QUAESTOR Befektetési Alapkezelő Zártkörűen Működő Részvénytársaság

- melléklet QUAESTOR Befektetési Alapkezelő Zártkörűen Működő Részvénytársaság 1132 Budapest, Váci út 30. Tel.: 299-9999; Fax: 299-9990 info@quaestor.hu www.quaestor.hu ÜZLETSZABÁLYZAT Az Igazgatóság 3/2014. (IV.30.) számú határozata alapján hatályos: 2014. május 5. napjától

ÜZLETSZABÁLYZAT Hatályos: 2014. május 5. napjától TARTALOMJEGYZÉK Tartalomjegyzék... 2 Fogalmak... 5 A. Általános rész... 12 I. Az Üzletszabályzat hatálya, nyilvánossága, módosítása... 12 I.1.Az Üzletszabályzat hatálya... 12 I.2. Az Üzletszabályzat nyilvánossága, módosítása... 12 II. A Társaság által végzett szolgáltatások jogszabályi és egyéb szabályozási alapja... 12 II.1. Jogszabályi alapok... 12 II.2. Általános Üzleti Feltételek... 12 II.2.1. Általános rendelkezések... 12 II.2.2. Az Üzletszabályzat szerkezete, mellékletei... 13 II.2.3. Részleges érvénytelenség, helyettesítés... 13 II.3. Engedélyek, a Társaság tevékenysége... 13 II.4. Pénzmosás elleni szabályok... 14 II.5. Összeférhetetlenség... 14 III. Szerződéskötési feltételek... 14 III.1. Szerződéskötés feltételei... 14 III.2. Az Ügyfél azonosításának és átvilágításának részletes szabályai... 15 III.3. Képviselet... 16 III.3.1. A képviseleti jog igazolása... 16 III.3.2. Meghatalmazás... 17 III.3.3. A képviseleti jog felülvizsgálata... 17 III.3.4. Közreműködő igénybevétele... 17 III.4. A személyes adatok védelme... 17 IV. Szerződő feleket terhelő általános kötelezettségek... 18 IV.1. Az Ügyféllel kapcsolatos, előzetes tájékozódási kötelezettség... 18 IV.2. Az Ügyfél előzetes tájékoztatása... 19 IV.3. Együttműködés és tájékoztatás... 19 IV.3.1. Együttműködés... 19 IV.3.2. Értesítések... 20 IV.3.3. Kapcsolattartás nyelve... 20 V. Az Ügyfél minősítése... 21 VI. Megbízások megadásának módja, feltételei, végrehajtása... 21 VI.1. Szerződések létrejötte (írásban, szóban, egyéb), a megbízások elfogadásának módja... 21 VI.2. Szerződéskötés megtagadása... 22 VI.3. A Szerződések módosítása, a Szerződések megszűnése (elállás, felmondás), szerződésszegés... 22 VI.3.1. Szerződések módosítása... 22 2/115

ÜZLETSZABÁLYZAT Hatályos: 2014. május 5. napjától VI.3.2. A Szerződés megszűnésének esetei... 22 VI.3.3. Elállás, felmondás... 23 VI.3.3.1. Elállás... 23 VI.3.3.2. Rendkívüli felmondás... 23 VI.3.3. 3. Rendes felmondás... 23 VI.4. Szerződések teljesítése, elszámolás módja, határideje... 23 VI.4.1. Teljesítés... 23 VI.4.2. Az Ügyféllel történő elszámolás... 24 VI.5. Biztosítékok... 24 VI.6. Díjak, költségek... 25 VI.7. Közreműködő... 25 VII. Ügyfél követeléseinek védelme... 25 VII.1. Az ügyfél pénzügyi eszközeinek és pénzeszközeinek kezelése... 25 VII.2. Befektető védelmi szabályok... 26 VII.3. Befektető-védelmi Alap... 26 VII.4. Tevékenységi engedély felfüggesztése, állomány-átruházás... 27 VII.5. Végrehajtási Politika... 28 VIII. Az ügyfelek tájékoztatásának módjára és gyakoriságára vonatkozó szabályok... 28 VIII.1. Az Ügyfél tájékoztatása a portfoliókezelés körében... 28 VIII.2. Az Ügyfél tájékoztatása Alapkezelés körében... 28 VIII.2.1. Általános rendelkezések... 28 VIII.2.2. Rendszeres tájékoztatási kötelezettség... 28 VIII.2.3. Rendkívüli tájékoztatási kötelezettség... 28 VIII.2.4. A hirdetmények megjelentetésének helye... 29 VIII.2.5. A befektetők tájékoztatására vonatkozó egyéb szabályok az alapkezelés körében... 29 VIII.2.6. Elektronikus formában történő tájékoztatás... 29 VIII.3. Az Ügyfél további információkérési joga... 30 IX. Felelősség... 30 IX.1. Általános szabályok... 30 IX.2. Vis Maior... 30 IX.3. Kibocsátói nem teljesítés... 30 IX.4. Megbízás szabályai... 30 X. Titokvédelmi szabályok... 31 XI. Adózás... 31 XII. Ügyfélpanasz kezelés... 31 XIII. Jogviták rendezése... 31 B. Különös rész... 32 I. A portfoliókezelési szolgáltatásra irányuló különös rendelkezések... 32 I.1. Általános rendelkezések... 32 I.2. Tőke-, illetve hozamgarancia / Tőke-, illetve hozamvédelem... 32 I.3. Egyéb rendelkezések... 32 II. Alapkezelés... 33 II.1. Alapkezelési Szabályzat... 33 3/115

ÜZLETSZABÁLYZAT Hatályos: 2014. május 5. napjától II.2. A Befektetési Alapok működése... 33 II.2.1. Befektetési Alap... 33 II.2.2. A Társaság feladata... 33 II.2.3. Befektetési Jegy tulajdonosainak jogai:... 34 II.2.4. A befektetési jegyek forgalmazása:... 34 II.2.5. A befektetési jegy hozama:... 34 II.2.6. A befektetési alapot terhelő költségek:... 35 II.2.7. Díjak (jutalékok):... 35 II.2.8. A befektetési alapok megszűnése esetén követendő eljárás... 35 C. Záró rendelkezések... 36 4/115

ÜZLETSZABÁLYZAT Hatályos: 2014. május 5. napjától FOGALMAK Amennyiben az Üzletszabályzat vagy a Felek között befektetési szolgáltatással vagy kiegészítő befektetési szolgáltatással kapcsolatban létrejött bármely szerződés vagy a Felek bármelyike által a másik Félhez intézett ilyen tárgyú jognyilatkozat eltérően nem rendelkezik, akkor az Üzletszabályzatban vagy a szerződésekben, jognyilatkozatokban használt egyes fogalmak a jelen pontban meghatározott tartalommal bírnak függetlenül attól, hogy kis, vagy nagykezdőbetűvel, egyes vagy többes számban használják azokat. Eltérő jelentés alkalmazása kizárólag csak a Felek kifejezett, együttes és kölcsönös elhatározásával történhet. Fogalmak felsorolása: ABA: alternatív befektetési alap, azaz ÁÉKBV-nek nem minősülő kollektív befektetési forma a részalapokat is beleértve; ABAK: alternatív befektetési alapkezelő, azaz rendszeres gazdasági tevékenységként egy vag több ABA-t kezelő befektetési alapkezelő; ABAK-irányelv: az Európai Parlament és a Tanács 2011. június 8-i 2011/61/EU irányelve az altnatív beketetési alapkezelőkről, valamint a 2003/41/EK és a 2009/65/EK irányelv, továbbá az 1060/2009/EK és az 1095/2010/EU rendelet módosításáról; ABAK-rendelet: a Bizottság 2012. december 19-i 231/2013/EU felhatalmazáson alapuló rendelete a 2011/61/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek a mentességek, az általános működési feltételek, a letétkezelők, a tőkeáttétel, az átláthatóság és a felügyelet tekintetében történő kiegészítéséről; ÁÉKBV: a) olyan nyilvános nyílt végű befektetési alap, amely megfelel az e törvény felhatalmazása alapján kiadott, a kollektív befektetési formák befektetési és hitelfelvételi szabályairól szóló kormányrendelet ÁÉKBV-kre vonatkozó előírásainak, vagy b) olyan nyilvános nyílt végű kollektív befektetési forma, amely az ÁÉKBV-irányelv szabályainak más EGT-állam jogrendszerébe történő átvétele alapján jött létre; ÁÉKBV-alapkezelő: rendszeres gazdasági tevékenységként egy vagy több ÁÉKBV-t kezelő befektetési alapkezelő; ÁÉKBV-irányelv: az Európai Parlament és a Tanács 2009. július 13-i 2009/65/EK irányelve az átruházható értékpapírokkal foglalkozó kollektív befektetési vállalkozásokra (ÁÉKBV) vonatkozó törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezések összehangolásáról; Alkalmassági teszt: portfóliókezelési szolgáltatás esetén a Társaság által az Ügyfél részére ajánlott vagy portfóliója terhére, illetve javára végrehajtásra kerülő ügylet, valamint az annak tárgyát képező pénzügyi eszköz alkalmasságának vonatkozásában elvégzett vizsgálat és értékelés, amely az Ügyfél által a Társaság által rendszeresített formában megadott befektetési szolgáltatásokkal kapcsolatos ismereteire, tapasztalatára, végzettségére, kockázatviselő képességére, jövedelmi és vagyoni viszonyaira vonatkozó információkon alapul; Apostille-záradék: a külföldön felhasználásra kerülő közokiratok diplomáciai vagy konzuli hitelesítésének (felülhitelesítésének) mellőzéséről Hágában, az 1961. október 5. napján kelt egyezmény kihirdetéséről szóló 1973. évi 1. törvényerejű rendelet szabályai szerint kiállított tanúsítvány; Átruházható értékpapír: a Bszt.-ben meghatározott fogalom; Azonosítás: az Ügyfél, a képviselő, illetve a meghatalmazott, továbbá - a kedvezmény megnyílásakor - a kedvezményezett Pmt-ben meghatározott adatainak írásban történő rögzítése; Batv.: a befektetési alpkezelőkről és a kollektív befektetési formákról szóló 2011. évi CXCIII. törvény; Befektetési alap: a Kbftv.-ben meghatározott feltételekkel létrehozott kollektív befektetési forma; Befektetési alapkezelés: a kollektív befektetési forma számára végzett befektetéskezelési tevékenység, valamint a kollektív befektetési forma létrehozatalához, működtetéséhez kapcsolódó feladatok ellátása; 5/115

