A HAZAI FÖLDGÁZELLÁTÁS ALAPVETŐ KÉRDÉSEI

A HAZAI FÖLDGÁZELLÁTÁS ALAPVETŐ KÉRDÉSEI Miskolc 2016 Előadó: Dr. Zsuga János 1

Miért éppen a földgáz? A jó hír: van elegendő földgáz Földgáz források (Mrd m 3 ) A rossz hír: van, de nem jó helyen Kevesen bírtokolják a készletek jelentős részét 2

Milliárd metrikus tonna kőolaj egyenértékben Egy főre jutó primer energiafelhasználás Miért éppen a földgáz? Az elmúlt évek statisztikájának meglepő eredménye, hogy az egy főre jutó fogyasztás nem nőtt szignifikánsan. A növekvő energia szükséglet a népesség növekedéssel van alapvető összefüggésben (ma már közel 7 Mrd ember él a földön) Világ energia felhasználása Egyéb megújuló Víz Nukleáris Földgáz A felhasználás közel 80%-a fosszilis energia hordozóból származik -Bármilyen furcsa a társadalmi és politikai törekvések ellenére a felhasznált energia szerkezete nem változott az elmúlt években Szén Kőolaj 3

Miért éppen a földgáz? Milliárd metrikus tonna kőolaj egyenértékben Milliárd metrikus tonna kőolaj egyenértékben Európai Unió energia felhasználása Egyesült Államok energia felhasználása Egyéb megújuló Víz Nukleáris Földgáz Szén Kőolaj Egyéb megújuló Víz Nukleáris Földgáz Szén Kőolaj Az Európai Únióban a földgáz szerepe továbbra is közel 25%-os, de megfigyelhető az energia fogyasztás jelenleg csökkenő trendje Ennek valószínűsíthető oka a gazdasági válság jelenleg még le nem győzött hatása Az USA-ban szintén továbbra is meghatározó a fosszilis energia hordozók szerepe és már megfigyelhető a gazdaság erődödése az energia fogyasztás növekedésében. 4

Milliárd metrikus tonna kőolaj egyenértékben Miért éppen a földgáz? Kína energia felhasználása Egyéb megújuló Víz Nukleáris Földgáz Szén Kőolaj Kina energia igényének növekedése a világ energia felhasználásának a leginkább meghatározó eleme. Az energia fogyasztása megelőzte az EU-t és az USA-t is. Döntően fosszilis eredető energia igény növekmény figyelhető meg! Kína 2030-ra eléri a teljes Európai Unió 2010-es földgázfogyasztási szintjét, napi 1,3 milliárd köbméter földgázt fogyasztva. Kína primerenergia fogyasztásában a földgáz aránya 2030-ra a jelenlegi 4 százalékos szint több mint a duplájára emelkedik, azaz közel 10 százalékot tesz majd ki. Ezzel a föld földgázfogyasztásnak 23 százaléka a Kínai Népköztársaságban keletkezik. 5

MIÉRT KELLENE FÖLDGÁZT HASZNÁLNUNK? Először is jelentsük ki, hogy JELENLEG NINCS TÖKÉLETES ENERGIA FORRÁS! Minden ismert energia hordozónk vannak előnyei és komprommisszumot igénylő hatásai Előnyök a földgáz esetében: -Elegendő készlet és széleskörben elterjedt a használata a lakossági és az ipari szektorban egyaránt -A szállító infrastruktúra már kiépült -Hatékonyan égethető és tisztábban ég, mint a gázolaj vagy a diesel -A legtisztább energia hordozó a fosszilis anyagok között -45%-al kisebb CO2 kibocsájtás, mint a szén esetében --30% kisebb CO2 kibocsájtás, mint az olaj esetében -Alacsony Sox és Nox kibocsájtás -Kényelmes a felhasználása a végfogyasztók számára -Világszerte a legnagyobb munkaadók egyike az iparág 6

