Bankunk 2009-ben a Hpt 76/A -ban leírt sztenderd módszert követte a tıkeszámításban. Kockázatkezelési elvek és módszerek

A CIB Bank Zrt 2009.12.31-ei beszámolójához kapcsolódó, a Hitelintézeti törvény 235. -ában elrendelt nyilvánosságra hozatala a kockázatkezelésrıl, tıkemegfelelıségrıl Bankunk az alábbi dokumentumban ad számot a 234/2007. (IX.4.) Korm. Rendeletben elıírtak szerint a kockázatkezelésrıl, a tıkekövetelmény figyelésérıl, alakulásáról. A dokumentumban külön nem említett helyeken valamennyi táblázat millió forintban készült. Bankunk 2009-ben a Hpt 76/A -ban leírt sztenderd módszert követte a tıkeszámításban. Kockázatkezelési elvek és módszerek A hitelezési kockázat kezelésének elvei és módszerei A CIB Bank a hitelezési tevékenysége során vállalt kockázatok kezelésére, mérésére, csökkentésére a hitelezési tevékenység mérséklésére irányuló jogszabályi elıírásokkal, valamint az Igazgatóság által jóváhagyott hitel-kockázatkezelési és ügyfél-szegmentálási stratégiával összhangban különféle módszereket alkalmaz. A hitel-kockázatkezelési stratégia illeszkedik a bank általános kockázatkezelési stratégiájába és politikájába és magában foglalja a rövid, közép és hosszú távú kockázatkezelési célokat, valamint a megvalósításukhoz szükséges eszközöket, biztosítva az egyensúlyt az üzleti és a kockázatkezelési szempontok között. A belsı szabályzatok tartalmazzák az ügyfelek szegmentálására, a kockázatvállalási szerzıdések megkötésére, az ügyfelek és adósok minısítésére, a kockázatvállalások jóváhagyására, a fedezetek értékelésre, a monitoringra és a problémás adósok kezelésére vonatkozó elveket és folyamatokat. A hitelkockázat kezelést végzı területek a bankban elkülönülnek az üzleti területtıl, mely elkülönülés a vezérigazgató-helyettesi szintig érvényesül. A hitelkockázat kezelési feladatok a hálózat és a központi területek között elkülönülten kerülnek meghatározásra. A központi kockázatkezelési terület határozza meg a kockázatkezelés módszerét, az eljárásokat, a limitrendszereket. Az ügyfelek hitelezése decentralizált, a hitel kockázatok megfelelı szinten tartása, csökkentése a belsı szabályzatok, eljárások egységes és következetes alkalmazása, a megfelelı kockázati kontrollok mőködtetése, az üzleti területtıl független kockázatkezelési területek tevékenysége révén valósul meg. A Bank az ügyfelek hitelképességének meghatározásához ügyfeleit szegmensekbe sorolja, majd az ügyfélszegmenseknek megfelelı minısítési, hitelbírálati és hitel engedélyezési eljárás után köti meg az ügyféllel a hitel- és fedezeti szerzıdést. 1

A Bank kockázati szempontú ügyfél szegmentációjának alapelve, hogy minden ügyféltípust, melyre eltérı adósminısítı rendszereket alkalmaz, külön kockázati szegmensnek tekint. Egy adott ügyfél, adott idıpontban csak egy kockázati szegmensbe tartozhat. A nem magánszemély ügyfelek ügyfélszegmensekbe sorolásának alapja az ügyfél tevékenysége, valamint mérete, amelyet a pénzügyi kimutatásokban szereplı adatok alapján állapit meg a Bank. Új ügyfél esetén a szegmensbe sorolás a limitalapítást illetve az ügylet elıterjesztését megelızıen történik. A szegmensbesorolás ellenırzését folyamatba építetten, valamint az adósminısítés éves felülvizsgálata során végzi a Bank. A Bank eltérı adósminısítési rendszereket alkalmaz az alábbi ügyfélszegmensekkel szemben: Központi kormányzat és jegybank, Intézmények (önkormányzatok, kereskedelmi bankok, kereskedelmi bankok) Vállalatok (nemzetközileg aktív nagyvállalatok, nagyvállalatok, kis- és középvállalatok), Speciális hitelek, Ingatlannal fedezett kitettségek, Pénzügyi vállalkozások, Biztosítók, Egyéb szervezetek, Lakossági szektor (lakossági ügyfelek, mikro vállalati ügyfelek) Adósminısítést a kockázatvállalás megtörténte elıtt minden olyan személyre, vállalkozásra - beleértve a Bankhoz irányítás és tulajdonlás szempontjából közvetetten és közvetlenül kapcsolódó magánszemélyeket és vállalkozásokat is elvégzi a Bank, amellyel szemben kockázatot vállal, illetve a kockázatcsökkentési eszközt nyújtó felekre is. Az egy ügyfélcsoporthoz tartozó vállalatok, amennyiben külön jogi egységnek tekintendık, külön minısítési eljárás alá tartoznak, ezáltal az ügyfélcsoportok minden tagja alapesetben egyedi minısítést kap. Az adósminısítést az elsı limitalapítás, illetve ügylet jóváhagyása elıtt, illetve limittel vagy kockázatvállalással már rendelkezı ügyfelek esetén legalább évente egyszer a legutolsó, (ahol van) könyvvizsgálói záradékkal ellátott egyedi pénzügyi beszámolók, illetve adóbevallások alapján végzi a Bank a közzétételi/leadási határidıt követı 4 hónapon belül. A minısítést újra elvégezi a Bank minden olyan esetben, amikor a monitoring során olyan információ birtokába jut, amely feltételezhetıen az adósminısítési kategória változtatását vonja maga után. Az adósminısítés során az egyes ügyfélszegmensbe tartozó ügyfelek a szegmens hitelkockázatát kifejezı minısítési kategóriákba kerülnek, melyek megmutatják az ügyfelek fizetıképességét (rövid, közép és hosszú távú kötelezettségeknél egyaránt). Egy ügyfélnek adott idıpontban kizárólag egy érvényes adósminısítése lehet, ennek alapján kerül megállapításra hitelezhetıségének mértéke, amelyet még egyéb tényezık, mint például a fedezettség befolyásolhatnak. A minısítı rendszer a nem lakossági ügyfeleket nyolc minısítési kategóriába és egy nemteljesítı (default) kategóriába sorolja. 2

