Az ember izomrendszere, az izomműködés szabályozása



Hasonló dokumentumok
Mozgás, mozgásszabályozás

Mozgás, mozgásszabályozás

A vázizmok működése, mozgás, mozgásszabályozás. A pszichológia biológiai alapjai II. 7. előadás

A vázizmok működése, mozgás, mozgásszabályozás

Az izommőködéssel járó élettani jelenségek

Anyagforgalom és víztartalom

Energia források a vázizomban

Biofizika I

A szervezet vízterei, anyagforgalom. 70 kg-os ember: 42 liter víz (16 liter intracelluláris folyadék + 28 liter extracelluláris folyadék)

A vázrendszer, az izomkontrakció alapjai, az izomsejtek típusai és működésük

Izomműködés. Az izommozgás. az állati élet legszembetűnőbb külső jele a mozgás amőboid, ostoros ill. csillós és izomösszehúzódással

Kollár Veronika

A harántcsíkolt izom struktúrája általános felépítés

Az állóképesség fejlesztés elméleti alapjai. Dr. Bartha Csaba Sportigazgató-helyettes MOB Egyetemi docens TF

Gyógyszerészeti neurobiológia Idegélettan 3. A gerincvelő szerepe az izomműködés szabályozásában

SZABÁLYOZÁS visszajelzések

MEDICINÁLIS ALAPISMERETEK BIOKÉMIA AZ IZOMMŰKÖDÉS 1. kulcsszó cím: A SZERVEZETBEN ELŐFORDULÓ IZOM- SZÖVETEK TÍPUSAI 1. képernyő cím: Sima izomszövet

Szabályozó rendszerek. Az emberi szervezet különbözı szerveinek a. mőködését a szabályozás szervrendszere hangolja

Biofizika I

Gyógyszerészeti neurobiológia. Idegélettan 4. Spinalis shock. Agytörzs, kisagy, törzsdúcok, agykéreg szerepe a mozgásszabályozásban.

Jellemzői: általában akaratunktól függően működik, gyors, nagy erőkifejtésre képes, fáradékony.

A vázrendszer, az izomkontrakció alapjai, az izomsejtek típusai és működésük

4. előadás Idegrendszer motoros működése

UEFA A licencmegújító továbbképzés. A gyorsaság és az erő A két kondicionális képesség kapcsolata. Sáfár Sándor Gödöllő

Neurobiológia - III. blokk Idegélettan # 12/4. A vázizomműködés gerincvelői kontrollja - II

A központi idegrendszer funkcionális anatómiája

fogalmak: szerves és szervetlen tápanyagok, vitaminok, esszencialitás, oldódás, felszívódás egészséges táplálkozás:

TERMELÉSÉLETTAN. Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP /1/A projekt

1. SEJT-, ÉS SZÖVETTAN. I. A sejt

2006 biológia verseny feladatsor FPI

Izom energetika. Szentesi Péter

UEFA A A GYORSASÁG MEGJELENÉSI FORMÁI A LABDARÚGÁSBAN

Eredmény: 0/199 azaz 0%

Élettan írásbeli vizsga (PPKE BTK pszichológia BA); 2014/2015 II. félév

AZ ELŐADÁS CÍME. Stromájer Gábor Pál

Izomélettan. Vázizom

Mozgató működés. Propriocepció és mozgás

Az Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzék módosításának eljárásrendjéről szóló 133/2010. (IV. 22.) Korm.

A biológiai mozgások. Motorfehérjék. Motorfehérjék közös tulajdonságai 4/22/2015. A biológiai mozgás molekuláris mechanizmusai. Szerkezeti homológia

Izomműködés. Harántcsíkolt izom. Simaizom és simaizom-alapú szervek biofizikája.