ÜZLETSZABÁLYZAT Hatályos: 2014. május 5. napjától Befektetési alapkezelő: befektetési alapkezelési tevékenység végzésére vonatkozó engedéllyel rendelkező ABAK, illetve ÁÉKBV-alapkezelő; Befektetési jegy: a Kbftv.-ben meghatározott módon és alakszerűséggel a befektetési alap mint kibocsátó által sorozatban forgalomba hozott, a befektetési alappal szembeni, a befektetési alap kezelési szabályzatában meghatározott követelést és egyéb jogokat biztosító, átruházható értékpapír; Befektetési vállalkozás: az, aki Bszt. szerinti, tevékenység végzésére jogosító engedély alapján, harmadik személy részére, ellenérték fejében, rendszeres gazdasági tevékenysége keretében befektetési szolgáltatást nyújt, vagy befektetési tevékenységet végez; Befektető: a kollektív befektetési értékpapír tulajdonosa; Bszt.: a befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető tevékenységek szabályairól szóló 2007. évi CXXXVIII. törvény; Deviza: a forinttól eltérő bármely más hivatalos fizetőeszköz; Devizabelföldi: a) az a természetes személy, akinek az illetékes magyar hatóság által kiadott érvényes személyazonosító igazolványa van, illetve azzal rendelkezhet, b) a vállalkozás és a szervezet, ha a székhelye belföldön van, ideértve a külföldi állampolgár önálló magyarországi vállalkozását (egyéni vállalkozót és az önfoglalkoztatót) is, c) a b) pont szerinti vállalkozás vagy szervezet tulajdonosa, vezető tisztségviselője, felügyelő bizottsági tagja és alkalmazottja e minőségében a vállalkozás és a szervezet nevében tett jogügyletei és cselekményei tekintetében, ha azok alapján a vállalkozás vagy a szervezet szerez valamilyen jogot, illetve azt terheli kötelezettség, akkor is devizabelföldinek tekintendő, ha egyébként devizakülföldi, d) a külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepe, ide nem értve a vámszabadterületi társaságot, e) a külföldön lévő külképviselet; Devizakülföldi: a) a természetes személy, ha nincs az illetékes magyar hatóság által kiadott, érvényes személyazonosító igazolványa, és azzal nem is rendelkezhet, b) a vállalkozás és a szervezet - jogi formájától függetlenül -, ha székhelye külföldön van, a devizabelföldi vállalkozás és szervezet külföldön működő fióktelepe, c) a devizakülföldinek a belföldön lévő képviselete, d) a vámszabadterületi társaság, e) a külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepe, ha a fióktelepet vámszabad területen létesítették, illetve ott működik; EGT-állam: az Európai Unió tagállama és az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes más állam; Elfogadható partner: az az Ügyfél, akit a Társaság nem kezel lakossági ügyfélként vagy szakmai ügyfélként, és jogállását tekintve az alábbi tulajdonságok valamelyikével rendelkezik: a.) pénzügyi szervezet, kivéve a központi szerződő felet vagy b.) kiemelt vállalkozás, vagy c.) kiemelt intézmény, vagy d.) vállalkozás, amelyet a székhelye szerinti tagállam elfogadható partnernek ismer el; Értékpapír: a forgalomba hozatal helyének joga szerint értékpapírnak minősülő pénzügyi eszköz; Értékpapír forgalomba hozatala: az értékpapír tulajdonjogának első ízben történő keletkeztetésére irányuló eljárás; Értékpapírtitok: a Tpt. ben meghatározott fogalom; Felek, Fél: az Ügyfél és a Társaság együttesen, illetve azok közül az egyikük; Felügyelet: a pénzügyi közvetítőrendszer felügyeletével kapcsolatos feladatkörében eljáró Magyar Nemzeti Bank és annak bármely jogutódja és jogelődje (pl. Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete, Állami Pénz- és Tőkepiaci Felügyelet). telephelye: H-1013 Budapest, Krisztina krt. 39; levelezési címe: H-1534 Budapest, Pf.:777. 6/115

ÜZLETSZABÁLYZAT Hatályos: 2014. május 5. napjától Felügyeleti hatóság: a Felügyelet, illetve a külföldi befektetési alapkezelő, kollektív befektetési forma, letétkezelő, vagy tőkepiacon szolgáltatást nyújtó, prudenciális felügyelet hatálya alá tartozó személy vagy szervezet tevékenységi felügyeletét ellátó külföldi szervezet; Folyamatos forgalmazás: a nyílt végű kollektív befektetési forma kollektív befektetési értékpapírjának folyamatos értékesítése és visszaváltása a kollektív befektetési forma futamideje alatt; Forgalmazás: valamely befektetési alapkezelő kezdeményezésére vagy annak nevében valamely, az adott befektetési alapkezelő kezelésében lévő kollektív befektetési forma kollektív befektetési értékpapírjaira vonatkozó közvetlen vagy közvetett ajánlattétel az Európai Unióban lakóhellyel vagy székhellyel rendelkező befektetők számára, vagy azok ilyen befektetőkhöz történő kihelyezése; Forgalmazó: a kollektív befektetési értékpapír forgalomba hozatalában közreműködő, a Tpt. 23. (1) bekezdésében meghatározott szervezet; Harmadik ország: az az ország, amely nem minősül az EGT-államnak; Honlap: a Társaság honlapja, illetve annak bármely al-honlapja, amely a http://www.questor.hu webcím alatt található; Hpt.: a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 2013. évi CCXXXVII. törvény; Illetőségigazolás: a külföldi adóhatóság által a jövedelem keletkezésének adóévére vonatkozóan kiállított okirat, amely szerint a külföldi személy az adott országban adóalany; Intézményi befektető: a) a hitelintézet, a pénzügyi vállalkozás, a befektetési vállalkozás, a kollektív befektetési forma, a befektetési alapkezelő, a kockázati tőkealap, a kockázati tőkealap-kezelő, a biztosító, az önkéntes kölcsönös biztosító pénztár, a magánnyugdíjpénztár, az egészségbiztosítási szerv és a Nyugdíjbiztosítási Alap kezeléséért felelős nyugdíjbiztosítási szerv, b) mindazon devizakülföldi, amely a saját joga alapján ilyennek tekintendő; Jegyzés: az értékpapír forgalomba hozatala során az értékpapírt megszerezni szándékozó befektetőnek az értékpapír megszerzésére irányuló, feltétetlen és visszavonhatatlan nyilatkozata, amellyel az ajánlatot elfogadja és kötelezettséget vállal az ellenszolgáltatás teljesítésére; Kbftv: a kollektív befektetési formákról és kezelőikről, valamint egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2014. évi XVI. törvény KELER: Központi Elszámolóház és Értéktár (Budapest) Zrt.: a tőzsdei és tőzsdén kívüli ügyletek elszámolásával, az ügyletek teljesítésének biztosításával, tőzsdeforgalmi- és letéti számlavezetéssel, értékpapír számlavezetéssel, a letétkezelők részére letéti szolgáltatások nyújtásával és részvénykönyv-vezetéssel foglalkozó szervezet, elszámolóház; KELER-képes értékpapír: a KELER mindenkor hatályos értékpapír befogadási listáján meghatározott értékpapírok; KELER szabályzatai: KELER Zrt. és KELER KSZF mindenkor hatályos szabályzatai; Kibocsátó: az a személy, aki az értékpapírban megtestesített kötelezettség teljesítését a maga nevében vállalja; Kiemelt intézmény: ilyennek minősül a) valamely EGT-állam kormánya, b) valamely EGT-állam helyi és a regionális önkormányzata, c) az ÁKK Zrt. és valamely más EGT-államnak államadósság kezelését végző szervezete, d) az MNB, valamely más EGT-állam központi bankja és az Európai Központi Bank, e) a Világbank, f) a Nemzetközi Valutaalap, g) az Európai Beruházási Bank, és h) minden egyéb nemzetközi pénzügyi jellegű intézmény, amelyet nemzetközi egyezmény vagy államközi szerződés hozott létre. 7/115

ÜZLETSZABÁLYZAT Hatályos: 2014. május 5. napjától Kiemelt befektetői információ: az ÁÉKBV-ről és az egyéb nyilvános nyílt végű befektetési alapról készített, a befektetőknek adandó legfontosabb információkat tartalmazó rövid dokumentum; Kiemelt vállalkozás: ilyenek minősül az a vállalkozás, amely legalább két feltételnek megfelel az alábbiak közül: a legutolsó auditált egyedi számviteli beszámolójában szereplő, a mérleg fordulónapján érvényes MNB által közzétett hivatalos devizaárfolyammal számított a) mérlegfőösszege legalább húszmillió euró, b) nettó árbevétele legalább negyvenmillió euró, c) saját tőkéje legalább kétmillió euró. Kollektív befektetési értékpapír: a kollektív befektetési forma által forgalomba hozott értékpapír, továbbá a kollektív befektetési forma által forgalomba hozott, a kollektív befektetési formában való részvételt tanúsító egyéb okirat; Kollektív befektetési forma: minden olyan kollektív befektetés, amely több befektetőtől gyűjt tőkét abból a célból, hogy meghatározott befektetési politikának megfelelően befektesse a befektetők javára (ÁÉKBV, ABA); Kollektív portfóliókezelés: a kollektív befektetési forma számára végzett befektetéskezelési tevékenység, valamint a kollektív befektetési forma létrehozatalához, működtetéséhez kapcsolódó feladatok ellátása; Közeli hozzátartozó: a Ptk. -ban meghatározott személy és az élettárs; Központi értéktár: a KELER Zrt.: annak jogutódja vagy a Tpt. tizedik részében meghatározott szabályok szerint alapított és működő mindenkori szervezet; Központi szerződő fél: a központi szerződő fél tevékenység végzésére jogosító engedéllyel rendelkező gazdasági társaság, Központi szerződő fél tevékenység: a tőzsdén, tőzsdén kívül, vagy külön törvény által meghatározott szervezett piacon pénzügyi eszközre kötött ügylet elszámolása és az elszámolt ügylet teljesítéséhez kapcsolódóan tett kötelezettségvállalás, amelynél a központi szerződő fél a szerződésben érintett ügyfelek helyébe lépve vevőként lép fel valamennyi eladóval szemben és eladóként valamennyi vevővel szemben, Lakossági ügyfél: azon Ügyfél, aki nem szakmai ügyfél és nem elfogadható partner minősítést kapott, illetve a Társaság nem kezeli őt sem szakmai ügyfélként, sem pedig elfogadható partnerként; Megfelelési teszt: az Ügyfél által végrehajtani kívánt ügylet, valamint az annak tárgyát képező pénzügyi eszköz megfelelésének a Társaság által rendszeresített formában megadott befektetési szolgáltatásokkal kapcsolatos ismereteire, tapasztalatára, végzettségére, kockázatviselő képességére, jövedelmi és vagyoni viszonyaira vonatkozó információkon alapul. A megfelelési tesztet a Társaság akkor végzi el, ha alkalmassági teszt elvégzése nem szükséges és, ha az ügylet nem minősül kizárólag végrehajtásra irányuló megbízásnak; MNB: a Magyar Nemzeti Bank; Nettó eszközérték: a befektetési alap vagyonában szereplő eszközök értéke - ideértve az aktív időbeli elhatárolásokat, és a kölcsönbe adásból származó követeléseket is -, csökkentve az azt terhelő összes kötelezettséggel, beleértve a passzív időbeli elhatárolásokat is; Nyílt végű befektetési alap: az olyan befektetési alap, amelynél visszaváltható befektetési jegyek kerülnek folyamatos forgalmazásra; Nyilvános értékesítésre történő felajánlás: értékpapírra vonatkozó, egyedileg előre meg nem határozott befektetők részére közzétett értékesítési ajánlat, amely elegendő információt ad az ajánlat feltételeiről és az értékpapírról ahhoz, hogy lehetővé tegye a befektetőnek az értékpapír megvásárlására vonatkozó döntés meghozatalát; Nyilvános forgalomba hozatal: az értékpapír nem zártkörű forgalomba hozatala; Pénzügyi eszköz: a.) az átruházható értékpapír, b.) a pénzpiaci eszköz, c.) a kollektív befektetési forma által kibocsátott értékpapír, 8/115

