A háziorvosi, házi gyermekorvosi, illetve vegyes praxisokban dolgozó egészségügyi szakdolgozók munkakörülményei Magyarországon

A háziorvosi, házi gyermekorvosi, illetve vegyes praxisokban dolgozó egészségügyi szakdolgozók munkakörülményei Magyarországon HIRDI Henriett Éva, Dr. KÁLMÁNNÉ SIMON Mária, BALOGH Zoltán PhD Összefoglalás A kutatás célja: A háziorvosi, házi gyermekorvosi, illetve vegyes praxisokban dolgozó egészségügyi szakdolgozók munkakörülményeinek megismerése, valamint az adatok összehasonlítása a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara (MESZK) 2006. évi, illetve Országos Alapellátási Intézet (OALI) 2004. évi felmérésének eredményeivel. Anyag és módszerek: A keresztmetszeti vizsgálat 2012. május 13. és 2012. június 30. között történt Magyarországon a háziorvosi, házi gyermekorvosi, illetve vegyes praxisokban dolgozó egészségügyi szakdolgozók körében, egyszer véletlen mintavételi technikával (N=812). Az adatgy jtés web-alapú anonim, önkitölt s kérd ív alkalmazásával történt. A szerz k az összegy jtött adatokat Microsoft Excel 2007 szoftver segítségével, leíró és matematikai statisztikai módszerekkel elemezték. Eredmények: A felmérés eredményei alapján megállapítást nyert, hogy az ápolók els dleges feladata (95%) a szakterületet érint jelentések, adatszolgáltatások elkészítése, és ezzel összhangban az elektronikus betegnyilvántartási rendszer naprakész vezetése. A második leggyakoribb tevékenységük (94%) a gondozással kapcsolatos feladatok ellátásában való részvétel. A válaszadó ápolók 67%-a végez egészségnevelési, egészségügyi felvilágosítási, tanácsadási tevékenységet, els sorban egészséges táplálkozás, az ajánlott sz r vizsgálatok, valamint a fert z betegségek terjedésének megel zése témakörökben. Az ápolók általában elégedettek a munkavégzés tárgyi feltételeivel (72%), állásuk biztonságával (77%), munkaid beosztásukkal (77%), a munkahelyi közösséggel (83%), ugyanakkor a legelégedetlenebbek (73%) az anyagai megbecsültségükkel. Következtetések: A mindennapi tapasztalat és kutatás eredményei is azt jelzik, hogy a szakdolgozók helyzete a végzett tevékenység, a jövedelem, a szabadság kiadása és a helyettesítés tekintetében egyáltalán javult a 2006. évi felmérés eredményeihez képest. Az ápolók jelent s hányada szeretne tartalmasabb, több szakmai kihívást jelent feladatot végezni, ugyanakkor munkavégzési feltételeik ezt teszik lehet vé. Kulcsszavak: egészségügyi szakdolgozó, munkakörülmények The working conditions of paramedical professionals in general, paediatric and combined medical practices in Hungary Henriett Éva HIRDI, Mária KÁLMÁNNÉ SIMON, Zoltán Balogh PhD, Summary Aim of the study: To assess the working conditions of paramedical professionals in general, child and family practices, and to compare the data with the results of the survey conducted by the Hungarian Chamber of Paramedical Professionals (MESZK) in 2006 and by the National Institute of Primary Care (OALI) in 2004. Methodology and sample: The cross-sectional survey was conducted between 13 May 2012 and 30 June 2012 among paramedical professionals working in general, child and family practices, selected using a random, sampling method (N=812). The data gathering took place using a web-based, anonymous, self-completion questionnaire. The authors analysed the gathered data with Microsoft Excel 2007 software, employing a descriptive and mathematical statistical methods. Results: Based on the results of the survey it was concluded that the primary task of the nurses (95%) was the preparation of reports and data submissions, and keeping the electronic patients records system up-to-date accordingly. Their second most common activity (94%) is participation in the performance of tasks related to patient care. 67% of the nurses that responded perform health education, health awareness and advisory activities, primarily in relation to the topics of healthy nutrition, recommended screening tests and the spread of infectious diseases. The nurses are generally satisfied with their physical working conditions (72%), their job security (77%), their work schedule (77%) and their co-workers (83%), but they expressed the least satisfaction (73%) with their financial compensation. Conclusions: Everyday experience and the results of the research show that the situation of paramedical workers, in terms of the activities they perform, their income, the allocation of holiday leave, and substitution, has not improved at all in comparison to the findings of the 2006 survey. A significant proportion of the nurses would like to perform more substantive and professionally challenging tasks, but their working environment does not allow this. Keywords: paramedical professional, general practice, working conditions Érkezett. 2012. július 24. Elfogadva: 2012. augusztus 08. 11

HIRDI HENRIETT Éva alapellátásért felel s országos alelnök, Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara PhD-hallgató, Semmelweis Egyetem Doktori Iskola DR. KÁLMÁNNÉ SIMON Mária alapellátásért felel s területi alelnök, Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara tanár, Kanizsay Dorottya Egészségügyi Szakképz Iskola és Gimnázium BALOGH Zoltán PhD elnök, Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara tanszékvezet f iskolai docens, Semmelweis Egyetem, Egészségtudományi Kar, Budapest Levelez szerz (correspondent): HIRDI Henriett Éva, elérhet ség: +3620/6695428, e-mail: hirdi.henriett@gmail.com Bevezetés Teljesen hétköznapi tapasztalat az, hogy ugyanazt a feladatot az azonos képzettséggel rendelkez emberek máshogy oldják meg. De mi történik akkor, ha ugyanazt a feladatot eltér végzettséggel rendelkez személyeknek kell elvégezniük, eltér munkafeltételek mellett? Miközben a háziorvosi, házi gyermekorvosi és fogorvosi tevékenységr l szóló 4/2000. (II. 25.) EüM rendelet azonos tartalommal határozza meg az ápolói tevékenység körét a háziorvosi szolgálatokban, addig ugyanezen jogszabály lehet séget biztosít a háziorvos, mint munkáltató számára, hogy e feladatkörre feln tt szakápolót, vagy OKJ ápolót, vagy OKJ ápolóra épül szakosító képzésben részt vett körzeti-közösségi ápolót, stb., illetve akár f iskolai, vagy egyetemi végzettség ápolót alkalmazzon belátása szerint. El z ek miatt napjainkban Magyarországon a háziorvosi, házi gyermekorvosi szolgálatok egészségügyi szakdolgozói igen eltér képesítéssel és ezzel összefüggésben igen eltér foglalkoztatási- és munkafeltételek mellett állnak alkalmazásban. A velük szemben támasztott elvárások még azonos végzettség esetén sem egységesek, illetve elmondható, hogy a szakterületen a kompetenciakörök tisztázottak. Ennek következményeként az egyes háziorvosi szolgálatok képesek közel azonos terjedelm, min ség és színvonalú egészségügyi ellátást, ápolást, szakápolást biztosítani a lakosság számára. A probléma ugyanakkor új kelet, ezt jól mutatja a háziorvosi szolgálatokban tevékenyked szakdolgozók helyzetét, munkakörülményeit behatóan el ször vizsgáló 1996. évi kutatás, melyet az Európai Unió HU9302 sz. PHARE Egészségügyi reformprogramja keretében végzetek a háziorvosi praxisok megalakulását követ en. A kutatás során vizsgált vegyes n vér-véd n i mintában összesen 907 f szakképesített ápoló volt. Annak ellenére, hogy a kutatásba bevont ápolók a kérdez biztosok által feltett kérdéseket sok esetben az ket foglalkoztató orvos, vagy más személy jelenlétében válaszolták meg, mely torzíthatta a kapott eredményeket a vizsgálat megállapította, hogy a kártya-rendszer bevezetése az ápolók helyzetén a várttal ellentétben rontott, kiszolgáltatottá váltak. Történt mindez úgy, hogy az egészségügyi rendszer akkori reformjának egyik stratégiai célja a költségkímél eljárások elterjesztésén belül: az ápolók számának és önállóságának növelése, képzettségének javítása volt. (Jávor, 1996) Miután az 1996. évi felmérés során felismerték a szakdolgozók kedvez tlen munkafeltételeit, helyzetét méltán várhatta mindenki, hogy a nyolc évvel kés bbi felmérés, mely az Országos Alapellátási Intézet kezdeményezésére indult arról fog beszámolni, hogy a felderített problémák megoldása megvalósult, a helyzet javult. Ezzel szemben a 2004. évi felmérésben részt vett 768 szakdolgozó (válaszadási arány alapsokaság: 13%-a) visszajelzéséb l szinte ugyanazok a problémák kerültek felszínre. A kutatás f bb megállapításai közé tartozott többek közt, hogy nélkülözhetetlen lenne a humáner forrás jobb kihasználása, a praxis szakdolgozói létszámának növelése (pl.: egészségügyi operátor alkalmazása), az ápolók képzettségének emelése. A foglalkoztatás jellegét megvizsgálva e kutatás végz i is felismerték a háziorvosnak való kiszolgáltatottság fennállását. A felmérés ezzel összefüggésben rámutatott arra a problémára is, hogy az id közben el írt továbbképzési kötelezettség 12

