TÁMOP / A Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat fejlesztése II. c. kiemelt projekt 3. alprojekt Szervezeti célrendszerek fejlesztése

Hasonló dokumentumok
PÉCS ÉS KISTÉRSÉGE FOGLALKOZTATÁSI MEGÁLLAPODÁS PROJEKT (TÁMOP / ) ZÁRÓ RENDEZVÉNYE

Foglalkoztatáspolitika a gazdaságfejlesztés szolgálatában

Az előterjesztést a Kormány nem tárgyalta meg, ezért az nem tekinthető a Kormány álláspontjának.

Munkaerőpiaci alkalmazkodás fejlesztése alprojekt

Társasági képzések az üzleti stratégia szolgálatában

Tájékoztató az akkreditált szolgáltató szervezetekről és az általuk nyújtott foglalkozási rehabilitációs szolgáltatásokról

JOG Garantáljuk a cég teljes jogi ügyintézésének lebonyolítását, valamint széles kapcsolatrendszerünknek köszönhetően a jó

Partnerségi konferencia a helyi foglalkoztatásról

Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak között

GINOP 1. prioritás A vállalkozások versenyképességének javítása

Határon átnyúló foglalkoztatási együttműködések Győr-Moson-Sopron megyében

TÁMOP-4.1.1/A-10/1/KONV

Digitális Oktatási Stratégia

Foglalkozást segítő kormányzati intézkedések, pályázati lehetőségek

Fordulópont Program TÁMOP A3-12/

keretösszege (Mrd meghirdetésének módja GINOP Ipari parkok fejlesztése 6 standard Meghirdetve áprilisban

Belső ellenőrzés és compliance. szolgáltatások. Cover. KPMG.hu

Eger és Környéke Takarékszövetkezet Stratégiai terv STRATÉGIAI TERV

ELEMZŐ KAPACITÁS FEJLESZTÉSE, MÓDSZERTANI FEJLESZTÉS MEGVALÓSÍTÁSA

PARTNERSÉGI RENDEZVÉNY ÁPRILIS 10.

Schindler Útmutató A cél meghatározása. Az út kijelölése. Stratégiai iránymutatás a felvonó és mozgólépcső piacon való siker eléréséhez.

Projektindító rendezvény

GAZDASÁGÉLÉNKÍTÉS ÉS MUNKAHELYTEREMTÉS TEMATIKUS FEJLESZTÉSI PROGRAM

Kapcsolódási pontok: munkaerőpiac, pályaorientáció és képzés

Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program Buzás Sándor Főosztályvezető Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal

Fejér megye foglalkoztatási stratégiája

FOGLALKOZTATÁSI PROGRAMOK AZ EURÓPAI SZOCIÁLIS ALAP TÁMOGATÁSÁVAL LEHETŐSÉGEK ÉS ELSŐ EREDMÉNYEK

Munkáltatói igények, foglalkoztatási stratégiák, együttműködések

Tájékoztató a programról

A foglalkoztatás fejlesztési feladatai Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében

CÉGBEMUTATÓ. Emberközpontú üzleti megoldások.

Neumann János Nonprofit Közhasznú Kft. pályázati felhívása a Digitális Jólét Program Megyei Mentor munkakörre (GINOP projekt keretében)

hatályos:

Helyzetkép a foglalkoztatási együttműködésekről a évi adatfelvétel alapján

NEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIUM

SZÉCSÉNYI KISTÉRSÉG FOGLALKOZTATÁSI PAKTUM

Beszállítói láncok versenyképességének erősítése

TÁMOP /A RÉV projekt

Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program. A Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program évre szóló éves fejlesztési kerete

Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program

Pályázatok - lehetőségek

VAS MEGYEI FOGLALKOZTATÁSI PAKTUM évi munkaterve

Foglalkoztathatóság ösztönzése és a vállalati alkalmazkodóképesség fejlesztései. a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program 5.

TANMENET. Készült: a 27/2012. (VIII. 27.) NGM rendeletben kiadott szakmai és vizsgakövetelmény szerint.

Beilleszkedési programok tapasztalatai évi felmérés adatai

Dr. Fodor Imréné PRKK igazgató

ÉRDEKKÉPVISELETI SZERVEZETEK ÉS KAMARÁK LEHETŐSÉGTÁRA

kiemelt projekt rmentiség g a gyakorlatban Románia, Szerbia Imre szakmai fıigazgatf november 23.

