SZÜLETÉSISÚLY- ÉS SZÜLETÉSIHOSSZ-ADATOK ALKALM ASSÁ GA ÚJSZÜLÖTTFEJLETSÉGI STANDARD KIALAKÍTÁSÁRA JOUBERT KÁLMÁN

Átírás

1 KÖZLEMÉNYEK SZÜLETÉSISÚLY- ÉS SZÜLETÉSIHOSSZ-ADATOK ALKALM ASSÁ GA ÚJSZÜLÖTTFEJLETSÉGI STANDARD KIALAKÍTÁSÁRA JOUBERT KÁLMÁN A vizsgálat célja, tárgya, elm életi alapja A vizsgálat célja elsősorban annak m egállapítása, hogy a Születési lap -on begyűjtött terhességtartam, születési súly és születési hossz adatok alkalm asak-e egy országos érvényességű újszülöttfejlettségi standard kidolgozására. Az újszülöttfejlettségi standardok bizonyos szempontok szerint kiválasztott megfelelő számú élveszületett újszülött születéskori testsúlyának, testhosszának és más m éreteinek középértékei és percentil értékei az újszülött fejlődési kora szerint csoportosítva. Az ilyenform án kialakított táblázatokat és grafikonokat egyre gyakrabban használják segédeszközként szülészek és neonatológusok az újszülött fejlettségének, tápláltságának m egállapításához. Egym agában ugyanis sem a születési súly, sem a születési hossz, sem pedig a fejlődési kor (gestatios idő) nem tájékoztat arról, hogy az újszülött testfejlettsége megfelel-e m agzati életkorának (M estyán, Gy. Fekete, М., 1969). Az újszülött fejlettségének helyes m egítélése azért fontos, m ert hasonlóképpen veszélyeztetett, csak m ás okból, a 37. terhességi hét előtt született, de a fejlődési korának m egfelelő súlyú újszülött; m int ahogyan veszélyeztetett a term inusra (40. hét körül) született, de kis súlyú (2400 g) újszülött (Bazsó, J. Vachter, J. Lányi J., 1968.). Az orvostudom ány és az orvosi technika fejlődése lehetővé teszi, hogy n ap jainkban olyan kis súlyú újszülöttek is életben tarthatók, akiknek életben m a radását néhány évvel ezelőtt rem élni sem lehetett. A kis súlyú újszülöttek életben tartásáért folytatott küzdelem ben elért eredm ények ösztönzően hatottak a valóságot hűebben tükröző term inológia kialakítására. A fontosabb term inológiai változások az alábbiak: A 2500 g alatti újszülöttek koraszülöttnek m inősítését az Egészségügyi Világszervezet (WHO) 1948-ban elfogadta. Az Egészségügyi Világszervezet 1950-ben közzétette javaslatát az élveszületés fogalmáról. A definició lényege, hogy m inden olyan m agzatot élve szülöttnek kell tekinteni, aki az életnek bárm ilyen jelét adja. Ezzel összefüggésben, egyidejűleg javasolta a WHO, hogy csak magzati h alálozás és élveszületés legyen elkülöníthető. így, az ezt megelőző időszakban vetélésnek számító 1000 g alatti születési súlyú, vagy 28. terhességi hétnél fiatalabb, életjelt m utató újszülöttek a fentiek alapján élveszülötteknek m inősülnek ben javasolta a WHO, hogy a 2500 g-nál kisebb születési súlyúak esetében az eddigi koraszülött megjelölés helyett a kis súlyú újszülött (low b irth w eight infant) megnevezést használják. Szükségessé tette a m eghatározások pontosítását az a tény; hogy világszerte m ind több a kis súlyú (<2500 g) és 38. hét előtt született élveszülöttek száma (Czeizel, E. Bognár, Z. Tusnády, G. Révész, P , Szabady, E ).

2 86 KÖZLEMÉNYEK A kis súlyú újszülöttek arányának m agyarországi alakulását és az átlagsúlyt m u tatja be 1956 és 1977 között az 1. táblázat. Ebből kitűnik, hogy a 2500 g- 1. A z élveszületettek súly szerinti százalékos megoszlásának és átlagsúlyának alakulása 1950 és 1975 között* Д инам ика процентного распределения по весу и среднему весу детей, родивш ихся ж ивы м и, в период гг. Percent distribution by weight, and average w eight of liveborn in the period É V (1) A szü letési sú ly (2) 2500 g a la tt 2500 g és tö b b (3) (4) A z é lv e s z ü le te tte k á tla g s ú ly a (5) ,5 94, ,7 92, ,3 91, ,3 91, ,8 91, ,2 90, ,7 90, ,1 89, ,3 89, ,3 89, ,6 89, ,7 89, ,8 89, ,8 89, ,9 89, ,7 89, ,0 89, ,1 88, ,6 88, ,7 88, ,2 88, ,0 89, ,6 89, * A D e m o g rá fia i é v k ö n y v e k a d a ta i a la p já n. Горизонт альная граф а: (1) Годы ; (2) В ес п ри р о ж ден и и ; (3) Н и ж е 2500 г; (4) 2500 г и выш е; (5) Средний вес детей, родивш ихся живыми. H e a d in g : (1) Y e a r ; (2) B ir th w e ig h t; (3) U n d e r 2500 g ; (4) 2500 g a n d o v e r; (5) A v e r a g e w e ig h t o f liv e b o rn. nál kisebb születési súlyúak arányának fokozatos em elkedésével az átlagsúly folyam atosan csökken, 1974-ig évtől évig fokozatosan csökken a 2500 g alatti születési súlyúak aránya. Ezzel egyidejűleg em elkedik az élveszületési á t lagsúly. Rem élhetőleg ez a nagyon kedvező változás évben tovább folytatódik. Az élveszületettek gyakoriságát 500 g-os súlycsoportonként vizsgálva 1965 és 1974 között [2. táblázat Sárkány, J. (1976) nyomán] még szem betűnőbb a változás tendenciája. Itt ugyanis megfigyelhető, hogy a 2500 g alatti súlycsoportok aránya a súlycsoport nagyságával fordított arányban nőtt az évek során. A 2500 g és nagyobb súlyúak esetében csak a g közötti súlyúak aránya nőtt ném ileg 1965 és 1974 között, a nagyobb súlycsoportokra jutó gyakoriság a súlycsoportok növekedésével arányosan csökkent. Az évi élveszületések 500 g-os súlycsoportok szerinti gyakoriságát vizsgálva még inkább szem betűnő az eltérés az eddigi tendenciától. Különösen

3 2. É lveszülöttek megoszlása születési súly szerint 1000 élveszülöttre szám ítva M agyarország 1960, Распределение родивш ихся ж ивы м и детей по весу п р и рож дении на 1000 родивш ихся ж ивы м и детей в В енгрии, 1960, гг. D istribution of new born by birth w eight per 1000 liveborn in Hungary 1960, S z ü le té s i s ú ly <1) I D in a m ik a 1960 = 100 (2) 1975* ,1 5,9 6,7 6,9 7,1 6,4 6,3 6,6 6,1 6,5 6,7 163,4 5, ,0 11,5 10,9 10,8 12,2 11,9 12,1 12,3 12,3 13,3 13,1 145,6 11, ,3 23,1 24,1 24,5 22,7 23,1 23,3 23,8 23,7 25,1 24,9 129,0 23, ,4 65,6 65,0 65,9 66,0 67,3 65,3 67,8 69,3 71,5 72,2 121,5 71, ,8 106,1 106,7 108,0 108,0 108,8 107,0 110,5 111,4 116,4 116,9 127,3 111, ,6 234,1 229,4 228,9 228,7 228,9 227,4 227,7 230,4 235,5 234,1 107,1 231, ,8 394,5 391,4 390,8 390,2 387,5 386,3 380,6 385,0 381,8 380,2 94,9 383, ,8 213,4 217,2 218,7 219,4 219,3 222,2 223,6 218,6 213,8 214,3 94,5 216, ,5 46,1 48,7 47,0 47,4 49,0 50,3 50,2 48,3 46,1 48,4 90,5 49, ,3 5,7 6,6 6,3 6,2 6,4 6,7 7,3 6,3 6,3 6,1 73,5 6,1 K Ö Z L EM ÉN Y EK ,0 893,8 893,2 891,8 892,0 891,1 892,9 889,4 888,5 883,5 883,1 97,3 888,2 1. Ism eretlen 0,2 ОД 0,3 0,1 0,1 0,1 ОД 2. összesen 1000,0 1000,0 1000,0 1000,0 1000,0 1000,0 1000,0 1000,0 1000,0 1000,0 1000,0 1000,0 * K ie g ész íté s a D e m o g rá fia i É v k ö n y v a la p já n. Г оризонт альная граф а: (1) В ес п р и рож д ен и и ; (2) Д и н ам и к а. Верт икальная графа: 1. Н еизвестно; 2. Всего. H e a d in g : (1) B irth w e ig h t ; (2) D y n a m ic 1960 = 100. L a te ra l te x t: 1. U n k n o w n ; 2. T o ta l. ОЭ -3