ÜZLETSZABÁLYZAT Hatályos: 2014. május 5. napjától d.) az értékpapírhoz, devizához, kamatlábhoz vagy hozamhoz kapcsolódó opció, határidős ügylet, csereügylet, határidős kamatláb-megállapodás, valamint bármely más származtatott megállapodás, eszköz, pénzügyi index vagy intézkedés, amely fizikai leszállítással teljesíthető vagy pénzben kiegyenlíthető, e.) az áruhoz kapcsolódó opció, határidős ügylet, csereügylet, határidős kamatláb-megállapodás, valamint bármely más származtatott megállapodás, eszköz, amelyet pénzben kell kiegyenlíteni vagy az ügyletben résztvevő felek valamelyikének választása szerint pénzben kiegyenlíthető, ide nem értve a teljesítési idő lejártát vagy más megszűnési okot, f.) az áruhoz kapcsolódó opció, határidős ügylet, csereügylet, valamint bármely más származtatott megállapodás, eszköz, amely fizikai leszállítással teljesíthető, feltéve, hogy azzal szabályozott piacon vagy multilaterális kereskedési rendszerben kereskednek, g.) az f) pont alá nem tartozó, más származtatott pénzügyi eszköz jellemzőivel rendelkező, áruhoz kapcsolódó opció, tőzsdei és tőzsdén kívüli határidős ügylet, csereügylet, valamint bármely más származtatott megállapodás, amely fizikai leszállítással teljesíthető, és nem kereskedelmi célt szolgál, ha azt elismert elszámolóházon keresztül számolják el, vagy rendszeres pótbefizetési kötelezettség érvényes rá, h.) a hitelkockázat átruházását célzó származtatott eszköz, i.) j.) a különbözetre vonatkozó pénzügyi megállapodás, az éghajlati, időjárási változóhoz, fuvardíjhoz, légszennyező anyag vagy üvegházhatású gáz kibocsátásához, inflációs rátához vagy más hivatalos gazdasági statisztikához kapcsolódó opció, határidős ügylet, csereügylet, határidős kamatláb-megállapodás vagy bármely más származtatott megállapodás, eszköz, amelyet készpénzben kell kiegyenlíteni, vagy amely az ügyletben résztvevő felek valamelyikének választása szerint készpénzben kiegyenlíthető, ide nem értve azt az esetet, ha a megszűnés oka a nem-teljesítés, k.) egyéb, a j) pontban nem említett eszközhöz, joghoz, kötelezettséghez, indexhez, intézkedéshez kapcsolódó származtatott ügylet, eszköz, amely rendelkezik a többi származtatott eszköz valamelyikének jellemzőivel, ideértve azt, hogy valamely szabályozott piacon vagy multilaterális kereskedési rendszerben kereskednek vele, elismert elszámolóházon keresztül számolják el és teljesítik, vagy rendszeres pótbefizetési kötelezettség érvényes rá, valamint a Bizottság 1287/2006/EK rendeletének 39. cikkében meghatározott származtatott ügylet. Amennyiben az Üzletszabályzat pénzügyi eszközt említ, azon az itt felsoroltak közül csak a Tpt. 2007. november 30. napján hatályos szabályai szerinti befektetési eszközöknek is minősülő eszközöket kell érteni; Pénzügyi szervezet: ilyennek minősül a) a befektetési vállalkozás, b) az árutőzsdei szolgáltató, c) a hitelintézet, d) a pénzügyi vállalkozás, e) a biztosító, f) a befektetési alap, g) a befektetési alapkezelő, h) a kollektív befektetési társaság, i) a kockázati tőkealap j) a kockázati tőkealap-kezelő, k) a magánnyugdíjpénztár l) az önkéntes kölcsönös biztosító pénztár, m) az elszámolóházi tevékenységet végző szervezet, n) a központi értéktár, o) a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény, p) a tőzsde, q) a központi szerződő fél; Pmt.: a pénzmosás és terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2007. évi CXXXVI. törvény; Portfólió: a portfóliókezelési tevékenységet végző számára átadott eszközök, illetőleg ezen eszközökből a portfóliókezelési tevékenységet végző által összeállított, többféle vagyonelemet tartalmazó eszközök összessége; Portfóliókezelés: az a tevékenység, amelynek során az ügyfél eszközei előre meghatározott feltételek mellett, egyedi módon, az ügyfél által adott megbízás alapján, az ügyfél javára pénzügyi eszközökbe kerülnek befektetésre és kezelésre azzal, hogy az ügyfél a megszerzett pénzügyi eszközből eredő kockázatot és hozamot, azaz nyereséget és veszteséget közvetlenül viseli Pp.: a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény; Ptk.: a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény; 9/115

ÜZLETSZABÁLYZAT Hatályos: 2014. május 5. napjától Szakmai ügyfél: az az Ügyfél, akit a Társaság nem kezel lakossági ügyfélként vagy elfogadható partnerként, és jogállását tekintve az alábbi tulajdonságok valamelyikével rendelkezik: a.) pénzügyi szervezet, vagy b.) vállalkozás, amelyet a székhelye szerinti állam szakmai ügyfélnek ismer el, vagy c.) kiemelt vállalkozás, vagy d.) kiemelt intézmény, vagy e.) olyan egyéb személy vagy szervezet, amelynek fő tevékenysége a befektetési tevékenység, ideértve a különleges célú gazdasági egységet; Szerződés: Az Ügyféllel kötött bármely megállapodás, amely alapján a Társaság befektetési szolgáltatást, kiegészítő befektetési szolgáltatást nyújt, illetve alapkezelési tevékenységet végez. Szja.: a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény; Tartós adathordozó: olyan eszköz, amely a befektető számára lehetővé teszi a neki címzett adatoknak az adat céljának megfelelő ideig történő tartós tárolását és a tárolt adatok változatlan formában és tartalommal történő megjelenítését; Társaság: QUAESTOR Befektetési Alapkezelő Zrt. Tényleges tulajdonosnak minősül az a természetes személy, akinek az érdekében az ügyfél az ügyleti megbízást adta. Tényleges tulajdonosnak tekintjük azt a természetes személyt is a) aki jogi személyben vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetben közvetlenül vagy Ptk. meghatározó befolyásról szóló részében meghatározott módon - közvetve rendelkezik a szavazati jogok vagy a tulajdoni hányad legalább huszonöt százalékával, ha a jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet nem a szabályozott piacon jegyzett társaság, amelyre a közösségi jogi szabályozással vagy azzal egyenértékű nemzetközi előírásokkal összhangban lévő közzétételi követelmények vonatkoznak, b) aki jogi személynek vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetnek tagja, illetve részvényese és jogosult a jogi személy vezető tisztségviselői, vagy felügyelő bizottsága tagjai többségének megválasztására, illetve visszahívására, vagy a jogi személy más tagjaival, illetve részvényeseivel kötött megállapodás alapján egyedül rendelkezik a szavazatok több mint ötven százalékával. (a Ptk. meghatározó befolyásról szóló előírása), Alapítványok esetében tényleges tulajdonos az a természetes személy a) aki az alapítvány vagyona legalább huszonöt százalékának a kedvezményezettje, ha a leendő kedvezményezetteket már meghatározták, továbbá b) akinek érdekében az alapítványt létrehozták, illetve működtetik, ha a kedvezményezetteket még nem határozták meg, vagy c) aki tagja az alapítvány kezelő szervének, vagy meghatározó befolyást gyakorol az alapítvány vagyonának legalább huszonöt százaléka felett, illetve az alapítvány képviseletében eljár. Amennyiben nincs olyan természetes személy, aki megfelel a tényleges tulajdonosként történő azonosítás feltételeinek, a jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet vezető tisztségviselőjét kell tényleges tulajdonosnak tekinteni. Tőzsde: a Budapesti Értéktőzsde Zrt. (BÉT) vagy ennek bármely jogutódja; Tőzsdei termék: a tőzsdén forgalmazott pénzügyi eszköz, deviza és áru; Tpt.: a tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény; Ügyfél: az a természetes személy, jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező egyéb szervezet, akinek/amelynek a Társaság befektetési szolgáltatást, kiegészítő befektetési szolgáltatást nyújt a Bszt. szabályai szerint, illetve ezen körbe nem tartozó azon személy is, aki/amely a Társasággal (illetve az általa képviselt Befektetési Alappal) a Társaság tevékenységi körébe tartozó körben szerződést köt. Ügyfélnek minősül az Üzletszabályzatnak, a Szerződésnek az Ügyfelek tájékoztatására, minősítésére és a szerződéskötés előtti tájékozódási kötelezettségre vonatkozó részei tekintetében az a személy is, aki/amely a Társaság befektetési szolgáltatását, illetve kiegészítő befektetési szolgáltatását igénybe kívánja venni; Ügyfél-átvilágítás: a Pmt. 6. -ban meghatározott esetben a 7-10. -ban meghatározottügyfél-átvilágítási intézkedések elvégzése. A Társaság az üzleti kapcsolat létesítésekor, valamint a hárommillió-hatszázezer forintot elérő vagy meghaladó 10/115

