2016. évi számviteli változások A 2016. évi üzleti évtől hatályos számviteli törvényi változásokat jellemzően az Európai Parlament és Tanács 2013/34/EU Irányelvének hazai szabályozásba való átültetésének kötelezettsége befolyásolta, amelynek célja a lehető legmagasabb szintű szabályozás megtervezése és kidolgozása volt, ugyanakkor biztosítani kívánták az adminisztrációs terhek csökkentését is. Fogalmak változásai Jelentős tulajdoni részesedés: más vállalkozások tőkéjében való, értékpapírban megtestesülő vagy más módon meghatározott jog, amelynek célja az említett vállalkozással való tartós kapcsolat kialakítása révén hozzájárulás annak a vállalkozásnak a tevékenységéhez, amelyik e jogok birtokosa; és amely részesedés mértéke a 20 százalékot meghaladja. Mértékadó befolyást gyakorló: az a vállalkozás, amely egy másik gazdasági társaságnál legalább a szavazatok 115. (4) bekezdésében előírt számítási eljárás értelemszerű alkalmazásával számított 20 százalékával közvetlenül vagy közvetetten rendelkezik, 20 %-ot meghaladó tulajdoni hányad mellett. A korábbi két csoport helyett 3 csoportot kell elkülönítetten bemutatni, ez megjelenik a mérlegés az eredménykimutatás-sorok részletezésénél is. Kapcsolt vállalkozások Jelentős tulajdoni részesedések Egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozások Közérdeklődésre számot tartó gazdálkodó: az a gazdálkodó, amelynek átruházható értékpapírjait az Európai Gazdasági Térség valamely államának szabályozott piacán kereskedésre befogadták, valamint minden olyan, az előbbi pont hatálya alá nem tartozó gazdálkodó, amelyet jogszabály közérdeklődésre számot tartónak minősít. Üzleti vagy cégérték keletkezésének és leírásának szabályai megváltoztak. Nem lehet üzleti vagy cégértéket kimutatni olyan akár pozitív vagy negatív- esetekben, amikor egy vállalkozó egy másik társaság tulajdonosi jogait megtestesítő értékpapírjainak megvásárlása során minősített többséget (legalább 75%) biztosító befolyást szerez.
A részesedés értéke maga a vételár lesz és nem a mindenkori piaci érték. Átmeneti szabályok alapján a meglévő részesedés értékét kell módosítani a korábbi üzleti vagy cégérték kivezetéskor 2016. január 1-jén, nyitás után. Amennyiben nem becsülhető a hasznos élettartam, a leírásra legalább 5 év, de legfeljebb 10 év alatt kerülhet sor. A terven felüli értékcsökkenés visszaírásra nincs lehetőség. Beszámolókat érintő változások Egyszerűsített éves beszámoló Jelentős értékhatár emelkedés történt. Egyszerűsített éves beszámolót az a kettős könyvvitelt vezető vállalkozó készíthet, amelynél két egymást követő üzleti évben a mérleg fordulónapján a következő három mutatóérték közül bármelyik kettő nem haladja meg az alábbi határértéket: Jelenleg 2016-tól Mérlegfőösszeg (millió Ft) 500 1 200 Éves nettó árbevétel (millió Ft) 1 000 2 400 Az üzleti évben átlagosan foglalkoztatottak száma (fő) 50 50 Mikrogazdálkodói beszámoló Nem készíthet mikrogazdálkodói egyszerűsített éves beszámolót: - befektetési vállalkozás - pénzügyi holdingvállalkozás.
Konszolidált beszámoló Az anyavállaltnak nem kell konszolidált éves beszámolót készítenie, ha az üzleti évet megelőző két egymást követő üzleti évben a mérleg fordulónapján a következő három mutatóérték közül bármelyik kettő nem haladja meg az alábbi határértéket: Jelenleg 2016-tól Mérlegfőösszeg (millió Ft) 5 400 6 000 Éves nettó árbevétel (millió Ft) 8 000 12 000 Az üzleti évben átlagosan foglalkoztatottak száma (fő) 250 250 Eredménykimutatás Az eredménykimutatások formátumai közül megszűnik a B (kétoldalas) változat használatának a lehetősége, így már csak egy fajta összköltség és egy fajta forgalmi költség eljáráson alapuló eredménykimutatás állítható össze. (2000/C törvény 1-6.számú melléklet) Az eredménykimutatásban megváltoznak a pénzügyi műveletek eredményéhez kapcsolódó sorok elnevezései is: Részesedésekből származó bevételek, árfolyamnyereségek Befektetett pénzügyi eszközökből (értékpapírokból, kölcsönökből) származó bevételek, árfolyamnyereségek Részesedésekből származó ráfordítások, árfolyamveszteségek Befektetett pénzügyi eszközökből (értékpapírokból, kölcsönökből) származó ráfordítások, árfolyamveszteségek Megszűnik a mérleg szerinti eredmény kategóriája, ebből következően megváltozik a nyereségfelosztás rendszere. Az eredménykimutatás az Adózott eredmény kategóriánál ér véget és ez kerül be a saját tőkébe. Törlésre kerülnek a rendkívüli tételek, mert az EU irányelv nem tartalmaz ilyen fogalmat. A megszűntetett rendkívüli tételeket fő szabályként az egyéb bevételek és egyéb ráfordítások eredménykimutatás sorra kell elszámolni.
