BEVEZETÉS 7 BEVEZETÉS

BEVEZETÉS 7 BEVEZETÉS A bélyegek postai használatának elterjedése után rövidesen a nagy postaforgalmat lebonyolító cégek szükségét érezték, hogy az általuk megvásárolt bélyegeket valahogyan megjelöljék, még a postai felhasználás elıtt, megakadályozva ezzel az illetéktelen eltulajdonítást. Néhány angol cég megszerezve a posta engedélyét a cég monogramjával, vagy nevével felülnyomta a bélyegképet, esetleg a hátoldalát az enyvezés fölött vagy alatt. Mások a cég monogramját, nevét, vagy valamilyen szimbolikus jelet apró lyukakkal kirajzoló mintával, erre alkalmas készülékkel (perforátorral) lyukasztották át bélyegeiket. Ez utóbbiakat jelöljük a perfin szóval. Maga a szó az angol Perforated Initials, vagy Insignia kifejezés (»lyukasztással megjelölt«) kezdı szótagjaiból alkotott mozaikszó. Bár nálunk inkább a céglyukasztás elnevezést használjuk, a magyarul is jól hangzó perfin szó egyre jobban elterjed. A nemzetközi gyakorlatban is leginkább ezt használják. A lyukasztás eredeti célja tehát az volt, hogy a nagy üzleti levelezést folytató cégek megakadályozzák bélyegkészleteik megdézsmálását. A fel nem használt bélyegeket ugyanis visszavásárolta a posta, sıt kisebb számlákat is ki lehetett velük egyenlíteni, de a tulajdonos által megjelölteket, lyukasztottakat már csak levelezésre használhatták. Az eljárás gyors elterjedését segítette az is, hogy hamar felismerték a saját jellel megjelölt bélyegek reklám értékét. A bélyegek lyukasztására alkalmas szerszámot JOSEPH SLOPER angol mérnök és feltaláló már 1858-ban szabadalmaztatta, majd alkalmazására 1868-ban került sor, miután a posta engedélyét is megszerezte. Nagy Britanniában az a gyakorlat alakult ki, hogy a posta engedélyével elıször SLOPER, de rövidesen mások is bérmunkában foglalkoztak megrendelıik számára bélyegek lyukasztásával. Másutt a felhasználók maguk készíttették, vagy vásárolták meg a készülékeket és lyukasztották a bélyegeiket. A postahivatalok sorra engedélyezték a postabélyegek és díjjegyes értékcikkek lyukasztását (1872 Belgium, 1873 Franciaország, 1875 Hollandia, 1876 Németország, Svájc, 1878 Olaszország, stb.). Magyarország, a Magyar Királyság az 1848-49-es forradalom és szabadságharc leverése után elvesztette korábbi közjogi helyzetét és az Osztrák Császárság tartományává vált. Ez az önkényuralmi korszak a kiegyezéssel és I. FERENC JÓZSEF magyar királlyá koronázásával, az Osztrák Magyar Monarchia létrejöttével szünt meg 1867-ben. E dualisztikus államalakulatban a közös ügyektıl eltekintve (külügy, hadügy, és részben a pénzügy) a Magyarországra vonatkozó törvényeket a magyar Országgyőlés hozta. A Földmővelés- Ipar- és Kereskedelmi Minisztérium felügyelete alá került Magyar Királyi Postaigazgatás az osztrák Handels Ministeriummal egyetértésben 1877. március 24-én kelt rendeletében engedélyezte a postabélyegek, majd 1886. július 3-án egyéb postai értékcikkek lyukasztását, azzal a feltétellel, hogy az értékcikkek valódisága és fel nem