4 88 KÖZLEMÉNYEK örvendetes, hogy az összes 3000 g alatti súlycsoport és ezenbelül is legjelentősebb m értékben az 1000 g alatti és az g közötti súlycsoportok arán ya csökkent. Nagyon kedvező ugyanakkor a 3000 és 4500 g közötti súlycsoportokban m egnövekedett gyakoriság. Azok a változások, am elyek végső soron szükségessé tették az új term inológiák bevezetését, m ajd az új term inológiák használata során még kifejezettebben m egnyilvánuló új tendenciák hatására szükségszerűen jelentkezett az igény az újszülöttek testfejlettségének m ind pontosabb m egállapítására. Az újszülöttek érettségének, fejlettségének m egállapítása lehetséges egyrészt az élettani jellemzők som atikus és neurológiai jelek alapján (Sweet, A. Y. 1972; Véghelyi, P. 1975), m ásrészt a testm éretek elsősorban testsúly és testhossz és a fejlődési kor (gestatiós idő) adatai alapján. Az újszülöttek testm éreteinek alakulását tudom ányos rendszerességgel először Q uetelet ( ) vizsgálta a m últ század közepén. M agyarországon az első és hosszú ideig egyetlen, jelentős újszülött testfejlettség vizsgálatot K ontsek (1936) végezte. Az 1950-es években még főleg az átlagsúly alakulása foglalkozta tta a kutatókat (Acsádi, Gy. 1959; Eiben, O. 1960). A testm éretek alakulását a gestatiós idővel összefüggésben, kom plex módon vizsgáló első, percentiles ú j szülöttfejlettségi standardokat az Egyesült Á llam okban dolgozták ki. Ezek közül legism ertebbek Lubchenco, L. O. és m unkatársai (1963, 1966), továbbá Gruenwald, P. (1966) m unkái. Az első jelentős fejlettségi táblák és görbék készítői Stuart, H. C. és M eredith H. V. m ár 1946-ban közzétették 5 18 éves korúak öt testm é retére kidolgozott percentiles fejlődési standard táblázataikat. A Lubchenco L. O. és m unkatársai által használt vizsgálati m ódszer elve teh át nem új, de alkalm azása az újszülöttek testfejlettségének m egállapítására nagyon hasznos, könynyen alkalm azható m egoldásnak bizonyult (Sweet, A. Y. 1972). A módszer jelentőségét M agyarországon is ham ar felism erték, szinte egyidőben jelentek meg Fekete, M. és m unkatársainak (1968) és Bazsó J. és m unkatársainak (1968) közleményei, am elyek egyben az első két, hazai újszülöttfejlettségi standard m egalkotását is jelentették. Az a meggondolás vezette a kutatókat a m agyar standard kidolgozására, hogy Magyországon sok olyan eltérő körülm ény van, am elyek m egkérdőjelezik a külföldi táblázatok használhatóságát. Lényegesen különbözik többek között a kis súlyúak aránya, a perinatális és csecsemőhalálozás aránya, a népesség etnikai sajátossága, a földrajzi, éghajlati adottságok, stb. Így tehát szükséges és hasznos a m agyar adatok felhasználásával újszülöttfejlettségi standard kidolgozása. A debreceni (Bazsó 1968) és a pécsi (Fekete 1968) standard kidolgozása n a gyon hasznos, úttörő kezdeményezés volt. Vizsgálati eredm ényeik azonban a viszonylag kis esetszám m iatt (Fekete 3104, Bazsó 7685 újszülött adatát dolgozta fel) lokális érvényességűek. Lényegében ugyanez állapítható meg az ún. coloradói (Lubchenco, L. O. 1963) standardról, am ely 5635 élveszülött adatai alapján készült; vagy G ruenwald, P. (1966) vizsgálatairól, aki ugyan adattal dolgozott, de stan d ard jához a halvaszülöttek súlyadatait is felhasználta. Ezek az esetszám ok ezres nagyságrendjük ellenére azért nem elegendők megbízható újszülöttfejlettségi táblázatok kialakítására, m ert a 40. hétre jutó újszülött gyakoriság közel ezres nagyságrendű, ugyanakkor a fejlődési hetekre jutó újszülöttek száma között változik. Á ltalános érvényű fejlettségi standard kialakításához annyi újszülött ad atát kell felhasználni, hogy egy fejlődési h étre jutó nem enkénti legkisebb gyakoriság 100 fölött legyen. Ilyen követelm énynek azonban csak az országos születési adatok felhasználásával lehet eleget tenni. Országos születési súly, születési hossz és terhességtartam értékek nyerhetők a Születési lap adataiból. A fenti meggondolások alapján került sor az országos adatok felhasználásával újszülöttfejlettségi táblák kidolgozására. Anyag és m ódszer A feldolgozás anyagát az évi Születési lap -ok alábbi kérdéseire bejegyzett adatok képezik:

5 KÖZLEMÉNYEK A gyerm ek nem e: fiú lány 9. A gyerm ek életképessége: élveszületett halvaszületett (csak az élveszületettek kerültek feldolgozásra) 10. A gyermek súlya és hossza: súly... g hossz... cm 12. A gyermek fejlődési kora (a terhesség tartam a) hetekben kifejezve:... hét. A Születési lap, am elyet m inden élve-, ill. halvaszületettről kiállítanak, a születési statisztika alap ját képezi a KSH-ban. A Születési lap -on 1950-től szolgáltatnak adatot az újszülöttek születési súlyáról (g) és születési hosszáról (cm) ja n u ár 1-től kezdődően hetekben történik a gyerm ek fejlődési korának (terhesség tartam ának) számolása és ny ilvántartása (Népmozgalmi Kézikönyv 1971). Feldolgozásra kerü lt az évi élveszületettek közül újszülött adata. Ebből fiú és leány. A feldolgozásra került élveszületettek száma 42-vel ebből a fiúk szám a 26-tal, a leányok szám a 16-tal kevesebb az évi Demográfiai Évkönyvben található értékeknél. A különbség abból adódik, hogy a feldolgozásból m indazok adatai kim aradtak, akiknek súly, vagy hosszadata ism eretlen volt. Az adatok feldolgozása a KSH Szám ítástechnikai Igazgatósága IBM 370/155 típusú számítógépen történt, Karácsony Erzsébet által készített egyedi Fortran program felhasználásával. Az újszülöttek terhességtartam szerinti születési súly és születési hosszfejlettségi táblái tartalm azzák a középértékek és a szórások alapján kiszám ított átlagövek értékeit is. Az átlagövek, vagy norm álövek kialakítása úgy történik, hogy a szórást (standard deviáció, SD) szorozni kell + 3 ; + 2 ; + 1 ; értékekkel (Eiben, O. 1971). Az így kapott pozitív és negatív szorzatokat egyenként össze kell vonni a középértékkel, ezek az összegek jelölik a fejlődési tábla adott te r hességtartam ának megfelelő zónaértékeket. Az M + SD által h atáro lt zóna az esetek 68,3%-át foglalja m agába. Az értékek 95,4%-át fogja közre a M +2SD zóna. Az M +3SD zóna m agába foglalja az értékek 99,7%-át, tehát közel egészet (Ernst, J., 1977; M estyán, Gy. Fekete, М., 1969). A születési súly és születési hossz m érése országos adatokról lévén szó szinte szülészeti intézetenként m ás eszközökkel és nem egységes m éréstechnikával történt. A következő meggondolások alapján lehet e hiányosságoktól eltekinteni: M inden szülészeti osztály és szülőotthon antropom etriai követelm ényeknek (nemzetközi előírásoknak) m egfelelő mérőeszközzel* történő felszerelésére még valószínűleg hosszú évekig várni kell. Az antropom etriai m éréstechnika (amely a m éretek egységes, pontos felvételéhez nélkülözhetetlen) beoktatásához am ennyiben ennek igénye felm erülne szintén idő kell. Amennyiben az újszülöttek testfejlettségéről a kutató képet akar kapni, úgy mégis fel kell használnia ezeket a nem kellő pontosságú adatokat, m ert jelenleg más forrásból megfelelően nagy számú pontos születési súly és születési hossz adatok nincsenek. Csak az adatok feldolgozása, értékelése során állapítható meg, hogy azok alkalm asak-e fejlettségi táblák kialakítására, illetve a kialak ított fejlettségi táb lák esetleges hibái alapján lehet megmondani, hogy hol vagy miben kell javítani, változtatni ahhoz, hogy valóban használható fejlettségi táblák álljan ak a gyógyítás, megelőzés szolgálatában. A terhesség tartam a (az újszülött fejlődési kora) az a hetekben kifejezett idő, am it a m agzat megszületése előtt az anya m éhében töltött (Népmozgalmi Kézikönyv 1971.). A szülészorvos a terhesség tartam át az utolsó norm ál menses első napja az anya által m egjelölt dátum és a születés között eltelt idő alapján határozza meg. A m ennyiben az így m egállapított terhességtartam irre á * A z ú js z ü lö tte k és c s e c s e m ő k te s th o s s z ú s á g á n a k p o n to s m é ré s é t te s z i le h e tő v é a M ED IC O R M ű v ek á lta l k é s z íte tt c se c se m ő te s th o s s z ú s á g m é rő a sz ta l, a m e ly a n e m z e tk ö z i k ö v e te lm é n y e k n e k is m e g fe le l.

