Semmelweis Egyetem Doktori Iskola Mentális Egészségtudományok: Magatartástudományi Program (2003-ig Klinikai Orvostudomány és Pszichológia interdiszciplináris tudományterületen program) Íz- és szagingerek EEG-hatásainak vizsgálata anorexia nervosában Tóth Erika Doktori értekezés tézisei Budapest, 2003 Témavezetõ: Konzulens tanár: Programvezetõ: 2003-ig: Doktori Iskola vezetõje: Dr. Molnár Péter Dr. Molnár Márk Dr. Kopp Mária Dr. Tringer László Dr. Rajna Péter
1. Bevezetés és célkitûzések Az anorexia nervosa (AN) patomechanizmusa komplex; lefolyásában fontos szerepet töltenek be a környezeti hatások, pszichés, szociális valamint a biológiai tényezõk. A hátterében feltételezhetõ organikus idegrendszeri és pszichológiai változások nem teljesen tisztázottak. Kialakulásában feltehetõleg szerepet játszik az ízés szagingerek patológiás észlelése. Nem eldöntött kérdés azonban, hogy az ízérzékenység változik-e AN-ben, és az sem, hogy amennyiben ez bekövetkezik, tekinthetõ-e ez oki tényezõnek a betegség kialakulásában, vagy csak kísérõjelenségként értékelhetõ. Kutatásom középpontjának egy különösen elektrofiziológiai módszerekkel kevésbé kutatott és ismert területet, az AN-s betegeknél fellépõ íz- és szagingerek patológiás észlelésének vizsgálatát választottam. Az exteroceptív ingerek mind például az ízingerek központi idegrendszeri hatásainak követésére hatékony módszer az elektrofiziológiai mutatók mérése, de más szenzoros modalitásokkal ellentétben csak kevés adat ismert az ízingereknek az agy elektromos tevékenységére (electroencephalogram, EEG) gyakorolt hatásával kapcsolatban. Vizsgálataink során kellemes (édes) és kellemetlen (keserû) ízingerek elektrofiziológiai hatását elemeztük AN-s és egészséges személyeken, hogy következtetésekre juthassunk az esetleg megváltozott központi idegrendszeri feldolgozó mechanizmusokra vonatkozóan. További vizsgálataink során arra a kérdésre szerettünk volna választ kapni, hogy van e különbség semlegesnek tekinthetõ vizuális ingerre, (természetfilm), és a kérdésfeltevés szempontjából provokatívnak tekinthetõ vizuális ingerre (egy ételkészítéssel kapcsolatos film) adott reakciókat illetõen az AN beteg és az egészséges csoport között. A fent említett vizsgálatokban lineáris (frekvenciaanalízis és Omega komplexitás elemzés) és nemlineáris EEG analízis (dimenzionális komplexitás) módszereket alkalmaztunk. 2
2. Módszerek 2. 1. Vizsgálati személyek Az ízérzéssel kapcsolatos vizsgálatban 9 egészséges személy (életkor 18-27 év között, egyetemi hallgatók, 4 nõ) és 7 AN diagnózisával kórházi (Miskolc, Megyei Kórház I. Pszichiátriai Osztálya, Pécsi Tudományegyetem Pszichiátriai Klinikája) kezelés alatt álló beteg (életkor 18-30 év között, 5 nõ) vett részt. 18 (12 nõ) egészséges személy és 9 (7 nõ) AN beteg vett részt a szaganyagok hatásának és a filmekre adott reakció vizsgálatban. Testsúlyuk és jellemzõ tüneteik megfeleltek a DSM-IV által leírt kritériumoknak. Az EEG-vizsgálat a kórházi kezelés befejezése után történt, amikor a betegek már csak ambuláns ellenõrzés alatt álltak. A vizsgálat megkezdése elõtt az AN-s betegekkel anamnézis-felvétel történt, részletesen feltárva a betegség történetét és a korábbi kezelést. A betegek elmondásuk szerint nem tapasztaltak változást az ízérzékenységükben, az ízeket kellõ intenzitással érezték mind a vizsgálat alatt, mind pedig