BULGARIA NÉPESSÉGE SZÜ LETÉSGYAKORISÁGANAK KÉRDÉSÉHEZ VLADIMIR SZT. KASZABOV

Átírás

1 BULGARIA NÉPESSÉGE SZÜ LETÉSGYAKORISÁGANAK KÉRDÉSÉHEZ VLADIMIR SZT. KASZABOV A BKM Központi Bizottságának évi decem beri plénum a kiem elte a népszaporulat növelésének fontosságát. Ebben a cikkben röviden kifejtünk néhány olyan gondolatot, amelyek összefüggnek a decemberi plénum határozatainak o p timális teljesítésével. I. FOGALMAK ÉS SZAKKIFEJEZÉSEK összegezett valószínűség ; ez a la tt azt a valószínűséget értem, hogy egy nő m eghatározott sorrendben szüljön gyerm eket; ez az életének egy bizonyos szakaszában valósul meg. A változások, amelyek ez esetben bekövetkezhetnek, a következők: a) Az összegezett valószínűség változása. b) Az anya szülési életkorának változása. M ilyen m ódosításokat okoznak e változások a népesség szaporodásában?,,a " eset. Az összegezett valószínűség változása a népszaporulat megfelelő növekedését vagy csökkenését jelenti és ezek időtartam a megegyezik a változás időtartam ával. Pl. tételezzük fel a következő összegezett valószínűséget: az anyáknak legyen második gyermekük, ami 5 éves potenciális időszakon belül valósul meg és ez egyenlő 80% -kal. (Pl. ez a potenciális időszak kezdődhet akkor, am ikor az első gyermek betölti a második életévét és befejeződhet, am ikor belép a 8. életévébe.) Ha elfogadunk néhány leegyszerűsített feltételt, akkor azt m ondhatjuk, hogy minden évben egy bizonyos életkort elért nők belépnek a fent em lített potenciális időszakban levő anyák csoportjába, egy másik csoport viszont ebből a korhatárból kilép. Az így állandóan m egújított csoportnak az össz-száma egyenlő 5 egymást követő év anyáinak összességével. Tegyük fel továbbá, hogy az adott pillanatban érvénybe lépnek olyan intézkedések, amelyek az összegezett valószínűség 5% -os hirtelen növekedését eredményezik. Milyen változásokat okozhatnak ezek az intézkedések az évente született második gyermekek számában? Első látásra azt m ondhatjuk, hogy olyan növekedést kapunk, amely arányos az 5% -kal növekedett összegezett valószínűséggel. Ez így is lenne, ha az itt használt összegezett valószínűség szakkifejezésnek a tartalm a megegyezne a m atem atikában használt valószínűség fogalm ával. Ilyen megegyezés azonban nincsen. A lényeges különbség abból a tényből adódik, hogy az esetek többségénél (a potenciális időszak alatt) az anyák nem bízzák a sorsra, hogy legyen vagy ne legyen m eghatározott sorrendben gyermekük, hanem az em lített időszak vége előtt határoznak e kérdésben. Ez azt jelenti, hogy a mi példánkban szereplő összegezett valószínűség nagysága a (80% ) és a feltételezett 5% -os

2 170 VLADIMIR SZT. KASZABOV növekedése is lényegében megközelíti az anyák fentem lített döntésének valószínűségét (m atem atikai értelem ben). De az anyák álta lá b a n a m egfelelő potenciális időszak megkezdése előtt vagy az időszak kezdetén határoznak arról, hogy legyen vagy ne legyen m eghatározott sorrendben gyermekük. Ebből következik, hogy az összegezett valószínűségnek fentem lített 5% -os növekedése azt eredményezheti, hogy ugyanilyen % -b a n nő azon anyák száma, akik a m ásodik gyermek mellett döntenek és ez a növekedés m agába fo g la lja mindazon anyák csoportját, akik a megfelelő potenciális időszakban vannak. 5 minthogy ez a csoport 5 egymást követő életkor csoportot foglal m agában, akkor rögtön az em lített intézkedések életbelépése után, a született második gyermekek évi száma nem 5% -kal nő, hanem valam ivel több lesz (max. 5-ször). A következő években ez a növekedés lecsökkenhet 5% -ra, mert az összegezett valószínűség növekedése már csak egy bizonyos korcsoportú anyákra hat - mégpedig azokra, akik abban az évben lépnek be. Ebben az esetben ezt a bizonyos korhatárt elért nők szülésének növekedését az éves aktivizált tartalék belépésének nevezzük. Az 5 éves potenciális periódusból m egm aradt 4 év a la tt összegyűlt aktivizált tartalékot egyszeri hatása miatt, aktivizált egyszeri tartaléknak hívjuk. Az összegezett valószínűség csökkenése esetén arányosan csökken a születések megfelelő évi száma. Itt hívjuk fel a figyelm et a példánk illusztratív jellegére és a fe la d a t leegyszerűsített feltételeire. V alójában ezek a feltételek nem ilyen egyszerűek és az egyszeri tartalékok kiszámítása nehezebb.,,b " eset. Az anyák szülési életkorának a csökkenése (növekedése) esetében gyorsulás (lassulás) jelentkezik a szüléseknél, ami a népszaporulat egyszeri emelkedéséhez (csökkenéséhez) vezet. Tételezzük fel, hogy az év elején olyan intézkedéseket hoznak, amelyek hirtelen egy hónappal csökkentik az anyák szülési életkorát. Ez azt jelenti, hogy körülbelül októberben kétszeresére növekszik az újszülöttek száma, mert ebben a hónapban kell megszületniök azoknak a gyermekeknek is, amelyek másképpen novemberben születnének meg. Ez a születések 8,3% -os növekedését eredményezné éves viszonylatban. Itt két eset lehetséges: 1. Ha az anyák szülési életkora a csökkenés után megm arad az új szinten, akkor az első évben megnövekedett népszaporulat, a következő években visszatér a régi szintre. 2. Ha az anyák szülési életkora a csökkenés után nem marad meg, hanem valam ely következő évben, a csökkenés előtti szinthez képest ismét megnő. Ebben az esetben a népszaporulat változása egyszeri növekedést okoz (a szülésnél az anyák életkorának csökkenése esetében) am it később egyenlő értékű egyszeri csökkenés követ (az életkor visszatérése a régi szintre). A szemléltető példában nagyon egyszerű feltételek szerepelnek, de elég jól m utatják, hogy az anyák szülési életkorának változása jelentős ingadozásokat okoz az évi születések számában. De az egyszeri jelleg m iatt ezek az ingadozások nem jelentkeznek úgy m int a népszaporulat növekedés állandó forrásai. (Az anyák szülési életkorában bekövetkező stabil csökkenés, más egyenlő feltételek mellett, év után vezet az évi születések változásának arányos növekedéséhez.)

