A H Á Z A S S Á G O N K Í V Ü L I S Z Ü L E T É S E K SALAMON LAJOS A házasságon kívüli születések jelentősége hazánkban k é t oknál fogva is csökkenőben van. Az egyik ok a lakosság társad alm i-id eo ló g iai szem léletében az utolsó m ásfél-két évtized folyam án végbem ent változás, a m ásik pedig a házasságon kívüli születések szám ának és az összes születéseken belüli ará n y án ak folyam atos csökkenése. A kérdés társadalm i-szociális jelentősége mégsem elhanyagolható, különösképpen az ilyen kapcsolatokból szárm azó ú jszülö ttek halvaszületési és csecsem őhalálozási ará n y án ak a házasságból születettekhez képest m u tatk o zó tö b b lete folytán. A házasságon kívüli (a régi term inológiai szerint tö rv é n y telen ) születések szám ának és ará n y án ak alakulásáról 1881 óta részletes ad a to k k a l ren delkezünk. Az 1. tá b lá n ez időponttól 1939-ig az első világháború s an n ak befejezését követő rövid időszak jellegzetes évei kivételével összevont évcsoportonként m u ta tju k be az ad a to k a t. (Lásd az 1. tá b lá t.) 1. A házasságon h ívü li szülelések százalékos arán yai, 18 8 1 1939^ Процентное соотношение внебрачных рождении в 1881 1939 гг. Percentage Ratio of Extra M arital Births, 1881 1939 a Az adatok 1918-ig Magyarország Horvát-Szlavonország nélküli első világháború előtti területére, 1919-től a mai területre vonatkoznak. (Ugyanígy az 1911 óta közölt házasságkötési arányszámok is.) Горизонтальная графа: (1) Среднее годов или годы; (2) внебрачные рождения па 100 новорожденных; (3) браки на 1000 жителей. Heading: (1) Average of years resp. years; (2) extra marital births per 100 new-born; (3) marriages per 1000 population. A h a t évtizedet felölelő idősor az a d a to k érdekes ingadozását m u ta tja. A házasságon kívül szü letettek arányszám a az első h árom évtizedben h a tá ro zo ttan em elkedő irá n y z a tra vall. Ez a ten d en cia az első v ilá g h áb o rú t m eg
286 KÖZLEMÉNYEK előző években m egtörik, s innen kezdve a h á b o rú t követő rövid időszak (1921 1923) k ivételével az ad a tso r a házasságkötési aráng szám okkal ellentétesen alakul. É rdem es felfigyelni az első v ilág h áb o rú idején évről évre em elkedő (de m ár 1915-ben is m agas) arányszám okra, to v á b b á az ugyanekkori a h a d b a v o n u lta k nagy szám ára te k in te tte l egyébként term észetesnek m ondh ató ren d k ív ü l alacsony, m ajd pedig a h á b o rú t követő k é t év folyam án különlegesen m agas házasságkötési arán y szám -átlag o k ra. É p p en ez az utóbbi kiugróan m agas, közel 17 ezrelékes arányszám m agyarázza, hogy a következő h árom évben (1921 1923) az e m líte tt összefüggés látszólag nem érvényesül. A házasságkötési arányszám ugyanis, b á r az előző k é t év átlagához képest ekkorra m ár jelentősen csökkent, a l l ezreléket m egközelítő értékével m ég m indig igen m agas m arad t. U gyanekkor a m egindult tá r sadalm i konszolidáció, a m egélénkült gazdasági k o n ju n k tú ra és a m indezzel összefüggésben álló m agas házasságkötési arányszám h atásak ép p en a házasságon kívüli születések szám a és a rá n y a egy m ind ez ideig (sőt a későbbi éveket is te k in tv e 1954-ig) legalacsonyabb szintre csökkent. E k iv é telt képező rövid m indössze három évnyi szakasz elm ú ltával a z tá n a szab ály, azaz a m ár e m líte tt összefüggés ism ét tö retlen ü l érvényesül: az 1924 1931 k ö zö tti, dem ográfiailag kiegyensúlyozottabb időszakban csökken a házasságkötések és em elkedik a házasságon kívüli születésűek arányszám a. A következő k é t évben, a világgazdasági v álság n ak M agyarországon m u tatk o zó legkím é letlenebb időszakában, az arányszám ok ellentétes alakulása fo ly tató d ik, az első v ilág h áb o rú éveitől eltek in tv e a legkedvezőtlenebb m érték b en p o larizálódván. A tá b lá n lá th ató utolsó időszakban, a m ásodik v ilá g h áb o rú t m egelőző gazdasági k o n ju n k tú ra kezdetével ism ét kedvezőbben v álto zn ak az értékek. U gyanekkor az is m egfigyelhető, hogy a tá b la utolsó ad a tso ráb a n te h á t a m ásodik világháború elő tt m indkét m u ta tó lényegében ugyan azt az érték et veszi fel, m in t am ilyenek ezek negyedszázaddal koráb b an, az első v ilág h áb o rú t megelőző évek (1911 1914) átlag á b an voltak. V isszatérve az első világháború időszakára, m eg kell em lítenünk, hogy a n álu n k ta p a sz ta lt jelenség, azaz a házasságon kívüli születések kiugróan m agas arányszám a, a tö b b i hadviselő állam ban is m u ta tk o z o tt. A 2. tá b lá n b em u ta tju k néhány jelentősebb hadviselő európai ország vonatkozó ad a ta it. 2. A házasságon k ívü li születések százalékos arán ya az első világháború éveiben, 1914 1918 Процентное соотношение внебрачных роэ/сдений в годах первой мировой войны, 1914 1918 Percentage Ratio of Extra M arital Births in the Years of World War I., 1914 1918 a Ausztriának a két világháború közötti területén. b Franciaországnak az első világháborúban a németek által meg nem szállt területén (77 département). Горизонтальная графа: (1) Страны; (2) внебрачные рождения па 100 новорожденных. Вертикальная графа: 1. Англия; 2. Австрия; 3. Франция; 4. Венгрия; 5. Германия. Heading: (1) Countries; (2) extra marital births per 100 new-born. Lateral text: 1. England; 2. Austria; 3. France; 4. Hungary; 5. Germany. A táblához csupán a n n y it k ív á n u n k hozzáfűzni, hogy A u sztriában a házasságon kívüli születésűek ará n y szám a m ár a világháború elő tt is oly m agas volt, hogy a h áborús tö b b le t viszonylag nem le h e te tt olyan kiugró, m in t egyeb ü tt.