azt megelõzõen. Összesen öt, az AN szûrésében használatos, standardizált pszichológiai teszt: EDI (Evészavar Kérdõív), ANIS (Anorexia Nervosa Önértékelõ Kérdõív), EAT-26 (Evési Attitûdök Tesztje), BAT (Testi Attitûdök Tesztje) és EBSS (Evészavarok Súlyossági Skálája) került felvételre, melyek pontértékei mind a kilenc beteg esetében ugyan különbözõ súlyossággal, de alátámasztották az AN diagnózisát. A betegek nem dohányoztak és élvezeti szerek (pl. alkohol) használatáról sem számoltak be. A vizsgálat idején nem szenvedtek felsõ légúti hurutos megbetegedésben, és nem szedtek olyan gyógyszert, mely az EEG-t befolyásolhatta volna. 2. 2. A vizsgálatban használt ingerek adása Az ízexpozíciót 2 perces nyugalmi, kontroll állapot felvétele elõzte meg, ezalatt a személy szeme csukva volt. Az ízanyagok (kellemetlen: keserû tea; kellemes: édes csokoládé) ízlelése 2-2 percig történt, a fenti sorrendben. A szájban tartott anyagok folyamatos ízlelését követõen közvetlenül történt az EEG felvétele, szintén 2 perces szakaszokban. Az egyes ízanyagok adása elõtt és után szájöblítés történt. 3
A szaganyagok (kellemetlen: polimetilakrilat; kellemes: narancs és vanilia) szaglása 2-2 percig történt az EEG felvétele alatt, a fenti sorrendben. Az egyes szaganyagok adása elõtt és után a légtérben ventilátor üzemelt. A kisérleti személyeknek egy semlegesnek mondható természetfilmet kellett nézniük 2 percen át az EEG felvétele alatt. Ezután ugyancsak 2 percen át egy ételkészítéssel kapcsolatos (egy finom cukrászsütemény elkészítése) filmet nézhettek. 2.3. EEG-felvétel A nemzetközi 10-20-as rendszerben Neuroscan rendszerrel elvezetett EEG szûrése 0,5-45 Hz, a digitalizálás sebessége 200 Hz volt. Referenciaként az orrhegyre, földelésként az összekötött fülcimpákra helyezett elektródot használtuk. A 19 csatornás EEG-felvétel feldolgozása során tizenkét elektródról (F3, F4, FP1, FP2, C3, C4, T3, T4, T5, T6, P3 és P4) elvezetett EEG-n végeztük el. Az elemzést automatikus (± 70 µv) majd vizuális mûtermékszûrés elõzte meg. A Neuroscan rendszer segítségével a 4000 pontos szakaszokat 4096 pontra transzformáltuk át (spline fit). 2. 3. 1. Frekvenciaanalízis Az EEG 20,48 sec-os szakaszokra bontását követõen történt meg a frekvencia teljesítménysûrûség analízis. Az EEG frekvenciasávok (theta: 4-8 Hz, alpha1: 8-11 Hz, alpha2: 11-14 Hz, beta1: 14-25 Hz, beta2: 25-35 Hz) teljesítményének meghatározására a Neuroscan spektrumanalizáló programját használtuk. Minden vizsgált frekvenciasávra vonatkozóan százalékos teljesítményt számoltunk, azaz az adott sáv teljesítményét elosztottuk a sávok összteljesítményével (theta+alpha1+alpha2+beta1+beta2) és megszoroztuk százzal. Az összteljesítmény nem tartalmazza a delta sáv teljesítményét, mely éber felnõtteken mûterméknek tekinthetõ. 2. 3. 2. PD2 analízis A dimenzionális komplexitás mérésére a pontkorrelációs dimenzió (PD2) módszerét alkalmaztuk, mely alkalmas a nem stacionárius változásokat tartalmazó adatsorok elemzésére. A dimenzió számítás egyik lényeges eleme, hogy a bizonyos idõkülönbségekkel (tau) mért egyes értékeket egymástól független változóknak 4
