3. A FÉNYSZENNYEZÉS MEGELŐZÉSÉNEK MŰSZAKI LEHETŐSÉGEI

14 3. A FÉNYSZENNYEZÉS MEGELŐZÉSÉNEK MŰSZAKI LEHETŐSÉGEI Meg kell említeni, hogy a horizont közeli irányba távozó fény az, ami a legkárosabb a csillagos égbolt megőrzése szempontjából. Míg a függőlegesen felfelé irányuló fény jó része eltávozik a levegőn keresztül, a horizont síkja fölé 10 fokos irányba távozó sugarak 5,6 szeres utat tesznek meg az atmoszférában mint a felfelé távozók. Ennek megfelelően sokkal több fény szóródik vissza földfelszín irányába, növelve az éjszakai égbolt világosságát. A vízszintesen távozó fény 3-4-szer nagyobb szennyezést okoz, mint a függőlegesen távozó. Vannak olyan lámpatestek, amelyek minden irányba világítanak, de a többségük fölfelé ernyőzött. A fényszennyezés elleni csata a vízszintest irányhoz képest 0-10 fokos irányba kibocsátott fény mennyiségén illetve az azt megszüntető árnyékolókon dől el! Ennek megfelelően szükséges áttekinteni a jelenleg alkalmazott megoldásokat. Mivel azonban a lámpatestekben lévő fényforrásoknak is nagy a jelentősége - többek között energiatakarékossági szempontból -, így ezek vizsgálata és értékelése is fontos feladat. 3.1 Általános világítási berendezésekben alkalmazott fényforrások 3.1.1 Izzólámpa: Napjainkban még mindig ezek a leggyakoribb fényforrások, melyeket beltéri és kültéri világításban is alkalmaznak. Fényhasznosításuk meglehetősen gyenge, mivel itt csak a felvett energia kis hányada alakul át látható fénnyé. A spirált a

15 rajta átfolyó áram melegíti, így az izzani kezd. A fényhasznosítás növelhető azáltal, hogy a spirált túlfeszítjük; ennek következtében azonban az elszakadhat. 3.1.2 Halogén izzólámpa: Bróm, vagy jód töltőgáz hozzáadásával úgynevezett halogén körfolyamat jön létre, ami a spirál közelében tartja az elpárolgott wolfram atomokat. Ezáltal csökken a párolgás sebessége, magasabb hőmérsékleten lehet tartani a spirált. Mindezek következtében növekszik a fényhasznosítás. 3.1.3 Fénycső, kompakt fénycső: Működése kisnyomású ívkisülésen alapszik, amelynek a fő alkotóeleme a higany. Ezzel körülbelül négyszer akkora fényhasznosítás érhető el, mint a hagyományos izzólámpával. Általában ezt a fényforrást beltéren alkalmazzák, de egyre jobban elterjed a kompakt fénycsövek kültéri használata is. 3.1.4 Nagynyomású higanylámpa: Működési elve hasonló a fénycsövekéhez, a különbség az, hogy az ívkisülés nagy nyomású közegben jön létre. Napjainkig ez a fényforrás volt a leggyakrabban használt típus a közvilágításban, mára azonban egyre inkább felváltja a nagynyomású nátriumlámpa. 3.1.5 Nagynyomású nátriumlámpa: Ennél a típusnál az ívkisülés szintén nagy nyomású közegben zajlik. Fő alkotóeleme a higany és a nátrium. Főképp kültéren alkalmazott fényforrás, amely

