Mesterségünk címere: fiatal magyar gazda pályázat Név: Pócza Bence Márton Születési idő: 1991. december 08. Környezetem, falum bemutatása, szerepe a mezőgazdasági tevékenységemben Szülőfalum Hegykő a Fertő tó partján, Soprontól 20 km-re, Ausztria felé három határátkelőhöz is közel fekszik. A Sopron-Fertőd Kistérséghez tartozik, a Fertő-Hanság Nemzeti Park részét képezi külterületének északi oldalán. Jó infrastruktúrájú, fejlett falu. A falutörténethez hozzátartozik, hogy a 18. században az erősebb mezőgazdálkodás visszavetette a halászatot, és a falu földművelő jelleget kapott. Bár manapság a fő bevételi forrása a turizmusból származik, de a mai napig termelik a faluban a messze földön híres hegykői zellert és zöldségféléket. Sőt, két éve, mióta a helyi termelői piac megnyitott, újból méltó rangra emelkedett a saját készítésű termék előállítása és értékesítése. Szombatonként a környékbeli településekről szívesen látogatnak ide a vásárlók, sőt a helyi lakosok is nagy kedvvel vásárolják a friss, helyben megtermelt zöldségféket, mézet, virágokat és szálas palánta féléket. Motivációm a vidéki életformához, a magyar termékek megbecsüléséhez: Ebben a közegben nőttem fel. Általános iskolámat helyben végeztem s iskolánknak már akkor volt gyakorlókertje, ahol hétről hétre elsajátítottuk a földművelés alapjait. Anyai nagyszüleim parasztemberek voltak, mezőgazdasággal foglalkoztak s nekem, mint unokának természetes volt, hogy tavasztól őszig délutánonként a munkába besegítek. Ezt tették szüleim is, erre mutattak példát. A föld szeretetét, a mindennapi munka fontosságát, az időjárásnak való kiszolgáltatottsággal járó alázatot hamar megtanultam. A kis családi gazdálkodásunkat a fóliás szálas palántanevelés, a fóliasátorban termesztett primőr áru termelése, valamint a szabadföldön termesztett zöldség, sárgarépa, zeller nevelése és értékesítése jellemezte és jellemzi a mai napig is. A megtermelt hegykői zöldségeinket hordta nagyanyám rendszeresen a soproni piacra és adta el otthon a háznál viszonteladóknak. Évtizedekkel ezelőtt, a háború után még a kismartoni (Eisenstadt) piacra is hegykői zöldség jutott, szekérrel hordták oda kereskedő dédszüleim. 1
A megtermelt mennyiségből családunknak jutott egész évre, soha nem kellett zöldségfélét vásárolni, mert nyáron a hűtőládák, ősszel a pince lett a sok termény raktára. A kis családi gazdaságot még nagyszüleim hozták létre önerőből. Soha nem vettek igénybe semmiféle támogatást. Nagyapám halálakor a nagymamám folytatta egyedül a gazdálkodást, de az édesanyám is besegített a lehetőségekhez képest. A nagymama még 70 évesen is kitartóan dolgozott. Öt évvel ezelőtt úgy tűnt, hogy nagymamám halálával ennek a folyamatnak vége szakad. Erre az időszakra esett a szüleim válása is. A folytatáshoz a motivációt az adta, hogy végignéztünk a nagy kerten, a fóliasátrakon, a nagymama udvarán. Sajnáltuk volna az általa felépített kis gazdaságot az enyészetnek kitenni, ezért édesanyámmal úgy döntöttünk, hogy kettőnk erejével folytatjuk. Úgy látszik, a hagyomány nem szakad meg, és generációról generációra száll. A négy unoka közül talán én vagyok az, aki örökölte a föld szeretetét és a kétkezi munka becsületét. Édesanyámmal az volt a célunk, hogy megőrizzük a családunk által létrehozott kis gazdaságot, ezáltal megtermeljük a szálas palántákat azoknak az embereknek, akik évtizedek óta (kb. 30 éve) családról családra járnak hozzánk vásárolni. Megszokták és keresik a