,7 %-os aránya továbbra is jelentősnek mondható, bár a termékszerkezet bor kamattámogatásának megszűnése után átalakult. 2003. évig az élelmiszer termékeken belül igen jelentős arányt képviseltek a minőségi borok, 2004. évtől a konzerv és a fagyasztott húsáru dominál a termékcsoporton belül. Jövedéki termékek arányának alakulása az élelmiszereken belül 2000-2006. év élelmiszer jövedéki termékek 70 000 000 60 000 000 50 000 000 e Ft 40 000 000 30 000 000 20 000 000 10 000 000-2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 év A 2005. és 2006. éves rekordtermés miatt, az előző évekhez képest kiugró mértékű változás a takarmány kukorica közraktározásában tapasztalható. A 2004. évhez képest a közraktárra vett takarmány kukorica aránya közel kétszeresére, 41,1 milliárd forintról 72,8 milliárd forintra nőtt. Kibocsátott közraktári jegyek megoszlásának alakulása 2003-2006. év ipari termék élelmiszer egyéb mg termék olajos magvak egyéb kalászos tak.kukorica tak.búza étk. búza 0,0% 5,0% 10,0% 15,0% 20,0% 25,0% 30,0% 35,0% 40,0% 45,0% 2003 2004 2005 2006

15 Az elmúlt évben hazánkban termett őszi búza mintegy 30 %-a, 1,35 millió tonna került közraktárra. Takarmánykukoricából 2,52 millió tonnát közraktároztak, amely szintén megközelíti a hazai termés 30 %-át. 4. Raktározási módok alakulása A közraktárba tett áru egyaránt elhelyezhető a közraktár saját tulajdonú raktárában, vagy bérelt raktárban. Az un. saját telepi közraktározás azon letevők számára kedvező, akiknél az áru tárolása raktárkapacitás hiánya miatt gondot okoz. A gyakorlatban a bérelt raktárban történő közraktározási konstrukció, az un. művi közraktározás jóval elterjedtebb. Az áru ebben a konstrukcióban általában a letevő saját telephelyén marad, a raktárhelységet a közraktár a közraktározási idejére bérbe és birtokba veszi. A művi közraktározás során kiküszöbölhető a szállítási költség és az áru rakodásával járó minőségkárosodás veszélye. A művi közraktározás aránya az elmúlt években folyamatosan nőtt, a 2005-2006. évben meghaladta a 99 %-ot. Művi tárolókban közraktározott áruk arányának változása 1998-2006. év 120,0% 100,0% 80,0% 88,1% 81,5% 87,9% 96% 97% 97,9% 98% 99,1% 99,6% 60,0% 40,0% 20,0% 0,0% 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 év 5. Raktározási idő A közraktározás ideje a Krt. szerint legfeljebb 12 hónap lehet. Sok esetben a letevők ki is használják a rendelkezésükre álló maximális időtartamot, sőt esetenként új közraktári szerződést kötnek ugyanazon árura, amelynek hátterében általában hitel visszafizetési nehézségek állnak. A Felügyelet adatgyűjtése szerint a közraktári szerződéseket átlagosan 30 hétre kötik. Az elmúlt évek adataival összevetve megállapítható, hogy míg az élelmiszerek és ipari termékek átlagos lejárati ideje folyamatosan nő addig a mezőgazdasági termékeknél az adatok a 2005. évi kiugró értékek után jelentősen csökkentek.

16 Kibocsátott közraktári jegyek átlagos lejárati idejének alakulása 2003-2006. év 2003. 2004. 2005. 2006. hét 45 40 35 30 25 20 15 10 5 0 étkezési búza takarmány búza kukorica egyéb kalászos olajos magvak egyéb mg termék élelmiszer ipari termék 6. Kölcsönnyújtás A közraktári jegyek fedezetére jellemzően a kereskedelmi bankok nyújtanak kölcsönt, amelynek mértéke a közraktári jegyen feltüntetett érték átlagosan 75-80 %-a. A közraktározási piac megítélése szempontjából fontos a közraktárak saját zálogkölcsön-nyújtási gyakorlatának vizsgálata. A letevő ezzel komplett szolgáltatást kap, gyorsan és utánjárás nélkül jut hitelhez. E mellett a közraktárak felelőssége is nő. A négy működési engedéllyel rendelkező közraktárból jelenleg két közraktár nyújt zálogkölcsönt a kibocsátott közraktári jegyek fedezetére. A hitelkihelyezés saját és refinanszírozási forrásból történik. A közraktár által nyújtható zálogkölcsön mértékét a banki kölcsön mértékétől eltérően - a Krt. maximálja a közraktári jegyen feltüntetett érték 2/3-ában. Közraktárak által nyújtott kölcsön forrásai 2003-2006. év 120 100 % 80 60 40 20 0 43,6 84,7 86,1 78,1 56,4 15,3 13,9 21,9 2003. 2004. 2005. 2006. saját forrás refin.forrás

17 Közraktárak által nyújtott zálogkölcsön értéke és fedezetének alakulása 12 md Ft 10 8 6 4 2 0 10,8 7,7 6 6,6 4,4 3,8 4 2,48 2003. 2004. 2005. 2006. Fedezet Összes kihelyezés Ez elmúlt évekhez képest 2006-ban mind a közraktár által nyújtott zálogkölcsön értéke, mind az ügyfelek száma és az egy ügyfélre jutó átlagos hitelállomány összeg csökkent. Az egy ügyfélre jutó átlagos kölcsönállomány alakulása md Ft 160 140 120 100 80 60 40 20 0 136,5 71,8 66,6 59,7 2003. 2004. 2005. 2006 Az egy ügyfélre jutó átlagos kölcsönállomány alakulása md Ft 160 140 120 100 80 60 40 20 0 136,5 71,8 66,6 59,7 2003. 2004. 2005. 2006

18 2. sz. melléklet A Közraktári Felügyelet 2006. évi kiadásai és bevételei kiemelt előirányzatonként Kiadás Ebből: Működési költségvetés Személyi juttatások Munkaadókat terhelő járulékok Dologi kiadások 31,4 millió forint 23,2 millió forint 6,4 millió forint 1,8 millió forint Bevétel 34,5 millió forint Ebből: 3 x 8 millió forint 24,0 millió forint Bírság, kötbér 10,5 millió forint