teljesítéséhez a munkáltatók egy része csak részben, vagy egyáltalán biztosítja a szükséges feltételeket, illetve. Az egészségnevelési tevékenységet vizsgálva pedig a kutatók arra a következtetésre jutottak, hogy a szakdolgozók önálló tevékenysége korlátozott, hiszen kevesebb, mint a válaszadók fele végzett önállóan ilyen jelleg aktivitást. A felmérésben részt vett szakdolgozók a közösség megbecsülésével voltak a legelégedettebbek és anyagi megbecsültségükkel a legelégedetlenebbek. (Ujváriné, 2006). A Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara (MESZK) 2006. els negyedévében 259 f részvételével (válaszadási arány az alapsokaság: 4,4%-a) készített felmérés eredményei egyrészt igazolták az Országos Alapellátási Intézet felmérésének eredményeit, másrészt megegyeztek az 1996. évi felmérés azon megállapításaival, mely szerint az ápolók praxispénzb l való részesedése rendezetlen, a helyettesítés kérdése megoldatlan, és ez hátrányosan befolyásolja a munkavégzés színvonalát. Az önálló ápolói munka megvalósításához a feltételek az elmúlt évtizedekben alakultak ki, hiszen a kívánatos már régóta az lenne, ha az ápoló a rendelési id ben külön helyiségben végezhesse tevékenységét. Ezzel szemben, a szakdolgozók túlnyomó többsége még mindig az orvossal egy helyiségben dolgozik. Ráadásul fény derült arra is, hogy az ápolók több mint negyede napi rendszerességgel a rendel takarítását, holott ez tartozik az ápolói feladatok közé. (Kökény, 2006) A vizsgálat célja Célunk az volt, hogy megismerjük a háziorvosi, házi gyermekorvosi, illetve vegyes praxisokban dolgozó egészségügyi szakdolgozók foglalkoztatásának jelenlegi körülményeit, feltárjuk aktuális problémáikat. Ezeken felül célunk volt a kapott értékek öszszehasonlítása a MESZK 2006. évi, illetve az OALI 2004. évi felmérésének eredményeivel. Hipotézisek A Kamarához beérkezett szakdolgozói levelek, megkeresések alapján feltételeztük, hogy: 1. még mindig van olyan egészségügyi szakdolgozó a háziorvosi praxisokban, aki rendelkezik érvényes, írásos munkaszerz déssel vagy egyéb foglalkoztatásra irányuló szerz déssel és azt, hogy vannak olyanok, akik kaptak saját, eredeti példányt a szerz désükb l. 2. a szakdolgozók több mint 50%-ának nincs módja a szerz dés tervezetének el zetes tanulmányozására, szakért (pl. ügyvéd) véleményének kikérésére. 3. el fordul, hogy a szerz désben az utolsó pillanatban változtatják meg a szakdolgozó számára hátrányosan a feltételeket. 4. a szakdolgozók leginkább a munkaid beosztásukkal elégedettek, legkevésbé pedig az anyagai megbecsültségükkel. 5. a munkaviszony típusú jogviszony keretében foglalkoztatott szakdolgozók esetében a havi alapilletmény megállapítása jellemz en közös megegyezés, vagy törvényben található (pl. közalkalmazottakra vonatkozó) bértábla figyelembe vételével került megállapításra, ha a munkáltatói jogkört gyakorló orvos ajánlata alapján. 6. a munkaviszony típusú jogviszony keretében foglalkoztatott szakdolgozók számára kiszámítható, hogy legközelebb mikor emelkedik az illetményük. 7. a szakdolgozók jelent s többsége egyetértene azzal, hogy foglalkoztatási jogviszonyuk típusától függetlenül figyelembe véve a képesítést és a szolgálati id t alapilletményük törvény által garantált illetmény-el meneteli rendszerben kerüljön megállapításra és kifizetésre. 8. a szakdolgozók legalább 70%-a kap tájékoztatást a 2012. évi rendes és pótszabadsága mértékének számítási módjáról és kiadásának szabályairól. Korábbi kutatások alapján feltételeztük, hogy: 1. a szakdolgozók 90%-a rendelkezik a vonatkozó jogszabály által meghatározott szakirányú szakképesítéssel. 2. a feln tt háziorvosi ellátásban dolgozók 13