K Ö Z L E M É N Y E K 287 A 3. tá b lá b a n 1940-től év enként ad ju k a házasságon kívüli születésűek ará n y szám át.1 1943-ra nem áll a d a t rendelkezésre. Az 1945. évi kiugró a rá n y szám a háborús esem ényekkel m agyarázható. Az ad a to k 1954-ig ingadozók; 1955-ben elértük az addig legalacsonyabb sz in te t (7,1% ), azóta pedig évről évre to v ább csökken az arányszám. E z a jelenség társadalm i-gazdasági életünk ta rtó sa n kedvező fejlődésén k ívül a szü letésszab ály o zást tiltó rendelkezések enyhítésével, ill. teljes feloldásával is m in d e n bizonnyal összefügg. (Lásd a 3. tá b lá n a b e jele n te tt m űvi v etélé sek n e k a házasságon kívüli születések a rá n y szám ainak alak u lásáv al ellentétes tendenciájú v iszo n y szám ait.2) 3. A házasságon k ívü li születések százalékos aránya, 1940 1961 Процентное соотношение внебрачных pooicdenuü в 1940 1961 гг. Percentage Ratio of Extra M arital Births, 1940 1961 a 1943-ra ez az adat nem áll rendelkezésre. Горизонтальная графа: (1) Годы; (2) внебрачные рождения на 100 новорожденных; (3) зарегистрированные хирургические аборты на 100 всех рождений. Heading: (1) Years; (2) extra marital births per 100 new-born; (3) declared induced abortions per 100 total births. A házasságon kívüli születések arányszám a az ország különböző vidékein (m egyéiben) jelentős eltéréseket m u ta t. íg y például m inden évben kiugróan m agas a B a ra n y a m egyei, viszont igen alacsony a G yőr-sopron m egyei arány. (1961-ben B a ra n y a m egye 9,0% -os m u ta tó sz ám a m ellett G yőr-sopron a rá n y szám a csupán 2,9% volt.) A többi m egye túlnyom ó többségében is évente azonos az átlaghoz v isz o n y íto tt helyzet. Azaz évről évre túlnyom órészt ugyanazon m egyék ará n y szám ai m ú lják felül, ill. m a ra d n ak a la tta az országos átlagnak. A magas arányszám ú ak h o z ta rto z ik m ég: B orsod-a baúj-z em plén, Somogy, Szolnok és T olna m egye, az alacsonyakéhoz pedig: Fejér, K om árom, V as és V eszprém megye. U gyanekkor ugrásszerű változás m u ta tk o z ik a városok és községek egym áshoz v isz o n y íto tt arányszám aib an, h a ezeket a felszabadulás előtti időszak a d a ta iv al h aso n lítju k össze. A század eleje (1900) ó ta 1912-ig,3 m ajd pedig 1919-től 1932-ig rendelkezésünkre álló arányszám ok ugyanis évről évre azt m u ta tjá k, hogy B u d apest és az ún. tö rv én y h a tó sá g i jogú városok arányszám átlaga a házasságon kívüli születések v o n atk o zásáb an m indenkor tö b b m in t kétszeresen, egyes években pedig k é t és félszeresen is felülm úlja a községeket és a többi v áro st m agában foglaló o rszágterü let arányszám átlag át. Úja b b a n azonban nyom a sincs m ár ennek a jelenségnek, sőt éppenséggel megfordult a helyzet. P éldául 1961-ben az országos 5,5% -os átlag m ellett B udap est 5,1, a tö b b i város (átlagban) 5,4, míg a községek 5,6% -os a rá n y szám m al szerepelnek. 1 Csoport- (kohorsz-) arányszámokat itt nem képezünk, így a házasságkötési arányszámok feltüntetését is mellőzzük. 2E vetélési arányszámok különlegesen gyors növekedésének (lásd a 3. tábla utolsó oszlopát) oka egyfelől az összes (házasságbeli és házasságon kívüli) születések számának 1955 óta tapasztalható folytonos csökkenése, másfelől a művi vetélések állandóan emelkedő száma. 3 E 13 év adata Magyarország első világháború előtti területére vonatkozik.
288 KÖZLEM ÉNYEК E feltűnő változás m a g y arázata k én t m eg kell em líten ü n k a század első 45 évében (te h á t a felszabadulás előtti korszakban) az ország legkülönbözőbb vidékeiről a faluból a v árosba főként a fővárosba és m ás nagyobb v áro sain k b a szo lg álatra elszegődött cselédlányok tö m eg ét. E zek közül, a tö b b nyire fiatal és ta p a sz ta la tla n leányok seregéből k e rü lt ki a házasságon kívül szülő nők igen jelentős h á n y a d a.4 Az ország népességének tá rsa d alm i rendje és összetétele m egváltozván, a házasságon kívüli születéseknek ez a korábbi jelentős forrása m egszűnt. E gyéb okok m e lle tt ez képezi egyik fontos té n y e zőjét a területrészek egym áshoz v iszo n y íto tt arányszám aib an b ek ö v etk ezett változásoknak. I. A házasságon k ív ü li születések százalékos a rá n ya i m egyén kén t, 1961-ben Удельный вес внебрачных рождений по комитатам, 1961 Percentage rates of births out of wedlock bg counties in 1961 A születések gyakorisága és az anyák életkora k ö z ö tt szoros összefüggés figyelhető meg. Ezzel k ap c so latb an : valam ely év összes szülötteinek az anyák korm egoszlása szerint cso p o rto síto tt arán y ai legalábbis az u tó b b i időszakb an évről évre igen hasonló alak u lást m u ta tn a k. A nnál inkább eltérnek viszont egym ástól az ugyanazon évben házasságban és házasságon kívül szülő nők azonos korcsoportosítás m elletti m egoszlási arányszám ai. E k é t jelenség szem léltetésére a 4. tá b lá b a n öt egym ás u tá n i év (1957 1961) a d a ta it m u ta tju k be. A tábla viszonyszám ai m eggyőzően érzékeltetik az anyai életkorok azonossága m ellett a szárm azás szerinti jellegzetes eltéréseket. E lsősorb an is: a fiatal korú (20 éven aluli) an y ák m egoszlási ará n y szá m a a házasságon kívül szülő nők esetében lényegesen m agasabb a házas nőkénél; de különösképpen kiugró az eltérés a legfiatalabb, azaz a 17 évet m ég be nem tö ltö tt nők ad ataib an. U gyanakkor érdem es arra a csaknem m eglepő tényre is felfigyelni, hogy az em líte tt te h á t igen fiatal korcsoportokon kívül az idősebb p ro p ag atív k orban (sőt m ár a 30 és 40 év k ö zö ttie k et m agában 4 Az első világháború utáni többéves átlag alapján például ez az arányszám 23% volt, vagyis a házasságon kívül szülő nők közül majdnem minden negyedik (évente kb. négy és félezer személy) a háztartási alkalmazottak köréből adódott.