8 BEVEZETÉS használtsága felismerhetı legyen (Postai Rendeletek Tára, 8. szám, 1877/6040 sz. rendelet. Postai Rendeletek Tára, 35. szám, 1886/23155 sz. rendelet). A lyukasztás módjára, vagy a felhasználók kilétére vonatkozóan semmilyen feltételt nem írtak elı. Érdekes megemlíteni, hogy az Egyesült Államokban az 1908-ban kelt engedélyben szigorúan szabályozták a tő átmérıjének nagyságát és a teljes lyukasztásnak a bélyegképhez viszonyított kiterjedését, Kanadában pedig engedélyhez kötötték és regisztrálták a lyukasztást alkalmazó cégeket. Hamarosan a lyukasztó készülékeket gyártó cégek olyan mennyiségben küldték szét reklám ajánlataikat, hogy a posta szükségesnek tartotta külön rendeletben szabályozni a lyukasztási mintát is bemutató, így nem nyomtatványnak, hanem árúmintának minısülı küldemények postai kezelését. Az eddig ismert legkorábbi lyukasztás olvasható lebélyegzés szerint GRAEPEL HUGO gépgyárosé: Budapest, Nyugati p.u., 1880. augusztus, és az ismeretlen EF lyukasztást használó cég bélyegén található: Pozsony, 1880.12.18. A bélyegek lyukasztását leginkább az 1900-1918 közötti idıszakban alkalmazták, az elsı világháború után a területi csonkítások miatt, majd 1930-tól a gépi bélyegzések (Francotyp) elterjedésével fokozatosan visszaszorult a használatuk. A második világháború után mindössze tíz cég alkalmazta még néhány évig. 1964-ben a Posta megtiltotta a bélyegek lyukasztását. A jelenleg ismert legkésıbbi felhasználás: K.J. Budapest, 1961. A lyukasztott bélyegeket korábban nem becsülték, hibásnak tekintették és nagy részüket megsemmisítették, győjtésük csak a II. világháborút követı évtizedekben kezdett népszerővé válni. Lassan felismerték, hogy ezek nem hibás bélyegek, teljesen szabályosan kerültek postai felhasználásra, így a filatélia teljes értékő részét képezik. A magyar perfineket rendszerezı, VOJTECH MAXA által 1973-ban készített összeállítás 506 lyukasztást ismertet. További átdolgozott és javított kiadásai jelentek meg 1976-ban (540), majd 1983-ban (693) egyre több lyukasztást ismertetve. 1986-ban VOLONCS GÁBOR a magyar bélyegek kézikönyvében külön fejezetben foglalkozott a céglyukasztásos bélyegekkel és azok értékelésével, majd kísérletet tett a magyar (magyarországi és külföldi) perfin-győjtık megszervezésére. A kérdıívekre adott válaszokból igyekezett meghatározni, hogy egy-egy lyukasztást milyen idıszakban használtak. Ennek érdekében az 1877-1963 közötti idıszak bélyegkiadásait 9 periódusra osztotta. Ezt a felosztást használjuk ebben a katalógusunkban is. Tájékoztató címen periodikát jelentetett meg, mely mintegy három éves fennállása alatt számos értékes tanulmányt közölt. 1989-ben jelent meg FRANK SEMMLER magyar perfin katalógusa (720), mely MAXA katalógusát fejlesztette tovább. Gazdagabb információs anyaga révén kétségtelenül elırelépést jelentett az elızı katalógusokhoz képest, de azoknak a hibáit nagyrészt megismételte. Jelen katalógusunkban igyekeztünk az azóta eltelt hosszú idıszak új ismereteit összegyőjteni és a korábbi tévedéseket kiszőrni. Az utóbbi idıben a perfin győjtés iránti érdeklıdés megerısödött, remélhetıleg ez a katalógus is elısegíti, hogy a győjtıi kedv növekedjék és s más irányú győjtıknél megırzött anyag eljusson azokhoz, akik behatóan kívánnak foglalkozni vele. Mint egyéb győjtési területen, a teljességre való törekvés itt is majdnem lehetetlen, ezért a számos lehetıség filatéliai, gazdaságtörténeti, helytörténeti stb. közül mindenki kiválaszthatja az ıt leginkább érdeklı területet. A könnyebb azonosítás érdekében összeállítottuk a korábbi katalógusszámok öszszehasonlító táblázatát, valamint a tematikus győjtés segítésére az ismert cégek tevékenységi körét. 