29/116 Összeállította: Központi Statisztikai Hivatal www.ksh.hu III. évfolyam 116. szám 29. szeptember 1. Távközlés, internet, kábeltelevízió, 28 A tartalomból A távközlési szakágazat gazdasági mutatói 1. ábra 1 Összefoglalás 2 Telefonszolgáltatás 2 Vezetékestelefon-szolgáltatás 2 Mobiltelefon-szolgáltatás 2 A vezetékes- és a mobiltelefon-forgalom adatainak összehasonlítása 3 Internetszolgáltatás 4 Kábeltelevízió-szolgáltatás Összefoglalás A korábbi évekhez hasonlóan a távközlési szolgáltatások 28-ban is nagy fejlődésen mentek keresztül. A szélessávú internet terjedésével már szinte teljesen eltűnt a betárcsázós hozzáférés; a mobiltelefonálás egyre jobban visszaszorítja a vezetékes vonalak használatát; s egyre népszerűbb a digitális kábeltévé-szolgáltatás is. A vezeték nélküli kategórián belül a mobil internetesek (pl. GPRS, EDGE, 3G/HSDPA alapú internetszolgáltatás) csoportja egy év alatt 6-kal gyarapodott: a 12 millió feletti darabszámú mobil-előfizetés jóval nagyobb potenciális ügyfélkört jelent, mint a 2,2 millió kábeltévés, vagy a 3,1 millió telefonvonalhoz tartozó előfizető. A mobilszolgáltatás piacán továbbra is nagy verseny van, ugyanakkor nem rendeződtek át lényegesen az erőviszonyok. Mindhárom szolgáltatónak célja a mobil internet terjesztése, mind földrajzi értelemben, mind ügyfélszám tekintetében. Háromszor akkora ütemben növekedett egy év alatt a kábeltévés internetszolgáltatás ügyfélköre, mint az xdsl-é, s egyre inkább számolni kell az egyéb kategóriában számon tartott LAN-, vagy optikai internettel is. A televízióműsor-terjesztés piacán új szereplő, a Magyar Telekom műholdas tévéje, a T-Sat megjelenése növelte a versenyt. Egyre több cég kínál IPTV-szolgáltatást telefonvonalon keresztül; továbbá elindult a földi digitális műsorszórás, és elérhetőek már a nagy felbontású tévéműsorok (HD) is. A jelentősebb kábelszolgáltatók és számos kisebb is árulnak digitális csomagokat, amelyekkel több műsort, jobb képminőséggel, kiegészítő funkciókkal és drágábban tudnak értékesíteni. Előzetes adatok szerint 28-ban a távközlési szakágazatban a legalább 5 főt foglalkoztató vállalkozások nettó árbevétele 1182 milliárd forint volt, folyó áron 5-kal alacsonyabb az egy évvel korábbinál. A beruházások értéke 145 milliárd forint, folyó áron 2-kal magasabb, mint 27- ben. A távközlési szakágazatban 28-ban 15,8 ezer főt, az előző évinél 2-kal kevesebbet foglalkoztattak főállásban, teljes munkaidőben. A havi bruttó átlagkereset 454 ezer forint volt, 5-kal több, mint 27-ben, illetve jóval magasabb a 199 ezer forintos nemzetgazdasági átlagnál. Milliárd forint 1 2 1 5 Előző év= 13 12 9 11 75 6 45 9 3 15 7 22 23 24 25 26 27 28 a a Előzetes adat. Nettó árbevétel (milliárd forint) Beruházás (milliárd forint) Nettó árbevétel indexe (előző év = ) Beruházás indexe (előző év = ) Az árbevétel csökkenésében számos tényező közrejátszik így az is, hogy több nagyobb árbevételű cég kikerült a távközlési szakágazatból (például az információtechnológiai körbe), ezért ezeknek az adatai már ott jelennek meg. Folyamatosan csökken továbbá a vezetékes vonalak száma és a hívások összesített időtartama, s bár nőnek a mobiltelefon-, internet- és kábeltévé-szolgáltatás volumenadatai, 24 óta mérséklődnek a távbeszélő-szolgáltatás fogyasztói árai. 28-ban,4-os árcsökkenés következett be, 6-os infláció mellett. Tapasztalati úton is megállapítható, hogy az új csomagok bevezetésétől számított egy év elteltével mind az internetezéshez, mind a mobiltelefonáshoz lehet a bevezető időszakihoz képest kisebb díjú, de azonos tartalmú szolgáltatáscsomagot találni a piacon. 