ÜZLETSZABÁLYZAT Hatályos: 2014. május 5. napjától összegű ügyleti megbízás teljesítésekor, figyelembe véve a ténylegesen összefüggő, több ügyleti megbízást is, illetve a pénzmosásra vagy terrorizmus finanszírozására utaló adat, tény vagy körülmény felmerülése esetén, ha az ügyfélátvilágításra még nem került sor, és ha a korábban rögzített ügyfél-azonosító adatok valódiságával, vagy megfelelőségével kapcsolatban kétség merül fel írásban rögzíti az ügyfél, a rendelkezésre jogosult, a meghatalmazott, illetve a képviselő személyazonosságára vonatkozó adatokat és a személyazonosság igazoló ellenőrzését elvégzi, valamint rögzíti a tényleges tulajdonos személyazonosságára vonatkozó adatokat, és ha tényleges tulajdonos személyazonosságával kapcsolatban kétség merül fel, akkor elvégzi a személyazonosságának igazoló ellenőrzését. Rögzíti az üzleti kapcsolatra és az ügyleti megbízásra vonatkozó adatokat és folyamatosan figyelemmel kíséri az ügyleti kapcsolatot. Az azonosító adatokat megbízhatóan és visszakereshetően rögzíti gépi, vagy papír alapú adathordozón. Ügyvezető: a befektetési alapkezelő vezetésére kinevezett első számú vezető, valamint a befektetési alapkezelő irányításában résztvevő olyan további személy, akit a befektetési alapkezelő létesítő okirata vagy működésére vonatkozó bármely belső szabályzat ilyenként határoz meg; Üzleti titok: a Ptk.-ben meghatározott fogalom; Üzletszabályzat: jelen Üzletszabályzat, beleértve a mellékleteket is; Vezető állású személy: az ügyvezető, az igazgatóság elnöke, tagja és a felügyelőbizottság elnöke, tagja, a fióktelep vezetésére kinevezett személy és annak közvetlen helyettese, valamint minden olyan személy, akit a létesítő okirat vagy a működésére vonatkozó bármely belső szabályzat ilyenként határoz meg; Zárt körű forgalomba hozatal: ilyennek minősül a forgalomba hozatal, ha a) az értékpapírt kizárólag minősített befektetők részére ajánlják fel; b) az értékpapírt minősített befektetőknek nem minősülő, tagállamonként száznál kevesebb személy részére ajánlják fel; c) az értékpapírt kizárólag olyan befektetők részére ajánlják fel, akik egyenként legalább ötvenezer euró vagy annak megfelelő értékben vásárolnak az ajánlott értékpapírokból; d) az értékpapír névértéke legalább ötvenezer euró vagy annak megfelelő összeg; vagy e) az összes forgalomba hozott értékpapír kibocsátási értéke az ajánlattételtől számított tizenkét hónapon belül nem haladja meg a százezer eurót, vagy az annak megfelelő összeget; f) a részvénytársaság szövetkezet átalakulásával jön létre és a részvényeket kizárólag az átalakuló szövetkezet tagjainak, üzletrész tulajdonosainak ajánlják fel; g) már zártkörűen forgalomba hozott értékpapír esetében zártkörű forgalomba hozatalnak minősül az is, ha i.) a kibocsátó korábban már kibocsátott részvényekkel azonos fajtájú, illetve azonos osztályba tartozó, azokat helyettesítő részvényeket bocsát ki, és az ilyen új részvények kibocsátása nem jelenti a kibocsátott alaptőke növelését; ii.) az értékpapírt részvénytársaságban, nyilvános vételi ajánlat keretében történő befolyásszerzéssel kapcsolatban ellenértékként ajánlják fel; iii.) az értékpapírt a társaságok egyesülésével kapcsolatosan ellenértékként ajánlják fel; iv.) a részvénytársaság a részvényeseinek ingyenesen juttat az alaptőkén felüli vagyon terhére részvényeket vagy osztalékként ezekkel azonos fajtájú, illetve azonos osztályba tartozó részvényeket juttat, mint amelyre tekintettel az osztalékfizetés történik; v.) az értékpapírt a kibocsátó, illetőleg kapcsolt vállalkozása bármelyikük munkavállalójának, vezető tisztségviselőjének, felügyelőbizottsági tagjának, illetve volt munkavállalójának, vezető tisztségviselőjének és felügyelőbizottsági tagjának ajánlja fel, értékesíti, illetőleg juttatja, ha a kibocsátó valamely értékpapírja valamely szabályozott piacra már be van vezetve. Zárt végű befektetési alap: az olyan befektetési alap, amelyre a futamidő lejáratának kivételével vissza nem váltható befektetési jegyek kerülnek kibocsátásra és forgalomba hozatalra. 11/115

ÜZLETSZABÁLYZAT Hatályos: 2014. május 5. napjától A. ÁLTALÁNOS RÉSZ I. AZ ÜZLETSZABÁLYZAT HATÁLYA, NYILVÁNOSSÁGA, MÓDOSÍTÁSA I.1.AZ ÜZLETSZABÁLYZAT HATÁLYA Az Üzletszabályzat időbeli hatálya: A jelen Üzletszabályzatot a Társaság határozatlan időre adja ki. Az Üzletszabályzat személyi hatálya a Felekre terjed ki. Az Üzletszabályzat tárgyi hatálya: Az Üzletszabályzat rendelkezései a Felek között létrejövő, a Társaság tevékenységi körébe tartozó szolgáltatásokra, üzleti kapcsolatokra vonatkoznak. I.2. AZ ÜZLETSZABÁLYZAT NYILVÁNOSSÁGA, MÓDOSÍTÁSA Az Üzletszabályzat nyilvános, azt bárki megtekintheti és megismerheti a Társaságnak, illetve megbízottjának (Alapok esetében a letétkezelőnek) az ügyfélforgalom számára nyitva álló valamennyi helyiségében, vagy az külön kérésre elvihető, továbbá a Társaság honlapján (www.quaestor.hu) elektronikusan is elérhető. Az Ügyfél érdeke, hogy a Társaság és a közte létrejövő Szerződés megkötése előtt megismerje az Üzletszabályzatot. A Társasággal kötendő bármely Szerződés aláírása egyben Üzletszabályzat elfogadásának tekintendő. A Társaság jogosult az Üzletszabályzatot, annak mellékleteit módosítani. Az Üzletszabályzat módosításáról, annak hatályba lépésének időpontjáról a Társaság az Ügyfelet a székhelyén, valamint az ügyfélszolgálati helyein kifüggesztett, illetve megtekinthető hirdetmény útján, valamint a Társaság internetes honlapján értesíti. Az Ügyfél felelőssége, hogy a változás tartalmát megismerje, illetve arról a Társaságnál tájékozódjon. A módosított Üzletszabályzat az abban megjelölt időpontban, de legkésőbb a módosítás közzétételének napját követő 15. napon lép hatályba. Az Üzletszabályzat módosítását a kifüggesztést követő banki munkanapon kell kézbesítettnek tekinteni. A Társaság jogosult úgy tekinteni, hogy az Ügyfél tudomásul vette és elfogadta az értesítésben foglaltakat, ha arra a kézbesítést (közzétételt) követő tizenöt (15) napon belül a részéről nem érkezett írásos észrevétel vagy kifogás. Abban az esetben, ha az Ügyfél a számára a Társaság által kiküldött Szerződést nem írja alá, vagy azt a Társaságnak a fenti időtartamon belül nem küldi vissza, ugyanakkor az ügylet elszámolása a megbízásnak megfelelően megtörtént, a Szerződést az Ügyfél által elfogadottnak kell tekinteni. Az Üzletszabályzat változása a Társaság és az Ügyfél között korábban létrejött, de még nem teljesített vagy még meg nem szűnt valamennyi Szerződésre vonatkozik, és a közöttük fennálló Szerződések ennek megfelelően módosulnak feltéve, hogy az Ügyfél a változást kifejezetten elfogadta. II. A TÁRSASÁG ÁLTAL VÉGZETT SZOLGÁLTATÁSOK JOGSZABÁLYI ÉS EGYÉB SZABÁLYOZÁSI ALAPJA II.1. JOGSZABÁLYI ALAPOK A Társaság a tevékenyégét a Kbftv., Bszt., a Tpt. és egyéb kapcsolódó jogszabályok alapján végzi. Azon jogügyletre, amelyet sem Szerződés, sem a jelen Üzletszabályzat nem rendez, a Kbftv., Bszt., a Ptk., a Tpt., valamint az adott ügylet típusára, illetve értékpapír fajtára vonatkozó jogszabályok, továbbá a BÉT és a KELER szabályzatai, valamint egyéb számlavezetők és elismert értékpapírpiacok rendelkezései az irányadóak. II.2. ÁLTALÁNOS ÜZLETI FELTÉTELEK II.2.1. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK A Felek a jelen Üzletszabályzat rendelkezéseitől - amennyiben jogszabály eltérően nem rendelkezik, illetve a jogszabályi keretek között - közös megegyezéssel írásban, az egyes Szerződések, megbízások vonatkozásában eltérhetnek. A jelen Üzletszabályzat rendelkezéseit a Társaság egyes tevékenységeire azok jellegzetességeinek figyelembe vételével, valamint az egyes Szerződésekben meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni. Amennyiben a Felek eltérően nem rendelkeznek, akkor a Szerződésben nem szabályozott kérdésekben az Üzletszabályzat rendelkezéseit kell alkalmazni. 12/115

