III. Szakiskolai fejlesztési program
A 2003-2006-ra tervezett Szakiskolai fejlesztési program a 2004/2005. tanévben tovább folytatódott. A program komponenseinek és projektjeinek felépítését a Melléklet tartalmazza. A program eredményei már a megvalósulási szakaszban hozzáférhetővé váltak azok számára is, akik közvetlenül nem vesznek részt a programban. A Szakiskolai fejlesztési program a szakképzés-fejlesztési stratégia alapján kiterjesztésre kerül további, várhatóan 90 szakiskolára. A programba bevont iskolák kiválasztása 2005 szeptemberére várható és 2006. január 1-jétől indul a szakiskolai fejlesztési program II. szakasza, amely 2011-ig tart. A Szakiskolai fejlesztési program eredményei 2005. július 15-ig 1. A tananyagfejlesztés eredményei a Szakiskolai fejlesztési programban A tananyagfejlesztés az alábbi tevékenységeket foglalja magába: a tantervek kidolgozása, a rendelkezésre álló tananyagok felmérése, a hiányterületekre vonatkozó tananyagok fejlesztése, tanári munkát segítő anyagok fejlesztése, tanulást segítő dokumentumok fejlesztése (tanulási útmutatók, példatárak, szótárak) digitális tatalom fejlesztése (elektronikusan támogatott tanuláshoz) Az A komponensben A Nemzeti Alaptanterv által meghatározott, a rokon tantárgyakat magukba foglaló nyolc műveltségterületre új tantervek készültek, melyek felhasználásával a szakiskolák 9. évfolyamain 2004 szeptemberében kezdődött meg a tanítás az A komponensben részt vevő 70 szakiskolában. Emellett elkészültek az idegen nyelvi tantervek az angol és német nyelv tanításához. A közismereti oktatás megújításával párhuzamosan, a szakmai képzés tartalomfejlesztése érdekében, az oktatott szakmákat magukba foglaló 19 szakmacsoport szakmai alapozó tantervei is kidolgozásra kerültek a szakiskolák 9. és 10 évfolyamaira. Az új tantervek a Nemzeti Alaptanterv elveit alapul véve a tanulók képességeinek kibontakoztatását és a tevékenységalapú ismeretszerzést állították a középpontba. A Szakiskolai fejlesztési program nyitó szakaszában folytatott igényfelmérés alapján angol nyelvű képes szótár készült 2004 első félévében, amely egyszerre szolgálja a szakmai nyelvoktatás és az általános nyelvi képzés céljait. A kifejlesztett szótár (CD) tizenkét szakmacsoport szakmai szókincsét foglalja magába. A tantervek által meghatározott általános szókincset foglalja magába a programban 2004 első félévében kidolgozott német nyelvű alapszótár. A fejlesztések középpontjában a cselekvésorientált, diákközpontú és kommunikatív nyelvoktatás állt. A 2004/2005-ös tanév során mindkét nyelvi kerettanterv bevezetésre került egy-egy szakiskolai nyelvcsoportban. A szakiskolák tanárai pályázatot nyújthattak be 2004 áprilisában, melynek célja a jól bevált módszerek megismerése és átvétele volt. A pályázat további célja volt az iskolák - 2 -
segítése, támogatása és ösztönzése a helyi tanterveik kidolgozásában, a programban kifejlesztett kerettantervek intézményi adaptációjában. 2005-ben sor került a szakiskolákban tanuló sajátos nevelési igényű diákok oktatását, nevelését megalapozó, és fejlődésüket nyomon követő diagnosztizáló vizsgálati módszerek kifejlesztésre. 