A lakossági szektorba tartozó ügyfelek esetén a Bank egyszerősített minısítést végez. A minısítési kategóriák alapján kerül meghatározásra a hitelbírálat során alkalmazandó jóváhagyási- és limit rendszer, valamint a fedezettség mértékére vonatkozó követelmény. A Bank limitrendszer segítségével határozza meg az egy ügyféllel/ügyfélcsoporttal szemben vállalt maximális hitelkockázat mértékét, figyelembe véve az ügylet sajátos kockázatait és a fedezettség mértékét. A Bank eltérı limitrendszert alkalmaz az ügyfélszegmens típusától, az ügyfelek által igényelt kockázatvállalás típusától, valamint összegétıl függıen. Eszköz alapú finanszírozás esetén a limit megállapítása és jóváhagyása az eszköz értéke alapján történik. A hitelkockázati döntés a limitrendszer függvényében egyedi limit-elıterjesztés alapján történı limit-megállapítással, vagy az ügyfél fizetıképessége, eladósodottsága és a kért hitel alapján meghatározott standard jóváhagyási szempontok szerinti ügyletjóváhagyással történik, mely limitként mőködik. A hitellimitek és kockázatvállalási ügyletek jóváhagyása az üzleti terület elıterjesztése alapján, az üzleti területtıl független és attól elkülönült kockázatkezelési terület által történik. A limitdöntésnél érvényesül a négy szem elve. A limiteket a Bank meghatározott idıtartamra hagyja jóvá, melyet a limit lejárata elıtt újra megállapít. Piaci kockázatkezelési elvek, módszerek A CIB Bank kockázatvállalási toleranciája A CIB Bank Zrt. konzervatív a piaci kockázatvállalási hajlandóságot tekintve. A CIB arra törekszik, hogy elkerülje eredményének és nettó eszközértékének hirtelen és jelentıs mértékő ingadozásait. A Bank részvénytulajdonosai piaci kockázati limit meghatározásával konkrétan megfogalmazzák, milyen mértékő kockázatokat tartanak elfogadhatónak. A CIB Bank részvénytulajdonosait képviselı Igazgatóság figyelme a Bank mérlegében szereplı és a mérlegen kívüli tételekkel kapcsolatban felmerülı piaci kockázatok sajátosságai és nagyságrendje mélyreható megismerésére összpontosul. A piaci kockázatok legmagasabb szintő figyelemmel kísérése és felismerése érdekében a CIB Igazgatósága piaci kockázatkezelési stratégiákat és irányelveket hagy jóvá és gondoskodik arról, hogy a Bank felsı vezetése megtegye a kockázatok figyelemmel kísérése és ellenırzése érdekében szükséges intézkedéseket. Az Igazgatóságot a piaci kockázatok figyelemmel kísérése és ellenırzése céljából negyedévenként tájékoztatni kell a Bankot érintı kockázatokról. 3

A piaci kockázatok mérése A CIB Bank mind a banki könyvben, mind a kereskedési könyvben szereplı ügyletekre vonatkozóan széleskörő és átfogó piaci kockázatmérı rendszert alakított ki. A piaci kockázatmérı rendszernek az alábbi alapkövetelményeket kell kielégítenie: A rendszernek fel kell ismernie, és mérnie kell minden olyan piaci kockázatforrást, amely lényeges mértékben kihat a Bank nyereségére és saját tıkéjének piaci értékére. A kockázatkezelıknek, az Eszköz-Forrás Bizottság tagjainak, a Bank felsı vezetésének egyértelmően tisztában kell lennie a kockázatok mérésének logikai hátterével, a mérést alátámasztó feltételezésekkel. A piaci kockázatmérı rendszernek biztosítani kell az erre épülı hatékony limitrendszer kialakítását. A piaci kockázatmérı rendszernek támogatnia kell a hatékony stresszhelyzet elemzés elvégzését, szélsıséges piaci helyzetek elemzése útján. A piaci kockázat mérırendszernek hatékonyan kell mőködnie. A CIB Bank szimulációs modell segítségével becsli meg saját tıkéje piaci értékét és méri a nettó kamatbevétel érzékenységét, valamint a saját tıkéje piaci értékének kamatérzékenységét. A Bank a kockáztatott érték módszertant alkalmazza a piaci kockázatainak mérésére. A CIB Bank stressz teszteket alkalmaz mind a deviza-, mind a kamatpozíciókon, annak érdekében, hogy a saját tıkéje piaci értékének érzékenységét mérje rendkívüli körülmények esetén. Jelentéskészítési rendszer A Bank átfogó, de könnyen áttekinthetı jelentéskészítési rendszert mőködtet, amely a Bank vezetısége számára a fenti célkitőzések elérését biztosítja. A Banknak hatékonyan és egyértelmően jelentenie kell a kockázatkezelési eljárásait és tényleges kockázatait a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF), valamint a Magyar Nemzeti Bank (MNB) felé. Az alábbi belsı jelentések foglalkoznak a Bank által kezelendı kulcsfontosságú piaci kockázati tényezıkkel: a Bank saját tıkéje piaci értékének érzékenysége (gazdasági tıkeérték szerinti megközelítés) a Bank nettó kamatjövedelmének kamatérzékenysége (eredményközpontú megközelítés) pozíciók és kockáztatott érték (VaR). A fenti beszámolók mellett a Banknak általános jelentést kell készítenie a gazdaságról és a piaci várakozásokról. Ezeket a jelentéseket az Eszköz-Forrás Bizottság részére havonta kell beterjeszteni. A hitelezési kockázat számítását SAS alapú CRM rendszer támogatja, amely a COREP jelentésrendszer táblázatainak elkészítését is biztosítja. A jelentéseket a pénzügyi és a kockázatkezelési területek készítik el. 4

