VÁLLALAT- GAZDASÁGTANI ALAPOK
Emberek meghatározott céllal létrejött csoportja, amelyben az egyének a cél érdekében folyamatosan tevékenykednek arra szakosodott vezetők irányításával. 2
Környezet Piac Tudományos-technikai környezet Szervezetközi kapcsolatok Kulturális környezet 3 A tagok (vezetők, beosztottak) jellemzői Szakmai felkészültség Vezetési ismeretek Tekintély Általános vezetési és szervezési elvek (menedzsment filozófiák) Konfliktustűrő és feloldó képesség Kommunikációs hajlam és képesség Együttműködési hajlam és képesség Szereprugalmasság Meglévő motivációs és érdekstruktúra A szervezet alapfeladatainak jellege (tevékenységi köre) Sokféleség Vertikalitás Összetettség Tartósság Újdonságtartalom Mértékadó döntési kritériumok és feltételek megfogalmazása Stratégia A vállalat adottságai Méret (nagyság) Alapfolyamati és információtechnológia Eredet Telepítettség Rendelkezésre álló erőforrások Belső kooperáció foka Meglévő szervezeti struktúra Új szervezeti struktúra, működés és magatartásformák
koordináció: technokratikus (szabályok, szabályzatok, eljárások, tervek, programok, menetrendek, költségkeretek, pénzügyi tervek, elszámoló árak) strukturális (hierarchia, projekt, team, bizottságok, törzskar, termékmenedzserek, mátrixmegoldások) személyorientált Tudásmunkások (Pl. egyetem, ügyvédi iroda) (konfliktusfeloldás, vezető-kiválasztás, szervezeti kultúra, belső értékrend, képzés)
A szervezetek szerkezetének kialakítása, egyes elemeinek összekapcsolására több lehetőség van. Centralizáció - decentralizáció - A centralizáció biztosítja az egységes vezetői akarat érvényesítését, az erőforrások racionális hasznosítását. - A decentralizáció a hatáskörök leadása előnyös a munkával való elégedettség, a teljesítmény, a kreativitás és az elkötelezettség növelése szempontjából, ugyanakkor fokozza a rövidlátás veszélyét, együttműködési nehézségeket és belső konfliktusokat okoz
Az utasítások egységessége Jelentése: mindenkinek csak egy fölérendeltje lehet. A szolgálat út biztosítja, hogy az utasítások lefelé ill. az információk felfelé minden egységet elérjenek.
lineáris lineáris-funkcionális divizionális (mátrix) 8
Lineáris egyszerű jól áttekinthető egyértelmű alá- és fölérendeltségi viszonyok jól nyomon lehet követni a kiadott utasítások teljesítésének alakulását, az elért eredmény megítélését. alacsony költségek kevés az adminisztráció a feladatok mennyiségének változása esetén a szervezet szélességében és mélységében is tovább tagolható
Törzskar: Lineáris-funkcionális Kialakulásának célja a vezető túlterheltségének csökkentése a szakma színvonalának növelése. A szervezet kiegészül egy törzsegységgel, amely a különböző szakterületek szakértőit foglalja magába. A törzsegység szakértői véleményt alkotnak, de utasítási joguk nincsen.
A divíziók egymástól független, önálló működési feltételeinek megteremtése Divizionális Központi kiszolgáló egységek (pénzügy, kontrolling, HR, piackutatás, logisztika) Hatékonysági kritériumok kidolgozása, és teljesülésüknek ellenőrzése A piaci változások nem az egész vállalatot, hanem csak a divíziókat érinti.
A Széchenyi István Egyetem szervezeti felépítése (SZE) Oktatási Szervezeti egységek Szolgáltató szervezeti egységek Jog- és Gazdaságtudományi Kar Műszaki Tudományi Kar Egyetemi Informatikai Központ Egyetemi Kollégium Petz Lajos Egészségügyi és Szociális Intézet Varga Tibor Zeneművészeti Intézet Egyetemi Könyvtár Felnőttképzési Központ Tudományos kutatási szervezeti egységek Funkcionális szervezeti egységek Kooperációs Kutató Központ Járműipari Regionális Egyetemi Tudásközpont Gazdasági és Műszaki Főigazgatóság Rektori Hivatal
Nevesített, számosított organogram.
