INTÉZMÉNYI MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI PROGRAM

INTÉZMÉNYI MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI PROGRAM Budapest, 2009. március 26.

Budapest Terézvárosi Önkormányzat Kincseskert Óvodájának Minőségirányítási Programját Készítette: Palatinné Kanizsai Zsuzsa óvodavezető és a Minőségfejlesztési csoport Elfogadta: Az óvoda alkalmazotti közössége Véleményezte: Szülői Munkaközösség Fenntartóhoz történt benyújtás időpontja: 2009. 03. 31. Fenntartói jóváhagyás dátuma:. A Minőségirányítási Program érvényességi ideje: Tervezett felülvizsgálat időpontja: 2011. 06. 30. Budapest, 2009. március 26. Palatinné Kanizsai Zsuzsa óvodavezető 2

Jogszabályi előírások 1993. évi törvény a közoktatásról 3/2002.(II.15.) OM rendelet a közoktatás minőségbiztosításáról és minőségfejlesztéséről 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet - a nevelési-oktatási intézmények működéséről 1992. évi XXXIII. törvény - a közalkalmazottak jogállásáról 2008. évi CII. törvény - a Magyar Köztársaság 2009. évi költségvetéséről Egyéb meghatározó dokumentumok Program Fővárosi Fejlesztési Terv Önkormányzati Intézkedési Terv Ifjúsági Koncepció Középtávú Gazdálkodási Terv Önkormányzati Minőségirányítási Program Terézváros Közoktatási Esélyegyenlőségi Programja Terézváros Közoktatási Esélyegyenlőségi egy éves értékelése 3

Az önkormányzati közoktatás-tervezés rendszere Fővárosi Fejlesztési Terv Önkormányzati Intézkedési Terv Középtávú Gazdálkodási Terv Ifjúsági Koncepció Ö M I P Közoktatási Esélyegyenlőségi Terv Éves munkaterv 4

Intézményi dokumentációk koherenciája Helyi Nevelési Program Szervezeti és Működési Szabályzat Házirend Kollektív Szerződés / Közalkalmazotti Szabályzat Intézményi munkaterv Intézkedési terv éves értékelése Továbbképzési Program Beiskolázási Terv 5

1. AZ INTÉZMÉNY BEMUTATÁSA 1.1 Adatok: Az Intézmény neve: Terézvárosi Önkormányzat Kincseskert Óvodája Székhelye: 1062 Budapest, Bajza u. 46. Elérhetősége: Tel./FAX: 06 1 331 7373 e-mail: info@bajzaovi.hu Fenntartó Jogállása: Intézmény típusa: Budapest Főváros VI.. kerület Terézváros Önkormányzata Jogi személy, Részben önállóan gazdálkodó, költségvetési intézmény nevelési intézmény Alapító okirat kelte: 2008. június 19. Alaptevékenysége: Az intézmény képviselője: Óvodai nevelés óvodavezető 6

1.2. HELYZETLEÍRÁS Óvodánk 1957-ben nyílt meg, Budapest VI. kerületében működik. A fenntartója Budapest Főváros Terézváros Önkormányzata. Egy emeletes régi polgári lakóházban üzemelünk, gondozott, parkosított, tágas játszókerttel. Az intézményben esztétikus, jól felszerelt csoportszobákkal, tornateremmel, öltözőkkel, logopédiai és egyéni foglalkoztatóval és egyéb közös helyiségekkel fogadjuk az óvodásokat hét csoportban. Engedélyezett férőhelyeink száma 143 fő. Személyi feltételek: 15 fő óvodapedagógus, felsőfokú végzettséggel 4 fő másoddiplomával és szakvizsgával rendelkezik 1 fő szakvizsgával rendelkezik A nevelést közvetlenül segítő alkalmazottak: 8 fő dajka 1 fő konyhás 1 fő takarító Egyéb alkalmazottak: 1 fő óvodatitkár 1 fő kertész 1 fő fűtő 2001. szeptember 19- én nevelőtestületünk döntése alapján megkezdtük intézményünk minőségfejlesztési rendszerének kiépítését. A nevelőtestület tagjai továbbképzéseken vettek részt, belső továbbképzéseket szerveztünk, előadókat hívtunk meg a nevelőtestületi értekezletekre. 4 tagú minőségfejlesztési csoport irányítja a munkát. A minőségfejlesztési rendszer kiépítésében elvégeztük a nyitott önértékelést. Azonosítottuk partnereinket, felmértük igényeiket. Az igények elemzése után meghatároztuk céljainkat, kijelöltük legfontosabb feladatainkat a hatékonyabb működés érdekében. 7

Helyi óvodai nevelési programunkat tartalmilag és formailag felülvizsgáltuk, eredményességét, hatékonyságát mértük. Ezen tapasztalatainkat, eredményeinket meglévő dokumentumainkat, felhasználjuk minőségpolitikánk meghatározására és minőségirányítási rendszerünk folyamatainak tervezésére, hogy óvodánk, mint szervezet hatékonyan működjön. Szeretnénk elért eredményeinket megtartani és továbbfejleszteni. Intézményünket a környezetünkben élő családok szívesen választják, az óvodánkba járó gyermekek szülei, a fenntartó és a társintézmények elégedettek pedagógiai munkánkkal. Olyan intézménnyé szeretnénk válni, amelyben a szakmai felkészültség és az igényes munkavégzés a meghatározó 8

2. AZ ÓVODA MINŐSÉGPOLITIKÁJA Az óvodai nevelőmunkánk célja, olyan értékek közvetítése, melyek a gyermekek személyiségére értelmi érzelmi, testi fejlődésére, jövőjére, a családra, a társadalmi környezetre is pozitív hatást gyakorolnak. A fenti értékek közvetítése az óvodai élet minden tevékenységébe beágyazottan, a személyes példamutatáson, az óvoda működésének egészén keresztül történik. Az óvoda munkatársai, pedagógusok és nem pedagógus kollégák elkötelezettek munkájuk iránt, valamennyien hozzájárulnak, hogy a közösen megfogalmazott, és elfogadott minőségcélokat megvalósítsuk. Számunkra a minőség az alábbiakat jelenti: Szakmai felkészültséget Elkötelezettséget Felelősségtudatot Megbízhatóságot Biztonságot Partnereink elvárásainak, igényeinek megvalósítása érdekében célul tűzzük ki, hogy óvodánkban, a gyermekek sokoldalú harmonikus fejlődését, személyiségük kibontakoztatását segítjük, az életkori és egyéni sajátosságok, és az eltérő fejlődési ütem figyelembe vételével, az iskolai élet bevezető szakaszára való alkalmassá válásuk érdekében. A gyermekeket, biztonságot jelentő, derűs családias légkörben neveljük. Céljaink elérése érdekében tevékenységünket folyamatosan fejlesztjük, óvodánk Helyi Nevelési Programja szerint dolgozunk. Programunkban kiemelt szerepet kap az egészséges életmódra nevelés és a mozgásfejlesztés: A partnereinktől kapott információk, valamint az önértékelési rendszerünk működtetéséből nyert továbbfejlesztési irányok alapján, minőségcélokat tűzünk ki, intézkedési terveket készítünk. Olyan működést javító intézkedéseket hozunk, és valósítunk meg, melyek a nálunk nevelkedő gyermekek mindenek felett álló érdekét szolgálják. 9

