Az euro bevezetésének

Brüsszel, 10.11.2004 COM(2004) 748 végleges Az euro bevezetésének előnyei A BIZOTTSÁG G KÖZLEMK ZLEMÉNYE A TANÁCSNAK, AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, AZ EURÓPAI GAZDASÁGI GI ÉS S SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK, A RÉGIR GIÓK BIZOTTSÁGÁNAK ÉS S AZ EURÓPAI KÖZPONTI K BANKNAK Első jelentés s az euróö óövezet jövőbeli bővítésének b gyakorlati előkész születeiről

A Maastrichti konvergencia kritériumok riumok Árfolyamstabilitás: az euro övezetben résztvevr sztvevő országok valutáinak piaci árfolyama meghatározott ingadozási sávon s belül l kell hogy lebegjen. Fenntartható költségvetési pozíci ció: a költsk ltségvetési hiány nem lehet több t a GDP 3%-nál, az államadósság g nem lehet több a GDP 60%-nál.

Árstabilitás: s: Vizsgált tagország g infláci ciós s rátája r a konvergencia jelentés s meghatározott egyéves perióduson belül l maximum 1,5%-kal lehet több t a három h legalacsonyabb infláci ciós s rátájúr ország átlagánál. l. Kamatkonvergencia: vizsgált tagország g hosszú lejárat ratú kamatai a konvergencia jelentésben meghatározott egyéves perióduson belül max.. 2%-kal lehet magasabb a három h legalacsonyabb infláci ciójú ország átlagánál. l.

Az euró és s a nemzeti valuták k közötti k átváltási arányok visszavonhatatlan rögzr gzítésével megszűntek az árfolyam-ingadozások és s az átváltásból l eredő kockázatok az euró övezeten belül. l. A tranzakciós s költsk ltségek mérsm rséklődtek. Az egységes ges piacon a pénzp nzügyi verseny hatására a fogyasztók k a pénzp nzügyi szolgáltat ltatások minőségének nek javulására és s kedvezőbb áralakulására számíthatnak.

Az árak összehasonlíthatósága. A belső piac hatékonyabban tud működni. m Az árfolyamkockázat megszűnése se következtében az euró-övezet országain belüli li befektetési kockázatok csökkennek, a befektetési lehetőségek összehasonlítóbbak, és s a hitelminősítés szerepe megnő.

Az értékpapír-kibocsátók k számára a szélesebb elhelyezési lehetőségek és s a kibocsátások sok szervezésével vel foglalkozó intézm zmények közötti k verseny éleződése a felárak és s jutalékok csökken kkenéséhez vezethet. A Budapesti Értéktőzsde határid ridős s piacán n 1998. december 7., a Budapesti Árutőzsdén n 1999. január r 7. óta lehet euró-kontraktusokkal (szerződésekkel) sekkel) kereskedni.

Az euro bevezetésének lépéseil A Szerződés s 122. cikke (2) bekezdése előírja, hogy a Tanács a Bizottság javaslata alapján n határoz arról, hogy mely eltéréssel rendelkező tagállamok teljesítik tik a szüks kséges feltételeket, teleket, és s szünteti meg az érintett tagállamokra vonatkozó eltérést.

Az euro bevezetésének lépéseil A Tanács ezenkívül l dönt d az érintett tagállam euróö óövezethez történő csatlakozásának időpontj pontjáról, és meghatározza az ország g nemzeti valutája és s az euró közötti rögzr gzített és visszavonhatatlan átváltási árfolyamot.

Az euro bevezetésének lépéseil Az euró bevezetésének napján n az átváltási árfolyam ténylegesst nylegessé válik, az ország g előző nemzeti valutája megszűnik, és s az EKB átveszi a monetáris politikára vonatkozó illetékess kességet. Ez törtt rtént az euróö óövezethez elsőként csatlakozott tizenegy országban 1999. január r 1-jén, 1 illetve GörögorszG gországban gban 2001. január r 1-jén. 1

Praktikus és s logisztikai okokból l kifolyólag lag az euróö óövezetet alkotó országok hároméves (Görögorsz gországban gban egy éves) átmeneti időszakot iktattak be az euró valutaként (tizenegy országban 1999-ben és s GörögorszG gországban gban 2001-ben) és készpénzként nt törtt rténő bevezetése között. k

A big bang (robbanásszer sszerű) ) forgatókönyv is lehetséges. Az euróö óövezetbe történő belépés, illetve az euróbankjegyek és -érmék bevezetése egy időben törtt rténik. Ennek a megoldásnak több t előnye is van, különösen most, hogy már m r léteznek l euróbankjegyek és -érmék. A leglényegesebb hátrh trány viszont az, hogy lerövid vidül l az az időszak, mely alatt a köz-k és magánszf nszféra és általában az állampolgárok felkész szülhetnek az átállásra.

