BIOLÓGIAI SOKFÉLESÉG ÉS HAGYOMÁNY a növények jelene és az emberiség jövője Dr. Rodics Katalin Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium
Előadásomban a régi, hagyományos növényfajtákról szeretnék beszélni, amelyek megőrzéséhez szorosan kapcsolódik a termesztésükhöz szükséges régi tudás, tapasztalat, amely ugyan olyan veszélyben van, mint maguk a növények.
EGYEZMÉNY A BIOLÓGIAI SOKFÉLESÉGRŐL, a földi élet védelméről
A Biológiai Sokféleség Egyezmény alapvető célkitűzései a földi élet minden formájának (nemcsak a vadon élők) sokféleségét meg kell őrizni, komponenseit fenntartható módon kell használni, a genetikai források hasznosításából - az élővilágból származó - hasznot igazságosan kell elosztani.
A genetikai források hasznosításából származó haszon igazságos elosztása Ez az egyezmény alapvetően új, a fejlődő és a fejlett világ között feszülő ellentétek tisztességes megoldására tett kötelezettség vállalása A gyakorlatban azonban az elmúlt 15 éves története során e területen nem történt előrelépés Vajon miért? (élőlényekre világszabadalmak, biokalózkodás, pl. gyógynövények India) Közönséges orbáncfű
NÖVÉNYEINK, MAGJAINK
NÖVÉNYVILÁG vadon élő növények A ma ismert közel 300 000 magasabb rendű, vadon élő növényfaj közül 60 000-100 000 veszélyeztetett. Okai: túlhasznosítás nem fenntartható módon végzett mezőgazdasági és erdészeti tevékenység, urbanizáció, szennyeződések, földhasználati változások, inváziós növények terjedése, klímaváltozás stb.
Mezőgazdasági haszon növények AGROBIODIVERZITÁS?! A 300 000 növényfajból kb. 3000 táplálék növény, 200 fajt termesztenek és mindössze 20 faj adja az emberiség növényi táplálékának 80%-át. A FAO becslése szerint az elmúlt száz évben a mezőgazdaságban használt fajták sokféleségének 75%-át elvesztettük. A megmaradt 25% jó része veszélyeztetett. Nem tudjuk, hogy hány régi, a környezetéhez jól alkalmazkodott növényfajta tűnt el, tűnik el napjainkban is, hányat őriznek még a régi gyümölcsösök, elmaradottabb régiók, temetők.
AGROBIODIVERZITÁS?! Legfeljebb azt tudjuk hány fajta van még meg génbankjainkban. Pedig az agrárrendszerekben a sokféleség növelése létkérdés, hiszen a fajtaszám csökkenés, és néhány fajta egyeduralkodóvá válása a világ élelmezését sebezhetővé teszi, a nemesítési alapanyagok eltűnése pedig a változó körülményekhez alkalmazkodó újabb fajták előállítását veszélyezteti.
AGROBIODIVERZITÁS TERMÉSZETVÉDELEM Pedig, különösen itt Európában, szoros kölcsönhatás alakult ki a természetes életközösségek és a mezőgazdasági tevékenység között. A mezőgazdaság erősen befolyásolja a természetvédelem lehetőségeit, és a mezőgazdaság termelékenysége alapvetően függ a természet állapotától (talaj élővilága, beporzó rovarok, kártevők stb.)
AGROBIODIVERZITÁS pedig rendkívül kiszolgáltatott. Amíg a vadon élő növényvilág változásához évszázadok, ezredek szükségesek, addig a mezőgazdaságban használt fajták egy-két év alatt kicserélődhetnek, eltűnhetnek (változó piaci igények, birtok viszonyok, politikai döntések stb. miatt).
A NÖVÉNYVILÁG MEGŐRZÉSÉNEK VILÁGSTRATÉGIÁJA A Biológiai Sokféleség Egyezmény 2002-ben fogadta el; 16 fő célt határoz meg 2010-ig, amelynek végrehajtásáért az egyes állomok vállaltak kötelezettséget.
CÉLOK - Agrobiodiverzitás A növények sokféleségének megismerése, dokumentálása, megőrzése; A veszélyeztetett növényfajok 60%-a legyen elérhető exsitu gyűjteményekben, lehetőleg a származási országban; A kultúrnövények és egyéb társadalmi-gazdasági szempontból jelentős növényfajok genetikai sokféleségének legalább 70%-át és a hozzá kapcsolódó hagyományos tudást meg kell őrizni; Az emberek megélhetését és az élelmiszerbiztonság fenntartását segítő növényi erőforrások csökkenését meg kell állítani; Nemzeti, regionális és nemzetközi szinten létre kell hozni és meg kell erősíteni a növénymegőrzéssel foglalkozó hálózatokat, beleértve a génbankokat.