tekinti. A jelen vizsgálatban az általánosan elfogadott nézet alapján a tau értékének az autokorrelációs függvény elsõ nulla átmenetét tekintettük (tau=4, domináns frekvencia = 12,5 Hz). A PD2 analízist ugyanazokon az EEG szakaszokon végeztük el, mint a frekvenciaanalízis esetében. 2. 3. 3. Omega komplexitás A módszer a lineáris eljárások közé tartozik és a sokcsatornás EEG-bõl számított a téri szinkronizáció mértékeként fogható fel, mely alapján kisebb mértékû szinkronizáció magasabb komplexitást jelöl (Wackermann, 1996). A magas Omega komplexitás érték több egymással párhuzamosan zajló neuronális folyamatra utal. A módszer jellegébõl fakadóan csak többcsatornás elvezetés eredményének elemzésére alkalmas és mint a kovariancia-matrix függvénye, független a fekvenciától és a teljesítménytõl Személyenként és kondíciónként átlagosan ugyanazon az EEG szakaszon végeztük el a feldolgozás, ahogyan a PD2 esetén történt. A 12 csatornás EEGepochokból globális (12 csatorna) illetve regionális (6 jobb és bal féltekei csatorna) komplexitás értékek meghatározása történt. 3. Statisztikai feldolgozás A kapott adatok feldolgozása többváltozós ANOVA.(3-way and 2-way repeated measures ANOVA) analízissel és post hoc teszttel (Newman-Keuls, t-teszt) történt. 4. Eredmények 4. 1. Egészséges és AN csoport összehasonlítása a keserû és az édes ízhelyzetben 4. 1. 1. Frekvenciaanalízis A post hoc elemzés alapján a csoportok között a különbözõ ízhelyzetekben nem találtunk szignifikáns különbséget. 5
A beteg csoportban magasabb volt a theta (p<0,019) és alacsonyabb az alpha1 teljesítménye (p<0,07, marginálisan szignifikáns), mint az egészséges csoportban függetlenül oldaltól és az ízhelyzettõl. Az egészségeses csoportban az FP1-FP2 elektródpárokon az alpha1 sáv százalékos teljesítménye magasabb volt a keserû ízhelyzetben a kontroll helyzethez képest (p<0,022). A betegek csoportjában csak marginálisan szignifikáns különbség volt megfigyelhetõ a centrális területen, az édes (p<0,08) és a keserû (p <0,06) helyzetben alpha1 sáv százalékos teljesítménye alacsonyabb volt a kontrollhelyzethez viszonyítva. Mindkét csoportban az alpha1 sáv teljesítménye magasabb volt a temporális (T5, T6) és a parietális (P3, P4) területen. 4.1.2. PD2 analízis Az AN betegek csoportjában az egészségesekhez képest alacsonyabb PD2 értékeket tapasztaltunk a T3, T4; C3, C4; Fp1, Fp2 és F3, F4 elektródpárokon. A többi elektródon mért értékekhez képest mindkét csoportban szignifikánsan alacsonyabb PD2 értékeket mértünk az Fp1 és Fp2 elektródpárokon minden ízhelyzetben. További Newman-Keuls post hoc analízis alapján szignifikáns különbség a csoportok között nem volt megfigyelhetõ egyik elektródpáron sem. Mindkét csoportban az alap állapothoz képest a keserû íz (kontroll: p<0,018; AN: p<0,02) hatására magasabb PD2 értékeket találtunk, míg az édes íz (kontroll: p<0,007; AN: p<0,01 ) PD2 csökkenést okozott. 4.1. 3. Omega komplexitás A globális komplexitás nem különbözött szignifikánsan a beteg és az egészséges csoport között a kontroll (F=2,0083, p<0,18) és az ízhelyzetekben. Az egészséges csoportban szignifikáns (t=2,34, p<0,04) eltérés jelentkezett a keserû és az édes íz között bal oldalon, az Omega komplexitás értéke 6