Piaci kockázati limit A limitek összhangban állnak a Bank kockázati profiljával és a Bázeli bizottság irányelveinek megfelelıen alakították ki ıket. A limitrendszer kialakításakor a CIB Bank követte a Piaci kockázati charta elıírásait, valamint az Intesa Sanpaolo felülvizsgálta és jóváhagyta azt. A limitrendszer két fı részbıl áll. Az egyik rész elsısorban a kereskedési könyvvel foglalkozik, ami a Treasury tevékenység zömét lefedi. A másik rész a teljes Bankra vonatkozik, a banki és a kereskedési könyvre egyaránt. 5

A prudenciális szabályok alkalmazása A CIB Bank közvetlen és közvetett részesedései, azok osztályozása a konszolidációba való bevonás szempontjából 2009.12.31-én: Megnevezés Szavazati arány Konszolidálás módja Számviteli konszolidációba bevont? Összevont felügyeletbe bevont? CIB Befektetési Alapkezelı Zrt. 100,00% Teljeskörő Igen Igen CIB Biztosítási Alkusz Kft. 100,00% Teljeskörő Igen Igen CIB Credit Zrt. 100,00% Teljeskörő Igen Igen CIB Faktor Zrt. 100,00% Teljeskörő Igen Igen CIB Ingatlanlízing Zrt. 100,00% Teljeskörő Igen Igen CIB Lízing Zrt. 100,00% Teljeskörő Igen Igen CIB Support Kft. 100,00% Teljeskörő Igen Igen CIB Property Zrt. 100,00% Teljeskörő Igen Igen CIB Rent Zrt. 100,00% Teljeskörő Igen Igen CIB REAL Zrt. 100,00% Teljeskörő Igen Igen CIB Lakáslízing Zrt. 100,00% Teljeskörő Igen Igen Lelle SPC Rt. 100,00% Teljeskörő Igen Igen Recovery Ingatlanhasznosító Kft. 100,00% Teljeskörő Igen Igen CIB Autó Kft. 100,00% Teljeskörő Igen Igen CIB New York Broker Zrt. 100,00% Teljeskörő Igen Igen CIL Food 2006 Kft. 100,00% Teljeskörő Igen Igen CIL Buda Square Kft. 100,00% Teljeskörő Igen Igen Óbudai Dunapart Irodaház Központ 100,00% Teljeskörő Igen Igen CSB Plaza Kft. 100,00% Teljeskörő Igen Nem Lánchíd Palota Kft. 100,00% Teljeskörő Igen Nem Brivon Hungary Zrt. 100,00% Teljeskörő Igen Nem CIL MNM Kft. 96,67% Tıkearányos Igen Igen Hotel Wien Kft. 100,00% Tıkearányos Igen Nem Di-Bas Leasing IFN s.a. 5% Nem konszolidált Nem Igen Intesa Leasing doo. Beograd <5% Nem konszolidált Igen Nem GIRO Elszámolásforgalmi Rt. <5% Nem konszolidált Nem Nem Garantiqua Hitelgarancia Zrt. <5% Nem konszolidált Nem Nem Mastercard <5% Nem konszolidált Nem Nem VISA <5% Nem konszolidált Nem Nem Budapesti Értéktızsde Zrt. <5% Nem konszolidált Nem Nem Focus <5% Nem konszolidált Nem Nem Hodikot Kötöttárut Gyártó Rt <5% Nem konszolidált Nem Nem Nógrád Kereskedelmi Rt. <5% Nem konszolidált Nem Nem Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékpark Kht. <5% Nem konszolidált Nem Nem A számviteli konszolidációs eljárásban teljes mértékig a számvitelrıl szóló 100/2000. tv elıírásait követi a Bank, így a felügyeleti konszolidációba bevont vállalkozások esetében is ezek az elvek érvényesülnek. Azon vagyoni részesedések vonatkozásában, amelyek nem tartoztak a beszámolási idıpontban az összevont felügyeleti körbe, az összevont szavatoló tıkében nem szerepeltetjük a vállalkozások tıkéjét, viszont a vállalkozásokat egy csoportként tartjuk nyilván, a velük szemben fennálló követeléseket a Hpt 79. Nagyhitel szabályai tekintetében egy csoporthoz kihelyezett követelésként kezeljük. Ezen vállalkozások egyike sem folytat pénzügyi tevékenységet. Az összevont alapú felügyelet hatálya alá tartozó befektetések tekintetében a Bank nyilatkozza, hogy a szavatoló tıke átadásának és az esetleges kötelezettség visszafizetésének nincs akadálya. 6

Szavatoló tıkével kapcsolatos információk CIB Bank Zrt. szavatoló tıke adatai 2009.12.31-én: Alapvetı tıke pozitív összetevıi: jegyzett tıke: tıketartalék : lekötött tartalék: általános tartalék: általános kockázati céltartalék adóval csökkentett értéke: eredménytartalék: könyvvizsgáló által hitelesített mérleg szerinti eredmény: Alapvetı tıke negatív összetevıi : immateriális javak: Alapvetı tıke: Járulékos tıke pozitív összetevıi: értékelési tartalék: alárendelt kölcsöntıke: alárendelt kölcsöntıke figyelembe nem vehetı része: Járulékos tıke: 105.000 millió forint 1.019 millió forint 808 millió forint 21.816 millió forint 7.321 millió forint 96.371 millió forint 4.078 millió forint 8.798 millió forint 227.615 millió forint 391 millió forint 52.407 millió forint 21.965 millió forint 30.833 millió forint Levonások az alapvetı és járulékos tıkébıl: PIBv-ben lévı tıkebefektetések korlátozása miatt: Befektetési korlátozások miatti limittúllépések: Kockázatok fedezésére figyelembe vehetı szavatoló tıke: 4.813 millió forint 1.705 millió forint 251.930 millió forint 7