Az euróbankjegyek és -érmék bevezetését egy olyan időszak követi, k mely alatt az eurót és s a nemzeti valutákat párhuzamosan p használj lják, és s mind az eurós, mind a nemzeti bankjegyek és -érmék törvényes fizetőeszk eszköznek znek számítanak. Általában nemzeti szinten határozz rozzák k meg azt, hogy a két k t fizetőeszk eszközt zt meddig lehet párhuzamosan használni, jóllehet j ez az időszak általában rövid, r legfeljebb két k hónap.

Tanulságok az eddigi átállásokból A körültekintk ltekintő és s előrel relátó előkész szület kifizetődik dik. Az átállás s gyorsaságát, az új j valutának a nyilvánoss nosság által törtt rténő elfogadását és s a váltás s gördg rdülékenységét t illetően en a korai, alapos előkész születekről l gondoskodó országok erőfesz feszítéseit seit siker koronázta. A kommunikáci cióval és s informáci cióval kapcsolatos beruházások szintén megtérültek.

A háromh roméves átmeneti időszak túl t l hosszú volt. 1999 után n a lendület let alábbhagyott, és s a hatóságoknak újabb erőfesz feszítéseket seket kellett tenniük, hogy a vállalatokat v és s az állampolgárokat másodszor m is meggyőzz zzék arról, hogy idejében készk szüljenek föl f l a készpénzcserére. re. Ezenkívül l az euró számlap mlapénzként nt törtt rténő használata meglehetősen korlátozott volt az átmeneti időszakban.

Az euróbankjegyek és - érmék bevezetésének gyorsnak kell lennie: Az euró fokozatos bevezetése bonyodalmat okoz mind az állampolgárok, mind a vállalatok v számára. A gyors bevezetés s az összes érintett fél f számára előny nyös, feltéve ha körültekintéssel készk szítik elő. A két k t fizetőeszk eszköz z párhuzamos p használat latának idejére ugyanez vonatkozik, melynek lehetőleg leg rövidnek r kell lennie.

A nemzeti valuta kivonása körültekintk ltekintő előkész születet igényel: az eredeti átállás s folyamán valósz színűleg túl t l sok figyelmet fordítottak az euróbankjegyek és - érmék k bevezetésére, míg m g a nemzeti valuták k nagymért rtékű visszaáraml ramlásának következményeit alábecs becsülték. Különösen a visszajuttatott érmék k hatalmas mennyiségével foglalkozó logisztikai intézked zkedések hiányoztak olykor, és s ez néha n jelentős s késést k st eredményezett a száll llítás, az érmék k kezelése és számol molása, illetve a bankszáml mlák k javára törtt rténő átutalások tekintetében.

Intézked zkedéseket kell hozni az árak változásának elkerülése érdekében. Ez a kérdk rdés s különleges k figyelmet igényel, mivel nehezen oldható meg, és s gyakran nehezen módosm dosítható,, téves t megfigyelésen alapul. A megelőzés s kétsk tségtelenül l jobb, mint az orvoslás

A mentális átállás s számottev mottevően en több t időt vesz igénybe, mint a fizikai. Egy 2003. novemberi felmérés s eredményei azt mutatták, hogy a válaszadv laszadók k 30 %-a% a a mindennapi vásárlv rlás s közben k leginkább nemzeti valutában gondolkodik, ellentétben tben 46 %-kal,% akik euróban gondolkodnak. A nagy értékű vásárlások esetében (pl. ház h vagy autó), az euróö óövezeti állampolgárok nagy része r gondolatban leggyakrabban még g mindig nemzeti valutában számol (54 %), míg m g csak egy kisebbség g (16 %) teszi ezt euróban.

A MONETÁRIS UNIÓ ELŐNYEI ÉS S HÁTRH TRÁNYAI A közös k s pénz p előnyei: - árfolyam-bizonytalanság g megszűnik; - az átváltáshoz kötődő k (tranzakciós) költségek eltűnése. A közös k s pénz p hátrányai: - nemzeti szuverenitás s egy részr szének feladása közös s pénz p hiány nyában az eurózóna monetáris politikája az USA monetáris politikáját t követnk vetné; - a nemzeti monetáris politika megszűnésével az ország g elveszíti a gazdaságpolitika gpolitika egyik legfontosabb eszközét hasonló gazdasági gi struktúra. ra.

Az euró története Az Európai Unió tagállamai 1992-ben, a maastrichti szerződésben sben foglalták írásba a közös k s valuta létrehozl trehozásának gondolatát. t. Minden, az euró-zónához csatlakozni kívánók államnak az itt lefektetett követelményeket kell teljesíteni. teni. Elősz ször r a gazdasági gi életben jelenik meg, 1999-ben. Ugyanekkor kezdik el készk szíteni az érméket és s a bankjegyeket. A nemzeti valuták tulajdonképpeni lecserélése 2002-ben kezdődött el. Az euró-szimbólum alapja a görög epszilon. Az ezt metsző dupla vonal a stabilitást szimbolizálja.

Az érmék Az euró váltópénze a cent. Az érmék egyik oldala egységes, a másik oldalát minden ország magának tervezi meg. Az euró a következő érmecímletekben létezik: 1 és 2 eurós, illetve 1, 2, 5, 10, 20 és 50 centes.