minőségi, hagyományos hegykői fajtákat. Mivel ekkor 18 éves voltam, édesanyám váltotta ki az őstermelői igazolványt és belépett a Nemzeti Agrárkamarába is. Én pedig segítő családtagként dolgoztam mellette. Rengeteg szakirodalmat elolvastam és megpróbáltam új alapokra helyezni a jól bevált gyakorlatot. A munka legnagyobb része rám hárult, mivel édesanyám a tapasztalatán kívül csak a délután folyamán tudott besegíteni a fizikai munkába. Az öt év alatt rengeteg hasznos ismeretre tettem szert a mindennapi gyakorlat során. Fontosnak tartom, hogy kihasználjam a jó termőtalaj nyújtotta lehetőségeket, hiszen a terület valamikor a Fertő tó hordalékából keletkezett. A jó minőségű föld nem kötött talaj, hanem homokos jellegű, ezért kiválóan alkalmas a primőr zöldségfélék termesztésére is. Kezdetben csak besegítettem a munkába, de ahogy teltek az évek, úgy a fő gazdálkodó már én lettem és tanítónő édesanyám pedig a segítőm. Az alábbiakban szeretném bemutatni kis gazdaságunkat Helye az édesanyám által örökölt nagymama háza, amely pár házzal távolabb helyezkedik el a mi családi házunktól ugyanebben az utcában. A kert területe 1350 négyzetméter. A lakóház utáni mellékhelyiségek adottak voltak a szerszámok, eszközök tárolására. Mivel a jó földműveléshez megfelelő eszközök is kellenek, ezért a munkám megkönnyítése érdekében, 2
ahogy a lehetőségeim engedték a csekély hasznot visszafordítottam a korszerűsítésre. Első nekifutásra a régi 15 éves kézi permetező helyett vásároltam egy elektromos, akkumlátoros permetezőt. A következő évben pedig egy rotációs kapálógépet, ami nagy segítség a gyakori talajlazításhoz, rendszeres műveléshez. A kertben a munka az őszi mélyszántással kezdődik október végén. Nagyon alaposan kell a talajt elkészíteni, mert a hegykői meleg, homokos szabadföldbe már decemberben el kell vetni (ehhez ki kell figyelni egy-két langyosabb napot) a zöldség magját, hogy azt június első hetében már csomókba kötve árusítani lehessen a piacon (15 dkg-ot vetek minden évben kézi kétsoros vetőgéppel). A sárgarépa magját február végén, március legelején vetem egysoros, szemenkénti adagolású kézi vetőgéppel. A vetés után gereblyével be kell takarni a magokat, és március közepe felé már várható az előbújásuk. Ezt követően február elején, közepén az időjárástól függően felhúzzuk a 4 fóliasátrat, ami egyenként 60-100 négyzetméterig terjed. Majd elkészítem alatta a földet rotációs kapával és március 15-e táján elvetjük bele a kissé előrecsíráztatott zeller, paprika, magjait. A paradicsomot nem kell előcsíráztatni, mert hamar kikel. A kelési ideje ezeknek a magoknak kb.10 nap. Folyamatosan öntözzük, tápoldatozzuk, gyomláljuk, hogy május közepére, mire a kiültetések kezdődnek, erős szárral, egészségesen várja a vevőket, akik házhoz jönnek a palántáért. Ahogy beköszönt a folyamatos jó idő, a sátrakat felhajtjuk, hogy a palánták edződjenek a természetes napfényhez és levegőhöz. Az általunk készített tápkockás poharakba a magokat - mint az uborka, cukkini, patisszon, dinnye,- április első hetében ültetjük édesanyámmal egyenként tejfölös vagy üdítős poharakba, amelyeket az ismerőseink gyűjtenek össze nekünk. Új növények termesztésével is kísérletezem, mint például az okra. A palántás fóliák szélére fejes saláta, retek kerül, hogy már áprilisban élvezhessük a finom primőr árut. Mialatt a palánták a fóliasátrakban növekednek, a kertben szabadföldbe kerül a burgonya és a hagyma, valamint a bab, borsó, cékla. A szabadföldi növényeket folyamatosan tápoldattal permetezem, a gazolást kézi erővel végezzük, nem szeretnénk környezetünket gyomirtókkal mérgezni. Május végére, június elejére a palántás fóliák kiürülnek, a fóliákat leszedjük, a földnek pihenni kell. A gyom ellen folyamatosan rotációs kapával művelem ezt a földet. Egy fóliát meghagyunk saját palántáink felneveléséhez, hogy időben tudjunk friss paprikát, paradicsomot szedni. 3