CIB csoport összevont alapú szavatoló tıkéjével kapcsolatos információk: Alapvetı tıke pozitív összetevıi : jegyzett tıke: tıketartalék : lekötött tartalék: általános tartalék: általános kockázati céltartalék adóval csökkentett értéke: eredménytartalék: konszolidáció miatt leányvállalatok saját tıke változása: könyvvizsgáló által hitelesített mérleg szerinti eredmény: Alapvetı tıke negatív összetevıi : immateriális javak: Alapvetı tıke: Járulékos tıke pozitív összetevıi: értékelési tartalékok: alárendelt kölcsöntıke: Járulékos tıke pozitív összetevıi: alárendelt kölcsöntıke figyelembe nem vehetı része: Járulékos tıke: 105.000 millió forint 1.019 millió forint 3.976 millió forint 21.816 millió forint 7.321 millió forint 78.480 millió forint 29.192 millió forint 6.402 millió forint 9.532 millió forint 243.674 millió forint 391 millió forint 52.418 millió forint 21.965 millió forint 30.481 millió forint Levonások az alapvetı és járulékos tıkébıl: PIBv-ben lévı tıkebefektetések korlátozása miatt: Befektetési korlátozások miatti limittúllépések: Kockázatok fedezésére figyelembe vehetı csoportszintő szavatoló tıke: 340 millió forint 3 millió forint 274.151 millió forint 8

A hitelintézet és a hitelintézeti csoport tıkemegfelelése A Hpt. 76 (1) szerinti kitettségi osztályok számviteli beszámítások utáni kitettség értéke és a hozzájuk tartozó tıkekövetelmény 2009.12.31-én a CIB Bankban: Mio Ft-ban Szegmens Kitettség Tıkekövetelmény Központi kormány és központi bankok 196.808 24 Regionális kormányok és helyi önkormányzatok 110.235 7.454 Közszektorbeli intézmények 28.767 11 Multilaterális fejlesztési bankok 0 0 Nemzetközi szervezetek 0 0 Hitelintézetek és befektetési vállalkozások 111.506 2.011 Vállalkozások 2.103.897 87.704 Lakosság 271.424 14.314 Ingatlannal fedezett kitettségek 287.719 8.549 Késedelmes tételek 151.860 15.919 Fedezett kötvény formájában fennálló kitettség 0 0 Értékpapírosítási pozíció 0 0 Kollektív befektetési értékpapír 0 0 Egyéb tételek 74.684 3.458 Összesen: 3.336.900 139.444 A Hpt. 76 (1) szerinti kitettségi osztályok számviteli beszámítások utáni kitettség értéke és a hozzájuk tartozó tıkekövetelmény 2009.12.31-én a CIB Bankcsoportban, millió HUF-ban: Szegmens Kitettség Tıkekövetelmény Központi kormány és központi bankok 196.814 24 Regionális kormányok és helyi önkormányzatok 111.093 7.522 Közszektorbeli intézmények 29.676 42 Multilaterális fejlesztési bankok 0 0 Nemzetközi szervezetek 0 0 Hitelintézetek és befektetési vállalkozások 111.568 2.015 Vállalkozások 1.622.711 104.680 Lakosság 459.205 25.576 Ingatlannal fedezett kitettségek 301.619 9.105 Késedelmes tételek 204.051 21.149 Fedezett kötvény formájában fennálló kitettség 0 0 Értékpapírosítási pozíció 0 0 Kollektív befektetési értékpapír 0 0 Egyéb tételek 115.801 7.536 Összesen: 3.152.538 177.649 9

A számviteli beszámítások utáni kitettségi értékek a CIB Bank Zrt-ben kitettségi osztályonként valamint átlagos kockáztatott összegek az egyes osztályokban a beszámolási idıszak végén: Mio Ft-ban Szegmens Kitettség Átlagos kitettség a kitettségi osztályban Központi kormány és központi bankok 196.808 65.545 Regionális kormányok és helyi önkormányzatok 110.235 1.117 Közszektorbeli intézmények 28.767 2.877 Hitelintézetek és befektetési vállalkozások 111.506 785 Vállalkozások 2.103.897 117 Lakosság 271.424 1 Ingatlannal fedezett kitettségek 287.719 7 Késedelmes tételek 151.860 7 Egyéb tételek 74.684 1 Összesen: 3.336.900 9 10

A sztenderd módszer szerint számbavett kitettségek földrajzi megoszlása a CIB Bankban, a beszámolás idıpontjában, millió Ft-ban: Szegmens/Ország Központi kormány és központi bankok Regionális kormányok és helyi önkormányzatok Közszektorbeli intézmények Hitelintézetek és befektetési vállalkozások Vállalkozások Lakosság Ingatlannal fedezett kitettségek Késedelmes tételek Egyéb tételek Ausztrália 22 0 Ausztria 5.184 9.040 38 63 747 Belgium 742 45 44 0 Bosznia- Hercegovina 82 0 0 Ciprus 15 15.857 0 90 Csehország 32 0 1 Dánia 1.651 0 0 Egyesült Államok 1.291 31 30 14 1 Egyesült Királyság 20.041 1 544 340 62 Egyiptom 2 0 Franciaország 12.803 0 10 0 Ghana 1 4 Grúzia 1 Hollandia 1.204 0 14 0 Hongkong 4 Horvátország 85 195 12.291 0 6.315 Írország 0 564 237 415 Izrael 0 11 102 2 Japán 92 2 0 Jordánia 1 0 Kanada 121 0 19 0 Kína 36 19 0 Kuwait 23 0 Lengyelország 987 0 Libanon 120 0 Liechtenstein 2.012 0 Luxembourg 5 4.402 7 Magyarország 196.723 110.235 28.767 20.028 2.043.503 269.841 286.035 144.097 74.684 Malaysia 1 Moldova 1 5 Németország 2.401 0 59 92 172 Norvégia 23 0 Olaszország 39.564 1 92 289 34 Oroszország 0 0 2 0 Panama 1 Peru 0 3 Portugália 737 0 Románia 557 5.149 80 58 8 Seychelleszigetek 1 0 0 Spanyolország 268 2.944 6 18 11