HELYI FOGLALKOZTATÁS- FEJLESZTÉS

Az Önindító program záró konferencia

VAS MEGYE TOP 100 konferencia Nyugat-Pannon Növekedési Zóna Program

NEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIUM

Első Hazai Adatkezelő Kft. All Rights Reserved.

Milyen változások várhatóak az Uniós források felhasználásával kapcsolatban

Elszámolható költségek

A B C D E. 2. GINOP Vállalkozói inkubátorházak fejlesztése 2,20 standard március

Guidance-Partnership-Services Alternatív munkaerő-piaci program a Dráva mentén IPA HUHR/1101/2.1.2/0006

Munkaerőpiaci szolgáltatások a foglalkoztathatóság javításának új eszközei. Nemzetközi szakmai rehabilitációs konferencia Január

Magyarország-Szlovákia határon átnyúló együttműködési program

2008 Tehetséggondozó Program kidolgozása és működtetése 2008 AKKREDITÁLT TEHETSÉGPONT

Mi az a Debrecen Foglalkoztatási Paktum?

Képzés > Hatékonyság > Versenyelőny!

A azonosító számú Foglalkoztatás II. megnevezésű szakmai követelménymodulhoz tartozó Foglalkoztatás II. tantárgy

A Rehabjob bemutatkozó diasora megváltozott munkaképességű munkavállalók integrációja területén 2015.

Gazdaságfejlesztés Biró Eszter igazgató MAG Magyar Gazdaságfejlesztési Központ. Győr,

A szakképzés átalakítása

T Á J É K O Z T A T Ó. a Képviselő-testülethez

Intézkedési terv intézményi tanfelügyeleti látogatás után

AJÁNLAT IV. negyedévében a mikro-, kis- és középvállalkozások számára kínált fejlesztési lehetőségek az Új Széchenyi Terv keretében

JÁSZ-NAGYKUN-SZOLNOK MEGYE GAZDASÁGI ÉS FOGLALKOZTATÁS FEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA. Szolnok, február 7.

Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program GINOP 2015 GINOP ÜTEMTERV 2015 II. VÁLTOZAT

School of Business Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság. Minőségpolitika

HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN

TÁMOP / A szakképzés és a felnőttképzés minőségének és tartalmának fejlesztése kiemelt projekt

TUDATOS FOGYASZTÓ KOMPETENCIAFEJLESZTÉS A DIGITÁLIS NEMZETI FEJLESZTÉSI TERVBEN HORVÁTH VIKTOR FŐOSZTÁLYVEZETŐ

SWOT analízis Tamási Város Önkormányzat Polgármesteri Hivatala 2009.

Digitális fejlesztések a közigazgatásban Kelemen Gábor ágazati igazgató

VÁLLALKOZZ TUDATOSAN! ORSZÁGOS VÁLLALKOZÓI MENTORPROGRAM BEMUTATÁSA

A Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat ügyfél-megismerési módszertanának és munkaerő-piaci összhangvizsgálatának fejlesztése

OTP Consulting Romania OTP Bank Romania. Uniós források vállalkozásoknak Nagyvárad, április 4.

A PEDAGÓGIAI OKTATÁSI KÖZPONTOK SZEREPE A PROJEKTBEN

Pályára lépünk. Napra Forgó Nonprofit Közhasznú Kft.

Pályázatok irányai

Akkreditáció szerepe és lehetőségei a hazai egészségügyi ellátás szakmai minőségfejlesztésében

Csenger Város Polgármesteri Hivatalának szervezetfejlesztése és folyamatvizsgálata

A HALLGATÓI ELÉGEDETTSÉG

FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEK NETWORKSHOP 2014 Pécs

MKIK szerepe a szakképzésben

MARTIN JÁNOS SZAKKÉPZŐ ISKOLA MISKOLC

Tantárgyi követelmény. Szakközépiskola 11/Sz évfolyam

Gondolatok a PM módszertan korlátairól, lehetőségeiről amit a felsővezetőknek tudniuk kell! dr. Prónay Gábor

Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központja

Társadalmi vállalkozások finanszírozása a NESsT modell

Foglalkoztatáspolitikai eszközök, közfoglalkoztatás 2017/18. I. félév. Dr. Teperics Károly egyetemi adjunktus

Család és KarrierPONTok szolgáltatásai

Kontrolling és szervezetfejlesztés

TÁMOP-TIOP szak- és felnőttképzési projektjei ben dr. Tóthné Schléger Mária HEP IH szakterületi koordinátor Nyíregyháza

NEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIUM

TOP JN FOGLALKOZTATÁSI-GAZDASÁGI EGYÜTTMŰKÖDÉSEK MEGVALÓSÍTÁSA JÁSZ-NAGYKUN-SZOLNOK MEGYÉBEN

Eger és Környéke Takarékszövetkezet Stratégiai terv AZ EGER ÉS KÖRNYÉKE TAKARÉKSZÖVETKEZET. Középtávú

Átírás:

TÁMOP 1.3.1-12/1-2012-0001 A Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat fejlesztése II. c. kiemelt projekt 3. alprojekt Szervezeti célrendszerek fejlesztése Az NFSZ aktualizált stratégiája 2020-ig Budapest, 2014. április 30. Készítette: 3. alprojekt

1. Aktualizált küldetés Az NFSZ aktualizált stratégiája A foglalkoztatási szolgálat a munkaerőpiac szervezője. Küldetése a társadalmi és gazdasági fejlődést szolgáló foglalkoztatás elősegítése és a munkanélkülivé válás megelőzése. Az NFSZ konduktorként összefogja és koordinálja a munkaerőpiac egyes szereplőit, valamint saját eszközeivel befolyásolja a szakképzési, oktatási, felsőoktatási irányítási rendszereket. Az NFSZ a munkakeresők helyzetbe hozásával támogatja a munkaadók megfelelő mennyiségű és minőségű munkaerővel való ellátását, növelve azok versenyképességi potenciálját, valamint a prevenciót elősegíti oktatással, képzéssel és egyéb programokkal. 2. Aktualizált jövőkép A Foglalkoztatási Szolgálat a magyarországi munkaerőpiac szervezője, proaktív szereplője (J1), aki összefogja és koordinálja a munkaerőpiac egyes szereplőit, valamint saját eszközeivel befolyásolja a szakképzési, oktatási, felsőoktatási irányítási rendszereket, amellyel hosszú távon képes a foglalkoztatási szintet a legoptimálisabb irányba terelni. Az NFSZ a munkakeresők munkaerő-piaci átmeneteit kezelő ügynökség (J2), a foglalkoztathatóság és a munkaerő-piaci alkalmazkodó-képesség fejlesztését célzó programok első számú menedzsere (J3). Hatékonyan növeli a munkára való alkalmassági szintet a munkakeresők körében, melynek célja, hogy a tartósan munkanélküliek egyre nagyobb mértékben megállják a helyüket az elsődleges munkaerőpiacon, magasabb szintet érjen el az általános munkakultúra. Mind a munkakeresői / munkavállalói, mind a munkáltatói ügyfeleinek szegmensenként differenciált, egyénre szabott, több csatornán is igénybe vehető szolgáltatásokat (J4) nyújt. A nemzetközi és európai közvetítői hálózat aktív és elismert tagja (J5), aktív résztvevője a nemzeti foglalkoztatási szolgálatok határokon átnyúló együttműködési programjainak. Az NFSZ folyamatosan fejleszti a folyamatait, amely során támaszkodik az ügyfélelégedettségi felmérések visszajelzéseire, valamint a minőségirányítási rendszer eredményeire (J6). 3. Az NFSZ az ügyfelek szemében 3.1 Az NFSZ értéke a munkakeresők/munkavállalók körében Az NFSZ rendelkezik a munkaerőpiac legszélesebb ismeretével, amelyre alapozva nyújtja ügyfélközpontú, tanácsadó szemléletű szolgáltatásait, széles körű és magas minőségű támogatási és szolgáltatási eszközök (Ü1) igénybevételével.