K Ö Z L E M É N Y E К 289 foglaló koro sztály b an is), szintén a házasságon kívül szülő nők m egoszlási a rá n y a a m agasabb. E tö b b le t a 30 és 40 év k ö zö ttiek esetében m ég csekély ugyan (de azért m inden évben m u tatk o zik ), a 40 éven tú li korú ak n ái azonban m ár jelentős, h a nem is oly kiugró arányú, m in t a legfiatalabbaknál. 4. A házasságból és házasságon kívü l történi születések százalékos m egoszlása az an ya korcsoportja szerint, 1957 1961 Процентное распределение брачных и внебрачных рождений по возрастной группе матери в 1957 1961 гг. Percentage Distribution of M arital and Extra M arital Births by the Mother's Age Group, 1957 1961 a Az ismeretlen korú anyákkal együtt. Горизонтальная графа: (1) Возрастная группа матери; (2) брачные, (3) внебрачные рождения. Вертикальная графа: 1. Процентное соотношение брачных и внебрачных рождений. Heading: (1) Age group of the mother; (2) marital, (3) extra marital births. Lateral text: 1. Percentage ratio between marital and extra marital births. R á kell itt m u ta tn u n k arra is, hogy az ilyen idősebb k o rb an házasságon k ív ü l szülő nőknek egy bizo n y ára elég jelentős h án y a d a nem h a ja d o n családi álla p o tá t te k in tv e, hanem özvegy v agy elvált. Sajnos azonban a megfelelő sta tisz tik a i feldolgozás h iá n y áb a n e m egoszlás szám szerűen nem m u ta th a tó ki. ( I tt v e tjü k fel, hogy ennek rep rez en ta tív legalább egy év összes szülelésére, ill. szülőjére v onatkozó m egfigyelése és feldolgozása bizon y ára nem lenne érdektelen.5 A házasságból, ill. házasságon k ív ü l tö rté n t születéseknek az an y a életkorával kapcsolt összefüggése jobb szem léltetésére az 5. tá b lá b a n csupán egy évre vonatkozólag b e m u ta tju k az életkor és a szárm azás kom binációjának olyan viszonyszám ait, am elyek arra adnak választ, m ik ént oszlanak m eg az egyes k o rcsoportokon belül a k é tfa jta szárm azás szülöttei. E tá b la 5 Említést érdemel még, hogy a házasságban, ill. házasságon kívül szülő nőknek az utóbbi években annyira jellegzetes kormegoszlása s ennek kapcsán e megoszlás eltérése a két kategória között nem mindig volt a mostanihoz hasonló természetű. Az öt-hat, vagy akár a három évtizeddel ezelőtti adatok ugyanis azt mutatják, hogy nemcsak a 20 éven aluli, hanem még a 20 24 éves korban szülő nők esetében is a házasságon kívüliek megoszlási arányszáma volt a magasabb. Méghozzá igen határozottan m utatkozott régebben ez a mostanitól eltérő megoszlás; olyannyira, hogy a század elején a házasságon kívül szülő nők körében még 37%-ot képviselt a 20 24 évesek aránya, szemben az ilyen korú házasok 26 27 %-ával. Azóta ezek az arányok lassú, fokozatos fejlődéssel megfordultak. A fiatalkorúakra (azaz a 20 24 évesekre) vonatkozóan itt leírt alakulás ellentételét a múltban a házasság keretében szülő idősebb és legidősebb propagatív korú (30 49 éves) nők feltűnően magas arányszáma képezte. (A század elején ez még 41 % volt, a házasságon kívül szülő nők 22%-os hasonló viszonyszámával szemben.) 19 Demográfia
290 K Ö Z L E M É N Y E K 5. A z újszülöttek szám a és százalékos m egoszlása,,szárm azásuk és az anya életkora szerin t, 1961 Число и процентное распределение новорожденных по «происхождению» и по возрасту матери в 1961 г. Number and Percentage Distribution of the New-Born by Legitimacy" and Mother's Age, 1961 Горизонтальная графа: (1) Возрастная группа матери; (2) рождение: (3) брачное, (4) внебрачное, (5) всего; (6) число; (7) процент. Вертикальная графа: 1. Возраст неизвестен; 2. всего. Heading: (1) Age group of the mother; (2) born (3) in wedlock, (4) out of wedlock, (5) total; (6) number; (7) per cent. Lateral text: 1. Age unknown; 2. total. az egyes sorok arán y szám ain ak egym áshoz, ill. a főátlaghoz (a tá b la végsora) történő hasonlításával ta lá n m ég az előbbi, az arányszám ok m ás rendszerével készült 4. tá b lá n á l is preg n ánsab b an m u ta t rá a szárm azás és az anyai életkor összefüggéseire. A legkirívóbban i t t is az első sor ad a ta i érzékeltetik az abnorm ális arányokat. Amíg ugyanis a házasságon kívül szülő nők ará n y a csupán 5,5 százaléka volt az összes szülő nőkének, addig a 17 éven aluli korú an y ák több m in t 38% -a h ajad o n volt. É rin te ttü k m ár, hogy az egész kérdéskom plexum a házasságon kívüli születések szorosabb értelem ben v e tt dem ográfiai jellem zőin kívül egyes területeken a szociális (társadalm i és egészségügyi) v o n atk o záso k m ia tt is szükség van az esetek külön m egfigyelésére és értékelésére. A legfontosabb ilyen területek, ill. ism érvek : a halvaszületések és a csecsem őhalálozások esetei, a h ázasságban tö rté n t születésekétől m erőben m égpedig k ed v e ző t lenül eltérő arányszám aik folytán. (A kérdéskör gazdasági vonatkozásaival nem k ívánunk itt részletesebben foglalkozni, b ár a to v á b b iak b a n kifejezette n csak az érdekeltek szem élyileg h átrá n y o sab b gazdasági helyzetével k a p csolatban futólag e kérdést is é rin tjü k.6 A 6. tá b lá b a n b e m u ta tju k a k é tfa jta szárm azású újszü lö ttek halvaszületési arán y szám ait. A tá b la tan ú ság a szerint a fe ltü n te te tt években 21 62% -os tö b b le tet jeleznek az arányszám ok a házasságon k ívül h alv asz ü letettek terhére. Sajnos, m ég a sorkezdő tételek óta b ár ezek 30, sőt 40 évvel korábbi ad a to k a sorvégieknél sem m u tatk o zik ebben a vonatkozásban jelentős javulás. A szám ok rendkívül ingadozók és akárhogy nézzük is: igen m agasak, ak ár önm agukban szem léljük a házasságon kívüliek m u tató szám ait, ak ár pedig a házasságból h alv aszü letettek éh ez viszonyítva. 6 A házasságon kívüli születések egyes sajátos költségkihatásuk folytán a népgazdasá érdekek szempontjából sem közömbösek. Ugyanis: 1. Egy kiskorú gyermek esetében családi pótlék házaspárnak nem jár, csupán a gyermekét egyedül nevelő nőnek. A házasságon kívül szülő nők túlnyomó többsége pedig e kategóriába tartozik. 2. A házasságon kívül született gyermekek bizonyos hányada állami gondozásba kerül, amikor is a felnevelés minden költsége az államot terheli.
K Ö Z L E M É N Y E K 291 6. A halvaszülöttek aránya a házasságból, ill. a házasságon kívü l történt születések esetében, 1921 1961 Удельный вес мертворожденных в брачных и внебрачных рождениях в в 1921 1961 гг. Stillborn Ratio in M arital and Extra M arital Births, 1921 1961 Горизонтальная графа: (1) Годы; (2) брачные, (3) внебрачные (4) мертворожденные на 1000 новорожденных; (5) процентный избыток коэффициента внебрачной мертворождаемости. Heading: (1) Years; (2) marital, (3) extra marital (4) stillborn per 1000 new-born; (5) percentile surplus of the extra marital stillbirth rate. A 4. és 5. tá b láb ó l lá th a ttu k, hogy a házasságon kívül szülő nők életk o r s tru k tú rá ja elég jelentősen eltér a házas (szülő) nőkétől. A k o rn ak fontos szerepe v a n u g y an a halvaszületési h ányadosra, a k o r-stru k tú ra eltérősége azonban a szülő nők e k é t k ateg ó riája k ö zö tt olyan term észetű, hogy az előnyök és h átrá n y o k nag y részt kiegyenlítik egym ást. B ár a házasságon kívül szülő nők h á trá n y á ra végeredm ényben m égis m u tatk o zn i látszik valam elyes eltérés. E nnek a h a tá sa azonban feltehetően sokkal kisebb annál a k om plexum énál, am ely h atá sá b a n oly m ódon ju t kifejezésre, hogy a házasságban szülő nők családi, társadalm i és gazdasági biztonságérzete általáb a n sz ilá rd a b b, m in t a házasságon kívül szülő nőké. E z utó b b iak sokszor m ég titk o ljá k is á lla p o tu k a t (am íg csak lehetséges), így az is valószínűnek látszik, hogy p é l dául terh es-tan ácsadásra kevésbé já rn a k el, és általáb a n a tá rsa d alo m b iz to sítás egyébként