16 energiahatékonysági szempontból meglehetősen fontos szerepet tölt be a közvilágításban. Színvisszaadása általában nem jó, ezért beltéren csak ritka, speciális esetekben használható. 3.1.6 Fémhalogénlámpa: Működése hasonló az előzőhöz, itt azonban a nátriumhoz fémek jodidjait adják, így kedvező színképi eloszlást lehet elérni. A fémhalogénlámpa színvisszaadása elég jó, tehát beltéren is alkalmazható. Mivel energiahatékonysága rosszabb, mint a nátriumlámpáé, ezért kültéren csak ott használják, ahol nagy a színvisszaadási igény (például egyes stadionokban). 3.1.7 Kisnyomású nátriumlámpa: Ebben a fényforrásban kis nyomású az ívkisülés, melynek fő alkotórésze a nátrium. Mivel kis nyomáson csak a Nátrium 589 és 589,6 nm-es rezonancia vonalai gerjednek, ezért a színképe vonalakban meglehetősen szegény, és ezáltal színvisszaadása igen gyenge. Ennek következtében beltéren egyáltalán nem, kültéren ritkán használható. 3.1.8 Fényforrások összehasonlítása Lámpatípus Fényhasznosítás [lm/w] Átlagos élettartam [óra] Normál és halogén 8-25 1000-2000 izzólámpák Nagynyomású higanylámpa 40-52 12000-24000 Fémhalogénlámpa 60-90 10000-15000 Nagynyomású 80-120 12000-24000 nátriumlámpa Fénycső 60-110 10000-24000 Kisnyomású nátriumlámpa 160-200 10000-18000 3.1 táblázat fényforrások paramétereinek összehasonlítása

17 3.2 Kültéri világításnál alkalmazott lámpatestek Lámpatestekkel szemben támasztott általános követelmények: -rögzíteni kell benne a fényforrást, -fény elosztásával, szűrésével, átalakításával járó feladatok, -villamos szerkezeti elemek elhelyezése, -lámpatest rögzíthetősége, -víz és por behatolása elleni védelem. A szakemberek számára a legfontosabb tényező, hogy a fény irányításával járó feladatokat az egyes lámpatesteknél milyen módon oldják meg. Lényeges a szabályozhatóság biztosítása is, mellyel rengeteg energiát lehet megspórolni, és a fényszennyezés csökkentéséhez is jelentősen hozzájárulhat, ha egy világítási rendszer szabályozható. Ez megvalósítható például elektronikus előtétek alkalmazásával, amelyek lehetővé teszik a fényforrás fényáramának csökkentését, vagy csoportok létrehozásával, amivel néhány lámpatestet üzemen kívül helyezhető, ha éppen nincs szükség rá. Érdemes áttekinteni a napjainkban leggyakrabban használt kültéri lámpatesteket! 3.2.1 nagynyomású gázkisülő lámpás útvilágítók: Ezek a leginkább elterjedt lámpatestek a közvilágításban, nagynyomású nátrium, - fémhalogén fényforrás található bennük. A fémhalogénes típust általában olyan helyre szerelik fel, ahol a jó színvisszaadás követelmény. A tervezésüknél fontos szempont, hogy minél egyenletesebb világítást lehessen velük létrehozni, ezért általában prizmaburával 3.2 Nagynyomású nátriumlámpás útvilágító

18 gyártják őket. Ezek azonban a fényt nemcsak a megvilágítandó felületre irányítják, hanem gyakran a fényszennyezés mértékét növelve a horizont síkja közelében is sugároznak. 3.2.2 kompakt fénycsöves útvilágítók: Ez a típus egyre népszerűbb megoldás a közvilágításban olyan helyeken, ahol viszonylag kisebb megvilágítás szükséges, ugyanis az ezekben a lámpatestekben található fényforrások fényárama jóval kisebb, mint a nagynyomású kisülő lámpás változatnak. Ezeket a lámpatesteket általában alacsonyabb oszlopokra szerelik, mivel lényegesen kisebb megvilágítást lehet velük elérni. A külső bura ebben az esetben 3.3 kompakt fénycsöves útvilágító sem sík, fényszennyezés szempontjából ez sem kedvező megoldás. 3.2.3 kisnyomású nátriumlámpás útvilágítók: Fényhasznosítás szempontjából a kisnyomású nátriumlámpa a legjobb fényforrás, ami kültéren alkalmazható, azonban meglehetősen rossz színvisszaadása miatt nagyon ritkán használják ezzel a típussal szerelt lámpatesteket. Fényszennyezés szempontjából a legtöbb esetben ezek a lámpatestek is károsak. 3.4 kisnyomású nátriumlámpás útvilágító