2004 decemberében megkezdődött a feladatbank, a felzárkóztató egyéni haladó programok, a szakmacsoportos projektek fejlesztése. A B komponensben A B komponensben részt vevő iskolák (61 intézmény) megkérdezésével, az iskolák által oktatott szakmák figyelembevételével meghatározásra került az a 40 szakképesítés, amelyeket 2005 szeptemberében a 11. évfolyamon indítanak el a programban részt vevő iskolák. A komponens szakértői áttekintették a szakmák meglévő dokumentumait, és a szakmai szervezetekkel, kamarákkal együttműködve, korszerű módszerek alkalmazásával határozták meg azokat a munkaerőpiac által visszaigazolt ismereteket, amelyek alapján a szakképesítéseket felépítették. A komponensben dolgozó szakiskolák 11. és 12. évfolyamaira befejeződött a tananyagfejlesztési folyamat 37 szakképesítésnél: elkészültek a szakképesítést, azok képzési követelményeit és tartalmát leíró dokumentumok. A kidolgozott dokumentumok a www.szakma.hu weboldalon érhetők el. - 3 -
Megkezdődött a központi programokhoz a tanulási segédeszközök készítése és folytatódik a Digitális Tudásbázis szakmai tartalmának fejlesztése. 2005. július 1-jén megjelent a Magyar Közlönyben a 2005 szeptemberétől indítható OM szakképesítések szakma és vizsgakövetelménye [18/2005. (VII. 1.) OM rendelet]. Elkészült 37 szakképesítés központi programja és az OM hatáskörébe tartozó programok jóváhagyása folyamatban van. 2005 júliusára elkészültek 25 szakképesítésre, szakképesítésenként átlagosan 4-5 kompetenciára (ismeret elemre) a tanulási-tanítási útmutatók, speciális tananyagok, melyek a cselekvő tanulásra alapoznak, és felkészítenek az önálló tanulásra. A C komponensben A C komponens tananyag-fejlesztési tevékenységének középpontjában a tankötelezettségi korhatárt betöltött, alapiskolai végzettséggel nem rendelkező fiatalok számára olyan egyéves programok kifejlesztése áll, mely a szakképzés megkezdésére készít fel, s egyúttal pályaorientációt és szakmai előkészítést is biztosít a fiataloknak. Az előzetesen kitűzött céloknak megfelelően a képzés jellegét tekintve az új Országos Képzési Jegyzék szerint 10 szakmacsoportban készültek el 2005. március végére a szakmatanulás megkezdéséhez szükséges kompetencia profilok, amelyek tartalmazzák azt, hogy az adott képzésbe való bekapcsolódáshoz milyen ismeretekkel, képességekkel kell rendelkeznie a tanulónak. Elkészültek azok a kiegészítő háttéranyagok is, amelyek jól hasznosíthatóak voltak a szakképzést előkészítő évfolyam pedagógiai rendszerének kidolgozásában. Ez a rendszer a 2005/2006. tanévtől kerül bevezetésre a C komponensben részt vevő iskolákban, a többi szakiskolában pedig lehetőség nyílik a 2006/2007. tanévtől történő bevezetésre. Elkészültek 2005. június végére a szakképzést előkészítő évfolyam szakmacsoportos programjai, a tananyagok, a segédletek a szakképzést előkészítő évfolyamok programjaihoz, továbbá olyan tanári segédanyagok, mint az önálló ismeretszerzést és alkalmazást segítő CD a programban tanító pedagógusok számára. Megtörtént a több ezer oldalnyi adatot tartalmazó anyag kiosztása és az alkalmazására történő felkészítés. A kidolgozott dokumentumok a www.szakma.hu weboldalon érhetők el. A D1 komponensben Tevékenységek, eredmények 2004 végére elkészült az önfejlesztő iskolai képzési program, majd ennek akkreditálására is sor került. A D2 komponensben 2004/2005-ös tanév második félévében folytatódott a módszertani anyagok készítése. - 4 -