m egillető szolgáltatásait kisebb ará n y b an veszik igénybe, m in t a házasság b an élő terh es nők. A m inden te k in te tb e n teljes jogegyenlőséget biztosító tö rv én y ugyanis a társad alo m egy részének m e n ta litá sát ezen a té re n m ég m ind ez ideig nem tu d ta eléggé m eg v álto ztatn i. E zenkívül az sem kétséges, hogy valam ennyi hasznos állam i intézkedés összességében sem b iz to síth a tta azt a teljesebb anyagi függetlenséget, am ely a házasságban élő nőkre nagy általánosságban m ég n ap jain k b a n is jellem zőbb, m in t a házasságon k ív ü l szülő nők eseteiben. Az i tt v ázo lt h a tá so k úgy hisszük, teljesen érth e tő en a csecsemőhalálozások vonatk o zásáb an még sokkal k ara k terisz tik u sa b b an ju tn a k kifejezésre, m in t a halvaszületéseknél. A 7. tá b lá b a n b e m u ta tju k az id e v o n atkozó, 1954 ó ta rendelkezésre álló ad a to k a t. A 7. tá b la szem éltetően m uta tja a házasságon kívüli ú jszülö ttek aggasztó a n m agas csecsem őhalandóságát, m ind a b sz o lú t, m ind rela tív értelem ben, m ind pedig az idősor m erevsége tekin tetéb en. Az abszolú t vonatkozáson am it tu lajd o n k éppen szintén csak viszonyítással tu d u n k érzékeltetni, a z t értjü k, hogy p éldául az utolsó 5 év átlag á b an a házasságon kívü li ú jszülö tte k közül m inden tizedik, ill. a h alv aszülö tteket is id eszám ítva m inden nyolc-kilencedik csecsemő m ég első életévének b etö ltését (első születésnapját) sem érh e tte meg. R ela tív v onatkozásban pedig azért oly aggasztóan m ag a sak ezek a viszonyszám ok, m e rt az azonos évek házasságból szárm azó újszü- 19
292 K Ö Z L E M É N Y E K lő ttéi csecsem őhalandóságánál 1957 ó ta 70 101 százalékkal m ag asab bak! A sor merevsége pedig an n ál is feltű n ő b b, m e rt am íg a házasságból szárm azó ú jszü lö ttek csecsem őhalandósága 1954 óla (te h á t a sor eleje óta) fokozatosan csökken, és csupán az egyetlen n éh ány m ás v onatkozásban is ren d kívüli dem ográfiai viselkedést m u ta tó 1957. év kivételével töretlen sort alkot, addig a házasságon kívül születetteké nem csak, hogy nem csökkent a sorkezdő év óta, hanem 1958-ig fokról-fokra jelentősen emelkedve, ebben az évben elérte az abszolút és rela tív legm agasabb értéket. E k k o r m ár több m in t kétszerese volt a házasságból szárm azo tt, u g y an azo n évbeliek ará n y szám ának. E kulm inációs pont u tá n i első évre (1959) viszonylag jelentős, azóta azonban csak igen szerény m érvű javulás m u tatk o zik. Sőt a rela tív a h á zasságból születettekéhez v iszonyíto tt arányszám azóta is rom lik: 1961- ben m ár ism ét csaknem kétszerese (197 százaléka) a leg itim szárm azásúakénak. 7. A csecsemőhalandóság a rán yszám ai az újszülött házasságból, ill. házasságon kívü l történt szárm azása szerint, 19 54 1961«Коэффициенты детской смертности по бранному или внебрачному происхомеденшо новоролсденных в 1954 1961 гг. Infant Mortality Rates According to the Marital resp. Extra Marital Origin of the Хеш-Бот, 1954 1961 a 1956-ra ilyen természetű feldolgozás nem készült. Вертикальная графа: 1. Наименование (происхождение); 2. умершие до 1-го года на 1000 брачных живорожденных; 3. умершие до 1-го года на 1000 внебрачных живорожденных; 4. коэффициент смертности внебрачных младенцев в процентах к коэффициенту родившихся из брака. Lateral text: 1. Designation (origin); 2. deceased under 1 year of age per 1000 live-born in wedlock; 3. deceased under 1 year of age per 1000 live-born out of wedlock; 4. infant mortality rate of extra marital infants per 100 birth rate of born in wedlock. N em h allg a th a tju k cl, hogy a házasságon kívüli születésűek e rendkívül m agas csecsem őhalandóságának, ill. halandósági tö b b letének a m ár em líte tte k e n kívül szorosabb értelem ben v e tt társadalmi-foglalkozúsi okai is vannak. A házasságban, ill. házasságon kívül szülő nők k ét kateg ó riáján ak illetőleg e lta rto ttság u k esetén eltartó ik n a k nem azonos a tá rsa d alm i foglalkozási m egoszlása. E lég ta lá n itt rá m u ta tn u n k a rra a tényre, hogy a csecsem őhalandóság szem pontjából általáb a n valam ennyi m ás rétegnél ked vezőbb arán y szám o t felm u tató szellemi foglalkozásúak viszonylagos (százalékos) képviselete a házasságon k ívül szülő nőkön (ill. eltartóikon) belül lényegesen kisebb, m in t a házasok p o n to sa b b an : a házasságban szülő nők k ateg ó riájáb an. (Lásd a 8. tá b lá t.) K isebb jelentőségű, b ár nem elhanyagolható körülm ény a szülő nők e k é t k ateg ó riáján a k eltérő kormegoszlása sem. A rról, hogy ez az eltérés a h áz asságon kívül szülő nőkre valam elyes h á trá n y t jelent, m ár a halvaszületési tö b b le t kapcsán szóltunk.
293 8. A szellem i foglalkozásúak százalékos aránya a házasságban, ill. a házasságon kívü l szülő nők köré ben, 1961 Удельный вес работниц умственного т руда среди женщин которые бранно или внебрачно родили в 1961 г. Percentage Ratio of Non-Manual Workers among Females Having Confined in or out of Wedlock, 1961 Az anya : kereső eltartót t a ) házasságban (3) 100 házasságon kívül (4) összes (5) szülő nő közül szellemia foglalkozású volt (2) 1. K ereső anyák e s e t é b e n... 28,2 7,2 26,7 2. E lta rto tt anyák e s e t é b e n... 7,0 3,0 6,8 3. E gyütt (az összes szülő nők esetében)... 14,6 4,9 14,1 a Kereső nők esetében a saját, az eltartottak esetében eltartójuk foglalkozása alapján. Горизонтальная графа: (1) Матери: самодеятельные несамодеятельные; (2) работницы умственного труда на 100 женщин которые родили (3) бранно), (4) внебрачно, (5) всего. Вертикальная графа: В случае 1. самодеятельных матерен, 2. несамодеятельных матерей, 3. вместе (все женщины которые родили). Heading: (1) Mothers: gainfully occupied dependant; (2) non-manual workers per 100 females having confined (3) in wedlock, (4) out of wedlock, (5) altogether. Lateral text: In the case of 1. gainfully occupied mothers, 2. dependant mothers, 3. together (total females having confined). Igen tanulságosak a 6. és 7. tá b lá n b e m u ta to tt halvaszületési és csecsem ő halálozási viszonyszám ok recip ro k értékei is. A m elyek te h á t nem azt m u ta tjá k, m ik ént té rn e k el egym ástól a házasságból, ill. a házasságon kívül születetteknek az itt e m líte tt ism érvekre vonatkozó arányszám ai, hanem arra ad n ak választ, hogy a házasságon kívül született csecsem ők százalékos (megoszlási) ará n y a m égpedig bárm elyik évben m ily eltérő az élveszüle tettek, a h alv aszü letettek, ill. a csecsem őhalottak körében. (Lásd a 9. tá b lá t.) 9. A házasságon k ív ü li születésűek százalékos arán ya az élve- és halvaszületések, va lam in t a csecsemőhalálozások esetében, 1957 1961 Удельный вес pooicdeiihbix вне брака в числе э1сивороэ1сдений, Mepmeopooicdemiü и детских смертей в 1957 1961 гг. Percentage Ratio of Extra Marital Births in the Case of Live Births, Stillbirth, and Infant Deaths 1957 1961 Вертикальная графа: 1. Наименование; 2. внебрачные рождения на 100 родившихся; 3. внебрачные рождения на 100 мертворожденных; 4. внебрачные рождения на 100 умерших младенцев. Lateral text: 1. Designation; 2. extra marital confinements per 100 live-born; 3. extra marital confinements per 100 stillborn; 4. extra marital confinements per 100 deceased infants. A házasságon k ív ü li születésűek százalékos ará n y a a h a lv asz ü lö tte k körében m inden évben jóval magasabb, m in t az élv eszü letett csecsem ők esetében (a b e m u ta to tt években 25 47% -kal). A csecsem őhalottak közül pedig a házasságon kívül szülöttek ará n y a m ég sokkal kiütközőbben 62 91 százalékkal v o lt m agasabb az ugyanezekben az években élveszületett csecsem ők közül házasságon k ív ü l szárm azók m egoszlási arán y án ál.