3, 2,5 2, 1,5 1, Átlagos hívásidőtartam és a fogyasztói árak Átlagos hívásidő (perc) 3,5 22 23 24 25 26 27 28 2. ábra Árindex (előző év = ) 11 18 16 14 12 98 96 94 92 9 Vezetékes hálózatból kiinduló hívások átlagos ideje (perc) Mobilhálózatból kiinduló hívások átlagos ideje (perc) Távbeszélő-szolgáltatás fogyasztóiár-indexe (előző év = ) Fogyasztóiár-index (minden termékre és szolgáltatásra, előző év = )
2 Távközlés, internet, kábeltelevízió, 28 Statisztikai tükör 29/116 Telefonszolgáltatás Vezetékestelefon-szolgáltatás A távközlésen belül a telefonos szolgáltatások területét 28-ban hasonlóan a korábbi évekhez a mobilkészülékek térnyerése határozta meg a vezetékes telefonokkal szemben. A vezetékes vonalak száma 5-kal csökkent 28-ban, annak ellenére, hogy fokozatosan terjed a kábeltelevíziós hálózaton keresztül történő telefonálás lehetősége is (a vonalak több mint 8-án). 28 végén az országban 3 millió 115 ezer vezetékes telefonvonal működött, ez 22-ben 555 ezerrel több volt. Az összes vezetékes vonalból 2 millió 556 ezer volt hagyományos, 559 ezer volt ISDN előbbiek száma 167 ezerrel, utóbbiaké 18 ezerrel csökkent egy év alatt. 28-ban lakosra 31,1 vezetékes fővonal jutott, egy évvel korábban 32,7. Az elterjedtségi mutató nemzetközi összehasonlításban 1 meglehetősen alacsony, nem éri el az uniós átlagot (46), ugyanakkor Szlovéniát és Észtországot leszámítva magasabb, mint a kelet- és a közép-európai országokban (pl. Szlovákiában 2, Csehországban 22). Az unióban a legmagasabb értéket Németország képviseli, ott 62 vonal jutott lakosra. Az európai országok zömére elmondható, hogy a vezetékes telefonálás elterjedtségi mutatói folyamatosan csökkennek az utóbbi években. Magyarországon belül a legtöbb vezetékes vonal ezer lakosra Budapesten jut (57), a legrosszabb mutatókkal Észak- és Dél-Alföld megyéi rendelkeznek (238, illetve 246). Szabolcs-Szatmár-Bereg és Bács-Kiskun megyék adata volt a legalacsonyabb (211, illetve 237), ami nagymértékben korlátozza ott az xdsl-internet terjedését is. A vezetékes telefonokról kezdeményezett beszélgetések száma internethívások nélkül egy év alatt közel kétszer akkora ütemben csökkent a fővonalakéhoz képest. A 9-os mérséklődés (27-ben 15) következményeként valamivel kevesebb mint 2 milliárd volt 28-ban a kezdeményezett beszélgetések száma. A betárcsázós (dial-up) internet szerepének zuhanása és a szélessávú kapcsolatok rendkívül markáns térnyerése nyomán az internethívások száma és időtartama is erőteljesen, 58 62-kal mérséklődött 27-hez képest. A kedvezményes telefontarifáknak és előfizetői csomagoknak is köszönhetően a beszélgetések (internethívások nélküli) átlagos ideje 2-kal bővült 27-hez viszonyítva. 9 7 6 5 4 3 2 1 Vezetékes hívások időtartamának megoszlása 22 23 24 25 26 27 28 Helyi Belföldi Nemzetközi Internet 3. ábra Mobiltelefon-szolgáltatás A mobil-előfizetések száma az egyre telítődő piacon még mindig emelkedik, bár az ezredforduló környékén tapasztalható dinamikus növekedés 26-ig fokozatosan mérséklődött. 28 végén 2 az előfizetések száma meghaladta a 12,2 milliót, ez majdnem négyszerese volt a vezetékes vonalakénak. 