Idegrendszer 2: A szomatomotoros működések élettana

Hasonló dokumentumok
4. előadás Idegrendszer motoros működése

Neurobiológia - III. blokk Idegélettan # 12/4. A vázizomműködés gerincvelői kontrollja - II

Gyógyszerészeti neurobiológia Idegélettan 3. A gerincvelő szerepe az izomműködés szabályozásában

Gyógyszerészeti neurobiológia. Idegélettan 4. Spinalis shock. Agytörzs, kisagy, törzsdúcok, agykéreg szerepe a mozgásszabályozásban.

Mozgató működés. Propriocepció és mozgás

Idegrendszer motoros működése

Mozgás, mozgásszabályozás

A vázizmok működése, mozgás, mozgásszabályozás. A pszichológia biológiai alapjai II. 7. előadás

Mozgás, mozgásszabályozás

A szomatomotoros rendszer élettana (III)

A vázizmok működése, mozgás, mozgásszabályozás

A mozgások supraspinalis szervezıdése

A mozgatórendszer élettana 1. Bevezetés. A gerincvelő

Az idegrendszer szomatomotoros működései. Élettan_Biol BSc, PTE 2016, Hernádi I.

Szomatomotoros működés

Szabályozó rendszerek. Az emberi szervezet különbözı szerveinek a. mőködését a szabályozás szervrendszere hangolja

Az izomszövet. A harántcsíkolt izom

A mozgatórendszer élettana 3. A motoros cortex

A mozgatórendszer élettana 2. Az agytörzs és a vestibularis rendszer

Az ember izomrendszere, az izomműködés szabályozása

Idegrendszer 2. Központi idegrendszer általános jellemzése. Gerincvelő

II./2.4. A mozgató rendszer vizsgálata

Az idegrendszer érzı mőködése

VARÁZS LÉPCSŐ STROKE BETEGEK REHABILITÁCIÓJA DR CSIZMADIÁNÉ WENHARD MÓNIKA PAMOK NEUROLÓGIA

Neuroanatómiai szemelvények

II. félév, 8. ANATÓMIA elıadás JGYTFK, Testnevelési és Sporttudományi Intézet. Idegrendszer SYSTEMA NERVOSUM

Sejtek közötti kommunikáció:

Autonóm idegrendszer

A központi idegrendszer funkcionális anatómiája

Sántha Péter

A táplálkozás és energiaháztartás neuroendokrin szabályozása 1.

KISAGYI NEUROANATÓMIA okt. 25.

A KISAGY NEUROANATÓMIÁJA

Hajlékonyság, lazaság

PhD vizsgakérdések április 11. Próbálja meg funkcionális szempontból leírni és példákon bemutatni az intralimbikus kapcsolatok jelentőségét.

Semmelweis Kiadó ; 5: ORVOSKÉPZÉS

AZ ELŐADÁS CÍME. Stromájer Gábor Pál

Az idegi szabályozás efferens tényezıi a reflexív általános felépítése

Légzés 4. Légzésszabályozás. Jenes Ágnes

2006 biológia verseny feladatsor FPI

Élettan írásbeli vizsga (PPKE BTK pszichológia BA); 2014/2015 II. félév

FEJEZETEK AZ ÉLETTAN TANTÁRGYBÓL

Gyakorló ápoló képzés

Idegrendszer és Mozgás

1. A függőséget okozó szerekre jellemző:

VEGETATIV IDEGRENDSZER AUTONOM IDEGRENDSZER

Molekuláris neurobiológia

UEFA A licencmegújító továbbképzés. A gyorsaság és az erő A két kondicionális képesség kapcsolata. Sáfár Sándor Gödöllő

A Dévény módszer, mint a korai fejlesztésben alkalmazható eljárás. Vámosi Istvánné DSGM-szakgyógytornász 2011.

Az izommőködéssel járó élettani jelenségek

Dinamikus Neuromuszkuláris Stabilizáció a Kolář-módszer

Az idegrendszer Szerk.: Vizkievicz András

A légzőrendszer felépítése, a légzőmozgások

Általános bemelegítés

Eredmény: 0/199 azaz 0%

Az idegrendszer élettana: bevezetés + vegetatívum

A mozgásszervi fogyatékosok

Az érzőrendszer. Az érzőrendszerek

Izomműködés. Az izommozgás. az állati élet legszembetűnőbb külső jele a mozgás amőboid, ostoros ill. csillós és izomösszehúzódással

MOZGÁSZAVAROKKAL JÁRÓ BETEGSÉGEK

Idegszövet gyakorlat

KISAGYI NEUROANATÓMIA szeptember 18.