294 K Ö Z L E M É N Y E K M agyarázatot kív án ta lán, hogy a tá b la első sorának ( élveszületések ) h a tá ro z o tta n csökkenő te n d en c iát jelző ad a ta i m ellett m iért oly ingadozók a m ásodik és h arm adik sor értékei. E n n ek oka a szóban forgó ism érvek (házasságon k ív ü li szárm azás, ill. ezen belül a halvaszületések és a csecsem őhalálozások) kom binációi folytán az ad ato k elaprózódása. A három ism érv szerinti ad a to k abszolút értékei ugyanis az u tóbbi években m ár külön-külön sem nagyok, a szóban forgó kom binációban pedig te h á t a házasságon kívüliek köréből a h alvaszülöttek szám a a je lzett években m ár csupán 222 és 130 k özött ingadozott (ill. lényegében csökkent), a csecsem őhalottak szám a pedig szintén a házasságon kívüli szülétésűekre red u k álv a ezala tt 1093-ról 635-re m orzsolódott le. E k k o ra abszolút értékek m ellett az arányszám -ingadozások teljesen érth ető ek. A dem ográfiai vizsgálatok sú ly t helyeznek arra a kérdésre is, hogy az ú jszülö tt az "anya hán y ad ik gyerm ekeként jö tt a világra. Az a d a to k a t összegezve aztá n m egállapítható, hogy valam ely év összes szülötteinek m ennyi a sorrendi átlaga. Ez az ism érv pedig m ás szóhasználattal élve azonos az a d o tt évben szülő nők által összesen (te h á t életük egész folyam án) világrah o zo tt gyerm ekek egy an y á ra ju tó átlagos szám ával. E nnek értéke M agyarországon a m ásodik világháború elő tt m ég 3 felett volt, m ajd fokozatos apadással 1961-re m ár 2,16-ig süllyedt alá. Ez azonban globális átlag, am elyet h a vizsgálatunk tá rg y á n ak megfelelően kétfelé, a házas ill. a házasságon kívül szülő nők a d a tá ra b o n tu n k : az előbbire 2,13, az u tó b b ira pedig.2,57-os sorrendi átlag o t kapunk. Ez azzal a m eglepő ténnyel ism ertet m eg bennünket, h o g y p éld áu l 1961-ben a házasságon kívül szülő nők átlagos gyerm ekszám a jóval magasabb volt, m in t az ugyanekkor szülő házas nőké. (Sőt, ha n em az összes, hanem közülük csupán az élveszülött gyerm ekeket te k in tjü k, a k ét kateg ó ria átlagértékei közt m utatkozó eltérés egy á rn y a la tn y it még növ ek szik is.) N em kevésbé érdekesek az összesen sz ü letett gyerm ekek átlagos szám ánál azo k a m u ta tó k sem, am elyek arra adnak választ, hogy egy n a p tá ri év folyam á n gyerm eket szült nők egyik, ill. m ásik csoportjában (házasságban, ill. házasságon kívül) m ennyi volt a szülés u tá n, te h á t az ú jsz ü lö ttet is beszám ítv a az an y a élő gyerm ekeinek szám a, ill. csoportátlaga. Ez m egint aszerint, hogy szám ításu n k b an az év folyam án ugyan szülő, de a gyerm eket csupán halva világrahozó an y á k at figyelem be vesszük-e, vagy sem, 1961-ben például így alak u lt : Az élő Az élő vagy liolta gyermeket világrahozó nők életben levő gyermekeinek átlagos száma (az újszülött beszámításával), ha a szülés házasságban történt... 2,01 1,99 házasságon k ívü l történ t... 2,36 2,32 a Azoknak az anyáknak ugyanis, akik valamely adott évben csupán holt gyermeket szültek még élő gyermekeik is lehetnek. A tá b la a d a ta it összevetve az im é n ti szövegben közöltekkel, jól lá th a tó, hogy b á r nem csak az összesen szü letett, h an em a közülük életben v o lt gyerm ekek átlagos szám a is m agasabb a házasságon k ívül szülő nők esetében, m in t az a n y á k m ásik csoportjában, ugyan ak k o r azonban a házasságon kívül szülő nők gyengébb gyermekmegtartá s i "7képességére is ráv ilág íta n ak az adatok. A m íg ugyanis az összesen sz ü letett gyerm ekek esetében 0,44 (2,57 2,13), azaz 100 a n y á ra szám ítva 44 főnyi gyerm ektöbblet m u tatk o zik a h ázasságon k ív ü l szülő nők ja v á ra, addig az ugyancsak 100 an y á ra sz ám íto tt élő gyerm ekek tö b b lete (2,32 1,99) m ár csak 33. Ez elsősorban a házasságon kívül szülő nők esetében m egfigyelhető m agasabb csecsem őhalandósággal, to v á b b á a gyerm ekek küzdelm esebb felnevelésével fáz apa hiányával), és m indezen túl még a házasságon kívül szülő nők egyes eseteiben ta p asz ata lh a tó kisebb felelősségérzettel függhet össze. (Ez u tó b b i körülm ények egyébként m ár m a- 7 7 A szónak nem a megszokott (szülészeti), hanem demográfiai értelmezésében.