A Mérés-értékelés projektben 2004 tavaszán elkészült a Mérés-értékelés a szakiskolában című 8 íves tanulmánykötet a hollandiai CITO Központtal együttműködve. A 2004/2005-ös tanévben folytatódott a mérés-értékeléssel, az érzelmi intelligenciaméréssel kapcsolatos feladatok végrehajtása. A pályaorientációs projektben 2004 szeptemberére elkészült a szakiskolák 9. évfolyamai számára kifejlesztett pályaorientációs tananyag, amely a 2002-es kerettantervre épül. Készülnek a szakmaismertető rövidfilmek és a szakmatérkép. 2. Hazai továbbképzések a Szakiskolai fejlesztési programban Az A komponensben A tananyagfejlesztésben részt vevő szakértők felkészítésére 2004 őszén került sor, különkülön a közismereti és szakmacsoportos szakértők részére. A felkészítés során módszertani ismereteket, a projektmódszer, a projekttervezés, a kooperatív technikák, differenciálási lehetőségek területén szerezhettek új ismereteket a fejlesztők. A tanártovábbképzések a program prioritásai közé tartoztak, kettős céllal: megismertetni a tanárokkal a kifejlesztett tanterveket, valamint megismertetni őket azokkal a módszerekkel, melyek segítenek mind a tananyag feldolgozásában és átadásában, mind az egyéni haladási ütemekhez alkalmazkodó differenciált tanításban, a tanulók tevékenységen alapuló foglalkoztatásban, motiválásban. A komponensben a továbbképzésekre 2004. március-április hónapokban került sor, összesen 815 fő részvételével. 2004 őszén megkezdődött az eszközfejlesztési pályázaton feladatszerkesztő szoftvert igénylő iskolák tanárainak és a mérés értékelés szakmacsoportos szakértőinek továbbképzése. Folytatódik és 2005. augusztus végére befejeződik a tanártovábbképzés a módszertani kultúra fejlesztésére: a továbbképzés támogatási szerződés keretében iskolánként 400.000 Ft értékű keretösszeg átadásával valósul meg. A javasolt képzési területek között szerepelnek a tanulástechnikával, a projekt módszerrel, a differenciált oktatással, a konfliktuskezeléssel kapcsolatos ismeretek. A B komponensben Angol és német nyelvtanfolyam szervezésére került sor a 2004/2005-ös tanévben a szaktantárgyakat oktatók részére. Minden iskola egy-egy szaktanárt iskolázhatott be tanfolyamra. - 5 -
Befejeződtek 2005 első félévében a B komponens által tervezett belföldi tanártovábbképzések az összes szakmacsoportban, melyeknek célja a szakképző szakaszban oktató szakmai tanárok, szakoktatók, vállalati szakemberek módszertani felkészítése volt a munkaerő-piaci igényeknek megfelelő szakmai tanulási-tanítási stratégiák eszköztárának alkalmazására. A képzések 14 helyszínen átlagban 15-17 fő részvételével zajlottak. A C komponensben A felkészítő évfolyamok programjainak alkalmazásához Hatékony tanulásszervezési eljárások címmel folytatódott a pedagógusok alapozó képzése 2004. októbernovemberben az akkreditált 60 órás képzés második 30 órás moduljával. A képzésen 50 fő vett részt. Szakmai továbbképzés keretében 2004 őszén megtörtént a pedagógusok és iskolák felkészítése az Országos Képzési Jegyzékkel kapcsolatos átalakítási, valamint a programfejlesztési munkákra. 2005 első félévében továbbképzésre került sor a hatékony tanulásszervezési eljárások alkalmazására. A D1 komponensben 2004 végére befejeződtek a hazai továbbképzések, összesen 12 képzési hét, a 90 Szakiskolai fejlesztési programban részt vevő iskola 5-5 képviselőjének részvételével. A D2 komponensben A speciális informatikai képzések 2003/2004-es tanév második félévében az informatikai multimédia eszközrendszerének megismerése, iskolai használata köré szerveződtek. A képzések egy 60 órás tanfolyam keretében, 85 fő részvételével folytak. 