Szegmens/Ország Központi kormány és központi bankok Regionális kormányok és helyi önkormányzatok Közszektorbeli intézmények Hitelintézetek és befektetési vállalkozások Vállalkozások Lakosság Ingatlannal fedezett kitettségek Késedelmes tételek Egyéb tételek Svájc 3.522 2.173 8 20 0 Svédország 180 1 Szaud-Arábia 28 0 Szerbia 99 8 267 0 Szingapúr 4.702 Szlovákia 158 944 1 10 Szlovénia 86 0 1 Törökország 50 0 0 Tunézia 11 Új-Zéland 20 Ukrajna 3 9 0 Venezuela 5 0 Vietnámi Köztársaság 1 0 Összesen: 196.808 110.235 28.767 111.506 2.103.897 271.424 287.719 151.860 74.684 A CIB Bank Zrt. nettó kitettségeinek ágazati eloszlása év végén az alábbi volt: Központi kormány és központi bankok Regionális kormányok és helyi önkormány -zatok Ingatlannal fedezett kitettségek Közszektorbeli intézmények Hitelintézetek és befektetési vállalkozások \Szegmens Ágazat Vállalkoz ások Lakosság Késedelmes tételek Egyéb tételek Adminisztratív és szolgáltatás tám. tev. 0 0 0 0 49.549 4 549 0 0 Bányászat, kıfejtés 0 0 0 0 466 0 13 0 0 Egyéb szolgáltatás 196.808 110.235 28.767 0 38.257 264.317 6.340 151.860 0 Építıipar 0 0 0 0 156.041 4 3.746 0 0 Feldolgozóipar 0 0 0 0 195.804 1 12.394 0 0 Humán eü., szociális ellátás 0 0 0 0 12.193 2 277 0 0 Információ, kommunikáció 0 0 0 0 34.160 0 495 0 0 Ingatlanügyek 0 0 0 0 421.940 0 14.971 0 0 Kereskedelem,jármőjavítás 0 0 0 0 171.243 93 14.972 0 0 Közigazgatás, védelem, kötelezı TB 0 0 0 0 5 0 4 0 0 Mezıgazdaság,vadgazd,erdıgazd, halgazd. 0 0 0 0 42.698 11 4.306 0 0 Mővészet, szórakoztatás, szabadidı 0 0 0 0 2.748 4 132 0 0 Oktatás 0 0 0 0 1.218 0 94 0 0 Pénzügyi, biztosítási tev. 0 0 0 111.506 740.195 0 8.717 0 0 Szakmai, tudományos, mőszaki tev. 0 0 0 0 53.769 0 2.190 0 0 Szálláshelyszolg, vendéglátás 0 0 0 0 67.873 4 1.771 0 0 Szállítás, raktározás 0 0 0 0 22.550 1 1.757 0 0 Termék elıállítása, szolgált-végzése saját fogyasztásra 0 0 0 0 2.056 6.983 214.797 0 0 Villamosenergia-,gáz-,gız-, légkondicionálás 0 0 0 0 77.553 0 40 0 0 Vízellátás, szennyvízgy,- kezelés, hulladékgazd. 0 0 0 0 13.577 0 153 0 0 Egyéb, nem közvetlen ügyfélkövetelés 0 0 0 0 0 0 0 0 74.684 Grand Total 196.808 110.235 28.767 111.506 2.103.897 271.424 287.719 151.860 74.684 12

A kitettségek hátralévı futamidı szerinti csoportosítását kitettségi osztályonként az alábbi táblázat szemlélteti: Szegmens Látraszóló Éven belüli 1-2 éves lejáratú 2 éven túli Lejárt Összesen Központi kormány és központi bankok 177.805 19.003 0 0 0 196.808 Regionális kormányok és helyi önkormányzatok 71.281 11.540 302 27.112 0 110.235 Közszektorbeli intézmények 24.405 1.155 3.200 7 0 28.767 Hitelintézetek és befektetési vállalkozások 12.719 68.011 7.169 23.607 0 111.506 Vállalkozások 92.499 669.769 148.588 1.193.041 0 2.103.897 Lakosság 21.318 27.590 4.839 217.677 0 271.424 Ingatlannal fedezett kitettségek 9.258 15.297 4.803 258.361 0 287.719 Késedelmes tételek 0 0 0 0 151.860 151.860 Egyéb tételek 74.684 0 0 0 0 74.684 Összesen 483.969 812.365 168.901 1.719.805 151.860 3.336.900 A CIB Bank Zrt ügyfél-kategóriánkénti késedelmes tételei, a képzett és felszabadított értékvesztések, céltartalékok alakulás 2009-ben: Késedelmes kitettségek Értékvesztés/ Céltartalék a késedelmes tételeken Nettó késedelmes kitettségek Ügyfélcsoport Bankok, intézmények 2.488 954 1.534 Egyéb 32 8 24 Egyéni vállalkozók 1.062 170 892 Kisvállalkozók 1.892 554 1.338 Külföld 7.886 122 7.764 Lakosság 35.670 7.028 28.642 Vállalkozások 156.321 44.655 111.666 Összesen: 205.351 53.491 151.860 13

A CIB Bank hitelminıség-romlást szenvedett és késedelmes kitettségei nettó könyv szerinti értéken, millió Ft-ban a beszámolási idıszak végén, földrajzi eloszlásban: Értékvesztéssel, céltartalékkal Ország megnevezése csökkentett kitettség Egyesült Királyság 62 Horvátország 6.315 Írország 159 Izrael 2 Magyarország 122.706 Németország 35 Olaszország 5 Románia 4 Összesen 129.288 A hitelminıség romlás miatt képzett, az állományváltozások és megtérülések miatt felszabadított értékvesztés és céltartalék állomány és az eredményre gyakorolt hatás 2009-ben az alábbiak szerint alakult: Értékvesztés és céltartalék nyitóállománya Értékvesztés és céltartalék képzés tárgyévben összesen Képzésbıl: árfolyamváltozás hatása Értékvesztés visszaírás, céltartalék felszabadítás tárgyévben összesen Felszabadításból: árfolyamváltozás hatása Értékvesztés és céltartalék záróállománya Ügyfélcsoport Bankok, intézmények 175 5.508 116 1.955 146 3.728 Vállalkozók 30.905 71.044 2.846 35.756 2.977 66.193 Kisvállalkozó 430 1.334 27 967 25 797 Egyéni vállalkozó 115 457 8 352 6 220 Lakosság 5.898 28.362 1.033 23.732 1.101 10.528 Külföld 77 1.143 28 378 41 842 Egyéb 12 13 0 17 0 8 Összesen 37.612 107.861 4.058 63.157 4.296 82.316 14

