ALKOTMÁNYJOG 1. 2016. május 5. I. A vizsga szerkezete II. A jogi problémamegoldás számonkérése a vizsgán
A VIZSGA SZERKEZETE ÉS MENETE 1. TESZT: tárgyi tudás számonkérése Időkeret: 35 perc Pontszám: 50 pont (kötelező minimum 25,5 pont) Tananyag: vizsgakövetelményekben kijelölve (lásd pl. az SZFGY I. részében található feladattípusokat) Jellege: closed book (segédeszköz nem használható) 2. JOGESETEK: elemi alkotmányjogi problémák megoldásának számonkérése Időkeret: 70 perc Pontszám: 50 pont (20 + 15 + 15 pont) Vizsgaanyag: 1-1 eset a 3 szeminarizált témakörből: jogforrások, állampolgársági jog, közvetlen demokrácia Jellege: open book (tankönyv és jogszabályok, AB határozatok használhatók, de annotáció, zanza stb. nem megengedett; a szükséges joganyag a vizsgakövetelményekben kijelölve) Mintaként egy tavalyi feladatsor elérhető a tanszék honlapján.
TESZT Kompetencia: nem a jogszabályszöveg puszta rekonstruálása, hanem fogalmi, funkcionális, intézményi alapismeretek pontos alkalmazása Mérése: konkrét kérdés alapján a feladat megértése és a kérdés egyértelmű megválaszolása (ld. pl. SZFGY I. részben található feladattípusok) Határolja el! relációanalízis
JOGESETMEGOLDÁS Kompetencia: egyszerű alkotmányjogi problémák felismerése, releváns jogi szabályok azonosítása és alkalmazása, a szakma követelményeinek megfelelő stílusban és formában Mérése: válaszadás a jogesethez kapcsolódó irányító kérdésekre releváns tények megjelenítése alkalmazott jogszabályhely megjelölése hivatkozás formátuma nem másolás, hanem a releváns rész (fordulat) kiemelése norma alkalmazása (jogszabályhely tényekre vetítése = meggyőzés, ellenőrizhetőség) egyértelmű és koherens érvelés (a kevesebb sokszor több, egymást kizáró megoldások értékelhetetlenek) jogi minősítés íráskép (olvashatóság, rendezettség) + szabatos stílus
2017 januárjában a rendőrség egy M3-as autópálya melle< autós pihenőhelynél másfél éves kisgyermeket talál. 2020 májusában bizonyítást nyer, hogy a gyermek szülei Ruandában élő, Magyarország területén átutazó hontalanok. Hogyan alakul a gyermek állampolgársága 2018-ban? TÉNY: 2017 januárjában az M3-as autópályán találnak egy gyermeket, akinek származásáról 2018-ban a hatóságok még nem rendelkeznek információval. SZABÁLY: Áptv. 3. (3) bek. b) pont szerint ellenkező bizonyításig magyar állampolgárnak kell tekinteni az ismeretlen szülőktől származó, Magyarországon talált gyermeket. ALKALMAZÁS: Mivel a gyermek szülei 2018-ban ismeretlenek,... MINŐSÍTÉS:...tehát vélelem szól a gyermek magyar állampolgársága meller.
Példa 1. - SZFGY Jf. II.4. A sajtó több ízben is megdöbbentő híradásokat közöl arról, hogy a fiatalok körében robbanásszerűen terjednek bizonyos pszichotróp anyagok, melyek több halálesethez is vezettek. A parlamenti többség azonnali reakciót tart szükségesnek, de úgy vélik, nem lenne szerencsés hozzányúlni a nemrég elfogadott büntetőjogi kódex rendelkezéseihez. Végül az Országgyűlés 136 képviselő szavazatával, 23 ellenszavazat és 2 tartózkodás mellett határozatot fogad el a Büntető Törvénykönyv kábítószer-fogalmának értelmezéséről, amelyben a kábítószerek körébe sorolja az elmúlt hetekben terjedésnek indult pszichotróp anyagokat is.