2004 ősszén megtörtént az intézményi önértékelésben részt vevő pedagógusok továbbképzése (180 fő) és a szakértők felkészítése (60 fő), kidolgozásra került a teljesítménymérési rendszer. Megtörtént a pedagógus munkatársak önértékelésre való felkészítése és a szakértői segítségnyújtás az intézmény által készítendő önértékelés és fejlesztési terv (intézkedési terv) elkészítéséhez. A 2004/2005-ös tanév első félévében folytatódott a módszertani anyagok készítése, továbbképzés a tanárok és a szakértők részére. Az informatika projektben Befejeződött 2004 novemberében az ECDL Start informatikai alapképzés az iskolák szervezésében. A képzéseken az "A" komponens minden iskolájából legalább 5 fő vett részt. A programban közreműködő iskolákból iskolánként 4-5 fő kapott lehetőséget arra, hogy számítástechnikai tudását megalapozza, illetve továbbfejlessze. A képzés során a 2004/2005-ös tanév második félévében lehetővé vált az ECDL START vizsgára való felkészülés, az iskolák internetes megjelenésének létrehozását, karbantartását végző, a multimédiás tananyagok fejlesztésében közreműködő iskolai munkatárs képzése. - 6 -
Megtörtént a 60 órás 1x5 napos regionális informatikai képzés a programban részt vevő iskolák számára. A képzésen (2005. március) az intézmények mindegyikéből egy fő vett részt, amely után a kiképzett munkatárs képes létrehozni és karbantartani az iskola internetes megjelenítését. 2004 őszén befejeződött a 30 órás, 5 napos, akkreditált multimédiás informatikai képzés, amelyet régiónként szerveztek. A továbbképzéseken 65 fő vett részt. 2005-ben a számítógépes grafikák készítésére és ilyen grafikák számítógépes manipulálására készült fel minden iskolából két kolléga, 30 órás akkreditált tanfolyam keretében. A 2 alkalommal 90 pedagógus képzésére volt lehetőség. A Mérés-értékelés projektben Az iskolai mérés-értékelés tematikus projektben közreműködni szándékozó iskolákból egy-egy fő részvételével (összesen 50 fő) a mérés és értékelés elmélete és gyakorlata témában került sor továbbképzésekre 2004. október-novemberben, melynek célja a tanulói teljesítmény mérésében, értékelésében új módszerek megismertetése és iskolai elterjesztése volt. A pedagógusok (elsősorban a MÉCS - tagok) képzése 2004 őszén, a mérés korszerű módszereinek, eszközeinek megismertetésére terjedt ki. A projekt a mérés-értékelés elméleti és gyakorlati tudnivalóinak elsajátítására 30 órás akkreditált tanártovábbképzéseket szervezett 5 alkalommal 2005 januárjától májusig. A továbbképzéseken eddig több mint 200 pedagógus kolléga vett részt. 2005 májusában befejeződött a multiplikátorokat képző pedagógus-továbbképző tanfolyam Érzelmi intelligencia mérése a szakiskolákban címmel, melynek keretében a trénerek felkészítésére, a képzés kipróbálására és a mérőeszközök használatára nyílt lehetőség. A pályaorientációs projektben 2005 tavaszán folytatódtak a műhelymunka jellegű képzések, amelynek témakörei között szerepeltek: a pályaorientáció, mint tantárgy szükségességének elfogadtatása a résztvevők körében; a pályaorientáció tartalmának tudatosítása, a kapcsolódó eszközök, segédanyagok, a tanulói munkafüzet bemutatása saját élményen alapuló csoportmunka módszere útján. Befejeződött a 2004 őszén kezdődött 30 órás pályaorientációs pedagógusképzés és pályaorientációs konzulens képzés. A 2004/2005-ös tanév második félévében sor került regionális pályaorientációs konferenciák megtartására 4 helyszínen, a Szakiskolai fejlesztési programban részt vevő szakiskolák rendezésében. 2 csoportban 35 fő moderációs tréningjére kerül sor 2005 tavaszán, melyeknek célja a tanárok - elsősorban pályaorientációhoz kapcsolódó munkájának fejlesztése, de egyúttal pedagógiai munkavégzésük hatékonyságának növelése volt. - 7 -