magasabb volt a keserû íz hatására. A jobb oldali regionális Omega komplexitás vizsgálat esetében szignifikáns különbség nem volt megfigyelhetõ az ízhelyzetek között. Az egészséges csoportban a bal oldali regionális omega komplexitás mindig magasabb (kontroll: t=3,92, p <0,004; keserû: t= 2,43, p <0,04; édes: t= 2, 86, p <0,02). Az AN betegek csoportjában szignifikáns különbség nem volt megfigyelhetõ egyik oldalon sem a különbözõ ízhelyzetek között. 4. 2. Kellemes és kellemetlen szaganyagok EEG-hatásainak vizsgálata AN betegek és egészséges csoportok esetében 4.2.1. Frekvenciaanalízis A vanilia hatására a theta sávban mindkét csoport esetében megnövekedõ teljesítmény volt megfigyelhetõ a bal oldalon. A jobb oldalon a szaghatásoktól függõ szignifikáns eltérés nem találtunk. Az egészséges csoporton belül a bal oldalon szignifikánsan magasabb volt az alpha2 teljesítménye, mint jobb oldalon (p<0,005). Az AN betegek esetében mind a beta1 és beta2 sávban szignifikánsan magas teljesítmény jelentkezett a narancs és a oldószer hatására bal oldalon. Az AN csoportban a beta 2 sávban a vanilia illat jobb oldalon szintén magasabb teljesítményt váltott ki a többi szaganyaghoz és az inger nélküli kontroll állapothoz képest. Az egészséges csoport esetében nem találtunk szignifikáns oldalkülönbséget a különbözõ szaghatásokra. További Newman-Keuls post hoc analízis alapján a két csoport között egyik sávban sem volt megfigyelhetõ szignifikáns változás. 7
5.2.2 Omega komplexitás Feltûnõ változás a két csoport között, hogy az egészséges kontroll csoportban magasabb globális (narancs:t=-2,8984, p< 0,0230 és a vanilia:t=-3,1140, p< 0,0170),bal (narancs: t=-2,966, p< 0,0209, vanilia: t=-2,7805, p< 0,0273 és a polimetilakrilat: t=-2,4677, p< 0,0430) és jobb (vanilia:t=-2,5052, p< 0,0407) oldali regionális Omega komplexitás értékek jelentkeztek az alkalmazott szagingerek hatására, ehhez hasonló szignifikáns eltérés az AN csoportban nem jelentkezett. 5. 3. Vizuális ingerhelyzetek (semleges és ételkészítéssel kapcsolatos film EEG-hatásainak vizsgálata 5. 3. 1. Frekvenciaanalízis Mindkét csoport esetében a filmhelyzetek hatására magas theta (a T5, T6, C3, C4 and P3, P4 elektródokon), beta1, beta2 és alacsony alpha1 teljesítmény volt megfigyelhetõ. Az AN betegek csoportjában szignifikánsan (p<0.003) magasabb theta teljesítmény találtunk a bal oldalon a jobb oldalhoz képest. Az ételkészítéssel kapcsolatos film marginálisan szignifikáns (p <0. 06), a természetfilm pedig szignifikánsan (0,01) magasabb beta1 teljesítményt idézett elõ jobb oldalon mindkét csoportban egyaránt. A két csoport között egyik sávban sem találtunk szignifikáns változást a különbözõ filmhelyzetekben. 5. 3. 2 Omega komplexitás Az AN betegek csoportjában szignifikánsan magasabb globális (t=3,5453, p< 0,0165), bal (t=3,7559, p< 0,0132) és a jobb (t=3,2195, p< 0,0235) oldali regionális Omega értékek jelentkeztek a természetfilm hatására a provokatív vizuális ingerhez képest, míg az egészséges csoportban ilyen jellegû változást nem tapasztaltunk a két filmhelyzet között. 8
6. Következtetések Jelen vizsgálatunkban valamennyi AN beteg anamnézisében volt legalább egy hosszabb ideig fennálló koplalási fázis. Valószínûsíthetõ, hogy a hosszantartó éhezéssel magyarázhatók az alacsony dimenzionális értékek és magas theta (4-8 Hz) teljesítmény, mely agyi diszfunkcióra utaló jel lehet A theta sávban jelentkezõ ízspecifikus változások jobb oldalon, (csökkent teljesítmény a keserû íz hatására az FP2 elektródon az egészséges csoportban és az édes íz hatására csökkent teljesítmény az F4 elektródon a betegeknél) és az alacsony PD2 értékek ugyancsak az FP1, FP2 elektródokon az orbitofrontális kéreg mûködésváltozásaira