A FÖLDGÁZ FELHASZNÁLÁS ÉRVRENDSZERE? Hátrányai a földgáz felhasználásnak: -NEM MEGÚJÚLÓ ENERGIA FORRÁS -Égésekor CO2 szabadul fel -80-95%-ban metánt tartalmaz, amely potenciális Greenhouse (GHG) gáz -Robbanásveszélyes, amely problémát okozhat - A hosszú távú koncentrált formát igénylő szállításoknál, - A nagynyomáson elfégzett földalatti tárolásoknál - A végfelhasználók midennapi életében A számos előny és hátrány azt mutatja, hogy nem könnyű a földgáz megítélése, azonban mindenképpen a kisebb rossz irányába mutat az eredő. A földgáz környezetvédelmileg is vállalható alternatíva (Barack Obama) 7

A FÖLDGÁZFELHASZNÁLÁS JÖVŐJE? Napjainkban sokan kritikusak a fosszilis energia hordozókkal szemben. Egyes vélemények szerint a kőolaj és a földgáz készletek kitermelése elérte vagy néhány éven belül eléri a csúcsát. Azonban az elemzések azt mutatják, hogy a következő évtizedekben 50% feleltti arány marad a fosszilis energia hordozóké a primer energia mixben. Éppen ezért folyamatosan szükség lesz a szénhidrogén iparban jártas szakemberekre és a világ energia mixében betöltött szerepéhez méltó oktatási lehetőséget kell biztosítani számukra. Fosszilis energia hordozók részesedése Shell Nemzetközi Energia ügynökség (IEA) 2012-es adat 2012 Jelenlegi energia új energia maximum minimum EU előrejelzés politika politika Az OECD országokban a földgázfogyasztás növekedését két tényező fogja vissza az aktuális előrejelzések szerint: relatíve alacsony népesség növekedés és az energiahatékonysági programok várható sikere, s az ebből következő kiegyenlítő hatás. Így az ipari szektorban az éves növekedés aránya 2030-ig kevesebb, mint egy százalék lesz, más területeken pedig (pl. közlekedés) 0,1 százalék alatt marad. Ehhez képest a nem-oecd országokban ugrásszerű gázfogyasztás növekedésre számítanak a szakértők: az áramtermelésben évi 2,9, míg az ipar területén 2,8 százalékos éves szintű növekedés valószínűsíthető 2030-ig. 8

Tartalomjegyzék 1. A régió gázellátása 2. A hazai ellátásbiztonság helyzete 3. Nyitott kérdések 9

A földgázipari értéklánc bemutatása A földgázipari értéklánc több komplex iparágból épül fel Kutatás és kitermelés Szállítás Tárolás Kereskedelem Fogyasztás Nagy földgáztartalékok helyezkednek el a fogyasztás helyétől távol (Nyugat- Szibéria, Perzsa-öböl vs. USA, Európa) Nagy elvárások a nem hagyományos gázmezőkkel szemben (különösen az USA-ban és Európában) Rendszerüzemeltető természetes monopolhelyzetben Szükséges a leválasztás és a szabályozott árak alkalmazása Töredezett szállítási infrastruktúra KKEban Az LNG átalakítja a földgázszállítási piacokat A földalatti gáztárolók kiegyenlítik a fogyasztásbeli ingadozásokat A tárolók növelik a gázellátás biztonságát Megfelelő geológiai adottságok szükségesek Híd a fogyasztás és a gázforrások között A kereskedelem által hozzáadott érték a portfólió optimalizálása és csomagokba szervezése További rugalmasság a kereskedési portfóliókban A különböző fogyasztási szektoroknak megvannak a saját tulajdonságaik Szezonális ingadozás jellemzi a fogyasztást, melynek csúcsa a téli időszak Nagyobb rugalmasságot igényel 10