EZEK AZ ELVÁRÁSOK és MI A VALÓSÁG? Kultúrnövényeink sokféleségének védelme A genetikai anyag megőrzésének a gyökerei régészeti kutatások alapján az i.e. 13. évezredbe nyúlnak vissza. 1911-ben Vavilov géntartalékgyűjtő expedíciókat szervezett a kultúrnövények feltételezett kialakulási helyeire.- genetikai szentélyek
TÁJFAJTÁK, HELYI FAJTÁK A tájfajta egyes tájakon a vidék éghajlatához jól alkalmazkodott jellegzetes fajta A helyi fajta egyes tájakon az önellátásra vagy közeli piacokra való értékesítésre termesztett fajta.
Mi az akadálya fennmaradásuknak? Törvények szabályozzák, hogy csak államilag elismert növényfajta termelhető és forgalmazható. Ezt csak engedéllyel rendelkező szervezetek végezhetik. Az állandó minőség biztosítása csak uniformitással lehetséges, a változatosság kizárva.
Nemzeti fajtajegyzékeket adnak ki az államilag előzetesen kivizsgált, elismert fajtákról, és ami ezen nem szerepel nem termelhető, nem forgalmazható. Mivel a táj- és helyi fajták, amelyek a sokféleséget, és ezzel a környezethez való tökéletes alkalmazkodást biztosítják, értéke éppen az, hogy nem teljesen azonosak, egyformák, nem kerülhetnek fel a fajtajegyzékekre.
Így a régi tájfajták nem termeszthetők, nem kerülhetnek kereskedelmi forgalomba, így lassan eltűnnek. Fennmaradásukat tehát az egész világon egységes alapelvű jelenlegi jogi szabályozás is gátolja.
Másik veszélyforrás A multinacionális cégek érdekei: saját fajtáik értékesítését rontják a helyi fajták, ezért az az érdekük, hogy ezek visszaszoruljanak, eltűnjenek; ha nincs saját fajtád kénytelen vagy tőlük venni.
Többekkel együtt én sem hiszem, hogy csak véletlen egybeesés a nemzeti génbankok leépülése és a génmódosított élőszervezetek (GMO), elsősorban növények erőszakolt térhódítása.
Két fő elképzelés van - az egyik, amit Microsoft koncepciónak hívnak sokan, a globális egyformaság (UNIFORMITÁS), technológiai felgyorsulás, amely felé haladunk és minket is erőszakosan tolnak a világ folyamatok. - a nyitott források koncepciója, a SOKSZÍNŰSÉG használata A világ felelősen gondolkodó minden embere számára világos, hogy csak ez utóbbi a járható (lásd az egyezményt) és szükségünk van az összes növény fajra, fajtára, változatra, amit eddig az emberiség létrehozott.
Nézzük a szárazságtűrés példáját: A jövő termesztése számára a szárazságtűrő fajták egyértelműen fontosak. a jelenleg rendelkezésre álló megnövekedett szárazságtűrő képességgel rendelkező összes változat, amelyet termesztenek a hagyományos nemesítésből származik. Óriási tárháza van ezeknek a szárazságtűrő tulajdonságoknak, és még csak most kezdtük kiaknázni a rendelkezésünkre álló sokféleségét ezeknek a változatoknak. Ugyanakkor az EU-ban közpénzekből szinte kizárólag olyan kutatásokat támogatnak, amelyek a génmérnökségen alapulva próbálják meg a szárazságtűrés kérdését megoldani, eddig minden gyakorlatilag hasznosítható eredmény nélkül!!!
ELFOGADHATATLAN Ezeket a technikai játékokat a jelenlegi sürgető helyzetben egyszerűen nem engedhetjük meg magunknak, tudva azt, hogy a klímaváltozás okozta gondok valódi megoldásához a régi fajták itt állnak a hátunk mögött, a lassú eltűnésre, elhallgatásra ítéltetve.