ELJÁRÁSJOGI SZEMPONTBÓL ÉRVÉNYESEN FOGADTA-E EL AZ ORSZÁGGYŰLÉS A HATÁROZATOT? Tény Norma Alkalmazás Minősítés Az Országgyűlés határozatot hoz 136 képviselő szavazatával, 23 ellenszavazat és 2 tartózkodás mellett.
ELJÁRÁSJOGI SZEMPONTBÓL ÉRVÉNYESEN FOGADTA-E EL AZ ORSZÁGGYŰLÉS A HATÁROZATOT? Tény Norma Alkalmazás Minősítés Az Országgyűlés határozatot hoz 136 képviselő szavazatával, 23 ellenszavazat és 2 tartózkodás mellett. Az Alaptörvény (a továbbiakban: At.) 5. cikk (5) bekezdése értelmében az Országgyűlés határozatképességének feltétele a képviselők több mint a felének jelenléte. Az At. 5. cikk (6) bekezdése alapján főszabály szerint az Országgyűlés határozatait a jelen lévő országgyűlési képviselők többségének szavazatával hozza meg.
ELJÁRÁSJOGI SZEMPONTBÓL ÉRVÉNYESEN FOGADTA-E EL AZ ORSZÁGGYŰLÉS A HATÁROZATOT? Tény Norma Alkalmazás Minősítés Az Országgyűlés határozatot hoz 136 képviselő szavazatával, 23 ellenszavazat és 2 tartózkodás mellett. Az Alaptörvény (a továbbiakban: At.) 5. cikk (5) bekezdése értelmében az Országgyűlés határozatképességének feltétele a képviselők több mint a felének jelenléte. Az At. 5. cikk (6) bekezdése alapján főszabály szerint az Országgyűlés határozatait a jelen lévő országgyűlési képviselők többségének szavazatával hozza meg. Az országgyűlési képviselők száma 199, a jelenlévő 136 képviselő meghaladja a képviselők számának felét. A határozat érvényes elfogadásához tehát 136 jelen lévő képviselőből legalább 69 igen szavazata szükséges. A határozat 111 igen szavazatot kapott, tehát ezt a számot elérte.
ELJÁRÁSJOGI SZEMPONTBÓL ÉRVÉNYESEN FOGADTA-E EL AZ ORSZÁGGYŰLÉS A HATÁROZATOT? Tény Norma Alkalmazás Minősítés Az Országgyűlés határozatot hoz 136 képviselő szavazatával, 23 ellenszavazat és 2 tartózkodás mellett. Az Alaptörvény (a továbbiakban: At.) 5. cikk (5) bekezdése értelmében az Országgyűlés határozatképességének feltétele a képviselők több mint a felének jelenléte. Az At. 5. cikk (6) bekezdése alapján főszabály szerint az Országgyűlés határozatait a jelen lévő országgyűlési képviselők többségének szavazatával hozza meg. Az országgyűlési képviselők száma 199, a jelenlévő 136 képviselő meghaladja a képviselők számának felét. A határozat érvényes elfogadásához tehát 136 jelen lévő képviselőből legalább 69 igen szavazata szükséges. A határozat 111 igen szavazatot kapott, tehát ezt a számot elérte. Tehát mind a döntésképesség, mind az előírt szavazatarány feltétele teljesült; a határozat érvényesen született.
ÉRTÉKELJE AZ ORSZÁGGYŰLÉS ÁLTAL ELFOGADOTT HATÁROZAT TARTALMI ALKOTMÁNYOSSÁGÁT! Tény Norma Alkalmazás Minősítés Az Országgyűlés határozatának tárgya a Btk. kábítószerfogalmának jelentése.
