A családi kis- és középvállalatok átörökítésének tanácsadási feladatai Baji-Gál Csaba Üzletviteli tanácsadó, minősített Turnaround Expert VOE VIII. Nemzetközi Tanácsadói Konferencia BKIK 2016. október 26. BEVEZETŐ GONDOLATOK Magyarországon a rendszerváltás utáni, cégalapítási ősrobbanás kb. 25 éve következett be, Az akkori évek tipikus magyar vállalkozója: férfi, mérnök és korát tekintve 40-45 közötti (egy szaklap profilalkotása szerint), Korfa szerint, az alapítók manapság erősen közelítenek a 70-ik életévükhöz, Becslések szerint, aktuálisan kb. 150-200 ezer magyar vállalkozás érintett az utódlás, átörökítés kérdésében. 1
A TÉMA AKTUALITÁSA Az EU országok felkészültebb cégei közül is kb. 30-35%-a nem éli túl a generációváltást (a túlélők közül, 3 éven belül további 20% semmisül meg), Nemzetgazdasági érdek: (kis- és középvállalkozások a magyar GDP kb. 45 %-át állítják elő, miközben a hazai munkavállalók 60 %-át foglalkoztatják), Érzelmi kötelék: kifut egy produktív generáció, aki a vállalkozására úgy tekint, mint édes gyermekére és szeretné megóvni, Magyarországon az átörökítés kérdéskörével, sem a családi cégek alapítói, de kutatói oktatói szinten is csak néhányan, sőt a tanácsadói szakmán belül is csak kevesen foglalkoznak a témát megillető súllyal, így nem csoda, ha nincs meg hozzá a megfelelő szakértelem. AZ UTÓDLÁS FOLYAMATA EGY KOMOLY VÁLTOZÁSKEZELÉSI FELADAT!!!!! (gyakran konfliktusokkal terhelve). Az anyagi, érzelmi és családdinamikai hármas dimenzió - melyeket egyszerre kell kezelni; Jellemző, hogy a vállalkozásban legerősebben érdekelt szülő, nem tudja megvalósítani az átörökítést. Ennek jellemző okai: a családon belüli tapasztalatátadás egyszerű, módszertani hibái; az akadozó kommunikáció; a rossz szellem miatt - a kooperáció elemi formái sem képesek megvalósulni; a cég számára lehetetlen elérni az un. kielégítően gazdaságos méretnagyságot - nem megfelelő a jövedelem termelése. 2
A SIKERES UTÓDLÁS LEHETSÉGES GÁTJAI a.) számításba vehető utódnak esze ágában sincs átvenni a céget; b.) a vállalkozás feje és a lehetséges utód között nézetbeli eltérések vannak (pl. a cég értékrendjéről, és/vagy tevékenységének folytatásáról, stb.); c.) a cég feje nem meri átadni senkinek a céget alkalmasságtól függetlenül; d.) van a családi cégen belül utód, de maga az átadó cégfő nem tartja alkalmasnak a jelöltet a cégutódlásra; e.) nincs egyetlen, számításba jöhető utód sem a családi cégen belül. A SIKERES ÁTÖRÖKÍTÉSI PROJEKT FOKOZOTT NEHÉZSÉGEI (A) A családi vállalkozás résztvevőinek ellentétes érdekei család bizonyos tagjai a családi fogyasztást preferálják, míg más családtagok inkább a cég tőkefelhalmozását, a fejlődési potenciál erősítését. Súlyosbító tényező: Ha a családi kassza, még mindig nincs érdemben különválasztva a cég kaszától!!!! Ekkor megjelenhetnek: a cég - egyensúly helyett - a családra is kiterjedő instabilitása; a családot eluraló bizalmatlanság; a vállalkozásra átterjedő paranoid megnyilvánulások. 3
A SIKERES ÁTÖRÖKÍTÉSI PROJEKT FOKOZOTT NEHÉZSÉGEI (B) Az alapító a céget a gyermek - ének tekinti Nem adja meg a cég számára nagykorúsággal járó lehetőségeket és jogosítványokat (klasszikus alapítói kelepce - bővebben ld. Adizes 1992. alapesete). Hagyja, hogy a cégét a serdülőkori nehézségek gyötörjék. Így: - nincsenek elválasztva a hatalmi ágak; - nincsenek kialakítva az együttműködés és a kooperáció viszonyai (emiatt nem lehet megfelelően elhatárolni és delegálni a hatásköri-, felelősségi- és döntési köröket,) nem szabályozottak a folyamatok, nem egyértelműek a követendő célok, stb. A felelős átörökítés, összetettségénél és időben korlátozott jellegénél fogva, az utódlási témakörben jártas szakértő bevonását teszi (tenné!!) szükségessé. Az átörökítést támogató, tanácsadás által érint(hető) területek: Vezetőfejlesztés, Utódlástervezés, Tulajdonlás tervezés, Vállalati irányítási struktúra kialakítása, Szervezetfejlesztés, Válságmenedzsment, Karriertervezés. 4
Az utódlás folyamatában az alábbiakat feltétlenül érdemes vizsgálni: 1) felmérni van-e a családi cégen belül olyan, számításba jöhető utód, aki esélyes a cég átvételére; 2) fenn áll-e életkori inkompatibilitás (idős szülő, fiatal gyermek), van utód, de túl nagy a korkülönbség az átadásra készülő előd és a gyermekei között; 3) a potenciális utód készül-e esetleg más pályára és/vagy saját útját akarja járni (esetleg inkább alapítana egy saját céget); 4) az előd tervezi-e a visszavonulást és az utódlást, vissza tud-e vonulni; 5) becsülik-e az utódok a vállalkozást és/vagy képesek-e a kockázatokat felvállalni; 6) képes-e a vállalkozás a fennmaradásra (pl. nincs igazán piacképes portfóliója, állandó hiánnyal küszködik, nincs semmilyen stratégiája, a pillanatnak él, stb.) A tanácsadó bevonásának szükségességét sokan kudarcként élik meg, mert egyedül nem voltak képesek a helyzetet megoldani. Félelmük másik oka, hogy azt feltételezik, hogy a konkurencia ezt a gyengeség jeleként érzékeli és azt gondolják, hogy ez egyenlőnek látszik a cég piaci pozíciójának elvesztésével. Az utódlásban közreműködő tanácsadóknak értelemszerűen teljes körűen kell kezelniük, a család-üzlet-tulajdon hármas egységét, de a rész folyamatokban szerepet vállaló tanácsadók munkájánál is fontos figyelembe venni az eltérést, a nem családi vállalatokhoz képest. 5
Néhány fontos dolog, amit a tanácsadóknak tudatosítani is kell az ügyfelében, egy utódlást támogató projekt megkezdésekor: 1) Az öröklés egy folyamat része, amely figyelembe veszi a múlt örökségét, a jelen realitásait és a jövőre megfogalmazott célokat. 2) A családi vállalkozások rendszerek, így az egyik szektorban (család, üzlet vagy tulajdon) hozott döntés következménnyel van a többi alrendszerre. 3) Családi vállalkozás esetén az egész család az ügyfél a tanácsadó számára, nemcsak egy meghatározott személy, vagy generáció. 4) A tanácsadási folyamat időigényes, nincsenek gyors megoldások! 5) Minden ügyfél rendszere egyedi. Megfelelő helyzetfelmérés és egyedi megoldások kimunkálása a siker záloga. Köszönöm a megtisztelő figyelmet! 6