ÜZLETSZABÁLYZAT Hatályos: 2014. május 5. napjától A Szerződés aláírásával az Ügyfél a.) elfogadja és magára nézve kötelezőnek ismeri el a jelen Üzletszabályzatban foglaltakat; b.) vállalja a Társaság részére történő díjak, jutalékok, stb. megfizetését; c.) kijelenti, hogy a Társaság a szerződéskötéssel kapcsolatos tájékoztatási kötelezettségének a vonatkozó jogszabályoknak, illetve az Üzletszabályzatnak megfelelően eleget tett; d.) tudomásul veszi, hogy a tőkepiac előre kiszámíthatatlan változásai miatt a veszteség kockázatával is számolnia kell. A Szerződésekben és az egyes alapok kezelési szabályzataiban foglalt díjak, jutalékok, stb. összege kifejezett eltérő rendelkezés hiányában nettó összegnek tekintendő, így az esetleges adókat és más közterheket az Ügyfélnek a hivatkozott dokumentumokban meghatározott módon meg kell fizetnie. A Szerződésekre a Társaság egyéb szabályzatai is megfelelően irányadóak. A Szerződés aláírásával az Ügyfél tudomásul veszi, hogy az egyes ügyletek során korábban elért haszon önmagában nem jelent garanciát arra, hogy a jövőben is haszon keletkezik. II.2.2. AZ ÜZLETSZABÁLYZAT SZERKEZETE, MELLÉKLETEI A jelen Szabályzat szerkezete és számozása kizárólag a könnyebb érthetőséget és áttekinthetőséget szolgálja, az Üzletszabályzat tartalmára kihatása nincs. Mellékletek: Portfóliókezelési szerződés - Ügyfélminősítési szabályzat Panaszkezelési szabályzat Végrehajtási politika Összeférhetetlenségi politika II.2.3. RÉSZLEGES ÉRVÉNYTELENSÉG, HELYETTESÍTÉS Az Üzletszabályzat egyes rendelkezéseinek esetleges érvénytelensége nem eredményezi a teljes Üzletszabályzat érvénytelenségét. A jelen Üzletszabályzat bármely, csak részben érvénytelen rendelkezése a fennmaradó részben érvényes marad. A jelen Üzletszabályzatban nem szereplő kérdésekben, illetve amennyiben a jelen Üzletszabályzat rendelkezései ellentmondóak, vagy a vonatkozó kógens jogszabályok előírásaival ellentétesek, akkor az ilyen rendelkezések helyett a megfelelő jogszabályi és más hasonló előírásokat kell alkalmazni, ideértve különösen a Kbftv-t, atpt-t, a Bszt-t, illetve a KELER és a BÉT vonatkozó szabályzatait. Amennyiben az ilyen rendelkezés nem helyettesíthető, akkor (abban a mértékben, amennyiben érvénytelen vagy kikényszeríthetetlen) úgy kell tekinteni, mintha létre sem jött volna és mintha azt az Üzletszabályzat nem tartalmazná. II.3. ENGEDÉLYEK, A TÁRSASÁG TEVÉKENYSÉGE A Társaság tulajdonosa: QUAESTOR Pénzügyi Tanácsadó Zártkörűen Működő Részvénytársaság (székhely: 1132 Budapest, Váci u. 30.; cégjegyzékszám: Cg. 01-10-042155; a céget nyilvántartó bíróság: Fővárosi Bíróság, mint Cégbíróság), mint Alapító (a továbbiakban: Alapító) Társaság adatai: QUAESTOR Befektetési Alapkezelő Társaság Zártkörűen Működő Részvénytársaság (továbbiakban: Társaság) (1132 Budapest, Váci u. 30., levelezési cím: 1439 Budapest, Pf. 601., honlapcím: www.questor.hu, telefon: 299-9999, telefax: 299-9990) Felügyelet adatai: Magyar Nemzeti Bank (továbbiakban: MNB, telephelye: 1013 Budapest, Krisztina krt. 39., levelezési címe:1534 Budapest, Pf.: 777, honlap címe: https://felugyelet.mnb.hu/) A Tpt. alapján a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete által kiadott, a Társaság által folytatott tevékenység végzését engedélyező határozat száma, kelte: - III/100.009-10/2003. Befektetési alapkezelés, (kelte: 2003. március 6.) - III/100.009-11/2004. Egyéni portfoliók egyedi kezelése a befektető általi megbízás alapján (portfoliókezelés); önkéntes kölcsönös biztosító pénztár javára történő vagyonkezelés; magán-nyugdíjpénztár részére történő vagyonkezelés, pénzügyi szolgáltatás üzletszerű végzése (kelte: 2004. július 23.) 13/115

ÜZLETSZABÁLYZAT Hatályos: 2014. május 5. napjától APénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete 2012. november 21. napján kelt H-EN-III-1126/2012. számú határozata alapján a Társaság a Batv. szerint az alábbi tevékenységeket végezheti: Batv. szerinti kollektív portfóliókezelési tevékenységen belül végezhető résztevékenységek: a) befektetéskezelés (a befektetési politika végrehajtásával kapcsolatos befektetési, stratégiai és eszközallokációs döntések meghozatala és végrehajtása) (Batv. 4. (2) bekezdés a) pont); b) a kollektív portfóliókezeléshez kapcsolódó adminisztratív feladatok részben vagy egészben történő ellátása (Batv. 4. (2) bekezdés b) pont), ezen belül: ba) könyvviteli és jogi feladatok ellátása (4. (2) bekezdés b) pont ba) alpont), bb) információszolgáltatás befektetők részére (4. (2) bekezdés b) pont bb) alpont), bc) eszközök értékelése, árazása, adóügyek intézése (4. (2) bekezdés b) pont bc) alpont), bd) jogszerű magatartás ellenőrzése (4. (2) bekezdés b) pont bd) alpont), be) a megkötött ügyletek elszámolása (beleértve a bizonylatok megküldését) (4. (2) bekezdés b) pont bh) alpont), bf) nyilvántartások vezetése (4. (2) bekezdés b) pont bi) alpont); c) a befektetési alapkezelő által az értékesítést végző személyek oktatása és részükre írásos, illetve szóbeli információ rendszeres szolgáltatása az értékesítéshez szükséges, illetve indokolt módon és mértékben, továbbá a forgalmazás anyagi ösztönzése (értékesítés támogatása) (Batv. 4. (2) bekezdés d) pont). Bszt. szerin végezhető tevékenység: portfoliókezelés (Batv. 4. (3) bekezdés a) pont) II.4. PÉNZMOSÁS ELLENI SZABÁLYOK A Pmt. értelmében a Társaságot az Ügyféllel történő üzleti kapcsolat létesítésekor, valamint a hárommillió-hatszázezer forintot elérő vagy meghaladó összegű ügyleti megbízás teljesítésekor, figyelembe véve a ténylegesen összefüggő, több ügyleti megbízást is, illetve a pénzmosásra vagy terrorizmus finanszírozására utaló adat, tény vagy körülmény felmerülése esetén, ha az ügyfél-átvilágításra még nem került sor, továbbá ha a korábban rögzített ügyfél-azonosító adatok valódiságával, vagy megfelelőségével kapcsolatban kétség merül fel a III. 2. pontban foglaltak szerinti átvilágítási kötelezettség terheli, amelynek során a Társaság köteles az Ügyfelet, annak meghatalmazottját, a rendelkezésre jogosultat, továbbá a képviselőt azonosítani és személyazonosságát igazoló dokumentumok ellenőrzését elvégezni. Ha a Társaság pénzmosásra vagy a terrorizmus finanszírozására utaló adat, tény, körülmény felmerülését észleli, akkor köteles erről a pénzügyi információs egységként működő hatóságot értesíteni. Ha a pénzmosásra vagy a terrorizmus finanszírozására utaló adat, tény, körülmény egy ügyleti megbízás teljesítése során merül fel és ennek ellenőrzéséhez a pénzügyi információs egységként működő hatóság intézkedése szükséges, akkor a Társaság a hatóság haladéktalan értesítése mellett - köteles az ügyleti megbízás végrehajtását a hatóság további intézkedéséig, de belföldi ügylet esetén legfeljebb kettő, nem belföldi ügylet esetén legfeljebb négy munkanapra felfüggeszteni. A pénzügyi információs egységként működő hatóság jogosult a tranzakció felfüggesztésének idejét további három munkanappal meghosszabbítani, amennyiben az az eljárása miatt indokolt és erről a szolgáltatót értesíti. A Társaságot nem terheli felelősség az ügyleti megbízás teljesítésének a fentiek szerint történt jóhiszemű felfüggesztéséért. A hatóság a Társaságtól kapott bejelentésben található információt kizárólag a Pmt-ben meghatározott bűncselekmények felderítésére használhatja fel. A Társaság köteles az általa a Pmt. alapján tett bejelentést, teljesített adatszolgáltatást, illetve az ügyleti megbízás felfüggesztését titokban tartani. II.5. ÖSSZEFÉRHETETLENSÉG A Társaság összeférhetetlenségi politikát készített az Ügyfél számára hátrányos érdek-összeütközések elkerülése, feltárása és kezelése céljából. Az összeférhetetlenségi politika leírása a jelen Üzletszabályzat mellékletét képezi. III. SZERZŐDÉSKÖTÉSI FELTÉTELEK III.1. SZERZŐDÉSKÖTÉS FELTÉTELEI A befektetési szolgáltatást és kiegészítő befektetési szolgáltatást a Társaság kizárólag az Ügyféllel kötött Szerződés alapján és annak keretei között végez. A szolgáltatás előfeltétele, hogy az Ügyfél aláírja a Társasággal a Szerződést és az ahhoz kapcsolódó dokumentumokat, valamint valamely számlavezetőnél a szükséges számlaszerződéseket megkösse, továbbá rendelkezzen a Társaság az Ügyfél részéről valamennyi, az adott szolgáltatás ellátásához szükséges felhatalmazással. 14/115