Kivételt képeznek a részesedéseket és a hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokat érintő változások, mert azokat a pénzügyi műveletek közé helyezték el. Osztalékfizetéssel kapcsolatos módosítások A legfontosabb változás az, hogy az osztalékról szóló döntés évében kell elszámolni a kapott és a fizetett osztalékokat is. Kifizethetőségre vonatkozó korlát: Az osztalék kifizetéséhez az előző üzleti évi adózott eredménnyel kiegészített szabad eredménytartalék csak akkor vehető igénybe, ha az igénybevétel után a lekötött tartalékkal, továbbá a pozitív értékelési tartalékkal csökkentett saját tőke összege meghaladja a jegyzett tőke összegét. Új előírás: A szabad eredménytartalék és saját tőke összegének meghatározásánál növelő tételként figyelembe lehet venni az előző üzleti évi beszámolóban még nem szereplő, de a tárgyévben a mérlegkészítés időpontjáig elszámolt kapott (járó) osztalék, részesedés összegét. Az osztalékfizetéshez kapcsolódó eredménykimutatás sorok változása B. Pénzügyi műveletek eredménye (VIII-IX) C. Adózás előtti eredmény (±A±B) X. Adófizetési kötelezettség D. Adózott eredmény (±C-X) 2016. évi beszámolóhoz kapcsolódó rendezés A 2015. évet még a régi szabályok alapján kell lezárni és a régi szabályok szerint kell elkészíteni a beszámolót. A törvénymódosítás az új mérleg és eredménykimutatás sémák miatt nem írja elő nyitó rendező mérleg készítését, azonban követelményként tartalmazza, hogy a 2016. évben induló üzleti évről
készített beszámolóban az előző üzleti év azaz 2015. év - adataként a 2015-ös üzleti év beszámolójának mérlegfordulónapi adatait a törvénymódosítással megállapított mérleg és eredménykimutatás séma szerinti részletezésnek megfelelően kell bemutatni. A kiegészítő melléklet (éves beszámoló) A kiegészítő mellékletben be kell mutatni: A rendkívüli tételek megszűnése miatt be kell mutatni a számviteli politikában meghatározott kivételes nagyságú vagy előfordulású bevételek, költségek és ráfordítások összegét és azok jellegét. Adózott eredmény felhasználására vonatkozó javaslatot függetlenül attól, hogy az megegyezik-e, vagy sem a jóváhagyásra jogosult testület által elfogadott határozattal A tárgyévben foglalkoztatott munkavállalók statisztikai létszámán, bérköltségén, személyi jellegű egyéb kifizetésein túlmenően azok bérjárulékait is be kell mutatni, mindegyiket állománycsoportonként megbontva. A módosítás új előírásként rendelkezik arról, hogy a kiegészítő mellékletben jogcímenként részletezni kell az igénybevett szolgáltatások költségeinek jelentős tételeit. Azon egyéb bevételek és ráfordítások, illetve pénzügyi műveletek bevételei és ráfordításai tételeinek társasági adóra gyakorolt számszerűsített hatását, amelyek jelentős összegűek. A kiegészítő mellékletben szereplő, a mérleghez és az eredménykimutatáshoz kapcsolódó adatokat, magyarázatokat abban a sorrendben kell bemutatni, ahogyan a tételek a mérlegben és az eredménykimutatásban szerepelnek. Egyszerűsített éves beszámoló Az eddigi előírások azt tartalmazták, hogy mit nem kell bemutatni az éves beszámoló kiegészítő mellékletéhez képest, most viszont azt szabályozzák, hogy mit kell tartalmaznia az egyszerűsített éves beszámoló kiegészítő mellékletének.
A korábbi tartalomhoz képest be kell mutatni: - a számviteli politikában meghatározott kivételes nagyságú, vagy előfordulású bevételek, ráfordítások és költségek összegét és azok jellegét. - a mérlegben kimutatott kötelezettségekből azoknak a kötelezettségeknek a teljes összegét, amelyeknek a hátralévő futamideje több, mint 5 év. IFRS az egyedi beszámolókra 2016-tól lehetőség lesz az IFRS-ek hazai bevezetésére az egyedi beszámolók tekintetében. Lehetőség, illetve kötelezettség lesz az egyedi beszámolók tekintetében az alkalmazás. A ság nagyságrend függő, és igazodik a könyvvizsgálati kötelezettség értékhatárához. A bevezetés ütemterve a következők szerint alakul Vállalkozás típusa Hitelintézetek, és hitelintézetekkel egyenértékű szabályozásnak megfelelő pénzügyi vállalkozások Biztosítók, a szolvencia-ii. szabályozás alá nem tartozó biztosítóegyesületek kivételével Az MNB felügyelete alá tartozó további intézmények IFRS-ek javasolt bevezetésének éve 2016 2018 2019 kötelező kötelező A tőzsdei kibocsátók kötelező kötelező IFRS-ek szerint készített konszolidált pénzügyi kimutatásokba bevont, az előzőekbe külön nem nevesített vállalkozások anyavállalati döntés alapján Az előzőekben külön nem nevesített vállalkozások bizonyos nagyságrend fölött Kérdés esetén szívesen állunk az Önök rendelkezésére! Üdvözlettel, dr. Molnár Barna könyvvizsgáló Szabados Éva adótanácsadó