6 90 KÖZLEMÉNYEK lisnak tűnik, vagy az utolsó menses időpontja bizonytalan esetleg ism eretlen, akkor a szülész vagy neonatológus szakorvos az újszülött testi fejlettsége, fiziológiai és neurológiai érettsége alapján próbálja m eghatározni a gestatiós időt. A születési lapra bejegyzett 20. hétnél kevesebb terhességtartam adatok a 20. hét adataival összevontan; a 42 hétnél hosszabb terhességtartam adatok a 42. hét adataival összevontan kerültek feldolgozásra. Az alapadatok feltételezett pontatlanságát m ár a cél m egfogalm azásánál is figyelem be kellett venni: A vizsgálat célja elsősorban annak m egállapítása, hogy a Születési lap -on begyűjtött terhességtartam, születési súly és születési hossz adatok alkalm asak-e az országos érvényességű újzülöttfejlettségi standard kidolgozására. A vizsgálat azonban nem szorítkozik csupán egyszerű ténym egállapításra, megkísérli a felm erülő gondok, hibák okait feltárni és tanulm ányozza a problém ák, hibák m egszüntetésének lehetőségét is. A vizsgálat eredm ényei és értékelésük A fejlődési kor A fejlettségi táblázatok két alapvető tényezője, az életkor és az ezzel összefüggésben vizsgált testm éret. A gyerm ekek életkorának megfelelő testfejlettséget bem utató táblázatok általában éves, vagy féléves esetleg hónapos korcsoportokba sorolják a vizsgált gyerm ekeket. Az újszülöttek életkora a terhesség tartam a (gestatiós idő) vagy m ásként: az újszülött fejlődési kora. Ezt az időtartam ot hetekben adják meg az ism ert módon. Az évi élveszületettek terhességtartam szerinti megoszlását m utatja be a 3. táblázat. Az egyes fejlődési heteknek megfelelő élveszületések gyakoriságát vizsgálva a táblázat adatai alapján m egállapítható, hogy a fejlődési korral nem növekszik arányosan az élveszületett újszülöttek száma. Ez az egyenetlen periodikusan ingadozó születésszám em elkedés a 20. fejlődési héttől a 42. fejlődési hétig megfigyelhető, úgy a fiú, m int a leány újszülötteknél. A laposabban m egvizsgálva az egyes fejlődési hetekre jutó születésszámot az esetszám alakulásának sajátos ritm usa figyelhető meg. A néggyel osztható fejlődési heteknél talált születésszám m inden esetben többszöröse az azt követő páratlan hetekre jutó születésszámnak. Ez a jelenség kizárólag a 40. hét esetén indokolt, sőt szükségszerű. Az előbbivel jellegében azonos összefüggés állapítható meg a néggyel nem osztható páros számú hetekre jutó és az azokat követő páratlan hetekre jutó születések szám ánál is. A zonban itt csak a 27. és 31. hét születésszám a alacsonyabb egyértelm űen és jelentősen a megelőző páros h étre jutó születésszám nál. A 23. hét születésszám a a fiú újszülötteknél azonos, a leány újszülötteknél alacsonyabb a megelőző páros hét születésszámánál. A 35. és 39. hétre jutó születésszám m ár magasabb, m int a megelőző páros hét születésszáma, de a különbség még mindig nem jelentős. Különösen nem az, ha a 36. és 40. hét születésszám át is figyelem be vesszük. M indezek alapján meg kell állapítani, hogy az évi élveszületettek te r hességtartam szerinti m egoszlásában igen jelentős aránytalanság tapasztalható a 20., 24., 28., 32., 36. és 40. hetek javára, az ezeket megelőző, de különösképpen az ezeket követő páratlan hetekkel szemben. U gyancsak jelentős aránytalanság figyelhető meg a 22., 26., 30., 34. és 38. hetek jav ára az ezeket követő p áratlan h e tekkel szemben. A tapasztalt jelenséget az okozza, hogy am ikor az újszülöttet világra segítik, az újszülött szükséges ellátása m ellett meg kell határozni a fejlődési ko rát is hetekben. A szülészek jelentős részének nem áll rendelkezésre segédeszköz, am ellyel az utolsó rendes vérzés első n ap ja alapján pontosan és gyorsan meg tu d ja határozni a fejlődési kort, hetekben. Segédeszköz híján ugyanis a fejlődési hetek viszonylag pontos kiszám ítása nehézkes és lassú, így általában a kényelmesebb, de pontatlan, félrevezető megoldást választják ilyenkor; kiszám ítják a fejlődési kort holdhónapokban, m ajd az így kapott értéket beszorozzák néggyel, h a egész hónapra számolnak, am ennyiben fél hónap is van, úgy az

7 3. A vizsgálat anyagát képező újszülöttek terhességtartam szerinti megoszlása Распределение новорож денных, предст авляю щ их собой м ат ериал обследования, по продолж ит ельност и беременности D istribution of new born representing the m aterial o f the survey by duration o f pregnancy A te rh e s s é g ta r ta m a (1) h é t (2) h o ld h ó n a p (3) F iú k (4) L e á n y o k (5) E g y ü tt (6) F iú k (4) L e á n y o k (5) E g y ü tt (6) F iú k (4) L e á n y o k (5) ,03 0,03 0,03 54,24 45,76 100, ,01 0,01 0,01 46,67 53,33 100, , ,03 0,03 0,03 54,55 45,45 100, ,03 0,02 0,03 57,69 42,31 100, ,15 0,15 0,15 50,17 49,83 100, ,07 0,08 0,07 47,48 52,52 100, , ,20 0,20 0,20 51,27 48,73 100, ,13 0,14 0,13 50,77 49,23 100, ,67 0,73 0,70 49,30 50,70 100, ,21 0,22 0,21 49,64 50,36 100, , ,70 0,68 0,69 52,39 47,61 100, ,34 0,30 0,32 54,63 45,37 100, ,16 1,27 1,21 49,21 50,79 100, ,46 0,45 0,46 51,76 48,24 100, , ,06 1,06 1,06 51,39 48,61 100, ,20 1,28 1,24 49,79 50,21 100, ,14 9,63 9,38 50,12 49,88 100, ,92 4,13 4,02 50,13 49,87 100, , ,41 11,71 11,56 50,77 49,23 100, ,58 13,40 13,49 51,79 48,21 100, ,10 44,13 44,63 51,98 48,02 100, ,73 6,80 6,77 51,19 48,81 100, ,67 3,55 3,61 52,24 47,76 100,00 E g y ü tt (6) K Ö Z L E M É N Y E K 1. Együtt ,00 100,00 100,00 51,43 48,57 100,00 2. Ism eretlen ,00 20,00 100,00 3. összesen ,43 48,57 100,00 Г оризонт альная граф а: (1) П р о д олж и тельн ость берем енности; (2) В н ед елях; (3) В л у н н ы х м есяц ах ; (4) М альч и к и ; (5) Д ев о ч ки ; (6) Вместе. Верт икальная графа: 1. Вместе; 2. Н еизвестно; 3. Всего. H e a d in g : (1) D u ra tio n o f p re g n a n c y ; (2) W e e k s ; (3) L u n a r m o n th s ; (4) B o y s ; (5) G irls ; (6) T o g e th e r. L a te ra l t e x t: 1. T o g e th e r; 2. U n k n o w n ; 3. T o tal.

8 92 KÖZLEMÉNYEK egész számok szorzatához hozzáadnak még két hetet, és m áris m egoldották a problém át. Azt, hogy m ennyien használják ezt a pontatlan fejlődési korm egállapítási módszert, nem lehet tudni, de hogy sokan, az egyértelm űen kitűnik az egym ást követő hetek születésszám ainak aránytalanságaiból. Ezt példázza a 3. táblázat terhességtartam alakulása holdhónapok szerint. Az egész holdhónapoknak, am int látható a néggyel osztható páros hetek felelnek meg, a fél hónapok pedig a néggyel nem osztható páros hetekkel azonosak. Megfelel tehát a valóságnak az a feltételezés, hogy az egyes fejlődési hetekre jutó születésszám megoszlás aránytalanságait a holdnapokban m egállapított fejlődési kor hetekre történő átszám ítása okozza. Az ilyenform án létrejövő, a vizsgálati anyagban is tapasztalt jelentős torzulások m egszüntetésének feltétele egy segédeszköz, am ely használatával gyorsan és viszonylag pontosan m eghatározható a fejlődési kor hetekben. A feldolgozás fenti tapasztalatai alapján és az 1971 óta kielégítetlen szükséglet h atására szorgalm azta a szerző egy, a te r hességtartam kiszám ítására alkalm as naptárkorong kellő m ennyiségű készíttetését év közepén a M edicina K iadó gondozásában készült el a terhességtartam m egállapítását segítő naptárkorong (I. ábra), am elyet Dr. Folyovich György főorvos és Dr. V ictor Ágoston főorvos szerkesztettek, és am elyet m int újítást a Fővárosi Tanács V. B. Egészségügyi osztálya elfogadott. A készíttetés költségeit az EGYT fedezte. A naptárkorong nem csak a születéskori terhességtartam m egállapításakor, de a terhesgondozás folyam atában is hasznos segédeszköz lesz a szakorvosoknak. Meg kell jegyezni azonban, hogy egy segédeszköz akárm ilyen jó is, önm agában nem old meg semmit. Ahhoz, hogy valóban elérje célját, az orvosoknak kézbe kell venni és használni is kell. A naptárkorong haszn álata m inden esetben m egbízható tájékoztatást ad a magzat, ill. újszülött koráról, am ennyiben az utolsó rendes vérzés első napjáról hitelt érdem lő adat van és az ennek alapján szám ított fejlődési kor nem áll ellentm ondásban az élettani je gyek és a testm éretek által m egállapítható fejlődési korral. Itt kell mégegyszer aláhúzni a lelkiism eretes terhességtartam m egállapítás fontosságát a testm é retek pontos és egységes szemléletű felvételének fontossága m ellett hiszen különösképpen a bizonytalan esetekben nélkülözhetetlen egy olyan újszülöttfejlettségi tábla, am ely nagytömegű m egbízható adat alapján készült. Nem öncélú kérés tehát, hogy törekedjenek a szülészek a pontosabb, m egbízhatóbb adatok szolgáltatására különösképpen, ha a megfelelő segédeszköz is biztosított lesz a pontosabb m unkához hiszen csak pontos adatok alapján lehet m ajd szám ukra kialakítani az újabb hasznos segédeszközt: az újszülöttfejlettségi táblát. A terhességtartam kiszám ításához készülő korong általános alkalm azása esetén a terhességtartam adatok megbízhatósága tekintetében igen jelentős ja v u lásra lehet szám ítani. Ideális esetben elérhető, hogy a m egállapított terhességtartam ok fejlődési hetenkénti gyakorisága a valóságos értéket megközelítő, vagy nagyjából annak megfelelő terhességtartam eloszlásnak feleljen meg. Az ilyen torzításm entes megoszlás kialakítását kísérelte meg a szerző az alábbi módon. A II. ábrán az évi élveszületett fiúk szám ának megoszlása látható a fejlődési kor szerint. A születési lapok alapján m egállapított fejlődési hetenkénti esetszám okat fekete ponttal jelölve, e pontokhoz Ezekiel, M. és Fox, A. K. (1970) által ism ertetett, ún. szabadkézi illesztés m ódszerrel görbét ra j zolt. A görbének az X értékek által m eghatározott pontjait az Y tengelyre kivetítve leolvasható az egyes fejlődési hetekhez tartozó becsült esetszám. A 4. táblázatba fejlődési hetenként bejegyezte a vizsgálati lapok alapján m egállapított esetszám okat, továbbá a görbe alapján leolvasható ún. becsült esetszám értékeket. A táblázat negyedik oszlopába a m egállapított esetszám és a becsült esetszám fejlődési hetenkénti különbsége került bejegyzésre (Ezekiel, M. Fox, A. K. 1970). A különbségek m értéke, de még inkább pozitív vagy negatív jellege összhangban van a páros és páratlan hetekkel kapcsolatos előző megfigyeléssel. Egyetlen páros héten a 34. héten található negatív különbség a megállapított és becsült értékek között. A II. ábrán látható, hogy a 36. héthez tartozó kiugróan m agas esetszám m iatt kellett a görbét olyan m agasan ívelni, hogy a 34. hét (amely 8,5 holdhónapnak felel meg) m egállapított értéke a görbe alá került. A szabadkézi illesztéssel rajzolt görbe és az annak alapján kapott be-