Sztenderd módszer A CIB Bank a külsı nemzetközi minısítı-intézetek közül a Moody s, a Fitch és a Standard&Poor s intézetek minısítéseit fogadja el belsı szabályzatai alapján. Az országok minısítésekor és országkockázati limit alapításakor a Moody s minısítése a maghatározó. Banki partnerkockázati elemzéskor elsısorban a Moody s minısítést vesszük figyelembe, annak hiányában a Fitch és az S&P minısítést. A nemzetközi rating-gel nem rendelkezı pénzintézetek minısítése során 11 kiválasztott pénzügyi adat alapján határozzuk meg a belsı minısítési kategóriát. Ezekbıl a pénzügyi adatokból az adott pénzintézet méretére, tıkeellátottságára, eszközminıségére, likviditására és jövedelmezıségére utaló következtetések vonhatók le. Vállalati partnerkockázat elemzéskor szintén a Moody s, Fitch és S&P adatai a meghatározóak. Külsı minısítés hiányában, a pénzintézetekhez hasonlóan egy belsı modell alapján kerül meghatározásra a minısítés. A sztenderd módszer alkalmazása során az ügyfél országának minısítésénél egy fokozattal rosszabb a származtatott minısítés. Hitelezésikockázat-mérséklés A Bank a hitelek visszafizetését elsısorban az adósok jövedelmébıl, cash-flow-jából várja, azonban a jogszabályi elıírásoknak megfelelıen a hitelezési kockázatok mérséklése és a hitelek megtérülésének biztosítása érdekében az adósoktól fedezetet is kér. A Bank a hitelek jóváhagyása során kockázatcsökkentı tényezıként csak a jogilag rendezett biztosítékokat fogadja el. A hitel kihelyezésérıl, a kötelezettségvállalásról történı döntés elıtt a Bank meggyızıdik a szükséges biztosítékok meglétérıl, valós értékérıl, likviditásáról, mobilizálhatóságáról, jogi érvényesíthetıségérıl, a fedezet és a hitel devizanemének eltérése esetén az árfolyamkockázat mértékérıl, az óvadékba adott pénzügyi fedezetek hozamfeltételeirıl, majd a jóváhagyást követıen megköti a biztosítéki szerzıdést a biztosítékot adóval, A fedezetek érvényesíthetıségével kapcsolatos kockázatok csökkentése érdekében a Bank a jogi terület által kidolgozott standard szerzıdéseket köt. Ettıl eltérı tartalmú szerzıdést csak a jogi terület véleményének beépítésével köt a Bank. A Bank kockázatcsökkentı tényezıként elsısorban megfelelı forgalmi értékkel rendelkezı ingatlanokat, ingó tárgyakat, pénzügyi fedezeteket (készpénzt, értékpapírokat), meghatározott feltételeknek megfelelı személyek által kibocsátott garanciát, kezességet fogad el, melyek piaci értékét a belsı szabályzatokban meghatározott mértékben diszkontálja. A hitel folyósítását követıen a Bank a hitel teljes visszafizetéséig nyomon követi az ügyfél fizetıképességét, a hitel visszafizetésének szerzıdés szerinti teljesítését, a fedezetek meglétét, értékét és érvényesíthetıségét, és ezek alapján az ügyletek fedezettségét az adós-, ügylet- és 15

fedezet monitoring keretében. A monitoringgal kapcsolatos adatokat a Bank fizikai és elektronikus formában naprakészen tárolja. Az adós-, ügylet- és fedezet monitoringnál alkalmazott módszerek és a monitoring gyakorisága függ az ügyfélszegmenstıl, az adósminısítéstıl, az ügylet jellegétıl, összegétıl és a biztosítéktól. Az adósmonitoring keretében a Bank rendszeresen újraminısíti az adósokat a legfrissebb beszámolóik alapján, a fizetıképességük figyelemmel kísérése érdekében, valamint az ügyfélszegmensek meghatározását a gazdasági és jogszabályi változásokhoz igazítja folyamatosan. Az ingatlanfedezetek kockázatcsökkentı tényezıként történı elfogadását a Bank megfelelı végzettséggel és szakmai kompetenciával rendelkezı értékbecslık által készített ingatlan értékelésekhez köti. A Bank ingatlanszakértıi csapata biztosítja, hogy az ingatlanfedezetekrıl készült értékbecslések az aktuális piaci értékét tükrözzék, valamint értékeli az ingatlanpiaci trendeket. A kockázatvállalás teljes futamideje alatt biztosításra kerülnek a hitelek fedezetét képezı ingatlanok és ingó tárgyak. A biztosítás meglétét és a biztosítási díjfizetést a Bank folyamatosan nyomon követi. A hitelezési kockázatok nyomon követése érdekében a kockázatkezelés rendszeres riportokat, elemzéseket készít, melyek eredményét visszacsatolják a belsı szabályozásba. A Bank folyamatosan nyomon követi a hitelek visszafizetését, kockázatvállalásait havonta minısíti, és a jogszabályi és a belsı elıírásoknak megfelelı mértékben céltartalékot képez és értékvesztést számol el. Az ügyletminısítés alapjául szolgáló adatok, az alkalmazott minısítési eljárás ügyfélszegmenstıl, valamint az ügyfélcsoporttal szemben fennálló kockázatvállalás összegétıl függıen történhet egyszerősített módszerrel vagy egyedi eljárással. Kitettségek, amelyek esetében készfizetı kezességet vagy garanciát vett figyelembe a Bank, mint hitelezési kockázat mérséklı tételt: Szegmens Kitettség Fedezetek Regionális kormányok és helyi önkormányzatok 3.050 30 Hitelintézetek és befektetési vállalkozások 4.288 4.262 Vállalkozások 176.401 47.330 Lakosság 21.433 10.992 Ingatlannal fedezett kitettségek 16.300 16.300 Késedelmes tételek 19.277 5.387 Összesen: 237.699 84.271 16

