79/2004 (V.4.) FVM rendelet Nagyvadfajok gímszarvas dámszarvas őz, muflon, vaddisznó [szikaszarvas] LV/1996. (VI.16.) törvény vad védelméről, a vadgazdálkodásról és a vadászatról A földművelésügyi miniszter - a természetvédelemért felelős miniszterrel egyetértésben - rendeletben állapítja meg a Magyarországon honos, előforduló, engedéllyel telepített, vagy átvonuló, természetvédelmi oltalom alatt nem álló nagyvadnak, illetve apróvadnak minősülő vadászható állatfajokat (vad). A törvény hatálya nem terjed ki a természetes élő környezetben vadon élő, nem vadászható állatfajra, valamint arra a vadra, amelyet nem a vadászati jog hasznosítása érdekében tartanak bekerített helyen. Nagyvad csoportosítása Rendszertani csoportosítás Minden nagyvadfajunk párosújjú patás: csülkösvad Fővad : történetileg fontos volt: azok a fajok amelyekre a jobbágyok nem vadászhattak Gímszarvas Dámszarvas őz Muflon => késői telepítés Vaddisznó => alapvetően kártevőként kezelték
Életmód vagy élőhely szerinti csoportosítás Élőhely Alapvetően erdei fajok Mezőgazdasági környezethez való alkalmazkodás őz Életmód táplálkozás szerint Növényevők (a kérődzők) Vegetáció fogyasztása Vegetáció szerkezetének alakítása Mindenevő: vaddisznó Jórészt alacsonyabb rendű állatok fogyasztása Dögevés Zsákmányolás (előfordul: kérdéses a mértéke és a hatása) Ökológiájuk hatása a gazdálkodásra Jellemzőik Jellemzően K-stratégisták Viszonylag kicsi a potenciális szaporulat Rendesen alacsony veszteségek (kis ingadozások!) Évről-évre nem jelentősek az állományok ingadozásai, illetve ha igen akkor az fontos jel A vadgazdálkodásnak van lehetősége tartamos gazdálkodásra törekedni Monitoring Tervezés és hasznosítás időbeni közelítése Környezeti hatások mérséklése (élőhely, ragadozók) Hasznosítás: átlag-stratégia Ökológiai szerep/helyzet szerinti csoportosítás Zsákmányfajok Növényevők (főleg növényi részek, termések) Vaddisznó Ragadozók (HA LENNÉNEK) Kártékony fajok => hagyományosan dúvadként kezelték Szorosan vett húsevő ragadozók: farkas és hiúz Sokkal változatosabb vegyes vagy mindenevő táplálkozás: medve Nagyvadfajok helyzete Növekvő vadászati és gazdálkodási jelentőség Mezőgazdasági környezet változásai Zavartalan Időszakos táplálék Földhasználat => erdők telepítése Táplálék Búvó- és táplálkozó helyek Vadgazdálkodási és vadászati szemléletmód Nagyvad terjeszkedése és vadászata iránti érdeklődés Bevételek nagyobbak a nagyvadból Gazdálkodási kiszámíthatóság Hibás stratégiai döntések (telepítés, vadaskertek)
Nagyvadfajok helyzete Természetvédelem Vadászati korlátozások Módszerek korlátozása Ragadozók védelme, vadászatuk tilalmak Zaklatás Fenntartható állomány létszám forszírozása Lelövések növelése őshonosság Közös vadászati sajátosságok Vadászati módok Társas vadászat Hajtás és terelés Egyéni vadászat Les Cserkelés Barkácsolás Csapázás Különleges vadászati módok Hívás Közös vadászati sajátosságok A vadászati eszközök és módszerek függnek Vadgazdálkodás - vad és élőhely - A vadászati hagyományoktól Az éghajlati, ökológiai adottságoktól Társadalmi-gazdasági fejlettségtől és az ennek megfelelő jogi környezettől Elejtés és elfogás Golyós vadászfegyverek Íjászat Befogók