Milyen információs rendszerek működnek egy vállalatban? Működési i nformációs rendszer (ügyrend, dokumentumkezelés) Számviteli i nformációs rendszer (könyvelés, jogszabályi m egfelelés) Vezetési i nformációs rendszer (visszacsatolás) Informális i nformációs rendszer (nem s zabályozott, de működést befolyásoló i nformációk kezelésére)
INFORMÁCIÓS RENDSZER A VÁLLALATBAN 52.o.
Rokon értelmű 3-as Ismeret Adat Információ
Ismeretnek nevezzük, a valóságra vonatkozó tapasztalatokat, általánosításokat, fogalmakat. Az ismeretek megjelenési formájáról, mások számára is emészthető ábrázolásáról szólva a nyelv, az írás és a könyv fogalmaink körül kereskedhetünk leggyorsabban. Tájékozottság, informáltság. 19
Adatnak nevezzük a számokkal leírható dolgokat, melyek számítástechnikai eszközökkel rögzíthetők, feldolgozhatóak, és megjeleníthetők. (tág fogalom, lényegében bármilyen jel ) 20
Az információ olyan adat vagy ismeret, amely viselkedésünket befolyásolni képes. Rendszer szempontból: Bizonytalanságot csökkentő új ismeret Kulcs szerepe van az időben meghozott döntésekben Vállalati döntések nyersanyaga 21
Információs rendszer Információ rendszer
NEM KEVERENDŐ ÖSSZE Információs rendszer Integrált vállalatirányítási rendszer (ERP)
Információs rendszer Enterprise Resource Planning A LAPVETŐ FELADATA : Döntéshozókat ellássa a vállalat m űködése s zempontjából c é lszerű d ö ntések m e g hozatalához s zükséges i nformációkkal. TECHNIKAI MEGKÖZELÍTÉSBŐL: A z adatok bevétele, tárolása, f eldolgozása, és rendelkezésre bocsátása, kiadása
Információs rendszer Fogalma: Az információs rendszer a vállalatok környezetére, belső működésére vonatkozó információk begyűjtését, feldolgozását, tárolását és szolgáltatását végző személyek, tevékenységek és technikai eszközök összessége. (dr. Sediviné, 1996)
Az információs rendszer fő összetevői: Ember (döntéshozó) Rendszerezett információ Technikai apparátus (HW, SW)
Információs rendszer Célja: hogy segítsék a szervezeteket az információk összegyőjtésében, feldolgozásában, tárolásában, visszakeresésében, úgy hogy közben a vállalat számára egy információs többlet értéket biztosítson. Régen az adatkezelés fő eszközei: papír, ceruza, számológépek mechanikus lyukkártyagépek voltak
Információs rendszerek fajtái Vállalati műveleteket támogató rendszerek Adatbeviteli rendszerek (RFID, vonalkód, QR) Műszaki tervező rendszerek (CAD) Ügyviteli rendszerek Vállalati együttműködési rendszerek Vezetőket támogató rendszerek Menedzsment információs rendszerek Döntéstámogató rendszerek Vezetői információs rendszer
Egyéb nonprofit szervezetek Társadalmi Érdekvédelmi Oktatási (neptun) Államigazgatási Stb.