2002. január 4-12 között az Óbudai Társaskörben hat győjtı anyagából több mint 750 féle céglyukasztást és számos céglevelet mutattunk be, amik sem korábban, sem azóta Magyarországon nem voltak láthatók. Ennek sikere után, március 22-én a MABÉOSZ szakosztályaként megalakítottuk a Magyar Perfin Klub-ot azzal a céllal, hogy a magyar perfinek iránt érdeklıdı győjtıknek tájékoztatást és segítséget nyújtson győjteményük fejlesztéséhez. Idıszaki kiadványunk a Magyar Perfin, melyet negyedéviként indítottunk, jelenleg évente egyszer jelenik meg. A perfinek alkalmazása korántsem feltárt terület, még számos új lyukasztás felbukkanása lehetséges, és különösen az eddig ismeretlen felhasználók meghatározása, a használat idıbeli határainak megállapítása kínál sok lehetıséget a kutatásra. Biztosan nem sikerült minden hibát és félreértést kiszőrnünk és lehetséges, hogy újakat is elkövettünk, ezért örömmel vesszük, ha ezekre felhívják a figyelmünket és új adatokat közölnek az alábbi címre: LENTE ISTVÁN H-1113 BUDAPEST, ULÁSZLÓ U. 52. i.lente@chello.hu

A KATALÓGUS FELÉPÍTÉSE ÉS HASZNÁLATA 13 A KATALÓGUS FELÉPÍTÉSE ÉS HASZNÁLATA Páratlan oldalak: 1 2 3 9 4 5 A 25 Adrényi Károly és Fiai, vaskereskedés B A K & F Nagyvárad [40] 10-11-12-8 [6,4] 19,6 Nagyvárad 1911.09.15 1913.09.09 0,86 1900 1926 80 90 Többszörös Oradea (RO) 1919 többfejes lyukasztó- 9 10 7 6 8 készülék Páros oldalakon tükrözve: A.K. & F. Adrényi Károly és Fiai, vaskereskedés C A 24 Arad [49] 12-1-12-1-12-10-1 [5,8; 4,8] 20,6 Arad 1 1911.09. 1917.07.25 30 40 Arad (RO) 1919 0,56 1900 1919 1 Katalógusszám: A korábbi katalógusokban tévesen besorolt, illetve az utóbbi években elıkerült számos új lyukasztás magyar abc szerinti rendezése szükségessé tette az újraszámozást. A számozás betőnként, tıszámokkal történik. Ha újabb lyukasztás kerül elı, akkor az abc-ben elıtte lévı számot, és ponttal elválasztott alszámot kap. (pl. A 25 ~ A 25.5). A tőtörés miatt hiányos lyukasztások, vagyis egy adott idıponttól állandóan jelentkezı lyukhiányok, az abc kis betőit kapják alszámként (pl. A 25a). A többfejes lyukasztó készülékek egyes lyukasztásait, ahol a sorrendjüket ismerjük, tört jellel elválasztott római számmal jelöljük (pl. A 25/I, A 25/II, stb.). 2 A felhasználó neve: A lyukasztást használó cég nevét általában csak ott közöljük, ahol az cégjelzéses borítékon vagy egyéb postai küldeményen egyértelmően megállapítható volt. Néhány esetben átvettük a korábbi katalógusok közlését, ha az ismert bélyegzések alapján a cég székhelye, esetleg neve biztosnak látszott. Ha postai küldeményen a cégnek több elnevezését, vagy más cég által céglevélen felhasznált perfinjét is ismerjük, + (dátum) jellel jelöljük. 3 A cég telephelye: Közöljük a város nevét, Budapesten ha ismert a cég korabeli címét is. A dılt betős városnevek (a cég neve alatt), pl. Budapest, a jelenleg csak valószínősíthetı telephelyre utalnak. Néhány osztrák cégnek, melynek lyukasztása magyar bélyegen szerepel de nem tudunk arról, hogy volt-e magyarországi telephelye vagy képviselete a cég ausztriai telephelyét adjuk meg. Ezek a lyukasztások valószínőleg válaszbélyegként kerültek magyar bélyegekre. Mivel arra vonatkozóan, hogy ki használhat egy adott lyukasztást, a rendelet semmilyen megkötést nem tett, minden korabeli lyukasztást