ÉRTÉKELJE AZ ORSZÁGGYŰLÉS ÁLTAL ELFOGADOTT HATÁROZAT TARTALMI ALKOTMÁNYOSSÁGÁT! Tény Norma Alkalmazás Minősítés Az Országgyűlés határozatának tárgya a Btk. kábítószerfogalmának jelentése. Az At. T) cikk (1) bekezdése értelmében általánosan (vagyis a polgárokat is) kötelező magatartási szabályt kizárólag a (2) bekezdésben felsorolt jogszabályban lehet előírni. A normatív tartalmú országgyűlési határozat a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Jat.) 23. (1) bekezdés a) pontja szerinti közjogi szervezetszabályozó eszköz, aminek tárgya kizárólag az Országgyűlés szervezete és működése, tevékenysége, valamint cselekvési programja lehet.
ÉRTÉKELJE AZ ORSZÁGGYŰLÉS ÁLTAL ELFOGADOTT HATÁROZAT TARTALMI ALKOTMÁNYOSSÁGÁT! Tény Norma Alkalmazás Minősítés Az Országgyűlés határozatának tárgya a Btk. kábítószerfogalmának jelentése. Az At. T) cikk (1) bekezdése értelmében általánosan (vagyis a polgárokat is) kötelező magatartási szabályt kizárólag a (2) bekezdésben felsorolt jogszabályban lehet előírni. A normatív tartalmú országgyűlési határozat a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Jat.) 23. (1) bekezdés a) pontja szerinti közjogi szervezetszabályozó eszköz, aminek tárgya kizárólag az Országgyűlés szervezete és működése, tevékenysége, valamint cselekvési programja lehet. A Btk.-ban szereplő szabályokat értelmező norma mindenképpen ilyen szabály (hiszen arról dönt, hogy kit lehet bűncselekmény elkövetéséért felelősségre vonni). Az Országgyűlés által elfogadott aktus azonban nem jogszabály,......hanem közjogi szervezetszabályozó eszköz, ami csak az államéletre vonatkozhat, nem lehet tárgya a Btk. értelmezése.
ÉRTÉKELJE AZ ORSZÁGGYŰLÉS ÁLTAL ELFOGADOTT HATÁROZAT TARTALMI ALKOTMÁNYOSSÁGÁT! Tény Norma Alkalmazás Minősítés Az Országgyűlés határozatának tárgya a Btk. kábítószerfogalmának jelentése. Az At. T) cikk (1) bekezdése értelmében általánosan (vagyis a polgárokat is) kötelező magatartási szabályt kizárólag a (2) bekezdésben felsorolt jogszabályban lehet előírni. A normatív tartalmú országgyűlési határozat a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Jat.) 23. (1) bekezdés a) pontja szerinti közjogi szervezetszabályozó eszköz, aminek tárgya kizárólag az Országgyűlés szervezete és működése, tevékenysége, valamint cselekvési programja lehet. A Btk.-ban szereplő szabályokat értelmező norma mindenképpen ilyen szabály (hiszen arról dönt, hogy kit lehet bűncselekmény elkövetéséért felelősségre vonni). Az Országgyűlés által elfogadott aktus azonban nem jogszabály,......hanem közjogi szervezetszabályozó eszköz, ami csak az államéletre vonatkozhat, nem lehet tárgya a Btk. értelmezése. Az Országgyűlés jogalkotása ezért nem felel meg az At. T) cikkben foglaltaknak, következésképpen alaptörvény-ellenes. A határozat sérti a Jat.- ban előírt követelményeket. (DE: a tartalmi alkotmányellenesség ezzel érvvel nem támasztható alá)
Példa 2. Tibor 2014-ben született Tiszavasváriban magyar állampolgár szülők gyermekeként. A miskolci egyetemen kötött barátságot Hamiddal. Hamid a kohómérnöki diploma megszerzését követően Magyarországon maradt, mert még az egyetemen megismerkedett a későbbi feleségével, a cseh állampolgárságú Martinával. Mind Hamid, mind pedig felesége féltek az állampolgársági vizsgától, ezért megkérték Tibort és húgát, Margitot, hogy tegyék le helyettük a vizsgát. Erre 2041- ben került sor, sikeresen le is vizsgáztak, majd Hamid és Martina honosítással magyar állampolgárságot szerzett. Hamid és Martina családja ikrekkel bővült 2046. március 8-án. 2042 októberében egy átfogó hatósági ellenőrzés feltárta a csalást, és büntetőeljárás indult Tibor, Margit, Hamid és Martina ellen. A Miskolci Városi Bíróság 2045. február 13- án valamennyiüket elmarasztalta közokirat-hamisítás bűntettében.