több mint fele rendelkezik körzeti ápolói szakképesítéssel, vagy klinikai szakápolói (körzeti-közösségi szakápoló) szakképesítéssel. 3. a házi gyermekorvosi ellátásban dolgozók több mint fele rendelkezik gyermekápolói, vagy csecsem - és gyermekápolói szakképesítéssel. 4. a szakdolgozók több mint 30%-a számára gondot okoz az elméleti továbbképzési pontok összegy jtése, mert a munkahelyi viszonyok támogatóak. 5. még mindig van olyan egészségügyi szakdolgozó a háziorvosi praxisokban, aki rendelkezik személyre szabott olyan munkaköri leírással, mely tartalmazza feladat-, felel sség és hatáskörét. 6. a napi gyakorlat bizonyos esetekben jelent s eltérést mutat a 4/2000. (II. 25.) EüM rendeletben meghatározott ápolói tevékenységekhez képest. 7. a szakdolgozók több mint 70%-a az orvossal egy helyiségben dolgozik. 8. a szakdolgozók több mint 25%-ánál távollét esetén a helyettesítés biztosított. Anyag és módszer A keresztmetszeti, kvantitatív vizsgálat 2012. május 13. és 2012. június 30. között történt Magyarországon a háziorvosi, házi gyermekorvosi, illetve vegyes praxisokban dolgozó egészségügyi szakdolgozók körében. Az adatgy jtés a MESZK honlapján elhelyezett web-alapú anonim, önkitölt s kérd ív alkalmazásával, egyszer véletlen mintavételi technikával történt. Az alapsokaságot a feln tt háziorvosi, házi gyermekorvosi, illetve vegyes praxisokban dolgozó egészségügyi szakdolgozók jelentették. A Központi Statisztikai Hivatal által közzétett 2010. évi adatok alapján összesen 6450 f s populációméretet feltételeztünk. (KSH, 2010) Figyelembe véve az alapsokaság arányát megyére lebontva, azt terveztük, hogy minden megyéb l legalább 10%-os arányban kerüljenek a mintába a kérdezettek, országos szinten 645 f válaszadóra számítottunk. Az alkalmazott saját készítés kérd ív alapjául az Országos Alapellátási Intézet (OALI) 2004. évi, valamint a MESZK 2006. évi felmérésnél alkalmazott kérd ívek szolgáltak. A kérd ívben nyitott és zárt kérdéseket egyaránt alkalmaztunk, de az egyszer és egyértelm kiértékelés érdekében a kérd ív többségében zárt kérdésekre épült. A kérd ív az alábbi kérdéskörök köré csoportosult: 1. Szocio-demográfiai adatok (, életkor, családi állapot, iskolai végzettség, munkavégzés helye) 2. Munkavégzés körülményeire vonatkozó kérdések 3. A tevékenység tartalmára vonatkozó kérdések 4. Bérrendszerrel, juttatásokkal való elégedettség A kérd ív kipróbálására 10 f részvételével került sor, akik a végs felmérés mintájával megegyez en a háziorvosi praxisokban dolgozó egészségügyi szakdolgozók voltak. A tesztelés során a kérdések többségét változatlanul hagytuk, 2 kérdésen változtattunk és 2 kérdést kihagytunk. A végleges kérd ív 44 kérdésb l állt. A kérd ív kitöltése 20 percnél kevesebb id t vett igénybe. A kérd ívre mutató link, illetve a részvételi felhívás eljuttatása a célcsoporthoz egyrészt elektronikus hírlevél útján a kamarai levelez listák felhasználásával, másrészt a MESZK honlapján történ publikálással, illetve a Facebook közösségi oldal felhasználásával történt. A felmérés 16. napján ismételt felhívást küldtünk a kamarai tagoknak, a kérd ív kitöltését kérve. A résztvev ket biztosítottuk az önkéntes és anonim válaszadás lehet ségér l, továbbá arról, hogy az eredményeket jelen kutatáshoz köt d célokhoz használjuk fel. Az adatgy jtés lezárása után megtörtént az adatbázis tisztítás. Eltávolítottuk azokat a rekordokat, amelyeknél megállapítható volt, hogy azokat a háziorvosi, házi gyermekorvosi, illetve vegyes praxisokban dolgozó egészségügyi szakdolgozók töltötték ki. Az ellen rzés és tisztítás után 812 darab értékelhet kérd ív maradt. A kutatás során gy jtött adatok feldolgozása Microsoft Excel 2007 szoftver felhasználásával történt. Az elemzés során leíró és 14

matematikai statisztikai módszereket egyaránt használtunk. Az alapstatisztikaként gyakorisági eloszlást, átlagértékeket, és szóródást vizsgáltunk. A változók közötti kapcsolatok végzésére Pearson Khi-négyzet próbát alkalmaztunk. Az eredményeket statisztikailag szignifikánsan különböz nek tekintettük, ha p<0,05 volt. Eredmények A MESZK honlapján elhelyezett elektronikus kérd ívet Magyarország közel 6,5 ezer háziorvosi praxisából 812 egészségügyi szakdolgozó töltötte ki, amely országos szinten a tervezett minta 126%-a, az alapsokaság 13%-a. Megyei szinten a legalacsonyabb válaszadási arány a megyére tervezett mintához képest 54% volt (megyei alapsokaság 5%-a), a legmagasabb 270%. A felmérés eredményei a következ megyékre nézve reprezentatívak: Baranya megye, Békés megye, Borsod-Abaúj-Zemplén megye, Budapest, Csongrád megye, Heves megye, Komárom- Esztergom megye, Pest megye, Somogy megye, Vas megye, Veszprém megye és Zala megye. A válaszadói arány megoszlását a megyei alapsokasághoz viszonyítva az 1. ábra tartalmazza, az ábrán a 10% feletti válaszadói arányt elért megyéket zöldszínnel jelöltük. Szocio-demográfiai adatok A vizsgált mintában a ek megoszlása egyenetlen, ahogy az egészségügyi szakdolgozói társadalomban is abszolút n i túlsúlyról beszélhetünk: a minta 99%-a n, 1%-a férfi. A válaszadók átlagéletko ra 45 év (SD: 7,86). Az elemzés során hat korcsoportot használtunk: a huszonéves korosztályból (18 25 évesek) vannak a legkevesebben a mintánkban (0,4%), de a 26 30 évesek aránya sem sokkal magasabb (2,8%). A minta közel egyharmadát (31,3%) a középkorúak (31-40 év) teszik ki. Majd minden második megkérdezett 41-50 év közötti (41%), minden negyedik 51 60 éves (22,5%), míg mindösszesen 2%-uk 61 évesek vagy id sebb. A vizsgálatban szerepl legfiata labb szakdolgozó 24, a legid sebb 64 éves. 1. ábra: A válaszadói arány megoszlása a megyei alapsokasághoz viszonyítva (n=812) 15

Neme I. táblázat: A minta szocio-demográfiai jellemz i (n=812) N (f ) (%) férfi 12 1 n 800 99 18-25 év 3 0,4 26-30 év 23 2,8 Életkor 31-40 év 254 31,3 41-50 év 333 41,0 51-60 év 183 22,5 61 év felett 16 2,0 0-5 év 215 26,5 Munkaviszony 6-10 év 109 13,4 11-20 év 281 34,6 21 év felett 207 25,5 Szakterület Munkavégzés helyének településtípusa Foglalkoztatás jellege feln tt háziorvosi ellátás 398 49 házi gyermekorvosi ellátás 190 23 vegyes praxis 224 28 község, tanya 209 25,7 város 357 44,0 megyeszékhely 108 13,3 f város 138 17,0 Munkaviszony 653 80,4 Szabadfoglalkoztatás 1 0,1 Közalkalmazott 121 14,9 Szolgálati jogviszony 3 0,4 Egyéni egészségügyi vállalkozó 21 2,6 Közszolgálati jogviszony 4 0,5 Társas vállalkozás 9 1,1 A válaszadók közel fele (49%) feln tt háziorvosi ellátásban dolgozik, több mint egynegyede (28%) házi gyermekorvosi ellátásban, 23% pedig vegyes praxisban. A válaszadók átlagosan 13 éve (Min: 1 hónapja; Max: 43 éve) dolgoznak jelenlegi munkahelyükön (SD: 9,59). A kérdezettek aktivitási státuszát tekintve jelenleg 3%-uk dolgozik nyugdíj folyósítása mellett. A munkavégzés helye szerint a mintába került személyek mintegy fele városban dolgozik (44%), míg községekben 25,7%. A mintánkban ennél alacsonyabb arányban vannak a megyeszékhelyek, megyei jogú városok dolgozói (13,3%), valamint a f városiak (17%). Régiók szerint a legtöbben Közép-Magyarországon dolgoznak (26,7%). Valamivel kevesebb válaszadónk dolgozik a dunántúli régiókban (Dél-Dunántúl 8,4%, Közép-Dunántúl 14,8%, Nyugat-Dunántúl 11,2%), mint az Alföldön (Észak-Alföld 7,4%, Dél-Alföld 16,1%) és Észak-Magyarországon (15,4%). Ami a foglalkoztatás jellegét illeti a válaszadók különböz jogviszonyokban végezhetnek egészségügyi tevékenységet. A válaszadók jelent s része (80,4%) munkaviszonyban alkalmazott, közalkalmazottként 14,9 %-uk dolgozik, egyéni egészségügyi vállalkozó 2,6%-uk, a más jogviszonytípusban történ foglalkoztatás ritka (társas vállalkozás tagja 1,1%; közszolgálati és szolgála- 16