14 A KATALÓGUS FELÉPÍTÉSE ÉS HASZNÁLATA teljesen jogszerőnek és szabályosnak tekinthetünk. Ugyanígy kerülhettek magyar cégek lyukasztásai osztrák, vagy boszniai bélyegekre. 4 Olvasat: A betők és egyéb karakterek megnevezése. 5 Képek: A lyukasztások képei a katalógus részben közvetlen másolással, eredeti nagyságban készültek. Egyéb helyeken kicsinyített képek is vannak. Ahol a bélyegkiadásra nincs utalás, mert nem rendelkezünk támpéldánnyal, a korábbi katalógusok képét vesszük át egyéb adatok nélkül. 6 Méretek: A mérés mm-ben, mindig a lyukak középpontjától középpontig terjed, amint az ábrán is látható: (felsı sor balra) lyukak száma, [-] zárójelben az összes, azon kívül kötıjellel az egyes betők (karakterek) lyukszáma. (alsó sor) magasság - szélesség, [ ; ; (-)] zárójelben az egyes betők, azon belül (-) zárójelben a többsoros lyukasztás teljes magassága, kívül jobbra a legnagyobb szélesség. A tőátmérı mérése a lyukasztások bizonytalan széle, esetleg a tő kopása, vagy a papír zsugorodása miatt néhány esetben csak megközelítı pontosságú. A lyukasztó tők cseréjét nem tekintjük új lyukasztásnak, mivel a lyukak középpontjának egymástól való távolsága nem változik, jóllehet a tők vastagsága jelentısen eltérhet az elızıtıl. Igyekeztünk közölni az eddig ismert változatok képét. 7 Kezelési helyek - postahivatalok: Ahol általunk ellenırzött bélyegen leolvasható volt, megadjuk a kezelı postahivatal helyét, számát és a második sorban közöljük az általunk ismert legkorábbi és legkésıbbi lebélyegzés dátumát. Tudjuk és reméljük, hogy a győjtık nagyon hamar találnak korábbi vagy késıbbi lebélyegzéseket, de azért választottuk ezt a formát, hogy a tényleges felhasználási idıszak felderítése érdekében a figyelmet az ilyen irányú vizsgálódás lehetıségére is felhívjuk és ezáltal tisztább képet kapjunk a tényleges felhasználás idıbeli határairól. A térképen megjelöltük azokat a helységeket is, melyeknek postahivatalában perfineket bélyegeztek le. Bár ezek zöme nem üzleti levelezésbıl származik, közülük csak kevés lehet képviselet vagy telephely, tartalmazhat értékes információkat egy-egy cég kapcsolatairól és levelezési szokásairól. 8 Bélyegkiadási periódusok: Az 1877 és 1964 közötti idıszakot, melyben a lyukasztást bélyegeken alkalmazták, kilenc periódusra osztottuk és egy vízszintes lécen helyeztük el, amint az ábrán látható. I II III IV V VI VII VIII IX Az idıszakokat úgy határoztuk meg, hogy alkalmazkodjanak a magyar történelem és bélyegkiadás fordulataihoz. Az egyes periódusokban kiadott forgalmi és egyéb bélyegek általában pénznemváltás, vagy éppen rendszerváltás miatt váltak szükségessé. A szürkére színezett mezık jelzik a lyukasztások elıfordulási idıszakát, ahogyan azt ma ismerjük. Egy-egy lyukasztás elvben az adott periódus valamennyi forgalmi és alkalmi kiadású bélyegén elıfordulhat, de különösen a kis postaforgalmú cégeknél gyakorlatilag csak a forgalmi bélyegek néhány címletén található. Az egyes címleteken való gyakoriság a mindenkori díjszabástól és az adott cég postaforgalmától függ (belföldi vagy külföldi levelezés, csomagküldés stb.). Az üzleti levelezés nem a filatéliai játék területe, mindig igyekeztek a legolcsóbban megoldani, ezért kevés a különleges küldemény, az alkalmi bélyegen és különösen a feláras bélyegen való elıfordulás. 1886-tól a lyukasztások az adott periódus díjjegyes kiadásain is elıfordulhatnak, de ezek rendkívül ritkák. Néhány lyukasztás illetékbélyegen is megtalálható, ezeket táblázatban is közöljük.