Értékesítés Mint említettem, a palántákat május közepétől helyben, a háznál áruljuk, törzsvásárlók jönnek érte. Erre az időre megnő a zöldség és a sárgarépa is, elkezdődik a felesleg értékesítése. A földből való kiásás és megmosás az én dolgom, édesanyám köti őket csomóba. Szombatonként a helyi termelői piacra visszük eladni. A földterület megüresedése után másodvetésként apró uborkát vetünk. Otthoni felhasználás A nyári szünet édesanyám számára a nagy befőzések ideje. Nemcsak a termelésben, de ebbe is besegítek. A zöldségfélék leszedése, mosása a feladatom, tisztítása, eltevése édesanyámé. Mi lesz a zöldségekből? Paradicsom: ivólé, lecsó, aszalt paradicsom üvegekbe, fagyasztóba Paprika: lecsónak a fagyasztóba, ledarálva üvegekbe ételízesítőnek Padlizsán: padlizsánkrém fagyasztóba Cukkini: krémleves alap, lecsóhoz, panírozott szeletek fagyasztóba Uborka: csemegeuborka üvegekbe, gyalulva fagyasztóba Zöldbab, borsó: fagyasztóba Ősszel, a szabadföldi zeller, répa, zöldség, hagyma, krumpli, cékla a kiszedés után saját készítésű, hideg pincénkben kerül tárolásra, így egész évben módunkban áll a saját vetésű, és termelésű zöldségféléket fogyasztani. A legszebb és legegészségesebb paradicsomok magját a befőzés előtt édesanyám kiszedi és én a családi hagyományoknak megfelelően kitisztítom és megszárítom, hogy a következő évben újra el tudjuk vetni ugyanezt a fajtát. Falunkban parasztparadicsom néven ismerik az emberek, ami egy nagyon lédús, befőzési fajta és a fő szempont, hogy a paradicsomvésznek és a lisztharmatnak is ellenáll. Ugyanígy járunk el még egy paprika fajta magjával is. Szintén üzletben nem kapható a hegykői félcsípős zöld fajta paprika magja. Ezt is magunk termeljük évtizedek óta. A többi magot, amit elvetek, megbízható üzletekben vásárolom évek óta. Permetezés, tápoldatozás: Ahhoz, hogy a növények kellőképpen jól fejlődjenek a legfontosabb feltétel a jó termőtalaj mellett a megfelelő ápolásuk. Ehhez különböző fázisokban elengedhetetlen a megelőző 4
permetezés, a növekedés biztosításához pedig a tápoldat pontos adagolása. Hogy a szabadföldbe kiültetett palánták megfelelő ellenálló képességgel rendelkezzenek, nem elég az öntözés, a napfény, a kézi kapálás és gyomlálás, hanem a permetezés is szükséges. Munkám során megtanultam, hogy a bio termeléshez is szükséges a megfelelő permetszer alkalmazása a megfelelő időszakban. A következő bio hatású tápszereket alkalmazom a növények fejlődéséhez: Fito Horm káliumoldat Fito Horm 30p foszforoldat Biofit növénykondicionáló Volldünger granulátum növénytápláláshoz A betegségek megelőzésére illetve kezelésére a következő permetszereket használom: Dithane M45 szerves hatású gombaölőszer Fusilan WC gombaölőszer Champion gombaölőszer Topas szintén gombaölőszer Apacs rovarölőszer Nem vagyok híve a permetezésnek, csak nagyon indokolt esetben alkalmazom. De a fóliasátorban hűvösebb idő esetén nagy a páratartalom, és ez a gombafélék elterjedését eredményezheti. Ezt rögtön észreveszem a palántafélék levelén, mert apró