19 3.2.4 parkvilágítók: A parkok és a kiemelten fontos közterületek világítására alkalmazott lámpatestek általában dekorációs célokra készülnek. Energiahatékonyság és fényszennyezés szempontjából, viszont igen rossz tulajdonságokkal bírnak. Mivel kialakításuk általában gömb formájú, a fényforrásból kibocsátott fény meglehetősen nagy részét felfelé sugározzák ki. Ez elérhet akár több, mint 50%-ot is. 3.5 gömb burás parkvilágító 3.2.5 fényvetők: Forgásszimmetrikus, vagy vályús fényvetőket leggyakrabban épületek, szobrok díszvilágításánál használnak. A világítás megvalósításánál lényeges szempont a lámpatestek elhelyezése; gyakran ezeket a földbe süllyesztik, és felfelé világítanak, ezért a fényszennyezésben jelentős szerepet töltenek be. 3.6 forgásszimmetrikus fényvető

20 3.3 Néhány napjainkban alkalmazott lámpatest leírása: 3.3.1 Altra típusú lámpatest Kisnyomású nátriumlámpákhoz és kompakt fénycsövekhez kifejlesztett közvilágítási lámpatestcsalád, amely alapkivitelben szürkére festett, fröccsöntött alumínium házból és UV sugárzásnak ellenálló, fekete, egy csavarral rögzített polipropilén fedélből áll. Az optikai részt a PM vagy UV sugárzásnak ellenálló PC 3.7 Altra típusú lámpatest refraktor bura és egy fehérre festett acéllemez reflektor alkotja, melynek egyik oldalán a foglalattartó, másik oldalán a fényforrás helyezkedik el. Vízszintes, vagy függőleges felerősítési lehetőség választható különböző oszlop, vagy kar átmérőhöz. Előnyök: -fröccsöntött alumínium ház, -külön elektromos bekötőtér, -univerzális felerősíthetőség, -rozsdamentes alkatrészek. 3.8 Altra típusú lámpatest felerősítése

21 Hátrányok: Oszlopon lévő helyzetének következtében (5. Kép) a horizont síkja fölé biztosan jut fény, mivel a lámpatest nem vízszintes, hanem néhány fokban meg van döntve. A bura kialakítása szintén lehetővé teszi, hogy fény távozzon a horizont fölé is a lámpatestből. Ez tükröződik a fényeloszlási görbéből is. 3.9 Altra típusú lámpatest fényeloszlási görbéje

22 3.3.2 Z típusú lámpatest 3.10 Z1 típusú lámpatest Közvilágítási lámpatestcsalád az 50-400 W-ig terjedő teljesítménytartományban. A nagynyomással öntött alumínium ház két részre oszlik. Az optikai részben található a nagytisztaságú alumíniumból készült, kémiai és mechanikus úton fényesített tükör, amit polimetil-metakrilát, vagy polikarbonát bura zár le. A szerelvények kivehető szerelvénylapra vannak elhelyezve, amit akrilonitril polisztirol fedél zár le. 3.11 Z típusú lámpatest felépítése

23 3.12 Z1 típusú lámpatest fényeloszlási görbéje

24 3.3.3 MC típusú lámpatest 3.13 Mc típusú lámpatest Közvilágítási lámpatest, melynek teljesítmény-tartománya 100W- tól 150W- ig terjed. A lámpatest háza nagynyomású alumínium öntvényből, a fedél UV- stabil polipropilénből készül. Az összeragasztott bura és az anódosan eloxált, fényesített tükör alkotja az optikai rendszert. A lámpatest háza magában foglalja az univerzális felerősítés lehetőségét. Az MC lámpatesteket a kiemelkedően jó fényeloszlás, hosszú élettartam, tökéletes tömítettség, különféle felszerelési lehetőség, és igényes külalak teszi kiválóan alkalmassá közvilágítási célokra. Mind magasabb, mind szerényebb megvilágítási igények kielégítését lehetővé teszik. 3.14 MC típusú lámpatest felépítése