A KATALÓGUS FELÉPÍTÉSE ÉS HASZNÁLATA 15 Periódusok Bélyegek évek MBÁ Michel Scott I. Színes számú krajcár 1877 1888 15 26 15 26 13 22 II. Fekete számú krajcár 1888 1900 27 67 27 53 III. Turul 1900 1916 68 210 54 185 IV. Arató - parlament Hivatalos 1916 1926 1921 / 1924 211 440 1 31 186 410 1 31 Szeged 1 41; Nyugat Magyarország: hármaslyukasztások V. Pengı fillér 1926 1932 441 519 411 488 VI. Arcképek 1932 1939 520 630 490 597 VII. Templomok Hadvezérek 22A 46 (5) P3 P8 47 105 (2) B1 B 51 104 402 (1) O1 O31 (5) P9 (2) B52 B 87 (3) C1 C11 (4) E1 E3 403 467 (3) C12 C25 468 534 (3) C26 C44 1939 1945 631 792 598 704 535 630 VIII. 1945 46 1945 1946 793 992 705 759 IX. 1946 1964 1946 1964 993 760 Scott (1) Official Stamps (2) Semi-Postal Stamps (3) Air Post Stamp S 631 788 (6) Q1 Q 8 788A (3) C45 (4) Special Delivery Stamps (5) Newspaper Stamps (6) Parcel Post Stamps "1888 1900" = a megadott évszámokat úgy kell értelmezni, hogy a lyukasztást az adott idıszakon belül kiadott bélyegeken használták. Nem biztos, hogy a tényleges felhasználás az egész idıszakra kiterjedt. Az is elıfordult, hogy a korábbi periódusban kiadott bélyeg forgalmi ideje átnyúlt a következı periódusba és ott került felhasználásra. Ezt a megfelelı helyen jelezzük. 9 Értékelés: A nemzetközi gyakorlatban a perfineket általában 5-6 csoportba osztják elıfordulásuk gyakorisága szerint. Ezt a gyakorlatot követjük mi is. Ritkasági mutató: a lyukasztások ritkasági fokozatát A E-ig nagybetővel jelöljük. Jelölések: A = nagyon ritka B = ritka C = átlagos D = gyakori E = nagyon gyakori Azokat a lyukasztásokat, melyek újabban kerültek elı, korábbi katalógusban nem szerepelnek és belılük csak néhány példány ismert, * jellel jelöljük. Ez az egyszerő ritkasági mutató csak nagyon felületes, a több periódusra átnyúló lyukasztások esetén kifejezetten hamis értékelést adhat, mert nem veszi figyelembe a lyukasztásnak különbözı idıszakban és különbözı bélyegkiadásokon való gyakoriságát. A betős besorolást, különösen több idıszakon át használt lyukasztásoknál úgy kell értelmezni és használni, hogy az a leggyakoribb és legolcsóbb változatra vonatkozik. Ezért e szempontokat figyelembe véve megkíséreljük a lyukasztások felárát periódusonként pontozással értékelni.

16 A KATALÓGUS FELÉPÍTÉSE ÉS HASZNÁLATA 100 50 Pontértékelés periódusonként. A vízszintes lécen szürkére színezett mezıkben pontszámokban adjuk meg a lyukasztott bélyegek felárát. Az értékelések hibátlan, átlagos minıségő, a lyukasztás teljes képét tartalmazó bélyegekre vonatkoznak, kivételek a csak több bélyegen elférı lyukasztások egy-egy bélyegre esı töredékei (pl. az A 6, B 44, stb.). Csak az irodalomból ismert, de általunk meg nem vizsgált lyukasztásokat nem értékeljük. Lyukhiányok (kivéve a tőtörésbıl eredıket), vaklyukak, csonka lyukasztások értékcsökkentı tényezık. A hosszú idın át használt lyukasztó készülékek kopása miatt bekövetkezı minıségromlás természetes folyamat, ezért egyes késıbbi lyukasztások minıségi követelményei kevésbé szigorúak. Sokszor tapasztaljuk, hogy a kezdetben gondos lyukasztást késıbb egyre hanyagabbul végezték, egyre több összehajtogatott réteget lyukasztottak egyszerre tökéletlenül. Ennek oka részben a tő kopása, másrészt talán az, hogy az egyre vastagabb bélyegnyomó papírok átlyukasztásához nem volt elég a gép ereje. Valószínőleg ezért cserélték ki egyes