A foglalkozás címe: Hangos kép A foglalkozás helyszíne és résztvevői: Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár Központi Könyvtára Sárkányos Gyerekkönyvtár, alsós csoport A foglalkozás időpontja: 2010. december 8. A foglalkozás vezetője: Televele Egyesület: Nagy Krisztina, Borbély Dóra, Vadász Piroska A Hangos kép című 4. foglalkozás célkitűzése, hogy a gyerekek megismerkedjenek a mozgóképeket kísérő hangok típusaival (zene, hang, effektek, emberi hang, csend), illetve ezek funkciójával a tartalom kialakításában. Cél továbbá, hogy a gyerekek megtanuljanak digitális hangrögzítővel felvételt készíteni. A hang és kép együttműködéséről megismertek alapján, saját fantáziájuk segítségével megalkossanak egy rövid narratívát hangok által. Beszámoló 4 A foglalkozás 1. Bemelegítő drámajáték korábbi foglalkozáson történtek felelevenítésével 2. Filmrészletek közös megnézése letakart képernyővel, majd takarás nélkül. 3. Irányított beszélgetés a hang és kép egységéről 4. Játékos formában kiscsoportok alakítása 5. Hangok előállítása, felvétele. A kiscsoportok azt a feladatot kapják, hogy készítsenek hangfelvételeket tárgyak segítségével (nem emberi beszéd), amelyeket később a másik csoportoknak kell azonosítania. 6. A hangfelvételek meghallgatása, a hangok azonosítása kiscsoportban 7. Rövid, közösen kitalált történet/jelenet hangokkal való elmesélése, rögzítése (eszközök, és emberi hang, de nem beszéd) 8. Az elkészült mini hangjátékok közös meghallgatása 2 perc 5 perc időtartam 9. Levezető, rövid integrációs játék 7 perc 90 perc
szükséges anyagok, eszközök, előkészületek : 3 db digitális hangrögzítő, kivágott filmrészletek, különböző tárgyak a hangok előállításához pl. olló, pohár, fésű, csat, víz, papírlap, kereplő, villa, stb., képsor és zenei hangulat, vagy egyéb hangaláfestés az utolsó gyakorlathoz Módszertani javaslatok Az irányított beszélgetés lehetséges kérdései: - Milyen hangokat hallottunk, miben különböznek? Zene, effekt, csönd. - Miben segített a hang, hogyan segített a zene a tartalom megértésében? - Mire való az effektek használata, hol használták? - Mi a funkciója a csendnek, annak, ha nincs hang? Célkitűzések A mozgóképeket kísérő hangok típusaival való megismerkedés (zene, hang effektek, emberi hang, csend), illetve ezek funkciója a tartalom kialakításában. A gyakorlatokon keresztül a gyerekek tapasztalatot szerezzenek arról: - a hang és annak hiánya alapvetően meghatározza az audiovizuális művek befogadását, jelentését. - a hang, mint önálló alkotóelem hogyan választható le, hogyan kapcsolható össze a vizuális elemmel - milyen típusai vannak a hangeffekteknek (két alaptípus: hangulatot közvetítő (folyamatos hang) és a spot effekt (rövid hang)) a hangok - különösen a zene jól beazonosíthatóvá teszi a tartalom műfaját, hangulatát. (pl. vígjáték, horror, dráma) - előfordul, hogy a hangok jobban befolyásolják egy jelenet tartalmát, mint a képek. - a csendnek is óriási hatása lehet az értelmezésre, a tartalom megértésére. A gyerekek megtanuljanak digitális hangrögzítővel felvételt készíteni. A hang és kép együttműködéséről megismertek alapján saját fantáziájuk segítségével rövid narratíva hangokban való megjelenítésének megalkotása.