A földgázipari értéklánc bemutatása A földgáz útja a kitermeléstől a fogyasztókig: kitermelés és szállítás Fő gáztermelő országok (részesedés a világ kitermeléséből) Kanada (6%) USA (18%) Norvégia (3%) Algéria (3%) Oroszország (22%) Irán (4%) A nagy földgáz-tartalékok a fogyasztás helyétől távol (Nyugat-Szibéria, Perzsa-öböl vs. USA, Európa) helyezkednek el. A földgáz készletek és a kitermelés jelentős része politikailag kockázatos országokban található. A kitermelés legnagyobb részét állami vállalatok (Gazprom, NIGC, Sonatrach) kontrollálják. Nagy elvárások a nem hagyományos gázmezőkkel szemben (különösen az USA-ban és Európában). Kutatás és kitermelés Szállítás Tárolás Kereskedelem Fogyasztás Csővezetékes szállítás LNG A leggazdaságosabb szállítási mód 2000 km alatt. Állandó forrást biztosít, a világ gázszállításának 65%-át adja, a legbiztonságosabb szállítási forma. A gáz cseppfolyósítása a kitermelési helyen, tengeri szállítása, majd pedig visszagázosítása 2000km-nél hosszabb szállítási távolság esetén az LNG gazdaságosabb mint a csővezetékes szállítás. Az LNG jelenleg a világ gázszállításának 35%- át adja, de aránya folyamatosan nő. Előnyei: végtelen szállítási távolság, alacsonyabb CAPEX és költség igény Fő LNG fejlesztési területek Fő csővezeték fejlesztési területek 11

A földgázipari értéklánc bemutatása A földgáz útja a kitermeléstől a fogyasztókig: tárolás, kereskedelem, fogyasztás Fogyasztás Betárolás Import Az éves földgázfogyasztás igen erős szezonalitást és napon belüli ingadozásokat mutat. A földalatti gáztárolók képesek kiegyenlíteni az állandó kínálat és az ingadozó kereslet közt fennálló különbségeket, létrehozva ezáltal egy rugalmassági mechanizmust a földgáz értékláncán belül. A földalatti gáztárolók növelik a gázellátás biztonságot, a biztonsági készletek létrehozásával. 12010 4 7 10132011 161922252012 2005 283134372013 404346492014 522006 5558612015 646770 A gáztárolók létesítéséhez megfelelő geológiai adottságok, kimerült földgázmezők szükségesek. Kutatás és kitermelés Szállítás Tárolás Kereskedelem Fogyasztás A földgáz -kereskedelem hidat képez a termelés és a fogyasztás között. A kereskedők optimalizálják portfólióikat, és beszerzésüket. A gáztőzsdék gáz-gáz versenyt hoznak létre, hatékonyabbá téve ezáltal a gázpiacokat és csökkentve a gáz árát. A gáztőzsdék kialakulásához megfelelő számú különböző gázforrás és tárolók szükségesek. UK: NBP, ICE, OCM 12.079 NL: TTF 637 GE: NGC, GUD 389 BE: Zeebrugee 496 FR: PEG 178 AU: CEGH 166 Jelentős európai kereskedelmi hubok; kereskedett mennyiség 2008-ban [TWh] IT: PSV 174 Hatékony piacok Nem hatékony piacok A gázfogyasztást alapvetően három fő szegmens határozza meg: Lakossági és kereskedelmi fogyasztás: Fűtési célra használják gáz, erős szezonális ingadozás jellemzi, a hőmérséklet és a végfogyasztói gáz ára a legmeghatározóbb tényezők. Ipari felhasználás: Ipari tevékenységekhez és termeléshez kapcsolódik. Viszonylag állandó kereslet jellemzi. Fő hajtó ereje az ipari termelés és a GDP. Villamosenergia-termelés: Gáztüzelésű erőművekben, rugalmas, kiegyensúlyozó szerep. Fő hajtóerő az ingadozó áramkereslet és a gáztüzelésű erőművek kapacitása. 12