ÜZLETSZABÁLYZAT Hatályos: 2014. május 5. napjától III.2. AZ ÜGYFÉL AZONOSÍTÁSÁNAK ÉS ÁTVILÁGÍTÁSÁNAK RÉSZLETES SZABÁLYAI A Társaság az üzleti kapcsolat létesítésekor írásban elvégzi az Azonosítást és az Ügyfél-átvilágítást. A Társaság az Ügyfélátvilágítást minden olyan esetben is elvégzi, amikor azt jogszabály előírja, illetve ha a Szerződést, vagy rendelkezést az Ügyfél olyan meghatalmazottja, illetve a nem természetes személy Ügyfél olyan képviselője kívánja aláírni, akiknek Ügyfélátvilágítása még nem történt meg. Az Ügyfél, a képviselője, illetve meghatalmazottja Ügyfél-átvilágításához a jogszabályban meghatározott személyi azonosító okmányokat, egyéb okiratokat köteles a Társaságnak bemutatni, illetve a Társaság rendelkezésére bocsátani. A Társaság az okmányok bemutatásakor ellenőrzi azok érvényességét. III.2.1. Az azonosító okiratok (okmányok) természetes személy Ügyfél esetében: III.2.1.1. Belföldi természetes személy esetében: (a) személyi igazolvány, feltéve, ha az a lakcímet tartalmazza, vagy (b) személyazonosító igazolvány a lakcímet igazoló hatósági igazolvánnyal együtt, vagy (c) útlevél, a lakcímet igazoló hatósági igazolvánnyal együtt, vagy (d) legkorábban 2001-ben kibocsátott kártya formátumú járművezetői engedély, a lakcímet igazoló hatósági igazolvánnyal együtt. III.2.1.2. Külföldi természetes személy esetében: (a) útlevél, vagy (b) külföldi hatóság által kiállított személyi azonosító igazolvány, feltéve, hogy az magyarországi tartózkodásra jogosít, vagy (c) a Magyar Köztársaság rendészeti szerve által kiállított tartózkodási engedély. III.2.2. Azonosságot igazoló okiratok (okmányok) nem természetes személy Ügyfél esetén: III.2.2.1. Belföldi, nem természetes személy esetében: (a) gazdálkodó szervezet 30 napnál nem régebbi cégkivonata, illetve ha a cég bejegyzésére még nem került sor, a bírósághoz benyújtott bejegyzési kérelme, továbbá alapító okirata (társasági szerződése), valamint az adóbejelentkezési lap (ha a cégkivonat az adószámot, a statisztikai számjelet nem tartalmazza), egyéni vállalkozó esetében egyéni vállalkozói igazolvány kiadása vagy a nyilvántartásba vételről szóló igazolás kiállítása megtörtént; (b) más szervezet esetén a nyilvántartásba vételről szóló, hatóság vagy bíróság által 30 napnál nem régebben kiállított okirat, ennek hiányában a hatósághoz vagy bírósághoz benyújtott nyilvántartásba vétel iránti kérelme, továbbá alapító okirata (társasági Szerződése), valamint az adóbejelentkezési lap (ha a cégkivonat az adószámot, a statisztikai számjelet nem tartalmazza). III.2.2.2. Külföldi, nem természetes személy esetében: A saját joga szerinti, a kiállítástól számított 30 napnál nem régebbi bejegyző okirat vagy annak igazolása, hogy nyilvántartásba vétele megtörtént, továbbá alapító okirata (társasági szerződése), valamint az Ügyfél képviseletére jogosult természetes személy képviseleti jogának igazolására alkalmas dokumentum (ha a nyilvántartásba vételt igazoló okirat az Ügyfél képviseletére jogosultat nem tartalmazza). Kétség esetén a Társaság az Azonosítás, illetve a személyazonosság igazoló ellenőrzésének elvégzéséhez egyéb okiratokat, okmányokat is bekérhet. Amennyiben az Ügyfél az Azonosításhoz, illetve képviseleti jogának bizonyítására idegen nyelvű okiratot bocsát a Társaság rendelkezésére, a Társaság jogosult annak hitelesített magyar nyelvű fordítását kérni, vagy azt - az Ügyfél hozzájárulásával - az Ügyfél költségére lefordíttatni. Az okirat hamis vagy hamisított voltából, téves fordításából eredő esetleges károkért a Társaság kizárólag súlyos gondatlansága esetén felel. Külföldi hatóság által kiállított okirat esetén a Társaság kérheti, hogy az Ügyfél azt a kiállítás helye szerinti magyar külképviseleti hatóság által felülhitelesített, illetve a külföldön felhasználásra kerülő közokiratok diplomáciai vagy konzuli hitelesítésének (felülhitelesítésének) mellőzéséről Hágában, az 1961. október 5. napján kelt egyezmény kihirdetéséről szóló 1973. évi 11. törvényerejű rendelet szerinti ún. Apostille csatolásával másolatban nyújtsa be. 15/115

ÜZLETSZABÁLYZAT Hatályos: 2014. május 5. napjától III.2.3. Az azonosító adatok és a tényleges tulajdonos bejelentése A Társaság a II.2.1. és a II.2.2. pontban foglaltak szerint bemutatott okiratok alapján - a személyazonosság megállapítását követően - a jogszabály előírásainak megfelelő adatkört veszi nyilvántartásba. A nyilvántartásba vétel magába foglalja azokat az adatokat, amiket a Társaság köteles rögzíteni a jogszabályi előírások szerint, valamint a Társaság jogosult rögzíteni a jogszabály előírása szerint rögzíthető adatként meghatározott további adatokat, amennyiben azokat a pénzmosás vagy a terrorizmus finanszírozása megelőzése érdekében szükségesnek tartja, illetve ha felmerül annak kockázata, hogy ilyen adatok rögzítése nélkül nem végezhető el minden kétséget kizáróan vagy késedelem nélkül az Ügyfél-átvilágítás. A Társaság köteles rögzíteni a távollevő Ügyfél Azonosítása során a jogszabályban meghatározott azonosító adatok teljes körét. Az Azonosítás során a természtes személy Ügyfél köteles írásbeli nyilatkozatot tenni a Társaság részére arra vonatkozóan, hogy a saját vagy a tényleges tulajdonos nevében, érdekében jár el, illetve ad ügyleti megbízást. A jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet ügyfél képviselője köteles írásban nyilatkozni a jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet ügyfél tényleges tulajdonosáról. A tényleges tulajdonosra vonatkozó nyilatkozat általános érvénnyel is megtehető azzal, hogy az Ügyfél köteles eseti tényleges tulajdonosi nyilatkozatot is tenni, ha az adott megbízás esetében a tényleges tulajdonos személye eltér az általános tényleges tulajdonosi nyilatkozatban megjelölt személytől. A Társaság az üzleti kapcsolat létesítésekor rögzíti a tényleges tulajdonosnak a jogszabályban meghatározott azonosító adatait. Ha az Ügyféllel kötött Szerződés fennállása alatt a Társaságnak bármikor kétsége merül fel a tényleges tulajdonos kilétével kapcsolatban, a Társaság minden további Szerződés megkötését, illetve megbízás teljesítését megtagadja addig, amíg az Ügyfél nem tesz eleget a Társaság írásbeli nyilatkozattételre szóló felhívásának. A nyilatkozattétel elmulasztásával összefüggésben keletkezett károkat az Ügyfél viseli. A Társaság az Ügyféltől, képviselőtől, meghatalmazottól csak azután fogad el megbízást, ha Azonosítása már megtörtént. Az Ügyfél köteles az általa a Társaság rendelkezésére bocsátott azonosító adatokban bekövetkezett bármely változásról a Társaságot haladéktalanul értesíteni. A tájékoztatási kötelezettség elmulasztása súlyos szerződésszegésnek minősül, az ezzel összefüggésben keletkezett károkat az Ügyfél viseli. A Társaságnak jogában áll az azonosítást vagy annak kiegészítését bármikor elvégezni. A Társaság köteles megtagadni a Szerződés megkötését, illetve a pénzügyi művelet végrehajtását, vagy köteles megszüntetni a fennálló üzleti kapcsolatot, ha az Ügyfél, illetve a képviselő vagy meghatalmazott a jogszabályban meghatározott személyi azonosító okmányokat nem mutatja be, vagy az okiratokat szerződéskötéskor nem bocsátja a Társaság rendelkezésére, illetve az Azonosítást más módon megakadályozza vagy nem tesz a tényleges tulajdonosra vonatkozóan nyilatkozatot vagy a Társaság felhívására nem tesz ismételt tulajdonosi nyilatkozatot. III.2.4. Más szolgáltató által elvégzett Ügyfél-átvilágítási intézkedések A Társaság jogosult esetenként meghatározni, hogy a jogszabályban meghatározottak szerint az Ügyfél-átvilágítási intézkedések eredményeinek átadására jogosult Társaság(ok), egyéb szolgáltató(k) melyikétől fogadja el az Ügyfélátvilágítási intézkedések során rögzített adatokat, okmányok, illetve okiratok másolatát. A Társaság jogosult továbbá esetenként meghatározni, hogy más Társaság, illetve egyéb szolgáltató rendelkezésére bocsátja-e az Ügyfél vagy a tényleges tulajdonos Ügyfél-átvilágítása során rögzített adatokat, továbbá a személyazonosságra vonatkozó egyéb dokumentáció másolatát. A Társaság kizárólag az érintett Ügyfél írásbeli hozzájárulása esetén bocsáthatja az Ügyfélátvilágítás eredményét írásban igénylő más Társaság, illetve egyéb szolgáltató rendelkezésére az Ügyfél vagy a tényleges tulajdonos Ügyfél-átvilágítása során rögzített adatokat, továbbá a rendelkezésre álló egyéb dokumentumok másolatát. III.3. KÉPVISELET III.3.1. A KÉPVISELETI JOG IGAZOLÁSA A Társaság szolgáltatásának megkezdése előtt a Társaság meggyőződik az Ügyfél és képviselője személyazonosságáról és devizajogi helyzetéről, valamint képviseleti jogosultságáról a vonatkozó jogszabályok és a III.2. pontban foglaltak szerint. Az Ügyfél és a képviselő a Társaság által kért dokumentumokat kitöltötten, késlekedés nélkül köteles, még a Szerződés teljesítésének megkezdése előtt, a Társaság rendelkezésére bocsátani és a bekövetkező változásokról a Társaságot folyamatosan tájékoztatni. Nem tekintendő értesítésnek bármely változás cégjegyzékbe történő bejegyzése vagy annak közzététele. 16/115