lyukasztásoknál a kezdetben vastagabb tőket vékonyabbakra. Az ismétlıdı, tőtörésbıl eredı lyukhiányok általában nem csökkentik, sıt néha növelhetik a perfin értékét, mivel ritkábbak a teljeseknél. Ugyancsak ritkábbak a hivatalos hármaslyukasztású bélyegeken lévı céglyukasztások és értékük ennek megfelelıen magasabb. A pontok értékét a piaci viszonyoknak megfelelıen lehet forintra, dollárra vagy euróra átszámítani. Pl.: egy adott címlető céglyukasztásos bélyeg értékét úgy számítjuk ki, hogy a normál (MBÁ, Michel, stb.) katalógusban szereplı alapárhoz hozzáadjuk a periódusban hozzátartozó pontok forintra, euróra vagy más pénznemre átszámított értékét. A jelenlegi árakat figyelembe véve az átszámított felár: 10 pont = 100 Ft, (US $ = 0.50; = 0,40). A katalógusban nem értékeljük külön a perfines postai küldeményeket (leveleket, utalványokat, szállítóleveleket stb.). Néhány kivételtıl eltekintve, nagyrészük rendkívül ritka és egyedi elbírálást érdemel, különösen, ha filatéliai értéke mellett a felhasználó cég meghatározásához nyújt egyértelmő adatokat. 10 Az 1918-20. évi impériumváltás után az új államok bélyegein továbbélı lyukasztások: Horvátországban és az elsı világháborút követı területváltozások következtében Magyarországtól Csehszlovákiához, Romániához, Jugoszláviához, Ausztriához és Olaszországhoz csatolt területeken számos cég tovább mőködött és az új államok bélyegein folytatta a bélyegek lyukasztását ugyanazzal a lyukasztókészülékkel. Ha a tovább mőködı cég nem a magyar bélyegen is alkalmazott készüléket használta, azt nem tekintjük továbbélınek és nem jelöljük. Az 1919-21 közötti háborús idık helyi (megszállási) kiadású bélyegein elvétve találunk céglyukasztást (Baranya). Mivel a központokkal a kapcsolat megszakadt, a postaforgalom fenntartásához szükséges értékcikkeket a meglévı készleteik felülnyomásával biztosították (Arad, Baranya, Debrecen, Temesvár, Bánát-Bácska, Szeged). Bár ezeken a területeken a polgári közigazgatás, így a posta is magyar kézben maradt, a cégek mőködése és levelezése a háborús viszonyok között minimálisra csökkent, vagy teljesen szünetelt. Az 1921. évi nyugat-magyarországi kiadásokon nem ismerünk céglyukasztást, de a hivatalos hármaslyukasztás elıfordul és igen keresett. Az SHS, FIUME és a POSTA CESKOSLOVENSKA 1919, Regatul Romanei, stb. nem a magyar posta kiadásai, az ezeken lévı céglyukasztás csak akkor túlélı, ha elızetesen magyar bélyegen is használták (pl. S 18). A két háború közötti revízió eredményeként (Elsı és Második bécsi döntés, lásd térkép) Magyarországhoz visszacsatolt területeken 1938 1945 között öt cég lyukasztását ismerjük (C 2, F 42, K 61, M 19, Szi 4). A második világháborút követı helyi kiadásokon nem ismerünk céglyukasztást.

A KATALÓGUS FELÉPÍTÉSE ÉS HASZNÁLATA 17 A lyukasztások állásai: 1 H 2 1 V 2 4 H 3 4 V 3 1 Dh 2 1 Dv 2 4 Dh 3 4 Dv 3 A lyukasztások állásait mindig a képoldalról nézve határozzuk meg. A katalógusban nem jelöljük ezeket, mert attól függıen, hogy egy vagy többfejes volt a lyukasztó szerszám, illetve, hogy milyen alakúak voltak és milyen módon hajtogatták a lyukasztandó bélyegeket, számos állás alakult ki. Néhány lyukasztásnál csak egy-két állás fordul elı, de a zöme többféle képállásban létezik. Ezért az állások vizsgálatának csak minden periódusban és bélyegkiadásnál, sıt miden egyes címletnél külön vizsgálva van igazán