9 KÖZLEMÉNYEK 93 I. A terhességtartam megállapítását segítő naptárkorong (Az á b r a k é t k o n c e n trik u s k o ro n g já b ó l a k is e b b, b e lső k o ro n g o n ta lá lh a tó, u to ls ó m e n se s 1. n a p ja je lz é s t a k ü ls ő k o ro n g m e g fe le lő id ő p o n tjá r a az á b r a ja n u á r 29. á llítv a a 40. h é tn é l n y íl je lz i a s z ü lé s v á r h a tó id ő p o n tjá t, a m e ly je le n e se tb e n n o v e m b e r 5.) Календарны й диск, помогающий в уст ановлении продолж ительности беременности (П ри установке обозначения «1 день последней менструации», находящ егося из двух концентрическ и х дисков р и су н к а н а вн утрен н ем диске м еньш его р азм е р а, н а соответствую щ ую д ату внеш него д и ск а н а р и су н к е н а 29 я н в а р я у 40 недели с тр ел к а у к азы в ает ож идаем ую дату родов, в данном случае 5 ноября.) Calender disk helping to state the duration of pregnancy (A t th e s e ttin g o f th e m a r k 1. d a y o f la s t m e n s e s to b e fo u n d o n th e in n e r s m a lle r d is k o f th e tw o c o n c e n tric d is k s o f th e g ra p h to th e c o rre s p o n d in g d a te o f th e e x te rn a l d is k to 29 J a n u a r y o n th e g ra p h a t th e 40th w e e k th e a rro w in d ic a te s th e e x p e c te d d a te of d e liv e ry, in th is c a s e 5 N o v e m b er.)

10 94 KÖZLEMÉNYEK EtveszüWett fiuk. száma 11. A z évben élveszületett fiú k szám ának alakulása a terhesség tartam a szerint Д и нам ика числа мальчиков, робивш ихся ж ивы м и в 1975 г. по продолж ит ельност и деременности N um ber of boys born alive in 1975 by duration of pregnancy csült értékek nem annyira a valóság rekonstrukcióját hivatottak dem onstrálni, m int inkább jelezni azt, hogy az élveszületések szám ának fejlődési hetek szerinti megoszlása ideális esetben milyen típusú görbének és m ilyen jellegű szám sornak felel meg. A születési súly és születési hossz értékek alakulásának vizsgálata a fejlettségi táblák és fejlettségi görbék alapján A z újszülöttek testfejlettségének egyik leggyakrabban használt m utatója a testsúly. A súlyérték azonban önm agában nem mond sokat az újszülött testfejlettségéről. Tudni kell a súlyadat értelm ezéséhez az újszülött fejlődési korát, testhosszát. M ásként kell megítélni pl. a 2600 g-os újszülöttet, ha a 40. hétre született, m intha a 35. hétre született és m egint másként, ha a 32. hétre született. A m ásik fontos tényező, a testhossz bevonása a testfejlettség m egállapításába, tovább bonyolítja és egyben pontosítja a feladatot; ugyanis a példaként em lített 2600 g-os újszülött testhossza ugyancsak tág határok között változhat, lehet pl. 54, 45, vagy 38 cm.

11 K Ö Z L E M É N Y E K A m egállapított és becsült születésszám értékek és ezek különbségei* Установленные и оцененные значения количества рож дений и их разницы Stated and estim ated values of birth num ber and their differences Fejlődési kor (hét) X (i) A születési lapok alapján m egállapított esetszám Y (2) A szabadkézi illesztett görbe alapján becsült esetszám Y = f(x ) (3) A m egállapított és becsült érték közötti különbség Y Y- (4) * A 100-nál k is e b b e s e ts z á m m ia tt m a r a d ta k k i a fe ld o lg o z á sb ó l a 25. fe jlő d é s i h é tr e v a g y k o rá b b a n é lv e s z ü le te tte k a d a ta i. Горизонт альная графа: (1) Возраст развития (в неделях); (2) Количество случаев, установленных на основе листков о рождении; (3) Количество случаев, оцененное на основе кривой, приложенной от руки; (4) Разница между установленными и оцененными значениями. H e a d in g : (1) A ge o f d e v e lo p m e n t (w e e k s ); (2) N u m b e r o f c a s e s s ta te d o n th e b a s is o f b ir th r e c o r d s ; (3) N u m b e r o f c a s e s e s tim a te d o n th e b a s is o f th e f r e e - h a n d a d ju s te d c u rv e ; (4) D iffe re n c e b e tw e e n th e s ta te d a n d e s tim a te d v a lu e s. A három tényező együttes figyelembevételével m ondhatunk vélem ényt az újszülött testfejlettségéről. Egy táblázatban a három tényező összefüggéseit nem tudjuk együttesen vizsgálni, m ert technikailag körülm ényes. M arad tehát az a megoldás, hogy külön vizsgáljuk a terhességtartam öszszefüggését a születési súllyal és külön a születési hosszal. Jó tájékoztatást nyújt és könnyen használható az ún. fejlettségi zónák, átlagövek kialakítása, táblázat és grafikon form ájában. Az átlagöv kialakításához m inden egyes fejlődési héthez tartozó születési súly adatokat 100 g-os intervallum ok szerint növekvő sorrendbe kell rendezni. Elég nagy esetszám esetén megközelítőleg norm ál eloszlás lesz, am elynek m ediánja az 50-es percentil, a 0,10-es 0,25-ös, 0,75-ös és 0,90-es kvantilisek, a 10-es, 25-ös, 75-ös és 90-es percentil értékeknek felelnek meg. A vizsgált fejlődési hetek megfelelő percentil értékeit összekötve alakíthatók ki a percentiles fejlődési övék. Némileg eltérő eredm ény lesz, m int a percentiles módszerrel, ha az átlag és a szórás (SD) alapján történik a fejlettségi övék kiszám ítása. (Az előző fejezetben ism ertetett módon.) Az évi élveszületettek születési súly és születési hossz adatai alapján kialakított fejlettségi táblák képezik a 6., 7., 8. és 9. táblázatok anyagát. A 6. táblázat tartalm azza az élveszületett fiúk fejlődési hetenkénti átlagsúlyát (M); az adott fejlődési hét átlagsúlyának a 40. hét átlagsúlyához viszonyított százalékos arán y át; az átlagsúlyhoz tartozó szórás értékét (SD); az M 3SD értéket.

12 96 KÖZLEMÉNYEK am ely alatt az értékek néhány tized százaléka található; az M 2SD értéket, am ely alatt az értékek 2,3%-a található; az M SD értéket, am ely alatt m egtaláljuk az előfordulások 15,9%-át; az M + SD értéket, am ely alatt az értékek 84,1%-a található meg; az M + 2SD értéket, am ely érték alatt az összes előfordulás 95,4%-a található és az M + 3SD értéket, am ely érték alatt m egtalálható az előfordulások közel egésze : 99,85%-a. Az átlagövek, fejlettségi zónák kialakítása grafikus ábrázolása az alábbiak szerint történik. A koordináta rendszer abszcisszájára (X tengelyére) kerül a fejlődési kor beosztása, az ordináta tengelyre (Y tengely) a súly beosztás, m ajd fejlődési hetenként jelölni kell az M, az M + SD, az M + 2SD, az M + 3SD, továbbá az M SD, az M 2SD és az M 3SD értékeknek megfelelő pontokat a grafikonon. Az azonos módon kialakított értékek pontsorait (pl. M + S D értékek pontjait) egymással összekötve alakulnak ki a fejlettségi görbék, fejlettségi zónák. A fejlettségi görbék használatáról a következőket kell elm ondani: ha a vizsgált újszülöt testsúlya és fejlődési kora által m eghatározott pont az M + SD és az M SD közötti övben található, akkor azt lehet m ondani, hogy testsúlya norm ális, azaz jól megfelel terhességi korának. A m ennyiben a vizsgált születési súlyérték az M + SD és az M + 2SD, illetve az M SD és az M 2SD görbék által határolt zónákba esik és itt is minél közelebb az M + 2SD, illetve M 2SD görbékhez, egyre inkább lehetséges, hogy abnorm ális, azaz a terhességi korának nem megfelelő születési súlyértékről van szó. A m ennyiben az M + 2SD és az M + 3SD görbék közé esik a vizsgált érték, akkor m ár nagy a valószínűsége az abnorm alitás -nak, azaz, hogy a vizsgált születési súly a fejlődési korának megfelelő átlagostól kórosan eltér. Minél közelebb esik a vizsgált érték az M + 3SD görbékhez, annál valószínűbb, hogy kórosan nagy, vagy kórosan kicsi súlyú a vizsgált újszülött (M estyán, Gy. Fekete, M. 1969). Az élveszületett fiúk születési súly ad atait tartalm azó 6. táblázatot tan u l m ányozva megfigyelhető, hogy hogyan alakul az átlagsúly a terhességtartam növekedésével. A várakozással ellentétben az tapasztalható, hogy az átlagsúlyok nem növekednek harm onikusan az újszülött fejlődési korának em elkedésével, sőt esetenként az idősebb magzati életkorhoz tartozó átlagsúly alacsonyabb m int az egy héttel fiatalabb újszülöttek átlagsúlya. Az egym ást követő fejlődési hetek átlagsúlyai közötti különbségek tanulm ányozhatók az 5. táblázatban. Azok a fejlődési hetek, am elyek esetében csak csekély m értékben magasabb, sőt esetleg alacsonyabb az átlagsúly az előző fejlődési hét átlagsúlyánál, a következők: 27., 29., 31., 33., 37. A páratlan hetek esetében tehát nem csak a ráju k eső gyakoriság alacsonyabb a megelőző páros hét gyakoriságánál, de az átlagsúly is csak jelentéktelen m értékben m agasabb a megelőző páros hét átlagsúlyánál, sőt esetenként alacsonyabb annál. A megelőző hét átlagsúlyától legjelentősebb eltérés a következő fejlődési heteknél található: 28., 32., és 36. hét. Jelentős eltérés ta lálható még a következő gestatiós heteknél: 26., 30., 34., 35. és 38. A legnagyobb eltérést m utató fejlődési hetek m egfelelnek a 7., 8. és 9. holdhónapoknak. A je lentős eltérést m utató hetek pedig a 6,5., 7,5., 8,5. és 9,5. holdhónapok. Tehát a pontatlan, holdhónapban m egállapított és fejlődési hetekre visszaszám olt te r hességtartam m egállapítás nem csupán a fejlődési hetekre jutó esetszám okban okoz torzulást, hanem aránytalanul megnöveli a páros hetek súlyátlagait is. A legnagyobb átlagsúly aránytalanság is, m int ahogyan a fejlődési hétre jutó gyakoriság legkiugróbb értéke is, a 36. fejlődési hétnél található. Valószínűnek tűnik, hogy ez esetben nem csak egyszerűen a 36. hét = 9 holdhónap á t szám ításából adódó összefüggés okozza a kiugróan m agas értéket. A szerző vélem énye szerint szerepe lehet annak is, hogy a 36. hét, azaz 9 holdhónap a p reterm (Sweet, A. Y. 1972; M estyán, Gy. Fekete, M. 1969) (a term inus előtt, vagyis 38 betöltött hétnél korábban születettek tartoznak ide) utolsó egész hónapja, teh át m indazokat az újszülötteket, akik valójában egy-két héttel, esetleg fiatalabb fejlődési korúak voltak, de a terhességtartam ukhoz képest jól, vagy nagyon jól fejletteknek m inősültek, ide sorolták. K erülhettek ide olyan újszülöttek is, akiket esetleg testfejlettségük alapján hetes fejlődési korúaknak lehetett volna minősíteni, de fiziológiai fejlettségük alap ján 9 holdhónaposnak m inősítettek. Amennyiben a fenti feltételezések m egfelelnek a valóságnak, azt lehet m ondani, hogy ilyen és hasonló bizonytalan esetek m indig adódnak, ezeket nem