ÜZLETSZABÁLYZAT Hatályos: 2014. május 5. napjától III.3.2. MEGHATALMAZÁS A III.3.1. pont szerinti rendelkezések alkalmazandók a Szerződésen alapuló képviseleti jog (meghatalmazás) igazolására is azzal, hogy a meghatalmazás az írásbeli visszavonásig érvényesnek tekintendő. A Társaság szolgáltatásai igénybevételének megkezdése előtt a jogi személy vagy jogi személyiség nélküli gazdasági társaság Ügyfél köteles azon vezető tisztségviselőinek, illetve meghatalmazottainak hiteles cégaláírási nyilatkozatát és a nevükre szóló meghatalmazást a Társaság rendelkezésére bocsátani, akik az Ügyfelet a Társaság felé képviselni fogják. Amennyiben az Ügyfél másként nem rendelkezik, az ilyen személyek részére adott meghatalmazás a Társaság által nyújtott szolgáltatások teljes körének értékhatár nélküli igénybevételére jogosít fel. A magánszemély Ügyfél képviseletére adott eseti vagy állandó meghatalmazást a Társaság akkor fogadja el, ha azt közokiratba, vagy teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalták. III.3.3. A KÉPVISELETI JOG FELÜLVIZSGÁLATA A Társaság jóhiszeműen bízhat az Ügyfél vagy képviselője személyazonosságának és devizajogi helyzetének valódiságában és nem köteles, de jogosult azt felülvizsgálni. A Társaság jogosult továbbá mind az Ügyféltől, mind pedig az illetékes hatóságoktól megfelelő dokumentációt vagy információt kérni. A Társaság jogosult nemcsak az Ügyfélre, hanem jogi személy, illetve jogi személyiség nélküli szervezet Ügyfél esetén, annak alapítóira, tagjaira, leányvállalataira vagy más vállalkozásokban meglévő egyéb részesedéseire, cégjogi és gazdasági adataira vonatkozó információt kérni az Ügyféltől. III.3.4. KÖZREMŰKÖDŐ IGÉNYBEVÉTELE A Társaság jogosult a Szerződés teljesítése érdekében a jogszabályban nem tiltott esetekben más személy közreműködését igénybe venni. A közreműködő személy kiválasztásában köteles körültekintően eljárni. Ha a Társaság az egyes ügyletek teljesítéséhez közreműködőt vesz igénybe, a Társaság a közreműködő eljárásáért úgy felel, mintha saját maga járt volna el. Amennyiben a közreműködő Társaság általi igénybevétele bármilyen határidő és/vagy költségkihatással jár, arról a Szerződés rendelkezik. A Társaság nem felel más személy közreműködő tevékenységéért akkor, ha a közreműködőt az Ügyfél választotta ki, valamint akkor, ha a Társaság más személy közreműködését azért vette igénybe, hogy ezzel az Ügyfelet károsodástól óvja meg, ha bizonyítja, hogy a személy kiválasztása, utasításokkal való ellátása és ellenőrzése terén úgy járt el, ahogy az az adott helyzetben általában elvárható. A Társaság jogosult a KELER-t, illetve ha az ügylet jellegéből következik, egyéb külföldi elszámolóházat vagy letétkezelőt az Ügyfél külön hozzájárulása nélkül is közreműködőként igénybe venni. Amennyiben az Ügyfél vagy a közreműködő felelősségét jogszabály vagy üzletszabályzat korlátozza, a Társaság felelőssége az Ügyfél, illetve a közreműködő felelősségéhez igazodik. (Így különösen: a Társaság nem felelős a BÉT, vagy más kereskedési helyszín kereskedési rendszerében és/vagy a KELER (vagy az igénybevett más elszámolóház, letétkezelő) elszámolási és értéktári rendszerében a Társaságnak fel nem róható okból előállt technikai meghibásodásért, késedelemért, hibás adatfeldolgozásért, illetve ezeken felül is bármilyen olyan, a fent említett rendszerekkel összefüggésben előállt hibákért, amelyért felelősségét a BÉT az adott kereskedési helyszín vagy a KELER (vagy az igénybevett más elszámolóház, letétkezelő kizárta.) Az Ügyfél tudomásul veszi, hogy a KELER szabályzata szerint a KELER Értéktára az értéktári és elszámolási műveletek során a szerződési feltételek fennállását külön nem vizsgálja, és az ebből adódó károk miatt az Ügyfél a KELER felé kártérítési igénnyel nem élhet. III.4. A SZEMÉLYES ADATOK VÉDELME Az Ügyfél tudomásul veszi, hogy a Társaság szolgáltatása körében vállalt kötelezettségei teljesítése érdekében jogosult a természetes személy Ügyfél, illetve a jogi személy Ügyfél természetes személy képviselője személyes adatainak megállapításához és igazolásához szükséges, III.2. pont szerinti okiratokat bekérni és azokat vagy azokról készült másolatot megőrizni. Az érintett természetes személy jogosult megismerni azoknak a személyes adatoknak a körét, amelyet a Társaság vele kapcsolatban kezel. Az adatkezelést és feldolgozást a Társaság saját szervezetén belül végzi, és minden esetben gondoskodik arról, hogy bármely adat harmadik személy részére kizárólag jogszabály által lehetővé tett esetben kerüljön átadásra úgy, hogy az adat birtokába jutó harmadik személy a vonatkozó adatvédelmi előírásoknak történő megfelelést biztosítja és ezért teljes felelősséget vállal. A személyes adatok szolgáltatásának célja a Társasággal megkötött Szerződésben meghatározott jogok és kötelezettségek teljesítésének igazolása, a Társaság, mint adatkezelő jogos érdekeinek érvényesítése, az érintett Ügyfél által a Társaság közreműködésével lebonyolított ügylettel kapcsolatos elszámolás, kockázatértékelés, valamint az érintett Ügyfél és a Társaság közötti kapcsolattartás elősegítése. A Társaság a rendelkezésre bocsátott adatokat jogszabály, a jelen üzletszabályzat, a Keretszerződés, illetve az Ügyféllel kötött egyéb egyedi Szerződés eltérő rendelkezése hiányában az Ügyfél és a Társaság közötti jogviszony megszűnését követő 5 (öt) évig őrzi meg. 17/115

ÜZLETSZABÁLYZAT Hatályos: 2014. május 5. napjától A Szerződésben az Ügyfél megnevezéseként nem alkalmazható szám (számcsoport), jelige vagy bármely más olyan megnevezés, mely az Ügyfél személyének elfedésére alkalmas. Ez azonban nem zárja ki a Társaságnak azt a jogát, hogy a számlákat a tulajdonos azonosítására alkalmas, a Társaság által választott módon megjelölt számlaszámok felhasználásával kezelje. Az Ügyfél és a Társaság közötti jogviszonyt létrehozó Szerződés aláírásával az Ügyfél hozzájárul ahhoz, hogy a Társaság a rendelkezésére bocsátott személyes adatait a jogszabályoknak megfelelő módon és körben, a fentieknek megfelelő célok érdekében kezelje. IV. SZERZŐDŐ FELEKET TERHELŐ ÁLTALÁNOS KÖTELEZETTSÉGEK IV.1. AZ ÜGYFÉLLEL KAPCSOLATOS, ELŐZETES TÁJÉKOZÓDÁSI KÖTELEZETTSÉG A Bszt. rendelkezései alapján a Társaság az ügyletkötés előtt köteles vizsgálni, hogy az Ügyfél által kívánt ügylet alkalmase az Ügyfél számára, illetőleg megfelel-e az Ügyfél ismereteinek, kockázatviselő képességének, illetve befektetési céljainak. Ennek érdekében a Társaság a portfoliókezelési tevékenysége keretében a Szerződés megkötését megelőzően vagy keretszerződés esetében a megbízás végrehajtását megelőzően elvégzi az Ügyféllel a Bszt. 44-45 -ában szabályozott Alkalmassági és Megfelelési tesztet is tartalmazó integrált MiFID Befektetési Kérdőívet. A Társaság az tájékozódási kötelezettség teljesítése során az Ügyféltől vagy leendő szerződő féltől a) a vagyoni és jövedelmi helyzetére vonatkozó írásbeli nyilatkozatot kérhet, valamint kérheti az annak alátámasztását igazoló okirat bemutatását, vagy b) kérheti más befektetési vállalkozással vagy árutőzsdei szolgáltatóval való megállapodásának feltárását. A tájékozódási kötelezettség teljesítése során a Társaság különösen a következő okiratok bemutatását kérheti az Ügyféltől: a) az Ügyfél tulajdonában álló ingatlan tulajdoni lapja, b) az Ügyfél tulajdonában álló gépjármű forgalmi engedélye és/vagy törzskönyve, c) az Ügyfél javára vezetett bankszámla, ügyfélszámla, értékpapírszámla vonatkozásában a szolgáltató által kiadott, szerződéskötést megelőző legfeljebb 3 évre vonatkozó összes kivonat, igazolás és számlaszerződés, d) az Ügyfél gazdálkodó szervezetben fennálló tagságát igazoló okiratok (cégkivonat, tagjegyzék, bírósági határozat, stb.) e) az Ügyfél jövedelmét, vagy vagyonát, munkaviszonyát igazoló okiratok (adóbevallás, munkáltatói igazolás, jövedelemigazolás, vállalkozói igazolvány, stb.), f) az Ügyfél fennálló kötelezettségeit igazoló okiratok (kötelezettségvállalást tartalmazó szerződések, egyoldalú nyilatkozatok, tartozásról szóló kimutatás, közüzemi és egyéb számlák, stb.), g) az Ügyfél pénzügyi szervezetnél fennálló vagy elmúlt 5 évben fennállt munkaviszonyát igazoló munkáltatói igazolás vagy munkaszerződés, illetve az Ügyfél pénzügyi végzettségét igazoló okiratok (diploma, bizonyítvány, stb.). Az Ügyfél az előzőekben részletezett okiratokat eredetben vagy hiteles másolatban köteles a Társaság rendelkezésére bocsátani, de a Társaság kizárólagos döntése alapján egyszerű másolat bemutatását is előírhatja. Az okiratokról a Társaság jogosult másolatot készíteni és ezeket az Ügyfél Befektetési Kérdőívéhez csatolni. Az okiratok megvizsgálását követően annak eredeti példányát a Társaság az Ügyfél részére visszaszolgáltatja. A Befektetési Kérdőívre adott válaszok a Társaság által alkalmazott értékelési rendszer alapján kerülnek kiértékelésre és a Társaság ennek alapján állapítja meg, hogy mely termékek, szolgáltatások minősülnek alkalmasnak és megfelelőnek az Ügyfél számára. ABefektetési Kérdőív kiértékelése alapján az Ügyfél három befektetői kategória egyikébe kerül besorolásra. Amennyiben a Befektetői Kérdőívre adott válaszok alapjául szolgáló körülményekben, ismeretekben változás következik be, az Ügyfél felelőssége, hogy erről a Társaságot értesítse. Ebben az esetben az Ügyfél új Befektetési Kérdőív kitöltésére jogosult. A válaszok tartalmáért és a valóságnak megfelelőségéért, valamint az Ügyfél kockázatviselő képességének megítélését érintően a Társaság nem vállal felelősséget. Az Ügyfél köteles haladéktalanul értesíteni a Társaságot, amennyiben bármely a Befektetési Kérdőívben nyújtott információ esetében bekövetkezett változás miatt az abban rögzítettek nem tükrözik a valóságot, vagy nem teljes körűek. A Társaságot 18/115