barna foltosodás jelenik meg. Ilyenkor nincs mit tenni, meg kell akadályozni a tovább terjedését, mert palántadőléshez vezet. Tapasztalatom szerint legjobb a Dithan-os beöntözés kannából, mert ez a gyökérképződést is segíti. A növények levelét pedig az általam felsorolt gombaölőszerek egyikével való lepermetezéssel védem. A másik fontos tényező a fokozott szellőztetés. Miután a palánták a szabadföldbe kerültek már bio növényekként kezelem őket, mert megszerezték a megfelelő védettséget és ellenálló képességet. Nem szorulnak folyamatos permetezésre, bio tápoldatozással, mint a kálium és foszforoldat, segítem a növekedésüket. A termések kiválóak és nagyon finomak. Úgy érzem, hogy ezzel hálálják meg a megfelelő gondoskodást. 5
Elképzeléseim a jövőre, terveim Falunknak a nyugati országhatárhoz és Sopronhoz való közelsége miatt itt szülőfalumban, vidéken képzelem el az életemet. Jelenleg még tanulok, tehát az elkövetkező években jól megfér egymás mellett a tanulás és kiegészítő tevékenységnek a kerti munka. Elfoglal és némi jövedelmet is biztosít. Az elmúlt évek bebizonyították, hogy lehet rá építeni, ha valaki kellően szorgalmas. Bár ez a munka folyamatos készenlétet, szervezést igényel, de így, édesanyámmal összefogva siker koronázza tevékenységünket. Megnyugodtunk mindketten, hogy a családunk által nyújtott lehetőséget kihasználva képesek vagyunk továbbvinni a hagyományt. Nem szorulunk az üzletek zöldségtermékeire, nem kell eladni a nagyszülői házat és kertet. Jó, hogy ez az időszak egybeesett felnőtté válásommal, mert komollyá tett és megtapasztaltam, hogy adott esetben egyedül is felelősen tudok gondoskodni magamról. Hálával tartozom nagyszüleimnek és szüleimnek, mert megkövetelték tőlem gyerekként is a munkában való részvételt, mintát mutattak arra, hogy a vidéki életforma is lehet tartalmas. Jelenleg még az útkeresés időszakában vagyok. Nagyon megszerettem az elmúlt évek alatt a mezőgazdasági munkát, és elképzelhető, hogy a jövőben főállásként folytatom a kis családi gazdaság vezetését. Most már tapasztalatból tudom, hogy kitartó, szorgalmas munkával falun is megteremthető a megfelelő egzisztencia. 6
A melléklet képei a kis gazdaságot mutatják be: 1. ábra: A bejárattól megpillantva a kert látképe. 2. ábra: Munka közben: a szálas palánta árusítása helyben. 7
3. ábra: Egyik büszkeségem a török szegfű néven ismert virág termesztése. 4. ábra: Nagy erőfeszítést követel a fólia leszedése miután beköszönt a nagy meleg. 8
5. ábra: A tápkockás palánták nevelése tejfölös poharakban. 6. ábra: Néha a sürgős munka elvégzése az estébe nyúlik. 9
7. ábra: A fóliasátrak mögötti részen termelem meg az éves zöldségszükségletünket. 8. ábra: A szabadföldi káposztafélék palántáinak gondozása, amíg nem kerülnek a helyükre. 10
9. ábra: Jól megfér egymás mellett a kapor, az édes kömény, a fokhagyma, borsó, hagyma és a saláta. 10. ábra: Minden helyet kihasználok. A gondosan előkészített földbe bekerült a szálas paprika palánta. 11
11. ábra: Végigtekintve a kerten, felmérem a következő napok tennivalóit. 12. ábra: Előkészület. Hamarosan indulás a helyi termelői piacra. 12
13. ábra: Pedagógus édesanyámmal szívesen ismertetjük meg a tanítványait a növények ápolásával, gondozásával, amit az iskolai sulifarmon is hasznosítani tudnak. 14. ábra: A mezőgazdasági munka szeretetét, a termőföld tiszteletét már gyermekkorban meg kell tanítani. Erre mutatott példát a családom és ezt szeretném továbbadni én is. 13