Az egyensúlyszabályzás anatómiája, élettana és patofiziológiája. Dr. Mike Andrea Pécs, november 28.

dc_95_10 MTA Doktora Pályázat Doktori Értekezés Tézisei A mozgatórendszer élettani és kóros működésének klinikai neurofiziológiai vizsgálata

EMLŐS GERINCVELŐ MOTOROS NEURONHÁLÓZATAINAK MORFOLÓGIAI VIZSGÁLATA

Agyi régiók finomszerkezete, neuronhálózatok. A pszichológia biológiai alapjai II. 4. előadás

fogalmak: szerves és szervetlen tápanyagok, vitaminok, esszencialitás, oldódás, felszívódás egészséges táplálkozás:

A SZEM MOZGÁSAI Dr. Székely Andrea Dorottya

Az idegrendszer és a hormonális rednszer szabályozó működése

SZABÁLYOZÁS visszajelzések

PhD Értekezés Tézisei

Jellegzetességek, specialitások

A vizeletürítés zavarai: diagnózis, kezelés, rehabilitáció

GRASSROOTS A GYERMEKEK KOROSZTÁLYOS JELLEMZŐI. 5-7 éves korban

AZ EXTRAPYRAMIDALIS RENDSZER KÁROSODÁSA MOZGÁSZAVAROKKAL JÁRÓ BETEGSÉGEK

JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ

MANUÁLTERÁPIA (MANUÁLIS MEDICINA) FEKETE SZABOLCS

a. Nyugalmi potenciál b. Transzport proteinek c. Akciós potenciál. Nyugalmi potenciál. 3 tényező határozza meg:

Látás Nyelv - Emlékezet. ETE47A001/2016_17_1/

III./12.3. A tudatzavarban szenvedő beteg ellátásának szempontjai

A látás élettana II.

A látás alapjai. Látás Nyelv Emlékezet. Általános elv. Neuron idegsejt Neuronális hálózatok. Cajal és Golgi 1906 Nobel Díj A neuron

Jegyzőkönyv. dr. Kozsurek Márk. A CART peptid a gerincvelői szintű nociceptív információfeldolgozásban szerepet játszó neuronális hálózatokban

Fényreceptorok szem felépítése retina csapok/pálcikák fénytör közegek

Nemszinaptikus receptorok és szubmikronos Ca2+ válaszok: A két-foton lézermikroszkópia felhasználása a farmakológiai vizsgálatokra.

dc_95_10 A mozgatórendszer élettani és kóros működésének klinikai neurofiziológiai vizsgálata Dr. Kamondi Anita MTA Doktora Pályázat Doktori Értekezés

A JO GA A SZANA I E S A FASCIA LA NCOLATOK 2. (FASCIA, PROPRIOCEPCIO, TARTA S E S SE RU LE SMENTES GYAKORLA S)

Szabályozás - összefoglalás

Vadmadarak és emlősök anatómiája és élettana. Hormonok, idegrendszer, érzékszervek

Az autonóm idegrendszer

II./ A mélyreflexek és kiváltásuk

Az elért eredmények. a) A jobb- és baloldali petefészek supraspinális beidegzése

7. előadás Asszociációs kéreg, mentális működések

Egy idegsejt működése. a. Nyugalmi potenciál b. Transzport proteinek c. Akciós potenciál

Orvosi élettan. Bevezetés és szabályozáselmélet Tanulási támpontok: 1.

Életminőség javítás spasztikus paraparézis esetében

SEMMELWEIS EGYETEM KLINIKAI KÍSÉRLETI KUTATÓ INTÉZET

őideg, érző és vegetatív mozgató idegdúcok alkotják. érz Agyidegek

Szerkesztette Vizkievicz András

Élettan-anatómia. 1. félév

Átírás:

Idegrendszer 2: A szomatomotoros működések élettana Dr. Petheő Gábor Pázmány MSC kurzus, 2012 Végső effektor: a motoros egység Definíció: 1 db α-motoneuron és az általa beidegzett összes izomrost (A munkaizomzat rostjait elülsőszarvi α-motoneuronok Aα rostjai, míg az izom saját receptorainak kontraktilis elemeit elülső szarvi γ-motoneuronok Aγ rostjai látják el.)

A mozgató rendszer saját receptorai: proprioceptorok 1) Izomorsó A munkaizommal páthuzamosan kapcsolva, passzív feszülést érzékelnek A receptorok széli, kontraktilis elemei az intrafuzális rostok ( Aγ, érzékenyítés) Statikus-R: statikus magzsák és maglánc (steady-state feszülés) II Dinamikus-R: dinamikus magzsák (fázisos feszülés-változások) Ia Stat. Din. Stat. II Ia (Bradley, 1981) (Amen, 1998, p. 43) A mozgató rendszer afferens rostjainak nómenklatúrája nem szokványos! Proprioceptorok 2) Golgi-féle Ínorsó Az izommal sorba kapcsolva az aktív feszülést (kontrakció) érzékeli

Gerincvelői/spinális reflexek 1) Nyújtási (miotatikus, proprioceptív, monoszinaptikus+) A spinális izomtónus alapja Izomtónus: a passzív mozgatással szembeni ellenállás, mely a motoros egységek asszinkron nyugalmi aktivitásának a következménye. Az egészséges tónust az agy állítja be (ld. később) Miotatikus egység reciprok beidegzéssel Spinális reflexek 2) Inverz miotatikus Biszinaptikus, túlfeszüléssel szembeni védelem (szintén használja a miotatikus egységet)