ÜZLETSZABÁLYZAT Hatályos: 2014. május 5. napjától ezen értesítés elmaradásából eredő következményekért felelősség nem terheli. Az Ügyfél tudomásul veszi, hogy ellenkező esetben a Társaság alappal feltételezheti, hogy a Befektetési Kérdőívben megadott információk valósak és teljes körűek. A portfoliókezelési szolgáltatás nyújtásakor, amennyiben az Ügyfél a Befektetési Kérdőívben megjelölt kérdésekre nem vagy hiányosan válaszol, illetve az eredménye nem teszi lehetővé az adott pénzügyi eszköz tekintetében kért szolgáltatás nyújtását a szerződéskötést, illetve keretszerződés alapján kapott megbízást végrehajtását a Társaság megtagadja. A Társaság nem köteles elvégezni abefektetési Kérdőív kitöltését, ha az Ügyfél vonatkozásában az adott pénzügyi eszközt és ügyletet a korábban elvégzett Befektetési Kérdőív alapján már alkalmasnak minősítette, és az Ügyfél ezen alkalmasságot érintő információt nem hozott a Társaság tudomására, amely miatt az adott pénzügyi eszközt és ügyletet az Ügyfél vonatkozásában alkalmatlannak kell tekinteni. IV.2. AZ ÜGYFÉL ELŐZETES TÁJÉKOZTATÁSA IV.2.1. A Társaság a befektetési szolgáltatási tevékenysége keretében tájékoztatja az Ügyfelet vagy a leendő szerződő felet a Bszt. 41. és 43. -ában foglalt információkról. A tájékoztatás eszközei: (a) a Társaság jelen Üzletszabályzata; (b) a Társaság jelen Üzletszabályzatának alábbi mellékletei: - a Társaság által alkalmazott szerződésminták, - a Társaság végrehajtási politikája, - a Társaság összeférhetetlenségi politikája - a Társaság panaszkezelési szabályzata. (c) a Társaság honlapja (www.quaestor.hu); A fent felsorolt tájékoztatási eszközök minden pillanatban aktuálisan, folyamatosan elérhetőek a Társaság honlapján. IV.2.2. A Társaság - ha az Ügyfél és a Társaság között létrejött Szerződés másként nem rendelkezik - a tájékoztatási kötelezettségének írásban tesz eleget akként, hogy a papír alapú kinyomtatott tájékoztatási eszközt az Ügyfél részére kérésének megfelelően átadja, személyes átvétellel, vagy postai úton megküldi. Ha a Társaság és az Ügyfél között létrejött Szerződés így rendelkezik, akkor a Társaság a tájékoztatási kötelezettségének eleget tehet úgy is, hogy a tájékoztatási eszközt az Ügyfél részére tartós adathordozón adja át. IV.2.3. A Társaság a tájékoztatási kötelezettségnek kizárólag a honlapon való elérhetőséggel is eleget tesz akkor, ha a) az Ügyfél nyilatkozata szerint rendszeres internet hozzáféréssel rendelkezik vagy b) a kapcsolattartás módjaként az elektronikus levelezést választotta, és c) a Társaság kötelezettséget vállalt arra, hogy az Ügyfelet elektronikus úton értesíti a honlapja címéről, amelyben megjelöli, hogy az információk pontosan a honlap mely részén érhetőek el. A Bszt. 41. és 43. -ában foglalt információkkal kapcsolatos tájékoztatási kötelezettség nem terheli a Társaságot az V. pontban említett elfogadható partnerrel szemben. A Bszt. 43. -ában foglalt információkkal kapcsolatos tájékoztatási kötelezettség nem terheli a Társaságot az V. pontban említett szakmai ügyféllel szemben. IV.3. EGYÜTTMŰKÖDÉS ÉS TÁJÉKOZTATÁS IV.3.1. KÖLCSÖNÖS TÁJÉKOZTATÁS ÉS EGYÜTTMŰKÖDÉS A Társaság és az Ügyfél - amennyiben az Üzletszabályzat másként nem rendelkezik mind a szerződéskötési tárgyalások alatt a szerződés megkötésekor, annak fennállása és megszüntetése során is együttműködnek. A Társaság és az Ügyfél a kölcsönös együttműködés követelményének megfelelően késedelem nélkül értesítik egymást az ügylet szempontjából lényeges körülményekről, tényekről, az ügylettel összefüggésben egymáshoz intézett kérdésekre idejében válaszolnak, valamint haladéktalanul felhívják egymás figyelmét az esetleges változásokra, tévedésekre és mulasztásokra. Az Ügyfél a Társasággal meglévő jogviszonya alatt köteles előre, illetve a tudomásszerzést követően haladéktalanul tájékoztatni a Társaságot: - ha csődeljárást szándékozik kezdeményezni maga ellen, illetve ennek a jogszabályi feltételei fennállnak; 19/115

ÜZLETSZABÁLYZAT Hatályos: 2014. május 5. napjától - ha bármilyen módon a tudomására jut, hogy harmadik személy felszámolási eljárás vagy végrehajtási eljárás megindítását kezdeményezte vele szemben; - a gazdálkodásában, a vagyoni és pénzügyi helyzetében bekövetkező minden lényeges változásról; - cím- és székhelyváltozásról, valamint a képviseleti jogban történt változásról; - vezető tisztségviselői és vezető beosztású dolgozói körében bekövetkező minden lényeges változásról; - ha a Társasággal szemben esedékessé vált, vagy a jövőben esedékessé váló tartozásának megfizetését bármilyen egyéb körülmény veszélyezteti. IV.3.2. ÉRTESÍTÉSEK A Társaság az Ügyfél részére szóló értesítéseket, nyilatkozatokat, ajánlatokat, Szerződéseket, kivonatokat, teljesítési igazolásokat és egyéb okmányokat az Ügyfél ellenkező tartalmú értesítése hiányában postán küldi meg az Ügyfél által megjelölt címre. Ilyen cím hiányában a Társaság az Ügyfél általa ismert címére küldi az iratokat. A Társaság nem felel azért, ha a megadott név, cím pontatlansága, változása miatt vagy más, a Társaságon kívül álló okból a kézbesítés elhúzódik, vagy eredménytelen. A Társaság az Ügyfél részére szóló iratokat nem köteles ajánlottan vagy tértivevénnyel postára adni. Belföldi cím esetén a postára adást követő 3., az Európai Unió egyéb tagállamában található cím esetén a postára adást követő 10., egyéb cím esetén a postára adást követő 20. munkanap elteltével a Társaság jogosult úgy tekinteni, hogy az írásos értesítést az Ügyfél megkapta, azaz a kézbesítés megtörtént. A Társaság és az Ügyfél abban is megállapodhatnak, hogy a Társaság az Ügyfél részére szóló értesítéseket, nyilatkozatokat, ajánlatokat, Szerződéseket, kivonatokat, teljesítési igazolásokat és egyéb okmányokat egyéb tartós adathordozón mint pl. elektronikus úton (e-mail) vagy telefax útján küldje meg az Ügyfélnek. Nem postai úton történő értesítés (elektronikus út vagy fax) esetén az értesítés elküldését követő Társasági napot kell kézbesítési időpontnak tekinteni. A Társaság Hirdetmény útján is értesítheti Ügyfeleit abban az esetben, ha az értesítésben foglaltak az Ügyfelek széles körét érintik. A Társaság az Üzletszabályzat változásáról hirdetmény útján, valamint honlapján értesíti az Ügyfeleit az I.2. pontban foglaltak szerint. Az Ügyfél a Társaság részére szóló küldeményeket a Társaság székhelyére, vagy a Társaság által egyébként erre a célra megjelölt címre köteles megküldeni. A Társasághoz érkezett küldemények érkezési idejére a Társaság nyilvántartása az irányadó. A Társaság honlapján elektronikus úton teszi közzé tájékoztatását mindazon belső politikái tartalmáról, amelyekről a jogszabályok előírásai szerint az ügyfeleket tájékoztatni köteles. Az Ügyfél köteles a Társasággal közölni, ha a Társaságtól várt értesítés az eredetileg várható időpontban nem érkezik meg hozzá. A Társaság Ügyfele rendelkezhet úgy, hogy a részére küldendő értesítéseket a fentiektől eltérően nem kéri sem posta, sem fax útján kézbesíteni, hanem azokat a szerződéskötés helyén, azaz a Társaság székhelyén személyesen vagy az Üzletszabályzat rendelkezései szerinti meghatalmazottja útján kívánja átvenni (a továbbiakban: személyes átvétel). Ebben az esetben a Társaság az értesítéseket az Ügyfél nevére elhelyezi, amelyet az ügyfélfogadási időben a személyazonosság igazolása mellett átvehet. Személyes átvételnél az értesítés akkor tekintendő közöltnek illetve megküldöttnek, ha azt a Társaság az Ügyfél nevére átvétel céljából a szerződéskötés helyén elhelyezte. A Társaság felhívja az Ügyfelek figyelmét arra, hogy személyes átvétel esetén az Ügyfél felelőssége, hogy értesítéseit átvegye, ami az Ügyfél fokozott együttműködési kötelezettségét követeli meg. Az értesítések más módon való közlésére a Társaság nem köteles, és arra sem köteles, hogy az Ügyfelet értesítés elhelyezéséről külön tájékoztassa. Az Ügyfél felelős azért, hogy az értesítéseket átvegye, az ennek elmulasztásából fakadó következményeket az Ügyfélnek kell viselnie. IV.3.3. KAPCSOLATTARTÁS NYELVE Amennyiben az Üzletszabályzat, Szerződések eltérően nem rendelkeznek, a kapcsolattartás nyelve a magyar. A jelen Üzletszabályzat magyar nyelven készült és a magyar nyelv irányadó a tartalmával és értelmezésével kapcsolatos valamennyi kérdésre. Az Üzletszabályzat bármely fordítása csak tájékoztató jellegű, így az Üzletszabályzat és a fordítás között esetleg fennálló bármely eltérés esetén a magyar nyelvű változat az irányadó. Az Ügyfél tudomásul veszi, hogy egyes esetekben előfordulhat, hogy egy adott tájékoztatás az adott nyelven nem érhető el. Ebben az esetben is a magyar nyelven adott tájékoztatás az irányadó. 20/115