A bankjegyek

26

29

32

39

1. Közvélemény-kutatások 2. Ellenséges sajtó 3. Konzervatív Párt politikája 4. Rossz kezdeti tapasztalatok

Magyarország, Csehország, Románia, Lengyelország, Litvánia, Lettország, Bulgária 43

44

Az Európai Központi Bank (EKB) feladata 1999. január 1-jétől az euroövezet az Egyesült Államok után a világ második legnagyobb gazdasága monetáris politikájának alakítása. Az euroövezet 1999 januárjában jött létre, amikor az EKB átvette a monetáris politikai irányítást 11 EUtagállam nemzeti központi bankjától. 2001-ben Görögország, 2007-ben Szlovénia, 2008-ban Ciprus és Málta, 2009-ben pedig Szlovákia is csatlakozott. Az euroövezet, valamint az EKB, egy új nemzetek fölötti intézmény létrehozása a hosszú és összetett európai integrációban komoly mérföldkőnek számított. Az övezethez való csatlakozást megelőzően a 16 országnak teljesítenie kellett a konvergenciakritériumokat, és ugyanezt várják a jövőben belépő EU-tagállamoktól is. E kritériumok ugyanis a sikeres GMU-tagság gazdasági és jogi előfeltételei.

Az egységes monetáris politika jogi alapjait az Európai Közösséget létrehozó szerződésben valamint a Központi Bankok Európai Rendszere és az Európai Központi Bank alapokmányában fektették le. Az alapokmány hozta létre 1998. június 1-jén az EKB-t és a Központi Bankok Európai Rendszerét. Az EKB az eurorendszer és a KBER központi intézménye. Az EKB és a nemzeti központi bankok együtt teljesítik a rájuk bízott feladatokat. Az EKB a nemzetközi közjog szerint jogi személyiséggel bír.

A Központi K Bankok Európai Rendszere az EKB-t és s az EU-tag tagállamok nemzeti központi bankjait (NKB) foglalja magában (a Szerződés s 107. cikkének (1) bekezdése értelmében) függetlenf ggetlenül l attól, hogy az adott tagállamban bevezették-e e az eurót vagy sem.

"A KBER elsődleges célja c az árstabilitás fenntartása." "Az árstabilitási si cél c l veszélyeztet lyeztetése nélkn lkül l a KBER támogatja t a KözössK sségen belüli li általános gazdaságpolitik gpolitikát t azzal a céllal, c hogy hozzájáruljon a 2. cikkben megállap llapított közössk sségi célkitc lkitűzések megvalósításához." (Szerződés s (105. cikk (1) bekezdése)) Az Unió céljai (az Európai Unióról l szóló szerződés s 2. cikke) a foglalkoztatottság magas szintje, valamint a fenntartható és infláci ciót t nem gerjesztő növekedés.

Alapvető feladatok Az Európai KözössK sséget létrehozl trehozó szerződés (105. cikkének (2) bekezdése) szerint az alapvető feladatok a következk vetkezők: k: az euroövezet monetáris politikájának meghatároz rozása és s végrehajtv grehajtása; devizaműveletek veletek végzv gzése; az euroövezetbeli országok hivatalos devizatartalékainak tartása és s kezelése (portfoliókezel kezelés); a fizetési rendszerek zavartalan működésének m előmozd mozdítása.

További feladatok: Bankjegyek: kizárólag az EKB jogosult bankjegyek kibocsátásának az engedélyez lyezésére az euroövezeten belül. l. Statisztika: Az NKB-kkal együttm ttműködve az EKB a feladatok végrehajtv grehajtásához hoz szüks kséges statisztikai informáci ciókat a nemzeti hatóságokt goktól l vagy közvetlenk zvetlenül l a gazdasági gi szereplőkt ktől l gyűjti össze.

További feladatok: Pénzügyi stabilitás s & felügyelet: az eurorendszer támogatja a hatásk skörrel rendelkező hatóságokat a hitelintézetek prudenciális felügyelet gyeletére és s a pénzp nzügyi rendszer stabilitására vonatkozó politikájuk zavartalan megvalósításában. Nemzetközi zi és s európai együttm ttműködés: az EKB az eurorendszerre bízott feladatok tekintetében a megfelelő intézm zményekkel, testületekkel és s fórumokkal f munkakapcsolatot tart fenn mind az EU-n belül, l, mind nemzetközi zi szinten.

Politikai függetlensf ggetlenség Az Európai Központi K Bank (EKB) függetlensége ge előseg segíti az árstabilitás fenntartását. t. Ezt a központi k banki függetlenséggel ggel kapcsolatos kiterjedt elméleti leti kutatások és s empirikus adatok is alátámasztj masztják. Az EKB függetlensf ggetlenségét t az egységes ges monetáris politikáról l szóló intézm zményes keretfeltételekben telekben (a Szerződés és s az Alapokmány) fektették k le.