Arra törekszünk, hogy a munkatársak minőségi munkavégzését megfelelő munkakörnyezettel és a szükséges erőforrásokkal segítsük, a munkatársak fejlődése érdekében biztosítsuk rendszeres továbbképzésük feltételeit. Az óvoda vezetősége és dolgozói elkötelezettek a minőségi munka, a folyamatos intézményfejlesztés, a partnerközpontú működés iránt. Intézményvezetésünk elkötelezett a minőségirányítási rendszer működtetésében, és biztosítja a hatékony működéshez szükséges feltételeket. Intézményünk kinyilvánítja, hogy szolgáltatásaink minőségének fejlesztése minden dolgozó személyes felelőssége. Fontosnak tartjuk, hogy munkatársaink megismerjék, megértsék, és munkájukban érvényesítsék minőségpolitikánkat, minőségcéljainkat. Minden munkatársamtól elvárom, hogy partnerközpontú szemlélettel, a fent megfogalmazottak szellemében végezze feladatait. Óvodavezető 10

2.2. A FENNTARTÓ ELVÁRÁSAI ÉS INTÉZMÉNYÜNK KIEMELT FELADATAI AZ ÓVODA - Az óvoda a gyermek hároméves korától ellátja - a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvényben meghatározottak szerint gyermek napközbeni ellátásával összefüggő feladatokat is. [Közokt. tv. 24. (2)] - Az óvodai foglalkozásokat oly módon kell megszervezni, hogy az óvoda a szülők igényei szerint eleget tudjon tenni az óvodai neveléssel, a gyermek napközbeni ellátásával összefüggő feladatainak [Közokt. tv. 24. (4)] - Hangsúlyozzuk gyermekeink megóvását, védelmét, mivel az óvodás gyermekeinket mai rohanó világunkban különleges védelem illeti meg. - Az óvónők a családi nevelést kiegészítve, a családokkal szorosan együttműködve a kerületünkben élő különböző szociális háttérrel rendelkező gyermekek fejlődését segítsék elő, szeretetteljes légkörben, a másság tiszteletben tartásával. - Az óvodák programkínálatukkal, családias légkörükkel, a szülők számára biztosított előzetes tájékoztatással segítsék elő, hogy nagyobb számban kerüljenek be a hátrányos helyzetű gyermekek már 3 éves korban az óvodába. - A Terézvárosi Fasori Kicsinyek Óvodája biztosítson lehetőséget a német kisebbség nyelvének, és kultúrájának megismerésére, a hagyományok és szokások ápolására. - A Terézvárosi Önkormányzat Óvodája 1063 Budapest, VI., Munkácsy Mihály u. 10. nevelési intézményben dolgozó óvónők a sajátos nevelési igényű gyermekeket is, nagyobb mértékű differenciálással, a nem SNI-s gyermekekkel együtt, önmagukhoz képest fejlesszék. (beszédfogyatékos, megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének organikus okra vissza nem vezethető tartós és súlyos rendellenességével küzdő gyermekek ellátása) - Az óvónők a gyermekeket életkori és egyéni sajátosságaiknak, egyéni képességeiknek, változó, egyéni szükségleteiknek, eltérő fejlődési ütemüknek figyelembe vételével fejlesszék. - Érezze jól magát a gyermek az óvodában, melyben megbecsülés és szeretet övezi, s ahol joga, hogy biztonságos, egészséges környezetben neveljék, gyermeki létéhez méltó körülmények között. - Törekedjenek az óvónők arra, hogy a gyermekek fel legyenek vértezve olyan tapasztalatokkal, ismeretekkel, melyek segítségével biztonságosan eligazodhatnak az őket 11

körülvevő világban. Testi, szociális és értelmi fejlődésükben olyan fejlettségi szintre juttassák el a gyermekeket, hogy képessé váljanak az iskolai életre. - Az óvodák azonos módon törődjenek a hátrányos helyzetű és a tehetséges gyermekekkel, kötelezően alkalmazzák az esélyegyenlőséget, esélyteremtést segítő nevelési formákat. - Saját elképzeléseikkel támogassák az egészségnevelés stratégiai programjának kidolgozását és megvalósítását. - Az óvodák kiemelt feladatként kezeljék a környezetvédelem területét. - Az óvodák működési feltételeinek javítása érdekében használják ki a pályázati lehetőségeket. - A dolgozók szakmai képzésével, továbbképzésével, saját fejlesztésekkel folyamatosan emeljék a szakmai munka színvonalát. - Hatékony közreműködésükkel érjék el, hogy a terézvárosi szülők a kerület általános iskoláiba írassák be gyermekeiket. - Terézváros egymásra épülő intézményei kölcsönös együttműködést mutassanak a gyermekek legoptimálisabb fejlődése érdekében. 12

TERÉZVÁROS ÓVODÁINAK KIEMELT FELADATAI Terézvárosi Önkormányzat Kincseskert Óvodája (1062 Budapest, Bajza u. 46.) - Valósítsa meg a mozgásfejlesztő programot az egészséges életmódra nevelés tükrében, kiemelten a játék és mozgás területén. - Valósuljon meg a mozgás által a fejlesztés úgy, hogy a gyerekeknek megmaradjon a mozgás kedvelt, vágyott, szabad tevékenységnek. - Alakítsanak ki olyan szemléletmódot, amely az egészséges sok mozgáson alapuló életmódot ugyanolyan fontosnak tartja, mint szellemi fejlődést. - Tervszerűen fejlesszék a mindennapi munkájukban a testi képességeket, a mozgás szeretetére neveljenek. - Bővítsék az egészséges életmódra nevelés területeit a testi-lelki egészség megóvása érdekében. - Folyamatosan fejlesszék a differenciált fejlesztés módszereit, a kompetencia alapú nevelés-oktatás által teremtsenek esélyt a hátrányos helyzetű gyerekek számára. - Külső és belső továbbképzésekkel erősítsék a játékot, a mozgást a foglalkozásokon. - 2015-re valósuljon meg a továbbképzési keret terhére a Mozgásfejlesztő Program megvalósításához szükséges szakmai tudás, speciális szakképzettség (gyógytestnevelő óvónő, fejlesztőpedagógus ) 13

2.3. ÓVODÁNK SZERVEZETI STRUKTÚRÁJA Szakszervezet Óvodavezető Szülők Közalkalmazotti Közössége tanács Óvodavezető helyettes Minőségfejlesztés csoport vezetője Óvodatitkár Egyéb segítő alkalmazottak NEVELŐTESTÜLET Dajkák 14