ti jogviszonyban foglalkoztatott együttesen 0,9%; szabadfoglalkoztatás keretében dolgozik 0,1%). A jogviszony id tartama szerint a szakdolgozók 93,8%-a határozatlan idej jogviszonyban foglalkoztatott, csupán 4,2%- uk rendelkezik határozott idej szerz déssel. Ugyanakkor a válaszadók 2%-a tudja, hogy jogviszonya milyen id tartamra szól, mivel rendelkezik szerz déssel. A foglalkoztatás jellegét tekintve teljes munkaid snek (heti legalább 40 órában foglalkoztatottnak) vallja magát a szakdolgozók 91,2%-a, közülük 2,5% jelezte, hogy heti 40 óránál magasabb óraszámban (heti 44-68 óra) áll alkalmazásban. A válaszadók 8,8%-a részmunkaid s (heti 10-30 órában alkalmazott), dönt többségük (81%) házi gyermekorvosi ellátásban vagy vegyes praxisban dolgozik, csupán 19%-uk van feln tt háziorvosi ellátásban. Képzettségi és továbbképzési adatok A vonatkozó hatályos jogszabályban el írt szakképesítések valamelyikével a válaszadó szakdolgozók 93,3%-a rendelkezik. A válaszadók 1,5%-a esetében a szakirányú szakképesítés megszerzése már folyamatban van. Ugyanakkor 5,2% rendelkezik szakirányú szakképesítéssel, k jelenleg feln tt szakápolói szakképesítéssel állnak alkalmazásban, melyre a 4/2000. (II. 25.) EüM rendelet 12. (2) bekezdésében foglaltak alapján kizárólag akkor van mód, ha a munkavégzésre irányuló szerz désben kötelezettséget vállaltak arra, hogy a körzetiközösségi szakápolói szakképesítést, vagy az OKJ ápolói szakképesítést az alkalmazás id pontjától számított 2 éven belül, illetve a diplomás ápolói szakképesítést az alkalmazás id pontjától számított 4 éven belül megszerzik. Ezzel szemben közülük 93% a kérd ívben azt nyilatkozta, hogy jelenlegi munkahelyükén heti 40 órában, munkaviszony típusú jogviszonyban már több éve (2-27 éve!) dolgozik, illetve bár válaszlehet ségként megjelent, de jelölték meg, hogy szakirányú szakképesítésük megszerzése esetleg már folyamatban lenne. A feln tt háziorvosi ellátásban dolgozók 51,5%-ának van körzeti ápolói, vagy körzeti közösségi szakápolói képesítése, míg 34,4%- uk kizárólag OKJ ápoló képesítéssel áll alkalmazásban. 10% a f iskolai diplomával rendelkez ápolók aránya. Ugyanakkor 4%-uk (16 f ) csak feln tt szakápolói szakképesítéssel rendelkezik, közülük 3 f esetében már folyamatban van a szakirányú szakképesítés megszerzése. A házi gyermekorvosi ellátásban dolgozók 60%-a rendelkezik gyermekápolói, vagy csecsem - és gyermekápolói szakképesítéssel. 12,6% kizárólag OKJ ápoló képesítéssel áll alkalmazásban. 10,5% a f iskolai diplomával rendelkez ápolók aránya. 4,2%-uk (8 f ) csak feln tt szakápolói szakképesítéssel rendelkezik, közülük senkinek sincs folyamatban a szakirányú szakképesítés megszerzése. A mintánkban található valamennyi egyetemi okleveles ápoló (5 f ; 2,2%) jelenleg vegyes praxisban dolgozik. A vegyes praxisokban dolgozó ápolók végzettségét tekintve megállapítható továbbá, hogy 8,5% a f iskolai diplomával rendelkez ápolók aránya, továbbá itt a legmagasabb (40,6%) a kizárólag OKJ ápoló képesítéssel, illetve a csak feln tt szakápolói szakképesítéssel rendelkez k (8,4%) aránya. A szakdolgozók 31%-ának van körzeti ápolói, vagy körzeti közösségi szakápolói képesítése. 9,3% dolgozik gyermekápolói, vagy csecsem - és gyermekápolói szakképesítéssel. A felmérésben résztvev k 45,9%-a (373 f ) nyilatkozott úgy, hogy a háziorvosi szakterületre jogszabályban el írt szakképesítésen kívül rendelkezik más egészségügyi szakképesítéssel is. A feln tt háziorvosi ellátásban dolgozók közül a legtöbben foglalkozás-egészségügyi szakápoló 17,9% (67 f ) és fizioterápiás asszisztensi végzettséggel 7,23% (27 f ), illetve hospice szakápoló és koordinátor képesítéssel 3,2% (12 f ) is rendelkeznek. A házi gyermekorvosi ellátásban dolgozók között a szülészn (2,1%; 8 f ) és az újszülött-koraszülött intenzív terápiás szakasszisztens (1%; 4 f ) képesítés volt a leggyakoribb további végzettség. A szakdolgozók 54%-ának okoz gondot az elméleti továbbképzési pontok összegy jtése, ennek okaként els dlegesen a továbbképzési kötelezettség költségei és a helyettesítés megoldatlanságát jelölték meg. De gondot okoz számukra az is, hogy lakóhelyük- 17

höz közel hirdetnek a szakterületüknek megfelel továbbképzést, a lakóhelyt l távoli továbbképzési lehet ségeken való részvétel pedig utazási, esetleg szállásköltséggel is együtt jár. A szakdolgozók 59,48%-ának (483 f ) egyáltalán biztosít a munkáltatója munkaid -kedvezményt a továbbképzési kötelezettség teljesítéséhez, k munkaid n kívül próbálnak továbbképzésre eljutni. A többieknek a munkáltató átlagosan 1,5 napot (!) biztosít évente a továbbképzési kötelezettség teljesítése érdekében. A továbbképzéseken való részvételt anyagilag a válaszadók 15%-a esetében támogatja a munkáltató. Munkavégzés körülményeire vonatkozó adatok A válaszadók túlnyomó többsége (98%) rendelkezik érvényes, írásos munkaszerz déssel vagy egyéb foglalkoztatásra irányuló szerz déssel. Közülük azonban 5% kapott saját, eredeti példányt a szerz désb l. 2% azoknak az aránya, akikkel egyáltalán került írásos szerz déskötésre sor, mindegyikük munkaviszony keretében áll foglalkoztatásban. A szakdolgozók 69%- ának volt lehet sége a munkaszerz dés el zetes áttanulmányozására, szakért (pl. ügyvéd) véleményének kikérésére. A szakdolgozók 12%-a érzi úgy, hogy a munkaszerz désében lév feltételeket szerz déskötéskor az utolsó pillanatban hátrányosan változtatták meg. A 2012. évi rendes és pótszabadságuk mértékének számítási módjáról és kiadásának szabályairól 75%-uk kapott tájékoztatást. Az elmúlt évben 37%-uk csak részben, vagy egyáltalán tudta évi rendes szabadságát kivenni. 30%-uk érzi úgy, hogy helyettesítése biztosított távollét (szabadság, betegség) esetén. A háziorvosi szolgálat csak 24%-uk esetében fizet helyettesít t. A fennmaradó 76%-ból 3% csak úgy mehet szabadságra, ha helyettesít jét saját maga fizeti, 34% kollégan jével egymást helyettesíti azonos m szakban, 16% helyettesíti egymást külön m szakban, 22% egyéb módon oldja meg a saját helyettesítésér l való gondoskodást. Több mint háromnegyedük (76%) az orvossal egy helyiségben dolgozik. Egynegyedük dolgozik az orvostól elkülönülten, saját helyiségben. A tevékenység tartalmára vonatkozó kérdések A szakdolgozóknak csak 85%-a rendelkezik személyre szabott munkaköri leírással, mely tartalmazza a feladat-, felel sség- és hatáskörét. A felmérés eredményei alapján megállapítást nyert, hogy a 4/2000. (II. 25.) EüM rendelet 2. mellékletében tételesen felsorolt ápolói tevékenységeket minden szakdolgozó. (2. ábra) Szinte minden szakdolgozó (96,4%) gondoskodik a rendel ben használatos gyógyszerek szakszer tárolásáról, kezelésér l. A második leggyakoribb tevékenységük (94%) a gondozással kapcsolatos feladatok ellátásában való részvétel. Ezzel szemben a rendelet els pontjaként meghatározott részvétel a praxis menedzsmentben tevékenységet k a legkevesebben (39,4%), illetve a beteg testi higiénéjének biztosítását, vagy ennek megszervezését (52,2%). El z ek miatt Khi-négyzet próbával vizsgáltuk, hogy a szakterület (feln tt, gyermek, vegyes praxis) és a hivatkozott rendeletben meghatározott ápolói tevékenységek végzése között van-e összefüggés. Elmondható, hogy nagyon sok ápolói tevékenység (rendelet szerinti 2.; 3.; 5.; 7.; 8.; 9.; és 10. sorszámú tevékenységek) esetében van szignifikáns összefüggés a tevékenység végzése és a szakterület között. (II. táblázat) A válaszadó szakdolgozók 67%-a nyilatkozta azt, hogy végez egészségnevelési, egészségügyi felvilágosítási, tanácsadási tevékenységet. A teljes minta válaszait elemezve megállapítható, hogy önállóan els sorban a következ témakörökben adnak tanácsokat, felvilágosítást a körzetbe tartozóknak: személyi higiéné (67%), egészséges táplálkozás (66%), ajánlott sz r vizsgálatok (58%), valamint fert z betegségek terjedésének megel zése (57%). (3. ábra) A feln tt háziorvosi ellátásban dolgozók közül 249 f tekintetében vizsgáltuk az egészségnevelési tevékenység témakörei, végzése és a szakképesítés (diplomás ápoló, körzeti-közössé- 18