28-ban a megelőző éves bővüléssel megegyezően 11-kal, közel 1,2 millióval nőtt az előfizetések száma. Magyarországon továbbra is a feltöltőkártyás előfizetések (pre-paid) a gyakoribbak, annak ellenére, hogy részarányuk évről évre csökken: 28 végén az összes előfizetésen belül 61 volt. A mobiltelefonok elterjedtsége magasnak mondható: lakosra az uniós átlaggal azonos számú 122 előfizetés jutott, a 22 28 közötti (EU 27-re számított) átlagos növekedési ütemük is megegyezett az unióssal (évi 1). 28-ban a mobiltelefon-szolgáltatásból eredő nettó árbevétel (469 milliárd forint) folyó áron 1-kal volt kevesebb, mint 27-ben. A mobilhálózatokból kezdeményezett hívások száma közel 7,8 milliárd volt 28-ban. 8-kal több hívást kezdeményeztek 27-hez képest, ez a korábbi éves növekedésnél kicsivel magasabb. A mobilhívások időtartama megközelítette a 15,8 milliárd percet, ami az egy évvel korábbinál 15-kal nagyobb, csaknem megegyezik a 27-es növekedési ütemmel. Továbbra is meghatározó a saját hálózaton belüli hívásforgalom, aránya évek óta növekszik, a beszélgetések több mint 63-a már ott zajlik. A vezetékes- és a mobiltelefon-forgalom adatainak összehasonlítása A mobilhálózatokban kezdeményezett hívások száma már majdnem négyszer annyi, mint a vezetékes hálózatokban kezdeményezetteké, összes idejét tekintve pedig annak 2,5-szerese. A mobilhívások a telefonos beszélgetések számából, a beszélgetések időtartamából viszont csak 72-kal részesednek. Így a vezetékes hálózatban kezdeményezett hívások átlagos ideje továbbra is jelentősen hosszabb: 28-ban 3,1 perc volt (internethívások nélkül), szemben a mobilhálózat 2, perces átlagos idejével. 4. ábra Vezetékes vonalak és mobil-előfizetések száma, hívások időtartama Millió darab 18 16 14 12 1 8 6 4 2 22 23 24 25 26 27 28 Milliárd perc 18 16 14 12 1 8 6 4 2 Távbeszélő fővonalak száma (millió darab) Mobiltelefon-előfizetések száma (millió darab) Vezetékes hálózatban kezdeményezett hívások időtartama (milliárd perc) Mobilhálózatból kezdeményezett hívások időtartama (milliárd perc) A mobiltelefondíjak mérséklődését mutatja, hogy a küldött SMS-ek amelyek az olcsóságuk miatt helyettesítői lehetnek a beszélgetésnek számának 6-os növekedése alatta marad a többi mutató bővülésének; a GPRS-adatforgalom pedig egy év alatt a hétszeresére nőtt. 28-ban 129 percnyi beszélgetés jutott egy mobil-előfizetésre, ez mérsékeltebb növekedés a korábbi időszakokhoz képest, illetve jóval kisebb, mint a vezetékes telefonon történt beszélgetések 1992 (internethívások nélkül 1927) perce. Ugyanakkor míg 22-ben a vezetékes vonalak és a mobil-előfizetések számának összesített értékében 65-kal volt jelen a mobiltelefon, addig 28 végén ez az arány már. A hívások darabszámát, illetve időtartamát tekintve 6 év alatt 1,5-, illetve 2,4-szeresére nőtt a mobilbeszélgetések aránya (internethívások nélkül 1,4-, illetve 1,9-szeres a változás). 1 Nemzetközi Távközlési Unió (ITU), http://www.itu.int, 29. június 3. 2 29 I. negyedévében már csökkent a mobil-előfizetések száma.
Statisztikai tükör 29/116 Távközlés, internet, kábeltelevízió, 28 3 5. ábra Vezetékes és mobilbeszélgetések időtartama és megoszlása Milliárd perc 18 15 12 9 6 3 22 23 24 25 26 27 28 Vezetékes hálózatból indított beszélgetések percideje (internetcélú hívások nélkül) Mobilbeszélgetések percideje Mobilbeszélgetések percidejének aránya az összes beszélgetésen belül ( ) A kimenő nemzetközi beszélgetések percidejének 9-a irányult Európába. A legnépszerűbb célországok Németország, Románia, Ausztria, Nagy-Britannia, és Olaszország. 