Az edzés és energiaforgalom. Rácz Katalin

Idegrendszer motoros működése

Az izomszövet. A harántcsíkolt izom

Az idegrendszeri alapműködése, felépítése

A biológiai mozgások. A biológiai mozgás molekuláris mechanizmusai. Motorfehérjék. Motorfehérjék közös tulajdonságai

Idegrendszer 2: A szomatomotoros működések élettana

Pontosítások. Az ember anatómiája és élettana az orvosi szakokra való felvételi vizsgához cím tankönyvhöz

Vadmadarak és emlősök anatómiája és élettana. Mozgás szervrendszer Fogak

A szív élettana. Aszív élettana I. A szív pumpafunkciója A szívciklus A szívizom sajátosságai A szív elektrofiziológiája Az EKG

Az akciós potenciál (AP) 2.rész. Szentandrássy Norbert

Sportoktató (sportág megjelölésével) Sportedző (sportág megjelölésével)

Mozgás élettani jelentősége

Emberi szövetek. A hámszövet

Az idegrendszer Szerk.: Vizkievicz András

NYÁRÁDY ERAZMUS GYULA ORSZÁGOS MAGYAR KÖZÉPISKOLAI BIOLÓGIA TANTÁRGYVERSENY XI. OSZTÁLY MAROSVÁSÁRHELY május 11. FELADATLAP

VARÁZS LÉPCSŐ STROKE BETEGEK REHABILITÁCIÓJA DR CSIZMADIÁNÉ WENHARD MÓNIKA PAMOK NEUROLÓGIA

AZ EVEZÉS SPORTÁG ENERGETIKAI HÁTTERE

Kollokviumi vizsgakérdések biokémiából humánkineziológia levelező (BSc) 2015

Elektromiográfia. I. Háttér. II. Mérési elvek. III. Kísérletes célkitűzések

Vadmadarak és emlősök anatómiája és élettana. Hormonok, idegrendszer, érzékszervek

Szénhidrátok monoszacharidok formájában szívódnak fel a vékonybélből.

II. félév, 8. ANATÓMIA elıadás JGYTFK, Testnevelési és Sporttudományi Intézet. Idegrendszer SYSTEMA NERVOSUM

Vérkeringés. A szív munkája

HUMÁN ÉLETTAN I. ELİADÁSOK TEMATIKÁJA GYÓGYSZERÉSZ HALLGATÓKNAK

Az idegrendszer és a hormonális rednszer szabályozó működése

Élettani és biokémiai háttér 200 és 1000 m-en avagy a szükséges kínszenvedés. Dr. Komka Zsolt Semmelweis Egyetem

VEGETATÍV IDEGRENDSZER

SZOLGÁLATI TITOK! KORLÁTOZOTT TERJESZTÉSŰ!

Az Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzék módosításának eljárásrendjéről szóló 133/2010. (IV. 22.) Korm.

2. ATP (adenozin-trifoszfát): 3. bazális (vagy saját) miogén tónus: 4. biológiai oxidáció: 5. diffúzió: 6. csúszó filamentum modell:

Szövetek Szövet: az azonos eredetű, hasonló működésű és hasonló felépítésű sejtek csoportjait szövetnek nevezzük. I. Hámszövet: A sejtek szorosan

Vadmadarak és emlősök anatómiája és élettana. Hormonok, idegrendszer, érzékszervek

A légzőrendszer felépítése, a légzőmozgások

Keringési Rendszer. Vérkeringés. A szív munkája. Számok a szívről. A szívizom. Kis- és nagyvérkör. Nyomás terület sebesség