2. ábra: A 4/2000. (II. 25.) EüM rendelet szerinti ápolói tevékenységek végzése a háziorvosi szolgálatban (n=812) gi szakápoló, OKJ ápoló) közötti összefüggést. A statisztikai próba elvégzése után azt az eredményt kaptuk, hogy a szakképesítés befolyásolja az egészségnevel tevékenységet. A körzeti-közösségi szakápoló végzettséggel rendelkez k válaszaik alapján sokkal önállóbbak az egészségnevelési tevékenység során. (III. táblázat) A fenti rendeletben nevesített feladatokon kívül egyértelm en igazolódott, hogy az ápolók feladatkörébe került át a szakterületet érint heti-, havi és éves jelentések, adatszolgáltatások elkészítése (95,2%), és ezzel összhangban az elektronikus betegnyilvántartási rendszer naprakész vezetése (93,71%), továbbá a szoftver upgrade-je, az adatbázisról biztonsági mentések készítése. Ezen felül 88,54%-uk gondoskodik a veszélyes hulladékok tárolásáról, elszállításáról, 85,83%-uk kezdeményezi az eszközök karbantartását, felülvizsgálatát, vagy javíttatását. 25%-uk pedig kénytelen az orvosi rendel, váróterem és mellékhelyiségek takarítását is elvégezni, illetve ahogy azt többen a nyílt kérdésnél is kifejtették rájuk hárul a szennyezett egészségügyi textília mosása, vasalása is. Bérrendszerrel, juttatásokkal való elégedettség A heti 40 órában foglalkoztatott válaszadók havi munkáltatótól származó nettó jövedelme átlagosan 95.000,- Ft. A szakterületen dolgozók 80% elégedetlen anyagi megbecsültségével, jelenlegi illetményével. Csupán 18%-uk értékeli úgy, hogy jövedelme képzettségének megfelel. Ezzel szemben 69% szerint jövedelme képzettségéhez képest alacsonyabb, 13%-uk pedig tudja megítélni. A szakdolgozók havi jövedelmének mértékét 42%-uknál a háziorvos döntötte el, 12%-uk esetében volt csak közös megegyezés. 30%-uk válaszolta azt, hogy jövedelme a törvényben található (pl. közalkalmazottakra vonatkozó) bértábla figyelembe vételével került megállapításra. 13%-uk tudja mi alapján állapították meg a havi alapbérét. 3%-uk választotta az egyéb válasz kategóriát, melynél azt nyilatkozták, hogy a garantált bérminimum alapján állapították meg jövedelmüket. A válaszadók 88%-a számára számítható ki, hogy legközelebb mikor emelkedik a fizetése. 19

II. táblázat: A 4/2000. (II. 25.) EüM rendelet 2. melléklet szerinti ápolói tevékenységek végzése szakterület szerinti bontásban (n=812) A praxis menedzsmentben való részvétel A háziorvosi ellátás körébe sorolt feladatokhoz tartozó ápolási tevékenységek végzése, beleértve a gyógyszerek különböz módon történ bevitelét, a vérés váladékvételt, valamint az egészségügyi ellátás más szintjén elvégzend vizsgálatokra való el készítést A megel zés, sz rés és gondozás feladataiban való részvétel, a gondozásba vett betegek el írás szerinti nyilvántartása és konkrét gondozási feladatok ellátása A beteg vizsgálatához, gyógy kezeléséhez szükséges eszközök, anyagok el készítése és azok fert tlenítésér l, sterilizálásáról, szakszer tárolásáról és karbantartásáról való gondoskodás A rendel ben használatos gyógyszerek szakszer tárolásáról, kezelésér l való gondoskodás Az egészségnevelési, egészségügyi felvilágosítási, tanácsadási tevékenységben való részvétel, az önszervez d csoportok szakmai segítése, tanácsadás (pl. diabeteses betegek klubja) A beteg testi higiénéjének biztosítása vagy ennek megszervezése azon személyeknél, akiknél a házi segít szolgálat szakmai segítsége már elegend Veszélyhelyzetek felismerése, életveszély esetén az els segélynyújtás szakszer megkezdése Sürg s orvosi beavatkozást igényl esetben - amikor a háziorvos, illetve az ügyeletes orvos kihívására nincs lehet ség - a ment szolgálat útján a beteg sürg s ellátásának megszervezése A betegellátás során a szociális alapellátás körében m köd házi segít szolgálattal, a kórházi ápolást kiváltó otthoni szakápolást nyújtó szolgáltatókkal és szükség esetén a véd n i szolgálattal való együttm ködés Feln tt háziorvosi ellátás (N = 399) n (%) Házi gyermek-orvosi ellátás (N = 189) n (%) Vegyes praxis (N = 224) n (%) 162 (40,6) 69 (36,5) 90 (40,2) 237 (59,4) 120 (63,5) 134 (59,8) 388 (97,2) 122 (64,6) 187 (83,5) 11 (2,8) 67 (35,4) 37 (16,5) 390 (97,7) 177 (93,7) 195 (87,1) 9 (2,3) 12 (6,3) 29 (12,9) 369 (92,5) 179 (94,7) 210 (93,8) 30 (7,5) 10 (5,3) 14 (6,3) 394 (98,7) 181 (95,8) 209 (93,3) 5 (1,3) 8 (4,2) 15 (6,7) 279 (69,9) 117 (61,9) 145 (64,7) 120 (30,1) 72 (38,1) 79 (35,3) 264 (66,2) 32 (16,9) 129 (57,6) 135 (33,8) 157 (83,1) 95 (42,4) 372 (93,2) 149 (78,8) 212 (94,6) 27 (6,8) 40 (21,2) 12 (5,4) 358 (89,7) 138 (73,0) 189 (84,4) 41 (10,3) 51 (27,0) 35 (15,6) 361 (90,5) 150 (79,4) 182 (81,3) 38 (9,5) 39 (20,6) 42 (18,8) Khinégyzet Szignifikancia szint 0,95 0,62 114,17 <0,001 28,3 <0,001 1,10 0,57 13,2 0,001 4,2 0,12 128,04 <0,001 37,0 <0,001 27,13 <0,001 16,8 0,0002 20

