Nemzetközi klaszterfejlesztési tapasztalatok Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara A jövı lehetısége klaszter konferencia Bendó Zoltán Budapest, 2008. május 8.
Tartalom A gazdaságfejlesztési eszközök szerepe A klaszterfejlesztés nemzetközi tapasztalatai A hálózatfejlesztés nemzetközi tapasztalatai Példák a sikeres klaszterfejlesztésre Példák a sikertelen klaszterfejlesztésre 2
A bottom-up klaszterfejlesztés elısegítését célzó állami beavatkozások széles körét alkalmazzák a világban A klaszterek fejlıdését támogató állami beavatkozások Lehetséges konkrét állami szerepvállalás Bottom-up klaszterfejlesztés Széles értelemben vett üzleti környezet fejlesztése Vállalatok közötti kapcsolatok erısítése Klaszterek fejlıdésének anyagi támogatása Horizontális gazdaságfejlesztési beruházások támogatása Oktatás, képzés, infrastruktúra fejlesztése Hálózati brókerek alkalmazása a vállalkozások közötti, valamint a vállalkozások és egyéb szereplık közötti kapcsolatok erısítésére Piacilag sikeres, együttmőködésre képes klaszterek támogatása Klasztermenedzsment, közös szolgáltatások, közös beruházások A klaszterek alulról felfelé építkeznek, nem állam által vezetettek Az állam a szereplık közötti kapcsolatok erısítése, illetve egyéb, az üzleti környezet javítását célzó fejlesztések révén képes támogatni a folyamatot 3
Csak olyan gazdaságfejlesztési eszközöknél valószínősíthetı a siker, amelyek kiegészíteni és nem helyettesíteni kívánják a piaci mechanizmusokat A gazdaságfejlesztési eszközökkel kapcsolatos legfontosabb elvárások Alapvetések Gazdasági hatása van Visszaigazolt sikeren alapul Piaci kudarcot küszöböl ki Az állami szféra nem látja jobban egy-egy iparág jövıjét, mint az üzleti élet A valódi haszonnal kecsegtetı ötletekre rendszerint van piaci alapú finanszírozás A termelékenységet nem javító, értékromboló EU-s költések rontják a versenyképességet Leírás Magyarázat Csak olyan projektek támogathatók, amelyek közvetlen gazdasági hatása tényszerően kimutatható A közvetlen gazdasági hatással nem rendelkezı projektek esetében nagyon gyakori az utólag feleslegesnek bizonyult költés A támogatásra pályázó projektek a piac által visszaigazolt, meglévı üzleti sikeren kell, hogy alapuljanak A piaci siker az egyetlen megbízható tesztje az egyes vállalkozások versenyképességének A támogatások a piaci kudarcok, az intézményi hibák és a tranzakciós költségek csökkentését célozzák Az állami beavatkozás csak ott indokolt, ahol a piaci mechanizmusok szuboptimális allokációt eredményeznének 4
A nemzetközi példák az alábbi három eszköz sikerét valószínősítik A céloknak és a szőrı kritériumoknak megfelelı legfontosabb eszközök Eszköz Leírás Gazdasági hatása van Visszaigazolt sikeren alapul Piaci kudarcot küszöböl ki Makro- és üzleti környezet javítása A kiszámítható és a hatékonyságot elısegítı környezet kialakítására tett kormányzati lépések A kiszámíthatóság és hatékonyság közvetlenül csökkenti a vállalkozások költségeit A kedvezı környezettel mindig a versenyképesebb vállalkozások járnak jobban A kiszámíthatatlanság és az adminisztrációs nehézségek piaci tranzakciós költségek Visszaigazolt piaci sikert elért KKV-k kooperációjának elımozdítása Klaszteresedés elımozdítása A láthatóság/ méretgazdaságosság elısegítésével nagyobb output, export, hozzáadott érték lehetısége Csak a már kézzel fogható sikereket felmutató vállalkozások kapnak támogatást Az egyes külföldi piacok belépési korlátjai a KKV-k számára gyakran túl magasak Innováció elımozdítása Olyan konstrukciók támogatása, amelyek lehetıvé teszik a vállalatok piaci igények által vezérelt innovációját Az innovációnak köszönhetıen az adott tevékenység hozzáadott értéke nı (ez költségcsökkenés miatt is lehetséges) Csak olyan esetekben indokolt a támogatás, ahol jelentıs a siker potenciálja Szellemi termékekkel kapcsolatban rengeteg piaci hiba van, különösen fiatal piacgazdaságokban 5