A munkát keresők számára kiemelten fontos állásvesztés esetén az átmeneti időszak lerövidítése, valamint a gyors reagálás (Ü2). Az NFSZ kiemelt célja a tartós munkanélkülivé válás megelőzése (Ü3), proaktív szolgáltatások biztosításával, mely szintén értéket jelent a munkakereső ügyfelek szemében. 3.2 Az NFSZ értéke a munkáltatók körében Az NFSZ munkáltatói igényeknek megfelelő szolgáltatásokat és munkaerőt biztosít, naprakész, gyors munkaerő-piaci információk biztosításával (Ü4). A munkáltatói szegmens számára kiemelt értéket képvisel a szervezet gyors reagálása, ami megkönnyíti az ügyfelek számára az együttműködést. 3.3 Az NFSZ értéke egyéb munkaerő-piaci szereplők körében Konduktori szerep, mint alapstratégia, kölcsönös együttműködés a munkaerőpiac egyéb szereplőivel a közös célok irányába, különös tekintettel a foglalkoztatás javítására (Ü5): az egyéb munkaerő-piaci szereplők szegmensében az NFSZ alap-stratégiája a konduktori szerep betöltése, azaz a munkaerő-piaci szereplők tevékenységeinek összehangolása a kapcsolódó információk gyűjtése, a változásokra történő gyors reagálás. 3.4 Imázs A szervezet a következő két évben az alábbi imázs elemekre fog kiemelten koncentrálni a munkakeresők szegmensében: az NFSZ ügyfélkapcsolatait a szolgáltatói szemlélet jellemzi, a munkakeresők megbízható, kiszámítható szolgáltatóként tekintenek rá, rugalmas szolgáltatásokat nyújtó szervezet, proaktív szervezet, foglalkoztatási kérdésekben segítő attitűddel rendelkezik, együttműködő partner. 4. Ügyfélcélok 4.1 Munkakeresőkkel/munkavállalókkal kapcsolatos célok Kiemelt célja speciális csoportok, így például a fiatalok munkanélküliségének csökkentése, Ifjúsági Garancia Program kiemelt jelentősége (Ü6). Az NFSZ egyénre szabott szolgáltatásokat nyújt minden munkakereső számára (Ü7). Az egyénre szabottságot a profiling alkalmazásával éri el, mely alapján differenciált ügyfélkiszolgálásban részesíti ügyfeleit. Az NFSZ célja hosszú távon a foglalkoztathatóság javítása (Ü8).

Cél, hogy szegmentált ügyfél csoportok igényeinek és képességeinek megfelelő csatornákon nyújtsa szolgáltatásait, továbbá, hogy a lehető legtöbb ügyfélcsoportot átterelje elektronikus ügyintézési csatornákra (Ü9) az ügyfél (és NFSZ) oldali erőforrás csökkentés érdekében. A munkaerő közvetítésben elsősorban a munkára alkalmas álláskeresőkre fókuszál, továbbá aktívan közreműködik a munkahelyteremtésben, a speciális foglalkoztatási lehetőségek bővítésére, az átmeneti munkahelyek és gyakorlóhelyek létrehozásának támogatására (Ü10), beleértve a helyi közösségeket fejlesztő, értékteremtő közfoglalkoztatást és az atipikus munkahelyteremtést. 4.2 Munkáltatókkal kapcsolatos célok Munkáltatók igényeire szabott, kompetencia alapú állásközvetítést (Ü11) (differenciált, személyre szabott, minőségirányított) végez. A munkáltatók számára bővíti a jelenlegi szolgáltatás portfóliót (Ü12), hogy a munkavállalók széles körét és igényeit magas minőségben tudja kiszolgálni. A nagyvállalatok körében a proaktív együttműködések elősegítése (Ü13) a cél, azaz az ügyfél direkt, koordinált felkeresése, és együttműködés kialakítása, folyamatos követése. A KKV szektorban a vállalatoktól érkező állásbejelentések számának növelése (Ü14) a cél, melyeket a megyék illetve kirendeltségek kezelnek. 4.3 Egyéb munkaerő-piaci szereplőkkel kapcsolatos célok Többirányú információáramlás elősegítése (Ü15): a munkaerő-piaci szereplők tevékenységeinek hatásos összehangolásához erősíteni szükséges a többirányú információ-áramlást: a bejövő oldalon rendszeresen meg kell jelenniük a partnerek igényeivel és eredményeivel kapcsolatos információknak, hogy a kimenő oldalon az NFSZ a partnerek számára valóban értékes információkat biztosíthasson. 5. Megvalósítási célok és eszközök 5.1 A munkakeresőkkel/munkavállalókkal kapcsolatos megvalósítási célok Egységes, profiling alapú, differenciált szolgáltatás és támogatás portfólió eredményes bevezetése, nyújtása és kommunikálása a munkakeresők felé (M1): Az NFSZ egységes, profiling alapú, differenciált szolgáltatás és támogatás portfóliót fejleszt és vezet be, és megismerteti a differenciált szolgáltatásportfoliót a munkanélküli vagy munkaviszonyban álló álláskeresők minél szélesebb körével.