Az elismerhetı fedezetek által érintett kitettségek kitettségi osztályonként, valamint a fedezetek (volatilitási tényezıvel mérsékelt) értékének levonása után maradó kitettség: Kitettség eredeti értéke Nettósítás, fedezetekkel csökkentés utáni érték Szegmens Regionális kormányok és helyi önkormányzatok 3.050 3.021 Hitelintézetek és befektetési vállalkozások 4.288 26 Vállalkozások 177.374 129.072 Lakosság 21.504 10.441 Ingatlannal fedezett kitettségek 16.807 0 Késedelmes tételek 20.931 13.889 Összesen: 240.904 153.428 Kereskedési könyv A kereskedési könyvhöz kapcsolódó tıkeszükséglet a következık szerint alakult 2009. év végén: Pozíciókockázatok: 1.197 Mio Ft Ebbıl: Kereskedési célú értékpapírok után 446 Mio Ft Részvényportfólióra 29 Mio Ft Deviza árfolyamkockázatra 722 Mio Ft Partnerkockázat 1.589 Mio Ft 17

Kereskedési könyvben nem szereplı részvények, pozíciók kezelése Alkalmazott számviteli és értékelési módszerek A CIB Bank a fedezeti ügylet részét nem képezı értékpapírokat ideértve a részvényeket - a valós értéken történı értékelés szempontjából a következı kategóriákba sorolja: kereskedési célú értékpapírok, értékesíthetı értékpapírok, lejáratig tartott értékpapírok. Emellett az értékpapírok mérlegbeli besorolása az értékpapírok befektetett eszközzé vagy forgóeszközzé történı minısítésével történik. A kereskedési célú értékpapírokat a Bank valós értéken értékeli. Az értékesíthetı kategóriába tartozó papírok esetében a Bank él a számviteli törvény lehetıségével és bizonyos, analitikában megjelölt papírok kivételével alkalmazza csak a valós értékén történı értékelést. A lejáratig tartott értékpapírok esetében a Bank nem alkalmazza a valós értéken történı értékelést. Részvények és más, változó hozamú értékpapírként kerülnek nyilvántartásra a Banknál a forgatási célú, tulajdoni részesedést jelentı befektetések közé tartozó részvények, üzletrészek, egyéb részesedések, valamint a tulajdoni részesedést jelentı befektetések közé tartozó más, változó hozamú értékpapírként a határozatlan futamidejő befektetési alapok által kibocsátott befektetési jegyek - forgatási célú és befektetési célú értékpapír bontásban-, amely tızsdén, illetve más elismert értékpapírpiacon vagy jogszabály, illetve tızsde által szabályozott piacon forgalmazott. A forgatási célú részvényeken és részesedéseken belül külön kiemelten kerülnek bemutatásra a beszámolóban a kapcsolt vállalkozás és az egyéb részesedési viszonyban lévı vállalkozás által kibocsátott értékpapírok. Befektetési célú részvényként, részesedésként kerülnek kimutatásra a tartós befektetési célú, befektetett eszköznek minısített tulajdoni részesedést jelentı befektetések (részvény, üzletrész), amelyek nem kapcsolt vállalkozás által kerültek kibocsátásra. Külön kiemelten kerül bemutatásra a hitelintézetekben lévı részesedések értéke és a részesedések értékhelyesbítése. Tartós, befektetési célú, tulajdoni részesedést jelentı befektetések között a könyvviteli nyilvántartásokban elkülönítetten kerülnek kimutatásra: - a tızsdetag hitelintézetnek - a tızsde által megállapított - egyszeri belépési díj címén befizetett összegek, valamint a más tızsdetagtól, illetve az árutızsdei szekciók bıvítésekor a vásárolt új kereskedési jogok megszerzéséért fizetett díjak összegei mindaddig, amíg a hitelintézet tızsdetagsága meg nem szőnik, a tızsdetagságot, illetve az adott szekcióhoz kapcsolódó kereskedési jogot át nem ruházza; - a befektetési vállalkozásban való részesedések; - valamint a más pénzügyi intézményben, biztosítóban való részesedések. 18

A valós értéken értékelt értékpapírok és részesedések esetében a valós érték: - tızsdén jegyzett árfolyam, ha az értékpapír vagy részesedés a tızsdén forgalmazott és van tızsdén jegyzett ára, árfolyama, - két fél szabad megállapodása szerinti ár, ha az értékpapírnak, részesedésnek nincs tızsdén jegyzett ára, árfolyama, de tızsdén kívüli piacon kialakult, a piaci ár tendenciáját megfelelıen tükrözı árajánlatokkal, illetve az üzleti év során történt értékesítés adataival rendelkezik, amely a piaci értékítéletet az értékelés idıpontjában megfelelıen jellemzi, - ha az elızıek hiányoznak, akkor az értékpapír, részesedés összetevıinek, vagy hasonló pénzügyi instrumentumoknak a piaci ára alapján meghatározott érték (számított piaci érték), - az általános értékelési eljárásokkal meghatározott, a piaci árat elfogadhatóan közelítı érték. Az értékpapírok és részesedések esetében a piaci árat elfogadhatóan közelítı érték meghatározásának módszere a a Bank Befektetési Szabályzatában meghatározottak szerint - a piaci hozamgörbék alapján számolt diszkontált cash-flow érték. Nem valós értéken értékelt értékpapírok, részesedések értékvesztését a Bank a következı értékelési elvek alapján határozza meg: A fenti eszközöknél, függetlenül attól, hogy az a forgóeszközök, illetve a befektetett pénzügyi eszközök között szerepel, az óvatosság elvének megfelelıen, valamint a valós és hő kép biztosítása érdekében értékvesztést kell elszámolni abban az esetben, ha a mérlegkészítés napját megelızıen tartósan (legalább egy éven keresztül) a gazdasági társaság piaci értéke a befektetés nyilvántartási értéke alá csökken jelentıs mértékben. Ekkor a nyilvántartás szerinti értéket csökkenteni kell a mérlegkészítéskor érvényes (ismert) piaci értéknek megfelelıen. - A tızsdén jegyzett befektetés értékvesztésének, illetve értékének meghatározásánál - amennyiben a fenti idıintervallumban a csökkenés folyamatos a mérlegkészítéskor érvényes tızsdei árfolyam a meghatározó, kivéve, ha az éppen érvényes árfolyam eltér a tartós megítéléstıl. Amennyiben az árfolyam változása nem mutat folyamatos csökkenési tendenciát, hanem ingadozik és mindvégig a nyilvántartási érték alatt marad az árfolyam, akkor az árfolyamok közül a mérlegkészítéskor ismert legmagasabb a meghatározó az értékelésnél, illetve az értékvesztés meghatározásánál. - a tızsdén nem jegyzett részvény piaci értékét a kibocsátó vállalkozás értékének diszkontált cash-flow (DCF) módszerrel történı meghatározása adja meg. Amennyiben az említett értékelési eljárás alkalmazása nem lehetséges, akkor a kibocsátó társaság saját tıke/jegyzett tıke arányát kell figyelembe venni a piaci érték meghatározásakor (összhangban a Bank Befektetési szabályzatával). Amennyiben a befektetésnek a mérleg készítéskori piaci értéke jelentısen és tartósan magasabb, mint a befektetés értékvesztéssel csökkentett könyv szerinti értéke, a különbözettel a korábban elszámolt értékvesztést visszaírással csökkenteni kell. Az értékvesztés visszaírásával a befektetés könyv szerinti értéke nem haladhatja meg a befektetés eredeti könyv szerinti értékét. Befektetett eszközök, illetve a forgóeszközök közé tartozó részesedések minısítése alapján elszámolt értékvesztést az egyéb pénzügyi szolgáltatások ráfordításaként, illetve a befektetési 19