Az innovációs politikának szervesen kell illeszkednie a magánszektor vezette klaszter tevékenységekbe ahhoz, hogy sikeres lehessen Az innováció támogatással kapcsolatos legfontosabb nemzetközi tapasztalatok Innovációs politika jellemzıi Nemzetközi tapasztalatok Milyen politika támogatja az innovációt? Mikor van az állami beavatkozásnak negatív hatása? Új területeken, kockázatosabb VC befektetéseket támogató intézkedések Vállalkozásalapítási hitelek támogatása spin-off és start-up cégek létrejöttére Az innovációnak a klaszter gyökereibıl, vagyis a kutatási vagy termelési erısségekbıl kell erednie A magánszférába történı technológia transzfert segítı egyetemfejlesztés A kormányzatot könnyen elcsábítja a változó innovációs divat Alapkutatás támogatása spin-off kapcsolat nélkül Az innovációs életciklus változásaira való felkészülés hiánya Az innovációs teamek elszigetelése a vállalatok alapvetı folyamataitól Piaci benchmark vizsgálat hiánya Bio-gyógyszeripari Klaszter, Toronto, Canada Gyökerei 1879-ig nyúlnak vissza. Ma 100 céget és 15 kutatóintézetet fog össze, 24.000 magas képzettségő szakembert foglalkoztatva Nyílt forráskódú LINUX inkubátor, Portland, USA Az OVP Venture Partner, vezetı kockázati tıkealappal közösen 185 millió dollárt fektettek be a Portlandi Egyetem körüli szoftver klaszterbe. A közfinanszírozás csupán 1,2 millió dollár volt. Sophia Antipolis, France 1974-tıl a Szilícium Völgyre adott európai válasz. Fı erıssége a magán kutatólaboratóriumok, a technológia transzfer és az üzleti angyalok befektetései. Itt található a Toyota európai K+F központja. Technopolis High-Tech Központok, Japán 1983-ban megszületett egy top-down terv 26 Technopolis helyszín infrastruktúrájának kialakítására az ipari decentralizáció jegyében. A legtöbb technopólus a tokiói központok egyszerő fiókja lett. Route 128, Boston, US A Szilícium Völgy sikerének megismétlése nem sikerült, mert a kormányzati beruházás során elhanyagolták a klaszteren belüli hálózatépítést és tudásáramlást. Üzleti Inkubátor, Belgium A 18 millió eurós kormányzati támogatás ellenére bérlı hiányában az inkubátor 2 év után bezárt. A sikeres innovációs politika soha nem az állami támogatás összegétıl, hanem a magánszféra bevonásától lesz hatásos A nem piacvezérelt, zöldmezıs innováció-fejlesztések rendre elbuktak 6
A nemzetközi tapasztalatok szerint csak az üzleti logikát követı, magánszektor által vezetett, bottom-up építkezı, értéklánc-tudatos klaszterek sikere valószínősíthetı Tanulságok A klaszterfejlesztés nemzetközi tapasztalatai Példák Mi mőködik? Mi nem mőködik? Üzleti megfontolások által vezetett Értéklánc alapos és mély ismerete (5 P )* KKV versenyképesség központú, KKV-ra építı Bottom-up kezdeményezés alapú Befogadó leadership kultúra, magánszektor által vezetett széleskörő érdekelti részvétellel Top-down, állam által kezdeményezett/vezetett program Alapkutatásra építı fejlesztés Zöldmezıs klaszterfejlesztés Ingatlanfejlesztés A vállalati jószándékra építı fejlesztés Félvezetı Klaszter, Austin 350 szoftvercég, 2 jelentıs iparági konzorcium: MCC (Mikroelektronikai és Számítástechnikai Konzorcium) és SEMATECH Román IT Klaszter 4. helyen az EU KKV alapú IT szolgáltatásaiban, a legtöbb minısítéssel rendelkezı ország (3. USA/India után) Aachen Technológiai Régió (DE/NL/BE) Car e.v. Euregio