1. tábla Vezetékes és mobilhálózatból indított (kimenő) nemzetközi hívások időtartamának megoszlása, 28 Ország Hívások időtartama, millió perc Ebből: mobilhálózatból indított hívás, millió perc Mobilhálózatból indított hívások időtartamának aránya, Hívások időtartamának megoszlása, Európa 449 315 7 9 ebből: Németország 94 57 6 19 Románia 65 5 78 13 Ausztria 56 41 74 11 Nagy-Britannia 35 22 64 7 Olaszország 28 22 78 6 Egyesült Államok 19 8 45 4 Egyéb 31 16 53 6 Összesen 499 34 68 A nemzetközi bejövő hívások idejének szintén 9-a származott 27-ben 3 Európából, a teljes mennyiség negyede Németországból, tizede pedig Nagy-Britanniából, illetve Hollandiából. 9 7 6 5 4 3 Internetszolgáltatás A gazdaság és a társadalom informatizálódásának (az információs társadalom kialakulásának) egyik fokmérője a hálózatok és az internet elterjedése. Magyarországon az 199-es évek elején jelent meg az internet. A 16 74 év közötti magyar lakosságból 27-ben több mint 3,9 millióan (51,6), 28-ban mintegy 4,5 millióan (58,7) használták az internetet. A tevékenységek ágazati osztályozási rendszerében (TEÁOR) önálló internetszolgáltatói szakágazat nem található, 28-ban a szolgáltatók nagy része (55-a) a távközlési szakágazatban fejtette ki tevékenységét, a tizennyolc nagyméretű 4 internetszolgáltató közül tizenhét itt működik. A középméretű vállalkozások a távközlési (72,), az információtechnológiai szolgáltatás (9,3), valamint a rádió-televízió műsorszolgáltatás, építőipar ágazatokhoz tartoznak. Az internetszolgáltatás szempontjából kisméretű vállalkozások legtöbbje a távközlési (48,7), az információtechnológiai szolgáltatás (14,2) és a kiskereskedelem ágazatban (8,7) működik. 27-től 28-ig 77-tel, összesen 43-ra növekedett az internetszolgáltatást nyújtó vállalkozások száma. Erős koncentrációra utal, hogy a tizennyolc legnagyobb előfizetőszámmal rendelkező vállalkozás a közel 2 millió 311 ezer előfizető 88,3-át tudhatta magáénak, a középméretű vállalkozásoknál az előfizetések 7,6-a, az előfizetőnél kevesebbet számláló vállalkozásoknál az előfizetéseknek mindössze 4,1-a volt jelen. Az internet-hozzáférési szolgáltatások összes nettó árbevétele 27-ről 28-ra 29,2 milliárd forinttal, 141,8 milliárd forintra bővült (25,9-os növekedés). Az xdsl-előfizetésekből származó árbevétel összesen közel 6,4 milliárd forinttal, mintegy 64,6 milliárd forintra nőtt a 27. évihez képest (11,1-os éves növekedés). A kábeltévésinternet-előfizetésekből származó árbevétel 17,1-kal bővült egy év alatt, a vezeték nélküli szegmensben 87,7-os, az egyéb kategóriában 25,9-os emelkedés volt tapasztalható. Árbevétel (milliárd forint) Az internet-hozzáférési szolgáltatások nettó árbevétele 16 14 12 6 4 2 6. ábra 22 23 24 25 26 27 28 A piacon rövid idő alatt jelentős átrendeződés zajlott le. Az időközben korszerűtlenné vált modemes és ISDN-szolgáltatások előfizetői áttértek az xdsl-, a kábeles vagy a vezeték nélküli internetre, emellett újabb előfizetőket is tudtak szerezni a szolgáltatók. A vezeték nélküli előfizetéseken belül rendkívül hangsúlyos a mobil internet. Az internet-előfizetések száma 23-tól 28-ig több mint 28,2-os éves átlagos növekedési ütemmel fejlődött. 27-ről (1,8 millió) 28-ra közel 479 ezer előfizetővel, 2 millió 311 ezerre gyarapodott az előfizetések száma. Hozzáférési szolgáltatás szerint az xdsl-nél 9,1-os, a kábel-tv-csoportban 27,4-os volt az előfizetőiszám-bővülés az előző évhez képest. A vezeték nélküli internetnél 27-től 28-ig 56,1-kal nőtt az előfizetések száma, a modemeseké és az ISDN-előfizetőké összesen 6,7-kal esett vissza a fenti időszakban. Az egyelőre alacsony részarányt képviselő, egyéb kapcsolaton keresztül internetező előfizetők száma 2,6-szeresére nőtt. Előfizetések száma (ezer darab) Kapcsolt vonal+isdn xdsl Kábel-tv Vezeték nélküli Egyéb 7. ábra Az internet-előfizetések száma hozzáférési szolgáltatások szerint 25 2 15 5 22 23 24 25 26 27 28 Kapcsolt vonal+isdn xdsl Kábel-tv Vezeték nélküli Egyéb 3 27-es a legfrissebb adat. 4 Szolgáltatóméret: 1 internet-előfizető felett nagyméretű, 1 közötti internet-előfizető esetén középméretű, internet-előfizető alatt kisméretű.