Sem a nemzeti központi k bankok, sem döntéshozó szerveik valamely tagja nem kérhet k vagy fogadhat el utasítást st közössk sségi intézm zménytől és s szervtől, az uniós s tagállamok kormányait nyaitól, sem bármely b más m s testülett lettől. l. A közössk sségi intézm zmények és s szervek, valamint a tagállamok kormányai kötelesek k tiszteletben tartani ezt az elvet, és s nem kísérelhetik k meg befolyásolni az EKB döntd ntéshozó testületeit (Szerződés, 108. cikk).

Az EKB pénzp nzügyeit az Európai Közösségétől l elkülönülten lten kezelik. Az EKB saját t költsk ltségvetéssel rendelkezik; tőkéjét t az euroövezetbeli nemzeti központi k bankok jegyzik és s fizetik be. Az alapokmány rendelkezései szerint a Kormányz nyzótanács tagjainak megbízat zatása hosszú időre szól. Az igazgatósági gi tagok nem jelölhet lhetők újra.

A nemzeti központi k banki elnököknek knek és az Igazgatóság g tagjainak hivatali idejét t az alábbi garanciákkal védik: v a nemzeti központi k banki elnökök megbízat zatása legalább öt évre szól; az EKB igazgatósági gi tagjainak hivatali ideje nyolc évre szól és s nem újítható meg; hivatalukból l csak akadályoztat lyoztatás s vagy súlyos kötelessk telességmulasztás s esetén távolíthatók k el; jogvita esetén n az Európai KözössK sségek Bírósága hivatott eljárni.

Az eurorendszer nem nyújthat kölcsönt sem közössk sségbeli, sem nemzeti közszfk zszférabeli intézm zménynek. Ez további védelmet v nyújt számára a közigazgatk zigazgatási szervek bárminemb rminemű befolyása ellen. Az eurorendszer működését tekintve független. f

Az EKB-nak a monetáris politika hatékony megvalósításához szüks kséges minden eszköz és s hatásk skör rendelkezésére áll, és s jogában áll önállóan dönteni d azok alkalmazási módjáról és s idejéről. Az EKB-nak joga van kötelezk telező erejű rendeleteket hozni, amennyiben azok a KBER feladatainak ellátásához szüks kségesek, valamint az EU Tanácsa által hozott jogszabályokban megjelölt lt egyéb b konkrét t esetekben.

Átláthatóság Az átláthatóság g azt jelenti, hogy a központi k bank a nyilvánoss nosság és s a piacok számára a stratégi giájával, értékeléseivel és s politikai határozataival, valamint eljárásaival kapcsolatos minden lényeges l informáci ciót t nyitott, átlátható módon és s megfelelő időben biztosít. t. Napjainkban a legtöbb központi k bank, köztk ztük k az EKB is, kulcsfontosságúnak nak tartja ezt az alapelvet, érvényes a központi k bankok monetáris politikai rendszereire. Az EKB elsődleges fontosságot tulajdonít t a nyilvánoss nossággal folytatott hatékony kommunikáci ciónak.

Az EKB monetáris politikájának átláthatósága Az EKB monetáris politikája az átláthatóság révén n válik v érthetőbbé a nyilvánoss nosság számára: ez teszi hitelesebbé és hatékonyabb konyabbá. Az átláthatóság g azt jelenti, hogy az EKB világoss gossá teszi, hogyan értelmezi törvényszabta feladatait, és s egyértelm rtelműen en megfogalmazza monetáris politikai célkitűzései.

Hitelesség Az EKB azáltal törekszik t a hitelességre, hogy világosan megfogalmazza feladatait és s azok végrehajtásának módjm dját. Ha az EKB-ról az a kép k alakul ki, hogy képes k és s hajlandó megvalósítani politikai küldetk ldetését, t, akkor az árvárakozások is stabilabban rögzr gzíthetők. Különösen hasznos, ha a központi k bankok rendszeresen tájékoztatjt koztatják k a nyilvánoss nosságot a gazdasági gi helyzetre vonatkozó értékelésükről. Az is célravezetc lravezető,, ha nyíltan és s reálisan közlik, k mi mindenre képes k a monetáris politika, és s ami még m fontosabb, hogy mire nem.

Belső fegyelem Az átláthatóság g iránti erős s elkötelezetts telezettség fegyelmet követel k a döntd ntéshozóktól. Ez a biztosíték k arra, hogy monetáris politikai döntéseikben és s indoklásaikban következetesek maradnak az idő során. A monetáris politikai intézked zkedések nyilvános nos vizsgálat latának lehetővé tétele tele arra ösztönzi a döntd ntéshozó szerveket, hogy a lehető legtökéletesebben letesebben tegyenek eleget megbízat zatásuknak.

Kiszámíthat thatóság Az EKB közzk zzéteszi monetáris politikai stratégi giáját és s tájékoztatt koztatást ad a gazdasági gi folyamatokra vonatkozó rendszeres értékeléséről. l. Ezáltal érthetőbbé válik a piacok számára, milyen rendszer szerint reagál l a monetáris politika a különbk nböző gazdasági gi folyamatokra és s sokkhatásokra. sokra. A piacok így jobban ki tudják k számítani a monetáris politikai lépéseket, l aminek köszönhetően en hatékonyabban és pontosabban alakítj tják k ki várakozv rakozásaikat.