szolgáltatás ráfordításaként, az elszámolt értékvesztés visszaírását az egyéb pénzügyi szolgáltatás bevételeként, illetve a befektetési szolgáltatások bevételeként kell elszámolni. A külföldi pénzértékre szóló, tulajdoni részesedést jelentı befektetésnél az értékvesztés összegét, illetve az értékvesztés visszaírását devizában kell megállapítani, majd a nyilvántartási devizaárfolyamon kell azt forintra átszámítva a pénzügyi mőveletek ráfordításai, illetve bevételei között elszámolni. Ezt követıen kell a Számviteli törvény 60. - a szerinti árfolyamváltozás hatását megállapítani. A Banknak az alábbi kereskedési könyvön kívül esı részvénypozíciója volt a fordulónapon: Besorolás Értékpapír ISIN kód Mennyiség Beszerzési ár Piaci ár 09/12/31 Nem realizált eredmény AFS RÁBA Nyrt. HU0000073457 616.690 1.580 687-550.704.170 Az év során nem volt állományváltozás ebben a portfólióban. Partnerkockázat kezelése Partnerekkel kötött származtatott üzletek hitelkockázatát az alábbi kockázatvállalási limitek megállapításával korlátozza a Bank: Napi teljesítési limit ( Daily Settlement ): Napi teljesítési limitet az azonnali árfolyam- és derivatív (deviza, kamatláb és részvény) ügyletekre kell alapítani, amikor a Bank szállítási kockázatot vállal az ügyfélre az azonos lejárati idıpontra esı ügyletek esetén. Nem terheli a limitet az ügylet, ha a teljesítés módja DVP ( Delivery vs. Payment ). Forex: Forex Limitet az egy adott idıpontban fennálló, határidıs és opciós devizaügyletekbıl származó partner (ún. helyettesítési) kockázatra kell alapítani. MIR ( Marginal Interest Rate Risk ): MIR limitet kell alapítani azon kamat derivatív ügyletekre, ahol a Bank az egy idıpontban fennálló, kamat derivatív ügyletekbıl származó partner (helyettesítési) kockázatot vállal. A limitkihasználtság összegét a nyitott üzletek pozitív pótlási költsége, illetve a lehetséges jövıbeni hitelkockázatra megállapított szorzó faktor együttesen határozza meg. 20

A derivatívák nyitott pozícióját (nettó jelenértéken) az év végére vonatkozóan az alábbi táblázat tartalmazza (millió forintban): Üzlettípus Banki könyv Kereskedési könyv Határidıs kamatmegállapodás -49-126 Határidıs devizaügylet 0-421 Devizaopció 0 6 Devizacsere-ügylet -1.471-140 Kamatcsere-ügylet 854 474 Összesen - 665-207 Kamatkockázat kezelése A Bank hagyományosan konzervatív az 1 éven túli kamatpozíciók vállalásával kapcsolatban. Az ügyfélhitelek és betétek között nagyon kevés az 1 évet meghaladó fix kamatozású ügylet. Devizák esetében szinte alig van nyitott kamatpozíció, ugyanis a bank a hitelekbıl és betétekbıl fakadó kamatpozícióját derivatív (IRS, FRA, FX swap) ügyletekkel fedezi. A forint portfólió esetén az Eszköz-Forrás Bizottság jóváhagyásával hosszabb lejáratú, tudatos kamatpozíció vállalás is történhet a banki könyvben: ennek tekinthetı az AFS és HTM portfoliókba vásárolt fix kamatozású magyar államkötvény állomány. A kamatkockázat mérése napi szinten átárazódási rések figyelésével, és 10 bázispontos hozamgörbe elmozdulások jelenértékre gyakorolt változásának számszerősítésével történik. Havi szinten a kamatkockázat számszerősítésére alkalmazott módszerek a következık: különbözı hozamgörbe szcenáriók mellett kimutatásra kerül: 1. az egy évre elıremutató nettó kamateredmény változékonysága 2. a jelenérték változások saját tıkére gyakorolt hatása. Mőködési kockázat 2008-tól a CIB Bank a sztenderd módszer alapján számolja a mőködési kockázat tıkekövetelményét. E számítás eredményeként 2009-re 14.375.929.000 Ft, tıkét kellett e kockázati elemre elkülöníteni. A CIB Bank 2010. június 30-ig benyújtja a jelentkezését a mőködési kockázati tıkekövetelmény fejlett módszertan szerinti számítására. 21