4 Távközlés, internet, kábeltelevízió, 28 Statisztikai tükör 29/116 28-ban a 678 ezer vezeték nélküli előfizetés több mint 84-át a mobil internet (pl.: GPRS, EDGE, 3G/HSDPA alapú internetszolgáltatás) adta, 27-ben a 434 ezer darab vezetéknélküliinternet-előfizetés 82-át nyújtották mobiltechnológián keresztül. A korábbi időszakoknak megfelelően tovább csökkent a kapcsolt és ISDN-vonali internetre előfizetők köre, 27-ről 28-ra 3,4-ról 1,1-ra. Növekedett viszont a kábeles, a vezeték nélküli és az egyéb kapcsolattípust választók száma. Az internetes kapcsolattípusok megoszlása jelentős változáson ment keresztül. 27-hez képest az xdsl aránya 5,4 százalékponttal mérséklődött, a kábeltelevízió-hálózatos csoport,3, a vezeték nélküli internetet igénybe vevők köre 5,6 százalékponttal bővült. 28-ban az internet-előfizetések régiós megoszlásánál kitűnik, hogy Közép-Magyarország rendelkezik az országos xdsl-előfizetések 45,1-ával. A régió aránya ugyanakkor a kábeltelevíziós hálózaton elérhető internetnél 37,8, a vezeték nélküli hálózaton elérhető internetnél (mobil internet nélkül) pedig csupán 15,5. 27-ben a fenti régió részesedése a kábeltelevízió-hálózaton elérhető internetnél még 4,8 volt. A tárgyévben a legalacsonyabb arányú (az országos adatnak csupán 7,9-a) xdsl-előfizetéssel rendelkező régió a Dél-Dunántúl. A legkevesebb xdsl-kapcsolattípusú előfizetés Békés megyében volt, a legtöbb Budapesten. A kábeltelevízió-hálózaton keresztüli internetelérhetőség 28-ban Nógrád megyében volt a legkisebb, annak ellenére, hogy 27-hez képest 32,9-kal, tehát az országos előfizetői szám növekedési üteménél 5,5 százalékponttal volt nagyobb ott a fejlődés. 2. tábla lakosra jutó xdsl- és kábelkapcsolati típusú internet 28 végén Országok xdsl Kábel Összesen Ausztrália 199 43 242 Ausztria 139 72 211 Belgium 164 114 278 Csehország 68 37 15 Dánia 226 99 325 Egyesült Államok 13 137 239 Finnország 259 41 3 Franciaország 266 14 2 Görögország 135 135 Hollandia 218 134 352 Írország 151 24 175 Izland 316 316 Kanada 13 156 286 Koreai Köztársaság 77 15 182 Lengyelország 72 31 13 Luxemburg 256 42 298 Magyarország 72 152 Nagy-Britannia 224 61 285 Mexikó 51 19 7 Németország 254 19 273 Norvégia 238 69 37 OECD 133 64 198 Olaszország 185 185 Portugália 94 63 157 Spanyolország 165 4 26 Svájc 232 97 329 Svédország 191 62 253 Szlovákia 66 12 78 Törökország 77 1 78 Új-Zéland 195 13 28 Forrás: http://www.oecd.org/dataoecd/21/35/3957479.xls Az egyéb hálózaton keresztüli internetes elérhetőség 27-hez viszonyítva 2,6-szeresére (83 42 előfizetésre) nőtt, elsősorban az egyre népszerűbb LAN-os (ez részben optikai kábeles szolgáltatás) internet terjedésének köszönhetően. Magyarországon 28 decemberében az lakosra jutó modemes és ISDN-előfizetések száma 2,5 volt, ugyanez ez a szám az xdsl-nél,3, a kábeltévés előfizetésnél pedig 71,5. A vezeték nélküli internetes előfizetők száma 67,5 volt lakosra vetítve, ebből a mobil interneté átlagosan 56,8. Az egyéb (pl. LAN) elérhetőségnél