3. AZ ÓVÓDA MINŐSÉGFEJLESZTÉSI RENDSZERE A minőségfejlesztés célja: A minőségfejlesztés célja annak garantálása, hogy az intézmény a társadalmi és a helyi igényeknek megfelelő közszolgáltatást nyújtson. A munka állandó javítása, a partnerközpontúság kialakítása, a folyamatos fejlesztési képesség kialakítása és az egymástól való tanulás lehetőségének megteremtése. Működésünkre a folyamatos párbeszéd, a széleskörű konszenzuskeresés és a nyitottság jellemző. Az óvoda sikeres működését csak az biztosíthatja, ha a mindennapokban, mint szolgáltató, az intézményhasználókkal együttműködünk. Ehhez szükség van a folyamatos, állandó fejlesztésre, jobbításra. A tudatos együttműködés csak akkor lehet sikeres, ha ismerjük az igényeket, azokat folyamatosan feldolgozzuk, összegezzük, értékeljük. Felelős: óvodavezető Határidő: folyamatos I. ütem II. ütem Elvégzendő tevékenység Kiindulópont: Irányított Önértékelés eredményi - dokumentum Közvetett és közvetlen partnerek azonosítása a szabályzatnak megfelelően A partnerek képviselőinek meghatározása a szabályzatnak megfelelően Kérdőívek, interjúk felülvizsgálata a PDCA- SDCA ciklus alkalmazásával Partneri elégedettség-, elégedetlenség- és igényfelmérés a szabályzatnak megfelelően Az igényfelmérés eredményeinek rögzítése A partneri elégedettség-, elégedetlenség- és igényfelmérés eredményeinek rögzítése Alkalmazott tájékoztatás Résztvevők, felelősök Óvodavezető Alkalmazotti közösség Minőségfejlesztési csoport Óvodavezető Alkalmazotti közösség Minőségfejlesztési csoport 15

III. ütem IV. ütem V. ütem A partneri elégedettség-, elégedetlenség- és igényfelmérés eredményeinek elemzése Elvárás- és problémalista készítése - ÉPI lista Fontossági lista felállítása - Prioritási sor Az előző mérések eredményeivel való összehasonlítása Összehasonlító elemzés - az óvoda belső dokumentumainak tartalmával Célmeghatározás - rövid-, közép- és hosszútávú célok Sikerkritériumok meghatároz Intézkedési terv elkészítése Alkalmazotti tájékoztatás Visszajelzés a partnerek felé Az intézkedési terv megvalósításának előkészítése Az intézkedési terv megjelenítése az intézményi dokumentumokban Munkacsoportok létrehozása, feladatok elosztása Munkacsoport felkészítése Az értékelési módok meghatározása Feladattervek elkészítése Az intézkedési terv megvalósulásának értékelése - dokumentum elkészítése Beszámoló az intézkedési terv megvalósításáról Korrekciós terv készítése és megvalósítása - szükség szerint A sikeres fejlesztések beépítése a nai működésbe Alkalmazotti értekezlet Az irányított önértékelés szabályzatának felülvizsgálat a PDCA-SDCA ciklusnak megfelelően Az irányított önértékelés végrehajtása a szabályzatnak megfelelően Elemzés, értékelés, beavatkozás Irányított önértékelés - dokumentum elkészítése Alkalmazotti értekezlet Óvodavezető Alkalmazotti közösség Minőségfejlesztési csoport Óvodavezető Alkalmazotti közösség Minőségfejlesztési csoport Munkacsoportok Óvodavezető Alkalmazotti közösség Minőségfejlesztési csoport Munkacsoportok 16

4. AZ INTÉZMÉNY MŰKÖDÉSI FOLYAMATA Az intézmény működési folyamata az alábbi feladatok szerint kerül meghatározásra. Vezetési Tervezési Ellenőrzési Mérési Értékelési feladatok. Vezetés felelőssége, elkötelezettsége, vezetés folyamata Jogi megfelelés Elvárások megfogalmazása, célok egyeztetése Tervezés, szervezés, döntés, tájékoztatás, megvalósítás Feladat- és felelősségdelegálás, szerkezet 4.1. Vezetési feladatok Az intézmény vezetése a minőségirányítási programjának elfogadásával elkötelezi magát, az intézmény működésének javítására, az intézmény tevékenysége minőségi színvonalának emelésére. A minőségirányítási programban meghatározottaknak először a vezetésben kell érvényre jutniuk. A minőségfejlesztési munka során a legnagyobb felelősségük a vezetéknek van. Óvodánk intézményvezetése: A fenntartó által kinevezett óvodavezető Az óvodavezető helyettes Az óvodavezető által megbízott minőségfejlesztési csoport vezetője Közalkalmazotti Tanács Elnöke A minőségfejlesztési rendszer működtetésében kiemelt szerepe van az intézmény vezetőjének. 17

Az intézményvezető feladata, hogy: - kiemelt jelentőséggel kezelje a minőségirányítási, fejlesztési tevékenységet, - példát mutasson a minőségfejlesztési tevékenység során, - tudatosítsa az intézmény valamennyi dolgozójával a minőségirányítás célját, s azt, hogy az intézménnyel kapcsolatban lévők közös érdeke az egyes működési folyama tok javítása, - tájékoztassa a dolgozókat arról, hogy a minőségfejlesztési feladatokban való részvétel minden dolgozó feladata. - kiemelten kezeli az intézmény jogszerű, törvényes működtetésével kapcsolatos tevékenységeit, megteremti az intézményi dokumentumok összhangját egymással és a hatályos jogszabályokkal. - gondoskodik azok szükségszerinti frissítéséről - biztosítja, a jogszabályok és belső szabályozások hozzáférhetőségéért az érintettek Számára - biztosítja, hogy az intézmény alkalmazottai, illetve az érintettek (gyermekek és szülők) megismerjék, és alkalmazzák a jogszabályi követelményeket és a belső szabályozásokat. A területre vonatkozó szabályozást tartalmazó dokumentumok megteremtik a minőségirányítási program végrehajtásához szükséges szervezeti hátteret, ennek érdekében: - Minőségirányítási Csoport létrehozását kezdeményezi, melynek feladata az intézmény minőségi céljai elérése érdekében a minőségfejlesztés működtetése, - Minőségirányítási vezetőt bíz meg, a feladatok összehangolása, a feladatok előkészítése, valamint bonyolítása, végrehajtása érdekében. - gondoskodik az értékelési feladatok ellátásához szükséges feltételek biztosításáról, - értékeli az intézmény helyzetét a minőségirányítási célok alapján, - különböző eszközök bevonásával (fenntartói hozzájárulás kérés, pályázatok, stb.) biztosítja a minőségirányítási célok megvalósításához szükséges erőforrások pénzügyi fedezetét. Vezetési feladatok 18

