Didaktika 1. Tanügyi és iskolai szabályozás 3. Tantervi követelmények
A tanítási-tanulási folyamat rendszeralkotó tényezői Képzési inputok (tanterv, kurzustartalmak) Transzformáció (oktatási folyamat) Outputok (teljesítmények, motivációk) 3. 2. 1. Visszacsatolási körök: 1. tanulói teljesítményértékelés 2. folyamatértékelés (a legtöbb értekelendő elem) 3. tanterv (kurzus) értékelés Az értékelés: rendszeroptimalizálási eszköz 2012/2013. őszi félév 2
A tanítási-tanulási folyamat rendszeralkotó tényezői inputok Társadalmi célok Kliensek céljai Pedagógiai program Helyi tanterv A tanuló előzetes tudása Az oktató felkészültsége Infrastruktúra transzformáció A tanítási tevékenység A tanulási tevékenység Az oktató személyisége A tanuló személyisége Az oktató-tanuló viszony A rendelkezésre álló idő/ismeretek aránya A közvetlen környezet attitűdjei outputok Mérhető tanulási eredmények Nem mérhető tanulási eredmények A pedagógiai kultúra fejlődése (a pedagógus) 2012/2013. őszi félév 3
A TANTÁRGYI PROGRAMOK KÉSZÍTÉSE: (A TANÍTÁSI-TANULÁSI FOLYAMAT TERVEZÉSE) 1. tantárgyak kialakítása (amennyiben szükséges) 2. tanítási célok meghatározása (kompetenciák) 3. tananyagtartalmak kiválasztása, majd a 4. tananyag belső strukturálása: ( lineáris-koncentrikus-spirális ) tananyag-elrendezés témakörök, tematikus egységek szimultaneitás - szukcesszivitás 5. követelmények meghatározása 2012/2013. őszi félév 4
A TANTÁRGYI PROGRAMOK KÉSZÍTÉSE: (A TANÍTÁSI-TANULÁSI FOLYAMAT TERVEZÉSE) 6. tanulói (tanári) tevékenységek megtervezése 7. tanulásszervezési munkaformák: frontális, csoportos, páros, egyéni 8. stratégiák, módszerek, taneszközök 9. tanulói értékelés 10. folyamatértékelés / programértékelés ( minőségbiztosítás ) 2012/2013. őszi félév 5
1. Tantárgyak kialakítása (tantárgy és műveltség viszonya): TELJES TANANYAG Hogyan legyenek tantárgyak belőle? 2012/2013. őszi félév 6
1. Tantárgyak kialakítása (tantárgy és műveltség viszonya): NAT műveltségterületek - 1 műveltségterület = 1 tantárgy 2012/2013. őszi félév 7
1. Tantárgyak kialakítása (tantárgy és műveltség viszonya): Diszciplináris tárgyak: -alapvetően a tudományok logikáját követik - a többi tárgytól független tartalmaik vannak - mindig kimarad valami 2012/2013. őszi félév 8
1. Tantárgyak kialakítása (tantárgy és műveltség viszonya): Holisztikus tantárgytervezés: mindig az egészet tartja szem előtt nem maradnak lyukak az elvárt tudásban nem a tudományos kánon, hanem a fejlesztési célok alapján tervezünk 2012/2013. őszi félév 9
1. Tantárgyak kialakítása (tantárgy és műveltség viszonya) tantárgytípusok A tudományokhoz való viszony alapján: A tantárgy vizsgálati tárgya alapján: A képzésben betöltött szerepe alapján: A tudás egészében betöltött szerepe alapján: -diszciplináris -integrált: tantárgyblokk, integrált, komplex tantárgy, projekttantárgy - know-how típusú tantárgyak (kompendium) -társadalomtudományi -természettudományos, -művészeti -emberrel foglalkozó -közismereti tárgyak -alapozó tárgyak -szakmai tárgyak -eszköz jellegű tárgyak -tartalom jellegű tárgyak 2012/2013. őszi félév 10
2. Tantárgyi célok (kompetenciák) kialakítása 2006. szeptember 5. Az Európa Parlament és a Tanács ajánlása: Az egész életen át tartó tanulás Európai Képesítési Keretrendszerének létrehozásáról 2012/2013. őszi félév 11
2. Tantárgyi célok (kompetenciák) kialakítása Kompetencia (az Európa Parlament szerint) adott helyzetben megfelelő tudás készségek attitűdök ötvözete Kulcskompetencia: Támogatják a személyes önmegvalósítást A társadalmi beilleszkedést Az aktív állampolgári létet A munkába állást 2012/2013. őszi félév 12
2. Tantárgyi célok (kompetenciák) kialakítása Az élethosszig tartó tanulás kulcskompetenciái: Anyanyelven folytatott kommunikáció Idegen nyelvű kommunikáció Matematikai és természettudományos-műszaki kompetenciák Digitális kompetenciák A tanulás megtanulása Személyközi és állampolgári kompetenciák Vállalkozói kompetencia Kulturális kifejezőkészség 2012/2013. őszi félév 13