Maas-Rhein a világ vezetı autóipari klasztere Aacheni Technológiai Centrum (TZA), Aacheni Orvosi Technológiai Centrum (MTZ) szektorokon átívelı szinergiák Malajzia Multimédia Park az óriási infrastrukturális befektetések ellenére sem volt képes érzékelhetı nemzetgazdasági hatást kifejteni Malopolska E-Cluster Lengyelország a célokkal ellentétben, a klaszterben egyetlen számottevı egyetemi-magánszektorbeli kooperáció sem jött létre IT K+F területen, a klaszter felbomlott Macedón Turizmus Klaszter a klaszter nem volt képes jómódú turistákat Macedóniába csábítani A sikerek döntı többsége az alulról induló, magánszektor által vezetett kezdeményezések közül kerül ki A felülrıl vezérelt, zöldmezıs klaszter-kezdeményezések rendre elbuktak *5P: Purpose, Principles, Processes, People, Performance 7
A hálózatfejlesztés nemzetközi sikerpéldái a magánszektort jól ismerı, kiválóan felkészült hálózati brókerek szerepének fontosságára világítanak rá A hálózatfejlesztı szervezetek nemzetközi sikerpéldái Leírás Program mőködése Hálózatszervezés feladatai Sikerek Dán Ipari Hálózat Program 1989-ben indított 3 éves program 25 millió dollár költséggel, amit fıként a hálózati brókerek képzésére fordítottak A brókerek 2-3 cégbıl álló csoportnak 3 fázisban nyújtanak támogatást: Koncepcióalakítás Tervezés Megvalósítás Találkozók szervezése Külsı források bevonása Technikai/üzleti támogatás Üzemlátogatások Új piacok fejlesztése Konfliktuskezelés Egységesedı beszállítói kapcsolatok Közös megoldások (piacfigyelés, K+F, stb.) PLATO, Belgium 1988-tól mőködı, a KKV-k és nagyvállalatok közötti információ-megosztást támogató kezdeményezés Nagyvállalatoknál dolgozó mentorok 12 KKV +2 mentor alkotta csoportok 2 évre Menedzsment tapasztalat átadása Csoportos konzultációk Vendégelıadók meghívása havonta Négyszemközti mentorbeszélgetések A mentorált KKV-k forgalma lényegesen jobban nıtt, mint a programon kívülieké Tradenz, Új- Zéland Az új-zélandi kormány által a mikrohálózatok kialakítására indított program Mikrohálózatosodás támogatása Önfenntartó magántanácsadók megbízása, állami juttatás nélkül Folyamatos képzés A hálózattal kapcsolatos adminisztratív ügyek Üzleti terv készítése Pályázatírási folyamat menedzsmentje A sikeres hálózatfejlesztés végül klaszterfejlesztéssé nıtte ki magát A hálózatfejlesztés sikere a hálózati bróker felkészültségén és üzleti ismeretein is múlik Kulcsfontosságú a magánszektorban jártas potenciális hálózatfejlesztık felkutatása és folyamatos, megfelelı képzése A jó hálózatfejlesztı aktívan építi a kapcsolatokat a vállalatok között Forrás: Boosting innovation: The cluster approach, OECD, 1999; Networking and Clusters, Stuart A. Rosenfeld; EPAP elemzés 8
A hálózatfejlesztık szerepe a klaszterek fejlesztésében a klaszteresedési folyamat kezdetétıl a klaszter önállósodásáig tart A hálózatfejlesztés folyamata a hálózatfejlesztı szemszögébıl Potenciális klaszterek azonosítása Kapcsolatépítés Klaszterstratégia alkotás Megvalósítás és kilépés Rövid leírás A régió gazdasági adottságainak elemzése Legígéretesebb klaszterfejlesztési lehetıségek kiválasztása Kulcs szereplık felkutatása Kapcsolatfelvétel egyéb szereplıkkel Részvétel biztosítása Klaszter víziójának kialakítása Fı stratégiai irányok meghatározása Feladatvállalás a stratégia megvalósítására Elsı, rövid távon hasznot hozó projektek megvalósítása Klaszter intézményesítése, önállósodása A hálózatfejlesztı szerepe Áttekinti a korábbi elemzéseket Priorizálja a klaszterfejlesztési lehetıségeket Meggyızi a kulcsszereplıket a részvétel elınyeirıl Elısegíti a vezetık elıtérbe lépését Támogatást nyújt a stratégiai keretek kialakításában Elısegíti a szereplık közötti párbeszédet Biztosítja a szereplık felelısségvállalását Segít a rövid távon kézzelfogható eredményt hozó projektek kiválasztásában Támogatást nyújt a klaszter önállósodásában Forrás: Promoting Competitiveness in Practice, The Mitchell Group Inc, Washington DC, 2003; Cluster Building: A Toolkit, Cluster Navigations Ltd, 2001; EPAP 9