13 KÖZLEMÉNYEK 97 lehet a terhességtartam m egállapításához készülő korong használatával m egszüntetni. Ez valóban így igaz, de ha kisebb léptékkel hetekkel számolnak, akkor kevesebbet tévednek, m intha nagyobb egységgel holdhónapokkal szám olnának. Tehát a lelkiism eretes, pontos terhességtartam m egállapításához nélkülözhetetlen a naptárkorong használata. Azt, hogy a születési átlagsúlyok terhességtartam szerinti sajátos alakulása nem esetleges, igazolja az a tény, hogy az élveszületett leányok fejlődési hetenkénti átlagsúly alakulásánál (7. táblázat) és átlagsúly különbségénél (5. táblázat) tapasztalt arányok megegyez- 5. A z egym ást követő fejlődési hetek közötti születési súly és születési hossz különbségek Разницы в весе при рож дении и длине т ела п р и рож дении меж ду последующими одна за другой неделями Differences in birth w eight and body length at birth between the individual w eeks of developm ent follow ing one another F e jlő d é s i (3) ö s s z e s élv eszü l. ö s s z e s élv esz ü l. ö s s z e s élv e szü l. ö s s z e s é lv e sz ü l. h é t h o ld - fiú te s ts ú ly le á n y te s ts ú ly fiú te sth o ss z le á n y te sth o ss z ", h ó n a p (g ram m ) (g ram m ) (cm ) (cm ) d d d d ( ) (2) (4) (5) (6) (7) 25 _ 26 6,5 199,3 128,3 2,6 2,6 27 9,9 10,1 0,2 0,6 28 7,0 331,6 319,3 3,5 3, ,7 20,9 0,0 0,4 30 7,5 206,8 255,7 2,2 2, ,0 2,7-0, 7-0, ,0 365,6 320,9 2,9 3, ,5 19,5-0,1 0,2 34 8,5 158,2 140,2 1,4 1, ,8 135,2 0,6 0,8 36 9,0 605,0 550,0 4,0 3, ,2 130,6-1, 4 1,3 38 9,5 203,9 194,2 1Д 1, ,8 169,1 0,7 0, ,0 108,1 109,3 0,9 0, ,9 121,5 0,3 0,2 42 6,6 13,2 0,5 0,4 Г оризонт альная граф а: (1) Н ед ел и ; (2) Л унны е м есяц ы ; (3) Р а зв и т и я ; (4) В ес тела всех роди вш и хся ж ивы м и м ал ьч и ков (в гр ам м ах ); (5) В ес тела всех родивш и хся ж ивы м и девочек (в гр ам м ах ); (6) Д л и н а тела всех роди вш и хся ж ивы м и м альч и ков (в см -ах); (7) Д л и н а тела всех родивш ихся живыми девочек (в см -ах). d = разница. H e a d in g : (1) W e e k s ; (2) L u n a r m o n th s ; (3) O f d e v e lo p m e n t; (4) B o d y w e ig h t of a ll b o y s b o r n a liv e (g) ; (5) B o d y w e ig h t o f a ll g irls b o r n a liv e (g) ; (6) B o d y le n g th o f all b o y s b o rn a liv e (cm ) ; (7) B o d y le n g th o f a ll g irls b o rn a liv e (c m ). d = d iffe re n c e n ek a fiúk esetében ism ertetett arányokkal. A születési hossz átlagok terhességtartam szerinti alakulását (8. és 9. táblázat) és a fejlődési hetenkénti születési hossz átlagok különbségeinek arányát (5. táblázat) vizsgálva m egállapítható, hogy az eltérések m értéke és jellege megegyezik a fiúk fejlődési hetenkénti á t lagsúly alakulásánál tapasztalt sajátosságokkal. A fejlettségi táblák harm adik oszlopában a fejlődési heteknek megfelelő testm éret arányok találhatók a 40. heti testm éret százalékában kifejezve. Ez azt jelenti, hogy ha a 40. héten befejeződött terhesség tekinthető ideális, kihordott

14 A z ú js z ü lö tt fe jlő d é s i k o ra (hét) 6. A z évben élveszületett fiú k fejlettség i táblája a születési súlyadatok alapján Т аблица развит ост и родивш ихся ж ивы м и в 1975 г. мальчиков на основе данных о весе п р и рож дении Table of developm ent of boys born alive in 1975 on the basis of birth w eight data S z ü le té si s ú ly á tla g M S z ü le té si s ú ly o k a 40. h e ti s ú ly % -á b a n SD M 3SD M 2SD M SD M + SD M + 2SD M + 3SD (1) (2) (3) (4) (5) (6) (7) (8) (9) (10) ,8 22,25 427,3 320,5 1175,1 1602,4 2029, ,7 26,35 396,6 489,1 1282,3 1678,9 2075, ,7 24,50 460,2 363,5 1283,9 1744,1 2204, ,7 24,09 287,3 235,1 522,4 1097,0 1384,3 1671, ,7 27,42 326,6 268,5 595,1 1248,3 1574,9 1901, ,2 29,28 424,9 134,4 559,3 1409,1 1834,0 2258, ,5 35,21 380,7 422,1 802,8 1564,2 1944,9 2325, ,6 34,91 428,0 110, ,6 1601,6 2029,6 2457, ,2 44,78 478,9 68,5 547,4 1026,3 1984,1 2463,0 2941, ,9 45,63 461,5 149,4 610,9 1072,4 1995,4 2456,9 2918, ,7 51,78 504,8 226,3 731,1 1235,9 2245,5 2750,3 3255, ,7 50,39 501,4 189,5 690,9 1192,3 2195,1 2696,5 3197, ,3 61,26 519,2 501,7 1020,9 1540,1 2578,5 3097,7 3616, ,8 61,90 453,7 719,7 1173,4 1627,1 2534,5 2988,2 3441, ,0 66,61 448,2 894,4 1342,6 1790,8 2687,2 3135,4 3583, ,8 71,13 488,4 925,6 1414,0 1902,4 2879,2 3367,6 3856, ,8 89,12 592,3 1218,9 1811,2 2403,5 3588,1 4180,4 4772, ,6 85,07 481,9 1413,9 1895,8 2377,7 3341,5 3823,4 4305, ,5 91,14 460,2 1682,9 2143,1 2603,3 3523,7 3983,9 4444, ,3 96,78 443,9 1921,6 2365,5 2809,4 3697,2 4141,1 4585, ,4 100,00 444,6 2027,6 2472,2 2916,8 3806,0 4250,6 4695, ,3 104,67 456,4 2149,1 2605,5 3061,9 3974,7 4431,1 4887, ,9 104,86 490,8 2052,5 2543,3 3034,1 4015,7 4506,5 4997,3 1. Együtt 3183,5 94,71 606,8 Г оризонт альная граф а: (1) В о зр аст р а зв и т и я н оворож денны х (в н едел ях); (2) С реднее зн ачение веса п ри р о ж ден и и ; (3) З н ач ен и я веса п р и рож дении в п р о ц ен тах от веса 40 недели. М = среднее значение;.sd = стандартное отклонение. Верт икальная графа: 1. Вместе. H e a d in g : (1) A ge o f d e v e lo p m e n t o f n e w b o rn (w eek s) ; (2) M ean v a lu e o f b irth w e ig h t; (3) B irth w e ig h t v a lu e s as p e rc e n t o f th e w e ig h t o f th e 40th w eek. M = m e d ia n ; SD = s ta n d a r d d e v ia tio n L a te ra l t e x t: 1. T o g e th e r. K Ö Z L EM ÉN Y EK