Kiszámíthat thatóság Ha a piaci szereplők k nagyjából l meg tudják jósolni a monetáris politikai válaszokat, v lehetővé válik, hogy a monetáris politikai változások rövid r idő alatt megjelenhessenek a pénzp nzügyi változv ltozókban. Ez lerövid vidítheti a monetáris politika beruházási és s fogyasztási si döntd ntésekbe való áttevődésének folyamatát. t. Ezáltal felgyorsulhat a szüks kséges gazdasági gi alkalmazkodás, és s javulhat a monetáris politika hatékonys konysága.

Beszámol molási kötelezettsk telezettség A független f központi k bank csak úgy őrizheti meg legitimitását, t, ha a demokratikus intézm zmények és s a nyilvánoss nosság g felé elszámol molásra kötelezhetk telezhető a jogszabályban meghatározott feladataival kapcsolatos ténykedéséről. Az EKB-nak pontosan rögzr gzített beszámol molási kötelezettsk telezettsége van, amelyet alapokmány nyának nak 15. cikke tartalmaz.

Beszámol molási kötelezettsk telezettség Az alapokmány értelmében az EKB köteles negyedéves jelentésben, valamint összevont heti pénzp nzügyi kimutatásban beszámolni az eurorendszer működéséről. Ezenkívül éves jelentést kell készk szítenie működéséről, valamint a megelőző és s a folyó év v monetáris politikájáról. l. Az éves jelentés s kötelezk telező címzettje mzettje az Európai Parlament, az EU Tanácsa, az Európai Bizottság és s az Európai Tanács.

Beszámol molási kötelezettsk telezettség Az alapokmány rendelkezéseit teljesítend tendő,, az EKB nyilvánoss nosságra hozza havi jelentését; t; összevont heti pénzp nzügyi kimutatásait és éves jelentését. t. Az EKB ezenkívül l számos egyéb b konkrét feladathoz kapcsolódó kiadványt is készk szít.

Az EKB 5 760 652 402,58 eurós s tőkéjét t t az EU-tag tagállamok nemzeti központi k bankjai (NKB) jegyzik. Az NKB-k tőkerészesedését t tőkejegyzt kejegyzési kulcs segíts tségével számítj tják k ki, amely az illető tagállamnak az unió népességében és GDP-jében való részesedését t tükrt krözi (a két k tényező egyenlő súllyal esik latba). Az EKB ötévente, illetve valamely új tagállam EU-csatlakoz csatlakozásakor sakor kiigazítja a tőkerészesedést. st. A módosm dosítást st az Európai Bizottság g adatai alapján n végzik. v

A Gazdasági és s Monetáris Unió harmadik szakaszának 1999. január 1-jei kezdete óta négy ízben változott v a tőkejegyzt kejegyzési kulcs: 2004. január 1-jén 2009. január 1-jén n rendes ötéves kiigazítás történt; 2004. május 1-jén n (Ciprus, Csehország, Észtország, Lengyelország, g, Lettország, Litvánia, Magyarország, g, Málta, M Szlovákia és s Szlovénia EU-csatlakoz csatlakozásakor) sakor) 2007. január 1-jén n (Bulgária és s Románia belépése kapcsán) pedig egyéb b kiigazításra került sor.

Az EKB nettó nyeresége vagy vesztesége az Alapokmány 33. cikkének értelmében a következőképpen oszlik meg az euroövezet nemzeti központi k bankjai között. k Az EKB nettó nyereségének nek és s veszteségének felosztása sa 33.1. Az EKB nettó nyeresége a következk vetkező sorrendben kerül l felosztásra: sra: (a) a nettó nyereség g 20%-át t meg nem haladó,, a Kormányz nyzótanács által meghatározott összeget az általános tartalékalapba kell átutalni legfeljebb a tőke 100%-ának arány nyában; (b) a nettó nyereség g fennmaradó részét t az EKB részvényesei között k kell felosztani a befizetett részesedésük k arány nyában.

33.2. Az EKB által elszenvedett veszteség esetében a hiány az EKB általános tartalékalapja, szüks kség g esetén n pedig a Kormányz nyzótanács határozat rozatát t követk vetően en az adott pénzp nzügyi év v monetáris jövedelme j terhére re jóváíj áírható a nemzeti központi k bankok között a 32.5 cikknek megfelelően en felosztott összegek arány nyában és s mértm rtékéig.

Az Európai Unió 11 euroövezeten kívüli NKB-jának jegyzett tőkéje t egy minimális százal zalékának befizetésével kell hozzájárulnia az EKB azon működési m költségeihez, amelyek KBER-tags tagságukguk (Központi Bankok Európai Rendszere) kapcsán n merülnek fel.