A minőségirányítási programban meghatározottak érvényre jutása érdekében a következő vezetői feladatokat kell ellátni: Vezetési feladat megnevezése Minőségirányítási csoport létrehozásának kezdeményezése Minőségirányítási vezető megbízása Intézkedési terv meghatározása adott évre Az intézmény belső szabályainak áttekintése a minőségirányítási programra tekintettel Tervezési feladatok ellátásának irányítása Mérési feladatok ellátásának irányítása Mérési rendszer kidolgozása Értékelési feladatok ellátásának irányítása Értékelési rendszer kidolgozása és működtetése A feladat ellátásáért felelős Határidő személy megnevezése Intézményvezető A Tanévzáró értekezleten javaslat a következő nevelési évre Intézményvezető A nevelési év első napján Intézményvezető minőségirányítási vezető Intézményvezető, minőségirányítási vezető és Tanévzáró értekezleten a következő nevelési évre Intézményvezető Tanévzáró értekezleten a következő nevelési évre Intézményvezető Tanévnyitó értekezlet Intézményvezető, minőségirányítási vezető Intézményvezető Intézményvezető, minőségirányítási vezető Nevelési év első negyed év vége Tanévnyitó értekezlet Nevelési év első negyed év vége 4. 2. Tervezési feladatok A vezetési és a tervezési feladatok egymással kölcsönhatásban funkcionálnak, mivel: - a tervezési tevékenység során szükség van a vezetői irányításra, a tervek kidolgozására, ami általában vezetői, illetve vezetői közreműködéssel végrehajtott feladat, - a vezetési tevékenység során szükség van tervekre, melyek az egyes vezetési tevékenységek végrehajtásának időpontját, konkretizálását stb. jelentik, s eszköz a vezetési feladatok során. A tervezés során arra kell törekedni, hogy a tervezés, stratégiai tervezésen alapuljon, a hosszú- és középtávú, valamint éves tervek egymásra épüljenek. 19

A tervezési folyamatokat, a folyamatban található elemek egymáshoz való viszonyát szabályozni kell azért, hogy azok a legkedvezőbben tudják hatásukat kifejteni. Az intézmény a következő területekre vonatkozóan határozza meg tervezési folyamatait: - szakmai tervezés (nevelési tevékenység tervezése - közoktatási feladatok ellátása), - biztonságos intézményüzemeltetés tervezése, - gazdálkodással kapcsolatos tervezés, - ellenőrzési tevékenységgel kapcsolatos tervezés. A szakmai tervezésnél figyelembe kell venni a továbbképzési és beiskolázási tervet. Intézményünk kiemelt feladata a kompetencia alapú oktatási program elsajátítása. Óvodánkban a teljes kompetenciai módszertani program alkalmazását továbbképzésekkel sajátíthatjuk el. 4.3 A tervezési folyamatok Dokumentum Dokumentummal kapcsolatos feladatok A dokumentum tartalma A/ Szakmai tervezési feladatok A.1. Minőségirányítással kapcsolatos tervezési feladatok Minőségirányítási program Minőségnyilatkozat Éves intézményi minőségcél meghatározása - Minőségirányítási program elkészítése, az abban foglaltak érdekében intézkedések tétele - A minőségirányítási program részeként kerül meghatározásra - Az intézmény minőségirányítási programjában meghatározott célok adott évre való konkrét lebontása - Jogszabály szerint meghatározott tartalmi elemek, melyek figyelembe veszik az intézmény helyzetét. - Fontos, hogy tartalmában olyan legyen, amely valóban az intézmény törekvéseit, szándékát rögzíti. A dokumentumnak tartalmaznia kell: - a konkrét célokat, - az ellátandó feladatokat, - felelősöket, - mérési eszközöket (indikátorokat), Határidők - Felülvizsgálati időt jogszabály határozza meg, u.a. - Tanévnyitó értekezlet A dokumentum viszonya más Dokumentumhoz 1. Alapját a következők képezik: - Önkormányzati minőségirányítási program, - Helyzetfelmérések. 2. Alapjául szolgál szinte valamennyi más folyamatnak. u.a. 1. Alapját a következők képezik: - Intézményi minőségirányítási program, az abban meghatározott minőségcélok, - Az előző évi 20

Dokumentum Dokumentummal kapcsolatos feladatok - az elérendő eredményeket (sikerkritériumokat ), - határidőket. A dokumentum tartalma A.2. A pedagógiai tevékenységgel kapcsolatos szakmai feladatok Nevelési program Foglalkozási terv / éves ismeretnyújtá - si terv/ Éves Működési terv Intézmény egyéb szervezeteinek éves munkatervei (szülői munkaközösség, - Felülvizsgálat a minőségirányítási program figyelembevételével - Felülvizsgálat a minőségirányítási programmal való harmonizáció szerint - Elkészíti az intézményvezető, jóváhagyja a nevelőtestület - Szülői szervezet vezetője Tartalma: - jogszabály szerint meghatározott. Tartalma: - jogszabály szerint meghatározott. Tartalma: - feladatok, - felelősök, - határidők, - egyéb. - Tartalma: a szervezet működési rendjét szabályozó dokumentumban Határidők - Jogszabály szerint, illetve szükség esetén - Jogszabály szerint, illetve szükség szerint - Tanévnyitó értekezleten - Jogszabály szerint, illetve szükség szerint minőségcélok és az elért eredmények értékelése. 2. Alapjául szolgál az adott évi minőségirányítási tevékenységeknek. A dokumentum viszonya más Dokumentumhoz 1. Alapját a következők képezik: - Az óvodai nevelés országos alapprogramja - Minőségirányítási program, 2. Alapját képezi: - A foglalkozási tervek megalkotásának, - A nevelési tevékenységnek. 1. Alapját képezik: - nevelési program, 2. Alapjául szolgál: - a havi ismeretnyújtási tervek megalkotásához 1. Alapját képezik: - Nevelési Program, - MIP, - Éves minőségcélok 2. Alapjául szolgál az éves munkatervek elkészítéséhez: -,segítő szakemberek - felelősök (aktuális feladatokkal megbízott dolgozók ) 1. Alapjául szolgál: - éves munkaterv. 2. Alapjául szolgál: - az adott szervezet éves működésének. 21

Dokumentum Dokumentummal kapcsolatos feladatok A dokumentum tartalma Határidők A.3. A pedagógusok továbbképzésével, képzésével kapcsolatos szakmai feladatok - Továbbképzési Tartalma: program részletes - jogszabály szerint - 7 évenként, elkészítése, meghatározott Továbbképzési illetve szükség felülvizsgálata, tartalom, a program esetén (ha kompetencia program minőségirányítási módosítani kell) előtérbe helyezése célok figyelembevétele. Tartalma: A dokumentum - jogszabály szerint Éves évenkénti elkészítése meghatározott beiskolázási kompetencia program tartalom, valamint - Évente terv előtérbe helyezése az éves a minőségcélok figyelembevétele. Dokumentum Tűzvédelmi oktatás és tevékenység tervezése Munkavédelmi oktatás és munkavédelmi tevékenység Balesetvédelm i oktatás és tevékenység Dokumentummal kapcsolatos feladatok A dokumentum tartalma Határidők B/ Biztonságos intézményüzemeltetéssel kapcsolatos tervezési feladatok - A dokumentum évenkénti elkészítése - A dokumentum évenkénti elkészítése - A dokumentum évenkénti elkészítése - Tartalma: tűzvédelmi szabályzat szerint. - Tartalma: munkavédelmi szabályzat szerint. - Tartalma: munkavédelmi szabályzat szerint. - Évente, illetve a tűzvédelmi szabályzat szerint - Évente, illetve a munkavédelmi szabályzat szerint - Évente, illetve a munkavédelmi szabályzat szerint A dokumentum viszonya más Dokumentumhoz 1. Alapját képezik: - a MIP célkitűzései, - Nevelési program. 2. Alapjául szolgál: - az éves beiskolázási tervnek. 1. Alapját a következők képezik: - továbbképzési program, - éves minőségcélok. - - - A dokumentum viszonya más Dokumentumhoz Költségvetési koncepció C/ A Gazdálkodással kapcsolatos tervezési feladatok - Évenként költségvetési koncepció készítése Tartalma: - intézmény várható feladatai és annak kiadásai, - jelentős változások, és annak hatásai, - várható bevételek, - a MIP és az intézmény éves - Évente, októberben 1. Alapját képezi: - az előző évi költségvetés, - a várható teljesítési adatok, - várható feladatváltozások, - a MIP. 2. Alapjául szolgál a költségvetési tervezésnek. 22