ÁGAZATI SZAKMAI ÉRETTSÉGI VIZSGA SPORT ISMERETEK KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA MINTAFELADATOK

Szomatomotoros működés

Biofizika I

Élettan-anatómia. 1. félév

Érzékszervi receptorok

Az izommőködés tanulmányozása elektromiográfia segítségével

Ábragyűjtemény az I. félévi vizsgára

Vázizom Simaizom. Szentesi Péter

BIOMECHANIKA 3 Erőhatások eredete és következményei biológiai rendszerekben

Vitorlázás 12. évfolyam

AZ IDEGSZÖVET Halasy Katalin

AZ EMBERI TEST FELÉPÍTÉSE

A VÁZIZOM MŐKÖDÉSÉNEK VIZSGÁLATA

1.2. A mozgató szervrendszer

SEMMELWEIS EGYETEM KLINIKAI KÍSÉRLETI KUTATÓ INTÉZET


EMBERTAN MOZGÁS MEGOLDÁS EMELT SZINT 1

VACCINUM FEBRIS FLAVAE VIVUM. Sárgaláz vakcina (élő)

Mi a biomechanika? Mechanika: a testek mozgásával, a testekre ható erőkkel foglalkozó tudományág

Az izomszövet biokémiája. Izombetegségek. Szerkesztette: Fekete Veronika


Idegrendszer 2. Központi idegrendszer általános jellemzése. Gerincvelő

IONCSATORNÁK. Osztályozás töltéshordozók szerint: pozitív töltésű ion: Na+, K+, Ca2+ negatív töltésű ion: Cl-, HCO3-

SPORTÉLETTAN ALAPJAI. Magyar Edzők Társasága február Dr. Uvacsek Martina

Speciális működésű sejtek

A B C D 1. ábra. Béka ideg-izom preparátum készítése

Átírás:

Az ember izomrendszere, az izomműködés szabályozása

Az ember csontváza és izomrendszere belső váz- izületek - varratok

Energia szolgáltató folyamatok az izomban AEROB ANAEROB (O 2 elég) (O 2 kevés) szénhidrát (38 db ATP) zsír (130 db ATP) fehérje (17 db ATP) (aerob - anaerob) (aerob) (aerob, normál esetben nem szolgáltat energiát) glikolízis béta - oxidáció oxidatív dezaminálás A hemoglobin oxigénadósság CORI- KÖR (helyreállítás) VÉR I C 6 H 12 O 6 C 6 H 12 O 6 Z M (mioglobin) O M TEJSAV TEJSAV J Á VÉR

izom ín csont A vázizom szerkezete izom rost embrionáli sejtek, össszeolvadás miofibrillum mag szarkomer A vonal M vonal H zóna Z lemez I vonal Z lemez aktin: vékony szál miozin: vastag szál Z lemez

A Golgi-féle ínszerv és az izomorsó izom idegvégződés extrafuzális izom afferens ín neuron Extrafuzális rostok Intrafuzális rostok magláncros magzsákrost t kötőszöveti burok Afferens iderostok elsődleges rost annulospirális végződés másodlagos rost virágcsokor végződés Efferens iderostok gamma rost tok ín csont kollagén rost érző neuron alfa rost motors idegvégződés

Az összehúzódás mértéke (a maximum %-ában) Az izomösszehúzódás ereje A nyugalmi hossz %-a

Gerincvelői idegek mellső gyökér csigolya közti dúc szimpatikus dúc hátsó gyökér gerincvelő szimpatikus határlánc ramus gyökök gerincvelői idegek lágy burkok arachnoidea kemény burkok porckorong csigolya nyúlványok csigolya test

Rost spektrum idegrost aktivitás (mv) idő

Az izom beidegzése, működése idegset nyúlványa nyúlványvégződés szinapszis ideg-izom áttevődés sejthártya szinapszis kinagyítva miofibrillum Motoros- vagy mozgatóegység: egy ideg és az általa beidegzett izomrostok (rost toborzás) Motoros véglemez

összehúzódás mértéke Az izom aktivációja, rángási görbe ideg-izom áttevődés maximális összehúzódás mozgató rostok nyugalom összehúzódás elernyedés idő (msec) Összehúzódási típusok: izometriás összehúzódás izotóniás összehúzódás

Az izomsejtek aktivációja négyszögingerlés Membránpotenciál vált. Sejten belüli Ca ++ konc. izomösszehúzódás időkalibráló jel (100 ms)