utalhatnak. Hasonlóan a dimenzionális komplexitás eredményeihez az Omega komplexitás esetében is magasabb értékeket találtunk a keserû íz hatására, mint az édes íz esetében. Valószínûsíthetõ, hogy a magas Omega és PD2 értékek emelkedett arousal szinttel hozhatók összefüggésbe, amit a keserû íz averzív természeténél fogva okozott Az egészséges csoportban minden egyes helyzetben oldalkülönbség volt megfigyelhetõ (magas Omega érték bal oldalon), melyet nem tapasztaltunk az AN-s betegeken. Az édes íz hatására egészséges személyeken (bal oldalon) bekövetkezõ szignifikáns Omega csökkenést az AN betegeken nem találtunk, ami az AN betegek édes ízre adott reakciójának csökkent mértékére utal. Mindkét csoportban az alkalmazott szaganyagok a beta1 és a beta2 sávban szignifikáns emelkedést okoztak, feltehetõleg aktiváló hatásuk következtében. Az egészséges csoportban magasabb globális, bal oldali és jobb oldali regionális Omega komplexitás értékek voltak megfigyelhetõk az alkalmazott szagingerek hatására. Ehhez hasonló szignifikáns eltérést az AN csoportban nem találtunk. Mindkét csoportban alacsony alpha1 és magas beta1 és beta2 teljesítmény volt megfigyelhetõ a filmhelyzetekben az alap állapothoz 9
képest. Az inger nélküli alaphelyzet valószínûleg egy kellemes, relaxált állapotot idézett elõ, ezzel szemben a filmek aktivációt eredményeztek. Az AN csoportban alacsony Omega értéknek megfelelõ magas szinkronizáció az ételek látványa által kiváltott élmény átélésére utal, mely ezek szerint nem jellemzi a kontroll személyeket. Megfigyeléseink nem igazolják Henkin és Levy MRI vizsgálatokkal nyert adatait, melyek szerint a kellemes inger bal oldali, kellemetlen inger pedig jobb oldali, aktivációt eredményez, mivel a fenti ingerek vonatkozásában féltekei különbséget nem tapasztaltunk. 10
Összefoglalás Cél. Az anorexia nervosa zavar patomechanizmusa komplex; kialakulásában feltehetõleg szerepet játszik az íz- és szagingerek patológiás észlelése. Vizsgálatunk során kellemes és kellemetlen íz- és szagingereknek az EEG-re gyakorolt hatását elemeztük egészséges kontrollszemélyeken, valamint anorexiás betegeken, hogy adatokat nyerjünk a fenti ingereknek az esetleg megváltozott központi idegrendszeri feldolgozó mechanizmusaira vonatkozólag. Módszerek. Kontroll EEG felvételét követõen kellemes, valamint kellemetlen ízlelése történt 2-2 percig. Közvetlenül az ízexpozíciók után 2 perces szakaszokban ismét EEG felvétel készült. A szaganyagok expozíciója alatt ugyancsak 2 percig EEG felvétel történt. A 10-20-as rendszer szerint rögzített, Neuroscan rendszerrel elvezetett EEG-n frekvencia teljesítménysûrûség-analízist, Omega- és dimenzionális komplexitás (PD2) elemzést végeztünk. Eredmények. Az alkalmazott íz- és szagingerek mind az egészséges és mind az AN beteg csoportban, fõleg a theta és alpha1 tartományban okoztak szignifikáns változásokat. Az AN betegek csoportjában magasabb theta és alacsonyabb alpha1 teljesítmény mutatkozott; ennek ellentéte volt megfigyelhetõ az egészségeseknél. Az AN csoportban ízhelyzettõl függetlenül alacsonyabb PD2 értékeket találtunk, mint az egészségeseknél. Az egészséges csoportban minden egyes helyzetben oldalkülönbség volt megfigyelhetõ (magas Omega érték bal oldalon), melyet nem tapasztaltunk az AN-s betegeken. Következtetés. Megfigyeléseink arra utalnak, hogy a vizsgált lineáris