3. Külföldi továbbképzések a Szakiskolai fejlesztési programban 2004 nyarán 3 hetes nyelvtanári, külföldi képzésben közel kétszáz angol és német nyelvtanár, szaktanár vett részt, amelyet ősszel egyhetes hazai követő képzés zárt le. A C komponensben szakértők számára tanulmányutak szervezésére került sor. A tanulmányút elsődleges célja az angol, dán és német oktatási rendszerben már nagy hagyományokkal és tapasztalatokkal rendelkező kompetencia alapú képzési, beiskolázási rendszerek megismerése volt. Az egyhetes tanulmányúton két turnusban 60 fő vett részt a 2004/2005-ös tanévben. A D1 komponensben a hazai képzések kiegészültek egy nyolc napos külföldi tanulmányúttal is valamelyik EU tagországba. Az iskolájukat eddig is képviselő 5 fős csapat utazott, összesen tíz különböző tagországba. A résztvevők között volt az iskola vezetője, a közismereti tanár, a szakmai tanár, a gyakorlóhely és a fenntartó képviselője. A 2004/2005-ös tanévben összesen 15 külföldi egyhetes tanulmányút zajlott le 10 európai uniós országba, összesen mintegy 225 fő részvételével. A D2 komponensben a külföldi tanulmányutak célja az intézmény menedzsment, a minőségfejlesztés és önértékelés európai gyakorlatának megismerése és a lehetséges tapasztalatok beépítése volt. A komponens keretében 2004-ben és 2005-ben az intézmények részéről 180 fő (2 fő/intézmény) D2-ben dolgozó pedagógus utazott Európa nyolc különböző országába. Az Európai tagországok gyakorlatában tapasztaltakról az intézmények egymás között fórumokat szerveznek. 3 hetes külföldi továbbképzésen részt vett pedagógusok száma Évek Anglia/Írország Németország Összesen 2003. 93 fő 92 fő 185 fő 2004. 73 fő 83 fő 156 fő 2005. 85 fő 85 fő 170 fő Összesen: 251 fő 260 fő 511 fő 1 hetes külföldi továbbképzésen részt vett pedagógusok száma: Évek C D1 D2 Összesen komponens komponens komponens 2004. 30 fő 225 fő 90 fő 345 fő 2005. 30 fő 225 fő 90 fő 345 fő Összesen 60 fő 450 fő 180 fő 690 fő Megtörtént a 2005 őszén, a B komponensben részt vevő iskolák szakmai tanárai, vállalati gyakorlati oktatók, a szakképzésben részt vevő vállalati szakemberek számára szervezendő egyhetes, egy-egy szakképesítéshez (szakmacsoporthoz) kapcsolódó külföldi szakmai továbbképzés pályázatának kiírása. - 8 -
4. Fejlesztés a D1 és D2 komponensben 2005. második félévében A D1 komponensben A Szakiskolai fejlesztési program megvalósításának tartós sikeressége nagymértékben azon múlik, hogy a program kedvezményezettjei milyen fogadókészséggel, milyen vezetői felkészültséggel, milyen, a megvalósításhoz szükséges technikákkal rendelkeznek. Az önfejlesztő iskolai program lényege, hogy a változások szükségességének felismerése után olyan módszereket és eszközöket adjon az iskolai vezetők kezébe, hogy azzal elvégezhessék a szükséges korrekciókat és e munka során megtapasztalják, hogy a korszerű technikákat alkalmazva a válaszok önálló kidolgozása nem lehetetlen feladat a szakiskolák számára. Az Önfejlesztő iskolai képzés olyan képzési módszer, melynek során a résztvevők elsajátítják a fejlesztés és a változásmanagement korszerű módszereit. A képzés mindig az iskolájukhoz kapcsolódó gyakorlati feladatokon keresztül valósul meg, így a képzés végére jól megformált elképzelésekkel rendelkeznek iskolájuk helyzetéről, a szükséges fejlesztési irányokról, és a megvalósítás lehetséges módozatairól. Tervezett tevékenységek: Szakértői kompetencia-térkép készítése és gondozása az iskolák visszajelzései alapján. Szakértők tanácsadása az intézményekben. Regionális konferenciák az egy régión belüli iskolák hálózattá válásának támogatására. A D2 komponensben A Szakiskolai