Közzétette: www.flgmgzin.hu (https://www.flgmgzin.hu) 2012 november 23. Flg 0 Értékelés kiválsztás Még Givenincs A könyv, értékelve mely felforgtt Give A könyv, mely felforgtt Give A könyv, mely felforgtt Mérték Give A könyv, mely felforgtt Give A könyv, mely felforgtt 1/5 2/5 3/5 4/5 5/5 M már 20. százd egyik legngyobb htású könyvének trtják z Ivn Gyenyiszovics egy npját, melyet először 50 éve, 1962 novemberében publikáltk Szovjetunióbn A szerző, Alekszndr Iszjevics Szolzsenyicin sját gulgbeli tpsztltit vetette ppírr, de ezt z őszinteséget Moszkv kkor nem díjzt, megfosztott állmpolgárságától és kiutsított z országból fsisztánk, kpitlistánk és népellenesnek bélyegzett renitens irodlmárt. 1. oldl (összes: 5)
Közzétette: www.flgmgzin.hu (https://www.flgmgzin.hu) Emlékezetben írt Az ügyirtok szerint Suhovot hzárulásért zárták be. S vlóbn, be is vllott, hogy igenis, csk zért dt meg mgát z ellenségnek, mert hzát krt elárulni, s hdifogságból is csk zért tért vissz, hogy német hírszerző szolgálttól kpott feldtát teljesítse. De hogy miféle feldtot, zt se Suhov, se pedig vizsgálóbírój nem tudt kifundálni. Így hát végén egyszerűen odírták: "feldt". Suhov számítás egyszerű volt: h ezt jegyzőkönyvet nem írj lá, gyonverik, h láírj, kkor még élhet egy drbig. Aláírt. (Alexndr Szolzsenyicin: Ivn Gyenyiszovics egy npj. Fordított: Wessely László) 1962 novemberében egy történet rázt meg. Ekkor jelent meg ugynis első ízben Nobel-díjs orosz író, négy éve elhunyt Alekszndr Iszjevics Szolzsenyicin első jelentős műve, sját gulgbeli tpsztltiból merítő Ivn Gyenyiszovics egy npj című regénye, mely további három kidást élt meg. Az író 1918. december 11-én született Kiszlovodszkbn. Kozák eredetű módos prsztcsládból szármzott, nyj nevelte, pj még fiú születése előtt bleset áldozt lett. Sok minden érdekelte, rosztovi egyetem mtemtik-fizik szkát és moszkvi irodlmi főiskolát párhuzmosn végezte el, végül mtemtik- és csillgászt-tnár lett. 1941 októberében bevonult, világháborúbn tüzérként szolgált, többször kitüntették. Szbdidejében nplót vezetett és novellákt írt. A ktoni elhárítás felfigyelt levelezésére, melyben Sztálint Bndvezérként emlegette, s 1945-ben 8 év kényszermunkár ítélték. Moszkv közelében, egy zárt kuttóintézetben kusztiki lehllgtó-készülék kifejlesztésével fogllkozott, itt számos kiváló tudóssl tlálkozott, börtönfolyosó lett z kdémiáj. Kzhsztánb kerülve kőművesként dolgozott, lágerben "írt" műveit emlékezetében rögzítette. 1959-ben három hét ltt írt meg kisregényét, z Ivn Gyenyiszovics egy npját, melyet Novij Mir című folyóirtnk küldött el. A mű 1962-ben, hruscsovi olvdás idején jelent meg. Egyszerű nyelvezetével és hitelességével revelációként htott Oroszországbn és külföldön is. Szolzsenyicin egy fiktív személy, Ivn Gyenyiszovics Suhov szemszögéből muttj be szovjet munktáborok könyörtelen vlóságát, melynek poklát sját bőrén tpsztlhtt meg. 2. oldl (összes: 5)
Közzétette: www.flgmgzin.hu (https://www.flgmgzin.hu) A cenzúr ddig minden olyn írás publikálását megkdályozt, mely sztálini terrorgépezet egyik legfontosbb fogskerekének számító Gulágokkl kpcsoltos igzság kibontását célozt. Mg Hruscsov volt z, ki végül úgy döntött, hogy sznkcionálni kell z Ivn Gyeniszovics kidását, mivel szerinte egy ilyen történet kidás lvinszerű folymtot indítn el. Indul sjtóhdjárt Hruscsov 1964-es bukás után már nem közölték műveit szovjet sjtóbn, egyre élesebben támdták, zkltták. 1968-bn keményen ostorozt Literturny Gzet című orosz hetilp, miért Szolzsenyicin nem szovjet lpelveket követi, s desztlinizációvl illetve árulássl vádolták. Azonbn lp szerkesztőinek súlyos ítélete sem gátolt meg z embereket bbn, hogy cigrettppírr nyomv terjesszék leleplező könyvet. 3. oldl (összes: 5)
Közzétette: www.flgmgzin.hu (https://www.flgmgzin.hu) Szolzsenyicin 1967-ben nyílt levélben fordult z írószövetséghez, melyben szót emelt cenzúr eltörlése mellett és követelte z ellene indított hjsz leállítását. Válszul z írószövetség 1969-ben kizárt tgji közül renitens írót. 1970-ben zonbn Szolzsenyicinnek ítélték z irodlmi Nobeldíjt, de z író nem ment ki Stockholmb, mivel ttól félt, hogy nem engedik hz. 1973-bn Párizsbn dták ki A GULAG szigetcsoport első kötetét ( kézirtot még 1968-bn csempésztette külföldre). Ebben történetíróként és szociogrfikusként tárj fel munktáborok és börtönök rendszerét s z áldoztok szenvedéseit. A műben dtok, emlékezések és interjúk keverednek. Ennek nyomán otthon sjtókmpány indult ellene, letrtózttták, 1974-ben hzárulás vádjávl elítélték, mjd kiutsították z országból. Szolzsenyicin z emigrációbn egyre inkább erkölcsprédikátori, ideológusi és modernizmus-ellenes 4. oldl (összes: 5)
Közzétette: www.flgmgzin.hu (https://www.flgmgzin.hu) lpállást vett fel. Konzervtív elvei lpján elutsított demokráci és liberlizmus nyugti értékeit, Oroszország számár egy tekintélyurlmi, nemzeti, keresztény rendszert tekintett optimálisnk. Az 1980-s évek közepétől, gorbcsovi glsznosztynk köszönhetően művei ismét megjelenhettek hzájábn. 1990-ben visszkpt állmpolgárságát, 1994-ben hztért, z Orosz Tudományos Akdémi tgj lett, de htás jóvl kisebb volt már, mint korábbn. mult-kor.hu Tweet (dsbygoogle = window.dsbygoogle []).push({}); Ajánló 5. oldl (összes: 5)