Az austini félvezetı klaszter sikerének alapja az volt, hogy már meglévı készségekre, üzleti bázisra alapozott és azok további kiaknázását tette lehetıvé Példák sikeres klaszterfejlesztésre: Félvezetı Klaszter, Austin A kezdet Jelenlegi helyzet PÉLDA Alapítás: A SEMATECH-et (a félvezetı gyártástechnológiakutatásra szakosodott globális non-profit konzorcium) 1988- ban alapították Kezdeti erısségek: Az USA egyik vezetı félvezetı gyártójának jelenléte A Texasi Egyetem a high-tech kutatások egyik vezetı amerikai intézménye Nagyon fejlett kockázati tıke ipar Austin az USA 3 vezetı high-tech központjának egyike A régióban 3200 technológiai vállalat (fıleg KKV) 98.000 alkalmazottat foglalkoztat Több mint 100 cég több mint 15.000 szakembere gyárt félvezetıket A Samsung 4 milliárd dolláros austini befektetése minden idık legnagyobb külföldi tıkebefektetése volt az USA-ban A vonatkozó területen a Texasi Egyetem adja ki a legtöbb mesteri és doktori fokozatot az országban A klaszter legfontosabb sikertényezıi Már meglévı alapvetı képességekre épült Erıs, magánszektor által vezérelt gyártáskoncentráció Magas hozzáadott értékő tervezı vállalatok Austinban tartották fenn központjaikat A külföldi és belföldi tıkebefektetés erıs kormányzati támogatása Könnyen hozzáférhetı finanszírozási források kockázati tıke és befektetési bankok Az USA egyik leginkább vállalatbarát körzete, köszönhetıen az alacsony adóknak és versenyképes szabályozási környezetnek Feltörekvı Technológiai Alap létrehozása Tanulságok Magyarország számára A sikeres klaszterek már meglévı üzleti erısségekre, sikerekre épülnek és azok további kiaknázását teszik lehetıvé A vezetı globális vállalatok magasan specializált munkaerıt keresnek A kreatív gazdaság az életminıségbe való befektetést is igényi A kormányzati források felhasználásakor a legkedvezıbb vállalkozási és külföldi/hazai befektetési környezet megalkotására kell koncentrálni A finanszírozás kritikus szerepet kap a start-up vállalatok, a mőködı tıke és a hatékony spin-off stratégiák esetében 10
A román IT klaszter az informatikában meglevı erısségekre építve erısen specializált, export-orientált iparágat hozott létre Példák sikeres klaszterfejlesztésre: IT klaszter, Románia A kezdet Jelenlegi helyzet PÉLDA Románia 1957-ben építette az elsı számítógépet (CIFA-1) Az informatikus végzettségőek aránya itt a legmagasabb a világon (238 intézményben képezik a szakembereket) A meglevı alapvetı képességekre építve 8-10 román vállalat végzett CRM tevékenységet, alkalmazásfejlesztéseket és K+F tevékenységet a legnagyobb uniós és amerikai ügyfeleknek A román technológiai piac növekszik a leggyorsabban Európában, kétszer olyan gyorsan, mint a második helyezett Erısen export-orientált és specializálódott IT szektor (fıként kiszervezett programozási, adatfeldolgozási és információbiztonsági termékekben) A piac vezetı vállalatai (Siemens, Alcatel, Intel, Infineon, Oracle, GE) mind jelentıs befektetésekkel vannak jelen Románia vezetı a világ vírusvédelmi termék exportjában, csak az USA elızi meg A klaszter legfontosabb sikertényezıi Európa egyik legkedvezıbb befektetıi környezete az alacsony adókulcsnak, a szoftverfejlesztési kedvezményeknek és az IT