Vadgazdálkodás - vad és élőhely és ember - Habitat - élőhely Vonzerő a vad számára Vadkárnak való kitettség Vadászati feltételek Vadállomány Létszám, összetétel, dinamika, térbeli eloszlás, viselkedés, versengés, ragadozók A populációdinamika hatása Vadkártűrés szintje Növényzet, ragadozók, vad A tartamos gazdálkodás feltételei Ismerni kell a forrás állapotát Az ökológiai folyamatok és a biodiverzitás helyzete A forrást az előbbiek tartják fenn! A hasznosítás/kezelés hatásait Más forrásokra (pl. legelés/rágás hatása) Emberi egészségre (zoonózisok kockázata) Életfenntartó rendszerekre (erózió) Fő társadalmi-gazdasági hatásokat a fenntarthatóság szempontjából Megvalósítás A jó módszer jellemezői Biológiailag megalapozott Gyakorlatban kivitelezhető Költséghatékony Vadvédelem vadgazdálkodás vadállományok szabályozása
A gazdálkodás körfolyamat Alkalmazkodó gazdálkodás Megtervez Alkalmaz Monitoroz Értékel Tanul és módosít Alkalmazkodó gazdálkodás Alkalmazkódó gazdálkodás Mérhető célok meghatározása Ökológiai funkciók és társadalmi elvárások Adatgyűjtés növelése Tudományos módszerek Kontroll vizsgálatok Monitorozás Módszerek értékelése és korrekciója Ökoszisztéma kapacitása Társadalmi igények Visszacsatolások beépítése és rugalmasság Próba-szerencse megközelítés Tudományosan megtervezett Társadalmilag hiteles Tartós monitorozás Objektív mérés => hatékonyság bizonyítása A hiteles monitoring programok drágák, de kellenek! Evolúciós jellegű Állandóan változik Nem kőbe vésett előírások gyűjteménye
Természetszerű vs. zárttéri vadgazdálkodás Természetszerű vadgazdálkodás meghatározása: Az erdei és mezei élőhelyek, és az ezeken élő nagyvadállományok a természeteshez minél jobban hasonlító állapotban való megőrzése és hasznosítása Zárttéri vadgazdálkodás: mindazon módok, amivel meghatározott célra, élő (vad) állatokat mesterséges elszigeteltségben tartunk, mozgását korlátozzuk és a fenntartásról az állattenyésztésben alkalmazott módszerekkel gondoskodnak Az integrált vadgazdálkodás alapelvei Az adott terület földhasználati céljainak világos meghatározása Az élőhely- és a vadgazdálkodás céljainak koordinációja (tartalom, terület, időszak); erdővadgazdálkodás jobb összehangolása A vad mint élőhelyi tényező figyelembe vétele az erdőtervezésben és a turisztikai tervekben A vadászatot és a vadgazdálkodást a helyi növényzet kapacitásával összhangban kell megtervezni Természetszerű vs. zárttéri vadgazdálkodás A mezőgazdasági termelés, az erdészet, a vadgazdálkodás földhasználati módok. A földhasználati módok természetszerűsége csak egymással összhangban valósítható meg! Az egyik földhasználati mód természetszerűségét meghatározza más földhasználati módok természetes vagy mesterséges mivolta. Az erdő-vad, a mezőgazdaság-vad, az erdészettermészetvédelem, a természetvédelem-vad konfliktusok szemléleti ellentéteken és a pontos meghatározások hiányán alapulnak. Integrált vadgazdálkodás - vad és élőhely és ember - Habitat - élőhely Vonzerő a vad számára Vadkárnak való kitettség Vadászati feltételek Vadkártűrés szintje Növényzet, ragadozók, vad Vadállomány Létszám, összetétel, dinamika, térbeli eloszlás, viselkedés, versengés, ragadozók