A gyermekfelügyeleti lehetőségek hatása az anyák aktivitására a szakadásos regresszió kiterjesztése Szirák 2013. november 15. Lovász Anna (MTA KRTK KTI, ELTEcon) Szabó-Morvai Ágnes (HÉTFA, CEU)
Tartalom 2 A kutatás lényege dióhéjban Intézményi háttér Hogyan mérünk Eredmények Következtetések [CÍM] HÉTFA Kutatóintézet és Elemző Központ [dátum]
Összefoglalás 1: célok 3 Mit mérünk? Gyerekfelügyeleti lehetőségek (ovi, bölcsi) elérhetőségének növekedése növelné-e az anyák munkakínálatát Munkakínálat: munkát keres, vagy dolgozik Adatok: 1997-2011 LFS (MEF): egyéni adatok, aktivitás T-STAR, KIRSTAT: településszintű adatok, bölcsőde és óvoda lefedettség, ingázás (Kertesi et al.)
Összefoglalás 2: motiváció 4 Miért fontos ez? Az EU-tól való aktivitásbeli lemaradásunk egyik fő oka az anyák alacsony aktivitása Szakpolitikai célkitűzések: pl. Barcelona Target Gyermekvállalás ösztönzése Statisztikai diszkrimináció csökkentése (minden szülőképes korú nővel szemben!) Eredmények: Szignifikáns, jelentős hatás: a gyerekfelügyeleti helyek 10%-os növekedése kb. 1,5%-kal növelné az anyák munkakínálatát a gyerek 3 éves kora körül Egyéb tényezők fontos szerepe!
Összefoglalás 3: újdonság 5 Mérési módszer lényege: Két csoport összehasonlítása, amelyekbe véletlenszerűen kerülnek be az anyák Az egyik csoportban sokkal magasabb a gyerekfelügyelet elérhetősége A két csoport egyébként átlagosan egyforma Szeptember 1. előtt született, 3 éves gyerek anyukája Jogosult óvodai ellátásra szeptember 1-től Szeptember 1. után született 3 éves gyerek anyukája Nem jogosult óvodai ellátásra, csak jövőre Ovi elérhetőség: 80% Bölcsi elérhetőség: 10% Majdnem mindenkinek jut férőhely, anya elkezdhet munkát keresni vagy dolgozni Nagyon kevés gyereknek jut férőhely. Anya akkor kezd el munkát keresni, ha ki tudja fizetni a magánovit.
Mit mond a szakirodalom? 6 Nagyon vegyes. Vannak, akik találtak hatást Strukturális becslések: Lokshin(2004), Borra (2010), Kimmel (1992), Conelly (1992), Conelly and Kimmel (2001), Haan and Wrohlich (2011), Del Boca (2002) Szabályozási változások elemzésére épülő becslések: Baker et al. (2008), Lefebvre and Merrigan (2008) Szakadásos regresszió (RD): Lovász és Szabó-Morvai (2013) Vannak akik nem Strukturális becslések: Chevalier and Viitanen (2002), Chone et al. (2003), Ribar (1995) Szabályozási változások elemzésére épülő becslések: Cascio (2009), Lundin et al. (2008) Szakadásos regresszió (RD): Fitzpatrick (2010)
Mi történik 3 éves kor körül? Anya aktivitási rátája 7 1. Gyermekellátási lehetőségek változnak: jogosulttá válik a gyerek az ovira 2. GYES jogosultság megszűnik 3. Változnak a preferenciák az elválással kapcsolatban és egyéb tényezők Az anyák aktivitási rátája a legifjabb gyermek életkorának függvényében A legifjabb gyermek életkora (év)
Gyermekellátási lehetőségek 8 Bölcsi: 10% Ovi: 80% Formális gyermekellátási lehetőségek elérhetősége (a bölcsődés és óvodáskorú gyermekek számának %-ában) Bölcsi Ovi
GYES 9 Kis összeg: 25 ezer Ft A gyermek 3. születésnapján véget ér
Elválási preferenciák 10 Blaskó (2011)
Mérési módszer: standard RD feltételei 11 Aktivitás Gyerekfelügyelet Más tényezők Aktivitás Van ugrás 3 Gyerek életkora Gyerekfelügyelet Van ugrás 3 Gyerek életkora Összes többi tényező Nincs ugrás Probléma: GYES, elválási preferenciák is változnak 3 Gyerek életkora
Módosítás: RD with resampling design 12 A standard RD feltételei nem teljesülnek Megoldás: Gyerekfelügyelet gyerek korától ÉS a születési hónaptól is függ GYES, elválási preferenciák CSAK a gyerek korától függnek Az anyákat a gyerek születési hónapja alapján csoportosítjuk (=RD) Nem egy időpontban hasonlítjuk össze őket, hanem akkor, amikor a gyerekeik azonos korúak (=resampling design) A 3. szülinap utáni negyedévben Egyforma GYES, preferenciák Eltérő gyerekfelügyeleti lehetőségek