3 BULGARIA NÉPESEDÉSE 171 II. TÉNYLEGES ADATOK, NÉHÁNY KÖVETKEZTETÉS A dem ográfiai m últunk tényleges a d a ta it az 1. táblázatban fo g la ltu k össze.1 Az összehasonlításnál olyan szakaszok szerepelnek, amelyek messze esnek a reprodukció folyam atában zavarokat okozó háborús időszakoktól. A táblázatból a következő következtetések vonhatók le: 1961 óta a nettó reprodukciós arányszám az egység alá esik és között átlagosan kisebb 1-nél között e tendencia változik. Ha figyelembe vesszük azoknak a tényezőknek az arányát, amelyek a népszaporulatot a d ják, az a lá b b i következtetéshez ju tu n k: kb. 75 év óta népszaporulatunk szintje nem képes biztosítani még az egyszerű reprodukcióját sem a bolgár népnek. (Ebben az időszakban észlelt szaporodás az átlagos életkor növekedésének köszönhető.) évek között, mind a házasságot kötött nőknek, mind a legalább egy, illetve két élveszületett gyermekkel rendelkező nőknek a száma az évek időszakához képest megnövekedett. U gyanakkor azonban a két gyermekeseknek az egy gyermekesekhez viszonyított aránya már csökkent , de különösen az évek között jelentős csökkenés ta pasztalható a harm adik és további gyermekek születésénél. Ha figyelem be veszszük az előzőekben összefoglalt következtetéseket, akkor azt m ondhatjuk, hogy évek között történő rohamos népszaporulati visszaesés ezzel a csökkenéssel magyarázható. Irodalm unkban, mely az ország dem ográfiai m últjával foglalkozik, m egvizsgálták azokat az okokat, amelyek a 4 5 évtized előtti magas népszaporulatot eredményezték, valam int az évek közötti növekedést és az év utáni csökkenést. R ám utattak a mezőgazdaság kollektivizálásának, az urbanizációnak, a nőknek a term elésbe való bekapcsolódásának és az oktatási rendszer fejlődésének a jelentőségére. M egkíséreltük elemezni az oktatásban részt vevő ifjúságnak a népszaporulatra gyakorolt hatását is, figyelem be véve a reprodukciós periódusban okozott időleges kiesésüket. A vizsgálat azt m utatta, hogy a születések csökkennek abban az id ő szakban, am ikor a tanulók száma növekszik, Vagyis egyszeri népszaporulati csökkenés mutatkozik. Ha azonban a tanulók számának a változása kilép a fejlődési szakaszból és a végzettek száma közeledik a kezdő tanulókéhoz, a népszaporulat növekszik. Az utolsó szakasz hazánkban lényegében végéhez közeledik. Hazánkban a legjelentősebb intézkedések a népszaporulat ösztönzésére 1968 és 1969 elejétől léptek életbe a M inisztertanács 61. sz. határozatának alapján. A lényegesebb intézkedések a következők: 1968 elejétől kezdve a szülési segély az első gyermeknél 20 leva, a második gyermeknél 200 leva, a harm adik gyermeknél 500 leva és m inden következő gyermeknél 20 leva lett elejétől kezdve kiegészítették a harm adik gyermek után já ró pótlékot 10 levával elejétől kezdve a fizetett szülési szabadságot az első gyermeknél 120 napban, a második gyermeknél 150 napban, a harm adik gyermeknél 180 napban és minden következő gyermeknél 120 napban á lla p íto ttá k meg elejétől kezdve egységes havi pótlékot vezettek be, m égpedig az első gyermeknél 5 leva, a második gyermeknél 15 leva, a harm adik gyermeknél 35 leva és minden következő gyermeknél 5 leva. 1 A d e m o g r á fia i e s e m é n y e k é le tk o r i p a r a m é te r e in e k e le m z é s e a é v v e l e z e lő tt k é s z ü lt s ta tis z tik a i a d a to k b ó l n e h é z s é g e k b e ü tk ö z ik, m e rt a r é g e b b i a d a t o k n e m m in d ig m e g b íz h a tó a k.

4 1 7 2 V L A D IM IR SZT. K A S Z A B O V Горизонтальная графа: (0) Год, период; (I) (4) Ж иворож денны е ребята; (4) Удельный вес соотношение первых ж иво р о ж д е н ных относительно всех живорожденны х детей; (5)- (6) (7) Соотнош ение родов в порядке рождения детей; (8) Удельный вес р о дов в порядке рождения детей (только из брака); (9) Нетто-коэф ф ициент воспоизводства. H e a d in g : (0) Y e a r, p e r io d ; (1) (4) C h ild r e n b o rn a l iv e : ; (1) T o ta l; (2) P e r 1000 p o p u la t io n ; (3) F irs t c h ild b o rn a liv e ; (4) R a tio o f f ir s t liv e b ir th s in t o ta l b ir th s ; (5) (6) (7) R a tio o f d e liv e r ie s by b ir th s o r d e r o f c h ild r e n ; (8) R a tio o f b irth s by b irth o r d e r o f c h ild r e n ( o n ly in w e d lo c k ) ; (9) N e t r e p r o d u c tio n ra te.