Költségvetési terv Éves beszerzési terv. Éves ellenőrzési terv - Évenként költségvetési terv készítése szakfeladatonk ént, indoklással - Évente - Ellenőrzési terv elkészítése minőségcéljai megvalósításához szükséges kiadások. Tartalma: - jogszabály szerint, valamint ezen túl a helyi információs igények kielégítése, különösen a MIP-pel összefüggésben. - Külön szabályzat szerint. - Évente, januárfebruár hónapban - Évente, február D/ Ellenőrzési tevékenység tervezése - Jogszabály szerint. - Évente 1. Alapját képezi: - a költségvetési koncepció. 1. Alapját képezi: az előirányzat-felhasználási ütemterv, 2. Alapjául szolgál: a gazdálkodási tevékenységnek. 1. Alapját képezi: - SzMSz 1. Alapjául szolgál: - az éves ellenőrzési tevékenységnek. Nevelés.dokumentációja Dokumentumok Tartalma Tervezés, ellenőrzés időszaka Éves terv HOP tevékenységeinek anyaga 1 nevelési évre Kiscsoport Középső csoport Nagycsoport Beszoktatási terv Szokás, szabályrendszer Szeptembertől, október Kiscsoport kialakításának folyamata végéig Szokás, szabályrendszer Január Beszoktatási terv kialakításának folyamatának értékelése ellenőrzése, értékelése, további Kiscsoport feladatok meghatározása Nevelési terv Szokás-szabályrendszer Novembertől januárig (beszoktatási terv kialakításának folyamata: Februártól- Májusig értékelésére épül) - Gondozás és egészséges életmódra Júniustól- Augusztusig Kiscsoport nevelés - Közösségi nevelés és szocializáció Középső csoport Nagycsoport - Játék - Mozgás - Anyanyelvi nevelés - Munkajellegű feladatok Szeptembertől Januárig Februártól- Májusig Júniustól- Augusztusig 23

Nevelési terv értékelése Kiscsoport Középső csoport Nagycsoport 1.hetes tervkészítés Kiscsoport Középső csoport Nagycsoport Szokás-szabályrendszer kialakításának, folyamatának ellenőrzése, értékelése, további feladatok meghatározása ( a gyermekek fejlettségéről, az egyéni fejlettségmérő lapokon, egyéni feljegyzés készül) Az elkészített éves terv részletes, komplex bontása Megjegyzés: Változások, tervezés módosítása Folyamatosan Időszakosan: Január végén Május végén Augusztus végén 1 hetes periódusban 4.4. Ellenőrzési feladatok A vezetés ellenőrzési rendszert vezet be és működtet az intézmény kulcsfolyamatait érintő területeken. Az ellenőrzéssel kapcsolatos alapvető követelmények: 1. Normativitás (az intézményi normák betartása) 2. Rendszeresség / tervszerűség 3. Dokumentáltság A vezetés az ellenőrzések során nyert információkat felhasználja a folyamatos fejlesztés érdekében. Az ellenőrzési feladatok több ponton összefüggnek: - a vezetési, - a tervezési, - a mérési, valamint - az értékelési feladatokkal. Az ellenőrzési tevékenység több területre is kiterjed. Alapvetően az alábbi típusú ellenőrzési tevékenységet határozzuk meg: - szakmai ellenőrzés, 24

- tanügy igazgatási ellenőrzés 4.5. Mérési feladatok A mérési feladatok ellátásának célja, hogy az óvodai munka eredményeiről, az intézmény működésének különböző területeiről folyamatosan, megbízható adatok álljanak rendelkezésre, melyek alapját képezhetik az értékelési feladatok ellátásának. Az óvodai nevelő munka mérése: - a nevelési program szerinti nevelési célok elérését szolgálja, - a nevelő munka eredményességének folyamatos biztosítását segíti az eredmények folyamatos áttekintésével, - a különböző partnerektől érkező igényeknek való megfelelés szerinti tevékenység ad számára információt. A mérési feladatok kiterjednek - az intézmény egészére, - az intézmény fontosabb partnereire: - intézmény foglalkoztatottjaira, - az intézménybe járó gyermekekre, - a közösségek tevékenységére, - a pedagógus közösségre, - az intézmény rendezvényeire, programjaira. 4. 6. Az intézmény egészére kiterjedő mérési feladatok Az intézmény egészére kiterjedő mérési feladatok keretében gondoskodni kell - a pedagógusok továbbképzésével, képzésével kapcsolatos adatok méréséről, - a és nevelő munka színvonalának méréséről. 4.7. Az intézmény pedagógusaira vonatkozó mérési feladatok Az intézmény pedagógusaival kapcsolatban mérni kell legalább: - a pedagógus szakmai munkájának eredményességét 25

- a gyermekek készség és képesség felmérésével, - az iskolai élet bevezető szakaszára alkalmassá vált gyermekek létszámával, - a pedagógus foglalkozáson nyújtott teljesítményének színvonalát - a pedagógus felkészülését és tervező munkáját, - az alkalmazott nevelési módszert, - a tehetséggondozási és felzárkóztatási feladatok ellátásának milyenségét, - a pedagógus nem közvetlenül szakmai feladatai ellátását - a gyermek-pedagógus kapcsolat milyenségét, - a szülő-pedagógus kapcsolat milyenségét. A mérési feladatokat legalább évente el kell végezni úgy, hogy a mérések hasonló időszakra essenek, az adatok évek között érdemben összehasonlíthatóak legyenek. 4.8. Az intézmény nem pedagógus munkakörben foglalkoztatottjaira vonatkozó mérési feladatok Az intézmény nem pedagógus munkakörben foglalkoztatottjaival kapcsolatban mérni kell: - a munkájuk eredményességét a feladatellátásukra jellemző mutatószámok alapján, - a pedagógusok tevékenységét segítő tevékenység mértékét, színvonalát. 4.9. Az intézménybe járó gyermekekre vonatkozó mérési feladatok Az intézmény gyermekeire vonatkozó mérési feladat - szintfelmérés (alapkészségek, fizikai adottságok), - további képesség és készség felmérések, - személyiség és közösségi magatartás mérése, - iskolai élet bevezető szakaszra való alkalmasság vizsgálata. Mérés Dokumentumok Tartalma Tervezés, ellenőrzés időszaka 26