5.2 A munkáltatókkal kapcsolatos megvalósítási célok Az NFSZ egyik legfontosabb célja a betöltetlen állások széles körű ismerete. Felméri a munkakör betöltéséhez szükséges kompetenciákat és ehhez kapcsolódóan keres alkalmas, potenciális munkavállalót, a kompetencia alapú állásfeltárás és munkaerő-közvetítés megvalósítására (M2) fókuszál. Ahhoz, hogy a munkáltatókat minél hatékonyabban tudja kiszolgálni a szervezet, egységesen definiált munkáltatói szolgáltatás portfóliót alakít ki (M3). Ezen belül két területre helyezi a hangsúlyt: - a jogi, HR és pályázati tanácsadás, valamint - az információnyújtás. A gyors és pontos információnyújtást a munkaerő-forrástérkép kialakítása (M4) támogatja. Az NFSZ célja egy olyan teljes körű munkaerő forrástérkép üzemeltetése, amely egységes informatikai rendszerben kezeli az elérhető összes szabad munkahelyet és a munkakeresők teljes populációját. Speciális munka- és gyakorlati hely létrehozásának támogatása, munkáltatói szegmensek szerinti szolgáltatási szintek kialakítása, a munkáltatók kiszolgálására fordított kapacitás növelése (M5): a foglalkoztatási ráta tényleges növelésének egyik legeredményesebb eszköze a munkahelyteremtés, ennek elérése érdekében az NFSZ szorosan együttműködik a munkáltatókkal. A munkakeresők érdekében a szervezet speciális munkahelyek és gyakorlati helyek teremtését támogatja. Ezen belül több fókuszt is kijelöl: - gyakornoki munkahelyek, - zöld munkahelyek, - atipikus foglalkoztatási formák, valamint - termelő típusú közfoglalkoztatási formák. A KKV és a nagyvállalati ügyfélszegmensek külön ügyfélcsoportként kezelendők, külön kiszolgálási folyamatokkal. Ennek megfelelően cél a munkáltatói szegmensek szerinti szolgáltatási szintek kialakítása. Ahhoz, hogy a munkáltatók felé való nyitás eredményesen megtörténhessen, elengedhetetlen, hogy a munkáltatók kiszolgálására fordított kapacitásráfordítás nőjön. Hogy ez megvalósulhasson, a szervezet a következő két évben az alábbi feladatokra koncentrál: - szolgáltatásvásárlás (támogatás) - saját hálózat bővítése (EU-s forrásokból) - eljárások egyszerűsítése, egységes pénzügyi adminisztráció kialakítása - elektronikus-szolgáltatások és elektronikus-ügyintézés arányának növelése

5.3 Egyéb munkaerő-piaci szereplőkkel kapcsolatos megvalósítási célok Ifjúsági Garanciához kötődő együttműködések koordinálása (M6): magas prioritású és jelentős kapacitás-igényű feladata az Ifjúsági Garanciaprogram megvalósítása, a kapcsolódó partnerek azonosítása. Az NFSZ tevékenységi portfóliójához hasonló tevékenységet folytató partnerekkel történő együttműködési koncepció kidolgozása (M7): a munkaerő-piaci szereplők tevékenységei összehangolásának és kölcsönös együttműködési alapokra helyezésének első lépése a hasonló tevékenységet folytató partnerekkel történő együttműködésre vonatkozó koncepció kidolgozása. 5.4 Közös fejlesztés (munkakeresők, munkáltatók, egyéb munkaerőpiaci szereplők) Az ügyfél oldali erőforrások hatékony felhasználása érdekében az ügyfél-megismerési módszertan része az ügyfél (munkáltató/munkavállaló) kapcsolattartás differenciált csatornákra terelése (személyes, telefonos, internetes) (M8), az ügyfél képességeinek és igényeinek megfelelően. Az NFSZ célja az ügyfélkapu (M9) kiépítése és bevezetése, az egyszerű és egységes kiszolgálás érdekében. A külföldi programok támogatása érdekében (pl. EURES) cél a határokon átnyúló együttműködések kialakítása (M10). Partnerkapcsolatok, együttműködések tudatos és egységes kezelése (M11): az egyes partnercsoportokkal történő együttműködési koncepciók kialakítását követően fontos azok tudatosítása a szervezeten belül, kapcsolódó szabályozás, tájékoztatás és képzés segítségével. 6. Szervezeti tanulással, fejlődéssel kapcsolatos célok 6.1 Alkalmazottak készségei, képzettségei Kompetencia-térkép és ehhez illeszkedő egységes képzési rendszer kialakítása, bench learning, jó gyakorlatok megvalósítása (SZT1): a munkatársak tudatos és hatásos fejlesztéséhez vezető fontos célkitűzés a meglévő kompetenciák feltérképezése, a kitűzött célok megvalósításához szükséges hiányzó kompetenciák azonosítása, és azok lefedését biztosító egységes képzési rendszer kialakítása. A hatékonyság fejlesztése szempontjából fontos, hogy a kirendeltségek együttműködése során folyamatos legyen az információk megosztása, illetve az egymástól való tanulás. Új szolgáltatásokhoz, új szerepekhez kapcsolódó kompetenciák, valamint szolgáltatói attitűd fejlesztése, szervezeti kohézió és rugalmasság erősítése (SZT2): fókuszban az új szolgáltatásokhoz, folyamatokhoz, eljárásokhoz kapcsolódó szakmai kompetenciák fejlesztése (pl. profiling alapú kiszolgálás, kompetencia alapú

