LKTONIK (BMVIMI07) Fázishasíó kapcsolás U + B ukis U - feszülséerősíés az -es kimene felé a F-es, a -es kimene felé pedi a FK-os fokoza erősíésének minájára számíhaó ki: x u x u x x Ha x = x, akkor u = - u, ehá a kimeneekről jelek azonos ampliúdójú, de ellenées fázisú jelek veheők le. Ha x, u = - és u = +. z is lehesées, hoy a ké kimenei pon közö veyünk le kimenei feszülsée, pl. differenciálerősíők bemeneének iszán szimmerikus jellel való vezérlése céljából. kkor a feszülséerősíés: us = -. Tranziszorpárok Darlinon B Közelíés: h () = h () = h (B = B = B és h = B) B kompozi (Sziklai) z eredő ranziszorok paraméerei: h (D) = h h (c) = h h (D) = h () + h h () = h () h (c) = h () (D ) = 0,5 () (c) = () paraméerek felírásakor feléelezük, hoy: - a mehajo ranziszor h -szer nayobb munkaponi árammal működik, min a mehajó ranziszor, ezér h paraméere h -ed része a mehajó ranziszorénak; - az eredő ranziszor ípusa meeyezik a mehajó ranziszoréval. Fizikai modell: - Darlinon eseében a mehajó feszülsé 50-50 % arányban oszlik me a B körök közö, ez mayarázza a 0,5 mejelenésé a (D) számíásában. - kompozi eseén a mehajo ranziszor bázisárama h -szerese a mehajó ranziszor bázisáramának, de a h ( )-n folyik á, amely viszon h -ed része h ( )-nek, vayis a raja lérehozo feszülsé meeyezik a mehajó ranziszor B feszülséével. Tehá a mehajó feszülsé áevődik a mehajo ranziszor B körére, ezér nincs 0,5-es szorzó a (c) -ben. Mindké eseben a mehajó ranziszorok kollekor-, illeve emier-áramának meválozása elhanyaolhaó az eredő ranziszorok kollekor-, illeve emier-áramában. Fej3-4-VáhkDiff-a8 33
LKTONIK (BMVIMI07) 4. fejeze DIFFNIÁLŐSÍTŐK Bevezeés: ké feszülsé szimmerikus és közös összeevője u s u k szimmerikus összeevő: u s = u - u közös összeevő: u u u k = u u us zekkel: u uk us u uk (Mejeyzés: e definíciók eyenfeszülséekre is érvényesek.) lineáris differenciálerősíők kimenei szimmerikus és közös feszülsé-összeevői a bemenei szimmerikus és közös összeevőkből lineáris eyenlerendszerrel számíhajuk ki: u kis = uss u bes + usk u bek u kik = uks u bes + ukk u bek u be u be u ki u ki cél: minél nayobb uss mevalósíása. z erre jellemző minőséi jellemzők: - diszkriminációs ényező uss D ukk - közösjel-elnyomási ényező (M = ommon Mode ejecion aio) uss k M usk szimmerikus kimeneű szimmerikus erősíő (szimmerikus bemeneű, aszimmerikus kimeneű): ube ube u ki = us u bes + uk u bek I csak közösjel-elnyomási ényező definiálhaó: us k M uk Fej3-4-VáhkDiff-a8 34
LKTONIK (BMVIMI07) differenciálerősíő alapkapcsolása u be U + u kis U - u be a) Tisza szimmerikus vezérlés eseén (u bek = 0 és u be = -u be ) ranziszorok eyforma nay, de ellenées fázisú kollekoráram-válozásai kiolják eymás az ellenálláson, ezér a közös emier-pon poenciálja nem válozik, ez a pon ún. viruális földpon. szimmeria kövekezében a erhelő ellenállás villamos középponjának sem válozik a poenciálja, ehá ez is viruális földpon. z eyik ranziszor szemszöéből nézve a válakozó-áramú helyze a kövekező: szerin a szimmerikus-szimmerikus erősíés az F erősíő erősíésformulájával írhajuk fel ( 0): u bes / szimmerikus bemenei ellenállás: bes ( Bxh). szimmerikus kimenei ellenállás: kis u kis / / uss ( x ) szimmeria kövekezében a szimmerikus bemene nem idéz elő aszimmerikus kimenee: uks = 0 b) Tisza közös vezérlés: (u bes = 0, u be = u be = u bek ) Mos az eyforma kollekoráram-válozások összeadódva folynak á az ellenálláson, ezér az eyik ranziszor szemszöéből nézve olyan a helyze, minha az ellenállás készerese okozna (soros, áram -) visszacsaolás. szimmeria kövekezében a kollekor-ponok ekvipoenciálisak maradnak, ezér nem folyik áram az ellenálláson, minha szakadáserhelés volna. zér a válakozó-áramú helyeesíő-kép mos: közös kimenei jelre vonakozó feszülséerősíés az emierköri visszacsaolással rendelkező F fokoza v oc erősíésformulájával számíhajuk ki: ukk szimmeria kövekezében szimmerikus kimenei jel nem v inc kelekezik, ehá: usk = 0. közös bemenei ellenállás: bek Bx Fej3-4-VáhkDiff-a8 35
LKTONIK (BMVIMI07) kimenei ellenállás (amelye az eyik kimenei ponon benézve láunk): minőséi jellemzők: x D M = kik Számpélda (yakorla): do: ube =,005 V és ube = 0,995 V Mekkorák a kimenei feszülséek (u ki és v ki )? =0k 0k u ki U + = 5V u ki a) munkapon: I 0 = m, U 0 = 8, V. U 0 = 7.5 V (a kollekor-poenciálok) hhez = 38 ms. b) bemenei feszülséek összeevői: u bes = 0,0 V u bek = V c) z erősíések ( = 0) : u be u be uss = - ( x ) = -4 zzel: u kis = -,4 V U - = -5,6V ukk 0.5 zzel: u kik = - 0,5 V d) kimenei feszülséek: - kollekor-poenciálok meválozása: u ki = - 0.5*,4 0,5 = -,07 V u ki = + 0.5*,4 0,5 = 0,07 V - kimenei ponok és a föld közö mérheő feszülséek: U ki = 7,5 0.5*,4 0,5 = 6,43 V (U 0 + 0.5u kis + u kik ) U ki = 7,5 + 0.5*,4 0,5 = 7,57 V (U 0 0.5u kis + u kik ) Kapcsolási válozaok a) nay D (és k ) érdekében nay mevalósíása meoldás hasonló, az FK erősíőnél az erősíés -hez való közelíése érdekében alkalmazo meoldáshoz ( akív ). Fej3-4-VáhkDiff-a8 36
LKTONIK (BMVIMI07) b) mier-köri visszacsaolás az erősíés sabilizálása érdekében * I: I 0 c) Differenciálerősíő aszimmerikus kimeneel u be u be z elrendezés visszavezeheő az alapkapcsolásra (lásd a szaao vonallal felrajzol részeke): Íy: u ki = us u bes + uk u bek, ahol ( = 0 eseén): us = 0.5 uss = 0.5 ( x ) x uk ukk. Bevezeheő a nem inveráló (u be ) és az inveráló (u be ) bemene foalma. Fej3-4-VáhkDiff-a8 37