fejlesztési programban részt vevő intézményeknek az intézményi önértékelés, minőségfejlesztés rendszerszerű elindítását, megvalósítását megelőzően majd a fejlesztés folyamatában pedig rendszeresen az iskola helyzetét megmutató önértékelést kell végezniük. Az erre a célra alkalmazandó önértékelési modell egyaránt átfogja az intézmény teljes működési rendszerét, a szervezet folyamatait, képességeit és elért eredményeit. A Szakiskolai fejlesztési program az intézményi minőségfejlesztési, minőségirányítási rendszer kidolgozásának, működtetésének támogatásával is segíteni kívánja a folyamatos fejlesztés képességének megszerzését, megőrzését. Tervezett tevékenységek: A programban részt vevő intézményekben a fenntartható fejlődés garanciáinak vizsgálata. Az Európai Közös Minőségbiztosítási Keretrendszer (KMBK) modell szerinti vizsgálat végrehajtása intézményi és fenntartói szinten. KMBK modell adaptációjának előkészítése. Az intézményekben a folyamatos fejlődés garanciáinak megteremtése, a minőségértékelés kialakítása. A KMBK mérés értékelési területének alkalmazhatóságához ágazati értékelési rendszer kialakításának generálása, támogatása. A KMBK modell adaptációjának előkészítése. A minőségértékelés és minőségfejlesztés szervezeti kereteinek kialakítása a meglevő szervezeti egységek újrarendezésével. A hazai minőségfejlesztési tevékenységek elismertetése nemzetközi téren. - 9 -
5. Kutatás, pályázat Az A komponensben 2004 áprilisában kiírt pályázat célja volt, hogy minél több, a módszertani változatosságot elősegítő tanári segédanyag készüljön, segítendő a pedagógusok mindennapi munkáját. Az őszi félévben megtörtént a pályaművek gyakorlatba való átültetése. A B komponensben 2004 áprilisában pályázati kiírás jelent meg multimédiás forgatókönyvek készítésére az asztalos és az élelmiszer- és vegyiáru-kereskedő szakképesítés területén. A pályázatok elbírálása után egy pályamű kerülhetett megvalósításra, amely átfogja az élelmiszer- és vegyiáru-kereskedő munkakör kilenc feladatcsoportját. 6. Eszközbeszerzés Az A komponens intézményei számára, intézményenként 10.000.000 Ft keretösszegben eszközbeszerzés valósult meg. Az eljárás közbeszerzés keretében zajlott, melyet megelőzött a szakértők által a műveltségterületükre vonatkozó eszközlisták összeállítása. Az intézmények 30.000.000 Ft-os keretösszegű eszközlistából választhatták ki a számukra szükséges eszközöket. A feladat végrehajtása az OMAI munkatársainak irányításával történt. 2004 őszén megkezdődött 90 iskola angol nyelvű könyvtár és taneszköz segédlettel való felszerelése, bővítése. A B komponensben egy-egy szakiskola 20 millió forint fejlesztési forráshoz jut az OM Alapkezelő Igazgatóságával kötött szerződés alapján. A komponens céljainak megvalósítását célzó eszközbeszerzések megvalósulása esetén a programok bevezetésekor, 2005 szeptemberében, a B komponensben érintett 61 intézmény a fentiekben meghatározott követelményeknek megfelelő infrastruktúrával és eszköztárral, felkészült pedagógusokkal és segítőkkel kezdi meg az új programok kipróbálását. A C komponensben egy-egy szakiskola szintén 20 millió forint fejlesztési forráshoz jut az OM Alapkezelő Igazgatóságával kötött szerződés alapján. A komponens céljait szolgáló eszközbeszerzések megvalósulása esetén a programok bevezetésekor, 2005 szeptemberében a C komponensben érintett 23 intézmény a fentiekben meghatározott követelményeknek megfelelő infrastruktúrával és eszköztárral, felkészült pedagógusokkal és segítőkkel kezdi meg a szakképzést előkészítő évfolyamon az oktatást. 