Gyermekek fejlődését nyomon követő egyéni személyiséglapok Szociokultúra jellemzőinek információi A fejlődés állomásainak regisztrálása, aktuális fejlesztés (mérések eredményei) Differenciált bánásmód Nyomon követés időszaka 1. Óvodába lépéskor 2. Minden oktatási év végén 4. 10. Értékelési feladatok Az értékelési feladatok ellátásának célja, hogy az intézmény minőségi céljai mennyire valósultak meg, milyen az intézményműködés eredményessége, az egyes területek hogyan segítik a fő célok elérését. Az értékelés meghatározott szempontrendszer alapján történik, külön-külön - a pedagógusok továbbképzésével, képzésével kapcsolatos adatok, - a nevelő munka színvonala, a szakmai tevékenység értékelése, - a nem nevelő munkát végzők tevékenységének értékelése, - az óvoda rendezvényei alapján. Az egyes értékelési feladatok ellátásáért felelős személyeket, valamint az értékelési feladatok gyakoriságát évenkénti bontásban az intézményvezető határozza meg. 4.11. A költségvetési terv, intézményi mutatók értékelése Az értékelésnél figyelembe kell venni a költségvetés és annak teljesítése és a szakmai feladatellátás kapcsolatát, oda-vissza hatását. Az értékelés fontosabb szempontjai: - gazdaságosság szempontjából: - a gazdaságosság szem előtt tartása a beszerzéseknél, - gazdaságos üzemeltetés, - munkaerő gazdálkodás szempontjából: - állományi létszám mennyisége, - 1 fő pedagógusra jutó gyermekek száma, - a szakmai tervek megvalósítása szempontjából 27

- szakmai tervek megvalósulását finanszírozási nehézségek akadályozták-e, - szakmai tervek megvalósulását segítették-e a megvalósult beruházások. 4.12. A pedagógusok továbbképzésének, képzésének értékelése A pedagógusok továbbképzésének, képzésének értékelését előre meghatározott - mutatók, és - értékelési szempontok alapján kell végezni. A pedagógusok továbbképzésének, képzésének értékelésekor alkalmazandó mutatók különösen: - adott évben továbbképzésben, képzésben résztvevő pedagógusok száma, - a továbbképzésben, képzésben történő részvétellel töltött órák száma, - a képzés költségei 1 képzésben résztvevő személyre vetítve. Az értékelés szempontjai: - a továbbképzés, képzés mennyiben támogatja az intézmény minőségcéljainak elérését, - a továbbképzés, képzés mekkora terhet jelent az intézmény költségvetése számára, - a képzés hozzá járul-e új nevelési módszerek alkalmazásához. 4.13. A nevelőmunka színvonala, a szakmai tevékenység értékelése A nevelő munka színvonala és a szakmai tevékenység értékelése - amennyiben lehetséges tényszerű mutatószámok alapján, - amennyiben nem lehetséges egyéb értékelési szempontok alapján történik. Az alkalmazandó mutatószámok különösen: - a pedagógusok képzettségi szint mutatója, - a pedagógusok tevékenységével kapcsolatban beérkező - pozitív - észrevételek száma, - a pedagógusok tevékenységével kapcsolatban keletkezett - negatív - észrevételek száma. Az értékelés szempontjai: - a pedagógusok nevelési munkája során figyelembe kell venni: - a pedagógus szakmai tapasztalatait, a munkában eltöltött idejét, 28

- a nevelő munkájának minőségét, - az általa alkalmazandó módszerek mennyiségét és hatékonyságát, - a tehetség-gondozási feladat ellátásának milyenségét, - a felzárkóztatási feladatok ellátásának hatékonyságát, - a pedagógus kötelező órán kívüli időben való részvétele mennyiségét és minőségét, - a pedagógiai tevékenység során alkalmazott kommunikációs készséget, - a gyermekekkel való viszonya, kapcsolata tekintetében figyelembe kell venni: - a gyermekekkel való bánásmódját, - a gyermekekkel való együttműködő készségét, - segítőkészségét, tájékoztatási tevékenységét, - a gyermekek szabályok betartatására irányuló magatartását, - konfliktushelyzet kezelési tevékenységét, - a pedagógiai elhivatottság vonatkozásában figyelembe kell venni: - a pozitív hozzáállást a neveléshez, a gyermekekhez, munkatársaihoz, - pontosság, határidők, házirend betartását, - adminisztrációs feladatok ellátását, - konfliktushelyzet kezelési képességét a kollégáival, a szülőkkel, - terhelhető-e nem kötelező pedagógiai feladatokkal (speciális feladatok, szervezés stb.) 4.14. A nem nevelő munkát végzők tevékenységének értékelése A nem nevelő munkát végzők tevékenységének értékelése a pedagógusokhoz hasonlóan mutatók és értékelési szempontok alapján történik. Az alkalmazandó mutatók: - 1 gyermekre jutó nem nevelő munkát végző dolgozó, - adott tevékenységre jutó naturális mutató (pl: 1 takarítónőre jutó takarítandó m2), - 1 pedagógusra jutó nem nevelő munkát végző személy. Az értékelési szempontok: - a saját szakmai tevékenységének milyensége, - a munkához való hozzáállása (pontosság, precízség, odaadás), 29

- együttműködési készség (kollégákkal, gyermekekkel, szülőkkel), - pedagógus munkáját támogató tevékenység milyensége. 5. Az intézmény önértékelése Az önértékelés célja az intézmény adottságainak, eredményeinek - felmérése, - a felmérések alapján rendelkezésre álló tények, adatok értékelése, majd - a szükséges beavatkozások kidolgozása és végrehajtása. Az önértékelés során az adottságok tekintetében felmérést kell végezni: - a vezetés, - a dolgozók szakmai irányítása, - az intézmény erőforrása, - az intézmény folyamatai tekintetében. Az önértékelés során vizsgálni kell az elért eredményeket, melyeknél főbb szempontok: - a fenntartó elégedettsége, - a gyermek és a szüleik elégedettsége, - a pedagógusok elégedettsége, - a gyermeket fogadó intézmény elégedettsége, - a nevelési eredmények. Az önértékelés során meg kell határozni - az erősségeket, - a lehetőségeket, - a gyengeségeket, - a veszélyeket. 6. Teljesítményértékelés 30