infrastruktúra minıségének köszönhetıen A 3.500 szoftvercég 99%-a KKV Erıs specializáció az információ-biztonságra, világmérető branding kampány Az iparági minısítések folyamatos javítása (Románia a 3. India és az USA után az egy fıre esı minısítések tekintetében) Tanulságok Magyarország számára A klaszter meglevı erısségeire való fókuszálás segít az új piacok feltárásában A klaszterek dinamikájának forrása a KKV-k innovációs és alkalmazkodási képessége A kormányzat legfontosabb szerepe a befektetésbarát környezet kialakítása A hosszú távú sikerhez elengedhetetlen a specializált, gazdasági igényeken alapuló képzés 11
Az Aacheni Technológiai Régió magánszektor-orientált versenyzı modellje a lepusztult bányászterületeken világszínvonalú ipari bázist hozott létre Példák sikeres klaszterfejlesztésre: Aachen Technológiai Régió A kezdet Jelenlegi helyzet PÉLDA Az AGIT (Aachener Gesellschaft für Innovation und Technologietransfer) a 80-as években jött létre, késıbb regionális fejlesztési ügynökséggé alakult Az AGIT részvényesei a város és a régiók önkormányzatai, bankok, kereskedelmi és iparkamarák és a nemzeti fejlesztési ügynökség voltak A határon átívelı kezdeményezés érintette Hollandiát és Belgiumot is 56.000 vállalat 357.000 fıt foglalkoztat évi 14,2 milliárd euró árbevételt termelve Az érintett iparágak átlagosan 40%-ban exportra termelnek, a szolgáltatások jelenleg a hozzáadott érték 70%-át adják A régió a legjobbak között található az élettudományi technológiák, gépjármő és vasúti technológiák, valamint a kapcsolódó IKT terén A német lakosság 1%-a, a tudósok 10% él Aachen környékén A klaszter legfontosabb sikertényezıi Az AC 2 program keretében a KKV-k versenyeznek a támogatásokért, a pályázatokat üzletemberek, akadémikusok és pénzügyi szakértık csoportja értékeli Az AGIT az induló vállalatokat befektetési szolgáltatások, marketing, növekedés-tervezés, és szabadalmi stratégiák révén segíti Az Aacheni Egyetem évi 5,2 millió eurót kap kutatásra külsı forrásból, ennek 2/3-át régiós vállalatok adják, sok a régióban mőködı magán kutatóintézet Tanulságok Magyarország számára A forrásokért való versengés a legjobb ötletek megvalósítását teszi lehetıvé A magánszektor által vezetett alkalmazott kutatásokra kell fókuszálni, amelyek világszínvonalú kivitelezése csak nemzetközi együttmőködésben lehetséges Támogatni kell az európai és globális versenytársakkal szembeni folyamatos benchmark vizsgálatokat Az orvosi és élettudományok közötti szinergia kiaknázása 12
A tallinni IT klaszter a tranzakció biztonság és más fejlett informatika rendszerek fejlesztésével ért el fenntartható versenyelınyt Példák sikeres klaszterfejlesztésre: IT Klaszter, Észtország A kezdet Jelenlegi helyzet PÉLDA Kezdetben az észt vállalatok más északi országok, cégek alvállalkozójaként mőködtek, ebbıl eredt az észt gazdaság növekedése A vállalatok innovációs potenciálja magasnak számított, de a radikális innovációk hiányoztak 2001-ben az IT klaszter kb. 300 tagok számlált, közel 7 000 alkalmazottal A külföldi kézben lévı észt számítógép-gyártóknak szembe kellett nézniük a kevésbé versenyképes áraik miatti keresletcsökkenéssel A klaszter legfontosabb sikertényezıi A fejlesztési intézkedések megvalósítása az ország relatíve kicsi mérete miatt és a szoros informális kapcsolatok miatt viszonylag gördülékenyen megvalósíthatók A klaszter a magasabb hozzáadott értékkel bíró termékekre koncentrált az összeszerelési fókusz helyett Az innovatív vállalatok és a magas követelményeket állító piac a helyes irányba kormányozta a cégeket A klaszterfejlesztési erıfeszítéseket a magánszektor