7. Monitoring A program működésének hatékonyságát érintő átfogó vizsgálatokra, adatgyűjtésre, a kapott információk elemzésének, értékelésének elvégzésére - közbeszerzési eljárás keretében (2004 decemberében) kiválasztott, monitoring szakismerettel rendelkező szervezet közreműködésével - külső monitoring tevékenység keretében kerül sor. A monitoring tevékenység alapja az a mutató rendszer, amely egyszerre alkalmas a programon belül megkezdett, folytatott tevékenységek intézményi szintű nyomon követésre, és a szakmai fejlesztések szempontjából kritikus pontok feltárására. - 10 -
A külső monitoring rendszer mellett a Programirányítás a Szakiskolai Fejlesztési Programirodán keresztül, az NSZI közreműködésével belső monitoring rendszert alakított ki. 8. PR tevékenység A Szakiskolai fejlesztési program kialakította az NSZI arculatához is igazodó külső megjelenését a program kiadványaiban, valamint a www.szakma.hu weblap létrehozásával, fejlesztésével. A Duna Televízióval megkötött szerződés alapján 2004-ben elkészült és Műhelymunka címmel sugárzásra került a különböző szakmák tanulását népszerűsítő, valamint a Szakiskolai fejlesztési programban zajló fejlesztési tevékenységeket bemutató műsorsorozat. A 2004/2005-ös tanévben harminc intézménynek lehetősége volt bemutatni eredményeit a Népszava, a Magyar Hírlap és a Mai Nap hasábjain. 2004 végén elkészült a Szakiskolai fejlesztési program PR stratégiája. A Szakiskolai Fejlesztési Programiroda kéthavonta eljuttatja az intézményekhez hírlevelét, amelyben a programmal kapcsolatos legfrissebb információkkal tájékoztatja azokat. Folyamatos a www.szakma.hu honlap fejlesztése, amely a Szakiskolai fejlesztési programban kifejlesztett anyagok (termékek) közreadásának az egyik leghatékonyabb eszköze. A Szakiskolai fejlesztési program támogatást nyújtott azoknak az iskoláknak, akik fel kívánták használni a programon belül kidolgozott PR anyagokat a beiskolázás során saját iskolai marketing és PR tevékenységükhöz. - 11 -
Melléklet A Szakiskolai fejlesztési program négy, illetve öt átfogó komponensből (a D1 és a D2 komponens a lebonyolítás szempontjából két önálló komponensnek tekinthető), valamint négy tematikus projektből áll. A program felépítése a következő táblázattal foglalható össze: A" komponens KÖZISMERETI ÉS SZAKMAI ALAPOZÓ KOMPONENS ÁTFOGÓ KOMPONENSEK B" komponens SZAKKÉPZÉS- MÓDSZERTANI KOMPONENS C" komponens HÁTRÁNYOS HELYZETŰEK REINTEGRÁCIÓS KOMPONENS D1"és D2 komponens ÖNFEJLESZTŐ ISKOLAI ÉS MINŐSÉGFEJLESZTÉSI KOMPONENS Idegen nyelv projekt (angol és német) TEMATIKUS PROJEKTEK Szakiskolai mérésértékelés projekt pályaorientáció Szakiskolai projekt Informatika a szakiskolában projekt Támogató sáv Pályázatok Konferenciák Monitoring és kapcsolódó kutatások PR tevékenység Szervezési, lebonyolítási feladatok Az A, B C komponensek jellemzője, hogy valamennyinek részét képezi a komponens profiljának megfelelő Tartalomfejlesztés: amely kiterjed a tantervekre, tananyagokra, tanári háttéranyagokra, a tanulást segítő dokumentumokra (tanulási útmutató, példatár, szótár, stb.) egyaránt; Humánerőforrás fejlesztés: a tanárok, gyakorlati oktatók, az iskolák vezetőinek továbbképzése, tanulmányútjai, képzési támogatása; Eszközfejlesztés: a képzéshez szükséges tárgyi feltételek megteremtése, illetve korszerűsítése, azaz az eszközbeszerzés. Az átfogó komponensek közül az A, a B és a C egymástól független, míg a D mindhárom komponenshez kapcsolódó elem. - 12 -