25 3.15 MC típusú lámpatest fényeloszlási görbéje

26 3.3.4 Lámpatest veszteségek összehasonlítása Ez a táblázat mutatja be a három tárgyalt lámpatest veszteségének összehasonlítását, amelyből jól látszik a síküveglapos és a prizmaburás kialakítás közötti különbség. Lámpatest Teljes hatásfok Veszteség (a teljes hatásfok 90 fölé jutó része) Altra2 75% 1,63% Z1 57,5% 2,75% MC2 73,7% 0% 3.16 táblázat lámpatestek hatásfokainak összehasonlítása 3.4 Világítástervezés 3.4.1 Kültéri világításra vonatkozó követelmények A szabadtéri világítások közül a közforgalmú területek világítását határozza meg szabvány. A közforgalmú területeket jelentőségük, a forgalom nagysága szerint a nemzetközi előírásokkal összhangban az M1... M6 osztályokba sorolják be. Az M1 - M3 osztályok esetén a tervezést a fénysűrűség-technikára alapozva kell elkészíteni. Meg kell azonban határozni az így kiadódó megvilágítási értékeket is, azért, hogy az ellenőrzést a fénysűrűségmérésnél lényegesen egyszerűbb megvilágításméréssel is el lehessen végezni. Az M4 és M5 osztályok esetén választási lehetőség van a fénysűrűségre és a megvilágításra történő méretezés között. Az M6 osztály, vagyis az irányfény világítás esetén a fénysűrűségre való méretezés indokolatlan, itt csak a megvilágításra található előírás. Új követelmény a fokozottan veszélyes területek világításának előírása.

27 A szabvány szempontjából világított környezetben fokozottan veszélyes (konfliktus) területnek számítanak - az utak fel- és lehajtó sávjai, - a vasúti kereszteződések, - a körforgalmú utak, - a 40 m-nél rövidebb közúti aluljárók, - a felüljárók. Ezeken a területeken a fénysűrűség értékek előírása indokolatlan (mivel azok csak legalább 100 méter hosszú egyenes szakaszra értelmezhetők), ezért a szabvány a vízszintes megvilágítás értékét írja elő. A fokozottan veszélyes területeket C1... C3 osztályba sorolják Ugyancsak új a gyalogos övezetek világításának előírása. A gyalogos övezeteket P1... P4 osztályokba sorolják, itt is a vízszintes megvilágítás értéke meghatározott. Osztály Fénysűrűség Fénysűrűség Megvilágítás Megvilágítás Káprázás (cd/m 2 ) egyenletessége (lx) egyenletessége (TI%) M1 2,0 0,4 - - 10 M2 1,5 0,4 - - 10 M3 1,0 0,4 - - 10 M4 0,6 0,4 8 0,3 15 M5 0,3 0,3 4 0,2 15 M6 - - 2 - - C1 - - 30 0,4 - C2 - - 20 0,4 - C3 - - 15 0,4 - P1 - - 20 0,3 - P2 - - 10 0,3 - P3 - - 5 0,2 - P4 - - 5 - - 3.17 táblázat Közforgalmú területek világításának előírt értékei