15 A z ú js z ü lö tt fe jlő d é s i k o ra (hét) 7. A z évben élveszületett leányok fejlettségi táblája születési súlyadatok alapján Т аблица развит ост и родивш ихся ж ивы м и в 1975 г. девочек на основе данных о весе пр и рож дении Table of developm ent of girls born alive in 1975 on the basis of birth w eight data S z ü le té si s ú ly á tla g M S z ü le té si s ú ly o k a 40. h e ti s ú ly %-ába-' SD M 3SD M 2SD M SD M + SD M + 2SD M + 3SD (1) (2) (3) (4) (5) (6) (V) (8) (9) (10) ,4 21,78 558,8 145,6 1263,2 1822,0 2380, ,1 24,84 483,4 319,7 1286,5 1769,9 2253, ,2 25,40 326,0 169,2 495,2 1147,2 1473,2 1799, ,7 27,14 408,6 469,1 1286,3 1694,9 2103, ,1 26,35 352,5 147,1 499,6 1204,6 1557,1 1909, ,0 31,20 586,4 422,6 1595,4 2181,8 2768, ,3 35,17 425,6 286,1 711,7 1562,9 1988,5 2414, ,2 34,86 387,6 352,0 739,6 1514,8 1902,4 2290, ,5 44,73 493,7 459,1 952,8 1940,2 2433,9 2927, ,4 45,38 453,2 107,8 561,0 1014,2 1920,6 2373,8 2827, ,1 53,29 501,7 218,0 719,7 1221,4 2224,8 2726,5 3228, ,8 53,37 552,6 68,0 620,6 1173,2 2278,4 2831,0 3383, ,7 63,29 474,8 622, ,9 2521,5 2996,3 3471, ,2 63,90 508,9 539,5 1048,4 1557,3 2575,1 3084,0 3592, ,4 68,23 451,0 853,4 1304,4 1755,4 2657,4 3108,4 3559, ,6 72,41 418,7 1085,5 1504,2 1922,9 2760,3 3179,0 3597, ,6 89,42 549,1 1244,3 1793,4 2342,5 3440,7 3989,8 4538, ,0 85,38 464,0 1369,0 1833,0 2297,0 3225,0 3689,0 4153, ,2 91,39 430,4 1664,0 2094,4 2524,8 3385,6 3816,0 4246, ,3 96,62 418,8 1867,9 2286,7 2705,5 3543,1 3961,9 4380, ,6 100,00 421,0 1970,6 2391,6 2812,6 3654,6 4075,6 4496, ,1 103,76 441,5 2030,6 2472,1 2913,6 3796,6 4238,1 4679, ,3 104,17 463,6 1977,5 2441,1 2904,7 3831,9 4295,5 4759,1 1. Együtt 3058,0 94,57 573,8 Г оризонт альная граф а: (1) В озр аст р а зв и т и я н оворож денн ы х (в н ед ел ях); (2) С реднее зн ачени е в еса п р и р о ж д ен и и ; (3) Зн ач ен и е веса п ри рож ден и и в п роцентах от веса 40 недели. М = среднее значение;.sd = стандартное отклонение. ^ Верт икальная графа: 1. Вместе. H e a d in g : (l) A g e o f d e v e lo p m e n t o f n e w b o rn (w eek s) ; (2) M ean v a lu e o f b ir th w e ig h t; (3) B ir th w e ig h t v a lu e s a s p e rc e n t o f th e w e ig h t o f th e 40th w e ek. M = m e d ia n ; SD = s ta n d a r d d e v ia tio n L a te ra l t e x t: l. T o g e th e r.

16 8. A z évben élveszületett fiú k fejlettség i táblája a születési hosszadatok alapján Т аблица развит ост и родивш ихся ж ивы м и в 1975 г. мальчиков на основе данных о длине тела при рож дении Table of developm ent of boys born alive in 1975 on the basis of the data of body length at birth A z ú js z ü lö tt fe jlő d é s i k o ra (hét) M S z ü le té si h o ssz a 40. h e ti h o s sz % -á b a n SD M 3SD M 2SD M SD M + SD M + 2SD M + 3SD (1) (2) (3) (4) (5) (6) (7) (8) (9) (10) 20 32,7 61,47 5,5 16,2 21,7 27,2 38,2 43,7 49, ,4 62,78 4,4 20,2 24,6 29,0 37,8 42,2 46, ,8 63,53 5,8 16,4 22,2 28,0 39,6 45,4 51, ,5 62,97 5,3 17,6 22,9 28,2 38,8 44,1 49, ,1 65,98 5,5 18,6 24,1 29,6 40,6 46,1 51, ,7 67,11 6,3 16,8 23,1 29,4 42,0 48,3 54, ,3 71,99 5,4 22,1 27,5 32,9 43,7 49,1 54, ,1 71,62 5,6 21,3 26,9 32,5 43,7 49,3 54, ,6 78,20 5,4 25,4 30,8 36,2 47,0 52,4 57, ,6 78,20 4,6 27,8 32,4 37,0 46,2 50,8 55, ,8 82,33 5,1 28,5 33,6 38,7 48,9 54,0 59, ,1 81,02 5,1 27,8 32,9 38,0 48,2 53,3 58, ,0 86,47 4,6 32,2 36,8 41,4 50,6 55,2 59, ,9 86,28 3,9 34,2 38,1 42,0 49,8 53,7 57, ,3 88,91 3,9 35,6 39,5 43,4 51,2 55,1 59, ,9 90,04 3,8 36,5 40,3 44,1 51,7 55,5 59, ,9 97,56 3,9 40,2 44,1 48,0 55,8 59,7 63, ,5 94,92 3,2 40,9 44,1 47,3 53,7 56,9 60, ,6 96,99 3,2 42,0 45,2 48,4 54,8 58,0 61, ,3 98,31 3,0 43,3 46,3 49,3 55,3 58,3 61, ,2 100,00 3,0 44,2 47,2 50,2 56,2 59,2 62, ,5 100,56 3,3 43,6 46,9 50,2 56,8 60,1 63, ,0 101,50 3,4 43,8 47,2 50,6 57,4 60,8 64,2 1. Együtt 52,2 98,12 4,0 Г оризонт альная граф а: (1) В о зр аст р а зв и ти я н оворож денн ы х (в н ед е л ях ); (2) М = среднее зн ачен и е; (3) Д л и н а тела п ри рож ден и и в п р о ц ен тах от дли ны 40 н едели; (4). SD = стан дартн ое отклонен ие. В ерт икальная графа: 1. Вместе. H e a d in g : (l) A g e o f d e v e lo p m e n t o f n e w b o rn (w e e k s ); (2) M = m e d ia n ; (3) B o d y le n g th a t b ir th a s p e rc e n t o f th e le n g th o f th e 40th w e e k (4) SD = s ta n d a r d d e v ia tio n. L a te r a l t e x t: 1. T o g e th e r. K Ö Z L EM ÉN Y EK

17 9. A z évben élveszületett leányok fejlettség i táblája a születési hosszadatok alapján Таблица развит ост и родивш ихся ж ивы м и в 1975 г. девочек на основе данны х о длине т ела при рож дении Table of developm ent of girls born alive in 1975 on the basis of the data of body length at birth A z Ú jszü lö tt fe jlő d é s i k o ra (hét) M S z ü le té s i h o ssz a 40. h e ti h o s sz % -á b a n SD M 3SD M 2SD M SD M + SD M + 2SD M + 3SD (1) (2) (3) (4) (5) (6) (7) (8) (9) (10) 20 30,8 58,67 7,8 7,4 15,2 23,0 38,6 46,4 54, ,9 60,76 8,0 7,9 15,9 23,9 39,9 47,9 55, ,4 65,52 5,5 17,9 23,4 28,9 39,9 45,4 50, ,0 64,76 4,9 19,3 24,2 29,1 38,9 43,8 48, ,0 64,76 5,2 18,4 23,6 28,8 39,2 44,4 49, ,3 67,24 6,8 14,9 21,7 28,5 42,1 48,9 55, ,9 72,19 5,8 20,5 26,3 32,1 43,7 49,5 55, ,3 71,05 5,1 22,0 27,1 32,2 42,4 47,5 52, ,1 78,29 5,7 24,0 29,7 35,4 46,8 52,5 58, ,5 79,05 5,0 26, ,5 46,5 51,5 56, ,5 82,86 5,2 27,9 33,1 38,3 48,7 53,9 59, ,1 82,10 5,3 27,2 32,5 37,8 48,4 53,7 59, ,1 87,81 4,2 33,5 37,7 41,9 50,3 54,5 58, ,9 87,43 4,2 33,3 37,5 41,7 50,1 54,3 58, ,9 89,33 4,2 34,3 38,5 42,7 51,1 55,3 59, ,7 90,86 3,3 37,8 41,1 44,4 51,0 54,3 57, ,3 97,71 3,7 40,2 43,9 47,6 55,0 58,7 62, ,0 95,24 3,2 40,4 43,6 46,8 53,2 56,4 59, ,0 97,14 3,1 41,7 44,8 47,9 54,1 57,2 60, ,6 98,29 2,9 42,9 45,8 48,7 54,5 57,4 60, ,5 100,00 3,0 43,5 46,5 49,5 55,5 58,5 61, ,7 100,38 3,2 43,1 46,3 49,5 55,9 59,1 62, ,1 101,14 3,2 43,5 46,7 49,9 56,3 59,5 62,7 1. Együtt 51,5 98,10 3,9 Г оризонт альная граф а: (1) В о зр аст р а зв и т и я н оворож денн ы х (в н едел ях); (2) М = среднее зн ачен и е; (3) Д л и н а т е л а п ри рож ден и и в п р о ц ен тах от д лины 40 н ед ели ; (4).S D = среднее отклонен и е. Верт икальная графа: 1. Вместе. H e a d in g : (1) A g e o f d e v e lo p m e n t o f n e w b o rn (w e e k s ); (2) M = m e d ia n ; (3) B o d y le n g h t a t b ir th as p e rc e n t o f th e le n g h t o f th e 40th w e e k ; (4) SD = s ta n d a r d d e v ia tio n. L a te r a l t e x t : 1. T o g e th e r. KÖZLEMÉNYEK 101