5 BULGARIA NÉPESEDÉSE elejétől kezdve a gyermek nélküli anyáknál bevezették az abortusz korlátozását, az egy gyermekkel rendelkező anyáknál pedig bizonyos feltételekhez kötötték. Az I., II., III., IV. és V. ábra olyan időszakban szemlélteti népszaporulatunk jellegét, amelyben az az időszak is szerepel, ahol a M. T. 61. sz. határozata által okozott hatás már m egfigyelhető, és bem utatja az 1990-ig elkészített prognózist is. A grafikonok elemzéséből a következőket á lla p íth a tju k meg. Az első gyermekre vonatkozóan (II. ábra) Az abortusz korlátozása az első gyermek megszületésében, az utódokról való természetes törekvés következtében, gyakorlatilag csak a születések gyorsulását, és ezzel a népszaporulat egyszeri növekedését eredményezi. Valóban, az és évek a la tt kb al több első gyermek született a В. I. grafikonon kiszámítottakhoz viszonyítva. Ez azt jelenti, hogy az első gyermeknél az anyák szülési é letkora kb. 20 nappal csökken évhez képest után az első gyermekek tényleges száma a В I. grafikon alá esik, am iből feltételezhető, hogy egy fo rd íto tt folyam at kezdődött el: a szülések lelassulása és egy egyszeri népszaporulati csökkenés. Az egyszeri (átm eneti) növekedést és csökkenést figyelm en kívül hagyva nem várható, hogy a határozat lényeges változásokat hozzon az első gyermek megszülésében, mivel gyakorlatilag jelentős tartalék, amelyik évenként beléphetne nincsen. A második gyermekre vonatkozóan (III. ábra) Az első gyermek esetével szemben a m ásodiknál bizonyos tartalékok lépnek be. Az anyaság ösztönzése, a m eghosszabbodott szülési szabadság, továbbá az abortusz bonyolult eljárásainak a bevezetése az egy gyermekes családoknál, nemcsak a születések m eggyorsulását okozták, hanem a tartalékok egy részének aktivizálódását is tól 1971-ig kb el volt több a második élveszületett gyermekek száma a В II. grafikon adatához képest. Figyelembe véve a második élveszületett gyermekek éves számában történő változásoknál az anyák életkorát, az a véleményünk, hogy ezekből kb gyermek született a szülések m eggyorsulásának következtében (a második gyermek szülésénél az anya szülési kora kb. 2 hónappal csökkent). A további 5000 gyermek szülését az évi belépett tartalékok egy része és az egyszeri tartalék aktivizálása eredményezte. Az F II. és В II. gra fiko nok közeledéséből ítélve az egyszeri tartalék aktivizálása és a szülési kor csökkenése lényegében befejeződött, és a következő 2-4 évben kb egyszeri csökkenést okoz a második élveszületett gyermekek évi számában. E csökkenés után ez a szám (P II. grafikon) elér egy olyan szintet, amely kb el haladja meg a В II. grafikont. Ebben fejeződhet ki a MT 61. sz. határozatnak hatása a második élveszületett gyermekre vonatkozóan.2 A harmadik gyermekre vonatkozóan (IV. ábra) A határozat hatása következtében a harm adik élveszületett gyermekek számában lényeges változások mutatkoztak tól 1971-ig körülbelül több, m int harm adik gyermek született az A III. grafikonhoz képest. Itt kell m egem líteni azt a tényt, hogy az élveszületett harm adik gyermekek jelentős része valójában a második élő gyerm ek; egyes családokban az első két gyermek egyikének elvesztése m iatt születik meg. (H asonló a helyzet a második gyermeknél is, de ez lényegesen elenyészőbb.) Arra lehet következtetni, hogy azoknak a harm adik élveszületett gyermekek számának növekedése, akik m int a harm adik meglevő gyér- 2 A z F II. g r a fik o n az A II. g r a fik o n a lá e sé se id ő s z a k k ö z ö tt tü k rö z i a z é v fo ly a m á n tö r té n t h á z a s s á g k ö té s e k a la c s o n y s z á m á t, a m i v a ló s z ín ű le g ig h a t.