ugyanez a mutató 8,3 volt. 28 végén lakosra összesen 23 internetes előfizetés jutott Magyarországon. Az lakosra jutó internetes előfizetések száma 5 (mobil internet nélkül) Budapesten volt a legnagyobb (277,6), Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében a legkisebb (16,3). Régiós viszonyításban kimagaslik Közép- Magyarország lakosra jutó előfizetési száma (24,7), az ország legkevésbé ellátott része pedig Észak-Alföld (123,1). Az adatok kapcsolattípusonkénti vizsgálata alapján Budapest rendelkezik a legmagasabb arányokkal a modemes és az ISDN-előfizetések (4,8), az xdsl-előfizetések (132), valamint a kábeltelevízió-hálózat területén (118,6). A vezeték nélküli és az egyéb hálózatban viszont Nógrádé és Hajdú-Biharé a legnagyobb fajlagos mutatóval. A vezeték nélküli szegmensben Budapest az utolsó, melynek oka, hogy itt a legelterjedtebb, a legkiépítettebb a vezetékes (telefon, kábeltévé) hálózat. Kábeltelevízió-szolgáltatás Ma már egymilliónál is kevesebb helyen néznek földi sugárzású televízióműsorokat analóg antennák segítségével: a kábeltelevíziózás, valamint a fizetős műholdas vétel egyre dominánsabb előbbire Magyarországon 28-ban közel 2,2 millióan fizettek elő, számuk évente átlagosan majdnem 3-kal gyarapodott 24 óta. Új műsorterjesztési mód jelent meg 28-ban: a földi digitális rendszer (DVB-T) 6. Megjegyzendő, hogy a rádióműsor terjesztése is előbb-utóbb digitálissá válik (DAB), illetve mobil tévézésre (DVB-H) is lehetőség lesz utóbbira egyébként már most is van mód, mobil interneten keresztül. 28 végén lakosra 22 előfizetés jutott; lakásból 52 volt a vezetékes műsorelosztó hálózatba kapcsolva. Budapesten, Komárom- Esztergom, Győr-Moson-Sopron, Tolna, Veszprém és Zala megyében voltak a legmagasabbak az elterjedtségi mutatók: a lakosságarányos előfizetések száma 24 és 32 közötti, a hálózatba kapcsolt lakások aránya 59 71; a legalacsonyabbak pedig Jász-Nagykun-Szolnok és Szabolcs- Szatmár-Bereg megyében, ahol az előfizetők aránya 14, illetve 11, a bekapcsolt lakásoké 34, illetve 3. A 27-es adatok 7 alapján az EU 27 országából 11-ben 5 vagy afeletti a vezetékes műsorelosztásba bekötött lakások aránya (ide tartozik Magyarország is); 75 feletti ezek közül a Benelux-államokban és Máltán. Ugyanakkor 25 alatt van többek között az EU 5 legnépesebb országából Nagy-Britannia, Franciaország, Olaszország, valamint Spanyolország adata. Németországé meghaladja az 5-ot. A szolgáltatók számában nagy különbségek vannak, az ügyfél-koncentráció néhol egészen nagy: van, ahol egy szolgáltatóhoz tartozik az előfizetők 7-a, vagy annál is több (pl.: Svédország, Nagy-Britannia). A nagyobb kábeles elterjedtséggel rendelkező országok közül Németországban vagy Dániában egy-egy szolgáltatóé az ügyfelek 4 7-a. Magyarország 28. évi mutatója alacsonyabb, de az 5 legnagyobbhoz tartozik a kábeltévés előfizetők 64-a. A hazai előfizetők száma országos szinten 24 és 28 között átlagosan 2,8-kal nőtt évente, 28 végén meghaladta a 2 millió 191 ezret. A kábeltelevíziós hálózatba kötött lakások száma 2 millió 219 ezer. Ugyan- 5 A mobil internet területi megoszlását a kapcsolati mód jellegéből adódóan nem ismerjük. 6 212. január 1-jétől a tervek szerint megszűnik a hagyományos analóg földi sugárzású televíziós műsorszórás. http://www.meh.hu/szolgaltatasok/dtv/dtv27426.html 7 Cable Europe, 27. végi adatok, http://www.cableeurope.eu/index.php?page=facts-figures Ez a hozzáférhető legfrissebb nemzetközi adat.