28 3.4.2 Tervezési szempontok a fényszennyezés elkerüléséhez A világítás helyes megtervezése azon lépések közé tartozik, amelyekkel nagy mértékben lehet hozzájárulni a fényszennyezés csökkentéséhez. A következő szempontok figyelembe vételével energiatakarékos, és nem fényszennyező világítást tervezhető: - Kültéri világítás kerülendő ott, ahol nincs arra szükség, de csak akkor, ha ez nem veszélyezteti az éjszaka nyugalmát! - Időzítők használata: ahol lehetséges, időzítők használatával lekapcsolni a világítást arra az időre, amikor az már nem hasznos. (Pl.: egy áruház parkolójában este, amikor már az alkalmazottak hazamentek.) - Mozgásérzékelők használata: ahol nincs szükség állandó világításra, ott mozgásérzékelők is használhatók. Bár ehhez izzólámpát kell alkalmazni, így is hatékonyabb megoldás, mint az egész éjszaka üzemelő berendezés. - Beltéri világítás lekapcsolása éjszaka: közcélú épületekben a világítás lekapcsolása, ha már minden ember hazament, és az további célokat nem szolgál. - Kültéri megvilágítási szintek minimalizálása: körültekintően kell megtervezni a közvilágítást, hogy ne legyen túlvilágított a célterület. Ez az egyik fő oka a fényszennyezésnek, és ez egyben energiapazarlás is. - Speciális síküvegburás lámpatestek alkalmazása. Ezen lámpák elterjedése talán a legfontosabb a fényszennyezés elleni küzdelemben. - Célszerű kerülni a közvetlen felfelé világítást, az olyan lámpatesteket, amelyek a horizont síkja fölé is világítanak!

29 - Nagynyomású higanylámpák alkalmazásának mellőzése! A legjobb választás tehát mindig az adott világítási feladatnak megfelelő lámpatest, amellyel minimalizálható a Horizont közelébe felfelé jutó fény. Fontos a síküveg-lapos lámpatestet alkalmazása közvilágítás megvalósításának céljából. Nem csak a vízszintes sík fölé irányuló sugarak okoznak azonban problémát. Fontos tervezésnél figyelembe venni a közvetlen káprázás fennállásának lehetőségét is, amely gyakran az autóvezetők látóterét korlátozza. 3.5 A MÁV- nál nemrégiben megvalósult világítás-rekonstrukció bemutatása A vasútállomásokon döntően higanylámpás, a megállóhelyeken pedig fénycsöves berendezések elhasználódott állapota miatt a megvilágítás sok esetben nem érte el a szabványokban előírt értéket. Ennek ellenére sokáig csak a vonalvillamosítások, és az egyedi állomási rekonstrukciók jelentettek korlátozott lehetőséget új világító berendezések létesítésére. A nátrium fényforrások alkalmazásának azonban a kisebb villamos energia fogyasztásból származó gazdasági előnyei rövid megtérülési időt garantálnak még a lámpatest cseréje esetén is. A szükséges pénzügyi forrás előteremtése után melynek döntő részét egy megpályázott PHARE támogatás elnyerése jelentette - közel 16.000 db nátriumlámpás, Tungsram Schréder gyártmányú MC2 típusú lámpatestet szerzett be a MÁV az elavult 250 W-os higanylámpás lámpatestek helyettesítésére. A régi lámpatestek le-, illetve az újak felszerelésének költségét a MÁV saját forrásból fedezte. Ezzel 2000. év végére a MÁV Rt. 304 állomásán és 152 megállóhelyén a helyzet alapvetően megváltozott, kellemes aranysárga fénybe öltöztek a peronok, tolatásiés rakterületek. A PHARE program jóvoltából a MÁV fennállásának (s feltehetően jövőbeli történetének is) legnagyobb szabású világítási rekonstrukciójára került sor.