6 VLADIMIR SZT. KASZABОV

7 BULGARIA NÉPESEDÉSE F" grafikonok - az élveszületett gyermekek tényleges száma. ' A" grafikon - az élveszületett gyermekek száma, kiszámítva az évi korszerinti élveszületési együtthatónak bázisa alapján, valamint figyelembe véve az évi időszak alatti átlagos életkort. f B" grafikon - az élveszületett gyermekek száma, mint az,,a" grafikon, de figyelembe véve az ifjúságnak az oktatási rendszerben történő elfoglaltságának ráhatását.,,g"grafikon - olyan harmadik élveszületett gyermek, amely ténylegesen az anya harmadik gyermeke volt.,,p" grafikon - élveszületett gyermekek száma - saját prognózis. A diagramok indexe a szülések sorrendjét jelzi. граф ик «F» ф актическое читло ж иворож денны х детей. граф ик «А» - число ж иворож д е нны х детей, вы численное на базе коэф ф ициента ж иворож дений 1965 г. с учетом среднего возраста периода г. г. граф ик «В» число ж иворож денны х детей как в граф ике «А», но с учетом влияния занятости м олодеж и в системе образования. граф ик «G» такой третий ж иворож д е нны й ребенок, которы й ф актически являлся третьим ребенко м матери; граф ик «Р» число ж иворож д е н н ы х детей собственный прогноз Индекс диаграмм означает порядковы й номер рожденний G ra p h,, F " - A c t u a l n u m b e r o f c h ild r e n b o r n a liv e. G ra p h,,a N u m b e r o f c h ild r e n b o rn a liv e c a lc u la t e d o n th e b a s is o f th e 1965 a g e - s p e c ific liv e b ir th r a te, w ith r e g a r d to th e a v e r a g e a g e in th e p e r io d. G ra p h,, B " N u m b e r o f c h ild r e n b o rn a liv e, a s in G r a p h,,a, b u t w ith r e g a r d to th e im p a c t o f p a r t ic ip a t io n o f th e y o u th in th e e d u c a tio n a l syste m. G ra p h G " T h ir d c h ild b o r n a liv e w h o w a s r e a lly th e t h ir d c h ild o f th e m o th e r. G ra p h,, P " N u m b e r o f c h ild r e n b o r n a liv e o w n fo re c a s t. T h e in d e x o f d ia g r a m s s h o w s th e p a r ity. mekek jelentkeznek (,,G grafikon) elsősorban az évi tartalék részleges aktivizálásának köszönhető. Prognózisunk szerint (P III. grafikon) a harm adik élveszületett gyermekek száma 1972-ben kb ra csökken. Végül a következőt szeretnénk hangsúlyozni; 1. Ha a MT 61. sz. határozatának az intézkedéseit nem vették volna be, az élveszületett gyermekek évi száma a В!., В II. és a III. grafikonok szintje körül ingadozna (vagy valam ivel alatta). 2. Eme intézkedések hatása következtében év után a népszaporulat lényegesen m eghaladta a fenti szintet. De a hatás mechanizmusa (pontosabban a szülések gyorsulása és lassulása és az egyszeri tartalék aktivizálása) előre m eghatároz egy ugrásszerű növekedést az első 2 3 évben, am elyet azonban egy lényeges csökkenés követ. Ennek figyelm en kívül hagyása már nem egyszer néhány alaptalan optim ista népszaporulati prognózishoz vezetett és helytelen nézetek kialakulását segítette elő. III. N É P S Z A P O R U L A T I P R O G N Ó Z IS A Z ÉVEK K Ö Z Ö T T I ID Ő S Z A K R A M egalapozott népesedési politika kidolgozásához olyan népszaporulati prognózisra van szükség, am elyet azzal a feltétellel készítenek el, hogy a tervbe vett társadalm i intézkedésekben az előrebecslés időszaka alatt, lényeges változások nem következnek be. A prognózis periódusának kezdete az MT 61. határozata hatásának utolsó szakasza, vagyis amelyben a népszaporulat egyszeri változásai jelentkeznek. A fent em lített időszakra vonatkozó prognózisunk szerint az ország népszaporulata a következő lesz:

8 176 VLADIMIR SZT. KASZABOV Első élveszületett gyermekek évi száma (P I. gra fiko n /ll. ábra és 2. táblázat) 1973-ban kilép az egyszeri csökkenés periódusából és a В I. grafikonnal lesz azonos. 2. Táblázat Горизонтальная граф а: (I) Графики; (2) Годы; (3) Число в тысячах; H e a d in g : (1) G r a p h s ; (2) Y e a r ; (3) Y e a rly n u m b e r ( in th o u s a n d ) Második élveszületett gyermekek évi száma (P II. g ráfi kon/l 11. ábra és 2. táblázat) 1975-ben kilép az egyszeri- periódusából és m eghaladja a В II. g rafikont kb el. Harmadik élveszületett gyermekek (IV. ábra és 2. táblázat) között a harm adik élveszületett gyermekek évi száma állandóan csökken. Az MT 61. határozatának hatása következtében 1968-tól ez a szám megnövekedett. Vélem ényünk szerint a határozat hatása 1975 után abban nyilvánul meg, hogy a fent em lített csökkenés megszűnik és az A III. grafikonon á llapodik meg. (A P 111. grafikon egybeesése az A III. grafikonnal.) A negyedik és minden további élveszületett gyermekek évi száma (V. ábra és 2. táblázat) között állandóan csökkent és 1971-ben 8499 volt. Úgy gondoljuk, hogy 1990-ig ez a szám lecsökken kb re. Az I., II., III., IV. és az utána élveszületett gyermekekre vonatkozó adatok összeadásával m egkapjuk a közös évi számukra vonatkozó prognózist (P grafikon az I. számú ábrán). IV. A NÉPESSÉG S Z A P O R O D Á S Á N Á L O P T IM Á L IS Á N F E L H A S Z N Á L H A T Ó T A R T A L É K O K Első gyermek. Az utódokra való törekvés olyan erős, hogy az em ber legalább egy gyerm eket szeretne, még nagy nehézségek ellenére is. Véleményünk szerint azoknak, akik tudatosan nem akarnak gyermekeket, meg van rá a komoly okuk. Az olyan eseteknek az aránya, amelyekben az egészségvédelmünk tökéletesítésével lehet (és kell) segíteni, igen kicsi. Éppen ezért, hazánkban az első gyermek szülésében lényegesen felhasználható tartalék nincs. Második gyermek. 1 2 évvel ezelőtt, de most is, sokan azon a véleményen vannak, hogy hazánkban nagy tartalékok vannak a m ásodik gyermek szülésénél.