A hozzájárul rulás s mértm rtéke 2009. január 1- jétől l a jegyzett tőke t 7%-a, amely így összesen 121 814 467,67 eurót t tesz ki. Az euroövezeten kívüli nemzeti központi k bankok nem részesr szesülhetnek az EKB felosztható nyereségéből, de nem kötelesek finanszírozni esetleges veszteségeit sem.

A Kormányz nyzótanács az EKB főf döntéshozó testülete. Tagjai az Igazgatóság g hat tagja, valamint a 16 euroövezetbeli ország g nemzeti központi bankjainak elnökei.

A Kormányz nyzótanács feladatköre Az eurorendszerre ruházott feladatok ellátásához szüks kséges iránymutat nymutatások és s határozatok elfogadása; az euroövezet monetáris politikájának kialakítása. a monetáris célokra, c az irányad nyadó kamatokra és az eurorendszer jegybanki tartalékaira vonatkozó döntések, az ezek végrehajtv grehajtásához hoz szüks kséges iránymutat nymutatások kidolgozása.

Ülésezés, s, döntd ntéshozatal A Kormányz nyzótanács havonta két k t alkalommal ülésezik a németorszn metországi Majna-Frankfurtban, az EKB központi k irodaházában (az Eurotowerben). A hónap h első ülésén n a gazdasági gi és s a monetáris folyamatokat értékeli, tovább bbá meghozza havi monetáris politikai döntd ntését. t. Második M ülésén n az EKB és s az eurorendszer egyéb b feladataival és hatásk sköreivel kapcsolatos kérdk rdésekről l tárgyal. t Az ülésekről l készk szült jegyzőkönyvet ugyan nem hozzák k nyilvánoss nosságra, a monetáris politikai döntést azonban a havi első ülés s után n röviddel r tartott sajtókonferenci konferencián n részletesen r kommentálj lják. A sajtókonferenci konferenciát t az EKB elnöke vezeti a bank alelnökének nek segíts tségével.

Tagjai: Az Igazgatóság az elnök, az alelnök és s négy n további tag. Minden tagot az euroövezetbeli országok állam-,, illetve kormányf nyfőinek közös s megegyezése alapján n neveznek ki.

Az Igazgatóság g feladatköre előkész szíti a Kormányz nyzótanács üléseit; végrehajtja az euroövezet monetáris politikáját t a Kormányz nyzótanács által hozott iránymutat nymutatások és s határozatok alapján. Ennek során n kiadja a szüks kséges utasításokat sokat az euroövezet NKB-i számára; viszi az EKB napi ügyeit; gyakorolja a Kormányz nyzótanács által ráruházott hatásk sköröket. ket. Utóbbiak részben r szabályoz lyozási jellegűek. ek.

Az Általános Tanács Tagjai: az EKB elnöke és s alelnöke, valamint a 27 EU-tag tagállam nemzeti központi k bankjainak elnökei. Az Általános Tanács 16 euroövezeti és 11 euroövezeten kívüli tagállam képviselk pviselőit it foglalja magában. Ülésein az EKB Igazgatóságának többi t tagja, az EU Tanács csának elnöke, valamint az Európai Bizottság g egy tagja is részt r vehet, de szavazati joggal nem rendelkezik.

Feladatköre Az Általános Tanács ideiglenes szervnek tekinthető,, amely azokat az Európai Monetáris Intézett zettől örökölt feladatokat látja l el, amelyeket az EKB-nak a gazdasági gi és monetáris unió (GMU) harmadik szakaszában el kell végeznie v mindaddig, amíg g vannak olyan EU tagállamok, amelyek nem tértek t át t az euróra. ra.

Az Általános Tanács szerepe az EKB tanácsad csadói i feladatainak ellátásában; a statisztikai adatgyűjt jtésben; az EKB éves jelentésének nek elkész szítésében; a nemzeti központi k bankok műveleteire m vonatkozó szabványos nyosított könyvviteli k és adatszolgáltat ltatási szabályok feláll llításában; az EKB tőkejegyzt kejegyzési kulcsának megállap llapításához a Szerződésben előírtakon kívül l szüks kséges intézked zkedések meghozatalában.

Az Általános Tanács szerepe az EKB személyzeti alkalmazási feltételeinek teleinek megállap llapításában; a végleges v árfolyamrögzítés s előkész szítésében azon tagállamok valutái i esetében, amelyek az euróval kapcsolatban eltéréssel rendelkeznek. Az Alapokmány úgy rendelkezik, hogy amint minden tagállamban bevezették k a közös k pénznemet, az Általános Tanács feloszlik.

