MAKROÖKONÓMIA
MAKROÖKONÓMIA Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TátK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék, az MTA Közgazdaságtudományi Intézet, és a Balassi Kiadó közreműködésével.
ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék MAKROÖKONÓMIA Készítette: Horváth Áron, Pete Péter Szakmai felelős: Pete Péter 2011. február
MAKROÖKONÓMIA 1. hét Bevezetés Horváth Áron, Pete Péter
Bevezetés, ismétlés Közgazdaságtan: a társadalmi-gazdasági jelenségek egymásra ható egyéni döntések (magatartás) következményei Mikroökonómia vs. makroökonómia; az érdemi különbség a vizsgálat tárgyában, a magyarázni kívánt jelenségek körében van A 70-es évekig a módszertan, a magyarázatra alkalmazott modellek jellege, természete is erősen különbözött, ez azóta sokat közeledett
Cél Empirikusan megfigyelhető jelenségekre keresünk magyarázatot A konkrét, az egyedi kezelhetetlenül sokféle, már a tények azonosításánál is az általánost, a bennük rejlő közöst keressük Ugyanezért a jelenségek magyarázatához is az általánost megragadni kívánó egyszerűsítéseket, logikai konstrukciókat, modelleket használunk
Modell A valós jelenség leegyszerűsített képe, csak annyit tartalmaz a valóságból, amennyi az adott jelenség megmagyarázásához szükséges Ha a modell jól magyarázza a megfigyelést, akkor felhasználható kísérletezésre, ha ez megváltozik, akkor ez és ez várható típusú latolgatásra, előrejelzésre
Makroökonómia A tömeges egyéni döntéseknek nem az egyes gazdasági szereplőkre, hanem a gazdaság összteljesítményére, az egész gazdaság viselkedésére gyakorolt hatásával foglalkozunk Definiáljuk a gazdaság egészét jellemző (aggregált) változókat, leírjuk ezek időbeli és egymáshoz képesti alakulását és megpróbáljuk megmagyarázni, hogy miért úgy történnek a dolgok, ahogy történnek
Mit vizsgálunk? A makroökonómiai jelenségeket az aggregált változók mozgásával írjuk le A változók (egyebek közt): kibocsátás (GDP, Y) és összetevői; fogyasztás (C), beruházás (I), kormánykiadás (G), foglalkoztatás (N) és munkanélküliség, árszint (P), kamatláb (r), bérek (w), pénzállomány (M)
Output A gazdasági növekedés a reál GDP időbeli (hosszabb távú) emelkedése Hosszabb távon a gazdaságok nőnek Az üzleti (konjunktúra) ciklus a GDP növekedési trend körüli ingadozása A gazdaságokat a növekedési trend körüli rendszertelen időközökben bekövetkező eltérő időtartamú és méretű visszaesések (recessziók) és fellendülések jellemzik
USA: GDP/fő 2000. évi árakon
Magyarország: GDP/fő 2000. évi árakon
Tényadatok átalakítása Növekedés: logaritmikus transzformáció A logaritmikus skálán mért GDP meredeksége a növekedés üteme Cikluskomponens: a trendtől való eltérés százalékos mértéke
USA: GDP/fő és trend (log.)
Magyarország: reál GDP és trendje
Magyarország: GDP logaritmikus skálán
USA: GDP/fő trendtől való eltérése (%)
Magyarország: GDP trendtől való eltérése (%)
Gyakran felmerülő kérdések a makroökonómiában Miért nőnek a gazdaságok, mi okozza az időbeli és országok közti különbségeket? Befolyásolható-e és hogyan a növekedés kormányzati politikával? Mi okozza a ciklusokat, vannak-e hasonlóságok a ciklusokban, vagy mindegyik egyedi? Lehet-e mérsékelni a ciklikus kilengéseket, hogyan, és ha igen, érdemes-e? Egyaránt vizsgálhatók-e a hosszabb periódusok, vagy egyes rövidebb epizódok?
Foglalkoztatottság Magyarországon
Fogyasztói árindex Magyarországon
USA: nominális kamatláb és infláció
Infláció és kamatláb Magyarországon
A költségvetési kiadások alakulása Magyarországon
A költségvetési kiadások alakulása Magyarországon
A GDP és a költségvetési kiadások ciklusának alakulása Magyarországon
Kérdések Hogyan alakul a többi makroökonómiai változó a GDP-hez képest hosszú és rövid távon? Felfedezhetőek-e együttmozgások vagy ellentétes mozgások? Mi magyarázza ezeket a jelenségeket? Lehet-e egyes változók manipulálásával befolyásolni más változókat és hogyan?
Definíciók a méréshez GDP, nemzetgazdasági számlák Termelési (hozzáadott érték) megközelítés Kiadási (felhasználási) megközelítés (Y = C + I + G + NX) Jövedelmi megközelítés Mérési konvenciók (árak, kormányzat, raktárkészlet stb.) Mérési problémák és torzítások Példák
Nominál és reálváltozók, árindexek (ismétlés) Nominális és reál GDP GDP deflátor Fogyasztói árindex Mérési problémák
Megtakarítás, beruházás, tőke Flow és stock Y = C + I + G + NX S =Y C G = I + NX S = I + NX Zárt gazdaságban a megtakarítás egyenlő a beruházással (tőkefelhalmozással) Nyitott gazdaságban a megtakarításból külföldi beruházás is lehet és fordítva