Import források Európában A földrajzi elhelyezkedés, előrevetíti a politikai, gazdasági pozíciókat a földgázellátási lehetőségeket valamint a válsághelyzet estén alkalmazható megoldásokat. 13 13

Import források Európában A főbb szállítási irányok jelentősen diverzifikálódnak Oroszország nem növeli jelentősen az exportját Új források jelennek meg 14 14

A régió gázellátása A közép- és kelet-európai régió ellátója egyedül Oroszország Orosz import Norvég import É-afrikai import LNG A hosszú távú szerződéses orosz és a spot gázár különbsége Nyugat-Európában (1996-2009) USD/1000 m3 110 A tőzsdei gáz olcsóbb 90 70 50 30 10-10 -30-50 1996 1998 2000 2002 2004 2006 2008 Az orosz gáz olcsóbb *Az orosz ár ideiglenes előnyét az adta, hogy Nagy-Britannia (mint jelentős forrásország) 2004/2005-ben vált nettó importőrré * Gázszállítás KKE-ban É-D irányú kapcsolatok hiánya Kétirányú Interkonnektorok hiánya Flexibilitási problémák nem elegendő tárolói kapacitás hiányában LNG hozzáférés hiánya Gázforrások KKE-ban Orosz gáztól való függés Magas árak a gázforrások versenyének hiányában Magas társadalmi és gazdasági költségekkel járó ellátásbiztonsági problémák A nyugat-európai országokban jelen lévő diverzifikált források lehetővé teszik a gáz-gáz verseny létrejöttét, szignifikánsan csökkentve a gáz árát azokhoz az országokhoz képest, ahol csak egy forrás érhető el A Nyugat-Európában a spot árak tartósan (legalább 2020- ig) alacsonyabbak lesznek a hosszú távú szerződéses gázáraknál A Nyugat-Európában jelenleg érvényben lévő hosszú távú orosz gázszerződések versenyeznek a piaci árakkal, ezért ezek árai jóval alacsonyabbak a közép-európai hosszú távú szerződéses áraknál A közép-kelet európai régió országai jelentős mértékben függenek import gázforrásaiktól, és nagy mértékben kitettek azoknak. A régió gáz forrásait az orosz gáz importja határozza meg 15

A régió gázellátása ami egyoldalú importfüggőséghez és kockázatos ellátásbiztonsági helyzethez vezet Monopol zóna Szerbia, Lengyelország és a legtöbb Közép-és keleteurópai ország kizárólag az orosz gáztól függ, ugyanakkor a gáz nem a legfontosabb energiaforrás Új gázforrások megvalósulásáig ezen országok függése a bővülő gázfogyasztás miatt tovább növekedik Függő zóna Magyarország és Szlovákia gazdaságában a magas gázfogyasztás miatt és a jelenlegi infrastruktúra mellett az orosz gáznak nincs alternatívája, ezért a régió országai ugyanazért az orosz gázért többet fizetnek, mint a diverzifikált forrásportfólióval rendelkező nyugateurópai államok A régió gázhálózatainak összekötése (Észak-Déli Folyosó) és új források jelentenek megoldást Független zóna A viszonylag nagy arányú hazai termelés ellenére Románia és Horvátország is egyre inkább ki van téve az orosz importnak Új alternatív források terve merült fel (LNG terminálok) Verseny zóna Nyugat-Európában számos gázforrás verseng, ami az alacsonyabb árakban is megmutatkozik A fejlett infrastruktúrát tovább bővítik a piaci verseny fokozása érdekében A legnagyobb importforrás aránya [%] 100 80 60 40 20 SRB POL ROM KKE Monopol zóna Független zóna CRO 0 0 200 400 600 800 1000 1200 CZE Függő zóna Verseny zóna Várt rövid távú változások (2015-ig) SVK Nyugat-Európa HUN Egy főre jutó fogyasztás [m 3 /fő] A közép-kelet európai régió országai jelentős mértékben függenek import gázforrásaiktól, és nagy mértékben kitettek azoknak. A régió gáz forrásait az orosz gáz importja határozza meg. 16