30 3.5.1 A rekonstrukció célkitűzései A rekonstrukció alapvető célja az volt, hogy a megpályázott összegből elsősorban a MÁV fővonalain és legforgalmasabb mellékvonalain a MÁVSZ 2950 szabványsorozatban előírtaknak megfelelő, gazdaságos világítást valósuljon meg. A 150 W-os nátriumlámpás világítótestekre vonatkozó kiírási feltételek és azok indokai a következők voltak: Kizárólag szuperpozíciós, időtagos gyújtók alkalmazását írták elő. Ezeknek előnye, hogy - függetlenül attól, hogy a fényforrás üzemképes vagy sem csak addig működnek amennyi idő alatt egy hibátlan fényforrás begyújt. A korábbi típusok a fényforrás kiégése után tovább üzemeltek mindaddig, amíg maguk is tönkrementek. Ezzel hosszú ideig tartó rádiófrekvenciás zavart okoztak. Kötelezően előírták a 230/240 V-os induktív előtétek használatát, illetve azt, hogy a leszállítandó lámpatesteket a 240 V-os kapocsra kell bekötni. Ez az előírás lehetővé teszi a fényforrások néhány százalékos dimmelését, amely által a fényforrások élettartamának emelkedése várható. A kötelezően előírt síküveg bura bevezetése forradalmasította a MÁV Rt. térvilágítását, mivel megszűnt a káprázás és az eddig használt öblös műanyag burák hatásfok rontó avulása. A megajánlott lámpatestek nem tartalmazhattak túláramvédelmi szervet (biztosítót vagy kismegszakítót), amivel elérhetővé vált, hogy a hibakeresés első fázisában nem kell oszlopra mászni a karbantartó személyzetnek üzemzavar elhárító munkája során. A lámpatesteknek a felszerelés módját tekintve univerzálisnak kellett lennie, azaz mind oszlopfejre, mind oszlopkarra szerelhető típus szállítására kértek ajánlatot. Karos megoldásnál a MÁV-nál alkalmazott tartószerkezetek

31 méreteinek megfelelően 60 mm-es átmérőjű, oszlopfejre való szereléskor pedig 89 mm átmérőjű csatlakozást kellett biztosítani. Ez utóbbi teljesítéséhez szűkítő elem alkalmazásának lehetőségét megengedték. A karbantartók számára talán legtöbb előnyt jelentő előírás szerint a hálózatról való leválasztást, és a szerelvénylap cserét szerszám használata nélkül végre kell tudni hajtani. Ennek különösen téli időszakban van nagy jelentősége, amikor szinte lehetetlen csavarokkal dolgozni az oszlop tetején. Fontos követelmény volt az optikai tér védettségére vonatkozó IP 65 követelményszint meghatározása is. Ezzel lényegesen csökken a lámpatestek tükrének szennyeződése. A lámpatesteknek tartalmaznia kellett a kondenzátort. Az előzetes vizsgálatok ugyanis azt mutatták, hogy elhagyásuk energetikailag több hátrányt jelent, mint előnyt. A vasúti referenciát azért követelték meg, mert nem kívántak egy kiforratlan gyártmány kísérleti alanyaivá válni. Végül a megvilágítandó terület geometriáját úgy adták meg, hogy a lámpatesteknek ki kell elégíteniük a vasúti világítási szabvány egyenletességre vonatkozó követelményeit. A tendernyertes lámpatestnél ezt a maximális fényerősség korlátozásával sikerült elérni, amit a lapos üvegbura közepén egy csík homokfúvásos mattításával valósítottak meg.

32 3.5.2 A rekonstrukcó eredményei A világítási rekonstrukció által elért legfontosabb eredményeket az alábbiakban ismertetem: A rekonstrukció eredményeképpen a világítási célú energia-megtakarítás abszolút értéke közel 40%. (A 250 W-os higanylámpa teljesítményfelvétele a fojtó veszteségét is beszámítva 274 W, míg a 150 W-os nátriumlámpáé 171 W). A MÁV Rt. hálózatán elérhető villamosenergia-megtakarítás az üzemidőtől és az energia pillanatnyi árától függően jelenleg mintegy évi 80-120 mft-ot tesz ki. A relatív energiamegtakarítás, amely figyelembe veszi a megvilágítás növekedését is, országos viszonylatban ennek körülbelül a kétszerese. A vasúti területen közlekedők szempontjából fontos az a tény, hogy megnőtt az átlagos megvilágítás értéke. Ez abból adódik, hogy a 40%-kal kisebb teljesítményű nátriumlámpák fényárama (14.500 lm) 12%-kal nagyobb, mint a higanylámpáké (13.000 lm). A növekedés másik összetevőjét az új lámpatestek jóval magasabb hatásfoka jelenti. A leszerelt lámpatestek hatásfoka elsősorban konstrukciós okokból, valamint az elhasználódás miatt az újaknak csak egy töredékét tették ki. Az ellenőrző mérések szerint pl. Bicske állomáson többszörösére nőtt a megvilágítás, miközben az éves világítási energia-megtakarítás 800 ezer forint. Közlekedésbiztonsági vonatkozása van a káprázás megszüntetésének, mert a forgalmat lebonyolítóknak zavartalanná válik a jelzők megfigyelhetősége és a közeledő járművek időben való felismerése. Ezt a síküveg-lapos bura alkalmazása tette lehetővé. Az utasok és a vasutasok szempontjából nagy jelentősége van annak, hogy a MÁV területekre előírt, és a belsőtéri (lakás, iroda, üzletek stb.) világításnak