vezette, de a horizontális fejlesztéseket a nemzeti kormányzat biztosította A kitörési lehetıséget az IT biztonság és egyéb informatikai rendszerek fejlesztése jelentette Fejlettebb piacokon is értékesíthetı rendszerek bevezetése az országban : pl.: az Internet Banking lefedi az összes tranzakció 97%-át; mobiltelefonnal lehet parkolási díjat fizetni; buszjegyet lehet venni személyi igazolvánnyal A tranzakció biztonság területén jól használják ki a szovjet éra alatt keletkezett titkosítási szakértelmet Tanulságok Magyarország számára Helyi adottságokra kell alapozni az innovációs stratégiát és a klaszterfejlesztési fókuszt A magasabb technológiai színvonalú tevékenységek támogatásával nagyobb versenyelınyt érhetünk el Egy kismérető belsı piaccal rendelkezı országnak exportálható termékeket kell elıállítania A magánszektor vezette klaszterek általában életképesebbek, mint a felülrıl vezérelt együttmőködések Forrás: Europe INNOVA: Case studies of clustering efforts in Europe, EPAP elemzés 13
A cseh csomagolóipari klaszter komplex megoldásokat tud szállítani a magas minıségi követelményekkel rendelkezı autóipari vállalatoknak Példák sikeres klaszterfejlesztésre: Csomagolóipari Klaszter, Csehország A kezdet Bársonyos forradalom után Bársonyos válás Szlovákiától Jelenlegi helyzet A klaszterek fejlesztéséért a CzechInvest felelıs PÉLDA Stabil, prosperáló gazdaság a poszt-kommunista országok között Kézben tartott infláció és növekvı belsı piac A klaszterpolitika 2001 óta szerves részét képezi az általános kkv fejlesztési intézkedéseknek, de emellett hiányzik az egységes csehországi innováció politika A klasztert tagjai jó lehetıségnek tartják a kormányzati klaszter védjegy alatt történı mőködést A klaszter legfontosabb sikertényezıi Bátor és dinamikus megvalósítási szándék Az együttmőködés résztvevıi komplex megoldásokat szállíthatnak a vevıknek Erıs kkv fókusz Jelentıs egyetemi részvétel az információs rendszerek fejlesztése területén Iparágakon és régiókon átívelı tevékenység - különbözı profilú termelık kooperációja A csomagolóipari vállalatok elsıdleges vásárlói a magas követelményeket támasztó autóipari cégek, amelyek beszállítóiként más szektorok vállalatait is kiszolgálhatják Az együttmőködés területei a marketing, az IT alapú termelékenység növelés, HR menedzsment, helyi technológiai központok üzemeltetése, logisztikai hálózat létrehozása és az anyagok újrahasznosítása Inkább szervezeti, mint termék innovációk bevezetése Tanulságok Magyarország számára A magas igényő vásárlók és üzleti partnerek növelik az együttmőködésben résztvevık minıség-orientációját A több piaci rést is lefedı klaszterek magasabb igényeket tudnak kielégíteni Erısíteni kell az oktatási intézmények ipari kapcsolatait Helyi együttmőködésekre alapozva kell versenyezni a globális piacon Forrás: Europe INNOVA: Case studies of clustering efforts in Europe, EPAP elemzés 14
A Clusterland a régió már meglévı iparágaiban végez klaszterfejlesztést, melynek pillérei a magas színvonalú IT háttér és a professzionális szolgáltatások nyújtása Példák sikeres klaszterfejlesztésre Clusterland, Ausztria A kezdet Jelenlegi helyzet PÉLDA Felsı-Ausztia az ország vezetı régiója, amely a teljes ipari termelés 25%-át, az export 27%-át állítja elı Frekventált elhelyezkedés Európa közepén 1998 óta fokozatosan fejlıdı klaszterek a régió meghatározó iparágaiban 2005-ben az Innovatív Felsı-Ausztria 2010 program keretében 5 stratégiai területen - K+F, képzés, hálózatok, üzlet és technológia lokáció, EU hálózatok 600 millió EUR értékben indítottak fejlesztési programot A klaszter legfontosabb sikertényezıi