6.1. Teljesítményértékelés fogalma, tartalma, célja A teljesítményértékelés olyan értékelési tevékenység, mely kiterjed - a munka eredményének, - a szervezeti magatartásnak, valamint - a munkavégzéshez szükséges képességeknek az értékelésére. A teljesítményértékelés során az értékelésnek - meghatározott célrendszeren kell alapulnia, - fejlesztő értékelésnek kell lennie, - tartalmaznia kell az önértékelési elemeket. A teljesítményértékelés célja, hogy a pedagógusok, és az Intézmény vezetését ellátó személyek teljesítménye fokozatosan különösen a feladatellátáshoz szükséges képességek, készségek, tudás és tapasztalat fejlesztésével javuljon, és ezzel segítse az Intézmény minőségcéljainak megvalósítását. E cél érdekében a teljesítményértékelés során szükség van: - a képzési szükségletek felmérésére, - a fejlődési törekvések támogatására, - a munkavállalók önértékelésére, - a fejlesztési, fejlődési célok meghatározására, - a fejlődéshez szükséges eszközök, források felkutatására, bővítésére, javítására, A teljesítményértékelés funkciója: - az intézményi működtetés során egy olyan eszköz szerepét tölti be, mely a minőségcélok megvalósításához segíti hozzá az intézményt azáltal, hogy teljesítmény elvárásokat határoz meg a vezetőkkel, valamint a nem vezető beosztású pedagógusokkal szemben, összehangolja a célokat, és egységes rendszerű teljesítményértékelést határoz meg, és biztosítja a dolgozók fejlődését. A teljesítményértékelés által megfogalmazott megállapítások sikeresen felhasználhatóak azokban az esetekben, ahol - a pedagógusok díjazásánál figyelembe kell venni az általuk nyújtott teljesítményt, - meg kell keresni azt, hogy a teljesítmények miért nem érik el az elvárt szintet, - meg kell ítélni adott pedagógus alkalmasságát, tovább foglalkoztathatóságát (pl. szerződéses foglalkoztatásnál). A pedagógusok teljesítményét az adott évre rögzített teljesítménykövetelmények alapján kell értékelni. 31

Az értékelésben részt vesznek: - a vezetők, - a nem vezető pedagógusok. A teljesítményértékelés a teljesítménykövetelmények alapján értékeli a pedagógusok tevékenységét. A pedagógusok teljesítményét a tanév végén, de legkésőbb a következő tanév megkezdéséig értékelni kell. Az értékelést írásba kell foglalni. A teljesítményértékelés tartalmára ugyanazok a szabályok érvényesek, mint a vezetők esetében. 6.2. A vezetői feladatokat ellátók teljesítményértékelése A teljesítménykövetelmények meghatározása A vezetők teljesítménykövetelményének kialakításában részt vesznek - maguk a vezetők, valamint - a fenntartó önkormányzatok közvetve az önkormányzat által meghatározott minőségirányítási program által, valamint közvetlenül, konkrét vezetői elvárások megfogalmazásával. A vezetők teljesítménykövetelményeinek olyanoknak kell lenniük, melyek - tartalmazzák a vezetői pozíció ellátásával kapcsolatos követelményeket, - a minőségcélokhoz kapcsolódnak, annak megvalósítását szolgálják. A teljesítménykövetelményeket minden tanév megkezdésekor, legkésőbb szeptember 1-ig meg kell fogalmazni, írásba kell foglalni, és átadás-átvételi elismervény mellett át kell adni az érintettnek. A teljesítménykövetelmények meghatározása során ügyelni kell a következőkre: - a teljesítménykövetelmények adott tanévre vonatkozhatnak, - tartalmazniuk kell - a vezető, illetve a pedagógus személyes adatait, - a teljesítménykövetelmények részletes leírását. 6.3. A vezető teljesítményértékelése 32

A vezetők teljesítményét az adott évre rögzített teljesítménykövetelmények alapján kell értékelni. Az értékelésben részt vesznek: - a vezetők, - a fenntartó, valamint - a nem vezető pedagógusok. A teljesítményértékelés a teljesítménykövetelmények alapján értékeli a vezetők tevékenységét. A vezetők teljesítményét a tanév végén, de legkésőbb a következő tanév megkezdéséig értékelni kell. Az értékelést írásba kell foglalni, és át kell adni az érintettnek. A teljesítményértékelés során el kell készíteni: A Kt. 40.. (11. bek.) szabályozott minőségirányítási programban a teljesítményértékelési szempontok mellett meg kell állapítani az egyes szempontok értékelésekor adható maximális pontszámokat is az alábbiak szerint: Kiemelkedő minősítés 3 pont Megfelelő minősítés 2 pont Kevéssé megfelelő minősítés 1 pont Nem megfelelő minősítés 0 pont A teljesítmény értékelés eredményét a maximális pontszámnak a ténylegesen adott pontszámokhoz viszonyított aránya alapján a következők szerint kell meghatározni: 80 100%-ig kiválóan alkalmas 60 79%-ig alkalmas 30 59%-ig kevéssé alkalmas 30% alatt alkalmatlan Ettől eltérően a közalkalmazott alkalmatlan minősítést kap, ha legalább egy minősítési szempont értékelése nem megfelelő. Az összesített értékelést a részletes teljesítményértékelés során adott értékelések átlagaként kell elkészíteni. 33

Az összesített értékelés tartalmazza a következőket: - egy részletes teljesítményértékelést, mely tartalmazza: - az érintett személyes adatait, - a teljesítménykövetelmények szerinti részletes szöveges értékelést, valamint az értékelést az összesített értékelésnél megadott kategóriák szerint. - az összefoglaló értékelést, javaslatokat, intézkedéseket, melyek az érintett teljesítményértékelése során megállapíthatóak, és az érintett személy teljesítményének minőségi javítását segítik elő. 6.4. A nem vezetői feladatokat ellátó pedagógusok teljesítményértékelése A teljesítménykövetelmények meghatározása A pedagógusok teljesítménykövetelményének kialakítását az intézményvezetők végzik. A meghatározott teljesítménykövetelményeknek olyanoknak kell lenniük, melyek - a minőségcélokhoz kapcsolódnak, annak megvalósítását szolgálják, - figyelembe veszik a fenntartók által az intézményvezetők számára meghatározott teljesítménykövetelmények teljesítéséhez szükséges elvárásokat, s azok teljesítését szolgálják, - mégis kellően konkrét elvárásokat fogalmaznak meg. A teljesítménykövetelményeket minden tanév megkezdésekor, legkésőbb szeptember 15-ig meg kell fogalmazni, írásba kell foglalni és átvételi elismervény ellenében át kell adni az érintettnek. A teljesítménykövetelmények meghatározására ugyanazok a szabályok érvényesek, mint a vezetők esetében. 6.5. A teljesítménykövetelmények és az értékelés szempontjai A teljesítménykövetelmények meghatározásánál, valamint a teljesítményértékelésnél a következő szempontokat kell figyelembe venni: - a nevelés minőségéhez, - a pedagógusokhoz, 34