33 csak töredékét kitevő lux értékeknél, a nátriumlámpás világítás fiziológiailag sokkal kedvezőbb, mint a higanylámpás. Környezetvédelmi szempontból felbecsülhetetlen jelentősége van annak a ténynek, hogy a nátriumlámpa higanytartalma 84%-kal kevesebb a higanylámpáénál. Ez 16.000 fényforrásnál már országos méretekben is számottevő eredmény. A higany ugyanis az egyik legveszedelmesebb környezetkárosító nehézfém, amely az emberi szervezetbe kerülve kénesőmérgezést okoz. Ez a betegség az agy mozgásközpontját támadja meg, emiatt a korai öregség és az őrület jelei észlelhetők a betegnél. A karbantartási igény csökkenése a nagyobb fényforrás-élettartam mellett a korszerű lámpatest kialakításnak köszönhető elsősorban. A szerelvénylap kiemeléséhez, és a hálózatról való leválasztáshoz nincs szükség szerszám használatára, a lapos üvegbura tisztítása pedig lényegesen egyszerűbb a műanyag buráénál. A PHARE program karbantartásra gyakorolt pozitív hatásából következik az is, hogy a MÁV villanyszerelőinek már több lehetőségük lesz a többi elavult berendezések karbantartására. Hiszen ez a rekonstrukció a MÁV Rt. térvilágítási lámpatesteinek durván a harmadát érintette. Ugyanakkor megmaradtak az elavult főelosztók, a papírszigetelésű kábelek, és légvezetékek, sőt a villamos váltófűtési berendezések darabszáma folyamatosan nő. A kábelterhelés és veszteség csökken a kisebb beépített teljesítményből adódóan, aminek a gazdasági jelentősége ugyan csekély, de bizonyos esetekben elkerülhető egyéb új fogyasztói igény megjelenése esetén új kábel fektetése. Az alkalmazott nátriumlámpák időbeni fényáram-stabilitása lényegesen kedvezőbb, mint a higanylámpáké, így nem fordulhat elő az élettartam

34 végéhez közeledve, hogy a lámpa csak fogyasztja az energiát, de fényt nem ad. A rekonstrukció humán oldali előnyeit összegezve megállapítható, hogy az újszerű lámpatest kialakításnak - jó geometriájú tükör, és jó minőségű anyagok alkalmazásával, valamint a maximális világítás korlátozásával - az egyenletesség jelentősen javult, amelynek köszönhetően mind az utasok, mind a vasúti dolgozók számára komfortosabbá vált a világítás. A Magyar Államvasutak Rt. ezért a beruházásáért díjat kapott az International Dark Sky Association- tól. Az elért sikereken felbuzdulva a MÁV Rt. arra törekszik, hogy a társaság gazdasági érdekeinek szolgálatában az európai vasutak között elsőként teljesen kiszorítsa a térvilágításból a higanylámpákat és fénycsöveket. 3.18 Az IDA által a MÁV részére megítélt díj