3. ábra Az ápolók által végzett egészségnevelési, egészségügyi felvilágosítási, tanácsadási tevékenység témakörei (n=812) Az elmúlt 12 hónapban a válaszadók 15%-a esetében fordult el, hogy a bérkifizetés történt meg a megfelel id ben, k jellemz en egyéni egészségügyi vállalkozóként, vagy munkaviszony keretében állnak foglalkoztatásban. Közülük 9%-nál egynél többször volt ilyen eset az elmúlt egy év alatt. Valamilyen jövedelmen kívüli juttatást a szakdolgozók 64%-a kap. 36% semmilyen jövedelmen kívüli juttatást kap. A juttatások közül a legjellemz bb az étkezési hozzájárulás (35%). Jövedelmen kívüli plusz juttatásként rendel n kívüli munkavégzésükhöz szükséges közlekedés megoldásához csak a válaszadók 34%-uk kap valamilyen támogatást (7% részesül személygépkocsi használatban, 13% kap kilométerpénzt, 14% pedig közlekedési hozzájárulást bérlet formájában). Munkaruházatukat a szakdolgozók saját jövedelmükb l vásárolják, csupán 9%-uk kap ilyen célú támogatást. A MESZK éves tagdíj befizetés munkáltatói átvállalása a szakdolgozók 8%-a esetében történik meg. Szintén 8%-uk esetében térítik valamilyen formában a telefonhasználatot. A felmérésben részt vev k 41%-a hallott arról, hogy a háziorvosi szolgálatok 2011. decemberében plusz egyhavi finanszírozási összeghez jutottak. Ebb l a plusz egyhavi finanszírozásból a szakdolgozóknak csak 8%-a kapta meg az 1 havi bérnek megfelel összeget, 13% 1 havi összegnél kevesebbet kapott, míg 79% (!) egyáltalán részesült a finanszírozásból. A szakdolgozók 90%-a értene egyet azzal, hogy foglalkoztatási jogviszonyuk típusától függetlenül, valamennyi alapellátásban dolgozó egészségügyi szakdolgozó alapilletménye figyelembe véve a képesítést és a szolgálati id t törvény által garantált illetmény-el meneteli rendszerben kerüljön megállapításra és kifizetésre. Szakdolgozói elégedettség A felmérésben résztvev ápolók a legelégedettebbek a munkaid beosztásukkal (85,9%), és a munkahelyi közösséggel (83%), általában elégedettek a munkavégzés tárgyi feltételeivel (72%), állásuk biztonságával (77%), munkaid beosztásukkal (77%), a munkahelyi közösséggel (83%). Ugyanakkor a szakdolgozók a legelégedetlenebbek (73%) az anyagai megbecsültségükkel. (4. ábra) Khi-négyzet próbával vizsgáltuk, hogy az iskolai végzettség (fels fokú, vagy középfokú) és az elégedettség között van-e összefüggés. A kapott eredmények alapján elmond- 21

III. táblázat: Egészségnevelési tevékenység a feln tt háziorvosi praxisokban meghatározott szakképzettség szerinti bontásban (n=249) Dohányzásról való leszokás lehet ségei Egészséges táplálkozás Étkezési tanácsok szívés érrendszeri betegség esetén Étkezési tanácsok cukorbetegség esetén Étkezési tanácsok obesitas esetén, testsúlycsökkent lehet ségek Ajánlott sz r vizsgálatok A túlzott alkoholfogyasztásról való leszokás lehet ségei Kábítószerr l való leszokás lehet ségei Magasvérnyomás betegség megel zése, kockázati tényez i Diplomás ápoló (N = 40) Körzetiközösségi szakápoló (N= 68) OKJ ápoló (N = 141) n % n % n % igen, önállóan 25 62,5 50 73,5 72 51,1 de részt vesz 14 35 16 23,5 58 41,1 1 2,5 2 2,9 11 7,8 igen, önállóan 27 67,5 58 85,3 95 67,4 de részt vesz 11 27,5 10 14,7 41 29,1 2 5 0 0,0 5 3,5 igen, önállóan 26 65 56 82,4 84 59,6 de részt vesz 10 25 12 17,6 52 36,9 4 10 0 0,0 5 3,5 igen, önállóan 28 70 54 79,4 91 64,5 de részt vesz 10 25 14 20,6 45 31,9 2 5 0 0,0 5 3,5 igen, önállóan 28 70 54 79,4 87 61,7 de részt vesz 10 25 14 20,6 46 32,6 2 5 0 0,0 8 5,7 igen, önállóan 23 57,5 50 73,5 79 56,0 de részt vesz 14 35 18 26,5 56 39,7 3 7,5 0 0,0 6 4,3 igen, önállóan 18 45 31 45,6 48 34,0 de részt vesz 9 22,5 31 45,6 73 51,8 13 32,5 6 8,8 20 14,2 igen, önállóan 11 27,5 18 26,5 32 22,7 de részt vesz 10 25 33 48,5 53 37,6 19 47,5 17 25,0 56 39,7 igen, önállóan 23 57,5 50 73,5 83 58,9 de részt vesz 15 37,5 18 26,5 54 38,3 2 5 0 0,0 4 2,8 Khinégyzet Szignifikancia szint 10,79 0,02 8,98 0,06 16,62 0,002 6,57 0,16 8,47 0,07 8,96 0,06 17,36 0,001 8,26 0,08 6,56 0,16 22

Személyi higiéné Fert z betegségek terjedésének megel zése N k egészségvédelme Stressz Gyógyszerszedés Aktív testedzés, pihenés Véd oltások Egészségkárosító tényez k Gyógyászati segédeszközök Diplomás ápoló (N = 40) Körzetiközösségi szakápoló (N= 68) OKJ ápoló (N = 141) n % n % n % igen, önállóan 27 67,5 51 75,0 98 69,5 de részt vesz 6 15 14 20,6 29 20,6 7 17,5 3 4,4 14 9,9 igen, önállóan 20 50 43 63,2 76 53,9 de részt vesz 15 37,5 24 35,3 51 36,2 5 12,5 1 1,5 14 9,9 igen, önállóan 19 47,5 47 69,1 68 48,2 de részt vesz 15 37,5 19 27,9 55 39,0 6 15 2 2,9 18 12,8 igen, önállóan 17 42,5 41 60,3 69 48,9 de részt vesz 16 40 23 33,8 16 11,3 7 17,5 4 5,9 56 39,7 igen, önállóan 19 47,5 40 58,8 68 48,2 de részt vesz 17 42,5 26 38,2 68 48,2 4 10 2 2,9 5 3,5 igen, önállóan 22 55 53 77,9 82 58,2 de részt vesz 11 27,5 14 20,6 39 27,7 7 17,5 1 1,5 20 14,2 igen, önállóan 15 37,5 34 50,0 56 39,7 de részt vesz 22 55 33 48,5 73 51,8 3 7,5 1 1,5 12 8,5 igen, önállóan 19 47,5 41 60,3 74 52,5 de részt vesz 15 37,5 26 38,2 16 11,3 6 15 1 1,5 51 36,2 igen, önállóan 16 40 35 51,5 51 36,2 de részt vesz 16 40 31 45,6 71 50,4 8 20 2 2,9 19 13,5 Khinégyzet Szignifikancia szint 5,29 0,25 6,3 0,17 10,87 0,02 40,33 <0,001 5,59 0,23 12,54 0,01 5,23 0,26 44,92 <0,001 10,62 0,03 23