közvetítés), új szerepek betöltéséhez kapcsolódó kompetenciák fejlesztése, szolgáltatói attitűd erősítése. 6.2 Adatok, információ, technológia Az elektronikus, interaktív csatornák kialakítása, fejlesztése (SZT3): a munkahelyfeltárás és közvetítés, valamint a differenciált ügyfél kiszolgálás fontos eszközei, így azok kialakítása, illetve fejlesztése kiemelt cél. Legfontosabbak a VMP továbbfejlesztése, valamint a Call Center megvalósítása. A folyamatok kellő támogatottsága érdekében cél a munkaügyi rendszerek technológiai fejlesztése (SZT4), informatikai támogatása, mely egy workflow rendszer segítségével valósulhat meg (EIFA). Az egyes állami adatbázisok közötti információáramlás megkönnyítése, valamint a kiszolgálási folyamatok redundanciájának csökkentése végett az NFSZ célja az interoperabilitás elérése, az állami adatbázisok összekapcsolása (pl. NAV, OEP, KEK KH adatbázisok). Az informatikai fejlesztések átláthatóbbá tétele érdekében az NFSZ célja az IT fejlesztések priorizálása, a finanszírozás tervezhetőbbé tétele (SZT5), illetve az informatikai fejlesztésekben a költséghatékonyságra való törekvés. 6.3 Szervezeti kultúra Teljesítmény- menedzsment rendszer továbbfejlesztése (SZT6): cél a teljesítménymenedzsment eszközeinek továbbfejlesztése és alkalmazása, a szervezeti hatékonyság növelése, a munkatársak munkájának fejleszthetősége és az eredményesség mérhetővé tétele érdekében. Minőségirányítási rendszer kiterjesztése a teljes szervezetre (SZT7): a minőségirányítási rendszer felülvizsgálatának és megújításának célja, hogy a szervezet szakmai szolgáltatásai a hatósági eljárási feladatokhoz hasonlóan országos szinten egységesen és kiváló minőségben szolgálják ki az ügyfeleket. Partner- és folyamatközpontú minőségirányítási modell kiterjesztése szükséges a teljes szervezetre. Országos feladatkataszter és kapacitás-szükséglet meghatározása; Sztenderd szervezeti modellek és paraméterek kialakítása (SZT8): a kataszterrel láthatóvá válik a jelenleg rendelkezésre álló erőforrás mennyisége és annak meglévő kompetenciái, illetve láthatók lesznek a legfontosabb változtatási területek. Szükséges olyan sztenderd elemek definiálása, amelyek a változatos, földrajzi, gazdasági, társadalmi környezet ellenére biztosítják, hogy az egyes kirendeltségek azonos besorolású ügyfélnek azonos minőségű szolgáltatást tudjanak nyújtani. 6.4 Infrastruktúra Az NFSZ célja, hogy európai normákhoz igazodó infrastruktúrát alakítson ki (SZT9).

Kiemelt cél a telefonos és elektronikus és egyéb kiszolgálási csatornák működtetéséhez szükséges infrastruktúra kialakítása és fejlesztése (SZT10). 7. Költséghatékonysági célok A források leghatékonyabb felhasználása (K1): A szervezet a lehető legmagasabb szolgáltatási színvonalon és legmagasabb hatásfokon lássa el a feladatait. 2014-2020-as költségvetési ciklusra történő felkészülés, valamint az egyszerűsített elszámolásra (K2) való átállás előkészítése.