A foglalkozás kezdetén két csoportba osztottuk a gyerekeket. Bemelegítésként a csoportokban mindenki kapott egy hangszert, valaki beállt a kör közepére, ő lett a karmester. A kört alkotó gyerekek a karmester vezénylése alapján megszólaltatták a hangszereiket, a kör közepén állónak azt is meg kellett határoznia, ki mikor lépjen be és mikor hagyja abba a zenélést. Mindenki sorra került. Ezután párba rendeződtek a gyerekek. A pár egyik tagja volt a vezető, a másik az, aki a hangszerrel kiadott hanggal hívta, vezetgette a másikat. Utána cseréltek. Ezután, párba állva a becsukott szemű társát vezette vállánál fogva a társ. A csoportok ismételt összeállása után 4 sarkot jelöltünk ki, és az alapérzelmek (düh, öröm, félelem, bánat) zenéit tettük be. Magnóról ment a zene (1-1 rövid dallam, zenerészlet), és a gyerekeknek oda kellett menniük, amilyen érzelmet szerintük a zene kifejezett. A gyerekeknek megmondtuk, hogy nincs jó megoldás, oda állhatnak, amilyen érzelmet szerintük a zene kifejezett. Ezt követően filmrészletek néztek meg a gyerekek, először letakart képernyővel, majd takarás nélkül. Irányított beszélgetés következett a hang-kép egységéről, a filmészetekben használt hanghatásokról, hangulatfestő zenei betétekről. a látott filmrészletek alapján Ezután a gyerekek 3 kiscsoportban, rövid történetet/jelenetet meséltek el, állítottak elő hangokkal (eszközökkel, és emberi hanggal, de nem beszéddel), és rögzítettek. Három történetet javasoltunk, amiből a csoport választhatott: 1. valaki hazamegy az iskolából és otthon talál egy marslakót 2. valaki az éjszaka közepén arra ébred, hogy nagyon megéhezett, kibotorkál a konyhába 3. éjszaka egy állatkereskedésben A kiscsoportokban a gyerekek különböző tárgyak által kiadott hangokat, állatok hangjait utánozva, imitálva felvételeket készítettek, illetve a térben körülöttük levő tárgyak hangjait gyűjthették össze. A kiscsoportokban felosztották egymás között, hogy ki melyik hangot szeretné előállítani. Annyi hangot kellett gyűjteniük, ahány gyerek a csoportban van; teret
engedtünk annak is, hogy minden gyerek önállóan döntsön az általa kiválasztott hangról. Eközben a hangfelvevő készülék (diktafon) működését is megtanulták. A foglalkozásra előkészített zörejkeltő eszközökkel készítettek általuk kitalált hangokat (például evőeszköz csörömpölés, kanál a tányérhoz koccan stb.). A gyerekek hangokkal mesélték el a történetet, és rögzítették azt a hangfelvevővel. A felvétel elkészítése után a csoportok sorban megmutatták az általuk készített felvételeket egymásnak. A többi csoport találgathatott, vajon melyik lehetett a megjeleníteni kívánt történet. A történetek és csoport-folyamatok a következőképpen alakultak: 1. csoport: A tárgyakkal szívesen zenéltek, könnyen ráéreztek, hogy milyen sokféle módon lehet velük hangokat kiadni. A történetválasztásnál a lányok az állatos történetet, a fiúk az ufósat választották, így végül összegyúrták a kettőt egy történetté. Könnyen beindult a fantáziájuk: egy fiú bemegy az állatkereskedésbe, ahol már ott van egy ufó. Megijed tőle, a nyuszik is idegesek lesznek, végül a fiú nagy csörömpöléssel kimenekül a boltból. Mivel nagyon könnyen ráéreztek, hogy az egyes mozzanatokat hogyan lehet hangokkal kifejezni, hamar összeállt a hangsor, így több felvételt is készített a csoport. 2. csoport: Szívesen zenéltek a tárgyakkal, két fiú viszont nem bírt magával, folyamatos mozgásban voltak, így őket sajnos ki kellett küldeni a csoportból. A végső történet felvételében tehát mindössze hárman vettek részt. A marslakós jelenetet választották, szívesen használták a tér adta lehetőségeket is (ajtó, cipő stb.). A többieknek való bemutatás előtt nagyon izgultak, de egyben nagyon élvezték, hogy önálló művet alkothattak.
3. csoport Mindenki könnyen megtalálta azt a hangot, amit szívesen rögzített volna. Nagyon hasonló, nagyrészt különböző eszközökkel való kopácsolást választottak. A megajánlott kerettörténetek közül a marslakós és az éjszaki jelenetet összegyúrták. Ketten hazaérkeznek és találnak egy marslakót a lakásban. Elkezdenek neki zenélni, de erre a marslakó megbolondul, majd egyre jobban sikerül nekik a zenélés, mire a marslakó tánca kezd. Tetszett nekik a végeredmény, a csoportból mindenki elégedett volt a közös munkával. A foglalkozás befejezéseként rövid drámajátékot játszottunk a hangokkal.