Másik példa a vetőmag ágazat jelenlegi helyzete Negyven évvel ezelőtt Európában még több mint ezer cég foglalkozott vetőmagok forgalmazással, mára csak 700 cég maradt, DE: 5-6 vállalat tartja kézben a vetőmag termelés 70 %-át. Megengedhetjük magunknak az ilyen arányú koncentrálódást? A gyakorlat, a tudás, a nemesítés, a kutató laboratóriumok ilyen arányú elvesztését, amelyek a világméretű problémák megoldásában részt vehetnének?
Hagyhatjuk-e, hogy a magok fennmaradását, további átalakítását kizárólag a világpiac érdekei szabályozzák? Ez a biztos katasztrófa receptje! Nem azért, mert ezek a cégek rosszak, az ördög megtestesítői, hanem mert nekik kizárólag a piac törvényeihez kell alkalmazkodniuk. Ezek pedig alapvetően különböznek az evolúció és a természetes sokféleség törvényeitől, hogy a ízlések és kultúrák sokszínűségének igényeiről ne is beszéljünk.
A magokra tehát, mint az egész emberiség közös örökségére kell tekintenünk. A hazai magokra pedig, mint a nemzet közös örökségére! Azért határozták meg az eddigi hazai jogszabályok és nemzetközi egyezmények is, hogy ezek fennmaradásának biztosítása állami feladat.
Az erőforrások egyre kevesebb kézben történő koncentrálódása látható a génbankok esetében is. A genetikai erőforrások birtoklása a jövőben a gazdagság, az élet és a hatalom alapja lesz!! VAJON MIÉRT DÖNTÖTT ÚGY AZ USA? 2015-re a világ összes növényének, magjának az USA legnagyobb génbankjában kell lennie!
ÉS MI LESZ A HAZAI GÉNBANKJAINKKAL?? EZEK MEGŐRZÉSE jogszabályokban és nemzetközi szerződésekben rögzített ÁLLAMI FELADAT!
Magyarországon 1992-ben 25 intézmény és kutatóhely 77 292 tételt őrzött. EU rendelettel szabályozza a kultúrnövények megőrzését (870/2004 EC) - ez nemzeti programokra épít.
MIT ŐRZÜNK GÉNBANKJAINKBAN (2003)? 3736 gyógynövény 9591 gyümölcs 22911 szántóföldi növény 5086 szőlő 10288 zöldség Tápiószelei Agrobotanikai Központban - 80 000 tétel
Csak a tápiószelei génbank 80 000 magtételében tárolt génváltozatok száma közel 2,5 milliárd! Ez hihetetlen értéket képvisel azok számára, akik ezeket a géneket azonosítani, izolálni és felhasználni képesek. Ezt az értéket és kincset hazánk és a magyar nemesítés, vetőmag és szaporítóanyag ipar számára meg kell védeni és meg kell őrizni!
Sorsuk, az anyagi források szűkössége miatt bizonytalan, és lassan tönkremennek, ha nem történik valami változás. Pedig értékük rohamosan nő a vetőmag előállításban és a nemesítésben. A világ vezető multinacionális vetőmag cégei is csak az evolúció adta génekkel tudnak dolgozni, azokkal, amelyek a génbankokban vannak tárolva.
MI LEHET A MEGOLDÁS? There is no lazy way out (Vandana Shiva- India)
LEHETŐSÉGEK AMIT ÉN LÁTOK Társadalmi szinten, nemzeti közkincsként tudatosítani kell az értékeiket; Több tárcának közösen kell a jövőjükön dolgoznia; A génbankoknak maguknak is szemléletváltásra van szükségük (piacosítás); Nemzetközi pályázatok készítése (pl. Norvég Alap, LIFE+)
A Kormányban, a Parlamentben is tudatosítani kell a génbankokban tárolt értéket; Fenntartásukhoz biztosítani kell költségvetési forrásokat, amik igazán elenyészőek, az ott tárolt értékekhez képest. Társadalmi mozgalmat kell szervezni, hogy igény legyen ezekre a régi fajtákra, hiszen ha kiskertjeikben is ezeket ültetnénk, a piacon is ezeket keresnénk, akkor valóban fennmaradnának.
Mindenkinek megvan e téren a maga feladata, erkölcsi kötelessége, hogy valami előre lépés történjen.
A GÉNBANKOKBAN ŐRZÉS NEM Ismerni, használni, igényelni kell ezeket a régi fajtákat! MEGOLDÁS
Mindenkinek magán kell kezdenie, saját életünk, valódi igényeink újra gondolásával kitörni e romboló folyamatokból. Alulról is építkezni. Köszönöm, ha végig gondolják, ami elhangzott.