Módosítás: RD with resampling design Standard RD Születési dátum: eltérő Gyerek kora megfigyeléskor: eltérő Megfigyelés dátuma: egyforma RD with resampling design Születési dátum: eltérő Gyerek kora megfigyeléskor: egyforma Megfigyelés dátuma: eltérő Kezelt Kontroll (treatment) Küszöb Megfigyelés időpontja t Kezelt Küszöb Kontroll Kezelt megfigyelése Kontroll megfigyelése t 13
Módosítás: RD with resampling design 14 Aktivitás Más tényezők Gyerekfelügyelet Aktivitás Van ugrás Szept 1 Születési dátum Gyerekfelügyelet Van ugrás Szept 1 Születési dátum Összes többi tényező Egyikben sincs ugrás Szept 1 Születési dátum
Törvény és gyakorlat: szakadáspont? 15 1. csoport Szept 1 Május-Augusztus 2. csoport Szept 1 3. csoport Szept 1 Átlagos várakozási idő a 3. szülinaptól (2,5 hónap) Szept - Január (-1 hónap) (5,5 hónap) Január-Május Szept 1 Szept 1 Szept 1 Törvény Szakadási pont: szeptember 1 Előtte született: jogosult óvodára Utána született: nem jogosult óvodára Gyakorlat Szeptember 1 és január 1 között születetteket is sokszor felveszik oviba Januári pótfelvételi
A három csoport 16 Aktivitási ráta A születési csoportok aktivitási rátája a gyermek életkora függvényében G2:-1 G1: 2,5 G3: 5,5 máj - aug szept - jan jan - máj Életkor
Nagyítás 17 Legnagyobb különbség: G2 és G3 között: januári szakadáspont Ezt a becslést mutatjuk be
Szezonalitás-korrigált becslés: 2SLS with DID Eltérő a megfigyelés dátuma Eltérő évszakban születtek a gyerekek Lehetséges szelekció szülői, munkapiaci, gyermek jellemzőkben DID kontroll csoport: 4-5 évesek anyukái Küszöb előtt születettek (T=1) Küszöb után születettek (T=0) 3 évesek (m=1) T=1, m=1 T=0, m=1 4-5 évesek (m=0) T=1, m=0 T=0, m=0 1. lépcső DID fixhatások kontrollváltozók 2. lépcső Redukált forma Lovász & Szabó-Morvai 2013 18
A két csoport jellemzői 19 Az aktivitási ráta 9%- kal magasabb abban a csoportban, amelyik ovira jogosult A többi jellemző átlagosan megegyezik Ovira jogosult Ovira nem jogosult Anya jellemzői Aktivitási ráta (1997-2011) (%) 59.6% 51.5% Gyermekek száma 1.3 1.3 Legfiatalabb gyermek életkora 3.3 3.3 Életkor (év) 31.1 31.1 Anya végzettsége Általános iskola 23.6% 22.1% Szakközép 26.9% 27.2% Gimnázium 31.9% 33.3% Felsőfokú 17.6% 17.5% Egyéb jellemzők Apa életkora 30.0 29.8 Munkanélküliségi ráta a lakóhelyen (%) 4.4% 4.4%
Eredmények Specifikáció 1 2 3 1 2 3 Alap Szezonalitás-korrigált C*m 0.080* 0.081* 0.076* (régió szerint klaszterezett SH) (0.03) (0.03) (0.03) C 0.110** 0.121** 0.106** 0.015 0.024 0.015 (0.03) (0.03) (0.03) (0.02) (0.02) (0.02) m -0.179** -0.166** -0.165** (0.03) (0.03) (0.03) Év dummy-k x x x x x x Kontrollok nélkül x x Egyéni kontrollok x x Egyéni és regionális kontrollok N 3054 3054 3054 8914 8914 8914 20 Alap aktivitás: kb. 50% x Szignifikancia: ** 1%; * 5% x
Hatás becslése különböző koroknál Gyermek kora 1 2 3 4 5 6 7 T 0.021 0.009 0.082** -0.010 0.009-0.009 0.008 (0.01) (0.01) (0.02) (0.03) (0.02) (0.02) (0.02) N 3796 3688 3244 2883 2853 2666 2603 Csak 3 éveseknél van szignifikáns eltérés a csoportok között 21
Ovi hatás és életkor hatás 22 Aktivitási ráta A születési csoportok aktivitási rátája a gyermek életkora függvényében G2: -1 G1: 2,5 G3: 5,5 Ovi hatás Életkor hatás máj - aug jan - máj szept - jan Életkor
Következtetések 23 Szignifikáns hatás: ha a férőhely ellátottságot 10%-kal emeljük, az anyák aktivitása 1,5%-kal nő A 3 éves kornál látható aktivitás növekedésnek a 25%-át magyarázza Összesen 32 százalékpontos növekedés 7,6 százalékpontot magyaráz a gyermekellátási lehetőségek bővülése A maradék 24,4 a GYES, preferenciák, és egyéb tényezők következménye A GYES hatása nem valószínű, hogy több, mint 25% Mi lehet az életkori hatás mögött? Intézményi jelzés Munkáltatói preferenciák Komplementaritás: rugalmas munkalehetőségek Szakpolitika: A gyermekellátás bővítése növelheti az anyák aktivitását DE: fontos a többi tényező együttes kezelése, a jelzés
Köszönjük a figyelmet!