3. Tananyagtartalmak kiválasztása Tananyagközpontú (tematikus) középpontjában a tanítandó tananyag áll a tudásanyag tételes felsorolása mit kell tanítani Tevékenységközpontú (didaktikus) középpontjában a tanulói tevékenység áll előírja, milyen tevékenységre kell ösztönözni a tanulókat, mit kell elvégeztetni velük mit kell a tanulóknak tenniük Teljesítményközpontú (taxonomikus) pontos rendszerbe foglalja az egymásra épülő teljesítményszinteket, amelyeket lépésről-lépésre kell elsajátítaniuk a tanulóknak mikor, mit, milyen szinten kell teljesíteniük a tanulóknak 2012/2013. őszi félév 14
4. Tananyagtartalmak elrendezése Lineáris minden tananyag-elem (adat, összefüggés, tevékenység) csak egyszer fordul elő nincs idő elmélyülésre kifejezetten hajlamosít a túlzsúfolásra Koncentrikus bizonyos tartalmak bővített formában újra megjelennek lehetőséget biztosít az ismétlésre sok lehet a részletismeret 2012/2013. őszi félév 15
4. Tananyagtartalmak elrendezése Spirális-teraszos a tanult dolgok újra és újra előkerülnek más-más szempont szerint a nagy összefüggések elsőbbséget élveznek teraszok: megállás, elmélyülés egy-egy anyagrészben (érdeklődés szerint) időigényes, de a leghatékonyabb Az elrendezést többféleképpen lehet vizsgálni: egy tantárgy teljes struktúrájára vonatkoztatva egy tantárgy egy évfolyamára kisebb egységekre (témakörökre) 2012/2013. őszi félév 16
4. Tananyagtartalmak elrendezése Szimultaneitás szukcesszivitás: Szimultán (párhuzamos) elrendezés A különböző tárgyak tartalmának azonos időben történő feldolgozása Pl.: Magyar nyelv és irodalom Matematika Idegen nyelv Biológia Történelem 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. Szukcesszív (soros) elrendezés Az egyes tantárgyak tartalmi egymásra épülése (évfolyamonként) 2012/2013. őszi félév 17
A tananyag rétegei Törzsanyag: Adott tárgyon belül a minden tanulónak szóló közös műveltség Iskolai tananyag: Az iskolánként eltérő többlet, alkalmazkodás a helyi sajátosságokhoz Egyéni tananyag: A tanulók differenciált fejlesztését teszi lehetővé, Meghatározása tanári, tanulói feladat Minimális kompetencia: Több tárgy közös (eszköz)tudása 2012/2013. őszi félév 18
5. A követelmények meghatározása Követelmény: a tanulótól elvárt tudás: információk, készségek, képességek, cselekvések, magatartások, attitűdök, érdeklődések, szokások, világkép Biztosítják a célok megvalósulását A követelmények alapján következtethetünk az aktuális tanulásszervezési feladatokra: mikor, mit kell tennünk az adott követelmény eléréséhez 2012/2013. őszi félév 19
5. A követelmények meghatározása A követelmények követelményei: Előre meghatározott: ne menet közben / utólag találjunk ki követelményeket (se a könnyítés, se a nehezítés miatt) Egyértelmű és konkrét (pontosan írja le a tanuló által végzett tevékenységeket) Nyilvános (minden érintett számára hozzáférhető) Reprezentatív : azt követeljük, amivel foglalkoztunk követelménytaxonómia 2012/2013. őszi félév 20
5. A követelmények meghatározása B. Bloom (1956) Követelménytaxonómia Területei: Kognitív Vezérelv: tartalmi komplexitás (egyszerű bonyolult) Affektív : absztrakciós szint (konkrét absztrakt) vezérelv : az értékek interiorizációja Pszichomotoros: vezérelv: a mozgások komplexebbé válása 2012/2013. őszi félév 21
5. A követelmények meghatározása B. Bloom (1956) Követelménytaxonómia Tartalmi oldal Műveleti oldal Tény Fogalom Összefüggés Ismeret Megértés Alkalmazás Magasabb rendű művelet Emlékezetfejlesztő gondolkodásfejlesztő stratégia A megtanított és számonkért tananyag viszonya (követelményreprezentáció) Tantervi mátrix (a korrekt mérőeszköz-készítés alapja) 2012/2013. őszi félév 22