K Ö Z L E M É N Y E K 295 g ára a m agasabb csecsemőhalandóságra is h a to tta k, te h á t a házasságon kívüli születésűek e vonatkozásbeli igen kedvezőtlen arányszám ai a m ár em lítetteken kívül részben éppen ezekkel az okokkal" m agyarázhatók.) A nnak szem léltetésére, hogy a házasságban, ill. házasságon kívül szülő nők, a szülés u tá n életben v o lt gyerm ekeik szám a szerint, m ily m ásként oszlanak m eg a k ét kategóriában, b e m u tatju k a 10. tá b lá t. 10. A z 1961. évben szülő nők százalékos m egoszlása a szülés után éleiben volt gyerm ekeik szám a szerint Процентное распределение ;женщин, которые родили в 1961 г., по числу детей эюивущих после родов Percentage Distribution of Females Having Confined in 1961, by Number of Children Surviving Delivery a Az ismeretlen gyermekszámúakkal együtt. Горизонтальная графа: (1) Происхождение новорожденных; (2) не было живущих детей; (3) было... живущих детей; (3) всего. Вертикальная графа: 1. Брачные; 2. внебрачные; 3. вместе. Heading: (1) Origin of the new-born; (2) no living children; (3)... living children; (4) total. Lateral text: 1. Born in wedlock; 2. born out of wedlock; 3. together. A tá b la jól m u ta tja, hogy a házasságon kívüliek esetében ta p asz talh ató gyerm elcszám többlet m in t átlag kizárólag a 3 és többgyerm ekes anyák eseteiből adódik. E gyben az is leolvasható, hogy ezeknek az an y áknak a házasságban szülő nőkhez képest m utatkozó arányszám többlete a gyermekek szám ának emelkedésével párhuzam osan növekszik. Figyelem re m éltó jelenség, hogy a házasságból, ill. a házasságon kívül szülöttek az eddig tá rg y a lt különféle ism érveken kívül még a nem i arány tek in te téb e n is eltérnek egym ástól. A fiúszületési tö b b le t általánosan ism ert jelenség. A nnál kevésbé ism ert viszont az a tény, hogy e tö b b le t a kétféle szárm azás szülöttei k ö zö tt m ásk én t oszlik meg. Áll. tá b láb a n 36 év három nagyobb időszakra felosztott átlag aik én t m u ta tju k be az ará n y szám okat. É rdekes jelenséget m u ta t e tábla. Egyfelől azt, hogy a házasságon kívüli születésűek fiútöbblete hosszabb időszakra vizsgálva m indig alacsonyabb a házasságból szárm azó újszü lö ttek fiútöbbleténél. Más oldalról azonban azt is jelzi, m in t csökkent az évtizedek foly a m á n fokozatosan ez, a 20-as években m ég oly m agas érték et reprezentáló különbség. Az itt m utatkozó k ettő s jelenség egyikére sem tu d u n k biztos m a g y arázato t adni. Az alapjelenség, azaz a házasságból születettek ja v á ra m indenkor m utatkozó kisebb-nagyobb tö b b le t (azaz plusztöbblet) valószínűleg a kétféle szárm azásúak anyáinak kormegoszlásbeli különbségeire vezethető vissza. (E z t a feltevést egyébként ilyen irányú korábbi vizsgálataink is igazolni látszanak.) A csökkenő tendencia pedig azzal a körülm énnyel függhet össze, hogy a tá b lá z a tb a n felölelt időszak folyam án m ind a házasságot kötő férfiak és nők körében, m ind pedig term észetesen a házasságban szülő nők tek in te téb e n h a tá ro z o tt fiatalodási jelenség figyelhető meg. E nnek folytán a házaspárok, s ezeken belül m indenekelőtt a legterm ékenyebb új házasok korviszonyai fokozatosan közelebb kerültek a házasságon kívül szülő nők (ill. párok) k o r-struktúráihoz. E nnélfogva a k ét kategóriabeli szülő nők k ö zö tt m u tatk o zó fiúszületési tö b b le t differenciának is m érséklődnie k ellett.
296 K Ö Z L E M É N Y E K 11. Az újszülöttek nemi aránya a házasságból, ill. házasságon kívül történt élveszülelések esetében, 1920 1939 és 1946 1961 Соотношение по.юв новорожденных в случае брачных и внебрачных oiciieopodicdemiii в 1920 1939 и 1916 1961 гг. Sex Ratio of the New-Born in the Case of Marital resp. Extra Marital Live Births, 1920 1939 and 1946 1961 Горизонтальная графа: (1) Происхождение новорожденных; (2) среднее годов. Вертикальная графа: 1. Мальчики на 100 брачных живорожденных девочек; 2. мальчики на 100 внебрачных живорожденных девочек; 3. перевес избытка рожденных мальчиков на 100 девочек в случае брачных рождений. Heading: (1) Origin of the new-born; (2) average of years. Lateral text: 1. Males per 100 marital live-born females; 2. males per 100 extra marital liveborn females; 3. excess-surplus of male births per 100 females in the case of marital births. F igyelm et érdem elnek a házasságon kívüli születések eltérő arányszám ai a szülő nők társadalmi-gazdasági-foglalkozási h o v a ta rto z á sa szerint. M indegyik ilyen kategória to v áb b b o n th a tó annak m egfelelően is, hogy az illető csoportba tarto zó nő kereső volt-e, v agy eltartott. B ár ta lá n érdekes volna, a könnyebb áttek in th ető ség ked v éért ilyen részletezést m égsem adunk, tá b lá n k b a n te h á t a kereső és e lta rto tt nők e g y ü tt szerepelnek, csupán m in t jellem ző k örülm ényt em lítjük meg, hogy a keresők körében a házasságon kívül szülők ará n y a m indig jó v al m agasabb, m in t az e lta rto tta k esetében. H a például az 1961. évi országos átlag o t (5,5% ) az e m líte tt ism érv szerint b o n tju k, az derül ki, hogy az e lta rto tt szülő nők 4,7% -os házasságon kívüli szülési a rá n y á val szem ben a keresők hasonló viszonyszám a ennek m ajdnem m ásfélszerese: 6,9 százalék. E jelenség nem csak a kereső nők nagyobb önállóságával áll összefüggésben, hanem az egyes foglalkozási ágakba, ill. tá rsa d alm i rétegekbe ta rto zó k kor és nem ek szerinti m egoszlása, az ezeken belüli k ereső -eltarto ttarán y, m indezeken tú l a szülő nők családi állapot szerinti m egoszlása, p o n to sa b b an : m indem e ism érvek bonyolult összefüggése is belejátszik az ará n y szám ok alakulásába. Nem kevésbé érdekesek a keresők és e lta rto tta k megoszlási arányai sem a szülő nők k ét k ategóriájában. Az 1961-ben gyerm eket szült nők körében ez így a la k u lt (százalékban) : A házasságon kívül szülő nők esetében te h á t jelentősen m agasabb a kereső-arány, m in t a házasokéban. A 12. tá b lá b a n bizonyos társadalm i-gazdasági-foglalkozási bontás szerint m u ta tju k be az 1961. évben gyerm eket szült nők teljes szám át, to v á b b á a közülük házasságon kívül szülők a d a tá t és arányszám át. A tá b la n éhány a d a ta m agyarázato t kíván. A zokról a tételekről, am elyeknek sorában a házasságon k ívül szülő nők szám a m ég a 100 főt sem éri el egy, speciális h ely zetű c so p o rt kivételével itt k ü lö n nem szólunk. Szerepel azonban a tá b lá n öt olyan tétel, am elyek az átlagostól elég jelentősen eltérő
K Ö Z L E M É N Y E K 297 12. A z 1961. évi születések az anya társadalm i-gazdasági-foglalkozási hovatartozása szerin t, a házasságon kívü li esetek kiemelésével Роэюдения в 1961 г. по социально-экономической и профессиональнойкатегории матери с выделением внебрачных случаев Births in 1961 According to the Socio-Economic Status Category of the Mother, Emphasizing the Extra Marital Cases a Kereső nők esetében a saját, eltartottaknál az eltartó csoportja szerint történt a besorolás. b Segítő családtagjaikkal együtt. c Nyugdíjasaikkal és az egyetemi (főiskolai) hallgatókkal együtt. d Ismeretlen foglalkozásúak és özvegyi nyugdíjasok. e Alkalmazásban állók, termelőszövetkezeti tagok és nyugdíjasok együtt. a В случае самодеятельных женщин группировка была произведена на основе их собственной группы, а в случае иждивенок на основе группы их содержателя (или содержательницы). а In the case of economically active females the classification follows the own group, while in the case of the dependents it follows the group ol' the bread-winner. Горизонтальная графа: (1) Социально-экономическая и профессиональная группа; (2) все живо- и мертворожденные; (3) в том числе: внебрачные, (4) число, (5) процент. Вертикальная графт: 1. Сельскохозяйственные работники (или работницы) физического труда; 2. состоящие в должности (рабочие или работницы); 3. члены производствеш1ых кооперативов; 4. самостоятельные; 5. сельскохозяйственные работники (или работницы) физического труда вместе; (i. не сельскохозяйственные работники (или работницы) физического труда; 7. горная промышленность; S. промышленность и стротпельная промышленность; 9. транспорт и связь; 10. другие отрасли; 11. состоящие в должности (рабочие или работницы) вместе; 12. пенсионеры (или пенсионерки) физического труда; 13. не сельскохозяйственные работники (или работницы) физического труда вместе; 14. работники (или работницы) умственного труда (вместе); 15. прочие (вместе); 16. в том числе: по положению в занятии; 17. работники (или работницы) физического труда; 18. работники (или работницы) умственного труда; 19. прочие. Translation of the text of the table on the following page.