értelme. Közöljük a lyukasztások állásainak ábráját, ahol a bélyegképhez viszonyítva a H (1, 2, 3, 4) jelő baloldali sor a vízszintesen (horizontális) lyukasztott, a V (1, 2, 3, 4) jelő jobboldali sor a függılegesen (vertikális) lyukasztott helyzeteket jelenti. A Dh (1,2,3,4) és Dv (1,2,3,4) az átlós (diagonális) lyukasztást jelöli. Lyukasztó készülékek: A lyukasztó készülékek általában egyszerre egy képet lyukasztottak, de már igen korán megjelentek az egyszeri mőködtetéssel több, két, három, öt, sıt egy sorban tíz képet lyukasztó készülékek is. Ezek a képek apró eltéréseik miatt egymástól megkülönböztethetık. Eddig csupán néhány

18 A KATALÓGUS FELÉPÍTÉSE ÉS HASZNÁLATA lyukasztásnál történt meg ez a vizsgálat, a jövı feladata a többszörös lyukasztások sorrendjének meghatározása. A meghatározott változatokat balról jobbra haladva, a katalógusszám után, tört jellel elválasztott római számmal jelöljük (pl. A/I, A/II stb.). A magyar bélyegeken használt lyukasztók mind kézi mőködtetésőek. Az osztrák, német és svájci tekercsbélyegekkel használt gépi lyukasztók, melyek a lyukasztások számát is regisztrálták (mint késıbb a francotyp gépek) nálunk nem honosodtak meg, mert mire divatba jöttek, megszőnt a tekercsbélyegek gyártása. Egyetlen lyukasztás a Szi 1, mely valamelyik, eddig még meg nem határozott ország gépi lyukasztása magyar bélyegen. A lyukasztók gyártóiról és típusairól keveset tudunk, néhány hazai cégtıl eltekintve, valószinüleg leginkább osztrák és német gyártmányú készülékeket használtak. (A Perfin 2000 februári száma ismerteti a pozsonyi Ruggyanta- és Fémbélyegzı-Gyár, ADLER D. cég készülékét, a 22. oldalon pedig bemutatjuk a bécsi M. HAMMER cég reklámlapjának hátoldalát a lyukasztó készülékkel). A könyvben használt rövidítések: (H) Magyarország (ČS) Csehszlovákia (A) Ausztria (Fiume) Fiumei Köztársaság (1919 1924) (I) Itália (Olaszország) (L) Lengyelország (RO) Románia (SHS) (J) Szerb-Horvát-Szlovén állam, (1920 ) Jugoszlávia (SHS-HO) Bélyegkibocsátás Horvátország részére (1918-1919) (SHS SLO) Bélyegkibocsátás Szlovénia részére (1918 1920) (SK) Szlovákia (BH) Bosznia-Hercegovina Bp. Budapest u. utca Vö: vesd össze Rt. Részvénytársaság lásd ott o. oldal pl. például É.: értékelés EÉ.: egyéni értékelés p. pont stb. és a többi többszörös olyan többfejes lyukasztó készülék, mely egyszeri mőködtetéssel több azonos lyukasztást készített Statisztika: A katalógus a korábban ismert adatokhoz képest 170 újonnan felfedezett privát lyukasztást tartalmaz. Ugyanakkor kihagytunk kb. 43 önálló számmal szereplı lyukasztást, melyek vagy elrajzolás eredményei voltak, vagy más lyukasztások részének bizonyultak. 33 lyukasztásról, mely korábbi katalógusokban szerepel, nincsenek adataink, ezért azoknak csak a képét közöljük. Jelenleg 522 magyar privát perfinnél (56%) ismerjük a cég nevét és telephelyét, és további ~128 lyukasztásnál csak a telephelyét.

A KATALÓGUS FELÉPÍTÉSE ÉS HASZNÁLATA 19 A katalógus tartalma: Hivatalos lyukasztások (Posta) 8 (Siemens távirat) 7 Privát lyukasztások (Államépítészeti Hivatal) 11 összesen: 26 darab A 43 B 73 C 16 D 21 E 49 F 54 G,Gy 53 H 63 I 0 4 J 16 K 70 L 30 M 94 N,Ny 29 O,Ö 12 P 45 R 36 S 68 Sz 19 T 24 U,Ü 12 V 22 W 28 Y 2 Z 08 Szá 15 Szi 10 összesen: 916 darab Bosznia-Hercegovina összesen: 41 darab Egyéb összesen: 18 darab mind összesen: 1001 darab