A gázkrízisek súlyosbodtak; az EU felismerte, hogy az ukrán vezetékrendszer kulcsfontosságú Európa gázellátásában A 2006 januári gázkrízis A 2009 januári gázkrízis Típusa Kereskedelmi vitának is tekinthető A legmagasabb szintű politikai részvétel Mértéke Tranzitszállítások csökkentése A tranzitszállítások teljes leállása Időhorizontja Viszonylag gyors megoldás (3 nap) Elhúzódó konfliktus (3 hét) A korábbi felfogás róla A legrosszabb eset Lehetetlen A jövő A gáz/olajcsap elzárása az orosz érdekérvényesítés tipikus eszköze, leggyakrabban a SZU volt tagállamai ellen veti be Oroszország. Oroszország célja az ukrán gázvezetékek feletti ellenőrzés megszerzése (ez szükségtelenné tenné a költséges elkerülő vezetékeket). Ukrajna nem szeretné átadni a kontrollt. A következő gázválság 3 hónapig tart? Az Ukrajnán keresztül történő megbízható földgázszállítás minden érintett érdeke. 17

A régió gázellátása Alapvető belső fejlesztések és határkeresztező kapacitások hiányoznak a régióban Az infrastruktúra-fejlesztés EU-s követelmény is Az EU direktívák értelmében biztosítani kell a gáz szabad áramlását az országok között, kétirányú kapcsolatok létrehozásával A régióban jelentős lemaradásban van az infrastruktúra fejlesztés terén NY- Európához képest Jelentős számú és méretű határkeresztező kapacitást kell létesíteni a régióban az ellátásbiztonság és a gáz szabad áramlásának megvalósításához Közép- és Délkelet-Európa: az alapinfrastruktúra megteremtése Az EERP gázprojekt támogatásainak kerete (millió euró, arány %) 445; 31% 200; 14% Észak- és Nyugat-Európa Közép- és Délkelet-Európa 795; 55% Nabucco vezeték Nyugat-Európa: infrastruktúra építése a piaci verseny erősítése érdekében Az alapinfrastruktúra vs. piaci infrastruktúra támogatása Az EU-s támogatások keretösszegeinek aránytalanul nagyobb részét különítették el fejlettebb országok támogatására Az észak- és nyugat-európai országok biztosabban le tudják hívni a számukra megítélt támogatást, míg Közép- és Délkelet- Európában problémásabb a gázprojektek kimenetele és finanszírozása a szabályozási környezet és az országok alacsonyabb gázpiaci fejlettsége miatt A KKE regió infrastrukturális fejlettsege messze elmarad a nyugat-európai szinttől, ezért a jelenlegi regionális fejlesztesi tervek megalapozottak és elengedhetetlenek a gázpiac további fejlődéséhez. 18

Tartalomjegyzék 1. A régió gázellátása 2.A hazai ellátásbiztonság helyzete 3.Nyitott kérdések 19