298 K Ö Z L E M É N Y E K arányszám uk folytán és az ad a to k abszolút érték ét is te k in te tb e véve, elemzésre v árnak. K özülük három nak kedvező (alacsony), k ettő n ek viszont feltűnően m agas a m utatószám a. E z u tó b b em líte tt k é t csoport egyikét a nem m ezőgazdasági fizikaidolgozók (m unkások) am a k ateg ó riáib a ta rto zó k képezik, akik az ip ar (beleértve a b á n y á sz a to t is), az építőipar, to v á b b á a közlekedés, szállítás és h írközlés, azaz a m ezőgazdaság m ellett legfontosabbnak ism ert n épgazdasági ágazatok körén kívül helyezkednek el. A közülük nem házasságban szülő nők igen m agas ará n y a m ár m agával ezzel a körülm énnyel m e n talitá su k at is determ ináló társad alm i helyzetükkel is összefügg, am ennyiben az em líte tt foglalkozási (népgazdasági) ágakon kívü l eső te rü lete k en dolgozó m unkások körében tö b b a szakképzetlen, s általáb a n a kevésbé iskolázott. E kö rü lm é nyek az ilyen vonatkozásbeli azaz a házasságon kívüli szülés tek in te téb e n képviselt m a g ata rtásu k ra is nyilván k ih atn ak. E m líth etü n k azonban egyéb okot; is. A tá rg y a lt kateg ó riáb a tarto zó, házasságon k ív ü l szülő nők körében fellűnően m agas a keresők aránya. Amíg például a b án y ászat, to v á b b á a közlekedés-szállítás-hírközlés ágazataiba tarto zó, az 1961. évben házasságon k ívül szülő nők körében átlagosan 100 keresőre 165 e lta rto tt ju to tt, addig az e m líte tt k ategóriabeliek 100 keresőjére csupán 79.s A m agas házasságon kívüli születési arányszám ot m u ta tó m ásik csoportba a nem m ezőgazdasági önállók, azaz g y ak o rlatilag a kisiparosok, kiskereskedők (nők), ill. az ilyen foglalkozásúak e lta rto ttja i és segítő-családtagjai ta rto zn ak. E réteggel kapcsolatban m eg kell em lítenünk, hogy k örükben am in t erre m ár a többi társad alm i rétegétől eltérő, ezekénél igen h atá ro z o tta n idősebb jellegű, stru k tú rá ró l tanúskodó kormegoszlásuk is m u ta t m inden bizonnyal m agas a jelenleg (m ár) nem, de k o ráb b an házasságban élt, azaz ez idő szerint özvegy vagy elvált családi állapotúak aránya. E körülm ény, a h ajad o n állap o ttal szem ben, m ár eleve bizonyos gátlás-feloldást p rezen tál a házasságon kívüli szülésre egyébként hajlam os nő szám ára. E nnélfogva az e m líte tt tá rsa d alm i rétegnél m utatkozó kiem elkedően m agas arányszám egyik ta lá n legfőbb o k ak ént az itt vázolt összefüggést te k in th e tjü k. A legkiem elkedőbben m agas, kirívó, az országos átlag n a k ép pen tízszeresét m u ta tó arányszám ot az Egyéb cím en összefoglalt, m indössze 120 szülő nő tétele képezi. K özülük 6 özvegyi nyugdíjas volt, ezek te h á t a dolog term észeténél fogva kivétel nélkül a házasságon kívül szülők szám át (s egyben arányszám át) növelik. A fennm aradó 114 nő közül 60-an (52,6% ) szültek házasságon kívül. E n n ek a kiugróan m agas szám nak pedig az a m agyará z ata, hogy ezek a besorolás (kódolás) szerint,,ismeretlen foglalkozásúak voltak, vagyis olyanok, akiknek sem saját, sem e ltartó ju k foglalkozása nem v o lt felderíthető. Ezek pedig jo b b adán társad alm o n k ív ü li egyedek, ahol te h á t azon sem lehet csodálkozni, h a tö b b m in t felük nem házasságban szülte m eg gyerm ekét. E m líte ttü k m ár előbb, hogy h árom té te l (csoport) arányszám a szem ben az eddig tá rg y a lta k k a l kifejezetten kedvező, azaz alacsony. K ettő közülük a fizika i dolgozók köréből adódik, m égpedig a b án y á sz at és a közlekedés-szállítás-hírközlés m unkásainak soraiból. Igen kedvezőnek m ondható arányszám uk m a g y arázata k én t m egem lítjük, hogy az ebben a k ét ágazatban fo g lalk o zta to tt fizikai dolgozók körében a férfiarán y jó v al m agasabb az á tla gosnál, to v á b b á hogy itt a férfiak túlnyom ó többségükben házasságban élnek, íg y az ebbe a k é t k ateg ó riáb a ta rto zó szülő nők az átlagosnál nagyobb arányban e lta rto tt feleségek. (U talu n k itt az e lta rto tt nőknek k o ráb b an em lí- 8 Minden félreértés elkerülése céljából hangsúlyozzuk, hogy az itt (és a tanulmány szövegébe egyebütt) em lített eltartottak maguk is szülő nők. Heading: (1) Socio-economic status group; (2) total live births and stillbirths; (3) of which: extra marital, (4) number; (5) per cent. Lateral text: 1. Agricultural manual workers ; 2. employed (workers) ; 3. members of producers co-operatives; 4. independents; 5. total agricultural manual workers; 6. non-agricultural manual workers; 7. mining; 8. industry and building; 9. transport and communication; 10. other industries; 11. tota 1employed (workers); 12. manual pensioners; 13. total non-agricultural manual workers; 14. non-manual workers (total); 15. others (total); 16. of which: by employment status; 17. manual workers; 18. non-manual workers; 19. others.