Jelentıs iparági lefedettség, értéklánc mentén szervezıdött együttmőködések Jól felépített klasztermenedzsment szervezet, amely hasznos szolgáltatások széles körét teszi elérhetıvé a tagok számára (közös marketing, kooperációs projektek szervezése, partnerkeresés, iparág-specifikus képzések) Fejlett IT rendszer, amely valósidejő és tényalapú döntés elıkészítést, hatékony koordinációt és folyamatos kommunikációt tesz lehetıvé CRM személetben nyújtott szolgáltatások, amelyek célja a klasztertagok igényeinek minél magasabb szintő kielégítése 5 klasztert fog össze az autóipar, a mőanyagipar, a fa- és bútoripar, az egészségipar és a mechatronika területén Klaszterközi hálózatokat állítottak fel HR, design és média, logisztika és környezetipari területeken 1 519 tagvállalat, amely összesen 250 ezer alkalmazottat foglalkoztat és 50 millió euró árbevételt generál A szervezetet egyre növekvı arányban, jelenleg kb. 61%- ban finanszírozzák a tagok, a finanszírozás másik részét a regionális kormányzat és az Európai Regionális Fejlesztési Alap biztosítja (PPP) Tanulságok Magyarország számára A zöldmezıs klaszterfejlesztés helyett a meglévı iparágakra kell koncentrálni A nagy iparági lefedettség megnöveli a lehetséges kooperációs projektek elıfordulásának valószínőségét Az IT alapú klasztermenedzsment rendszerek, partner adatbázisok és az Internetes megjelenés elengedhetetlenül fontos sikertényezık a klaszterek számára A csökkenı állami támogatási arány az önfinanszírozás felé orientálja a klasztermenedzser szervezeteket, a növekvı tagvállalati finanszírozás pedig csak a tagok jobb kiszolgálásával valósulhat meg 15
Malajzia felülrıl vezérelt, zöldmezıs IT klaszter programja a hatalmas befektetés ellenére sem ért el nemzetgazdasági szintő eredményt Példák sikertelen klaszterépítésre: Maláj Multimédia Szuperfolyosó A kezdet Jelenlegi helyzet PÉLDA A 90-es évek végén Mahathir volt miniszterelnök 15 mrd dolláros programot indított Malajzia ázsiai IT központként való pozícionálására Agresszív lépések Szingapúr és Hong Kong megelızésére a vezetı IT cégek letelepítésében: a Dell és más cégek nagy befektetéseket eszközöltek az adókedvezményeknek és a korlátlan munkaerıimportnak köszönhetıen Mőszaki egyetemi karok létrehozása zöldmezıs beruházással A kormány illegális bevándorlást korlátozó kemény lépései az indiai IT szakemberek diszkriminációjához vezettek megromlott a viszony egy erıs partnerrel A régió más, magánszektor fókuszú kezdeményezései (pl. Intelligens Sziget, Szingapúr) gyengítették a klaszter pozícióit a magas hozzáadott értékő tudásiparban Sok vállalat a kormány megrendeléseitıl függ, vagy alacsony hozzáadott értékő kiszervezett programozási tevékenységet végez A siker elmaradásának legfontosabb tényezıi Rendkívül kedvezıtlen a földrajzi elhelyezkedés a vállalatok számára A politikai irányváltások miatt sok a bizonytalanság Nem történt meg a versenytársak (Szingapúr, Hong Kong, Tajvan) kompetenciáinak kellıen alapos feltárása a befektetık alapvetıen versenyelınyt keresnek Az ötleteket nem próbálták ki pilot projekt formában, így nem derült ki elıre mi mőködik és mi nem Tanulságok Magyarország számára A top-down programok sokszor a hatalmas befektetés ellenére csupán marginális megtérülést hoznak Az innovációt és a rugalmasságot elsısorban a KKV fókuszú programok képesek növelni A kormányzat szerepe elsısorban a folyamatos nemzetközi összehasonlítás és a vállalkozásbarát környezet kialakítása Az innovációhoz elengedhetetlen az erıs pénzügyi szektor megléte 16