Az összehúzódások aktiválási frekvencia függése Alapjelenségek Izomrángás: egyszeri inger hatására történő összehúzódás (ingerküszöb inger szummáció). Kontrakcio- szummácio: szupramaximális erősségű inger az előző inger által okozott Kontrakciós hullám felszálló ágának megfelelő periódusban megismételjük, a kapott Kontrakció amplitúdója nagyobb lesz, mint az egyetlen ingert követő kontrakcióé. Inkomplett tetanus: kisebb frekvencia mellett a kontrakciós görbén kisebb nagyobb hullámok Jelzik a nem teljesen fuzionált kontrakciót. Komplett tetanus: megfelelő intervallumokban alkalmazott szupramaximális inger (ingersorozat) fenntartott kontrakció szummációt eredményez tetanus. A kontrakciós görbe teljesen összeolvadt vonalat képez.

Az izmok működése A statikus munkavégzés közvetlenül az izmok erejétől függ. Nagyobb súly felemeléséhez, viteléhez nagyobb erő szükséges. A dinamikus munkákban, ahol szintén lényeges tényező az izomerő, de bizonyos intenzitás mellett a munkavégzést a szervezet oxigénfelvevő képessége határozza meg.

Az előfeszítettség beállítása

Az izomrostok fajtái ST FT 1 FT 2 Az izomrosttípusok jellemzői az edzés hatására történő átalakulás ST (lassú, oxidatív) FT 1 (gyors, oxidatív, glikolitikus) FT 2 (gyors, glikolitikus) Mitokondrium tartalom nagy kicsi kicsi Protoplazma mennyiség nagy kicsi kicsi Vastagság kicsi nagy nagy Szarkoplazmatikus retikulum Ca 2+ felvevő és leadó képesség Mitokondriális oxidatív anyagcsere Mitokondriális glikolitikus anyagcsere kicsi közepes nagy nagy közepes kicsi kicsi közepes nagy Kontrakció sebesség kicsi nagy nagy Fáradékonyság kicsi közepes nagy

Izomerő fokozása: a működő egységek számának növelésével az ingerlési frekvencia növelésével Az izom erőkifejtése függ: Az életkortól és a nemtől. A rostok vastagságától és vérellátásától. A működő izmok hosszától. A résztvevő motoros egységek számától. Az impulzusok sűrűségétől, szinkronizációjától. Az erőkifejtés idejétől. A mozgósítható energia mennyiségétől. A megmozgatott súly nagyságától és az ellenállás nagyságától. A rostok összetételétől. Az impulzusok nagyságától és erejétől.

A mozgás kivitelezése felsőbb agyi központok érző idegsejt átkapcsoló idegsejt mozgató idegsejt érző receptor végrehajtó izmok ideg-izom áttevődés

A mozgató működés szabályozása piramidális pálya elsődleges mozgató kéreg szuplementoros motoros kéreg elsődleges mozgató kéreg agykéreg premotoros kéreg capsula interna középagy cerebrális pedunculus hid nyúltvelő piramisok piramidális kereszteződés oldalsó leszálló pálya gerincvelő

Bazális ganglionok rendszere extrapiramidális pálya automatikus mozgások kivitelezése (Parkinson betegség) mozgató kéreg caudatus mag thalamikus magok subthalamikus mag putamen mag globus pallidus külső régió globus pallidus belső régió colliculus superior substantia nigra retikulári régió

A kisagyi szabályozás extrapiramidális rendszer A kisagy koordinálja a mozgások megfelelő kivitelezését elsődleges mozgató kéreg belső mag aktuális mozgásról visszajelzés gerincvelőhöz pálya kisagyi visszajelzés kisagy belső mag kisagy hídi mag kisagy kéreg

Extrapiramidális pályarendszer

A mozgáskoordináció főbb struktúrái