9 BULGARIA NÉPESEDÉSE 177 Fő érvként a KSH adatai szerepelnek, amelyek szerint a megszám lált családoknál, 30,3% -nál nincs gyermek, 31,8% -nál egy, a m egm aradó 37,9% -nál 2, vagy ennél több gyermek van. Véleményünk szerint itt a fő kritérium ot, a gyermekek születési sorrendjében történő arányokra vonatkozó adatokban kell keresni. (8. oszlop és 5. oszlop az 1. táblázatnál). Ezek az arányok a reprodukciós folyam atnak nem egy közbeeső fázisát, hanem a végső eredm ényét a dják meg.3 D em ográfiai m últunk elemzésé- 3. Táblázat Горизонтальная графа: (I) Страна; (2) Период; (3) Ж иворож денны е на 1000 ж и телей; (4) С оотнош ение родов в поряд ке рож дения детей; (5) С оотнош ение первых рож дений относительно всех рож дений; Вертикальная граф а: 1. Австралия; 2. Австрия; 3. Великобритания; 4. ФРГ; 5. Греция; 6. Дания; 7. Италия; 8. Канада; 9. Новайя Зеландия; 10. С Ш А ; 11. Ф и нлянд ия; 12. Ф р а н ц и я ; 13. Ш вейцария; 14. ГДР; 15. Польша; 16. Румыния; 17. Советский С о ю з; 18. Укранинская Советская Социалистическая Республика; 19. Венгрия; 20. Чехословакия; 21. Ю гославия; 22. Болгария. * Толчко роды из брака. H e a d in g : (1) C o u n tr y : (2) P e r io d ; (3) C h ild r e n b o rn a liv e p e r 1000 p o p u la t io n : (4) R a tio o f d e liv e r ie s b y b ir th o r d e r o f c h ild r e n ; (5) R a tio o f fir s t d e liv e r ie s in t o ta l b irth s. L a te r a l t e x t: 1. A u s t r a lia ; 2. A u s tr ia ; 3. G r e a t B r it a in ; 4. F e d e ra l R e p u b lic o f G e rm a n y ; 5. G re e c e ; 6. D e n m a rk ;7. I ta ly ; 8. C a n a d a ; 9. N e w Z e la n d ; 10. U. S. A. ; 11. F in la n d ; 12. F r a n c e ; 13.. S w itz e r la n d ; 14. G e rm a n D e m o c r a tic R e p u b lic ; 15. P o la n d ; 16. R o u m a n ia ; 17. U. S. S. R. ; 18. U k r a in ia n S. S. R. 19. H u n g a r y ; 20. C z e c h o s lo v a k ia ; 21. J u g o s la v ia ; 22. B u lg a r ia. 2 D e m o g r á fia

10 178 VLADIMIR SZT. KASZABOV bői kitűnik, hogy hazánkban a év előtti helyzethez képest, a második gyermek szülése megnövekedett. Itt érdemes összehasonlítást végezni a fe jle tt és szomszédos országok adataival (3. táblázat). A második szülések arányának a d a ta i az elsőkhöz képest a következőket m utatják: 7. Az európai szocialista országok között a m ásodik gyermek szülési szintje, B ulgáriában egyike a legm agasabbnak. (M agasabb színvonal csak Rom ániában van, ami az abortuszok betiltásával m agyarázható 1967-től). 2. A kapitalista országok többségénél csak a házasságon belüli születések adatai á llo tta k rendelkezésre. Ha figyelem be vesszük, hogy a kérdéses arány a szüléseknél a házasságon kívülieknél kisebb 3 7% -kal a házasságon belüliekéhez képest, az a következtetés vonható le, hogy a második gyermek szülése hazánkban az em lített országok átlagos színvonala fö lö tt van; csak az európai országokkal összehasonlítva egyike a legm agasabbaknak. Véleményünk szerint a lakás- és óvoda-problém a folyam atos m egoldása és a szülési szabadság növekedése vezethetne oda, hogy a m ásodik élveszületett gyermekek arányának a növekedése elérje maxim álisan a 82 83% -ot az elsőhöz képest. O lyan feltételek mellett, m int az urbanizáció fejlődése és a nők egyre nagyobb bekapcsolódása a termelésbe, a fentem lített % közel áll a szociálisbiológiai maximumhoz. A legrosszabb esetben, ha feltételezünk egy olyan tendenciát, hogy a m ásodik élveszületett gyermekek aránya az elsőkhöz képest á tla gosan 78% -ig csökkenne, a növekedés 5% lenne, ami évente 3000 több élveszületett második gyerm eket jelent. Szerintünk ez a szám je le n ti m axim álisan az évi optim álisan felhasználható tarta lé ko t a második gyermek megszülésében 1990-ig. A fentem lített évi belépés és az első gyermek szülése után 2-től 7 évig tartó potenciális periódus esetében az egyszeri optim álisan felhasznált ta r talék max re becsülhető. Harmadik gyermek. A harm adik gyermek szülésénél a ta rta lé ko t gyakorlatilag azok a nők jelentik, akiknek csak két élveszületett gyerm ekük van. Figyelembevéve dem ográfiai m últunk és más országok m utatóit, vélem ényünk szerint a harm adik élveszületett gyermekek aránya a másodikhoz képest optim álisan 75% -ig növekedhet között prognózisunk szerint a m ásodik élveszületett gyermekek évi átlagos száma , a harm adik élveszületett gyermekeké lesz. A fent em lített növekedés esetében a harm adik élveszületett gyermekek száma lesz, ami növekedést jelent. így a harm adik élveszületett gyermekek szülésében optim álisan felhasznált tartalékok évi belépése átlagosan lesz 1990-ig. Feltételezve, hogy a második után a harm adik gyermek m egjelenésének potenciális periódusa 2-től 7 évig tart, az egyszeri tartalék kb re becsülhető. Negyedik gyermek. Ha a negyedik élveszületett gyermekek száma a harm a diknak 75% -át teszik ki és a potenciális periódus 4 év, akkor az optim álisan fe l használható tartalékok évi belépése kb. 24 ezer és az egyszeri optim álisan fe l használható tarta lé k 18 ezer lesz. ötödik gyermek. Ha az ötödik élveszületett gyermekek száma a negyediknek a 60% -át teszik ki és a potenciális periódus 3 év, akkor az optim álisan felhasználható tartalékok évi belépése 14 ezer az egyszeri optim álisan felhasználható tartalék 3 ezer. 3 3 Ezen tú lm e n ő e n fig y e le m b e k e ll v e n n i, h o g y a n é p s z á m lá lá s k o r c s a k a közös h á z ta r tá s b a n é lő g y e r m e k e k e t s z á m o ljá k a c s a lá d h o z. F e ln ő tt, k ü lö n é lő (h á z a s ) g y e rm e k e k s z ü lő i g y e r m e k t e le n n e k " m in ő s ü ln e k. (S z e rk. m e g j.)