4. ábra Szakdolgozói elégedettség eredményei (n=812) ható, hogy az iskolai végzettség szignifikánsan függ össze az erkölcsi megbecsültséggel (p=0,21), az anyagi megbecsültséggel (p=0,18), a munkahelyi közösséggel (p=0,5), a munkahelyi önmegvalósítási lehet séggel (p=0,4), a fejl dési, képzési lehet ségekkel (p=0,5), a tartalmas, kihívást jelent feladatokkal (p=0,2), a stabil, biztos munkahellyel (p=0,9), illetve a munkaid beosztással (p=0,3) való elégedettséggel. Ugyanakkor szignifikáns összefüggés mutatható ki az iskolai végzettség és a szakmai megbecsüléssel (p=0,01), valamint a képzettségnek megfelel munkával (p=0,002) való elégedettséggel. Következtetés, javaslatok A jelen tanulmánnyal célunk volt a MESZK 2006. évi és az OALI 2004. évi felmérésének eredményeivel való összevetés, valamint a háziorvosi, házi gyermekorvosi, illetve vegyes praxisokban dolgozó egészségügyi szakdolgozók foglalkoztatásának jelenlegi körülményeinek feltárása, vizsgálata és az aktuális problémáik megismerése. Sajnos a felmérés eredményei megegyeztek az OALI 2004. évi és a MESZK 2006. évi felmérés azon megállapításaival, mely szerint van olyan egészségügyi szakdolgozó a háziorvosi praxisokban, aki rendelkezik érvényes, írásos munkaszerz déssel, vagy egyéb foglalkoztatásra irányuló szerz déssel (OALI 2004.: 1%; MESZK 2006.: 3%; MESZK 2012.: 2%). Bármennyire is alacsonynak t nik ez az arány, feledhetjük el, hogy ebben a helyzetben az egészségügyi szakdolgozók teljesen védtelenek és kiszolgáltatottak a munkáltatónak, hiszen nincs írásba foglalva sem az illetményük, sem a munkakörük, sem pedig a munkavégzésük helye, id tartama. Azok sincsenek jobb helyzetben (MESZK 2012.: 5%), akikkel szerz dést kötöttek, azonban kaptak saját, eredeti példányt a szerz désb l, mivel tudják bizonyítani, hogy milyen feltételekkel jött létre a munkavégzésre irányuló jogviszonyuk. Eredményeink meger síteni látszanak azokat a szakdolgozói levelekb l követke- 24

zetett felvetéseket, amelyek szerint a szakdolgozók több mint 50%-ának nincs módja a szerz dés tervezetének el zetes tanulmányozására, szakért véleményének kikérésére (MESZK 2012.: 69%), illetve el fordul, hogy a szerz désben a munkáltató az utolsó pillanatban változtatja meg a szakdolgozó számára hátrányosan a feltételeket (MESZK 2012.: 12%). Elemzéseink meger sítették, hogy a vonatkozó hatályos jogszabályban el írt szakképesítések valamelyikével (legalább OKJ ápoló végzettséggel) a válaszadó szakdolgozók több mint 90%-a rendelkezik (MESZK 2006.: 90,5%; MESZK 2012: 93,3%). Az OALI 2004-es kutatás eredményeit összehasonlítva a jelenlegivel, azt tapasztaltuk, hogy 54,6%-ról majd duplájára n tt a megfelel szakképesítéssel rendelkez k aránya az elmúlt 8 évben. Szakképzettség, illetve szakterület szerinti elemzéseink meger sítették azokat a hipotéziseinket, mely szerint a feln tt háziorvosi ellátásban dolgozók több mint fele rendelkezik körzeti ápolói szakképesítéssel, vagy klinikai szakápolói (körzeti-közösségi szakápoló) szakképesítéssel (MESZK 2012: 51,5%), illetve a házi gyermekorvosi ellátásban dolgozók több mint fele rendelkezik gyermekápolói, vagy csecsem - és gyermekápolói szakképesítéssel (MESZK 2012: 60%). Az OALI 2004. évi felmérésben szerepelt adatok alapján a továbbképzésben való részvételt az ápolók 61%-ánál a munkáltató teljes egészében biztosította. A jelen kutatásunkban kapott értékek sokkal kedvez tlenebbek, hiszen a szakdolgozók 54%-ának okoz gondot az elméleti továbbképzési pontok összegy jtése, mivel 59,48%-uk esetében egyáltalán biztosít a munkáltató munkaid -kedvezményt, 40,52% esetében pedig átlagosan 1,5 napot biztosítanak évente. Annak ellenére, hogy az egészségügyi tevékenység végzésének egyes kérdéseir l szóló 2003. évi LXXXIV. törvény alapján évi 3 és 10 munkanap közötti pontszerz kötelez továbbképzésére fordítandó id illethetné meg a szakdolgozót. Az eredmények értékelése után megállapítottuk, hogy visszaesett azon munkáltatók aránya is, akik a munkaid -kedvezmény mellett anyagilag is támogatják a továbbképzéseken való részvételt (MESZK 2006.: 25%; MESZK 2012: 15%). Az OALI 2004. évi felmérésének eredményei alapján az ápolók leginkább a közösség megbecsülésével voltak elégedettek, legkevésbé pedig az anyagai megbecsültségükkel és az el relépési lehet ségeikkel. Meglehet sen elégedettek voltak állásuk biztonságával, munkájuk erkölcsi megbecsültségével. Ezen arányokat vizsgálatunk eredményei is meger sítik, a vizsgált populációban a munkaid beosztásukkal és a munkahelyi közösséggel voltak a legelégedettebbek, állásuk biztonságával, munkaid beosztásukkal, erkölcsi megbecsültségükkel elégedettek, míg anyagai megbecsültségükkel és fejl dési, képzési lehet ségeikkel a legelégedetlenebbek. Kutatásunk során fontos szerepet tulajdonítottunk a jövedelmi viszonyok megismerésének, figyelemmel arra, hogy MESZK-hez beérkez szakdolgozói levelek leginkább e témakört feszegetik. A MESZK 2006. évi felméréséhez képest jelent s eltérést találtunk a jövedelemmel való elégedettség tekintetében, a jelenlegi mintánkban nagyobb volt az aránya azoknak, akik elégedettek jelenlegi illetményük mértékével (MESZK 2006.:46%; MESZK 2012: 80%). A szakdolgozók elégedetlenségét fokozhatta az a tény, hogy a kérd ív kitöltésekor már tudták, hogy kimaradtak az egészségügyi dolgozók és egészségügyben dolgozók 2012. évi illetmény- vagy bérnövelését érint intézkedésekb l, illetve a háziorvosi szolgálatok részére 2011 decemberében kiutalt plusz egyhavi finanszírozási öszszegb l sem részesültek megfelel arányban (MESZK 2012: 79% egyáltalán részesült a finanszírozásból). A szakdolgozók elégedetlenségében jelent s szerepet játszhat továbbá, hogy a szakdolgozók 88%-a számára kiszámítható, hogy legközelebb mikor emelkedik az illetményük, mert nincs kidolgozott el meneteli és besorolási rendszerük. Megállapítható, hogy a munkaviszony típusú jogviszony keretében foglalkoztatott szakdolgozók esetében a havi alapilletmény megállapítása jellemz en törvényben található (pl. közalkalmazottakra vonatkozó) bértábla figyelembe vételével kerül megállapításra, ha a munkáltatói jogokat gyakorló orvos ajánlata alapján. El z ek miatt meglep számunkra, hogy a szakdolgozók jelent s többsége (90%) egyetértene azzal, hogy foglalkoztatási jogviszonyuk 25