1. MEGSZÜNTETHETŐ-E HAMID ÉS MARTINA MAGYAR ÁLLAMPOLGÁRSÁGA? (TÉNY) Hamid és Martina 2041-ben csalással teljesítette az állampolgársági vizsgát. (NORMA) A magyar állampolgárságról szóló 1993. évi LV. törvény (a továbbiakban: Áptv.) 9. (1) bekezdése akkor teszi lehetővé a magyar állampolgárság visszavonását, ha azt a jogszabályok megszegésével szerezték, és az állampolgárság megszerzésétől számítva tíz év még nem telt el. (ALKALMAZÁS) Hamid és Martina a honosítás feltételeként előírt állampolgársági vizsgát jogszerűtlenül teljesítette, ezért esetükben az állampolgárság visszavonásának törvényes jogalapja fennáll, azzal, hogy arra csak a törvényben rögzített 10 éves időtartamon belül kerülhet sor. (MINŐSÍTÉS) tehát visszavonás jogcímén magyar állampolgárságuk 2051-ig megszüntethető.
2. MEGFOSZTHATÓ-E MAGYAR ÁLLAMPOLGÁRSÁGÁTÓL A TESTVÉRPÁR? (TÉNY) A magyar állampolgár szülőktől született testvérpárt közokirathamisításért elítélték, mivel mások helyett csalással teljesítettek állampolgársági vizsgát. (NORMA + ALKALMAZÁS) Az Alaptörvény G) cikk (1) bekezdése szerinti vérségi elv alapján a testvérek született magyar állampolgárok, akik tekintetében megfosztási tilalom érvényesül ugyanezen cikk (3) bekezdése alapján. (MINŐSÍTÉS)...tehát Tibor és Margit nem foszthatók meg állampolgárságuktól, akkor sem, ha bűncselekményt követtek el.
3. HOGYAN ALAKUL AZ IKREK ÁLLAMPOLGÁRSÁGA? (TÉNY) Az ikrek születésének idején (2046. március) a szülőket jogerősen elítélték a magyar állampolgárság megszerzése során elkövetett közokirathamisításért (2í45 februárjában). A szülők állampolgárságát eddig nem vonták vissza. (NORMA + ALKALMAZÁS) A vérségi elv alapján az ikrek, mivel születésükkor szüleik magyar állampolgárok (hiszen állampolgárságukat nem vonták vissza), születésükkel magyar állampolgárokká válnak [Alaptörvény G) cikk (1) bekezdés]. E születéssel keletkezett magyar állampolgárság tekintetében érvényesül a megfosztás tilalma [Alaptörvény G) cikk (3) bekezdés]. (MINŐSÍTÉS) tehát az ikrek született magyar állampolgárok, amelytől - szüleik állampolgársági helyzetétől függetlenül - nem foszthatók meg.
KERÜLENDŐ GYAKORLATOK, TÍPUSHIBÁK Ø olvashatatlan tartalom Ø vázlatos válaszadás (formailag / tartalmilag) Ø szakma szokásaitól eltérő hivatkozási forma [... a) p. ], rövidítés ( Orsz.gyűl. ) Ø vázlatpapírra írt megoldás / rossz időbeosztás Ø érintetlen, rendezetlen vagy annotált segédeszközök Ø strukturálatlan ötletelés benyomását keltő válasz (áthúzások) Ø jogszabályszöveg puszta másolásával elintézett megoldás (le nem írt logikai kapcsolatok)