Macedóniában a turisztikai klaszter fejlesztése nem hozta a várt eredményeket, mivel hiányzott a magánszektor és a kormányzat közötti szoros együttmőködés Példák sikertelen klaszterépítésre: Macedóniai Turizmus Klaszter A kezdet Jelenlegi helyzet PÉLDA Erısségek: Az Ohridi tó és környéke Jugoszlávia fennállása alatt kiemelt turisztikai desztináció volt A tó a Világörökség része Jó állapotban megmaradt történelmi nevezetességek (kolostorok, római építmények) Gyengeségek: A délszláv háború alatt 86%-kal csökkent a turisták száma Jelentısen romlott az elérhetıség, az infrastruktúra és a szolgáltatási színvonal A turisták száma ugyan emelkedett, de fıként a környezı országok (Albánia, Bosznia, Szerbia) irányából A környezı régióból érkezı turisták jellemzıen keveset költenek Összességében nem tapasztalható pozitív hatás A siker elmaradásának legfontosabb tényezıi Gyenge együttmőködés a magánszektor szereplıi (utazási ügynökségek, szállodák, idegenvezetık) és a helyi/központi kormányzat között A magánszektor kezdeményezı szerepe gyenge volt Feladatok (pl. környezeti problémák) egymásra hárítása Az értéklánc alacsony hozzáadott értékő elemeinél való megrekedés (pl. kaszinók építése) A nyugati turisták továbbra is elkerülték a régiót Nem voltak KKV-kra szabott vállalkozásfejlesztési, oktatási programok Tanulságok Magyarország számára A szofisztikált fogyasztók igényeinek megértése széleskörő, tényalapú elemzéseket igényel A kormányzat és a magánszektor szoros együttmőködése elengedhetetlen a siker érdekében A magánszektor kapjon kezdeményezı szerepet Az igényes közönség vonzásához meglevı képességekre és értékekre kell fókuszálni (termálvíz, borturizmus) 17
Az üzleti szereplık közvetlen, aktív részvétele nélkül a bulgáriai IT klaszter nem tudott jelenıs sikereket elérni Példák sikertelen klaszterépítésre: IT klaszter, Bulgária A kezdet Jelenlegi helyzet PÉLDA A KGST tagjaként Bulgária vezetı szerepet töltött be a Keleti Blokk technológiai / IT fejlesztéseiben A merevlemezek 80%-át Bulgária szállította a szocialista országokba Technológia-orientált oktatási rendszer, amely jelentıs számú, magasan képzett IT szakember képzését tette lehetıvé, de közülük sokan az átmenet idején elhagyták az országot 2004. ICT Klaszter Társaság megalakulása 15 tagszervezet, amelyek több mint 350 vállalatot képviselnek A siker elmaradásának legfontosabb tényezıi Hatékony menedzsment hiánya Az üzleti szektor inaktivitása a klaszterben, alacsony szintő együttmőködési hajlandóság a szereplık között Szakember hiány az agyelszívás és a gazdasági igényeket kevéssé kielégítı képzési rendszer miatt Vitatható közbeszerzési törvény és kétes beszerzések az IT tenderek területén Az ICT Klaszter Társaság nem üzletfejlesztı, hanem inkább érdekérvényesítı szervezet, amely a szektor álláspontját kívánja képviselni a kormányzattal szemben A párbeszéd nem kielégítı a kormányzat, az egyetemek és az ICT szektorért felelıs kormányzati ügynökség között Együttmőködési lehetıségek keresése más európai ICT klaszterekkel Nemzetközi vállalatok (SAP, stb.) vonzása az országba a 0%-os exportadó segítségével Tanulságok Magyarország számára A klaszterek hatékony mőködéséhez elengedhetetlenül fontos az üzleti szereplık aktív, közvetlen részvétele A képzési rendszernek biztosítani kell a klaszterek számára a megfelelı mennyiségő és minıségő szakember utánpótlást Transzparens és átlátható pályázati döntések szükségesek az üzleti szféra bizalmának megtartásához Továbbra is alacsony PC penetráció és kis mérető belsı piac Forrás: Europe INNOVA: Case studies of clustering efforts in Europe, EPAP elemzés 18
Köszönöm a figyelmet! www.polusprogram.eu www.nfu.hu/polus polus@polusiroda.hu