11 BULGARIA NÉPESEDÉSE A 4. táblázatban ta lá lh a tó az élveszületett gyermekek évi száma 1990-ig, am it a prognosztizált (2. táblázat) és az évi belépés optim álisan felhasználható ta rta lékának összessége a harm adik, negyedik és az ötödik gyermek figyelem bevétele mellett. 4. Táblázat (1000) Горизонтальная графа: (1) Активизированны е резервы ; (2) Год. Вертикальная графа: 1. Д о третьего ребенка; 2. Д о четвертого ребенка; 3. Д о пятого ребенка; H e a d in g : (1) A c tiv ite d re s e rv e s ; (2) Y e a r. Lateral text: 1. U p to th e t h ir d c h i ld ; 2. U p to th e f o u r th c h i ld ; 3. U p to th e f if t h c h ild. Úgy véljük, hogy ötgyermekes család alapításának terve irreális lenne hazánkban. A népszaporulat összes olyan prognózisát, amely a 4. táblázatban szereplő számokat tú lh a la d ja, m egalapozatlannak tekintjük. V. A NÉPESSÉG S Z A P O R O D Á S Á V A L S Z E M B E N T Á M A S Z T O T T T Á R S A D A L M I K Ö V E T E L M É N Y E K ÉS A Z O K ELÉRÉSE Az átlagos élettartam (Á) és az élveszületett gyermekek álla n d ó évi száma (N) m ellett a lakosság reprodukciója fokozatosan stacioner je lle g e t kap ez az egyszerű reprodukcióra jellem ző rendszer. Ilyen rendszer m ellett a lakosság száma egy álla n d ó értékhez közelít (Lá ). Az életkori halálozás egy szinten való m egm a radása esetében az egyes életkori csoportok L(X _X,) ugyancsak egy állandó (xi :X2 ) értékhez közelítenek Lá(x, x,) ^ a következő összefüggések érvényesek: ahol (xi X2 )-vel az életkori intervallum ot, U -el pedig az élők számát az,,x é letkorban jelöltük. (Táblázatokban ta lá lh a tó várható átlagos életkor.) Az időszakban N = 133 ezer évi átlagban = ezer, a m unkaképes korú (ffi 16 59, nő évesek) lakosság ezer. Az id ő szakban N ezer ebből leány 48,6% Lá = 9,110 ezer, a munkaképes korú lakosság pedig 4,940 ezer (m ajdnem ugyanaz mint 1969-ben).. Az elm últ évek nagylétszámú korcsoportjainak belépése m iatt 1979-ig a m unkaképes korú lakosság növekedni fog, és eléri az 5,205 ezer-t. Ezt követően csökken. Az adatok azt m utatják, hogy hazánkban a lakosság reprodukciós folyam ata hanyatló jellegű. Ez az á lla p o t fokozottabban jelentkezik az átlagos kulturálisoktatási színvonalú társadalm i csoportoknál és különösen erős, ahol ez a színvonal magas. M. Minkov szerint,,... szemmel láthatóan a jövőben, különösen *

12 180 VLADIMIR SZT. KASZABOV között, az extenzív fejlődés feltételei erősen korlátozottak lesznek, a munkaképes korú lakosság negatív szaporulata m ia tt... Az alapvető források korlátozott méretei azonban nem adnak okot arra a következtetésre, hogy a munkaerő kia la kítását más országokban kell keresni". M egem lítjük itt, hogy az integrációs folyam atok fejlődése a KGST-n belül öszszefügg új természeti kincsek feltárásával, új városok kiépítésével és nagyobb tö megek elhelyezésével a gyenge népsűrűségű területekre. Ezek az intézkedések év múlva fejlődnek ki igazán. Így nemcsak arról van szó, hogy a gazdaságunk számára lesz-e elegendő m unkaerőforrás, hanem arról is, hogy a KGST fentem lített jövőbeli intézkedéseibe mi is bekapcsolódunk lehetőségeink szerint. A fenti elemzések a la p já n határozottan ki kell m ondani azt, hogy a második gyermek születésénél optim álisan felhasználható tartalékoknak hazánkban nincs lényeges szerepe (számítások ala p já n évi belépés 3000 és az egyszeri belépés 12 ezer). A harm adik élveszületett gyermekeknél a tartalékok a következők: évi belépés és egyszeri Ilyen feltételek m ellett a szülések növekedésére két variáns adódik. í. variáns. Először a m ásodik gyermek szülésére optim álisan felhasználható tartalékok teljes aktivizálásával kell kezdeni és csak aztán áttérni a harm adikra. 2. variáns. Elejétől kezdve a figyelm et és a felhasználható eszközöket elsősorban a harm adik gyermekre kell összpontosítani. A második gyermeknél az o p tim álisan felhasználható tartalékok fokozatos aktivizálása, a lakás- és óvoda-problémák megoldásával és a szülési szabadság növelésével oldható meg. E variánsoknál az általunk végzett szociális-gazdasági elemzések a következőket m utatják: 1. A második gyermek szülésében optim álisan felhasználható tartalékok lényeges aktivizálását nem eredményezi a havi pótlékok 5 10 levával való növelése. 2. A második gyermek szülésében optim álisan felhasználható tartalékok gyors aktivizálását csak az abortuszok betiltása eredményezheti, am inek a szülések meggyorsulása és a népszaporulat egyszeri növekedése lesz az eredménye. A számítások azt m utatják, hogy ilyen betiltás után az első évben 21 ezerrel, a második évben 14 ezerrel, a harm adik évben 7 ezerrel több, a negyedik évben ugyanannyi, az ötödik évben 4 ezerrel kevesebb, a hatodik évben ugyanannyi gyermek születik és aztán évente 2 ezer élveszületett gyermekkel növekszik a lakosság száma. A prognosztizált felfelé ugrást egy hirtelen csökkenés követi, ami az ilyen intézkedéseknek a működési mechanizm usából adódik. Ha az abortuszok betiltása megszűnik, még egy utólagos egyszeri csökkenés keletkezik, amelynek mértéke kb lesz és a 2000 élveszületett gyermekszám stabil évi növekedése eltűnik. M in d ezek és más szociális jellegű okok m iatt nem helyeseljük ezt a variánst. Tekintettel az elm ondottakra és a második és a harm adik gyermek szülésére optim álisan felhasználható tartalékok arányára, továbbá, hogy majdnem minden országban, ahol általában m agasabb a népszaporulat, a második gyermek szaporulata kisebb, mint a miénk, de lényegesen m agasabb a harm adik gyerm eknél, a második variánst helyeseljük. A második variáns szerint jelenleg figyelm ünket a harm adik gyermek szülésében optim álisan felhasználható tartalékok aktivizálására kell fordítanunk. A m ellett úgy véljük, hogy a kérdéses aktivizálásnak szociális jellegűnek kell lennie, hogy nagyjából kiegyenlítődjék a lakosság különböző rétegeinél a harm adik gyermek születése. Itt egyetértünk azzal a véleménnyel, hogy a szocialista társadalom álta lá b a n nem magas népszaporulatra törekszik, hanem a lakosság minden csoportjában egyenletesen m egnyilvánuló szaporulatra....