és nemlineáris elektrofiziológiai mutatók szerint az AN betegeknél fellépõ fent említett különbségek az egészséges csoporthoz képest (magas theta teljesítmény és alacsony PD2 értékek) valószínûleg egy hosszú ideje fennálló agyi díszfunkció eredménye lehet. Az édes íz hatására egészséges személyeken (bal oldalon) bekövetkezõ szignifikáns Omega csökkenés az AN betegeken nem volt megfigyelhetõ, ami az AN betegek édes ízre adott reakciójának csökkent mértékére utal. Mindkét csoportban a szaganyagok és a filmek a beta1 és a beta2 sávban szignifikáns emelkedést okoztak, feltehetõleg aktiváló hatásuk következtében. 11
Saját közlemények az értekezés témájában Magyar nyelvû publikációk Könyvfejezet 1. Tóth Erika (2003): Anorexia nervosa: szociobiológiai kitekintés. In: Kállai János, Kézdi Balázs: Új távlatok a klinikai pszichológiában. Új Mandátum Könyvkiadó, Budapest, 201-218. Tanulmányok 2. Tóth E. (2001): Biológiai és kulturális hatások az anorexia nervosa kialakításában. Pszichológia, 2001/4, 399-408. 3. Tóth E. (2002): Az anorexia nervosa az evolúciós pszichopatológia tükrében. Mentálhigiéné és Pszichoszomatika, 2001/3-4, 59-63. Idézhetõ elõadás kivonatok 1. Tóth E., Weisz J., Gáti A, Túry F., Kondákor I., Molnár M.(2003): Ízingerek EEG-hatásainak vizsgálata anorexia nervosában. Semmelweis Egyetem 4. számú Interdiszciplináris Doktori Iskolájának hetedik önálló tudományos ülése. Idegen nyelvû publikációk Tanulmányok 1. Tóth E., Weisz J., Gáti A, Túry F., Kondákor I., Molnár M. Nonlinear and linear EEG complexity changes caused by gustatory stimuli in anorexia nervosa. International Journal of Psychophysiology, (accepted for publication). 2. Tóth E., Weisz J., Gáti A, Túry F., Kondákor I., Molnár M. Effects of sweet and bitter gustatory stimuli in anorexia nervosa on EEG frequency spectra. International Journal of Psychophysiology, (accepted for publication). Idézhetõ elõadás kivonatok 1. Tóth E., Molnár, M. (2000): Effects of gustatory and olfactory stimuli as revealed by the scalp distribution of frequency spectra and that of the dimensional complexity of the EEG. Clinical Neurophysiology; Volume 111 Supplement 1, S19. 2. Molnár M., Kondákor I., Tóth E., Weisz J. (2001): Nonlinear and linear EEG complexity changes associated with slow potentials; A CNV study. 30th Annual Meeting Sociaty for Neuroscience Abstracts, Vol.27 Part 1. 12
3. Tóth E., Molnár M. (2001): Effects of pleasant and unpleasant gustatory and olfactory stimuli in anorexia nervosa. Behavioural PharmacologyVol.12 Suppl.1. S103. 4. Tóth E., Gáti A, Túry F., Molnár M. (2001): Spectral and dimensional EEG changes caused by gustatory and olfactory stimuli in anorexia nervosa patients. Neuropsychopharmacologia Hungarica 2001/3, 113. 5.Tóth E., Weisz J., Gáti A, Túry F., Molnár M. (2002) Spectral characteristics of the EEG caused by gustatory stimuli in anorexia nervosa Clinical Neurophysiology; Volume 113 Supplement 1, S128. 6. Molnár, M.., Kondákor, I Weisz, J., Tóth, E. (2002) EEG complexity as affected by stimuli of different modality. International Journal of Psychophysiology, 45, 57-58. 7. Tóth E, Gáti A, Weisz J, Túry F, Molnár M. (2002) Spectral characteristics of the EEG caused by gustatory stimuli in anorexia nervosa. European Neuropsychopharmacology 12: S417. Suppl. 