K Ö Z L E M É N Y E K 299 te tt, a keresőkénél általánosságban is lényegesen alacsonyabb házasságon kívüli szülési a rá n y t m u ta tó viszonyszám ára.) V alam ennyi tá rsa d alm i réteg közül a legalacsonyabb arányszám ot jelző sor a szellemi foglalkozásúaké. B ár e csoportban az előbb tá rg y a lta k éh o z k ép est éppen fo rd íto tt a helyzet, am ennyiben valam ennyi réteg k ö zö tt itt a legm agasabb a n őarány, és nem is él akkora százalékuk házasságban, m in t az előbbiek esetében: a végeredm ény mégis hasonló, ill. m ég am azokén ál is kedvezőbb. I tt azo n b an az okok m ások. L ehetséges, hogy á ltalán o s s á g b a n valam ivel m eggondoltabbak és tartó zk o d ó b b ak is ebben a rétegben, a jelentősebb ok azonban inkább az a körülm ény, hogy az ebbe a kateg ó riáb a soroltak, ugyancsak általánosságban tek in tv e, a megelőzésnek s egyes adandó esetekben a beav atk o zásn ak a m ás társadalm i rétegekhez ta rto zó nők eljárásaihoz k ép est hatékonyabb m ódjait és eszközeit ism erik és alkalm azzák. M indazokon a körülm ényeken kívül, am elyekről az eddigiekben szóltunk, m eg kell m ég em líten ü n k egy általán o sab b, összefogóbb jelenséget, ill. á lla p o to t is, am ely a bárm ely ik csoportban vagy rétegben m utatkozó házasságon k ív ü li születési arányszám m értékére befolyással van. M inthogy az ilyen születések épp úgy sz árm azhatn ak egy-egy alkalm i nem egyszer csupán egyetlen összejövetelre szorítkozó kapcsolatból, m in t ta rtó s, állandóbb v agy éppenséggel állandó együttélésből (am ely utóbbi helyzet, term észetesen, a m egterm ékenyülés nagyobb esélyével, ill. lehetőségével já r e g y ü tt) : az legkevésbé sem lehet közöm bös, hogy valam ely társad alm i rétegben vagy csoportban m ilyen ará n y b an ta lálh ató k az ilyen, utóbb em líte tt, azaz házasságon k ív ü l együttélő párok. V alószínűnek látszik, hogy M agyarországon a házasságon kívüli születések nagyobb része az ilyen együttélésekből szárm azik. Az pedig úgy véljü k kétséges sem lehet, hogy a m agas arán y szám o t m u ta tó csoportokban (így például a cikkben külön nem tá rg y a lt, de a tá b lá n k iem elt nyugdíjasok esetében is) a feltűnően m agas arányszám egyik oka az a körülm ény, hogy az illető csoportban vagy rétegben nagy a házasságon kívü l együttélő párok aránya. A hazai népm ozgalm i sta tisz tik a ad atg y ű jtése e körülm ényre nem terjed ki, így az előbbiekben elm o n d o ttak nem b iz o n y íth ató k, csupán erősen valószínűsíthetők. B efejezésképpen a II. áb rá n 9 a rendelkezésünkre álló legutóbbi ad a to k alap ján ötvennél tö b b ország házasságon kívüli születési ará n y szá m át m u ta tju k be, e viszonyszám ok csökkenő rendjében. M egjegyezzük, hogy M agyarországnak nem az utolsó évből szárm azó, hanem az 1958. évi a d a tá t tü n te ttü k fel. A tö b b i országról ugyanis csak erről az évről (sőt ném elyikről csupán m ég korábbról) áll a d a t r endelkezésünkre. S b ár 1958 óta is csökkenő a rá n y szám ot m u ta tn a k a hazai adatok : az áb rán ilyképp elfoglalt h ely zetü n k m ia tt sincs restelkedni valónk. A M agyarország helyét jelző érték nem csak egy sereg tö b b n y ire távoli, exotikus országénál, s nem is csupán a közism erten m agas viszonyszám m al bíró A usztria, N ém et D em okratikus K öztársaság és P o rtu g ália, hanem, em ezek m ellett, m ég Franciaország, a N ém et Szövetségi K ö ztársaság, D ánia, B ulgária, Ju g o szláv ia és Svédország idevonatkozó ad a tá n á l is kedvezőbb. 9 Az ábra adatai az ENSZ kiadásában megjelent 1959. évi Demographic Y earbook-hól származnak. Módszerükben annyiban térnek el az ebben a cikkben szereplő viszony számokétól, hogy nem az összes, hanem csupán az élveszülöttekre vonatkoznak. Gyakorlatilag azonban ez az eltérés teljesen jelentéktelen. A közép- és dél-amerikai államok rendkívül magas arányszámait az ott dívó megegyezéses együttélési forma nagy elterjedtsége magyarázza.
300 KÖZLEMÉNYEK 11. A házasságon kívüli születések százalékos arányai az egyes országokban (az 1950-cs évek végén) Удельный вес внебрачных рождений в некоторых странах (в конце 1950-ых годов) Percentage rates of births out of wedlock in some countries (at the end of the decade 1950 1960)
K Ö Z L E M É N Y E K 301 IRODALOM 1. Dr. Acsádi György dr. Kiinger András dr. Szabady Egon: A világ népessége. Budapest Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó. 1959. 571 p. 2. Bevezetés a demográfiába. Szerk. : Dr. Szabady Egon. Bp., Közgazd. és Jogi Könyvk. 1964. 610 p. 3. Demographic Yearbook 1950. U. N. New York, I960. 719 p. 4. M agyar Statisztikai Évkönyv 1899. v 1900., 1901. Központi Statisztikai Hivatal, Budapest, 5. M agyar Statisztikai Közlemények. Uj sorozat 7., 22., 32., 50., 70., 74., 97. kötet. Központi Statisztikai Hivatal, Budapest. 6. Magyarország népesedése. Statisztikai Időszaki Közlemények. 14., 21., 33., 40., 47., 54. kötet. Központi Statisztikai Hivatal, Budapest. ВНЕБРАЧНЫЕ РОЖДЕНИЯ Резюме У дельны й вес внебрачны х рож дений в В енгрии с н ачала 80-ых годов прош лого столетия постоянно возрастал в течение четверти века, затем, п осле некоторого засто я в период перед первой мировой войной, продолж ал увеличиваться в военные годы, чтобы в 1918 году достигнуть такого высокого уровня (11,9% ) который на протяж ении последних почти-что 100 лет не наблю дался в наш ей стране. После заверш ения первой мировой воины наступает радикальное сокращ ение коэффициента, и начиная с этого периода, отвлекаясь от больш ого роста в 1945 году, который был годом окончания второй мировой войны (10,9% ), до 1954 года величина этого показател я колеблется. П осле 1954 года наблю дается постоянное, свободное от колебаний, сокращение этого коэффициента. (Тенденция роста, им евш ая место в годы первой мировой войны, наблю далась такж е и в др у ги х вою ю щ их странах. См. таблицы 1, 2, 3.) Распределению рож дений по возрасту м атери свойствены х а р а к т е р ные, имеющие слож ивш ую ся в течение сравнительно длительного срока тенденцию, различия в зависимости от того, происходят ли рож ден ия в рам к ах б р ака или вне брака. В случае женщ ин, рож даю щ их вне брака, значительно более высоким яв л яе тс я удельны й вес наиболее м олодых женщ ин (до 20-летнего возраста) и более пож илы х ж енщ ин (в в о з расте более 35 лет), чем доля зам уж ны х рож даю щ их ж енщ ин того ж е самого возраста. (См. таблицы 4 и 5.) В области внебрачны х рож дений значительно большим являет ся удельный вес мерт ворож дений, чем среди зам уж ны х ж енщ ин. Н о это р а з личие м еж ду двум я категориям и является еще большим в области смерт ност и младенцев. В отдельные годы смертность внебрачны х н о ворож денных в два раза превы ш ает смертность детей, родивш ихся в браке. (Т аблицы 6 и 7.) В р езультате некоторы х расхож дений, связан ны х вероятно г л а в ным образом с возрастом родителей, наблю дается разли чи е и в области полового соотношения м еж ду рожденными в браке и рожденны ми вне брака. Т ак в случае последних наблюдаемый вообще избыток малчъиков явл яется ниж е, чем в случае рож дений в браках. (Т абли ц а 11.) Н еож иданным является то, что среднее число детей у ж енщ ин, рож даю щ их вне брака (среднее число детей рож денное ими в течение ж изни) не только не явл яется более низким, а даж е является в значительной мере более высоким, чем у зам уж них женщ ин. Т ак, наприм ер, в расчете на 100 рож даю щ их женщ ин в 1961 году, на зам у ж н и х женщ ин п ри ходилось в среднем 213, а на ж енщ ин, рож даю щ их вне брака, 257 рож денных детей. (Если производить расчет только относительно оставшихся в ж изн и детей, наблю даю щ ийся избыток н а 100 матерей сокращ ается с 44 до 33, в резу льтате менее благоприятной «способности к со х р ан е нию детей» у ж енщ ин, рож даю щ их вне брака.) М атериальные аспекты: среди самостоятельны х ж енщ ин показатель внебрачны х рож дений является гораздо более высоким (6,9% в 1961 году), чем в категории несам одеятельны х ж енщ ин (4,7% ). По полож ению в занят и и наиболее благоприятны м яв л яе тс я соответствую щ ий показатель