13 BULGARIA NÉPESEDÉSE 181 A fenti fe la d a t teljesítése m indig nehézségekbe ütközik. E nehézségek abból a tényből adódnak, hogy amíg az első gyermek és nagym értékben a második gyermek m egjelenésében is döntő szerepet játszik az utódokra való természetes törekvés, addig a harm adik gyermek gondolatában, az esetek többségénél, ez a törekvés gyakorlatilag megszűnik és a szülők elsősorban a családi életre gyakorolt anyagi hatását m érlegelik. Ez azt jelenti, hogy az első és m ásodik gyermek esetével szemben, a h a rm a d ik gyermek problém ájánál a gazdasági jelleg kerül előtérbe, főleg azok a különbségek, amelyek objektíve a gazdasági valóság különbségeiből adódnak. Ahhoz, hogy a harm adik gyermek születése nagyjából kiegyenlítődjék a la kosság különböző rétegeiben, az szükséges, hogy a m egfelelő intézkedéseknek azonos legyen a hatékonyságuk m inden rétegnél. Különös figyelm et érdem el az a tény, hogy végeredményben a családi jövedelem növekedésével csökken azoknak az intézkedéseknek a vonzó és buzdító hatása, amelyek a jövedelm ek változását okozhatják. Innen szükségszerűen következik, hogy a harm adik gyermek születésének kiegyenlítődéséhez a lakosság különböző rétegeiben az szükséges, hogy a m egfelelő intézkedések hatásával párhuzamosan növekedjék a szülők jövedelm e is. Félreértés elkerülése végett, itt em lítjük meg, hogy azok az intézkedések, amelyek a családi jövedelem változását eredményezhetik, jelenthetnek pótlékot gyermekszülés esetén, de adót is, ha nincs gyermek, vagy pótlékok és adók kom binációját. Az intézkedések hatásának növekedése elérhető progresszív adókkal is, amelyet akkor kellene fizetni, ha nincs harm adik gyermek. A harm adik gyermek megszülésére ható intézkedések elvi kérdéséhez a következőt tesszük hozzá. A szülők jövedelm ét befolyásolják és a szülésre ható intézkedéseknél van egy sajátos kölcsönhatás az ösztönzési és a szociális segély funkciói között. Gyermekszületés esetében a családi jövedelem növekedésének csak akkor van szociális segély jellege, am ikor nem az intézkedések jelentik a gyermek m egjelenésének a fő okát. Ez áll pl. az első és második gyermek esetében. A harm adik gyermeknél viszont ezek az intézkedések jelentik a fő eszközt a gyermekszülés ösztönzésére és így az ösztönzés funkciói kerülnek előtérbe. Ugyanekkor, az intézkedésekből eltűnik a szociális szülési segély jelleg, mert az a feladata, hogy ki kell egyenlítenie a harm adik gyermek vállalásánál a családra háruló nehézségeket, (rla ez az átvállalás nem teljes, a harm adik gyermek nem jelenik meg és így a kérdéses intézkedések nem hatnak.) A harm adik gyermek szülésében optim álisan felhasználható tartalékok a ktivizálását három tény könnyíti meg: 7. Jelentős azoknak a családoknak a száma, ahol két lánygyermek van és amelyek intézkedésekkel könnyen befolyásolhatók. 2. Viszonylag nem nagy a száma azoknak a családoknak, melyeknek három 16 év a la tti gyerm ekük van, (kb. 5-ször kisebb, m int a két 16 év a la tti gyermekkel rendelkező családoknál). 3. Jelentős az optim álisan felhasználható egyszeri tartalék nagysága és ez lehetővé teszi a fokozatos aktivizálásukat, ami a kiadásokat lényegesen csökkenti. Ennek ellenére a számítások azt m utatják, hogy e célra jelentős eszközök kellenek (az első 3 4 évben évente kb. 50 m illió leva). A harm adik gyermek szülésében optim álisan, felhasználható tartalékok kezdeti aktivizálásánál, viszonylag nagy szerepet fog játszani a fizetett szülési szabadság növekedése. Véleményünk szerint itt helyén való lenne, ha a pótlólagos