Statisztikai tükör 29/116 Távközlés, internet, kábeltelevízió, 28 5 ezen időszakban majdnem 9,4-os volt a kábeltelevíziós szolgáltatásból eredő nettó árbevétel (28-ban 86,9 milliárd forint) éves átlagos növekedési üteme. 2 2 2 1 1 6 1 4 1 2 A kábeltévé-szolgáltatás terjedése Ezer darab 24 25 26 27 28 8. ábra A beruházások nagysága 24 óta arányaiban jelentős: a televíziós műsorcsomagokból, internet és telefon szolgáltatásából származó forintnyi nettó árbevételre 28-ban már 31 forint fejlesztés jutott, az összesített beruházási adat pedig meghaladta a 4,4 milliárd forintot. Természetesen ezek a kiadások csak részben célozzák a műsorterjesztés korszerűsítését, hiszen többen kínálnak már egyszerre telefon- és internetszolgáltatást. A cégek közül számos szolgáltató (16 feletti az arányuk) biztosít digitális csomagokat, avagy esetleg nagy felbontású (HD-) adást. A széttöredezett piacon nem mindenki engedhet meg magának nagyobb önálló fejlesztéseket, ezért előfordul, hogy a szolgáltatók együttműködnek egy másik, tapasztaltabb vállalkozással a telefon- vagy éppen az internetszolgáltatás terén. 6 4 2 A kábeltelevízió-szolgáltatás gazdasági mutatói Milliárd forint Kábeltévé-előfizetések száma (ezer darab) Kábeltelevíziózásba bekapcsolt lakások száma (ezer darab) Ebből csillagpontos rendszeren keresztül ( ) 24 25 26 27 28 9. ábra A fejlesztések eredménye az is, hogy 28 végén már a települések 65-án elérhető volt a kábeltévé, a bekötött lakások 96-a (27-ben 93-a) a korszerűbb és sokrétűbb szolgáltatást nyújtó csillagpontos kategóriába esik. Miközben egyelőre 2,2 millió lakásban vették igénybe ezt a szolgáltatást, négy év alatt 2,9-ről 4,3 millióra nőtt a potenciális kapacitás, a hálózatra felfűzhető lakások (homepass) száma. A műszaki feltételek javulására példa, hogy a műsor- és jeltovábbító rendszerek 9 7 6 Előző év = Kábeltelevízió-szolgáltatásból származó nettó árbevétel (milliárd forint) Beruházás (milliárd forint) Nettó árbevétel (folyó áron, előző év = ) 13 12 11 (KMJR) közel négyötöde csillagpontos, illetve fele alkalmas kétirányú adatátvitelre, így internetezésre is. 5 4 3 2 1 A kábeltelevíziós hálózatok technikai fejlődése Ezer darab 24 25 26 27 28 1. ábra A vezetékes műsorterjesztők meghatározó távközlési árbevételei is nagymértékben változtak. A kábeltévé-, internet- és telefonszolgáltatás összesített adatán belül az arányok eltolódtak az utóbbi két termék felé: míg 24-ben 11 volt az internetből származó árbevétel súlya, addig 28-ban már csaknem elérte a 27-ot, a telefonos árbevétel aránya pedig nulláról 9-ra nőtt. 28-ban 86,9 milliárd forint volt a kábeltévés díjakból eredő nettó összeg, 36,1 milliárd származott internet-, majdnem 12 milliárd telefonszolgáltatásból. Kábeltelevízió-szolgáltatók távközlési árbevétele Milliárd forint 14 12 6 4 Hálózatra felfűzhető lakások (homepass) száma (ezer darab) Csillagpontosan bekapcsolt lakások száma (ezer darab) Csillagpontos rendszerek aránya ( ) Kétirányú átvitelre (pl.: Internetszolgáltatásra) kialakított rendszerek aránya ( ) 24 25 26 27 28 Telefonszolgáltatásból származó árbevétel Internetszolgáltatásból származó árbevétel Kábeltelevíziós szolgáltatásból származó árbevétel 11. ábra 24 28 között az egy előfizetőre jutó kábeltévés díjbevétel 31 ezer forintról közel 4 ezerre nőtt. Egy programcsomag átlagos díja 3252 forint volt 28 végén (a legalacsonyabb nem számítva azt, ahol a szolgáltatás ingyenes, a legmagasabb 12 667 forint), ami majdnem 5-kal haladta meg 27 adatát. (27 