Az Európai Unió költségvetése

Fogalma Az Unió költségvetése olyan dokumentum, amely az Unió egyes években várható bevételeire és kiadásaira vonatkozó becslést és ennek előzetes jóváhagyását foglalja magában. Az Európai Közösség államháztartási rendelete (1997. december)

Célja A fő célja, hogy finanszírozni, támogatni tudja a közös és közösségi politikákat, tevékenységeket és célokat. Például: gazdasági szociális kohéziót EU-n kívüli országok segélyezését

Alapelvek 1977 - MacDougall-jelentés Externalitás. A közösségi költségvetésből finanszírozott tevékenységek egy részével kapcsolatos költségek és a hasznok a partner országokban is megjelennek, ami megfelelő kompenzációkat és ellenőrzést igényelhet. Oszthatatlanság. Bizonyos tevékenységeket funkcionális és méretgazdaságossági okokból közösségi szinten érdemes finanszírozni. Kohézió. Az Unió valamennyi polgára számára biztosítani kell szolgáltatások, a jólét és a fejlődés minimumát. Szubszidiaritás. A funkciókat arra a lehető legalacsonyabb állami szintre kell delegálni, ahol azt a legoptimálisabban lehet gyakorolni. Ko-finanszírozás. Az EU által támogatott projektekben a költségek egy részét a kedvezményezetteknek kell viselniük. A ko-finanszírozás elve csak a strukturális politikánál érvényesül, a CAP és a piaci politikák esetében nem.

Fejlődéstörténet Kiadási kategóriák kialakulása 1984: Fontaineblau-i csúcs VAT alapú forrás 1,4%-ra 1988: Delors I. CAP visszafogása, strukturális alapok növelése (kiadás) 1992: Delors II. GNP alapú forrás (bevétel) 1997-99: AGENDA 2000 már számol új csatlakozókkal + felkészítésükkel (előcsatlakozási támogatás)

Költségvetési eljárás Szűkebb értelemben: az a jogilag szabályozott folyamat, melyben meghatározzák az adott költségvetési év kiadásait és bevételeit Tágabb értelemben: a költségvetés végrehajtása, azaz a bevételek és kiadások teljesülése is beletartozik a folyamatba

Költségvetési eljárás Résztvevő szervek: Európai Bizottság Európai Tanács Európai Parlament Európai Számvevőszék

Költségvetési eljárás Július 1.: az egyes közösségi szervek elkészítik a saját kiadásaikra vonatkozó becslést Szeptember 1.: a Bizottság elkészíti az előzetes költségvetési javaslatot a Tanács és a Parlament észrevételeinek figyelembevételével -> Tanács Október 5.: a Tanács minősített többséggel költségvetési tervezetet fogad el -> Parlament Parlamenti vita elfogadás módosítások: kötelező kiadásoknál - ezekről a Tanács dönt változtatások: nem kötelező kiadásoknál a Parlament második olvasatban dönt teljes elutasítás Parlamenti elfogadás A Parlament elnöke nyilvánítja elfogadottnak

Költségvetési eljárás Költségvetés elfogadása Parlament Költségvetés kihirdetése Hivatalos Lap (Official Journal) Költségvetés végrehajtása Bizottság Végrehajtás ellenőrzése Számvevőszék Zárszámadás benyújtása és elfogadása Parlament (ellenőrzési eszköz)

Európai Számvevőszék Az európai közösségi pénzügyek revíziójával foglalkozó testület, amit a tagállamok kormányai által kötött szerződés hozott létre (1975. július 22 hatályban 1977. január 1-től) Székhelye: Luxembourg Tagok száma: 15 fő, hatéves ciklus, Tanács választja meg

Európai Számvevőszék feladata A közösségi pénzek befolyásának és felhasználásának ellenőrzése ( az Unió pénzügyi lelkiismerete ) Szempontok: Számviteli Adminisztratív Morális Ellenőrzés alanyai: Nemzeti szervek Regionális szervek Helyi szervek Független szervezetek Segélyezett külső országok hatóságai

Európai Számvevőszék feladata Előterjeszti az Unió vagy egyes szerveinek költségvetésének végrehajtásáról szóló éves jelentést utólagos ellenőrzés Bármely időpontban véleményt nyilváníthat a folyó költségvetést érintő ügyekben költségvetés nyíltsága és átláthatósága

Bevételi források fejlődése 1958-77: tagállami hozzájárulások 1970: saját források bevezetése 1988: negyedik forrás - GNP arányos hozzájárulás

Bevételi forrástípusok Vámok (tagállamnál marad 10%, 2001-től 25%) Mezőgazdasági lefölözések (megszűnt GATT miatt) VAT-forrás (1999: 1%, 2002-től 0,75%, 2004-től pedig 0,5%) GNP-forrás (negyedik forrás)

Költségvetési kiadások Kötelező kiadások (adminisztratív kiadások, belső politika) Nem kötelező kiadások (ide tartoznak a strukturális és előcsatlakozási alapok és a belső politikák)

Költségvetési kiadások Agenda 2000 CAP (50%) Strukturális műveletek finanszírozása (33%) Belső politikák finanszírozása (6,5%) Külső tevékenységek (6,5%) Adminisztratív kiadások (5%) Tartalékok (1-2%) Előcsatlakozási eszközök Új tagállamokra elkülönített eszközök (2002- től)

Költségvetés Az országok közötti erőforrás-újraelosztási rendszer legfontosabb fóruma a közösségi költségvetés. Minden európai állampolgár hozzájárul az Európai Unió költségvetéséhez. Az Európai Unió költségvetése a nemzeti költségvetésekhez hasonlóan jogszabály, amely elfogadását követően jogosultságot teremt a közösségi politikák finanszírozására.