PRIVÁT PERFINEK KATALÓGUSA 39 A 1 Az Anker Élet- és Járadékbiztosító Társaság C A + horgony Budapest, V. Deák tér [94] [15] 14 Bp.4, Alpár, Késmárk, Miskolc, Nagylak, Pozsony, Szepesváralja, Szomb, Verbó, palota 1908.06.14 1912.01.18 60 0,66; 0,74 1900 1916 Vö: (A) De 18 A 2 Adalbert Blau Szállítmányozási Rt. E A.B.Sz.R. Budapest [54] 10-1-12-1-9-8-1-11-1 [4,6; 3] 20,4 Bp.55, 62, 70, 72, Alsó..., Arad, Bánréve, Nagybecskerek 1910. 1924.12.22 0,38; 0,5; 0,58; 0,64 1900 1932 10 10 20 (1916) Általános Beszerzési és Szállítási Rt., Bp. V. Kádár u. 4. A 3 B A.D. / ÉS F. Budapest [58] 13-1-14-1 / 9-8-11-1 [6; 5,75; 3,75; (14,7)] 14 / 13 Bp.4 1905.05.08 1912.03.05 150 0,7 1900 1916 A 4 Gyır [56] 19 / 11-6-9-11 [18; 2,9; (18)] 12 Gyır 2.08.22 300 1,0; 0,88; 0,6 1916 1926 A* A // D / L / E / R A 5 Moskovits Adolf és Fiai, "Adria" Ipari és Mezıgazdasági Rt. D ADRIA Nagyvárad [47] 10-11-11-5-10 [5] 18,8 Nagyvárad-Újváros, Nagyvárad 2, 3 1897.11.03 1917.05.30 200 100 20 30 0,84 1877 1919 A 6 Adria Magyar Királyi Tengerhajózási Rt. A ADRIA Fiume [58] 12-14-14-6-12 [7,5] 29,75 Fiume 1913. 1914.03.12 0,86 1900 1916 300** ** É: bélyegpáron teljes lyukasztás: 700 pont. A 7 Ábrahám Emil, vászon- pamut- és jutaáruk gyári raktára B A.E. Illetékbélyegen is Budapest, V. Sas u.21. [32] 15-1-15-1 [7,2] 14,6 Bp.4 1909.04.09 1912.08.09 150 0,78 1900 1916 A

PRIVÁT PERFINEK KATALÓGUSA 175 Szi 1 A (kör átlóval) [25] [10,3] 10,5 Bp.9 1912.10.01 1912.11.28 300 0,76 1900 1916 Vö: (A) De 5 Nem azonos lyukasztó Szi 2 Az Anker Élet- és Járadékbiztosító Társaság C (horgony) Budapest, V. Deák tér, Anker palota [52] [15] 14,1 Bp.503 1913.03.12 1926. 30 30 40 0,64; 0,72 1900 1932 Szi 3 Az Anker Élet- és Járadékbiztosító Társaság C (horgony) Budapest, V. Deák tér, Anker palota [41] [16,1] 13,2 Bp.9, Szabadka 1913.05.10 30 40 Illetékbélyegen is 0,8 1900 1926 Többszörös Szi 4 Az Anker Élet- és Járadékbiztosító Társaság C (horgony) Budapest, V. Deák tér, Anker palota [26] [18] 15 Bp.9, Kassa, Szeged, Szombathely 1912.11.28 1941.10.01 1,00 1932 1945 30 30 Perfin, 2000 september: lebélyegzés (Templom 2 f és 30 f) Kassa 2, 1941.I.21. Szi 5 Szál Ferenc halkereskedı és szılıtulajdonos A (hal) Szi 6 Apatin [67] [10] 18 Apatin 1912.01.09 1912.08.30 [69] [15,5] 14 Arad 300 0,6; 0,85 1900 1916 0,52; 0,62 1877 1888 A* (bárány gloriolával) 600 Szi 7 A* (hajó) [60] [20,2] 16,1 Bp., Arad 300 0,62 1900 1916 Szi

BOSZNIA HERCEGOVINA 187 BH 1 Albert Broz Sarajevo (Szarajevó) [35] 15-1-18-1 [7,8] 15 A.B. 1906 1917 BH 2 A.H.P [47] 14-1-16-1-14-1 1906 1917 BH 3 Angol Osztrák Bank Kirendeltsége * A.O.B. Belgrád (Beograd, Szerbia) [54] 15-1-16-1-20-1 [7,6] 21,2 Belgrad 1918.05.22 1917 1918 Közli: (BSG; Sand) Vö: (H) A 31 Azonos lyukasztó BH 4 Adler és Társa (?) Sarajevo (Szarajevó) [28] 15-1-11-1 [8] 14,7 A.T. 1879 1906 Vö: (H) A 38 Nem azonos lyukasztók BH 5 Bau Actien Gesellschaft Sarajevo (Szarajevó) [49] 17-1-14-1-15-1 B.A.G. 1906 1917 BH 6 * B. B. [42] 20-1-20-1 [7,8] 16,8 1916.10. 0,64 1906 1917 Vö: (H) B 12 Valószínőleg azonos lyukasztó BH 7 Cellulosefabrik Drvar D C.D Drvar Ostrelj [32] 13-1-17-1 [7,2] 11,6 Drvar Ostrelj 0,84 1906 1918 BH

200 KÉPEK W 21 Szi 10 Szá 8 Szá 12, 13 W 25.5 Szá 3 Szá 9 G 32.5 Szi 6 Szá 4.5 Szá 9.5 G 45 Az M 78 perfin ötször hajtogatott és egyszerre lyukasztott tömbje. Szi 7 Szá 6 Szá 11

KÉPEK 201 Az A 9 pefin illetékbélyegen, kérvényen