14 182 VLADIMIR SZT. KASZABOV szülési szabadságnak a lehetőségei elsősorban a harm adik gyermeknél lennének koncentrálva. Pl. ha az 1970-ben kihirdetett, az első gyermeknél já ró 6 hónapos pótlólagos szülési szabadságot, am elyet a B ulgáriában m egállapított legalacsonyabb fizetés szerint kapnak meg áttesszük a harm adik gyermek szülésére, akkor ez 10 hónapot jelentene. Emellett a kihasználtság hatása jelentősen növekszik, mert az anya nem egy, hanem 3 gyermeket nevel fel. Ez az óvodák és bölcsődék helyzetén lényegesen javít. Az egy gyermekkel rendelkező családoknak a helyzete is m egjavul, mert könnyebb lesz helyet ta lá ln iu k a gyermekintézményekben. A BKP Központi Bizottságának decem beri plénum a megerősítette azt a programot, amely szerint minden gyermeknek, függetlenül attól, hogy hányadiknak születik, teljes állam i tartásd íjb an kell részesülnie. A népszaporulat normalizálását szolgáló program megvalósítását a harmadik gyermekkel kell kezdeni, ahogy azt a pártdokumentumok is hangsúlyozzák. M érlegelni kell a harm adik gyermek állam i eltartásának a lehetőségeit és a rászoruló családoknak az eszközök biztosítását. A harm adik gyermek szülésében optim álisan felhasználható tartalékok a ktivizálása után az évente újonnan születettek száma a 4. táblázatban szereplő értékekhez kell, hogy közeledjen (PR III. grafikon az I. ábrán), fgy a lakosság reprodukciója a hanyatló állapotb ól átlép egy progresszív rendszerbe, amely évre kb. 12% - s népesség-szaporulatot biztosít. Nem zárjuk ki, hogy a harm adik gyermekek % -a a másodikhoz képest m agasabb lesz az előirányzottnál és így a népszaporulat m agasabb lesz. Itt nem akarunk álláspontot fo g la ln i azzal a kérdéssel kapcsolatban, hogy a negyedik gyermek szülésében optim álisan felhasználható tartalékok aktivizálása szükséges lesz-e. Erről m egalapozottan csak a közvetlen előttünk álló szakasz leküzdése után lehetne beszélni előbb a harm adik gyermek kapjon újból szerepet népünk életében. К ВОПРОСУ РО Ж ДАЕМ О С ТИ НАСЕЛЕНИЯ БОЛГАРИИ РЕЗЮМЕ В основном, излагается явление влияния мероприятий по дем ограф ической политике на рож дение первого, второго, третьего,..,, пятого ребенка в Н ародной Болгарии. В начале объясняется содерж ание новых понятий, прим еняем ы х в данной статье, в т.ч. суммарная вероятность: под этим понимается то, что женщ ина в определенном порядке рожает ребенка; потенциальный период: период в жизни женщ ины, в котором осуществляется суммарная вероятность; активизированные ресурсы : число ж е н щин в ф ертильном возрасте, вступающ их в потенциальный период. Утверждается, что уменьш ение (увеличение) возраста матерей при рож дении вызывает ускорение (зам едление) рождений, что и приводит к единоврем енному увеличению (уменьш ению ) прироста насоления, это доказывается числовым прим ером. Из следствий ф актических данных ясно, что прим ерн о 15 лет уровень прироста населения не обеспечивает даж е простое воспяоихвоство болгар ского народа. Вычисления, проводимы е с учетом изменений порядка рождений, показы ваю т, что, сравнивая гг. с гг., рож даем ость относительно 1 2 ребенка существенно не изменилась. Это означает, что в последние годы значительное ум еньшение рож дений вызывается, в первую очередь, р о ж д ением третьего и следую щ их детей. М ероприятия, принятые в решении н. 61. Совета М инистров стим улирую ут р о ж дения третьего ребенка, то есть нуж но активизировать ресурсы, оптимально используем ы е при рождении третьего ребенка. А втор, с учетом вы ш еуказанны х исследований, составляет и сообщ ает прогноз населения на период г. г.

15 BULGARIA NÉPESEDÉSE 183 TO THE QUESTION OF THE INCIDENCE OF BIRTHS IN THE POPULATION OF BULGARIA. Summary The a rticle deals first of all w ith the im pact of population policy measures on the birth o f the first, second, third,... fifth child in the B ulgarian People's Republic. By way of introduction it explains the content of new concepts used in the paper. These are the fo l low ing: summarized probability under which the a uthor means th a t a wom an should give birth to a child in a determ ined o rder; potential period in such a period in the life of the woman when the summarized p ro b a b ility is realized; activated reserves = num ber of women of reproductive age entering the potential p e rio d ; his statem ent th a t in case of a decrease (increase) in the child-bearing age ol mothers an acceleration (slowing down) in births can be observed which results in a single growth (decline) in population increase, is proved w ith figures. From the conclusions drawn from the actual data it can be seen th a t for about 15 years the level of population increase could not ensure even the simple reproduction of the Bulgarian population. Calculations made on the basis of the change in parity show th a t in the years no sig n ifica n t change took place in birth rate referring to the first and second children as com pared to the period. This means th a t in the recent years the sig n ifica n t decrease in the num ber of births is due to the births of third children and children w ith a higher birth order. The Decision No 61 of the C ouncil of M inisters took measures to stim ulate the birth of the third child th a t means reserves which can be used in an o ptim al way should be activated in case of the third child. _ On the basis of the above analyses author prepares and indicates a projection fo r the period.