típusától függetlenül figyelembe véve a képesítést és a szolgálati id t alapilletményük törvény által garantált illetmény-el meneteli rendszerben kerüljön megállapításra és kifizetésre. A szabadságolásokkal, helyettesítésekkel kapcsolatos elemzések felhívják a figyelmet arra, hogy a munkáltatók 75%-a ad tájékoztatást a rendes és pótszabadság mértékér l, számítási módjáról és kiadásának rendjér l. Elemzéseink meger sítették, hogy a szakdolgozók jelent s hányada csak részben, vagy egyáltalán tudja évi rendes szabadságát kivenni (OALI 2004.: 48%; MESZK 2006.: 25%; MESZK 2012.: 37%). Az eredmények értékelése után azt is megállapítottuk, hogy a szakdolgozók helyettesítésének módja csak részben mutat eltérést a 2006. évi felmérés adataihoz képest: a háziorvosi szolgálatok negyede fizeti a helyettesít t, több mint fele kollégan jével egymást helyettesítik, és sajnos még mindig van olyan szakdolgozó, aki alkalmazottként csak úgy mehet szabadságra, ha helyettesít jét saját maga fizeti (MESZK 2006.: 4%; MESZK 2012.: 3%). El z ek miatt a szakdolgozók több mint negyede érzi úgy, hogy helyettesítése biztosított távollét (szabadság, betegség) esetén. A 2006-os eredményekhez hasonlóan 2012-ben is több mint 10% volt azoknak az aránya, akik rendelkeznek személyre szabott olyan munkaköri leírással, mely tartalmazza feladat-, felel sség és hatáskört. Mind a 2004-es, mind pedig a 2006-os eredményekkel megegyez en a szakdolgozók háromnegyede az orvossal egy helyiségben dolgozik, és csak negyedüknek biztosított az orvostól elkülönült, saját helyiségben történ munkavégzés. Szakképzettség, illetve szakterület szerinti tevékenység elemzéseink meger sítették azon feltételezésünket, hogy a napi gyakorlat során végzett tevékenységek bizonyos esetekben jelent s eltérést mutatnak a 4/2000. (II. 25.) EüM rendeletben meghatározott ápolói tevékenységekhez képest. A felmérés eredményei megegyeztek a korábbi felmérések azon megállapításaival, mely szerint a körzeti ápolók jelent s hányada vesz részt a beteg testi higiénéjének biztosításában, vagy ennek megszervezésében (OALI 2004.: 34%; MESZK 2006.: 32%; MESZK 2012.: 47,8%), sem a praxis menedzsmentben (OALI 2004.: 67%; MESZK 2006.: 59,8%; MESZK 2012.: 60,6%). Nem találtunk számottev eltérést az egészségnevelési, egészségügyi felvilágosítási, tanácsadási tevékenységet végz k tekintetében az OALI 2004. évi felmérésének eredményeihez képest sem (OALI 2004.: 71%; MESZK 2012.: 67%), ugyanakkor a MESZK 2006. évi felmérésében résztvev ápolók 92%-a nyilatkozta azt, hogy végez ilyen jelleg tevékenységet. Eredményeink meger síteni látszanak azt felvetést, mely szerint a feln tt háziorvosi ellátásban a legönállóbban a körzeti-közösségi szakápoló végzettséggel rendelkez k k az egészségnevelési tevékenységet. A szakképesítés véleményünk szerint a végzettség különböz szintjeihez köt d tudás és ismeretek útján hat az önállóságra. A körzeti-közösségi szakápolói végzettség a ráépül képzésnek köszönhet en olyan mérték többlettudást biztosít, amelyet hagyományos kreditpontos továbbképzéseken elsajátítani lehet, hiszen az 1200 óra id tartamú ráépülés a prevencióra, a népegészségügyi szempontból veszélyeztetett korcsoportok és betegségek sz résére, és a gondozásra fókuszál. Úgy gondoljuk a fenti eredmények számos megoldandó feladatra világítanak rá, melyek megszüntetéséhez összehangolt együttm ködésre és intézkedésekre van szükség. Fel kell hívnunk az egészségpolitikáért felel sök figyelmét az ápolói kiszolgáltatottság okaira, kritikus helyzetére és kezdeményezni kell a megfelel, támogató jogszabályi környezet létrehozását, a személyi és tárgyi feltételek újradefiniálását, az adminisztrációs terhek csökkentését, a képzési és továbbképzési lehet ségek biztosítását, a kompetenciakörök tisztázását, a praxispénzb l való részesedés rendezését, az el meneteli és besorolási rendszer kidolgozását, valamint a munkafeltételek javítását. Köszönetnyilvánítás A szerz k köszönetet mondanak az adatgy jtés lebonyolításában nyújtott segítségért a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói 26

Kamara Területi Szervezetei Elnökségének, illetve azoknak, akik válaszolva a MESZK Irodalomjegyzék felhívására megosztották velünk gondjaikat, elképzeléseiket, véleményüket. 1. 2. Háziorvosok és házi gyermekorvosok számának megoszlása 2010. évben; Hozzáférhet : http:// www.ksh.hu/docs/hun/xstadat/xstadat_eves/i_ fea002.html Szövegben hivatkozásként: (KSH, 2010) (Letöltve. 2012. augusztus 6.) Jávor, A., Bodnár É., Csaba I., Gál, R.I., Jávor, A., László Á., Molnár, D. L., Sági, M. (1996.) Az alapellátásban dolgozó ápolók és véd n k helyzete. In Az egészségügyi alapellátási reform értékelése: egy kérd íves vizsgálatsorozat tanulságai. Az Európai Unió HU9302 sz. PHARE Egészségügyi reformprogramja keretében végzett kutatás zárótanulmánya. Hozzáférhet : http://www.tarki.hu/adatbank-h/ 3. 4. 5. kutjel/pdf/a120.pdf Szövegben hivatkozásként: (Jávor, 1996) (Letöltve. 2012. augusztus 6.) Kökény, M. (2006). A körzeti ápolók szakmai helyzete. Hivatásunk, 2, 12-13. Szövegben hivatkozásként: (Kökény, 2006) Ujváriné, S. A., Becka, É. (2006). Körzeti ápolók élet- és munkakörülményei, egészségi állapota. Medicus Universalis, XXXIX/2, 55-64. Szövegben hivatkozásként: (Ujváriné, 2006) A háziorvosi, házi gyermekorvosi és fogorvosi tevékenységr l szóló 4/2000. (II. 25.) EüM rendelet; Hozzáférhet : https://kereses.magyarorszag.hu/ jogszabalykereso (Letöltve. 2012. augusztus 6.) Tanulj Hagyományos Kínai Orvoslást a Semmelweis Egyetem Egészségtudományi Karán! A Heilongjiang Hagyományos Kínai Orvostudományi Egyetem kihelyezett tagozata egyedülálló alapképzési programmal, magas szakmai színvonallal, neves hazai és kínai oktatókkal, várja a jelentkez ket. Végzettségi szint: BSc Képzési id : 5 év (4 év Magyarországon, 1 év Kínában) (orvos/fogorvos diplomával rendelkez k részére a képzési id 2+1 év) Jelentkezési határid : 2012. augusztus 29. A képzés indításának id pontja: 2012. szeptember 10. Részletes információ és jelentkezés: www.se-etk.hu e-mail: hko@se-etk.hu, telefon: (1) 486-5905 A Semmelweis Egyetem Egészségtudományi Kar az alábbi iskolarendszeren kívüli OKJ szakképzéseket hirdeti meg: Ápoló Gyógymassz r/sportmassz r Ment ápoló Gyógyszertári asszisztens Sürg sségi szakápoló Gyógyszerkiadó szakasszisztens Pszichiátriai szakápoló Látszerész és fotócikk-keresked Továbbá várjuk kozmetikusok jelentkezését egészségügyi szakkozmetikus képzésünkre (FAT által akkreditált képzés). Jelentkezési határid : 2012. szeptember 3. Az oktatás kezdete: 2012. október hó Részletes információ és jelentkezési lap az alábbi honlapon található: www.se-etk.hu (Oktatás/OKJ-s képzések menüpontban) 27