8. Molnár M., Kondákor I., Weisz J., Tóth E (2002) Nonlinear and linear complexity of fast and slow evoked potential changes. Neurobiology, 9, (3-4), 340-341.. 9. Tóth E., Weisz J., Gáti A., Túry F., Molnár M. (2002) Spectral characteristic of the EEG in Anorexia nervosa, 3rd Forum of European Neusoscience (FENS forum), Paris, http://fens2002.bordeaux.inserm.fr. 10. Tóth E, Gáti A, Weisz J, Túry F, Molnár M. (2003) Effects of sweet and bitter gustatory stimuli in anorexia nervosa as revealed by linear and nonlinear EEG analysis. Behavioural PharmacologyVol.14, Suppl.1, S49. 11. Tóth E, Gáti A, Weisz J, Túry F, Molnár M. (2003) Effects of pleasant and unpleasant olfactory stimuli in anorexia nervosa as revealed by spectral EEG changes. Acta Neurobiologiae Experimentals, 63:D32, 38-39. Egyéb közlemények Könyvfejezet 1. Molnár Márk, Kondákor István, Tóth Erika, Weisz Júlia (2002): Kognitív percepciós teljesítményekkel összefüggõ potenciálok determinisztikus jellemzõi. In: MTA Pszichológia Intézete, Az Általánostól a különösig. Gondolat, Budapest, 149-169. 13
Tanulmányok 1. Molnár M., Kondákor J., Tóth E., Weisz J. (2001): Eseményfüggõ kiváltott potenciálok dimenzionális vizsgálata állatkísérletekben. Pszichológia, 2001/3, 227-248. 2. Tóth E. (2001): Trauma és identitás a holokausztot túlélõk gyermekeinek körében. Mentálhigiéné és Pszichoszomatika, 2000/3-4, 20-23. 14
Köszönetnyilvánítás Szeretnék hálás köszönetet mondani konzulens tanáromnak, Dr. Molnár Márknak, aki irányadó és értékes tanácsaival döntõen hozzájárult Ph.D kutatómunkám elvégzéséhez, folyamatosan bíztatott és bízott bennem. A kutatás iránti elhivatottsága és szeretete mindvégig lenyûgözött. Köszönöm Neki hogy megtisztelt bizalmával, tanítványává fogadott és mindig kiállt mellettem. Hasonlóképpen nagy hálával tarozom Dr. Kopp Mária professzor asszonynak, aki kezdetektõl fogva munkámat megkülönböztetett figyelemmel kísérte, akinek kiemelkedõ szakmai és baráti támogatásából én is részesülhettem és állandó bíztatása munkám során mindvégig elkísért. Elsõk között szeretnék köszönetet mondani témavezetõmnek Dr. Molnár Péternek, aki elindított a kutatás göröngyös útjain és akinek segítségére mindig számíthattam. Nagyon sokat köszönhetek Dr. Túry Ferencnek, akihez mindig fordulhattam segítségért, bátorításért és a nehéz napokban is kitartásra bíztatott.. Külön köszönettel tartozom Dr. Kondákor Istvánnak, Dr. Gáti Ágnesnek és Dr. Weisz Júliának akik fáradtságot nem kímélve, kutatómunkámat mindvégig töretlenül támogatták. Hálás köszönet illeti Dr. Jacob Steinert és Dr. Hajnal Andrást, akikhez bölcs tanácsokért mindig fordulhattam és széleskörû tudásukkal támogatták kutatásomat. Köszönöm Sípos Mihálynak a statisztikai elemzésekben nyújtott segítségét Köszönöm a Magatartástudományi Intézet és az MTA nonlineáris EEG laboratórium munkatársainak a sok segítséget és bíztatást, melyben részesülhettem Külön köszönöm a technikai segítséget Tallósy Zoltánnak, Kaldenecker Erzsébetnek, Raduch Csillának és Cserges Enikõnek. Köszönettel tartozom Dr. Micha Leshemnek, Dr. Gal Richter-Levinek és Dr. Katharina Braunnak, hogy biztosították számomra a megfelelõ körülményeket, hogy laboratóriumaikban is folytathattam Ph.D. munkám írását. Végül, de nem utolsósorban óriási köszönet szüleimnek, akik mindig szeretettel, megértéssel vettek körül, és õszintén mellettem álltak jóban és rosszban egyaránt. 15
16