18 102 KÖZLEMÉNYEK terhességnek, a 40. fejlődési héthez tartozó testsúly és testhossz átlagokat pedig az ideális születési súlynak és születési hossznak (azaz 100%-nak), akkor egy adott fejlődési hét testsúly, ill. testhossz átlaga hány százaléknak felel meg. El kell fogadni azt, hogy a különböző terhességtartam okhoz tartozó születési súly és születési hossz átlagok m egfelelnek az adott fejlődési kor magzati súly és hossz értékeinek. Ez esetben a fejlődési hetekhez tartozó százalék érték tájékozta t arról, hogy m ilyen m értékű az adott fejlődési hétre született újszülött az adott fejlődési korú m agzat fejlettsége a kifejlett újszülött születési súly, ill. születési hossz értékéhez képest. M eg k e ll je g y e z n i, h o g y m in d e n, a 38. te rh e s s é g i h é tn é l k o r á b b a n tö r té n t s z ü le té s n é l s zám o ln i k e ll a zzal, h o g y v a la m ily e n á rta lo m, k á ro s ító h a tá s o k o z ta az id ő e lő tti s z ü le té s t. Az ily e n e s e te k je le n tő s ré s z é b e n m á r k o r á b b a n h a to tt az a k á ro s ító té n y e ző, a m e ly v é g ü l is az id ő e lő tti s z ü le té s t e lő id é zte, v a g y le g a lá b b is h o z z á já ru lt a h h o z. N y ilv á n v a ló, h o g y a k á ro s ító h a tá s k e d v e z ő tle n ü l b e fo ly á s o lja a m a g z a t in tr a u te r in n ö v e k e d é s é t, fe jlő d é s é t. A 32. te rh e s s é g i h é tr e s z ü le te tt ú js z ö lö tt te s tfe jle tts é g e ily e n fo r m á n n e m te k in th e tő a z o n o s n a k a 40. te rh e s s é g i h é tr e s z ü le te tt e g ész sé g e s ú js z ö lö tt 32. h e ti in tr a u te r in te s tfe jle tts é g é v e l. A z e g ész sé g e s m a g z a t in tr a u te r in n ö v e k e d é s é rő l m e g b íz h a tó a d a t c s a k rö n tg e n v a g y u ltr a h a n g fe lv é te le k a la p já n n y e rh e tő. A rö n tg e n á tv ilá g ítá s m in d az a n y á r a, m in d p e d ig a m a g z a tr a v e s z é ly t je le n t. A z u ltr a h a n g á iv ilá g ítá s az e g é s z sé g re á r ta lm a tla n u g y a n, de m iv e l n a g y o n k ö lts é g e s, h a s z n á la ta m é g h o s sz ú id e ig n e m lesz á lta lá n o s. T e h á t m in d a d d ig, a m íg az e g ész sé g e s m a g z a t in tr a u te r in fe jlő d é s é r ő l k e llő e n n a g y s z á m ú p o n to s a d a t n e m á ll re n d e lk e z é s re, a d d ig h a s z n á ln i k e ll az id ő e lő tt s z ü le te tt ú js z ü lö tte k te s tfe jle tts é g é re v o n a tk o z ó a d a to k a t. Megvizsgálva az átlagsúlyok százalékos arányának alakulását fejlődési hetek szerint, a 26. fejlődési héten a fiú újszülötteknél 35,21%-os, a leány újszülötteknél 35,17%-os súlyfejlettséget találunk. A 29. héten a fiúk és leányok százalék értékei között csak néhány tized százalék az eltérés (fiúk 45,63 leányok 45,38). A 30. héten a fiúk átlagsúlya 51,78%-nak, a leányoké pedig 53,29%-nak felel meg. A 30. héten kb. 1,5%-kal nagyobb a leányoknál a súlyfejlettség aránya m int a fiúknál. A 31. fejlődési héten ez a különbség m ár kereken 3% a leányok javára. A 32. és 33. fejlődési héten kb. 2% -kal m agasabb a leányok súlyfejlettségének aránya, a fiúkénál. A 31-ről a 32. hétre az átlagsúly em elkedésének aránya m indkét nem nél kb. 10%- A 34. és 35. fejlődési héten m ár csak kb. 1,5%-kal m agasabb a leány újszülöttek súlyfejlettségének aránya a fiú újszülöttekénél. A 35., 37. és 38. fejlődési heteken a súlyfejlettség arányának nem ek közötti különbségei nem érik el a fél százalékot. A 39., 41. és 42. fejlődési hetek nem enkénti súlyfejlettség arányai között a különbség néhány tized százalék a fiú újszülöttek javára. A súlyfejlettségi arány legjelentősebb em elkedése ahogyan az előző fejezetben tárgyaltak alap ján várható volt a 35-ről a 36. fejlődési hétre következett be, a fiú újszülötteknél 17,99%-os a leány újszülötteknél 17,01%-os súlyarány növekedéssel. A terhességtartam szerinti születési hossz arányok nem ek közötti eltéréseinek jellege és m értéke közel azonos a súlyfejlettségnél tapasztalt eltérések jellegével és m értékével. Lényeges különbséget találunk a súly- és a hosszfejlettség arányának te r hességtartam szerinti alakulásánál.* A 26. fejlődési héten am ely 65%-os te r hességtartam nak felel meg (a 40. hetes fejlettséget 100%-nak véve) a súlyfejlettség kb. 35%-os, a hosszfejlettség ugyanakkor 73% körüli értéket m utat. A 29. és 30. hét között éri el a súlyfejlettség az 50%-ot, ugyanakkor a hosszfejlettség aránya 80% körül van. A 35. héten am ely 87,5%-os terhességtartam nak felel meg a súlyfejlettség aránya 71 és 72% közötti értéket m utat, ugyanakkor a hosszfejlettség eléri a 90%-ot. A 36. fejlődési héten még jelentősebb m értékben csökken a súly- és hosszfejlettség arán ya közötti különbség, ugyanis a súlyfejlettség eléri a 89%-ot, a hosszfejlettség pedig a 97,5% körüli értéket. A 26. fejlődési hétnek am ely 65%-os terhességtartam ot jelent megfelelő súlyfejlettség aránya 35%, tehát valam ivel kevesebb, m int a fele a hosszfejlettség arányának, am ely 72%. A 90%-os terhességtartam nak megfelelő 36. fejlődési héten a súlyfejlettség arán ya m ár csak kb. 9% -kal alacsonyabb a hosszfejlettség arányánál. A 39. fejlődési h étre a súly- és hosszfejlettség aránya közötti különbség 2% -ra csökken. * A s z ü le té s i s ú ly - é s s z ü le té s i h o s s z fe jle tts é g a r á n y á n a k a la k u lá s á t sze m lé lte ti az ú js z ü lö tt fiú k n á l a V II. á b ra.

19 KÖZLEMÉNYEK 103 M egállapítható tehát, hogy a születési súly- és születési hosszfejlettség te r hességtartam szerinti arányának alakulása alapvetően különböző. Ameddig ugyanis a m agzat hossza viszonylag egyenletesen növekedik az egész terhesség alatt, addig a 40. hétre született újszülött súlyának 4/5-ét a terhesség m ásodik felében éri el. A születési súly- és születési hosszfejlettség arányának terhességtartam szerinti alakulásánál is szem betűnően jelentkeznek a holdhónapokban m egállapított terhességtartam okozta értékingadozások. A fejlődési táblák 5., 6., 7., 8., 9. és 10. oszlopában található szám értékek alapján készültek a III., IV., V. és VI. ábra újszülöttfejlettségi görbéi, átlagövei. Mindazt, am iről a terhességtartam szerinti születési súly és születési hossz viszonyok alakulásával kapcsolatban az előzőekben szó volt, a fiúk és leányok súly- és hosszfejlettségi görbéi (III., IV., V. és VI. ábra) szem léltetik. Így például jól látható a grafikonon, hogy a 30., 32. és különögramm 111. A z évben élveszületett fiú k fejlettségi görbéi a születési súlyadatok alapján Кривые развит ост и мальчиков, родивш ихся ж ивы м и в 1975 г. на основе данных о весе при рож дении Curves of developm ent of boys born alive in 1975 on the basis of birth weight data

20 104 KÖZLEMÉNYEK sen a 36. hét kiugróan magas értékei m ilyen m értékben törik meg a görbék egyenletes ívét. U gyancsak jól megfigyelhető, az az előzőekben m ár em lített k ü lönbség, am ely a terhességtartam szerinti súlyfejlettség arány és hosszfejlettség arány alakulása között tapasztalható. Ez a különbség az ábrákon a súlygörbék m eredekebb em elkedésében nyilvánul meg. A fejlődési zónák vagy fejlődési övék görberendszerének tengelyét az átlag-görbe (M) adja. Az M görbe közel azonos az 50 percentiles görbével, tehát e görbe alatt a vizsgálati anyag fejlődési hetenkénti átlagnál kisebb súlyú része, a görbe fölött a fejlődési hetenkénti átlagnál nagyobb súlyú része található. Az egyes fejlődési övék sajátosságainak ism ertetése m ár a fejezet elején m egtörtént. A szórásértékek alakulásából adódó sajátos eltérés figyelhető meg a súlyés a hosszfejlettségi görberendszerek között. A fiú újszülöttek és leány újszülöttek súlygérbéi egyaránt közel párhuzam osan fu tnak a 28-tól a 42. hétig, a nagyjából azonos szórásérték következtében. gramm IV. A z évben élveszületett leányok fejlettségi görbéi a születési súlyadatok alapján Кривые развит ост и девочек, родивш ихся ж ивы м и в 1975 г., на основе данных о весе при рож дении Curves of developm ent of girls born alive in 1975 on the basis of birth weight data