Költségvetés A forrásokat olyan módon határozzák meg, hogy azok tükrözzék a politikák aktuális prioritásait. Minden kiadási előirányzatnak konkrét cél, jogi megalapozottság az alapja. A közös költségvetést egységesen euróban számolják el. A költségvetés fejlődése tükrözi az Európai Unió felépítésében végbement változásokat. Nagyjából állandónak tekinthető (a bruttó nemzeti jövedelem körülbelül 1%-a), amennyiben azt az EU gazdagságának százalékában vizsgáljuk

Költségvetés Az Agenda 2000 vitájának eredményeképpen a közös költségvetés szakított azzal a gyakorlattal, miszerint a közösségi költségvetést a közösségi politikák fejlődése determinálta: 2000-től kezdődően a közösségi költségvetés keretei határozzák meg a közösségi politikák alakulását.

Bevételi források A költségvetés bevételei három fő forrásból származnak: saját források, illetve bevételek; általános forgalmi adó alapú befizetések; a GNI forrás.

2007

A költségvetés kiadásai Az uniós költségvetés a tagállamok összesített nemzeti jövedelmének napjainkban is mindössze 1%-át teszi ki. Ez az összeg még mindig nem éri el azt a szintet, ami a növekedési mutatók, a regionális fejlődés vagy az átlagos jólét tekintetében érzékelhető makrogazdasági hatáshoz vezetne.

Költségvetés 2007-2013 EU globális partner 9% Adminisztráció 3% Európai állampolgárság 2% Fenntartható növekedés 46% Természeti erőforrások 40%

A központi költségvetés tervezése A tervezési dokumentumok Költségvetési irányelvek A pénzügyminiszter terjeszti a Kormány elé 3 évre vonatkozó makrogazdasági prognózis Áht. egyenlegének mértéke, a jövedelemcentralizáció és újraelosztás mutatói Költségvetési prioritások

A központi költségvetés tervezése A tervezési dokumentumok II. Tervezési körirat A pénzügyminiszter adja ki A fő makrogazdasági paramétereket tartalmazza Intézményekben tervezhető létszám, és béralakulás, dologi költségek alakulása

2.3 A tervezési módszerek és technikák Megkülönböztetés a finanszírozás alanya szerint: mire irányul a finanszírozás (intézmény, feladat) A tervezés során alkalmazott technikák (teljesítményalapú, programköltségvetés, nulla bázisú költségvetés, bázisalapú tervezés) Magyarország: éves költségvetés (naptári év) + 3 éves kitekintés (gördülő tervezés). Az éves terv 3 évet érint: tervezés, végrehajtás, zárszámadás. Feladatok és hatáskörök szabályozása: Áht.

Tervezési időhorizont az EU-ban Az Európai Unió tagállamai: naptári évre készítenek költségvetést de országonként eltérő, hogy hány éves ciklusra készülnek számítások Az Európai Unió költségvetése 7 évre szóló költségvetési keret - erről konszenzussal dönt az Európai Tanács Jelenlegi: 2007-2013-ra szóló ktgvetési keret A hétéves adatok alapján egyes évekre külön ktgvetés készül - erről a Bizottság a Tanács + a Parlament együttműködésével évente dönt

Az Uniós és a nemzetállami költségvetés elemeinek összehasonlítása Nemzetállami költségvetés Bevételek: Jellemzően adóbevételekre épül. A nemzeti GDP-k mintegy 30-50 %-a felett rendelkezik. Kiadások: Közjavakat és közszolgáltatásokat nyújt a társadalom számára. Az állam a következő funkciókat gyakorolhatja: Gazdaságirányítási és szabályozási funkció Gazdaságfejlesztő és szerkezetátalakító célok Az Európai Uniós költségvetés Bevételek: Közös bevételekre épül. Az EU GDP-jének alig több, mint 1 %-át osztja újra. Kiadások: Funkcionális kiadásokat finanszíroz. (elenyésző mértékben finanszíroz közjavakat és közszolgáltatásokat) Az Unió a következő funkciókat gyakorolhatja: Tényleges szabályozó és újraelosztó tevékenység.

Az állami bevételek Jogi természetük szerint közjogi (adók, vámok) és magánjogi (osztalék, privatizációs bevétel) forgalomhoz kapcsolódó adók 33% TB járulékok 22% egyéb adó és adójellegű 6% Közgazdasági jellegük szerint: folyó- és tőkebevételek jövedelemadók 21% egyéb 18%

Az állami kiadások Adminisztratív besorolás (fejezetrend szerint) Funkcionális besorolás (COFOG) Közgazdasági osztályozás (folyó-, tőkekiadás, kölcsönnyújtás) Az állami kiadások megoszlásának változása (%) 1991 2000 2005 Állami működés 12 16 15 Jóléti funkciók 68 57 61 Gazdasági funkciók 11 12 14 Államadósság-kezelés 6 13 8 Főcsoportokba nem sorolható 2 Összesen 100 100 100

Az állami kiadások