végén 26-hoz képest alig 1-os növekedést lehetett megfigyelni.) Ez azt mutatja, hogy a bevezetett és több szolgáltatást 8 nyújtó digitális csomagok drágábbak ugyan, de egyre népszerűbbek. Az ár- és programcsomag-kínálat nagymértékben átalakult, azért is, hogy a szolgáltatók minél nagyobb eséllyel tudják megtartani ügyfeleiket az időközben olcsóbbá tett fizetős műholdas szolgáltatások ellenében. A Digi (DigiTV) 26-ban, illetve a Magyar Telekom 6 4 2 8 Például megfelelő eszközzel (merevlemezes set-top-box) rögzíthető a kiválasztott műsor, illetve elektronikus műsorújság, tematikus műsorcsomagok, filmkölcsönzés, videojátékok stb. is elérhetőek lehetnek.
6 Távközlés, internet, kábeltelevízió, 28 Statisztikai tükör 29/116 (T-Sat) 28-ban elindult műholdas szolgáltatása ugyanis nem csak a UPC Directtel szemben támasztott versenyt, hanem a kábeltévével szemben is. Kisebb népszerűségnek örvend, de létezik még az Antenna Digital (kódolt, vezeték nélküli műsorterjesztési megoldás) és az előfizetéses telefonvonalon keresztüli IPTV-szolgáltatás (T-Home, InviTV) is. A vezetékes piac egyébként is rendkívül telített, a nagyobb szolgáltatók sok esetben a másiktól tudnak csak új ügyfeleket szerezni, mégpedig úgy, hogy egymással párhuzamosan hajtanak végre bekábelezéseket, fejlesztéseket a lakásokig, a választás lehetőségét biztosítva ezzel a lakosságnak. Kábeltelevíziós árbevétel alakulása előfizető-arányosan Ezer darab 2 25 2 2 2 15 2 2 5 2 1 95 1 9 1 85 1 12. ábra 1 előfizetésre jutó árbevétel (ezer forint) 4 24 25 26 27 28 35 3 25 2 A 351 szolgáltató túlnyomó részének (6-ának) legfeljebb előfizetője van, és csak alig 13-nak van 1 ezernél több. A koncentrációt jelzi, hogy az 5 legnagyobb szolgáltatóé (Digi, Fibernet, T-Kábel, UPC, Vidanet) az ügyfelek 64-a, hozzájuk tartozik az összes kábeltévés díjbevétel 71, a beruházások 77-a. Bár a kábeles műsorterjesztők piacán évről évre több területen tapasztalható konszolidáció (pl. csökken az ezzel foglalkozó szervezetek száma, a nagyobbak megveszik a kisebb hálózatokat), a koncentrációs mutatók alapján a változás még nem nagy horderejű. 28 végén a szolgáltatók 47-a kínált a televízió mellett internetet, közülük minden harmadik telefont is (az összes szervezet 16-a). E csoport több mint fele (az összes szervezet 9-a) pedig digitális műsort is elérhetővé tett a telefon és az internet mellett. Mindhárom előbb említett részarány jelentősen nőtt 27-hez képest, ami azt jelzi, hogy a digitális kábeltévézés, a kábeles telefonálás és internet további terjedésével egyre nagyobb piaci nyomás lesz azokon a cégeken, amelyek ezt még nem biztosítják előfizetőiknek. Ez a beruházási kényszer pedig előbb-utóbb nagyobb változásokat idézhet elő, s amely cégek nem állják a versenyt, azokat a nagyobbak vásárolhatják fel. Kábeltévé-előfizetések száma (ezer darab) Kábeltelevíziózásba bekapcsolt lakások száma (ezer darab) 1 előfizetésre jutó nettó kábeltévés árbevétel (ezer forint) További információk, adatok (linkek) stadat-táblák Módszertan Elérhetõségek: Balazs.Tarnai@ksh.hu Telefon: (6-1) 345-6592 Dezso.Toth@ksh.hu Telefon: (6-1) 345-6466 Információszolgálat Telefon: (6-1) 345-6789 www.ksh.hu KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL, 29 A kiadvány kialakítása egyedi, annak tördelési, grafikai, elrendezési és megjelenési megoldásai a KSH tulajdonát képezik. Ezek átvétele, alkalmazása esetén a KSH engedélyét kell kérni. Másodlagos publikálás csak a forrás megjelölésével történhet!