Spinális reflexek 3) Poliszinaptikus (exteroceptív, nociceptív) Fájdalmas ingerekre adott, fenntartott visszahúzási (flexor) reflex Általában interszegmentális és keresztezett (keresztezett extenzor reflex) Az α/alsó-motoneuronok kapcsolatai Közvetlen: corticospinalis/ piramias pálya a kérgi/felső motoneuronokból Közvetett: interneuronokon keresztül érik el az α- és γ- motoneuronokat a kortikális és szubkortikális leszálló pályák (tr. cortico~, vestibulo~, rubro~ és reticulospinalis) Az interneuronok gátló sejtek, feladatuk az izomtónus beállítása, a spinális reflexek és az α-motoneuronok aktivitásának elnyomása/fokozása, az antagonista izmok működésének összehangolása típusai: Ia, Ib, Renshaw (a részletek ld. az élettan/anatómia könyvekben) (léteznek serkentő interneuronok is pl. elnyújtott reflexválaszok reverberáló köreiben) Az alsó motoneuronok vagy axonjaik sérülése petyhüdt bénulással és csökkent/hiányzó reflexekkel jár

A leszálló motoros pályák Corticospinalis (szubkortikálisan eredő) A pyramis pálya Tr. corticospinalis és corticobulbaris Részben a motoros kéregből, részben egyéb kérgi területekről ered (ún. felső motoneuronokból). Sok rost direkt módón serkenti az α-motoneuronokat (akaratlagos, manipulatív finom mozgások pl. újjak mozgásai), mások poliszinaptikusan végződnek α/γmotoneuronokon 90%-ban keresztezett (80% a nyúltvelőben). Egyes izomcsoportok (pl. axiális izomzat) kétoldali beidegzéssel bírnak. Sérülése: fokozott izomtónussal járó bénulás és kóros reflexek megjelenése

Szubkortikálisan eredő leszálló pályák, az izomtónus szabályozása Tr. rubrospinalis (n. ruberből): emberben a felső végtagig terjed a hatása az agytörzsi magok áltat az antigravitációs izmokban okozott fokozott tónust gátolja. (Az agytörzsi magok aktivitását a kisagyból és a piramispályából eredő axonok is gátolják) Tr. reticulospinalis lat. (nyúllvelői form. ret.-ból): az axiális izomzat és a végtagi extenzorok tónusát csökkenti Tr. reticulospinalis ventr. (híd form. ret.-ból): az axiális izomzat és a végtagi extenzorok tónusát növeli Tr. vestibulo spinalis (n. vestibuaris lat-ból.): az axiális izomzat és a végtagi extenzorok tónusát növeli A szomatomotoros kéreg Ahogy az egész motoros rendszerre, a motoros kéregre is jellemző a szomatotópiás rendezettség Motoros homunculus

A szomatomotoros kéreg felosztása Primer: a felső motoneuronok 50%-a itt van. A mozgás kivitelezésének végső fázisa (sérülése bénulással jár) Nem primer: mozgás-előkészítés, tervezés (sérülésekor a bonyolultabb mozgások elvégzése nehezített vagy lehetetlen, ún. apraxia) Premotoros area: az izomtónus eloszlásának előzetes adaptációja a tervezett mozgásokhoz? Szupplementer: bonyolult mozgásmintázatok tervezése A kisagy (cerebellum) Neo- Cerebro- Paleo- Spino- Archi-/Vestibulo-

A kisagy Vestibulo~: részt vesz a szemmozgások koordinációjában, a fej reflexes mozgásaiban, az egyensúly megtartásában Spino~: mozgások visszacsatolásos ellenőrzése, izomtónus szabályozása, antagonista izmok koordinálása Cotrico~: mozgástervezés, mozgások indítása/leállítása Sérülésének tünetei: egyensúlyzavar (diszbáziás járás), mozgások dekompozíciója, hipotónia, diszmetria, intenciós tremor, diszdiadochokinézis Érdekes módon a teljes kisagyírtás hosszútávon minimális maradványtünetekkel jár. A bazális ganglionok (törzsdúcok) rendszere

A bazális ganglionok rendszere A törzsdúcok a többszörösen átkapcsolódó, párhuzamosan és elkülönülten futó cortico-corticalis pályák kapcsoló állomásai. Az izomtónus elosztásában és a mozgásszabályozásban funkciójuk alapvető, azonban a motoros efferentációt csak az agykérgen keresztül, befolyásolják. Részei: n. caudatus és pallidum (neostriátum), substantia nigra és n. subthalamicus A rendszer bemenete a teljes agykéregből ered, míg kimenete a thalamuson keresztül éri el a frontális motoros kéregterületeket A rendszeren belül jellemző a többszörös gátló átkapcsolódás (a gátlás gátlása v. gátlásoldás), illetve a lassan fellépő és elnyújtott hatást kifejtő transzmitterek felszabadulása A bazális ganglionok rendszere Fonyó A. Az orvosi élettan tankönyve, Medicina, 2011

A bazális ganglionok sérülése Subtantia nigra pars compacta (dopaminerg pályák): Parkinson-kór (rigiditás, nyugalmi tremor, akinesis, bradykinesis) N. subthalamicus: (hemi)ballismus Neostriatum: chorea (vitustánc)