- az intézmények általános megítéléséhez és működéséhez kapcsolódó minőségcélok. 6.6. Az értékelés során felhasználható információk, eszközök, dokumentumok Az értékelés során a szubjektivitás kiküszöbölése érdekében minél több tényszerű elemre kell támaszkodni. Ehhez fel kell használni az Intézményben keletkezett, illetve az Intézményben meglévő adatokból, információkból előállítható dokumentumokat, adatokat. Az értékelés egyes szempontjaihoz felhasználható információkat, az információ beszerzés, készítés módját, valamint az információ rendelkezésre állásáért való felelőst és határidőket a minőségirányítási programhoz, mellékletként kell csatolni. A szabályozás mintáját 4. számú melléklet határozza meg. A vonatkozó mellékletet a teljesítménykövetelmények - konkrét ismerete után kell elkészíteni, - változása estén szükség szerint módosítani kell. 7. A teljes körű intézményi önértékelés 35

A közoktatási törvény minőségirányítási program tartalmi követelményeit meghatározó része kimondja, hogy a közoktatási intézménynek a minőségirányítási programjában rögzítenie kell a teljes körű intézményi önértékelés - periódusát, - módszereit, - a fenntartói minőségirányítási rendszerrel való kapcsolatát. 7. 1. Az intézményi önértékelés célja Az önértékelés célja az Intézmény adottságainak, eredményeinek - felmérése, - a felmérések alapján rendelkezésre álló tények, adatok értékelése, majd - a szükséges beavatkozások kidolgozása és végrehajtása. 7. 2. Az intézményi önértékelés periódusa Az Intézmény teljes önértékelését négyéveses periódusokban készíti el. A vezető választás periódusához alkalmazkodva, a vezetői ciklus harmadik nevelési évének, második félévében történik. 7. 3. Az intézményi önértékelési rendszere, módszerei Az intézményi önértékelés során a következő rendszerben kell végezni az értékelést: - értékelni kell az adottságokságokat, - értékelni kell az eredményeket, - az eredmények alapján meg kell határozni a további lépéseket a fejlődés érdekében. Az önértékelés során az adottságok tekintetében felmérést kell végezni: - a vezetés, - a dolgozók szakmai irányítása, - az Intézmény erőforrása, - az Intézmény folyamatai, - az Intézmény stratégiája tekintetében. 36

Az önértékelés során vizsgálni kell az elért eredményeket, - a meghatározó, kiemelt eredményeket, - a partnereknél elért eredményeket, így: - a fenntartó elégedettségét, - a gyermekek és a szüleik elégedettségét, - a pedagógusok elégedettségét, - a gyermeket fogadó Intézmény elégedettségét. Az önértékelés során meg kell határozni - az erősségeket, - a lehetőségeket, - a gyengeségeket, - a veszélyeket. Az önértékelésnek olyannak kell lennie, hogy az kellő információt nyújtson a fenntartónak, és az Intézménynek is. Így az önértékelés során figyelembe kell venni: a) a fenntartói értékelések során megfogalmazottakat, különösen az alábbi területeken: - gazdálkodás, - tanügyigazgatás, - az Intézményben rendelkezésre álló oktatási-nevelési feltételek, - a vezetési, illetve az intézményirányítási, népszerűsítési tevékenység, - a pedagógus munkájának megszervezése, - a szakmai munka értékelése, - a nevelési program megvalósítása, - az intézménnyel kapcsolatos általános elégedettség és az intézménnyel kapcsolatban felmerült igények, b) az Intézmény által a saját tevékenységének értékelése során tett megállapításokat az alábbi területeken: - gazdálkodás, - tanügyigazgatás, 37

- az Intézményben rendelkezésre álló oktatási-nevelési feltételek, - az Intézmény szervezete, a vezetés, valamint ezek kapcsolata, - a nevelés, képzés milyensége, - az Intézmény által ellátott egyéb feladatok, szolgáltatások (szociális stb.) - az Intézmény fenntartón kívüli partnereinek elégedettsége, illetve az intézménnyel szemben felmerült igényei. A fenntartói és az intézményi értékelés egymástól való elkülönítése azért is indokolt, mivel különböző adottságokat, illetve eredményeket másként értékelhet a fenntartó, az Intézmény, illetve az Intézmény más partnerei. 8. A fenntartói minőségirányítási programmal való kapcsolat Az Intézmény minőségirányítási programjában meghatározottak szoros kapcsolatban vannak a fenntartói minőségirányítási programmal. A kapcsolat kétirányú: - az önkormányzat minőségirányítási programja határozza meg azokat a főbb minőségcélokat, célkitűzéseket, melyeket az intézményi minőségirányítási program meghatározásakor figyelembe kell venni, - az Intézmény minőségirányítási programja, a program szerint végrehajtott intézményi önértékelés, valamint a minőségirányítási program éves végrehajtásának értékelése. A két minőségirányítási program akkor tud jól működni, ha figyelembe veszik a folyamatosan változó adottságokat és eredményeket, és a szükséges intézkedéseket megteszi mind az Intézmény, mind pedig a fenntartó. A fenntartó közzé teszi honlapján az önkormányzat által meghatározott minőségirányítási programot. 9. Egyéb évenkénti értékelési, intézkedési feladatok 9. 1. Értékelés 38

A nevelőtestület a szülői szervezet (közösség) véleményének kikérésével évente értékeli az intézményi minőségirányítási program végrehajtását. Az intézmény nevelési év végén elkészíti éves munkájának önértékelését, (működési terv értékelését) az ÖMIP-ben meghatározott szerint. Erőforrások Pedagógiai munka Szervezet Kapcsolatok 9. 2. Intézkedések Az értékelés alapján olyan intézkedéseket kell kidolgozni, melyek segítségével az Intézmény szakmai célkitűzései és az Intézmény tényleges működése, szakmai eredményei közelítenek egymáshoz. Az intézményvezető feladata, hogy a nevelőtestület és a szülő szervezet (közösség) értékelését és a javasolt intézkedéseket megküldje a fenntartónak. A javasolt intézkedések a fenntartó jóváhagyásával válnak érvényessé. Intézkedési terv készítése Az intézkedési terv elkészítése során fel kell tárni az intézkedés meghozatalához vezető helyzetet kiváltó okokat, tényezőket, körülményeket. Ehhez figyelembe kell venni az intézményi önértékelés, valamint a fenntartói ellenőrzések, értékelések megállapításait. Az intézkedési terv részei: - az adott problémával kapcsolatban feltárt okok, tényezők, körülmények, - a probléma megszüntetéséhez szükséges intézkedések. 9.3 A minőségirányítási program és egyéb intézményi dokumentumok kapcsolata A minőségirányítási programban meghatározott minőségcélok végrehajtása érdekében biztosítani kell az intézmény belső szabályzatainak minőségcélokkal való összehangolását. 39

A minőségirányítási program szempontjából a minőségcélok megvalósítására hatással lévő belső szabályok különösen a következők: - Intézmény Szervezeti és Működési Szabályzata, - Közalkalmazotti Szabályzat, - Helyi Óvodai Nevelési Program, - Munkaköri leírások, - Éves Működési terv, 9.4. A minőségirányítási program nyilvánossága A minőségirányítási programot nyilvánosságra kell hozni. A minőségirányítási program teljes dokumentációját hozzáférhető módon meg kell őrizni az - intézményvezetőnél, valamint - az intézmény irattárában - Oktatási Osztályon...... Óvodavezető Szülői Munkaközösség képviselője 40