Földgázszállító rendszer fejlődése I. A kezdet 20

Földgázszállító rendszer fejlődése II. Földgázszállító vezetékek 1960-ig 21

Földgázszállító rendszer fejlődése III. Földgázszállító vezetékek 1970-ig 22

Földgázszállító rendszer fejlődése IV. Földgázszállító vezetékek 1980-ig 23

Földgázszállító rendszer fejlődése V. Földgázszállító vezetékek 1990-ig 24

Földgázszállító rendszer fejlődése VI. Földgázszállító vezetékek 2001-ig 25

Földgázszállító rendszer fejlődése VII. Testvériség és Összefogás, DN1400-es új földgázszállító vezeték Földgázszállító vezetékek napjainkban Szlovák tranzit vezeték HAG földgázszállító vezeték Ausztria irányából Belépés Mosonmagyaróvárnál Csúcskapacitás: 12,4 Mm3/nap 15 C-on Szlovákia irányából és irányába Be-és kilépés Balassagyarmatnál Csúcskapacitás: 12,2 Mm3/nap 15 C-on Ukrajna irányából és irányába Be-és kilépés Beregdarócnál Csúcskapacitás be: 58 Mm3/nap 15 C-on Csúcskapacitás ki: 6,9 Mm3/nap Hazai földgázszállító rendszer Jellemző átmérők: 200-1400 mm Vezetékrendszer hossza: >5800 km Jellemző nyomások: 40-75 bar Gázátadó állomások közel: 400 db Kompresszorállomások: 6+1 db Gázminőség ellenőrzés: >50 helyen Szerbia irányába Kilépés Kiskundorozsmánál Csúcskapacitás: 13,6 Mm3/nap 15 C-on Horvátország irányából és irányába Be-és kilépés Drávaszerdahelynél Csúcskapacitás: 19,2 Mm3/nap 15 C-on Horvát tranzit vezeték 15 C-on Románia irányából és irányába Be-és kilépés Csanádpalotán Csúcskapacitás be: 0,26 Mm3/nap 15 C-on Csúcskapacitás ki: 4,8 Mm3/nap 15 C-on Román tranzit vezeték 26

Megfelelő az infrastruktúra kiépítettsége? - Az Európai Bizottság 2014-ben elrendelte a tagállami és régiós ún stressz teszteket --Régiókra osztották fel Európát. Magyarország a balkáni régióba lett besorolva... --a teszt négy különböző scenáriót vizsgált meg: - 1 hónapig nincs szállítás Ukrajnán keresztül - 6 hónapig nincs szállítás Ukrajnán keresztül - 1 hónapig egyáltalán nincs orosz gáz szállítás Európába - 6 hónapig egyáltalán nincs orosz gáz szállítás Európába -Három kérdésre kellett válaszolni: -A hazai ellátás milyen mértékben veszélyeztetett a szálítás megszakítása esetén? -Milyen biztonsági intézkedéseket kell/lehet bevezetni a helyzet kezelésére? -A tagország képes-e segítséget nyújtani/fogadni szomszédos tagországtól? A teszt eredményeként megállapították, hogy a balkáni régióban Magyarország közepesen veszélyeztetett egy esetleges újabb orosz-ukrán konfliktusból következő gázellási zavar esetén. -A legnehezebb helyzetbe Bulgária kerülhet a régióban --Európai Úniós szinten kiemelten veszélyeztetett Finnország 27

Tartalomjegyzék 1. A régió gázellátása 2.A hazai ellátásbiztonság helyzete 3.Nyitott kérdések 28

Hazai fogyasztás és import Hazai termelés 11 500 Hogyan alakul a hazai gázfogyasztás? Mm 3 /év fogyasztás import hazai termelés 1 800 11 000 1 600 1 400 10 500 1 200 1 000 10 000 800 9 500 600 400 9 000 200 8 500 2015 2016 2017 2018 2019 2020 2021 2022 2023 2024 2025 2026 2027 2028 2029 2030 0 29

Hogyan alakul a szükséges forrás struktúra? Mm 3 /év 0 2 000 4 000 6 000 8 000 10 000 12 000 2015 2016 2017 2018 2019 2020 2021 2022 2023 2024 2025 2026 2027 2028 2029 2030 fogyasztás import hazai termelés 30

Nem konvencionális gázok termelése Forrás: Magyar Tudomány folyóírat Kovács- Fancsik 31

--Túl a sok a ha.. --Senki sem akarja definiálni a keretrendszert. -Energia politikát kell alkotni -Kevesebb politika-több szakma, mivel ez egy hosszú távon befektető és megtérülő iparág -OKTATÁS! Nem lesznek szakemberek akik képesek továbbvinni vagy a kialakítandó energia politikában képviselni a fosszilis energia hordozókat Nyitott kérdések! 32

Köszönöm megtisztelő figyelmüket! 33