21 KÖZLEMÉNYEK 105 Ezzel szemben az V. és VI. ábra hosszfejlettségi görbéi a 26-tól a 42. hétig erősen összetartóak, ugyanis a szórásérték a 26. heti 5,8-as értékről a 42. héten 3,2-re csökken. Lényeges, hogy az egyes fejlődési hetekhez tartozó súly vagy hossz átlag szórása (SD) ne legyen magas érték, és hogy ne különbözzenek egymástól, nagyságrendileg a szórásértékek. A szórásértékek alakulását azért kell figyelni, m ert egyrészt a szórás m értéke határozza meg az átlag megbízhatóságát, m ásrészt a szórásérték befolyásolja a felhasználásával kialakított fejlődési zónák szélességét és így a szigorát is. A fejlettségi görbék, fejlettségi övék a publikációkban legtöbbször sima lefutású, m ár kiegyenlített görbék form ájában jelennek meg. Jelen m unkában szándékosan nem élt a szerző a fejlettségi görbék kiegyenlítésének lehetőségével, m ert célja nem az volt, hogy egy kiegyenlített fejlődési görberendszert konstcm V. A z évben élv eszületett fiú k fejlettségi görbéi a születési hosszadatok alapján Кривые развит ост и мальчиков, родивш ихся ж ивыми в 1975 г., на основе данных о длине т ела при рож дении Curves of developm ent of boys born alive in 1975 on the basis of the data of body length at birth

22 106 KÖZLEMÉNYEK ruáljon, hanem az, hogy a rendelkezésre álló adatok alkalm asságát vizsgálja fejlettségi görbék kialakítására. összegezve a vizsgálat m egállapításait elmondható, hogy a terhességtartam adatok m egbízhatóságának javításával és a születési súly- és hosszm éretek pontosabb felvételével a Születési lap em lített adatai alkalm asakká válnak megbízható országos születési súly- és hosszfejlettségi táblák (fejlettségi standardok) kialakítására. cm. VI. A z évben élveszületett lányok fejlettségi görbéi a születési hosszadatok alapján Кривые развит ост и девочек, родивш ихся ж ивыми в 1975 г., на основе данных о длине т ела при рож дении Curves of developm ent of girls born alive in 1975 on the basis of the data of body length at birth

23 KÖZLEMÉNYEK 107 Születéskori értékek a 40. heti érték % -á b a n holdhónap VII. A fiú k születési súly- és születési hosszfejlettség arányának alakulása a 40. heti értékek % -ában Д инам ика пропорции развит ост и веса при рож дении и длины т ела п р и рож дении мальчиков в процент ах от значений 40. недели Proportion of the developm ent of boys birth w eight and body length at birth as percent of the values of the 40th w eek IRODALOM A c s á d i, G y. (1959) : A z ú js z ü lö tte k s ú ly á n a k a la k u lá s a az a n y a k o rá v a l k a p c s o la tb a n. D em ográfia, II B a zsó, J. V a c h te r, J. L á n y i, I. (1968) : A n o rm á lis h u m a n m a g z a ti s ú ly n ö v e k e d é s és v a - rá c ió i a te rh e s s é g i te h e tk b e n. M a g y a r N ő o rv C zeizel, E. B o g n á r, Z. T u s n á d y, G. R é v é s z, P. (1970) : A s z ü le té s i s ú ly és k is s ú ly ú ú js z ü lö tte k (k o ra s z ü le té s e k ) g y a k o ris á g á n a k a la k u lá s a h a z á n k b a n. O rv o si H e tila p _ 145 is i. D e m o g rá fia i É v k ö n y v : K S H S ta tis z tik a i K ia d ó V á lla la t, B u d a p e s t, E ib en, O. (1960) : Ú js z ü lö tte k te s tm é r e te ir ő l. A n th r o p o ló g ia i K ö zle m é n y e k.. IV E ib en, O. (1971): B u d a p e s ti ó v o d á s o k és is k o lá s o k te s ti fe jle tts é g e ( ). F ő v á ro s i K ö z eg é szsé g ü g y i é s J á r v á n y ü g y i Á llo m á s, B u d a p e s t. E rn st, J. (1977) : B io fiz ik a. A k a d é m ia i K ia d ó, B u d a p e s t, E z e k ie l, М. F o x, К. А. (1970) : K o rre lá c ió é s re g re s s z ió a n a líz is. K ö zg a z d a sá g i és J o g i K ö n y v k ia d ó, B u d a p e s t, F e k e te, М. Ig a zi, K. J á ra i, I L a jo s, L. M e s ty á n, G y. W a s z n e r, Z s. (1968) : A m a g z a t n ö v e k e d é s e a h a r m a d ik trim e n o n b a n. G y e r m e k g y ó g y á s z a t X IX G ru e n w a ld, P. (1966) : G ro w th o f th e h u m a n fe tu s. A m e r. J. O b stet. G y n e c K o n ts e k, B. (1936) : Ú js z ü lö tte k m é re te i és te s ta r á n y a i. V á ro si N y o m d a, D e b re cen. L u b c h e n c o, L. O. H a n sm a n, C. D ressie r, М. B o y d, E. (1963) : I n tr a u te r in e g ro w th a s e stic irc u m re fe re n c e a s e s tim a te d fro m liv e b ir th s a t g e s ta tio n a l ag e fro m liv e b ir th s a t m a te d fro m liv e b o rn b ir th w e ig h t d a ta a t 24 to 42 w e e k s o f g e s ta tio n. P e d ia tric s, L u b c h e n c o, L. O. H a n sm a n, C. B o y d, E. (1966) : I n tr a u te r in e g ro w th in le n g th a n d h e a d g e s ta tio n a l a g e fro m 26 to 42 w e e k s. P e d ia tric s, M e s ty á n, G y. F e k e te, M. (1969) : A m a tu ritá s, a te rh e s s é g i k o r, a s z ü le té s i s ú ly és az in tr a u te r in n ö v p k e d é s je le n tő s é g e az ú js z ü lö tte k o s z tá ly o z á s á b a n. O rv o si H etila p N é p m o z g a lm i k é z ik ö n y v (1971) : K S H S ta tis z tik a i K ia d ó V á lla la t, B u d a p e s t.

24 108 KÖZLEMÉNYEK R ig ó, J. H a lm o s, L. (1973) : Újs z ü lö tte k s z ü le té s k o ri tá p lá lts á g á n a k v iz s g á la ta a g s z ü le té s k o ri s ú ly k ö z ö tt. M a g y a r N ő o r v o s o k L a p ja S á r k á n y, J. (1976) : M a g y a ro rsz á g ú js z ü lö tt p o p u lá c ió já b a n 1960 és 1974 k ö z ö tt v é g b e m e n t v á l to záso k. O rvosi H etilap S z a b a d y, E. (1971) : A k o ra s z ü lö tte k a r á n y á n a k id ő b e li, n e m z e tk ö z i és tá r s a d a lm i ré te g e k sze rin ti ö sszeh aso n lítása. D em ográfia, S tu a r t, H. C. M e red ith, H. V. (1946) : U se o f B o d y M e a s u re m e n ts in th e S c h o o l H e a lth P r o g ra m. P a r I H. A m e r ic a n J o u r n a l o f P u b lic H e a lth ; S w e e t, A. Y. (1972) : C la ssific a tio n o f th e lo w -b ir th -w e ig h t in fa n t V é g h e ly i, P. (1975) : G y e rm e k g y ó g y á s z a ti v a d e m e c u m. M e d ic in a K ö n y v k ia d ó, B u d a p e s t, W o rld H e a lth O rg a n iz a tio n T e c h n ic a l R e p o rt S e rie s : N o W o rld H e a lth O rg a n iz a tio n T e c h n ic a l R e p o r t S e rie s : ПРИГОДНОСТЬ ДАННЫ Х О ВЕСЕ ПРИ РОЖ ДЕНИИ И ДЛИНЕ ПРИ РОЖ ДЕНИИ К СОСТАВЛЕНИЮ СТАНДАРТА РАЗВИТОСТИ Резюме И з живорождений 1975 г. автор разработал данные о весе при рождении, длине при рождении и возрасте развития новорожденных, чтобы исследовать пригодность данных, указанных на «Листке о рождении» к составлению стандарта развитости новорожденных. Исследование данных о продолжительности беременности доказывает единозначно, что очень высокие значения недель развития которые оказывали влияние и на динамику средних величин веса при рождении и длины при рождении объясняю тся установлением продолжительности беременности в лунных месяцах или переводом установленного значения на недели. Надеемся, что проблема прекратится при применении изготовленного между временем календарного диска, который оказывает помощь в определении продолжительности беременности в неделях. Нужно стремиться все более и более к точному и надежному установлению веса и длины, обязательному при рождении. Н а основе вышеуказанного автор предполагает, что при осуществлении благоприятного изменения в установлении продолжительности беременности, вместе с соответственно селектированными данными о весе и длине при рождении эти значения будут пригодными к составлению таблиц, и кривых развитости веса при рождении и длины при рождении для всей страны. SUITABILITY OF THE BIRTH WEIGHT AND BIRTH LENGTH DATA FOR THE ELABORATION OF THE DEVELOPMENT STANDARD Sum m ary Of the 1975 live births author processed the data of birth weight, body length at b irth and age of developm ent of new born to study the suitability of the data indicated on the B irth Record for the elaboration of the developm ent standard. The study of the data of the duration of pregnancy proves unanim ously th a t the very high values of the weeks of developm ent w hich affected the average values of birth w eight and body length at birth, too can be attributed to the statem ent of the duration of pregnancy in lunar m onths and to the reduction of the stated value to weeks.

25 KÖZLEMÉNYEK 109 We hope th a t the problem will cease w hen the calender disk developed in the m eantim e will be used w hich renders a help in the determ ination of the duration of pregnancy in weeks. We should endeavour to increase continuously th e exactitude and reliability of the weighing and the m easuring of the length of body com pulsory at birth. On the basis of all this author supposes th at in case of a favourable change in the statem ent of the duration of pregnancy, w ith the data of birth w eight and body length at birth together these values will be suitable for the elaboration of tables curves of developm ent of birth w eight and body length at birth for the w hole country.