Adattár alapú vezetői információs rendszer a felsőoktatásban AVIR zárókötet 2011. 10.18
Adattár alapú Vezetői Információs Rendszer felhasználási lehetőségei
Integrált vállalatirányítási rendszer (ERP) Rövidített def: (a lényeg).rendszerek integrálásával maximalizálják az üzleti kapcsolatokból származó nyereségeket. Enterprise Resource Planning erőforrás-tervező alrendszer ERP-vel szembeni követelmények redundancia kizárása jogosultágnak megfelelő hozzáférés költségcsökkentés időben történő visszacsatolással segítse a rövid, és középtávú tervezést. legyen eszköz a vezetői adathozzáféréshez
Adatfajták feldolgozási módjuk szerint Karakteres semmiféle művelet nem végezhető velük, adattartalommal nem összefüggő (maximum rendezni tudjuk, pl. ÁBC..) Példa: földrajzi nevek. Intervallumképzés Két adat különbsége értelmes, de más művelet nem. Példa: dátum. Irányítószám, telefonszám csonkolással földrajzi-közigazgatási körzetekre jellemző adat nyerhető. Valós szám igazi valós számok, a teljes aritmetikai műveletekkel. (számokból ismét számot kapunk)
Adatfajták feldolgozási módjuk szerint Szöveg szöveg-feldolgozási célra használhatók: fordítás rejtjelezés dekódolás Kép (tömöríthető) Feldolgozás céljai: lehetséges honvédelmi, felderítési, földrajzi, mezőgazdasági, környezetvédelmi, gyógyászati, stb Hang (tömöríthető) beszédfelismerés nem-beszéd hang: pl. anyagvizsgálati, gyógyászati diagnosztikai célra Mozgófilm, video-felvétel (tömöríthető) régi felvételek javíthatók, digitalizálhatóak
ADATMINŐSÉG Garbage in garbage out! (GiGo-törvény, Pl.: státusz probléma, imidzs romboló hatása van) Adatonként adható meg a minőség! A minőség egy adott célra való alkalmasságot jelent. Egy adott célra nem alkalmas adat jó lehet még más célra!
ADATMINŐSÉG Jellemzői: 1. Tartalom (mit is jelent az az adat? Pl. egyéb bútor) 2. Pontosság (abszolút (mértékegység), relatív (%) ) 3. Időszerűség (adat keletkezés, valulás) 4. Megújíthatóság 5. Összeillőség (több adat esetén) 6. Épség (kommunikációs adatvesztés) 7. Megbízhatóság (adatforrást minősítő) 8. Ár (adat létrehozásának költsége)
Jellegzetes hibás adatminőségek Hiányzó adatok: Ködös definíciók: Üres érték Nem teljes adatok Nem gyűjtött adatok Helytelen értékek: Helytől függő adatmezők (egyetemes termékkód elírása) Vállalati összevonás keveredése (több kód ugyan azt jelenti) Hibásan bevitt adat Hibásan gyűjtött adat Adatofrrás hibás Elmaradt beállítás Stb..
Adatokkal szembeni elvárások Mező szintű adathiba (értékkészlet, [>150év feletti életkor] ) Kitöltetlenség Rekord szintű hiba (összefüggéseket sérthet, szemantikai hiba Pl.: nőgyógyászat és a férfi esete)
Adatminőség-probléma két alapvető kategóriája: Értékhiba (ránézésre lehet tudni, hogy hibásak) 1. Forma (adószám) 2. értékkészleten kívül eső 3. matematikailag helytelen (1900 előtt született) Összefüggésekből eredő hiba () 1. Rekordon belüli hiba (konzisztencia hiba, város-irsz) 2. Rekordok közötti hiba (kötelező kitöltést sértő) 3. Duplikációk 4. Dummy értékek (nincsen valódi tartalmuk)
Problémamegoldás, kockázatkezelés Jól strukturált Rosszul strukturált Megközelítése: Feltételezi, hogy a döntéshozónak vannak felhasználói tapasztalatai Információk szintjén Tevékenységek szintjén Értékek szintjén (erkölcsi felhasználhatóság) 53.
Döntéshozatali hierarchia és információ igénye
ADATOK forrásai Külső források Belső források KSH sajtó hatóságok piackutató cégek stb. eladási helyek saját adatbankok (web) központok önműködő bevitel (vonalkód) kézi bevitel (szállító levél prg.) rendszer saját feldolgozott adatai
Bankrendszeri példa
Információtartalom nagysága szerint:
Köszönöm a figyelmet!